TARTALOM Bevezetés 1 1.ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 2 1.1.Természeti környezetünk bemutatása 2 1.2. Óvodáink bemutatása 2 1.3. Óvodánk szerkezete 4 2.KIPPKOPP HOP 5 2.1. Kippkopp Helyi Óvodai Programunk 5 2.2. Nevelési céljaink óvodánkban 6 2.3. Az iskolai alkalmasság 6 3.ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE,ELEMEI 8 3.1. Nevelési rendszerünk és modellje 8 4.NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE 10 4.1. Modell leírása 10 5. TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉSE -KIPPKOPP HOP eredményessége 12 5.1. Programunk A NEVELÉS TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN 12 5.2. Területek-szempontok 12 5.3. Összehasonlító táblázatok 13 5.4. SZEMPONTOK : A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Sikerkritérium 14 1. Anyanyelvünk művelése 14 2. Gondozás egészséges életvitelre nevelés 15 3. Érzelmi nevelés szocializáció 16 4. Népi kultúra szellemi,tárgyi elemei Hagyományőrzés-népszokások 17 5. A játék 18 6. Munkajellegű tevékenységek 19 7. Gyermek és a környező világ 20 8. Matematikai környezet 21 9. Irodalmi nevelés 22 10. Zenei nevelés 23 11. Vizuális nevelés 24 12. Mozgás 25 Záró gondolatok 26 Táblázatok
Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre... Kodály Zoltán Bevezetés Sajátos helyzetünk, a bennünket körülvevő gazdag élővilág,a Balaton, csodálatos természeti kincsek, városunk több,mint 1000 éves múltja, Maria Montessori szellemisége, elvei, eddigi munkánk alapozza meg Helyi Óvodai programunkat. Fő sajátosságunk a környezeti nevelés, a természetszeretet és a természet védelem, mindez szoros összefüggésben a népszokások, hagyományok megismerésével, őrzésével. Hiszünk abban, hogy már óvodáskorban : - meg lehet alapozni a vonzódást a természet, a szülőföld, az otthon iránt,-lehet fejleszteni a gyermekek természeti ismereteit, környezetvédelmi szemléletét s azoknak a szokásoknak a körét, amelyekre később, felnőttként építhet. A gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik Őt sikeres, ember társát, környezetét, nemzetét szerető, hagyománytisztelő, természetvédő emberré válni. Marék Veronika (meseíró-rajzoló) gesztenyefáról lepottyant, mindenre kíváncsi figurája, Kippkopp a gesztenyegyerek méltán képviseli sajátos, hagyományőrző, természet közeli elgondolásainkat.1999 novemberében vettük fel a KIPPKOPP nevet. Pedagógusaink elhívatottak, lelkes hívei a természetnek, tisztelik, ápolják, sőt művelik hagyományainkat, s tudásuk birtokában át tudják örökíteni mindazt a szépet s jót, amit mindez jelenthet. Pedagógiai hitvallásunkat híven tükrözi Váci Mihály gyönyörű gondolata : Osztani magad,hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni,hogy magasodjál, Érteni őket,hogy tudd a világot, Róluk beszélni,ha szólsz a világhoz! 1
1.ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA 1.1.Természeti környezetünk bemutatása Balatonkenesét közvetlenül a Balaton északkeleti partszakasza, szőlőhegyek, gyümölcsösök veszik körül. Határainak mai területe csaknem teljes egészében mezőgazdasági terület.. Balatonkenese és Balatonakarattya írott történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkező település. Kenese régi határnevei a szájhagyománynak köszönhetően máig fennmaradtak. Kenese érdekessége a Magas-partok oldalába vájt 9 barlang, melyet a nép tatárlikaknak nevez. Természetvédelmi területünkön növényritkaságokat ( Tátorján, bíboros kosbor,törpe nőszirom ) lehet találni. Nagyon híres a balatonakarattyai ősfa (szilfa), a legenda szerint Rákóczi fája, mára már csak a jelzett helyét találhatjuk. Kenese egyike azoknak a Balaton parti városoknak, amely legjobban megőrizte falusias jellegét, annak ellenére, hogy nyáron az idegenforgalom igen jelentős. Közigazgatásilag Balatonkeneséhez tartozó Balatonakarattyára inkább jellemző az üdülő, nyaraló jelleg. Az akarattyai magas partokról csodálatos panoráma, az egész Balaton látványa tárul szemünk elé. A két település társadalmi, kulturális élete változatos, mozgalmas. Különböző egyesületek, civil szerveződések alakultak, akik kötelességüknek érezték és érzik tradícióinkat, értékeinket megőrizni, ápolni és gazdagítani. Többen óvónőink közül lelkes tagjai vagyunk ezeknek az egyesületeknek. Balatonvilágoson az óvoda szintén csodálatos természeti környezetben az úgynevezett magasparton található. Központi elhelyezkedésének köszönhetően közvetlenül az óvoda mellett található a helyi iskola, községi könyvtár, posta, élelmiszerüzlet, cukrászda, rendezvénypark. 1.2. Óvodáink bemutatása *Balatonkenesei Óvoda (székhely) bemutatása : az óvoda egy liget közepén található, a Balatontól, csak egy műút választja el. Az 1977-ben épült, 100 férőhelyes. 2004 őszétől 3 óvodai csoporttal és egy bölcsődei csoporttal működünk. Óvodánkhoz tartozik az akarattyai és a világosi tagóvoda. 2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése c. nyertes pályázat keretében a balatonkenesei óvoda felújítására, korszerűsítésére, akadálymentesítésére került sor. Csak a nagyobb léptékű felújítást említve : nyílászáróinkat kicserélték, földhő kihasználásával fűtésük korszerűbbé vált, napelem segíti a melegvíz-ellátást. Világításunk korszerű, energiatakarékos. Világos, természetes fényű, tágas, otthonos berendezésű csoportszobáinkban a gyerekeknek esztétikus, biztonságos, barátságos környezetet tudunk biztosítani. Belépve óvodánkba és csoportjainkba - a hozzánk betérők véleménye alapján a természetes anyagokhoz, színekhez való vonzódás, kreativitás, igényesség, melegség tükröződik vissza. Az óvodában kívül belül a zöld szín az uralkodó. 2007 től saját Sókuckónkban tartunk a gyerekeknek beszélgetős-éneklős foglakozásokat. A csoportszobáink az ott dolgozó óvónők egyéniségét is tükrözi. Mindenhol megtalálható a kialakított természetsarok. 2
Törekszünk a szelektív szemétgyűjtés elterjesztésére, az újrahasznosításra. Udvarunk tágas, gondozott, udvari játékaink többé-kevésbé megfelelnek az uniós követelményeknek. Minden csoportnak saját udvarrésze,virágos- és veteményeskertje, virágos ládája van, amit a gyerekekkel együtt gondoznak. Minden nagyobb esemény, évforduló alkalmából egy-egy fát ültetünk az óvoda udvarán, pl. 2009-ben az év fáját, a mézgás égert. Mindkét óvodánk elnyerte a Madárbarát és 2010 májusában a Zöld Óvoda címet. *A Balatonkenesei Óvodához tartozó balatonakarattyai óvodánk 1954 óta működik óvodaként. Az egy csoportos óvoda igazán ideális, családias körülményeket biztosít a gyermekeknek. 2004 őszétől 25 fős férőhellyel. Programunk kiegészül a montessori pedagógia számos elemével. Mindkét óvónőnk megszerezte montessori pedagógusi végzettséget, amit eredményesen alkalmaznak.. A montessori eszközöket sajátkészítésű eszközökkel (újrahasznosítás) folyamatosan bővítik. 2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése c. nyertes pályázat keretében Balatonakarattyán az óvoda átépítésére,bővítésére került sor. A hozzáépítés során az emeleten korszerű tornaterem, nevelői szoba, zuhanyzók kerültek kialakításra, a földszinten fejlesztő szoba ( későbbiekben lehet ZÖLD SZOBA ), tágas, teraszos csoportszoba, öltöző, sószoba, kis melegítőkonyha és helyiségei találhatók. Az elkészült ÓVODAPALOTA helyiségeiben a természetes anyagok, a föld színei az uralkodóak. A csoportszobában gazdag, kincsekkel teli természetsarok található. A szelektív szemétgyűjtés megszokott a gyerekek körében, törekednek az újrahasznosításra. Az óvoda udvara tágas, gondozott, az udvari játékok megfelelnek az uniós követelményeknek. Óvodáink udvarán számos lehetőség nyílik a közvetlen (terepi) tapasztalatszerzésre, a környezetbarát szemlélet formálására. Többek között komposztálók, madáretetők és itatók, különböző madárodúk, fecsketelep, veteményes, fűszer- és gyógynövény, valamint virágoskert, bogárlak, gyíkpalota, kerti tó nyújt változatos tevékenységeket óvodásaink számára. *Balatonvilágosi tagóvoda 2009.08.01. től intézményünk 2. tagóvodája Az óvoda épülete az 1980-as években épült, előre gyártott elemekből. Azóta az épület több funkciót is betöltött, volt már vendéglő, nagyüzemi konyha. Ezek nyomai a mai napig fellelhetők. Időszakos, apróbb javítások történtek csupán az elmúlt évtizedekben. Megkezdődött a nyílászárók cseréje, melynek folytatása energiatakarékossági okokból ugyancsak szükséges. Az öltözőbe új burkolat került. A csoportszobák berendezési tárgyai is a régi, békebeli időkből valók. Textíliák (függönyök, terítők), a padló burkolata, illetve a mellékhelyiségek csempe burkolata is megértek már a cserére. Az intézményt öreg kora ellenére igyekszünk az általunk készített dekorációval hangulatossá, családiassá, ízlésessé tenni. Az udvaron a rögzített és mobil játszóeszközök, illetve játszótéri játékok segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gyakorlását. Az esztétikus, biztonságos játékeszközök megléte mellett, a minőségre kívánunk egyre nagyobb hangsúlyt fordítani. A gyermekeket jól fejlesztő, tartós kivitelű eszközök beszerzését tartjuk elsődlegesnek. Az udvari játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeikhez igazodnak. Lényegesnek tartjuk, hogy minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységek lehetőségét. Az óvoda épületeinek akadálymentesítését a jövőben eszközölni szükséges. 3
A nagy, füves udvarunkon hiányoznak azonban az árnyat biztosító fák, bokrok, így kissé sivár képet mutat. Az óvoda felszerelése, eszközellátottsága jónak mondható, ami persze nem jelenti azt, hogy minőségileg ne kelljen fejleszteni. Az óvodai ellátásra jelentkezők elsősorban Balatonvilágosról kerülnek felvételre, de néhányan a környező településekről érkeznek. *1993 óta vegyes csoportokat szervezünk Kippkopp Helyi Óvodai Programunk KIPPKOPP HOP megírásakor (1999) mérlegelve minkét szervezési formánál az előnyöket, hátrányokat, tapasztalatainkat, döntöttünk úgy, hogy a vegyes életkorú csoportszervezés mellett maradunk, programunk erre épül. A tiszta csoport nagyon hasonlítana az iskolához, s tapasztalhatjuk, hogy nem ez a jövő törekvése. Egy előadáson hallott mondatot idézve : a tiszta csoport tulajdonképpen a szocializmus hozadéka. Módszertani megújulásként, a csoportszervezés új eljárásaként említik a vegyes életkorú, vagy másképpen heterogén csoportokat. Természetesebb, társas közeget jelentenek a gyerekek számára. Sokan méltatják az előnyeit,pl. Zilahi Józsefné főiskolai docens / Sopron / A hazai óvodai élet értékeiről tartott előadásából : a magyar óvodai élet nagy pozitívuma a vegyes csoport elterjedése. A családias jellegű, vegyes összetétel számtalan előnyét tapasztalva elmondhatjuk, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érzelmi biztonságban, szeretve érzik magukat óvodánkban. A balatonvilágosi óvodában is vegyes csoportokban nevelkednek a gyerekek, 2010 őszétől egységes óvoda bölcsődei csoportot hozunk létre. 1.3.Óvodánk szerkezete Óvodánk fenntartása 2009.08.01.-től : Balatonkenese Küngös Balatonvilágos intézményfenntartó társulás Az intézmény irányító szerve, székhelye: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 8174 Balatonkenese Béri Balogh Ádám tér 1. Gazdálkodásunk : Önállóan működő,többcélú közoktatási intézmény BALATONKENESE BALATONAKARATTYA BALATONVILÁGOS 1 bölcsődei csoport 1 egységes óvoda-bölcsődei 12 férőhelyes csoport : 15 óvodás+5 bölcsődés 1 óvodai csoport 3 óvodai csoport 29 férőhelyes 1 óvodai csoport 87 férőhelyes 25 férőhelyes Konyha és étterem 4
2.KIPPKOPP HOP 2.1.Kippkopp Helyi Óvodai Programunkat : 1999 őszétől vezettük be óvodánkban. 2004, 2009, 2010 ben megtörtént a felülvizsgálata, módosítása az elért eredmények, változások tükrében. A szakértők minden esetben kiválónak értékelték. Tevékenységeinket az évszakok, a természet változásai, a megjelenő népszokásőrző, természetóvó és zöld jeles napok, ünnepkörök határozzák meg. Az éves ritmus, az évszakok körforgása egyrészt a folyamatosságot, másrészt az integrált ismeretszerzést biztosítják gyerekeinknek, ugyanakkor elősegítik a sokoldalú tapasztalást. Óvodai nevelésünk tartalmát, valamint a négy évszakhoz kötődő tevékenységeket famodellben ábrázoltuk, ehhez igazodik az un. Zöldfalunk, ahol szintén a forgandóságot követve, jelennek meg az aktuális feladatok, megfigyelni valók, olykor a szülőket is bevonva. Évek óta, a zöldfal előtt az évszaknak megfelelő kiállításokat rendezünk, nagy sikerrel. Balatonkenesén Az évszakfelelős rendszerünk is nagyon jól működik, megadva az adott csoportnak az aktuális feladatait. Változatos tevékenységeket kínálunk a gyerekeknek, törekszünk az élet közeliségre, élménygyűjtésre, természeti megfigyelésekre, arra, hogy a gyerekek saját maguk tapasztalják meg a körülöttük lévő világot. Egy kínai közmondással foglalnám össze : Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom is. Külön nevelési elvként emeltük ki azt, hogy a gyerekek érezzék át az ünnepi órák másságát, a bensőséges, meghitt pillanatokat, a közös élmények, együttlétek boldog perceit. Alakuljon ki bennük a másképp viselkedés vágya, alapozódjanak az ünnepelni tudás készségei. Óvodánkban ezért az ünnepekre, az ünnepelni tudás kialakítására mindenkor nagy hangsúlyt fektettünk. Az erkölcsi, esztétikai élményeken túl a közös ünnepvárás, az ünnepekre való készülődés, az izgalmas, boldog, közös tevékenykedés s végül,a meghitt, közös ünneplés örömteli élményeket, mély érzelmi nyomot hagynak a gyerekben. Ezek a pillanatok a gyerekek szociális, közösségi viselkedésére erőteljesen hatnak. Igyekeztünk ezeket az alkalmakat mindig gyermek-közelivé tenni, meglepetésekkel kedveskedni Ünnepeink Pl. Kippkopp születésnapja, Anyák napja, Nagyok búcsúztatója és még sorolhatnám. 2004 ben a Bölcsőde Szakmai programjának elkészítésekor figyelembe vettük a KIPPKOPP HOP hoz való kapcsolódás lehetőségeit is. *Kompetencia alapú óvodai programcsomag: Balatonvilágoson már több éve, az Aprófalva és az akarattyai Tipptopp csoportban 2009 szeptemberétől került bevezetésre - nagyon eredményesen. Tapasztalataink szerint jól beilleszthető a Helyi Óvodai Programunkba. Alapjaiban nem változtatta meg nevelésünk tartalmát, hiszen az alapelvek közösek,de kiegészítette,bővítette ezt a módszereivel és az eszközeivel, széles technikai palettát sorakoztat fel a témahetek feldolgozásakor. A kompetencia keretében kidolgozott Egészség hét és a Víz világnapját felölelő témahét programunk részévé vált. 5
2.2.Nevelési céljaink óvodánkban Óvodai nevelésünk: segítse elő, az egyéni sajátosságok, életkori eltérések figyelembevételével a 2-3-7 éves gyermekek nyugodt, harmonikus fejlődését, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatását, a családdal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve. Sokrétű nevelőmunkánk: fogja át a gyermeki személyiség egészét s a sokoldalú képességfejlesztés ( kompetencia ) segítségével biztosítsa, segítse elő a gyermek személyiségének fejlődését, juttassa olyan fejlettségi szintre, hogy alkalmassá váljon az iskolába lépésre. Néphagyományőrző, környezettudatos, élménygazdag óvodai életünk: alapozza meg, segítse elő a gyermek és a természeti, emberi, tárgyi környezet közötti erős érzelmi kötődést, a múlt értékeinek átörökítését, éltetését. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megtalálható jóra és a szépre, tisztelje s becsülje azt. 2.3.Az iskolai alkalmasság A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet belső érésük, a családi illetve az óvodai nevelés hatására. Megérik, mint alma a fán / Vekerdy Tamás / A gyermeknek testileg, lelkileg és szociálisan is egyformán fejlettnek, érettnek kell lennie a sikeres iskolai munkavégzés érdekében. Az iskolai alkalmasság három összetevője, kritériuma 1. Testi fejlettség kritériumai: A testileg egészségesnek fejlődő gyermeknél 6 éves korára megtörténik az első alakváltozás, megváltoznak a testarányok, megkezdődik a fogváltás, teste arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgáskoordinációja és finommotorikus mozgása erőteljesen fejlődik, képessé válik testi szükségleteinek kielégítésére, viselkedése, mozgása szándékos irányítására. 2. Lelki fejlettség kritériumai: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott, érdeklődő személyiségével, biztos én tudatával készen áll az iskolába lépéshez. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciáltabbá válik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Kialakul a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a figyelem megosztása és átvitele. Óvodáskor végére kialakulóban van a cselekvő-szemléletes és a képi gondolkodáson túl az elemi, fogalmi gondolkodás. Az egészségesen fejlődő gyermek fejlett kommunikációs készséggel rendelkezik, folyamatosan 6
kommunikál, gondolatait, érzelmeit érthetően, tisztán, életkorának megfelelő tempóban és hangsúlyban tudja kifejezni, türelmesen végig tudja hallgatni mások beszédét s meg is érti azt. 3. Szociális érettség kritériumai: Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére szociálisan is éretté válik, készen áll az iskolai élet, a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre. A szociálisan érett gyermek képessé válik arra, hogy alkalmazkodjon társaihoz, a növekvő szabályokhoz, az újabb és újabb követelményekhez.. Kialakulóban van a megfelelő feladattudata, munkatempója, önfegyelme, kitartása a sikeres iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel bír önmagáról, környezetéről, ismeri a viselkedés szabályait. A gyermek akkor válik képessé mindenre, ha biológiai és pszichológiai szempontból is érett, megfelelően fejlett. Az iskolaérettség és iskolaképesség tehát a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének eredménye, az iskolai alkalmasság feltétele. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, ha a korai szakaszban sikerült a sérült funkciókat pozitív irányban befolyásolnunk, a gyermekeknek megadjuk a lehetőséget ahhoz, hogy sikeresen, kudarcoktól mentesen alakuljon az iskolai pályafutásuk. Lehetőségeik : óvodában maradnak még *speciális intézménybe kerülnek *elkezdhetik az első osztályt, *kis létszámú fejlesztő osztályba mehetnek, akinek kell logopédiai osztályba mehet. 7
3.ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI 3.1.Nevelési rendszerünk és modellje Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik óvodai életünk teljes rendszerét s benne a megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Céljaink, feladataink, a fenntarthatóság pedagógiájának óvodára lebontott, megvalósítható nevelési feladatai meghatározzák nevelésünk tartalmait. A nevelés tartalmán belül az anyanyelv műveléséből indultunk ki, mivel az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része, közvetítő eleme. A következő három terület közül az első óvodai életünk alapvető keretei biztosítják a jó pedagógiai munka alapját és erős kihatással vannak az óvoda tevékenységi formáira. A második területet, tevékenységünk kereteit programunkban a paraszti élet évszakokhoz,jeles napokhoz kapcsolódó szokásai, hagyományai, valamint a népi bölcsességek és a népi kultúra egyes elemei adják. Mindezek a környezeti nevelésünk,benne a környezettudatos magatartás alapját képezik. A hagyományőrzés a teljes nevelési folyamatot áthatja, gazdagítja, beépülve gyermekeink hétköznapjaiba, teljes tevékenységi rendszerébe, tevékenységi formáiba, a családokkal való együttműködést kiteljesítve. Az óvodai életünk tevékenységi formáit a gyermekek mindennapos (fő) tevékenységei, a JÁTÉK és a munkajellegű tevékenységek, a játékos tanulás, mint minden területen jelenlévők és a fejlesztés tartalmi eszközei alkotják. A népi kultúra tárgyi, szellemi gyökereiből, hagyományőrző tevékenységekből táplálkozó tartalmi eszközök tulajdonképpen a szervezett, irányított tapasztalatszerzést jelentik, meghatározott tartalommal: Gyermek és a környező világ Gyermek és művészet Gyermek és mozgás A gyermeki tanulás nem más, mint a gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tévedések, tapasztalatok, élmények. A tanulás igazi terepe az óvodában a JÁTÉK, az egész óvodai élet s programunkban a tevékenységeken keresztül, ehhez híven értelmezzük a játékos tanulást. A harmadik fontos terület óvodánk kapcsolatait, hatásának irányát jelzi. Az óvodai nevelés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolatok, főleg a családi kapcsolatok kiépítését, ápolását s visszahatását. 8
Végül a szaggatott vonal elvezet bennünket az eredményhez, ami az egyes gyermeket vizsgálva a fejlődés várható eredményét jelenti az óvodáskor végére. Nevelési rendszerünk modellje CÉL FELADAT Fenntarthatóság pedagógiájának nevelési feladatai NEVELÉSÜNK TARTALMA EREDMÉNY ANYANYELVÜNK MŰVELÉSE ÓVODAI TEVÉKENYSÉGÜNK KERETEI Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei(néphagyományok, népszokások) ÓVODAI ÉLET ALAPVETŐ KERETEI Gondozás és Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI O Á GYERMEK és S S mozgás FŐ TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉS TARTALMA JÁTÉK J T GYERMEK és a Á A környező világ T N Munkajellegű É U GYERMEK és Tevékenységek K L művészet O Á S S GYERMEK és Mozgás ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Bölcsőde Önkormányzat Család Iskola Közművelődési Intézmények Civil szervezetek Egyházak Egyéb 9
4.NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE 4.1.Modell leírása Nevelésünk tartalmát, területeit egy fa modellben ábrázoltuk. A fához való hasonlatosság egyrészt egy folyamatot, másrészt elhívatottságunkat a természet iránt, a környezet kiemelt jelentőséget tükrözi programunkban. Gyökereink, magyarságunk az anyaföldből, anyanyelvünkből ered s táplálkozik. Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. / Gárdonyi Géza /Az anyanyelv ősi és félve őrzött kincsünk s művelése tápláló, töltekező, erőt adó emberi kapcsolatainkban, pedagógiai munkánkban. Famodellünk s így programunk közvetlen talaját az alapvető keretek - a gondozás, egészséges életmódra nevelés közösségi, érzelmi nevelés és szocializáció - adják, éreztetve hatását az óvoda életére. A fa törzsét körülvevő, díszítő zöld növényzet a népi kultúra szellemi (hagyományőrzés, népszokások), tárgyi elemei jelképezve adnak díszítést a fának. A fa törzsével a munkajellegű tevékenységeket, legfőképpen a JÁTÉK fontosságát ábrázoltuk a tevékenységi formák mellett, ami az óvodai élet törzsét is jelenti. A fejlődést jelképezve a törzsből, a játékból nőnek ki a különféle foglalkozási ágak. A törzs egyben biztosítja az életteret, életnedvet számukra. S végül famodellünkben a mindent átölelő, befogó fa lombja a gyermeki tanulás és a kompetencia komplex módon való érvényesülését, a gyermek ismereteinek s programunk kiteljesedését, az eredményt szimbolizálja. A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát. ( ismeretlen görög költő ) 10
T P E E N M társadalmi Környezetvédelem K szervezett O Ö I M R Ű irodalmi N matematikai V Y M É természeti E O A S Z természetes Z K Z V Ő G V G vizuális E I Á T L S szabadidős zenei Á G ÉS A GYERMEK C J Á T É K MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGEK KERETEI NÉPI KULTÚRA SZELLEMI,TÁRGYI ELEMEI (HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK) GONDOZÁS,EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ ANYANYELV MŰVELÉSE
5. TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT : a KIPPKOPP HOP eredményessége 5.1.Programunk NEVELÉSÜNK TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN c. fejezetében területenként dolgoztuk ki : mi a feladatunk célunk eléréséhez, a tevékenységeket - hogy mit kell tennünk, a módszertani alapelveket - hogy, hogyan tegyük - óvónő a folyamatban, a kapcsolódási pontokat más nevelési területekkel és a fejlődés jellemzőit óvodáskor végére - a cél, ahová egyénileg eljut a gyermek, ami egyben a TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS szempontjainak felel meg. A TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT méréssel képet kapunk arról, hogy hová fejlődött, mit ért el a gyermek - az óvodában eltöltött 3-4 év alatt. A TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT mérést minden évben az iskolába menő kisgyermekek körében végezzük. A 2010 ben felülvizsgált,átszerkesztett új programunkban 2 új területtel : A népi kultúra szellemi,tárgyi elemei hagyományápolás Matematikai környezet. bővítettük a szempontokat (12 terület 127 szempont) 5.2. Területek Fejlődés jellemzői óvodáskor végére KIPPKOPP PROGRAMUNKBAN Területek megnevezése szempontok száma 1. Anyanyelvi nevelés 13 2. Gondozás és egészséges életmódra nevelés 11 3. Érzelmi nevelés - szocializáció 11 4. Népi kultúra szellemi,tárgyi elemeihagyományápolás 5 5. Játék 10 6. Munkajellegű tevékenységek 13 7. Gyermek és a környező világ 10 8. Matematikai környezet 13 9. Irodalmi nevelés 10 10. Ének-zenei nevelés; 9 11. Vizuális nevelés; 10 12. Mozgás 12 A kérdéseket gyerekenként külön táblázat alapján az óvónői párok 1-5-ig értékelik. Az értékelésre külön saját kidolgozású értékelő programot használunk, ami %-ban adja meg az eredményt egyénenként - csoportonként - valamint óvodai szinten. Az így kapott adatokkal a területeket külön külön és összesítve is vizsgálatokat,összehasonlításokat végzünk, diagrammokat készítünk. 12
5.3. Összehasonlító táblázat 2006 tól A 10 területet együttesen vizsgálva : a gyermekek által elért %-os megoszlás nagyon jó jó átlagos gyenge nem éri el gyermekek száma 2006 63% 21% 14% 2% 0% 26 gyermek 2007 70% 22% 8% 0% 0% 22 gyermek 2008 69% 23% 7% 1% 0% 30 gyermek 2009 73% 20% 6% 1% 0% 21 gyermek 2010 68% 26% 6% 0% 0% 34 gyermek 100% 90% 80% 70% 60% 50% Összesített ( 10) területek 2% 1% 8% 7% 14% 22% 23% 21% %-os megoszlása 1% 0% 6% 6% 20% 26% 40% 30% 63% 70% 69% 73% 68% 20% 10% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 13
5.4. SZEMPONTOK : A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Sikerkritérium A szempontokat elsődlegesen a feladatok határozzák meg. 1.Anyanyelvünk művelése Feladatok : A gyermek szívesen beszéljen, jellemezze őt a beszédkedv, beszédöröm (így erősödik magabiztossága). Kommunikációs helyzetekben ( tervezett, spontán )hallgassák meg egymást, tudják kivárni a másikat, beszélgessenek egymással. Tudja gondolatait, érzelmeit verbálisan kifejezni (gondolkodás-kifejezés egyensúlya). Bátran nyilatkozzon, kérdezzen, mondja el véleményét, mesélje el élményeit. Tudja azt, hogy kérdéseire mindig kap választ,értse meg a beszédet értse meg a feladatot. Értse és alkalmazza a metakommunikáció jelrendszerét, ismerjenek szimbolikus jeleket Szeresse a könyveket, vigyázzon rá- jusson irodalmi, esztétikai élményekhez Viselkedjen az óvodai érintkezés, szabályainak, normáinak megfelelően. A beszédhibákkal küzdő gyerekek is tudjanak fejlődni. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. A gyerek aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. 2. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. 3. Összefüggően beszél, szóismétléssel, kötőszavakkal. 4. Élményét képes elmondani, mondatokban kifejezni. 5. Elbeszélése folyamatos,nem mindig sikerül a történések logikai,időbeli sorrendjét követni. 6. Kommunikációs helyzetekben ( páros, csoportos ) megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot. 7. Befogadó és érdeklődő. Nyugodtan, figyelmesen végig tudja hallgatni az óvónőt, társait. 8. Párbeszédben többnyire kivárja a másik megnyilatkozásait s saját kérdéseit, válaszait ahhoz tudja igazítani. 9. Helyesen tudja használni a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. 10. Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. 11. Tisztán tudja ejteni a beszédhangokat egyéni eltérések lehetnek a fogváltással összefüggően. 12. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. 13. Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. 14
2. Gondozás egészséges életvitelre nevelés Elsődleges feladatunk az egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása, mely lehetővé teszi a gyermek gondozását, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését a gyermek egészségének megőrzését, védelmét, edzettségét. Feladat: A gyermek tudja kiélni természetes igényeit (tisztálkodási, táplálkozási, mozgási, alvási) testi szükségleteit. Szükségleteit nyugodtan, egyre önállóbban tudja elvégezni (intimitás). Szükségleteit, kívánságait tudja jelezni, szóban kifejezni (jó közérzet megalapozása). A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség - és testi - kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életmódhoz, az egészség megóvásához szükségesek. Tudja önállóan alkalmazni a testápolás, étkezés, öltözködés fogásait, sorrendjét, szokásait,tudja az ehhez szükséges eszközök helyét, rendjét. Kulturáltan, megfelelő szokások mellett tudjon étkezni,figyeljen az esztétikus,ízléses terítésre. Minden gyermek tudja,érezze,hogy szeretik,hogy biztonságban van az óvodában, a csoportjában. Váljon igényévé a tisztaság, ápoltság, gondozottság, rendezettség, esztétikusság, úgy mint személye (teste, ruházata), mint környezete iránt. Örömmel, felszabadultan tudja kiélni természetes mozgásigényét. Nyugodtan, egyéni alvásigényének megfelelően tudjon pihenni. A gyermek az óvodában eltöltött ideje alatt, helyes életritmust követve, nyugodt, kiegyensúlyozott élettempóban tudjon élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek mindezeket korlátozottságuk határainak megfelelve, kellő segítséget megadva végezzék. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. A gyermek biztonságérzete erős. 2. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. 3. Képessé válik önmaga és társai segítésére. 4. Testi szükségleteit felismeri, kielégíti, ami hozzájárul derűs, félelemmentes közérzetéhez. 5. Megtanul önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. 6. A tisztálkodási eszközökre vigyáz, helyére teszi azokat, zsebkendőt önállóan használja. 7. Teljesen önállóan öltözködik, ruháját ki-be gombolja, cipőjét befűzi, beköti. Ruháját összehajtva helyére teszi. Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Ügyel saját külsejére, megjelenik a szép, ízléses iránti törekvés. Környezetében igyekszik rendet rakni. 8. Ismeri és alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. 9. Biztonságosan használja a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélget. 10. Önállóan eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan tölt vizet a kancsóból. 11. Testileg megfelelően edzett,teherbíró,mozgása összerendezett, jó állóképességgel bír. 15
3.Érzelmi nevelés szocializáció Feladat : Érezze, hogy az óvodában szeretik, elfogadják, olyannak amilyen, segítik! Érezzék a sok simogató kezet, a személyes törődést. A gyermek biztonságban, otthonosan érezze magát az óvodában, a csoportszobában. Szeressen óvodába járni, örömmel tartózkodjon a csoportszobában. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias,kiegyensúlyozott légkör megteremtése Érezze a kiegyensúlyozott boldog gyermek állapotát. A biztonságot nyújtó szokás- és normarendszer magalapozása. Segítse elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait. A gyermek érezze jól magát a csoportban, mert csak így alakulhat ki a pozitív kapcsolat. Találja meg helyét a csoportban, értékelje saját és mások cselekedeteit. Találjon barátra, barátokra, erősödjön kapcsolatfelvevő és megtartó képessége. Érezze az együttesség, összetartozás melegségét. Bízzanak egymásban, óvónőikben,dajkáikban érzelmileg kötődjenek egymáshoz. Gyermekgyermek,felnőtt(óvónő,dajka)-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A gyermeknek legyen lehetősége, minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani - így önálló döntéseket hozhat és gyakran átélik a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. A nagycsoportos korú gyermekeknek legyen lehetősége külön tevékenységet folytatni (csoportközi szervezés). A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben ki is nyilvánítja. 2. Igényévé válik a kialakult szokások (viselkedési, cselekvési) betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. 3.A közös tevékenységekben aktívan részt vesz. Elsajátítja a társas együttélés viselkedésnormáit. 4.Szó nélkül segít a másiknak, együtt érez a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgozik, bízik saját és társai képességeiben. Ébredezik benne a közösségi öntudat, örül a közösen elért sikereknek (Mi tudat). 5.Kialakul a csoportban való élete, társai, barátai iránti érdeklődése. Óvodán kívül is üdvözli a másikat. 6.Kialakulnak az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokásai- köszönés, megszólítás, a mással való, máshol való viselkedés, a vendégfogadás, stb. 7.Szavak nélkül is érti környezete jelzéseit, érzéseit. (metakommunikáció) 8.Társaival megértő, fejlődik tolerancia képessége, elfogadja a másságot. 9.Ismeri saját képességeit, tudja értékeit, tisztában van hiányosságaival 10.Kapcsolatteremtésben kezdeményező, érdeklődő, alakul szociális beleérző képessége. 11. Igyekszik legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válik az iskolába lépésre. 16
4. Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei Hagyományőrzés-népszokások Hagyományőrző életmód szokásőrző tevékenységei, jeles napjai, ünnepnapjai Programunkban igyekeztünk a néphagyomány tárházából válogatva, olyan elemeket beépíteni, amiket a gyerekekhez közel lehet hozni, megfelel életkoruknak, örömteli ingereket, élményeket biztosítanak s ezáltal cselekvésre késztetnek, s a természet szeretetére nevelnek. A néphagyomány-ápoló tevékenységek rendszere áthatja az egész óvodai nevelésünket, színesebbé téve hétköznapjainkat a gyermekek személyiségét gazdagítva. A mindennapok népszokásainak tevékenységei közül leginkább a földhöz, a természethez, természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek, gyerekek megbecsülését építettük be. Népszokásőrző, névnapokhoz kötődő jeles napok - tevékenységeit meghatározott rituálék, szertartások szabályozzák. A gyerekek várják, tudják, hogy mindennek eljön az ideje, s amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy készülnek. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása jelent feladatot. Feladat: Ismerjék meg a népi kultúra örökségét, szépségeit, értékeit. Tapasztalják meg a természet változásait. Készítsenek kalendáriumot, tudják néhány jeles nap jelentését (feladatát), figyeljék meg, hogy igazak-e. Tudjanak játszani népi énekes játékokat, ügyességi és sportjátékokat. Ismerjenek népi mondókákat, találós kérdéseket. Legyenek aktív részesei a mulatságnak (szüreti, Mihály napi vásárosdi). Ismerjék az advent jelképeit, koszorút, naptárt - naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Ismerjék az ünnepkörök népszokásait, dalait, játékait, népi körjátékokat, a néptánc óvodásoknak megfelelő elemeit. Ismerjék a kézművesség egyszerűbb munkafogásait, műveletsorait. Érezzék az én csináltam, a kétkezi munka örömét. agyagoznak, szőnek, fonnak, batikolással ismerkednek, játékokat készítenek, gyöngyöt fűznek, papírt hajtogatnak, miközben természetes anyagokat, a gyermekek által gyűjtött terméseket, terményeket, növényeket használnak fel. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. Alkotó kölcsönhatásban él a természettel, ráérez arra, hogy a világot képes alakítani az ember része a természetnek, nem ura. (Népi megfigyelések,bölcsességek ) 2. Felelősséget érez környezetéért. 3. Ismeri a fontosabb jeles napokat,népszokásokat, ünnepköröket, becsüli a múlt értékeit, 4. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik a népmesék,népdalok által. 5. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretete. 17
Feladat: 5.A játék A gyermek érezze a nyugodt biztonságérzetet keltő, kreatív légkört. Tudjon szabadon dönteni, választani, hogy mit és hogyan játszik. Tudja elképzeléseit valóra váltani. Tudja kiélni társigényét ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, kialakulnak a jó játék hagyományai. A szabad játék során a gyermek feszélyezettség nélkül tudjon önállóan vagy társaival önfeledten játszani. A gyerek tudjon játékához megfelelő helyet találni, elbújni, elkülönülni, kuckókat kialakítani, helyeket variálni a csoportszobában, udvaron. Tudja, hogy minek, hol van a helye. Tudja, hol van a mese sarok, a bábozás, a TÖPRENGŐ helye, a különböző tevékenységek helye. Tudja a gyűjtött kincseiket hova rakni. Szabadon, önfeledten játszhasson, saját elhatározása, kedve szerint addig, amíg számára érdekes, élménydús, örömet adó. Érvényesüljön a szabad játék elsődlegessége, biztosítsa a minél gazdagabb feltételeket (pedagógiai,pszichológiai szakértelemmel alátámasztva). A jó játékeszközök késztessék a gyermeket fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra, fejlessze kreativitásukat, segítse a koncentrációt. Tudjon a gyerek válogatni a játékeszközök közül - kicsik a gyakorló játékaik során (pszichikus funkciókat fejleszt), nagyobbak szerepjátékaikhoz szükséges kellékek közül. A dramatikus játékeszközök ösztönözzék a gyermeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, fantáziája szárnyalására ( esztétikus textília, színes lepel, korona ). Maga is készítsen játékot pl. népi játékeszközöket - rongybabát, falovacskát, csutkababát,egyéb játékokat. Újra hasznosítható hulladékok gazdag tárházából válogatva is készítsen játékokat. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (SZEMPONTOK) 1. A gyermek képes állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. 2. Játékában a szerepjáték dominál, megérti, elfogadja játszótársai elgondolásait. 3. Az ismert meséket, saját élményeit többször eljátssza, bábozza, szívesen, kreatívan mókázik. 4. Bonyolult építményeket képes létrehozni, eredményességre törekszik, építmény lemásolására képes. 5. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 6. Élvezi a szabályjátékokat, és képes a normák betartására. 7. A barkácsolást maga kezdeményezi az általa választott módon és eszközökkel (újrahasznosítható hulladékok) 8. Társas viselkedésében megjelenik az óvoda által preferált viselkedési szabályok. 9. Interakciója gazdag, kultúrált és érthető. 10. Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik. 18