A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai közötti időszakban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban"

Attila Jónás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, szeptember 19.

2 Agrár kutatás-fejlesztés Fejlett agráriummal rendelkező országokban az agrár kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés Kutatás-fejlesztés nem képzelhető el az érintett gazdasági szereplők együttműködése nélkül átfogó minisztériumi felmérés - hol tart az ágazati agrárkutatás? - gyenge a hazai ágazati szereplőkre való hatás; - csekély mértékű a forrásfelhasználás fókuszáltsága; - alacsony szintű a kutatóhelyek közötti együttműködés, munkamegosztás. 2

2012 átfogó minisztériumi felmérés - hol tart az ágazati agrárkutatás?

3 Ágazatpolitikai célok A hazai kutatásban hozzáférhető, jól hasznosítható eredmények szülessenek; a kutatás-fejlesztés és innováció megfelelő használata adjon lendületet az élelmiszergazdaság továbbfejlődésének; A hazai élelmiszergazdaság szereplői legyenek tisztában a kutatásfejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények munkájával és az általuk nyújtott lehetőségekkel. E célok elérése érdekében a hazai kormányzati hátterű agrárkutatás szervezeti átalakítása és stabilizálása vált szükségessé. 3

legyenek tisztában a kutatásfejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények munkájával és az általuk nyújtott

4 Kutatóintézeti integráció 1. Az 1467/2013. (VII. 24.) Korm. határozat rendelkezik a vidékfejlesztési miniszter által irányított integrált agrárkutató hálózat kialakításáról. Az átalakítás szükségességének okai: - a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység infrastruktúrája hiányos; - intézményrendszere szétaprózódott; humán-erőforrás utánpótlása akadozó; - a gyakorlattal való kapcsolatrendszere kevéssé kiépült; - az állami fenntartás és finanszírozás széttagolt. Az átalakítási koncepció lényege: - az agrárkutatás szervezeti struktúrájának egyszerűsítése és koncentrálása; - a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítása; - a KFI tevékenység eredményességének a növelése/a költségvetési támogatás hatékony felhasználása; - a nemzetközi versenyképesség elérése.

gyakorlattal való kapcsolatrendszere kevéssé kiépült; - az állami fenntartás és finanszírozás széttagolt.

5 Kutatóintézeti integráció szeptember 9-ei hatállyal 9 db társasági formában működő agrárkutató intézet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től visszakerült a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A költségvetési formában működő intézmények összevonásával, a badacsonyi és kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézetek visszavételével, valamint 5 db társasági formában működő agrárkutató intézet beolvasztásával január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, mely mintegy 300 kutató munkájához biztosít kiszámítható és stabil szervezeti és finanszírozási hátteret, közel 180 projekttel. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretein belül feladatfinanszírozási rendben kerül sor a pénzügyi források felhasználására, melyekhez folyamatos minősítés és ellenőrzés kapcsolódik.

6 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Mosonmagyaróvár Újfehértó Fertőd Sárvár Badacsony Herceghalom Gödöllő Budapest Érd Cegléd Kecskemét Szarvas Kalocsa Szeged

7 Továbblépés főbb elemei - A felsőoktatás keretei között működő, agrárgazdasághoz kapcsolódó kutatóhelyek és a kormányzati kutatóhelyek közötti tevékenység összehangolása. - Együttműködési csatornák kiépítése MTA-val és Agrártudományi Kutatóközpontjával. - Kutatói kapacitás növelése (pld. fiatal kutatói programok). - A közötti EU-források kutatás-fejlesztési és innovációs forrásainak elérése az agrárium számára.

- Együttműködési csatornák kiépítése MTA-val és Agrártudományi Kutatóközpontjával.

8 EU-s források A vidékfejlesztési programot átfogó uniós célkitűzések: klíma, környezet, innováció. - Az innovációs célkitűzések támogatására, a 1305/2013/EU EMVA rendelet lehetőséget biztosít a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat felállításra európai szinten melynek kedvezményezettjei operatív csoportok lehetnek, gazdálkodók, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók együttműködésében. - Ez az intézkedés újszerű az EU-ban és nálunk is, így a rendszer kivitelezése és végrehajtása egyaránt most indul. 8

fenntarthatóságával foglalkozó Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat felállításra európai szinten melynek kedvezményezettjei operatív

9 Vidékfejlesztési Program AGRI EIP a) Az Európai Innovációs Partnerség keretében támogatható az EIP céljait megvalósító operatív csoportok felállítása, működése és ezek innovatív projektjeinek beruházásai. b) Az innováció - egy új ötlet sikeres megvalósítása, amely a megvalósítási területen belül számít újnak. Az ötlet lehet új termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás vagy a szervezési folyamatok egy új módja. Az innováció lehet technológiai, nem technológiai vagy szociális jellegű, és alapulhat új vagy hagyományos gyakorlatokon. 9

b) Az innováció - egy új ötlet sikeres megvalósítása, amely a megvalósítási területen belül számít újnak.

10 Jövő A piacorientált termelésfejlesztés kulcskérdése, hogy sikerül-e a technikai- és technológiai fejlesztés, az oktatás és kutatás, valamint a szaktanácsadás összhangját megteremteni, továbbá az ehhez szükséges forrásokat előteremteni. 10

oktatás és kutatás, valamint a szaktanácsadás összhangját

11 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 11

Hasonló dokumentumok

A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek

A magyar szőlő- és borágazati kutatásfejlesztési tevékenység megújítása - feladatok és lehetőségek Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Eger, 2015.