Nyitókonferencia Összefoglaló 2014.február 12. 10h Budapest, Vajdahunyad Vár A mezőgazdaság területén az emberek és a vállalkozások nap mint nap szembesülnek a munkaerőhiánnyal, a dolgozók nagy része a nyugdíjhoz közeledik. A MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) szervezésében egyéves pályaorientációs kampány indul 2014 év elején, mely segíti a fiatalok pályaválasztását és népszerűsíti a jó álláslehetőségeket kínáló agrárszakmákat. A programsorozat első rendezvénye egy nyitókonferencia volt, melyen az érintett felek, sajtó, média, illetékes minisztériumok, agrárszakiskolák, agráregyetemek, partner szervezetek és a meghívott cégek képviselői személyes kapcsolataikat építhetik ki a további sikeres együttműködés érdekében a kampány során. A MEGFOSZ szeretné felhívni a figyelmet egy olyan területre, amellyel eddig viszonylag keveset foglalkozott a média, de várhatóan a közeljövőben egyre nagyobb hangsúlyt fog kapni. Az agrárium szakmai helyzetértékelése és statisztikai adatai alapján megfigyelhető tendenciák szerint, a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára létezik tényleges kiugrási esély, amely hosszú távon tud számukra karriert és biztos megélhetést nyújtani a magyar mezőgazdaságban. A MEGFOSZ felmérései alapján a diákok és pályakezdők számára ez a lehetőség még kevéssé ismert. A mezőgazdaságban rejlő, hosszú távú lehetőségekre való figyelemfelhívás a célja annak a programsorozatnak, amelyet a szövetség 2014 év elején indított el. Az első rendezvény, 2014 február 12-én, a Vajdahunyad Várban megrendezésre került, nyitókonferencia, ahol több rövid, érdekes és tartalmas előadást követően, lehetőség volt kötetlen beszélgetésre is. A konferencia részvevői között a Vidékfejlesztési minisztérium képviselője, számos cég és oktatási intézmény vezetője, és több média képviselője is jelen volt. 1
Az előadások tömören a következőképpen alakultak: Dr. Szabó István Szent István Egyetem Gépészmérnöki karának dékánja Agrár és mezőgépész pályaorientáció és életforma kampány megnyitása. A dékán úr köszöntötte az egybegyűlteket, és pár mondatban elmondta véleményét a konferencia és a MEGFOSZ kampányának apropójáról. Ő, mint a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja nap, mint nap szembesül a hiányszakma jelenlétével. 100 éve a földeken még a legegyszerűbb eszközöket használták, ma pedig már az űrtechnológiával vetekszik a gépek fejlettsége. Ennek ellenére a gépészet, mint szakma, presztízse az évek során nagyon megkopott, de erről nem a gépek tehetnek. A gépek folyamatosan fejlődnek, a szakembereknek velük együtt kellene fejlődniük. Ma egy mezőgazdasági gép akár 100 millió forintba is kerülhet, az ilyen eszközök kezelését komolyan képzett szakemberekre szabad csak bízni. A probléma szerinte már ott elkezdődik, hogy az egyetem gépészmérnöki karára jelentkező diákoknak csak a töredéke lesz végül a kar hallgatója. A többiek vagy az elégtelen pontszám (így az elégtelen tanulmányi eredmények) miatt vagy pedig más szakma iránti erősebb vonzalom (inkább másik felsőoktatási intézményt választanak) miatt nem lesznek gépészek. A középiskolások érdeklődésének megfelelő irányba terelésével sokat javíthatunk ezen a helyzeten. A rövid bevezető után pár mondatban rátért arra, hogy a mezőgépész hiányszakma valós megléte, amely már évek óta egyre erőteljesebben jelentkezik országunkban, statisztikailag is komolyan alátámasztható. Ezt a KSH egyik főosztályvezetője, Valkó Gábor foglalta össze rövid előadásában. Valkó Gábor - KSH (Központi Statisztikai Hivatal) főosztályvezetője Statisztikai adatok az agráriumról, fókuszban a mezőgazdasági gépekkel. Valkó Gábor a 2000-2013-ig terjedő, KSH-ban fellelhető adatok alapján több érdekességgel ismertette meg a hallgatóságot, melyek mind igazolják a kampány célját: vagyis erősíteni kell a mezőgépész szakma presztízsét, elsősorban a fiatalok körében, mivel ez a terület az ország gazdaságában kritikus helyzetbe került az elmúlt évek során. Az ország gazdaságának mezőgazdasági szektorának részaránya a tavalyi évben csupán már csak kb. 4%-ot tett ki, a mezőgazdasági beruházások száma évről évre csökken, hasonlóan a mezőgazdaságban foglalkoztattak számával, amely ma átlagosan csupán 5%. Biztató azonban, hogy a növénytermesztés súlya erősödött, míg azonban az állattenyésztésé jelentősen csökkent, viszont ez utóbbinál az állattartási épületek kapacitása jelentősen emelkedett. Ez mindenképpen valamiféle fejlődést mutat. 2
A magyarországi gépállományra jellemző, hogy a kisebb kapacitású gépek száma sokat csökkent 2005 és 2013 között, a nagy teljesítményű gépeké pedig növekedett. Valkó Gábor érdekes statisztikai adatokkal szolgált a mezőgazdasági foglalkoztatottak szakmai iskolai végzettségét illetően: 2010-2013-ig vizsgált időszakban kb. 17%-nak volt bármiféle mezőgazdasági szakmai végzettsége. 2002-2012-ig pedig a mezőgépész szakiskolát végzettek száma drasztikusan csökkent. A helyzetet tovább rontja az a kimutatás, amelyet Valkó úr a legutolsó népszámlálás adatai alapján mutatott meg a hallgatóságnak, miszerint az összes mezőgépész végzettségű (kb 43.000 fő) foglalkoztatottak közül csupán kb 4000 fő dolgozik a szakmájának megfelelő szakterületen, nevezetesen a mezőgazdaságban. Földesi Gyula - miniszteri megbízott, az ASzITT elnöke - Az átalakuló agrár szakképzés a vállalkozások szolgálatában. Földesi Gyula előadásának indító eleme, hogy a mezőgépész életpálya modell kialakulhat a MEGFOSZ kezdeményezése és a szakmai szervezetek és szakiskolák együttműködése segítségével. Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság színvonala jelentősen emelkedjen, elengedhetetlenül szükséges az oktatás színvonalának növelése, azaz a szellemi és a technológiai szint növelése. Elmondása szerint a kormányzat szakképzésekkel kapcsolatos elképzelései pozitívan változtak. Az oktatási rendszert a fogadó felek, azaz a vállalkozások, a munkaerő befogadó helyek igényei szerint kell alakítani. Magyarul az oktatási intézményekből olyan fiatalok kerüljenek ki, akikre a magyar vállalkozásoknak szüksége van. Ehhez a magyar vállalkozásokkal közösen kell kialakítani az oktatás követelmény rendszerét. Jelenleg sajnálatos módon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak között csupán kb. 3% rendelkezik felsőfokú, kb.7% középfokú végzettséggel. Az ország nagy része a múltbeli tapasztalataiból él az agráriumban. Ennek megváltoztatásához már a kisiskolások érdeklődését is a mezőgazdaság felé kell irányítani (pl. gyárlátogatások). Földesi Gyula előadásának zárásaképpen fontosnak tartotta elmondani, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium és a MEGFOSZ a fent említett célok és feladatok érdekében egy közös nyilatkozatot, partnerségi kapcsolatot köthetnének. Szoták-Nóvé Mária - Claas Hungária Kft. HR vezetője Az agrár és mezőgépész munkaerő elemzése fejvadász szempontból. Szoták-Nóvé Mária előadásában 4 fő téma kapott központi szerepet: A jövő iparága Kulcsfontosságú tényező a szakember HR marketing eszközök a célok elérése érdekében Konkrét teendők 3
Az előadónő elmondása szerint nem kell sokat kutatnunk, hogy ráébredjünk: a jövő, a XXI. Század iparága az agrárgazdaság. Mivel a Föld népessége drasztikusan nő, de a kihasználható területek száma és a felhasználható erőforrások mennyisége véges, így nincs más megoldás, mint a hatékonyság növelése. Az előadásban érdekes adatokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiségű alap élelmiszert fogyaszt el a lakosság. Tehát Magyarországnak is rá kell állnia az agrárgazdaság fejlesztésére, ha az ország szeretné eltartani a lakóit. Németországi példákkal mutatott rá a még kihasználatlan lehetőségekre, amelyek a magyar agrárgazdaságban rejlenek: Németországban egy mezőgazdasági munkahely további négy munkahelyet teremt. Németországban minden 9. munkahely a mezőgazdasággal kapcsolatos. A német mezőgazdaság közel kétszer olyan termelékeny, mint a textilipar. Fontos tényező a mezőgazdaságban, hogy mivel a táplálkozási szokások változnak, a technológia fejlődik, az agrárgazdaságnak is ezekhez alkalmazkodnia kell. Azonban a mezőgazdasági szakemberek száma rendkívül kevés, az ország több mint felében hiányszakma a mezőgazdasági gépész is. De a világ változik (már nem trendi a mezőgazdaságban dolgozni, nem elég motiváló), és mezőgépészekre a mezőgazdaság minden területén nagy szükség lenne. Szoták-Nóvé Mária pár, a Claas Kft-nél évek óta sikeresen használt módszerekkel mutatott példát arra, ahogyan ők eddig sikerrel tették vonzóvá a mezőgépész életpályát a fiatalok számára: CLAAS Kisdiák klub: 6-7. osztályosok bevonása. Pályaválasztási fórumon, állásbörzén való részvétel. Gyárlátogatás és Nyílt nap. Szülői értekezlet. Teljesítményt ösztönző díjazás. Házi- és szakmai versenyek. Nyári szakmai gyakorlat az anyavállalatnál. Ösztöndíjprogramok. Munka világába való betekintés: belső rendelések, rotálódás, egyéni felelősök. Hosszú távú jövőkép bemutatása Intenzív együttműködés egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Előadások, CAD Labor. Diplomamunkák, kutatási programok. Ösztöndíjprogramok Állásbörze. Nemzetközi CLAAS Trainee Program. Unitech Mérnökhallgatók versenye 4
Harsányi Zsolt Axiál Kft. tulajdonos - ügyvezetője Legyél te is mezőgépész! De milyen is az? Harsányi Zsolt az Axiál Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója és a MEGFOSZ elnöke zárta előadásával a konferenciát. Vidám hangulatú prezentációjának legfőbb vonalaként megfogalmazta, hogy mi is a célja a Mezőgépész pályaorientációs kampánynak: A mezőgépész utánpótlás biztosítása A vidéki foglalkoztatottság javítása A hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése, ill. növelése Climmar alelnökeként említette, hogy hazánknak még bőven van hova fejlődnie, de ehhez szerencsére az agrárgazdaság szereplői egyre nyitottabban állnak hozzá. Németországban a legkülönfélébb versenyekkel, ösztöndíj programokkal, jövőkép ismertetésével, magas fizetéssel teszik vonzóvá a szakmát a fiatalok, és nem csak a férfiak, hanem a nők számára egyaránt. Magyarországon sajnálatos módon nehéz jól képzett, értelmes szakembert találni, a jó szakemberek nagy részét pedig elszívják a Nyugat-európai sokkal kedvezőbb lehetőségek. Az Axiál Kft. tulajdonosaként elmondta, hogy a cégen belüli helyzet a magyarországi viszonyokhoz képest egészen kielégítő, komplex programjuk van a szakképzett diákok bevonzására és megtartására. Jelenleg 54 fő felsőfokú és 82 fő középfokú szakképzett szakembert foglalkoztatnak. Ezek a szakemberek mind rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyre a jövő mezőgépészeinek feltétlenül szükségük lesz, hogy hazánkban a helyzet javuljon úgy, mint pl. technológiai fejődő képesség, nyelvtudás. Annak érdekében, hogy a mezőgépész szakma a jövőben elismert és keresett terület legyen, és ezáltal a magyar agrárgazdaság fejlődőképessé váljon, közösen kell tenni, a különféle szakmai szervezetekkel együttműködésre van szükség. 1. A fiatalok figyelmét minél előbb a mezőgazdaság felé kell irányítani. 2. A médiákon keresztül a szülőkre is kell koncentrálni, megismertetni őket, hogy a mezőgépész egy hosszú távon is biztos egzisztenciát jelentő szakma. 3. Az iskolák szakmai versenyek indításával, gyárlátogatások szervezésével tehetnek az ügy érdekében, de ehhez elengedhetetlen, hogy az oktatók is higgyenek a mezőgépész szakmában rejlő jövőképben. 4. A cégek oldaláról ösztöndíj programok, iskolákkal való együttműködések fejlesztése, szakmai díjak szponzorálása, nyílt napok szervezésével segítenék a kampányt. 5. A minisztériumok a jogszabályi hátteret tudnák biztosítani, a szakiskolák koordinációjában tudnak együttműködni További feladatuk pályaorientációs programok rendezése, duális képzés erősítése. 5
6. A szakmai szervezetekkel (Nemzeti Agrár Kamara, Agrya, MEGOSZ, stb.) az együttműködések erősítése több oldalról is hozzájárul kampány sikeres kimeneteléhez. Harsányi Zsolt előadását azzal zárta: hiszi, hogy a közös cél érdekében képesek leszünk összefogni, és eredményre vinni elképzeléseinket. A MEGFOSZ várja további mezőgazdasági partner szervezetek és cégek jelentkezését a kampányhoz, hosszú távú együttműködés céljából. További információ: megfosz@gmail.com 6