A stratégia priritásai és intézkedései A stratégia priritásai (prgramjai) rövid- és középtávn valósítják meg a jövőképből levezethető hsszú távn érvényesülő stratégiai célkat. Az egyes priritásk megfgalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik: Indklás: Az adtt terület helyzetértékelése, a priritás szükségességének leírása. Általáns célk: A priritást megvalósító általáns célk megfgalmazása. Hatásindikátrk: A priritás általáns hatásait jellemző indikátrk. Intézkedések: A priritást megvalósító peratív prgramk felsrlása. Célcsprtk: Az intézkedések kedvezményezettjei. Prjektjavaslatk intézkedések szerint: Az intézkedéshez kapcslódó, az egyeztetéseken elhangztt, javaslt prjektek felsrlása. Aznnal indítható prjekt (ek): Rövidtávn indítható kísérleti prjektek. A Hegyháti Kistérség fglalkztatási stratégiájának célrendszere Jövőkép Egy lyan, a krábbi hátránys helyzetéből kimzduló és fejlődő vállalkzáskkal rendelkező, a partnerségi együttműködésekre nyittt és az esélyegyenlőséget biztsító kistérséggé válik a Hegyhát, amely kihasználja az adttságaiban rejlő lehetőségeket, és fglalkztatás-közpntú, a helyi jövedelemszerzést és az ingázást egyaránt támgató gazdaságplitikát valósít meg. A paktum partnerség segítségével több, minőségileg jbb és a munkaerőpiac igényeknek valamint a munkát vállaló emberek képességeinek, tudásának egyaránt megfelelő munkahely jön létre. A fglalkztatási lehetőségek bővítése helyben, a távl munkát vállalók mbilitásának segítése Az egyenlőtlenségek csökkentése és esélyteremtés A stratégiai célk Aktív partnerségi kapcslatk kiépítése a fglalkztatási helyzet javítása érdekében Az élethsszig tartó tanulás meghnsítása a kistérségben Értékrend 1. ÖRÖKSÉG: 2. KÖZÖSSÉG: a 3. GYERMEK- 4. MOBILITÁS: A fglalkztatási helyzet javítását célzó intézkedések támaszkdjanak a térség természeti-, épített- és kulturális örökségére (pl. szciális gazdaság típusú kezdeményezések) prgramk megvalósításáhz közösségi erőfrrásként kezelje mind a helyben élő, mind az elszármaztt aktív embereket, és flyamatsan törekedjék bevnásukra (pl. VÁLLALÁS: Segítse elő, hgy a gyermekvállalás ténye ne krlátzza az egyének munkaerő-piaci lehetőségeit (különös tekintettel a nők Tegye lehetővé, hgy a térségben élő egyének mbilitása, - munkáhz és külső szlgáltatáskhz való hzzáférése - növekedjék, anélkül, hgy lakóhely váltására 1
Hazatérés prgramk) helyzetére), a gyermekvállalás egyre kevésbé nehezítse az egyének és családk anyagi- és társadalmi helyzetét. kényszerülnének (pl. térségi közlekedés-szervezési prgramk, távmunka- és távszlgáltatás fejlesztés) 5. SZEMÉLYES FEJLŐDÉS: a stratégiában megfgalmaztt prgramk segítsék elő az egyének személyes fejlődését, alkalmazkdóképességük növekedését, a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő képzési prgramk megvalósulását az élethsszig tartó tanulás jegyében. 6. ESÉLY- EGYENLŐSÉG: A stratégia segítse elő az egyenlő hzzáférést a munkáhz, a szlgáltatáskhz és egyéb lehetőségekhez, nemre, krra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. 7. FELELŐSSÉG: A megvalósításban érintett valamennyi szervezet és egyén felé annak tudatsítása, hgy a térségi célk elérése csak együttműködéssel lehetséges, amelynek srán mindenki felelős az általa vállalt feladatk elvégzéséért. 1. priritás: Munkahelyter emtés és a közösségi közlekedés fejlesztése 2. priritás: A munkavállalók fglalkztathatós ágának növelése (Felnőttképzés, szakképzés) Priritásk/stratégiai prgramk 3. priritás: A hátránys helyzetű rétegek esélyegyenlőségén ek megteremtése 4. priritás: A fglalkztatási partnerség építés 5. priritás: Térségi innvatív szlgáltatásk fejlesztése (Szciális szlgáltatásk, munkaerőpiaciszlgáltatásk, hazatérés segítése) 1.1 2.2 Intézkedések 3.3 4.4 Stb. (az intézkedések a következő munkaszakaszban kerülnek majd kifejtésre) 2
A stratégia alapelveinek bemutatása Esélyegyenlőség A hatálys Egyenlő Bánásmód törvényben rögzített elvek, módszerek és célcsprtk (ideértve a nem, kr, szexuális rientáció, vallási illetve etnikai hvatartzás alapján diszkriminációt elszenvedőket) alapján kerül kialakításra az esélyegyenlőségi minimum elvárás. Általáns elvárás, hgy minden lyan szervezet, amely a stratégia végrehajtásában rész vesz, törekedjen a prjektjéhez kapcslódóan az esélyegyenlőségi szempntk minél teljesebb bemutatására, megvalósítására. Ezt a célt az ún. esélyegyenlőségi minimum elv megvalósításával éri el a stratégia, amelynek lényege, hgy a szereplőknek érdemben fglalkznia kell az esélyegyenlőség kérdésével, és lépéseket kell tennie a szervezeti esélyegyenlőség megvalósítása felé. Az esélyegyenlőség az egyenlő bánásmód (diszkrimináció tilalma) kötelező biztsítása mellett a stratégiában elsősrban hárm célcsprt tekintetében érvényesítendő, és a térség számára kiemelten fnts szempnt a közlekedési esélyegyenlőség biztsítása is: Nők esélyegyenlősége A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének biztsítása érdekében kiemelkedő szempnt a nők fglalkztatttságának növelése, a szegregáció felszámlása, és az egyenlő hzzáférés biztsítása a szlgáltatáskhz. A nők fglalkztatásnak bővítése érdekében különösen fnts A vállalkzókat érintő beavatkzásk (tanácsadás, új vállalkzásalapítás) képzések, pályarientációs tanácsadás srán a nők, női vállalkzók előnyben részesítése; bölcsődei-óvdai ellátás fejlesztése; család- és tthnközeli ellátási frmák bevezetése; képzések, amelyek elsősrban nők számára jelentenek fglalkztatási lehetőséget; az infrmáció-kmmunikációs fejlesztésekkel a távmunka-lehetőségekhez való hzzáférés javítása. Rmák társadalmi integrációja A rmák és nem rmák közötti szegregáció egyes településeken erősebben jelenik meg a térségben (pl. Bérbaltavár, Csehimindszent, Miksszéplak, Rábahídvég, Olaszfa). A rmák társadalmi integrációjának elősegítése tekintetében a stratégia kiemelt figyelmet frdít a társadalmi, gazdasági szegregáció felszámlására, a pzitív diszkriminációra és a kulturális identitás megőrzésére, az egyenlő hzzáférés biztsítására a kmplexitás és az integráció elve mentén. A rmák társadalmi integrációja érdekében a következők támgatása fnts: Rma vállalkzásk előnyben részesítése a vállalkzásfejlesztési támgatásk esetén; A rma laksság által sűrűn laktt településrészek megújítása, fglalkztatási és szciális prgramk megvalósításával; 3
A közszlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztésekr az egyenlő esélyű hzzáférés lehetőségének biztsítása, egyedi megldásk fejlesztése és alkalmazása; Az infrmációs-kmmunikációs technlógiák fejlesztése srán lyan kistelepülések, településrészek előnyben részesítése, ahl magas a rma laksság aránya, hzzájárulva ezzel az infrmációk elérhetőségéhez. Fgyatékssággal élők esélyegyenlősége A stratégia megvalósításánál figyelembe kell venni a fgyatékkal élő és megváltztt munkaképességű emberek speciális szempntjait, valamint biztsítani kell a prjektek eredményeihez való egyenlő hzzáférést elsősrban a fizikai és kmmunikációs akadálymentesítéssel. Bővíteni szükséges a térségben jelenleg nagyn szűkös munkalehetőségeket, a munkavégzési képességeket fel kell mérni, mentri szlgáltatáskat kell indítani a fgyatékkal élő és megváltztt munkaképességű emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja érdekében. Közlekedési esélyegyenlőség A térségben a munkavállalást gátló egyik legnagybb prbléma a közösségi közlekedési rendszer hiánysságai. Kistelepülésekről nagyn nehéz a munkába járás megldása, nem elegendőek a jelenleg rendelkezésre álló közlekedési lehetőségek. Térségi szinten el kell indítani egy innvatív, szükségletekre alapuló kistérségi közösségi közlekedési rendszer létrehzását, amelybe a partnerek széles körét be kell vnni (szciális szlgáltatók, önkrmányzatk, Vlán, munkaadók, civil szervezetek stb.). Munkaerőpiac minősége (rugalmasság) A térségben jellemző az ingázás a helyi munkalehetőségek hiánya miatt. A térségi munkaadók fglalkztatási gyakrlatában nem jellemző az alternatív munkavégzési frmák (pl. távmunka, részmunkaidős fglalkztatás, rugalmas munkaidő-besztás, állásrtáció) alkalmazása, amely gátlja biznys hátránysabb helyzetű, sérülékenyebb rétegek munkaerő-piaci integrációját. A stratégiának ezen munkavégzési módk ösztönzésére is figyelemmel kell lennie. Részvétel és közös érdekeken alapuló partnerség A fglalkztatási paktum hatékny működéséhez a közreműködő szereplőknek valós részvételt (a feladatk végzésében, a prblémák megldásában vállalt érdemi szerep) kell vállalni a stratégia előkészítésében és megvalósításában. A paktum közös érdeken alapuló helyi partnerség, amely a térségben a kialakult partneri visznyk refrmját, és tvábbfejlesztését is igényli. Jelenleg néhány zömmel civil szervezet tevékenységében jelenik meg a partnerségi elv alkalmazása, visznt hiányznak a paktumban is elvárt szektrkn átívelő partnerségek. A képzőintézmények, önkrmányzatk és munkaadók térségi partnerségi kapcslatai fejlesztésre szrulnak. A stratégiának kiemelt figyelmet kell frdítani a paktumban résztvevő szervezetek közötti partnerség-építésre, és a szereplőket képessé kell tenni az érdemi részvételre, megfelelő infrmációkkal kell ellátni őket, fejleszteni szükséges a partnerségi kapcslatkhz szükséges készségeket. 4
A stratégia priritásai 1. priritás: Munkahelyteremtés és a közösségi közlekedés fejlesztése Indklás: Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági ptenciállal, hiszen a fglalkztatttaknak már akkr is közel 50%-a lakóhelyén kívül vlt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tvább rmltt. A fglalkztatttaknak már közel 60%-a ingázik, és az arány várhatóan a jövőben sem fg nagy mértékben váltzni. A települések nagy részén az önkrmányzat a legnagybb fglalkztató. A kistérség gazdasági térben való elhelyezkedésének alapvnása, hgy Vasvár kistérségi közpntként kifejtett vnzása mellett a visznylag közel fekvő Szmbathely és Zalaegerszeg, mint (visznylag) erős vnzást kifejtő gazdasági pólusk gazdasági erőtere is meglehetősen erős hatáskat fejt ki a helyi gazdaságra. A külső kapcslatkat, kötődéseket illetően ezek mellett Körmend, sőt Sárvár hatása is kimutatható a nyugati, illetve az északkeleti néhány község esetében. A térségen kívülre ingázás nagysága egyéb települések irányába (Szmbathely, Pápa, Répcelak) jócskán száz alattira becsülhető minden esetben. Elmndható, hgy a kistérségben a rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört, de a mezőgazdaság tvábbra is őrzi erős pzícióit, míg a mdern gazdaságkra lyannyira jellemző tercier szektr (szlgáltatásk) nagyságrendjét tekintve gyakrlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Az elmúlt évtizedben, a szciális gazdaságban teremtett fenntartható munkahelyeket a Hegyháti Jóléti Szlgálat Alapítvány és a Hegypásztr Kör. Meghatárzó szerepe krábban a mezőgazdaságnak vlt, majd a könnyűipar súlya erősödött, de 2003-ban a Styl vasvári üzemének bezárásával ez is jelentősen csökkent. A mezőgazdasági tevékenységet flytató gazdálkdók nehéz helyzetben vannak. A mezőgazdaságban fglalkztatttak aránya a drasztikus csökkenés ellenére a leghátránysabb helyzetben lévő vasvári kistérségben a legmagasabb, meghaladja a 10%-t. A termelőszövetkezetekből új típusú szövetkezetté alakult gazdálkdók jellemzőek térségünkre. Az elmúlt években az alkalmaztti létszám flyamatsan csökkent, a szövetkezetek srra szűntek meg A térségben a laksság számára végzett szlgáltatásk nem fejlődtek kellő mértékben, területileg Vasvárn centralizálódtak. A gazdasági nehézségek miatt a kisipari tevékenységet flytató vállalkzók száma alacsny, bár az egyéni vállalkzásk aránya nőtt a megyében. Az állást vesztettek általában nem válnak főállású vállalkzóvá. A visznylag magas munkanélküliség és az alacsny bérek miatt kicsi és szűk körű a fizetőképes kereslet, így a szlgáltatásk fejlesztésének lehetősége krlátztt. Alacsny az új, induló vállalkzásk és cégalapításk száma. Ez a térség elmaradttságára vezethető vissza. Megfelelő infrastruktúra hiányában nem elég vnzó a terület a beruházóknak. A gazdasági átalakulás következményeként Vasvár térségében 1993-ig váltzó mértékben, de flyamatsan nőtt a munkanélküliség. 1994 évtől fő tendenciaként a csökkenés vlt jellemző 2002-ig. Ez a trend a leépítési hullám következtében 2003-ban megváltztt: havnta átlagsan 12,2%-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez képest. A kedvezőtlen tendencia már kissé visszafgttabban 2004-ben tvább flytatódtt. A növekedés üteme megközelítette a 10%-t, amely aztán 2005-ben még magasabb szintet ért el (18,7%). Ebben az évben a regisztrált álláskeresők átlags száma újra megközelítette az 1998. évi szintet. 5
A fglalkztatttak számának csökkenése a térségben vlt az egyik legnagybb mértékű a rendszerváltzást követő időszakban. A vasvári térségében a népességnek kevesebb, mint 40%-a dlgzik. Ezzel egyidejűleg, az öregedő krstruktúra miatt a körzetben nőtt az inaktív keresők aránya. Legalább minden harmadik laks inaktív kereső. Vas megyében a vasvári térségben legalacsnyabb a gazdasági aktivitás. A tartós munkanélküliség kmly prblémát jelent a térségben. Az építőipari szeznális és a közhasznú fglalkztatásn kívül nagyn kevés mzgás van a munkaerőpiacn. A regisztrált munkanélküliek 60-70 %-a férfi. Az alacsny laksságszám nem vnzza a multikat, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsny a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándrl. A térségi fglalkztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állaptát (fglalkztatttak képzettségét, szaktudását, illetve a mtivációjukat sem). A hsszabb távllét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatkkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlank, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemrzslódás. A térség egyik legnagybb prblémáját jelenti a munkahelyre jutás megldása. A fglalkztatók és fglalkztatttak számára is kmly prblémát kznak a tömegközlekedési hiánysságk. A helyzetelemzés srán elvégzett felmérés is alátámaszttta, hgy a tömegközlekedés alkalmatlan a munkába járás biztsítására, biznys településekről emiatt nem tudnak munkát vállalni az emberek (különösen, ha többműszaks munkarend szerint kellene dlgzni). A válaszadók szerint a Oszkó-Vasvár, Nagytilaj-Pókaszepetk, valamint a Kám-Szmbathely vnaln a legrsszabbak a közlekedési feltételek, de rssznak tartják a tömegkölzeledést a Gersekarát-Vasvár, Telekes-Lakhegy, Alsóújlak-Jánsháza, Egervölgy- Ikervár, Sárfimizdó-Körmend, Vasvár-Csipkerek visznylatban is. Az autóval közlekedők a tömegközlekedés hiánysságai miatt kényszerből alkalmazzák az egyéni autós közlekedést a munkába járáshz. Az utazási távlságk növekedésével egyre nő az elégedetlenek tábra a többszöri átszállás, és a napi 2-3, néhány esetben 5-7 órás utazásk miatt. A saját gépkcsival munkába járók fele már társsal utazik, és kevésbé fgadnának újabb útitársakat, de az egyedül utazók szívesen társulnának máskkal, és a tömegközlekedési eszközökkel utazók is nagy arányban tennék ugyanezt. Az ingázók nagy része hátránysnak érzi magát a bejárói státusz miatt, és 1/3-uknak nem téríti meg a munkáltató a bejárás költségeit. A bejárás kellemetlenségei ellenére a munkavállalók inkább az ingázást választanák, mint az alacsnyabb jövedelemmel járó helyi munkahelyeket. A munkahelyválasztás legfntsabb szempntja a bér nagysága, majd a munkahely távlsága. A munkahely minőségi jegyei másdlagsak (rugalmas munkaidő, végzettségnek megfelelő munkahely, műszakrend). Ez a szűk helyi munkalehetőségekkel és az alacsny helyi munkajövedelmekkel magyarázható. A munkáltatók a megfelelő munkaerő alkalmazása érdekében hajlandók több terhet vállalni, az útiköltség mértéke önmagában nem beflyáslja az alkalmazást, skkal inkább a közlekedési prblémák. A térségben hiánys infrmációk állnak rendelkezésre az egyéni közlekedési szkáskról, a tömegközlekedésről és a különböző közösségi szlgáltatók (pl. szciális szlgáltatásk) rendszeres mbilitásáról és használt útvnalairól. Az ingázás nagyságrendje és jelentősége ellenére nincs tudats térségi közlekedésszervezés, nem alakultak ki helyi partnerségek. Az azns munkahelyre személygépkcsival utazók személyes kapcslatk alapján szervezik a bejárást. A partnerségi egyeztetések az önkrmányzatk és a Vlán társaságk közötti menetrend egyeztetésekre krlátzódnak. 6
Általáns célk: A munkanélküliség (különös figyelemmel a tartós munkanélküliekre) csökkentése Az inaktívak számának csökkentése, a gazdasági aktivitási ráta növelése Fenntartható, helyi munkahelyek teremtése, különös figyelemmel a szciális gazdaság fglalkztatási ptenciáljának kihasználására. A munkahely-teremtési akcióknál törekedni kell magasabb munkajövedelmet kínáló, minőségi állásk létesítésére Az alternatív munkavállalási frmák (rugalmas munkaidő, részmunkaidős fglalkztatás, távmunka, egyéni igényeknek megfelelő munkakörülmények kialakítása) fejlesztése. A munkavállalók térségi mbilitásának segítése, az ingázás minőségének és szervezettségének javítása. Hatásindikátrk: Munkanélküliségi ráta célcsprtnként (%) Fglalkztatási ráta célcsprtnként (%) Gazdasági aktivitási ráta célcsprtnként (%) Ingázók és helyben dlgzók aránya (%) Szciális gazdaságban fglalkztatttak száma (fő) Létrehztt munkahelyek száma (db) Ingázás aránya (%) A munkahelyre jutással való elégedettség az ingázók körében (%) Intézkedések: 1.1. Helyi munkahely-teremtési és vállalkzásfejlesztési akciók támgatása a hagymánys ágazatkban. 1.2. A szciális gazdaság fejlesztése, civil szervezetek fglalkztatási képességének javítása. 1.3. Az alternatív munkavállalási frmák meghnsítását célzó kezdeményezések támgatása. 1.4. Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása. Célcsprtk: pályakezdők (kiemelten a diplmásk) megváltztt munkaképességűek és fgyatéksk kisgyermeket nevelők rma laksság tartós munkanélküliek ingázók helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkzásk és munkaadók 7
Prjektjavaslatk intézkedések szerint: 1.1. Helyi munkahely-teremtési és vállalkzásfejlesztési akciók támgatása a hagymánys ágazatkban. Nem kielégített/látens szlgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkzásfejlesztési prgram indítása. Meglévő vállalkzásk fglalkztatás-bővítésének támgatása (tanácsadás, támgattt munkahelyek). 1.2. A szciális gazdaság fejlesztése, civil szervezetek fglalkztatási képességének javítása. Kistérségi civil kapacitásépítés a fglalkztatás-bővítés érdekében. A szciális gazdaság fejlődési lehetőségeinek feltérképezése és mintaprjektek indítása. 1.3. Az alternatív munkavállalási frmák meghnsítását célzó kezdeményezések támgatása. Távmunka lehetőségek feltérképezése és létrehzása. A munkáltatók körében szemléletfrmáló kampány megvalósítása javaslt családbarát munkahelyek kialakítása érdekében. 1.4. Kistérségi közösségi közlekedésszervezés megvalósítása. Átfgó térségi mbilitási térkép készítése, a meglévő szlgáltatásk feltérképezése, illetve a hiányzó szlgáltatási igények felmérése. Kistérségi közösségi közlekedés-fejlesztési mdellprjekt megvalósítása (meglévő szlgáltatásk összehanglása, új szlgáltatásk indítása, egyéni közlekedés-szervezés Internetes támgatása stb.). A releváns szereplők (önkrmányzatk, közlekedési társaságk, egyéni közlekedők, szciális szlgáltatók, isklajáratkat üzemeltetők, autóbuszt/kisbuszt üzemeltető vállalkzásk stb.) közötti partnerségépítési akció végrehajtása. Kistérségi közösségi közlekedésszervezési irda létrehzása a paktum menedzsment bázisán. 8
2. Priritás: A munkavállalók fglalkztathatóságának növelése Indklás: A Hegyháti Paktum keretében készült helyzetelemzés megállapíttta, hgy a vasvári kistérség a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági ptenciállal, s ma ugyanez a helyzet. Mivel a munkavállalók a térségben csak kevesen találnak munkát a fglalkztatttak több mint 50%-a lakóhelyén kívül kénytelen munkát vállalni. A rendszerváltás óta eltelt időszakban az ipar nagymértékben előretört a térségben, a mezőgazdaság tvábbra is őrzi erős pzícióit, míg a mdern gazdaságkra lyannyira jellemző tercier szektr (szlgáltatásk) nagyságrendjét tekintve gyakrlatilag a mezőgazdasággal helyezkedik el egy szinten messze a megyei átlag alatt. Ami a fglalkztatttak gazdasági ágak szerinti megszlását illeti, az iparban dlgzik a munkavállalók kétharmada, az egyharmada pedig egyenlően szlik meg a szlgáltató szektr és a mezőgazdaság között. Szrsan kapcslódik a népesség gazdasági aktivitásáhz a munkanélküliség helyzete. A megye munkaerő-piaci mutatói alapján megállapítható, hgy az álláskeresők aránya ebben a térségben a legmagasabb. A nem megfelelő munkaerő-kereslet ösztönzi a fiatalk elvándrlását, ezáltal a térség munkaerő-ptenciálja tvább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályzó tényezőjévé válhat. A kistérség népességének isklai végzettségét részletező adatk vizsgálata sem mutat kedvező képet. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a 7 éven felüli laksság 22%-a nem rendelkezett az alapfkú isklai végzettséggel, 8 általáns végzett 30%, felsőfkú végzettségű 4 %, a legnépesebb a középfkú (szakmunkás vagy érettségizett) végzettséggel rendelkezők aránya vlt: 35%. A kistérségben 15 általáns iskla és egy középiskla működik. A térség egyetlen középisklája (Béri Balgh Ádám Gimnázium Psta- és Bankfrgalmi Szakközépiskla) Vasvárn működik, megyei összevetésben visznylag alacsny (laksságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A legújabb (2007. évi) törvénymódsításk következtében a középfkú szakképzésben teljes körűvé válik (minden szakképző intézményt érint) a területi integrált szakképző közpntk (TISZK-ek) létrehzása. Ez a körülmény az intézmény prfilmódsítását is magával hzhatja, melyre a képzési kínálat bővítése céljából szükség is lenne. Általáns tapasztalat, hgy a gazdasági fejlődést, új munkahelyek létrejöttét beflyáslja a rendelkezésre álló munkaerő minősége, képzettsége. Az állítás aznban frdítva is igaz: a képzési hajlandóságt nagyban beflyáslja a térség gazdasági fejlettsége. A felnőttképzésnek (ezen belül a munkaerő-piaci képzésnek) akkr van értelme, ha elérhetővé teszi egy-egy jbb munkahely megszerzését. Még a munkanélkülivé vált emberek is kevésbé mtiváltak lyan képzések elvégzésére, melyek általáns ismereteket nyújtanak, és nem segítik elő közvetlenül az elhelyezkedést. Ebben talán kivétel az idegen-nyelvi képzés (ezen belül is elsősrban az angl nyelv) és a számítástechnikai képzés, mely a kulcskmpetenciák fejlesztését szlgálja. Függetlenül attól, hgy a munkavállalók nagybb része nem a térségben talál munkát, szükséges, hgy a térségben az isklarendszerű és az isklarendszeren kívüli felnőttképzési lehetőségei javuljanak, egyszersmind teremtődjenek meg az életen át tartó tanulás feltételei. Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabnban tarttt értekezletének következtetései rámutatnak arra, hgy a tudásalapú gazdaságba és társadalmba való sikeres átmenetnek 9
együtt kell járnia az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében tett lépésekkel. Az egész életen át tartó tanulás nem csupán az ktatás és képzés egyik aspektusa. Irányító elvvé kell válnia a tanulás teljes flyamatában mind az ktatási feladatk ellátása, mind az ktatásban való részvétel tekintetében. A térségben élő minden laks számára egyenlő esélyeket kell biztsítani ahhz, hgy igazdni tudjn a gazdasági és társadalmi váltzásk támaszttta igényekhez. A gyakrlati megvalósítás elengedhetetlen feltétele a tanuláshz való általáns és flyamats hzzáférés lehetőségének megteremtése, ami biztsítja az új ismeretek és készségek elsajátítását mindenki számára. Az Európai Tanács megfgalmazta a jelenkrban szükséges általáns, szakmai, és társadalmi készségeket: a kulcskmpetenciákat, amelyek a munkavállaláshz szükségesek. Ezek között szerepel az idegennyelv ismeret, az infrmatikai jártasság, a vállalkzási ismeretek és készségek, a kmmunikációs készség. Mindezen készségek és kmpetenciák biztsítják az egyén számára a munkaerő-piaci sikeres részvételt. Hathatós ktatási és tanulási módszerek kifejlesztésére van szükség ahhz, hgy az élethsszig tartó tanulás flyamatában az egyéni, valamint a lakóhelyi és reginális szükségletek, igények széles skálája valósuljn meg. A Vasvári Kistérség gazdaságilag a Nyugat-dunántúli Régión belül is fejletlennek tekinthető. Nincs elegendő és megfelelő minőségű munkahely. Ennek következménye, hgy nagyn alacsny a felnőttképzési aktivitás, az egyéni ambíció képzésben való részvételre. Kimutatható az is, hgy a laksság jelentős részének életszínvnala sem teszi lehetővé a több százezres nagyságrendű tanflyami díjak kifizetését. Nincsenek helyben szervezett vállalati képzések sem. Ennek egyik ka, hgy hiányznak a térségből a nagy fglalkztatók, a multinacinális cégek, amelyeknél jelen van a belső képzési szükséglet. Ennek ellenére is fnts, hgy a térségben élők akár a térségben, akár a térségen kívül számukra megfelelő munkahelyhez jussanak akár az által is, hgy rendelkezésre állnak a flyamats tanulás lehetőségei. Általáns célk - Javuljn az isklarendszerű és isklarendszeren kívüli felnőttképzés feltételrendszere. - A térségben élő emberek a mai kr követelményeinek megfelelő általáns és szakmai műveltséggel rendelkezzenek. - A térségben jelen lévő, vagy a későbbiekben megjelenő munkáltatók elvárásainak megfelelő munkaerő rendelkezésre állása. - Tudatsuljn a flyamats tanulás, művelődés szükségessége. Hatásindikátrk: - Emelkedik az isklai végzettség szintje - A piacképes szakképzettséggel rendelkezők száma nő. - Az isklarendszerű képzésben bővül a választhatószakmák köre. - A felnőttképzési lehetőségek (az induló képzések száma) növekszik. - A képzésesen résztvevők száma nő. - Az idegen nyelvet beszélők száma növekszik. Intézkedések: Infrmációnyújtás a képzési lehetőségekről, hatékny marketing munka a célcsprt elérése érdekében. 10
- A kistérség egyetlen középisklájában a felnőttképzési kapacitás növelése, személyi és tárgyi feltételek megteremtése. - Oktatási együttműködési hálózat kialakítása a kistelepülések között. - A vállalkzásk igényeinek megfelelő képzések szervezése. - Szükség lenne lyan prjektekre, amelyek tartalmaznak támgattt képzéseket a célcsprt számára. Célcsprtk: - A munkavállalás szempntjából meghatárzó krú ( 20-45 év közötti népesség) - A gyermekgndzásból visszatérő nők - A 30 év alatti szakmával nem rendelkező fiatalk. - A nem piacképes szakmával rendelkezők Prjektjavaslatk intézkedések szerint: - Felmérés a képzési igényekről a laksság és a munkáltatók körében. - Képzési elemeket is tartalmazó munkaerő-piaci prgram, amelyben a képzések támgatttak. - Az infrmatikai felnőttképzés bázisainak kiépítése az isklákra alapzva. 11
3. priritás: A hátránys helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése Indklás: A térségen belül, Vasvár mellett, lkális közpntk alakultak ki (Gersekarát, Győrvár, kisebb mértékben Csehimindszent, Kám), ahl szinte 100%-s az infrastrukturális ellátttság, óvda, iskla működik, általában házirvsi körzet közpntk, és az átlagsnál élénkebb közösségi élet flyik. Emellett aznban jelentős számban vannak lyan háttértelepülések ahl krlátztt a közszlgáltatáskhz (ktatási, egészségügyi, közművelődési, szciális szlgáltatásk, tömegközlekedés) való hzzáférés, rsszabb az infrastrukturális ellátttság, és a jelentős számú munkanélküli, inaktív és rma laksság miatt a helyi társadalmi feszültségek is megjelennek. A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkr tekintetében utóbbi években jelentősen kitlódtt. Ezáltal visznt módjukban áll számttevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pzitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcslatt tart a krábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagybb gndt az kzza, hgy a munkáltatók kevésbé tlerálják a gyermekkel kapcslats prblémákat (pl. betegség). A munkaidő besztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcslats gndkat, amit tvább fkz, hgy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dlgztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szmszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szlgáltatásk hiánya gátja a munkavállalásnak, a szlgáltatáskhz való hzzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévők álláskereséshez szükséges infrmációkhz való hzzáférésük krlátztt. A megkérdezettek alacsny aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátlja a rssz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szlgáltatásk hiánya. A kistérségben néhány településen kncentrálódik a rma népesség, ahl halmzttan jelennek meg a szciális és társadalmi prblémák (Bérbaltavár, Csehimindszent, Olaszfa, Miksszéplak, Olaszfa, Rábahidvég). A rmák fglalkztatási, ktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hgy kialakulóban van egy lyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempntból tartósan kívül reked a társadalmn, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmzódó hátrányk felszámlásáhz összehanglt, a gazdaságra, a közlekedési visznykra, az ktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szciális szlgáltatáskra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, kmplex térségi fejlesztési prgramkra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. A rmákat közvetve vagy közvetetten célzó prgramk mellett a rmák társadalmi integrációjának kulcskérdése esélyegyenlőségük hrizntális érvényesítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség szempntjából meghatárzó tényező a munkanélküliség és a tartós inaktivitás, az alacsny isklai végzettség és az egészségi állapt. Miközben kimutathatóan növekszik a szegénységben élők száma, a közösségi szlgáltató- és ellátórendszerek minőségének és hzzáférhetőségének egyenlőtlenségei (ktatás, egészségügy, szciális ellátás és szlgáltatásk) knzerválják, esetenként felerősítik a leszakadást és a szegregációt. 12
Általáns célk: A munkanélküliség csökkentése a hátránys helyzetű rétegek körében A hátránys helyzetű rétegek bekapcslása a munka világába A rma népesség társadalmi integrációjának elősegítése A munkaerőpiacra visszatérni szándékzó nők elhelyezkedésének támgatása A halmzttan hátránys helyzetű tanulók minőségi ktatáshz való hzzáférésének támgatása Az együttműködések erősítése a helyi humánszlgáltatók között (munkaerő-piaci, szciális, képzési, egészségügyi, kulturális, szabadidős) a hátránys helyzetűek társadalmi prblémáinak hatéknyabb kezelése érdekében Hatásindikátrk: Munkanélküliségi ráta csökkenése a hátránys helyzetű rétegek körében (%) Női vállalkzásk számának növekedése (%) A halmzttan hátránys helyzetű tanulók isklai lemrzslódásának csökkenése (%) A lemrzslódtt fiatalk közül a másdik esély rendszerben szakmát szerzettek száma (%), és a végzést követően az elhelyezkedők aránya (%) Intézkedések: 3.1. Női vállalkzásk létrehzását támgató képzési és tanácsadási prgram működtetése. 3.2. Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló prgramk indítása. 3.3. Speciális rma integrációs prgramk elindítása. 3.4.A halmzttan hátránys helyzetű (elsősrban rma) tanulók isklai pályafutásának nymnkövetési rendszerének kidlgzása, a lemrzslódás megelőzését támgató ún. preventív prgramk (mentr-patrnáló prgramk, tandák hálózatának fejlesztése, kllégiumi prgramk, mbilitás támgatása, rendszeres krrepetálás) indítása. 3.5. Az ktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalk isklarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabtt tanulási utakat kínáló új esély és másdik esély típusú prgramk fejlesztése. Célcsprtk: Nők Rmák Tartós munkanélküliek 13
Prjektjavaslatk intézkedések szerint: 3.1.Női vállalkzásk létrehzását támgató képzési és tanácsadási prgram működtetése. Női vállalkzói klub működtetése. Női vállalkzókat támgató tanácsadó/mentri hálózat elindítása. 3.2. Munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésére irányuló prgramk indítása. Jó gyakrlatk bemutatása, térségi díj alapítása (munkaadók, vállalkzásk számára, akik mintaértékűen állnak hzzá a hátránys helyzetű rétegek fglalkztatásáhz). Szemléletfrmáló akciók indítása. 3.3.Speciális rma integrációs prgramk elindítása Aktív munkaerőpiaci prgramk indítása (kmplex fglalkztatási prgramkkal, képzésekkel, bértámgatással, a rehabilitációs fglalkztatás bővítésével, közhasznú fglalkztatási frmákkal, mentri szlgáltatáskkal kiegészítve). Kmplex integrációs prgram megvalósítása életvezetési, képzési, munkáhz jutási elemekkel. 3.4.A halmzttan hátránys helyzetű (elsősrban rma) tanulók isklai pályafutásának nymnkövetési rendszerének kidlgzása, a lemrzslódás megelőzését támgató ún. preventív prgramk indítása. Mentr-patrnáló prgram működtetése. Tanda prjektek indítása. Krrepetálási hálózat létrehzása. 3.5. Az ktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalk isklarendszerű képzésbe való visszavezetéséhez rugalmas, egyénre szabtt tanulási utakat kínáló új esély és másdik esély típusú prgramk fejlesztése. Kistérségi termelőiskla létrehzása, hasnló kezdeményezések elindítása. 14
4. priritás: A fglalkztatási partnerség építés Indklás: A hegyháti kistéréségben a civil szféra szervezeteinek alapvető jelentősége van abból a szempntból, hgy a területfejlesztés megfelelő módn építhessen az alulról jövő kezdeményezésekre, hiszen a civil szféra egyik alapvető feladata éppen a helyi kezdeményezések, érdeklődések összefgása, a helyi kezdeményezések becsatrnázása. A Paktum működtetetése sem képzelhető el másként, mintsem e civil szektr szervezeteinek hatékny természetesen a vállalkzói szféra irányába is nyittt együttműködésével. A Vasi-Hegyhát civil szervezetei hasnlóan más emberföldrajzi elemekhez szintén nem egyenletes módn szlanak el a kistérségben. Megfigyelhető a közpnt, Vasvár dminanciája - valamint Gersekarát előnyös helyzete a szervezetek abszlút számát tekintve. A civil szféra aktivitásának mértéke a térségi kötődés jó indikátra. A kistérségben is a nagy civil aktivitás figyelhető meg, visznt kevés azn szervezetek száma, akik a fglalkztatás, a közszlgáltatásk területén fejtik ki tevékenységüket. Elsősrban jellemző a nn-prfit szervezetek rendkívül alacsny gazdasági súlya, hiszen nevükből következően nem elsődleges céljuk a prfit termelése, a jövedelmező gazdálkdás. Ennek megfelelően tagjaik többnyire másdállásban, vagy fizetség nélkül tevékenykednek a szervezet érdekében. Jellemző, hgy a civil szervezetek maximum 1-2 főállású alkalmazttal tevékenykednek, és a fglalkztatás többnyire az elnyert támgatáskhz, admánykhz kötődik. A legtöbb szervezetnek aznban időlegesen sincs főállású alkalmazttja, így társadalmi szerepüket nem lekicsinyelve kijelenthetjük, hgy a munkaerőpiacn betöltött szerepük elenyésző. A térség fejlesztése érdekében tevékenykedő szervezetek munkája nem eléggé ismert a paktum kulcsszereplői számára, kevesen vettek közvetlenül térségi kezdeményezésekben (pl. LEADER, Turisztikai fórumk, Civil kerekasztal). A legnagybb prbléma, hgy a prjektek végrehajtásában 2-3 szervezet vesz részt intenzíven a térségben, és nem jellemzőek a szektrkn átívelő partnerségek sem. Széles körű partnerségben megvalósíttt fejlesztésekben kevés az önkrmányzatk tapasztalata. A megkérdezett szervezetek vállalják a partnerségben való részvételt. Az önkrmányzatk egyelőre még nem fgalmaztak meg világs gazdaságfejlesztési prgramt, amely kiutat mutatna a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági és munkaerő-piaci helyzetből. A fglalkztatási paktum kezdeményezéstől a munkáltatók a prblémák pnts feltárását és mielőbbi megldását, a képzőintézmények pedig a piaci lehetőségeik bővülését várják. A sikeres és hatékny fglalkztatási partnerségek jól működő szervezeti és személyes vezetést igényelnek. A partnerséget vezető szervezetnek ügyelni kell arra, hgy elsődleges feladata a megfelelő környezet és feltételek megteremtése a partnerség hatékny működéséhez, valamint a helyi partnerek aktivizálása, bevnása és az infrmációáramlás biztsítása. A vezető partnernek elkötelezettséget kell mutatnia a partnerség irányába, és a közösségi érdekeket a szervezeti érdekek felé emelni. A vezető partnernek és a fejlesztésben résztvevő partnereknek megfelelő pénzügyi stabilitással és a szükséges infrastrukturális és humán feltételekkel is rendelkezniük kell. A partnerség és közösségszervezés elsősrban szmszéd települések, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a plgárknak, közösségeiknek és azk hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében 15
a civil szervezeteknek is, akiknek bátrító-ösztönző, infrmáló, kapcslatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőfrráskat. A helyi közösségi prblémák keletkezhetnek helyben, a kistérségben, de nagybb földrajzi egységben: a megyében, a régióban, sőt glbálisan is. A stratégia sikeres végrehajtásáhz a meglévők működtetése mellett új partnerségi kapcslatkat is kell létrehzni, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sk időt és energiát igénylő tevékenység. Általáns célk: A kistérségi fglalkztatási stratégiában javaslt a gazdaságfejlesztési célk és priritásk megfgalmazása is (integrált megközelítésben). Az önkrmányzatknak több energiát kellene fektetni a fiatalk megtartásába, az tt fglalkztató vállalkzás igényeinek kielégítésébe, velük a személyes, rendszeres kapcslat áplásába. A munkáltatók irányába különösen fnts a paktum kezdeményezés várható eredményeinek világs kmmunikációja, mtivációjuk megteremtése. A képző intézmények és a munkáltatók közötti kapcslatk fejlesztése szükséges. Hsszú távú hatásk Inaktívak és egyéb hátránys helyzetű rétegek életkörülményeinek pntsabban ismertek Nyittt és összetartó helyi közösségek Kiterjed hazai kapcslatrendszer a paktumk területén Önkrmányzatk és vállalkzásk partneri visznyának javul Megerősödött, bővülő fglalkztatási lehetőségeket nyújtó civil szervezetek Naprakész munkaerő-piaci infrmációk lesznek elérhetők Szektrközi együttműködések jól működnek Hatásindikátrk: új fglalkztatási partnerségi kapcslatk kialakulása civil kezdeményezések számának és aktivitásának növekedése a menedzsment tevékenysége révén végrehajttt prjektek száma, a megszerzett külső frrásk nagysága helyi fglalkztatási prjektek számának növekedése Intézkedések: 4.1.Fglalkztatási partnerségépítés 4.2.Közösségfejlesztés, civil szervezetek kapacitásépítése 4.3.A fglalkztatási paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése 4.4. Kistérségi és reginális partnerségi kapcslatk kiépítése a fglalkztatási együttműködések fejlesztése érdekében Célcsprtk: pályakezdők (kiemelten a diplmásk) megváltztt munkaképességűek nők rma laksság 16
tartós munkanélküliek alacsny, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek 45 év feletti munkavállalók helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkzásk és munkaadók Prjektjavaslatk Helyi partnerségépítő, prjektgeneráló rendezvények tartása Reginális és rszágs paktum együttműködésekben való aktív részvétel (tagsági jgviszny létesítése) Közösségfejlesztő klubk és helyi akciók elindítása a térségben Partnerségi találkzók szervezése a fglalkztatás területén tevékenykedő szervezetek, a paktum szereplői számára Közös képzések megvalósítása a partnerségi elv gyakrlati alkalmazása érdekében Kistérségi munkaerő-piaci infrmációs rendszer kialakítása Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása Tájékztató kampányk, a tudatsítás fkzása 17
5. priritás: Térségi innvatív szlgáltatásk fejlesztése (Szciális szlgáltatásk, munkaerőpiaci-szlgáltatásk, hazatérés segítése) Indklás: A jövőképben megfgalmaztt elvárásk közül a Hegyhát fglalkztatás-közpntú, a helyi jövedelemszerzést és az ingázást egyaránt támgató gazdaságplitikát valósít meg. A paktum partnerség segítségével több, minőségileg jbb és a munkaerőpiac igényeknek valamint a munkát vállaló emberek képességeinek, tudásának egyaránt megfelelő munkahely jön létre. követelményekre adhat megfelelő megldást a priritás. Az iparban fglalkztatttak aránya a kistérségben 67% a KSH 2001. évi népszámlálás adatai szerint, a felett gazdaságk esetén szkássnál jelentősen magasabb. Ha a szlgáltató szektrban kapacitásbővítést sikerül megvalósítani és ez az álláskeresők és inaktívak fglalkztatásával pársul akkr az eredmény a fglalkztatás bővítése és a kedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítása is. A szlgáltató szektr fejlődését gátlja az alacsny fizető képes kereslet, de ha az elhelyezkedést gátló prblémák megldására szervezünk szciális és munkaerő-piaci szlgáltatáskat, akkr a megszerezhető plusz munkajövedelem frrása lehet a szlgáltatásnak. Az alapzó kutatásk kimutatták, hgy: Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági ptenciállal, hiszen a fglalkztatttaknak már akkr is közel 50%-a lakóhelyén kívül vlt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tvább rmltt. A fglalkztatttaknak már közel 60%-a ingázik. A Hegyhátra jellemző elöregedést tvább erősíti az tt élő fiatalk intenzív elvándrlása, ezáltal a térség munkaerő-ptenciálja tvább csökken, amely a térség fejlődésének egyik akadályzó tényezőjévé válhat. A fiatalk elvándrlásával a szebb jövő lehetőségét veszíti el a kistérség, hiszen ők azk, akik az innvációt hrdzzák, akik képesek lehetnek egy új, sikeresebb kistérség felépítésére. A térségben jellemzően a fglalkztatttság bővülésének két akadálya van, az egyik az új befektetők hiánya, valamint a térségben lévő fglalkztatók anyagi erőfrrásának hiánya, a másik a megfelelő számú szakképzett és mtivált munkaerő hiánya. Az alacsny laksságszám nem vnzza a multikat, minőségi és mennyiségi munkaerőhiány van, alacsny a térségben a megtartó képesség, a minőségi munkaerő elvándrl. A térségi fglalkztatók nem tartják megfelelőnek a munkaerő állaptát (fglalkztatttak képzettségét, szaktudását, illetve a mtivációjukat sem). A hsszabb távllét után munkát vállaló emberek (pl. tartós munkanélküliek) alkalmazásában negatívak tapasztalatkkal rendelkeznek a munkáltatók. Rugalmatlank, nehezen vállalják a munkahelyi kötöttségeket, és körükben nagyarányú a lemrzslódás. A megváltztt munkaképességűek alkalmazására részben nyitttak a térségi munkáltatók, de a megfelelő speciális munkakörülmények kialakításáhz támgatásra lenne szükségük. A megváltztt munkaképességű emberek elhelyezkedési esélye jelenleg minimális. A fiatalkkal szemben nem előítéletesek a térségi munkáltatók, de a munkatapasztalat hiánya gátja a sikeres munkaerő-piaci helytállásnak. A nők gyermekvállalási hajlandósága az életkr tekintetében utóbbi években jelentősen kitlódtt. Ezáltal visznt módjukban áll számttevő munkatapasztalat szerzése, amely megkönnyítheti a gyermekvállalás utáni újbóli visszatérést a munkaerőpiacra. A visszatérésre pzitívan hat, ha a GYES, GYED ideje alatt is kapcslatt tart a krábbi munkáltatójával, amely jellemző a megkérdezettek körében. A visszatérés után a legnagybb gndt az kzza, 18
hgy a munkáltatók kevésbé tlerálják a gyermekkel kapcslats prblémákat (pl. betegség). A munkaidő besztás nem veszi figyelembe a gyermek elhelyezéssel kapcslats gndkat, amit tvább fkz, hgy a munkahelyek kevés száma miatt a megkérdezettek közül mindössze 4-5-en dlgztak a lakóhelyükön, a többiek ingáztak (legalább a szmszéd faluba). A családi körön kívül nem kapnak külső segítséget a kisgyermekes szülők, ezért a gyermekfelügyeleti szlgáltatásk hiánya gátja a munkavállalásnak, a szlgáltatáskhz való hzzájutásnak, a társadalmi részvételnek. A GYES-en, GYED-en lévők álláskereséshez szükséges infrmációkhz való hzzáférésük krlátztt. A megkérdezettek alacsny aránya jár képzésre, de a tanulási hajlandóság magas a körükben. Leginkább nyelvi és számítástechnikai képzéseken vennének részt. A képzéseken való részvételt és a munkavállalást is gátlja a rssz közlekedési helyzet és a gyermekfelügyeleti szlgáltatásk hiánya. A kistérségben néhány településen kncentrálódik a rma népesség, ahl halmzttan jelennek meg a szciális és társadalmi prblémák (Bérbaltavár, Csehimindszent, Olaszfa, Miksszéplak, Olaszfa, Rábahidvég). A rmák fglalkztatási, ktatási, területi-települési adatainak együttes elemzése arra utal, hgy kialakulóban van egy lyan etnikai alapú szegénységben élő réteg, amely minden szempntból tartósan kívül reked a társadalmn, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. A halmzódó hátrányk felszámlásáhz összehanglt, a gazdaságra, a közlekedési visznykra, az ktatásra, a kultúrára, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szciális szlgáltatáskra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, kmplex térségi fejlesztési prgramkra és antidiszkriminációs intézkedésekre van szükség. Általáns célk: Hazatérés A fiatalk megtartására kmplex prgram indítása javaslt, amely magában fglalja a tanulás segítése, a munkáhz segítése és a letelepedés segítése elemeket is. Szciális szlgáltatásk fejlesztése A GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci integrációja, társadalmi részvételének biztsítása érdekében fejleszteni szükséges a gyermekfelügyeleti szlgáltatáskat (bölcsőde, családi napközi, szünidei prgramk, egyéb alternatív megldásk, pl. a nyári óvdai leállásk idejére a szmszéd település óvdájába helyeznék el a gyerekeket, önkrmányzati összefgással). Munkaerő-piaci szlgáltatásk fejlesztése Kiemelt figyelmet kell frdítani a GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára nyújttt munkaerő-piaci szlgáltatásk fejlesztésére (infrmációszlgáltatás, pályarientáció, felkészítés az újbóli munkavállalásra, mentrálás stb.). Elsősrban pályázati lehetőségek még aktívabb kihasználásával, kapcslati tőke kiépítésével, piacrientált képzésekkel és beilleszkedést segítő, mtivációs tanácsadáskkal, mentri támgatással lehetne a megfelelő számú szakképzett és mtivált munkaerő hiányán enyhíteni. Térségi munkatapasztalat-szerzési és gyakrnki prgramk indítása lenne célszerű a pályakezdő fiatalk és a tartós munkanélküliek sikeres munkaerőpiaci helytállása érdekében. Meg kell teremteni a társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetőségét a térség megváltztt munkaképességű laksainak is munkahelyteremtéssel, támgató és mentri szlgáltatásk nyújtásával. 19
Hsszú távú hatásk - Új vállalkzásk és munkahelyek jönnek létre. - Növekszik a vállalkzáskban fglalkztatttak száma. - Javul a vállalkzásk versenyképessége. - Növekszik a nők aktivitása és munkaerőpiaci részvétele. - Javul a hátránys helyzetű csprtk fglalkztatttsága - Növekszik a térség belső khéziója. - Javul a térségben élők képzettségének összetétele, a munkaerő minősége. - Javulnak a megváltztt munkaképességűek munkavállalási esélyei. - Javul a szciális szlgáltatásk színvnala. - Növekszik a szlgáltató szektrban fglalkztatttak aránya. - Csökken a kistérségen kívül munkát kereső és letelepedő fiatalk száma. Hatásindikátrk: - Vállalkzásk számának növekedés. - Vállalkzáskban fglalkztatttak számának növekedése. - Vállalkzásk termelési értéke, árbevétel növekedése. - Aktivitási arány javulása - Isklázttsági, szakképzettségi szint javulása - Térségi munkanélküliségi ráta csökenése - Intézményes szciális ellátásban részesülők száma. - Atipikus fglalkztatásban résztvevők száma. - Nnprfit fglalkztatók számának növekedése. - Helyi termékek előállításában fglalkztatttak számának növekedése Intézkedések: - Vállalkzói tanácsadás megszervezése. - Helyi vállalkzók vállalkzás-alapításának elősegítése. - A családk szciális segítésének megszervezése. - Bölcsődei, óvdai ellátásk, nyári gyermekfelügyelet megszervezése. - Szünidei prgramk szervezése. - Szciális-mentri prgramk. - Rmák által laktt településrészek kmfrtsítása, felújítása. - A szciális gazdaság fejlesztése. - Munkaerőpiaci és fglalkztatási infrmációk elérhetőségének biztsítása. - A közintézmények fizikai és kmmunikációs akadálymentesítése. - Atipikus fglalkztatás / távmunka, részmunkaidő, rugalmas és egyenlőtlen munkaidő-besztás, állásrtáció,. AM könyves fglalkztatás fejlesztése. - A nnprfit /civil/ fglalkztatás fejlesztése. - Hazatérési prgram kidlgzása. - Az ingázás feltételeinek javítása, közlekedés szervezés. 20
- Helyi termékek előállításának integrált, szciális gazdaság típusú szervezése. - Településközi kmmunális szlgáltatásk szervezése. Célcsprtk: - A térségben működő vállalkzásk. - Gyes-en és Gyed-en lévő nők. - Rma laksság - Megváltztt munkaképességűek. - Fiatalk, pályakezdők. A kistérségből elszármazttak - 21
Frrástérkép a stratégia megvalósításáhz A fglalkztatási paktum egyik alapvető célja a fglalkztatási helyzet javítása, a munkaerőpiac flyamats váltzásának és fejlődésének való megfelelés elősegítése. E feladatk megvalósításáhz frráskra van szükség. E frráskat az egyes paktum tagk önállóan, vagy együttesen kell hgy hasznsítsák, illetve részben a paktum működtetését végző munkaszervezet az, aki azkat hasznsíthatja. Fnts tvábbá, hgy a paktumnak szerepe legyen a nem tag munkaerőpiaci szereplők felé történő szlgáltatásban, segítésben is. Ennek megfelelően a paktumnak feladata a nem tag szereplők infrmálása, frrásk szerzésében való közreműködés. A frrásk nagyn skrétűek lehetnek és több szempntú megközelítésben vizsgálható, melyek azk, amelyek a munkaerőpiaci flyamatk fejlesztését segítik elő. Ezek közé tartzhatnak gazdaságfejlesztő,fglalkztatást segítő, agrár gazdálkdást segítő, civil szerepvállalást segítő, ktatási, felnőttképzési jellegűek. Természetesen figyelembe kell venni az aktuálisan érintett térség, valamint a paktum résztvevői specialitásait is, amikr frrásfeltárásra kerül sr. Ezeket az elveket figyelembe véve az alábbi csprtsításkban és célterületek irányában javaslt a frrásk felkutatása. Természetesen ez egy dinamikus flyamatt feltételez, hiszen a pályázatk és támgatásk állandó váltzáskn mennek át, így az egyes lehetőségek súlya és hatása is flyamatsan váltzhat. Támgatás típusk csprtsítása: I.) Témacsprtk szerint - Termelő tevékenységek fejlesztése (ipari, agrár) - Szlgáltató tevékenységek fejlesztése (közszlgáltatás, turizmus, szakmai szlgáltatás) - Munkahelyteremtés - Hátránys helyzetűek fglalkztatás segítése - Megváltztt munkaképességűek munkaerőpiaci integrációja - Vállalkzás ösztönzés - Munkaerőpiaci és fglalkztatási infrmációs tevékenység fejlesztés - Oktatás fejlesztés - Munkaerőpiaci képzések fejlesztése - Együttműködések fejlesztése II.) Támgató rendszerek szerint - Európai Uniós fejlesztési frrásk Közvetlen EU fejlesztési frrásk Ágazati szintű fejlesztési frrásk Területi szintű fejlesztési frrásk - Hazai fejlesztési frrásk Országs fejlesztési frrásk Reginális fejlesztési frrásk Megyei/térségi fejlesztési frrásk - Kedvezmények Lehetséges fő támgató szerezetek: 22