HÁRSKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁJÁNAK HELYI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HÁRSKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODÁJÁNAK HELYI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

Tartalomjegyzék Ι. Bevezető 3 ΙΙ. Gyermekkép, óvodakép 6 ΙΙΙ. Az óvodai nevelés feladatai 8 Az egészséges életmód alakítása 9 Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 15 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 18 Német nemzetiségi nevelés 21 Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése 23 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 26 Migráns gyermekek nevelése 29 IV. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 30 Játék 30 Verselés, mesélés 34 Ének, zene, énekes játék 37 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 41 Mozgás 44 A külső világ tevékeny megismerése 48 Munka jellegű tevékenységek 52 A tevékenységekben megvalósuló tanulás 55 V. Az óvodai élet megszervezésének elvei 58 Óvodánk szerkezetének bemutatása 58 Személyi feltételek 59 Tárgyi feltételek 60 Szervezeti és időkeretek 60 ςι. Az óvoda kapcsolatai 63 ςιι. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai 71 ςιιι. Az óvoda esélyegyenlőségi feladatai 76 ΙΞ. Mellékletek 78 2

I. BEVEZETŐ Eredeti saját nevelési programunkat Hódi Judit akkori óvodavezető 1999-en készítette. Baumgartner Károlyné jelenlegi óvodavezető 2004-ben, majd 2010-ben módosította, melyet Völlerné Simon Erzsébet óvodai szakértő szakértett. Óvodánk vezetője által készített jelenlegi saját nevelési programunkat a hazai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építettük. Helyi Német Nemzetiségi Óvodai Pedagógiai Programunkkal szeretnénk bemutatni, hogy kellő felkészültséggel végezzük munkánkat. Programunk elkészítésénél elsősorban a meglévő szakirodalomra, gyakorlati tapasztalatainkra, elméleti ismereteinkre támaszkodtunk. Egyediségét elsősorban a nevelési környezet feltételei, valamint a községben fellelhető nemzetiségi kultúra iránti igény adják. Nevelőmunkánk során szeretnénk megerősíteni azt a tevékenységközpontú szemléletet, mely támogatja a gyermek (2,5 éves kortól az iskolába lépésig) egészséges fejlődését, hátrányainak csökkentését, tehetségének kibontakoztatását, és egyéni adottságaira is figyelemmel azoknak a képességeknek a folyamatos kialakulását, amelyek segítik őt az iskolai életre való felkészülésben. Olyan programot kínálunk, amely elsősorban a falun élő, kisgyermeket nevelő családok motívumait dolgozza fel. Igyekszünk minél több lehetőséget teremteni a gyermekek számára, hogy tevékenységeik során sokféle élményt és tapasztalatot szerezhessenek, ezáltal mind nagyobb teret adva gyermeki személyiségük teljes kibontakoztatására. Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés csak kiegészítő szerepet játszhat. Munkánkat a gyermeki jogok betartásával, betartatásával végezzük, valamint közbenjárunk, annak érdekében, hogy a gyermekek jogai minden körülmények között érvényre juthassanak. Az egyenlő hozzáférés lehetőségét mindenki számára biztosítjuk. Óvodánk barátságos, nyitott intézmény, ahol gyermek és szülő egyaránt megtapasztalhatja, hogy a gyermekek védelme, valamint a róluk való szeretetteljes gondoskodás elsődleges feladat. A biztonságot nyújtó környezet, és a gondoskodó felnőttek nevelő munkája egyaránt adott tényező. Elhivatottnak érezzük magunkat a német kisebbségi kultúra átadásának, és nemzetiségi hagyományaink ápolásának területén. 3

Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek felvételére kerülne sor így készen állunk nevelését szakszerűen ellátni. Településünk és óvodánk jellemzői Hárskút község Veszprém megyében, Veszprémtől 16km-re ÉNy-ra fekszik. 526m tengerszint feletti magasságával a Bakony legmagasabban fekvő települése. A hegyek között megbúvó kis falu a 8-as főútról Márkó, illetve a Zirc kistérséghez tartozó Lókút felől közelíthető meg. A község 1956. június 1-jén alakult Hárságy és Gyertyánkút nevű településekből. A hegyvidék tiszta magyarságát a törökdúlások majd a labancok teljesen kiirtották. Az elnéptelenedett területre a földbirtokosok a 18. században dél-német telepeseket hoztak. Az idősebb emberek még ma is beszélik őseik nyelvét. Hárskúton igazi értéknek a még meglévő hagyományok és a környező táj szépsége tekinthető. A nagy kiterjedésű erdők a számtalan forrás, barlang, az elszórt kis tanyák, a gazdag növény-, és állatvilág, és nem utolsósorban a csend, nyugalom, hegyi levegő teszi értékessé. Óvodánk épülete egy múlt század elején épült, régi paraszt ház átalakítása után, 1975-ben vált alkalmassá egy vegyes életkorú csoport/25gyermek fogadására. A rendszerváltást követően ebben az épületben kapott helyet a község Polgármesteri Hivatala is. Az óvoda ekkor egy könnyű szerkezetű épülettel bővült, melynek ajánlott élettartama kb. 10 év. A bővítményben helyezkedik el a csoport szoba, a gyermek-mosdó, és egy folyosó. A régi épületben van a konyha, a gyermeköltöző, az étkező és a konyha kiszolgáló helyiségei, valamint egy olyan helyiség ahol a felnőtt WC- mosdó-öltöző, a mosókonyha és a szertár egy légtérben kapott helyet. A HACCP rendszer bevezetése után, a konyhai helyiségek egyre több helyet elfoglaltak, így az étkezőben az étkeztetés körülményei kedvezőtlenebbekké váltak. A régi épület nyirkos, hideg, kifűthetetlen. Az új részben a csoportszoba 2012 nyarán külső szigetelést kapott, így hő megtartó képessége sokat javult. Az épület adottságait tekintve nem felel meg az elvárható egészséges nevelés feltételeinek. Felújítása, bővítése a községi esélyegyenlőségi tervben is feladatként szerepel. Különösen 4

nagy szükségünk lenne egy tornateremre, melynek megléte jelentősen előmozdíthatná nevelési, illetve hátránycsökkentési törekvéseinket, és hozzájárulhatna gyermekeink egészséges fejlődéséhez. Egykori iskolánk épülete némi átalakítás, és felújítás után, méreteit és helyiségeinek számát tekintve kiválóan megfelelne az óvodai nevelés funkciójának ellátására. Ennek a fejlesztésnek a költségei kevesebbek lennének, mint a jelenlegi óvodai épület felújítása, bővítése, ezért folyamatosan kérjük fenntartó önkormányzatunkat, hogy lehetőségeihez képest, pályázati úton szíveskedjen óvodánk fejlesztéséről gondoskodni. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Sajnos a pályázatokon szerzett eszközeink nagy részét hely hiány miatt nem tudjuk használni, ezek a padláson, eredeti csomagolásukban vannak, és nem a gyermekek fejlődését szolgálják. Óvodánk fenntartásáról községi önkormányzatunk gondoskodik, ezen kívül gyakran kérjük a Hárskút fejlődéséért Közalapítvány és a Német Nemzetiségi Önkormányzat segítségét, valamint felhasználjuk nyertes pályázatainkból származó bevételeinket. Szülői szervezetünk mind anyagi, mind manuális formában hozzásegít óvodánk zökkenőmentes működéséhez. A nevelőtestület sok éves tapasztalattal, kiváló szaktudással rendelkezik. Igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Pedagógusaink lehetőséget kapnak arra, hogy különböző képzések, és önképzés során elsajátított ismereteiket a nevelési folyamat során felhasználják, illetve innovatív (megújulásra való) törekvéseiket a módszertani szabadság elvének figyelembevételével érvényre juttassák. A logopédiai fejlesztést utazó logopédus végzi. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek. Gyermekvédelmi eseteink száma elenyésző. HH-s, íll. HHH-s, valamint sajátos nevelési igényű gyermekeink ritkán vannak. Az adódó esetek megoldására készen állunk, a szociális és/vagy kulturális hátrányokkal küzdő családok segítését erkölcsi kötelességünknek tekintjük. Feladatunknak tartjuk nemzetiségi kultúránk, hagyományaink, átörökítését, és a nemzetiségi nyelv ápolását, gazdagítását. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásainkat a szakmaiság, és a gyermekek mindenek felett álló érdeke határozza meg. 5

Óvodánkban a családdal együtt szeretnénk érzelmekben gazdag, lakóhelyükhöz kötődő, szépre és jóra fogékony gyermekeket nevelni. A gyermek nem azt kívánja tőlünk, hogy helyette cselekedjünk, hanem azt, hogy engedjük őt cselekedni és magát a maga módján kifejezni. Segíts nekem, hogy magam csinálhassam. (Montessori) Tevékeny, gazdag óvodai életet kívánunk megteremteni, melyben fellelhetők a játékba ágyazott, komplexitásukban megjelenő, jól megszervezett tevékenységsorok. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Közösen kialakított gyermekképünk: egy alapvetően vidám, élénk, nyüzsgő, tevékeny gyermek, aki érdeklődik, kérdez, figyel, élményeket szerez az őt körülvevő világról. Nyitottsága által ismeretei gazdagodnak. Szeret és tud is játszani. Társaival keresi a kapcsolatot, barátságokat tud kialakítani. A felnőttektől bátran kérdez, és el tudja mondani azt is, ami őt foglalkoztatja. Szeretne mindig első lenni, de a kudarcot is el tudja viselni. Ragaszkodik az őt körülvevő felnőttekhez, elfogadja és kéri segítségüket, irányításukat. Képes lemondani mások javára, társaival szemben önzetlen. Szívesen segít a kisebbeknek, jó szándékú, érzelmeit bátran kimutatja, őszinte. Kitartó, nem csüggedő, újra próbálkozó. Korához, lehetőségeihez képest önálló, sikerei boldoggá teszik. Viselkedését a kreativitás jellemzi. Tiszteli szüleit, óvónőit, és az óvoda más dolgozóit. Ügyesen mozog, szereti a természetet, a sportot, és a különböző művészeti tevékenységeket. Magatartás- és viselkedéskultúrája korának megfelelően fejlett. Udvarias, illemtudó. Képes elfogadni és tiszteletben tartani társai különbözőségét, a megszokottól eltérő tulajdonságát. A környezetében élőkkel szemben nem rendelkezik előítéletekkel sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Ehess, ihass, ölelhess, alhass! / A mindenséggel mérd magad! (József Attila) 6

Óvodakép Óvodánk esztétikus, családias melegséget sugárzó, nyitott intézmény. Biztonságos környezetével, minden gyermeket elfogadó, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék, a mese-vers-zene, a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szüleik elégedettségét és kívánságait mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Alapelveink: A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A gyermek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, és megerősítése. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevétele. Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, valamint a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső, pszichikus feltételeinek kialakulását. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók esetében az önazonosság megőrzésének, a kisebbségi kultúra ápolásának, erősítésének, átörökítésének biztosítása. A nyelvi nevelés és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása.. 7

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodánk nevelési célja Az óvodás korú (2,5 éves kortól az iskolába lépésig) gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési jellemzőinek szem előtt tartásával a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével, a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása, a migráns családok gyermekeinek nevelésében az önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének biztosítása, társadalmi integrálásuk elősegítése, emberi jogaik és alapvető szabadságuk védelme, a kisebbségi önazonosság megőrzéséhez, valamint a kisebbségi kultúra ápolásához, erősítéséhez és átörökítéséhez megfelelő anyanyelvi környezet biztosítása. Óvodai nevelésünk általános feladatai Óvodai nevelésünk általános feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Óvodai nevelésünk sajátos feladata a német nemzetiségi nevelés megvalósítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, 8

migráns gyermekek interkulturális nevelése. Óvodai nevelésünk általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelkedő jelentőségű, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremti a stressz mentes, kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt, a gyermekek számára is kiszámítható légkört. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környzettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását. Célunk: A gyermekek gondozása, testi és lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése. A gyermek testi és lelki egészségének védelme, óvása, megőrzése, szervezetük edzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, stresszmentes és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása 9

Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód alakításának területei Gondozás A testi, lelki egészség egyik alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka kapcsolatot feltételez. A toalett használatával kapcsolatos tevékenységek figyelemmel kísérése, támogatása, szükség szerint fizikai segítség nyújtása sértheti a gyermek intim szféráját, ezért nagyon türelmesnek, megértőnek kell lennünk. A testápolás terén, akár kéz, akár arc megérintése szintén válthat ki elutasítást a gyermek részéről, amit el kell fogadnunk, nem szabad tolakodóan viselkednünk. A papír zsebkendő használatával kapcsolatban felhívjuk a gyermekek figyelmét annak anyagára, hulladékként kezelése során szelektív gyűjtésére. Az öltözködésnél a helyes sorrend megismertetése, valamint az időjárás és öltözködés összefüggésének felismertetése, egymáshoz igazítása. Minden korosztálynál fontos a fogápolás szokásainak megalapozása. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. Az óvónő, dajka bemutatja, megismerteti, és figyelemmel kíséri a napi élethez szükséges szokások fejlődését, melynek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Mivel minden tevékenységet szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Testi nevelés A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, megőrzését, edzését. A testi nevelés egészséges életmódra nevelés hatékonysága maradéktalanul akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított. Ehhez sajnos elég kis hely áll rendelkezésünkre. Óvodánkban nincs tornaszoba, testnevelési foglalkozásainkat a csoportszoba 3x4m-es szőnyegén tartjuk. Udvarunk tágas ugyan, de nyitottsága miatt rendkívül huzatos, így leginkább csak a nyári hónapokban tudjuk igazán kihasználni. Ezen körülmények között, gyermekek egészséges életmódhoz való esélyét nem tudjuk maradéktalanul biztosítani. 10

Mozgás Mozogni lehet otthon, a játszótéren, a csoportszobában és az udvaron. Fontosnak tartjuk a megfelelő, kényelmes, természetes alapanyagú, jól szellőző öltözéket a szabadban és a csoportszobában egyaránt. A mozgáshoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Az óvodapedagógus feladata a dajkával megosztva-, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges fejlődéséhez. Évszakonként közeli kirándulásokat, sétákat szervezünk változatos helyszínnel, megismertetjük a természetjárás szépségét a gyermekekkel, lehetőség szerint a szülőket is bevonjuk. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (például gyermeknap, Márton nap) ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a szabadidő hasznos eltöltését. Levegőzés A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvónő törekedjen arra, hogy a mindennapok során lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Környezettudatos magatartás megalapozása Az élethez levegőre, napfényre, vízre, tiszta környezetre van szükség. Van jó és rossz, tiszta és szennyezett levegő, víz, környezet. (szellőztetés fontossága; séták, kirándulások alkalmával felhívni a figyelmet a környezetet károsító tényezőkre; tisztálkodás alkalmával a vízzel való takarékoskodásra; a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára; ismereteiket bővíteni az egészséges táplálkozásról a szennyezett étel fogyasztásának veszélyeiről). Példák bemutatása, tapasztalatok gyűjtése a helyes illetve helytelen magatartás következményeiről. Fontos az óvónő mintaadó magatartása. Pihenés Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása-az altatás hangulatához illő mese, halk zene-, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Kényelmes, a gyermek méretéhez igazított fektetők használata, saját pizsama, otthoni szagélményt adó alvóka és légzést könnyítő só-lámpa, fűtési szezonban párologtató használata szükséges. Az óvónő jelenléte a pihenés teljes idejében elengedhetetlen, a gyermekek nem maradhatnak egyedül. Az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása 11

A gyermekek étkeztetését helyi konyhával biztosítjuk. Az étrend minőségi és mennyiségi összeállítása az óvoda élelmezésvezetőjének illetve konyhai dolgozóinak feladata. Igyekszünk változatos, vitaminban és tápértékben gazdag ételeket előállítani. A HACCP élelmiszerbiztonsági előírásokat betartva próbáljuk a gyermekeket a számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetve modellt nyújtva ezzel a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Vallási, valamint egyéb okokból (liszt-, tej-, cukor- érzékenység) diétázó gyermekek esetében igyekszünk a gyermek sajátos étrendjéhez igazodni, étkezési szokásait tiszteletben tartjuk. Az étkeztetési lehetőségeket a szülővel megbeszéljük. Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására.,( például környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése) a környezeti ártalmak kiküszöbölésére,(például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos izzók, keverőfejes csaptelepek felszereltetése, a csoportszobában minél több zöld növény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású színharmónia). Lényegesnek tartjuk az anamnézis felvételközben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek (például krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség) regisztrálását, figyelemmel kísérését alapvető tennivalók elsajátítását és a gyermek fiziológiás szükségleteinek biztosítását (például helyes étrend betartása), az egészségi állapotegyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtését. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű ellenőrzését, valamint karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A levegő, a napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében minél több időt a szabadban kell eltölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Fényvédőkrém használata ajánlott, erős UV sugárzás esetén tilos a gyermekekkel 11 és 15 óra között sem az árnyékban, sem a napon tartózkodni. Feladataink az egészséges életmód alakításában 12

Az óvónő ismerje meg a gyermek egyéni igényeit, jelzéseit, otthonról hozott szokásait. Működjön együtt a családdal, hangolja össze a gondozási szokásokat. Az óvónő kontaktusa a gyermekkel legyen szeretetteli, tapintatos és bensőséges, legyen öröm a gyermek számára. A kontaktust kísérje meghitt beszélgetés. Az óvónő tudatosan szervezze a gyermekek óvodai életritmusát az élettani szükségletek figyelembevételével (rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek legyenek). Ajánlott napirenddel segítse a családi nevelést. Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör a csoportban. A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap egész folyamán. Szokás- és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel. A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése. Önállósági törekvések támogatása. A kulturált étkezési szokások szabályainak megismertetése, gyakoroltatása. Az étkezéseknél a zsír, a cukor arányának mérséklése. A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása. Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés. A toaletthasználat intimitásának válaszfalakkal, függönnyel történő biztosítása. Elegendő mennyiségű toalettpapír használatára ösztönzés. Egyéni szükséglét alapján a toalettpapír és a zsebkendő használatában segítés. A fiúktól a WC-deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő toaletthasználatnak elvárása. A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése. A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása. A gyermekek tisztaság, ápoltsás iránti igényének alakítása. A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés. A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószer és vegyszer használata, amennyi feltétlenül szükséges. A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás. 13

Erős napsütés, illetve hideg esetén a gyermekek bőrének krémezése. Felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás. A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása. A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházat jellemzőivel: lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, kényelmes legyen, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipő tartsa gyermek bokáját. A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben, való rendben tartásának megismertetése, elvárása. A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig. A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellőztetése, légpárásító, só-lámpa használata. Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának biztosítása. A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, dokumentáltan. Közreműködés a gyermeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében. Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szüleinek értesítése. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelő szakemberek bevonása, együttműködésre törekvés. Sikerkritériumok Szükségleteit képes késleltetni. Szükségleteit képes önállóan kielégíteni. Toaletthasználatkor a fiúk felhajtják a WC-deszkát, és állva végzik kisdolgukat. WC-zést követően a fiúk és a lányok is használna WC papírt. A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után kezet mos, a kezét szárazra törli. Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, segítséget kér. Cipőjét befűzi, bekötésével próbálkozik. Ruháját igyekszik összehajtva a helyére tenni. 14

Képes önállóan eldönteni, miből mennyit tud elfogyasztani. Kulturáltan étkezik. Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöket, magvakat. Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára. Az udvaron sem szemetel. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát és mikéntjét. Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság. Szívesen mozog a szabadban évszaktól függetlenül. Életkorának megfelelően edzett. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodás korú gyermekre jellemző az érzelmi vezéreltség. Ezért szükséges annak megfelelő módon történő kezelése. Fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezek tudatában célul tűzzük ki, hogy: Már az óvodánkba lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Az óvoda dolgozóinak és a gyermekeknek egymáshoz való kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Óvodánk egyszerre segítse a gyermek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Óvodánk nevelje annak elfogadására és megértésére a gyermeket, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. A gyermek nyitottságára építve óvodánk segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés alapja. 15

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modellértékű az óvodapedagógusaink és óvodánk más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint együttműködünk az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Esélyt teremtünk a migráns gyermekek számára. Feladataink az érzelmi erkölcsi, közösségi nevelésben Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. Az óvónő és az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen minta értékű. A minta értékű magatartás jellemzője, hogy barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyermek számára elfogadható és toleráns. A spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása. A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Gyakorlat közeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a mi-tudat alakítása. Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra inspirálás. A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek lehetőség szerinti felzárkóztatása. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. 16

Beiratkozás előtti családlátogatás. Egyeztetett időpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülői értekezlet tartása évente 2-szer. Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülővel. Sikerkritériumok Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát. A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti. Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli, és tiszteletben tartja az élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról. Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni. Szükség esetén segíti az arra rászorulót. Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség esetén felnőtt segítségét kéri. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. A közösség érdekében szívesen vállal megbízatást, munkát. Alakulóban van a feladattudata. Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések önálló meghozatalára. Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét. Igényes a saját tevékenységével szemben. Nem peremhelyzetű, szívesen játszanak vele a többiek. Nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi. Szívesen kommunikál. Érkezéskor, távozáskor köszön. Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat. Megtalálja a helyét a közösségben, abban jól érzi magát. Képes társaival kooperatívan együttműködni. Türelemre, kitartásra képes. A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik. 17

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúra átadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek ugyanis képesek az alapkultúrtechnikák elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és gondolkodás egyik eszköze. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele, az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek, megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (például érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások). Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A gyermek beszéd-és kommunikációs képessége elsősorban függ a családi szocializációtól, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Célunk: 18

A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Kognitív képességeik fejlesztése: - egyre pontosabb, valósághű érzékelés és észlelés - figyelem-összpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - reproduktív emlékezet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - az alakuló fogalmi gondolkodás - alkotóképesség A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédhallás és szövegértés fejlesztése Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Olyan biztonságos, elfogadó, szeretteljes légkör megteremtése, ahol a gyermekek bátran elmondhatják gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása. A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, amely a későbbiekben élményként előhívható. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, mint a gyermek életkori sajátosságára építés. Az egyéni érdeklődési kör figyelembevétele. Figyelem-összpontosításra motiválás. A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba. 19

Minden gyermeki kérdés megválaszolása. Kommunikációs helyzetek teremtése,a gyermekek beszédkedvének felkeltése. A gyermekek szókincsének bővítése. Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban. A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése. A nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. a nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal. Sikerkritériumok Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és kreativitás a jellemző. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. A közölt információt megérti. A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. 20

Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. Sajátos nevelési feladataink Német nemzetiségi nevelés Óvodánkban kiemelt fontosságú terület a német nemzetiségi nevelés, melynek feladata, hogy ápolja a helyi kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat. A spontán és irányított tanulási folyamat élményszerűvé tételével, a nyelv iránti érdeklődés felkeltésével és a német nyelv fonetikai jellemzőinek elsajátításával kívánjuk gazdagítani a gyermeki tapasztalatszerzést. Fontosnak tartanánk a szülőkkel, nagyszülőkkel való együttműködést a nyelvi folytonosság fenntartása érdekében, de sajnos ez a mi településünk esetében nem adott, mert nálunk a gyermekek többsége az óvodában találkozik először a nemzetiségi nyelvvel. A szülők inkább a korai, már óvodás korban elkezdett nyelvtanítással kívánnak esélyt adni gyermekeiknek a jövőbeli érvényesüléshez. Az otthonról hozott szókincs hiánya miatt, a nemzetiségi óvodapedagógus feladata sokkal nehezebb, mint olyan településeken, ahol a nyelvi folytonosság történelmi és egyéb okok folytán jobban fennmaradhatott. Az óvodapedagógus feladata a német nemzetiségi nevelés területén Használja fel a nemzetiség nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára. A német nemzetiségi nyelvre jellemző artikulációs bázis kialakításával készítse fel az óvodáskorú gyermeket a német nemzetiségi nyelv tanulására. 21

Alapozza meg a nemzetiségi identitástudatot, törekedjen a még fellelhető kulturális hagyományok átörökítésére, a nemzetiségi kultúrához kötődő szokások és tradíciók ápolására. Kommunikációs helyzetek, megteremtésével jutassa el a gyermeket a beszédmegértés szintjére, alapozza meg a beszédkésséget német nemzetiségi nyelven. Változatos, élménygazdag tematikával tanítsa és gyakoroltassa a válaszadó szerepét az életkornak legmegfelelőbb módon. Bővítse az aktív és passzív szókincset. Az érzelmi biztonság megteremtése mellett törekedjen arra, hogy minél teljesebbé váljon a német nemzetiségi nyelven folyó kommunikáció. A német nemzetiségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezze meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásoknak megfelelően rugalmasan alakítsa ki a csoport heti- és napirendjét. Az óvónő vegye figyelembe a gyermek utánzó készségét. A nemzetiségi óvodapedagógus gyermeket elfogadó és modellnyújtó magatartása legyen minta a gyermek számára. A mozgás, a cselekvés, a játék vonalán haladva segítse az óvónő a nyelv elsajátítását. Teremtse meg az érzelmi és a nyelvi elemek egységét. A megértés segítésére használja tudatosan a nyelvi kifejezéseket kísérő metakommunikációs eszközöket. Törekedjen arra, hogy a német nemzetiségi nevelés szervesen illeszkedjék a gyermekek mindennapi tevékenységéhez, ismerje fel a bennük rejlő lehetőségeket. Vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, tartsa szem előtt az egyéni eltéréseket. Az új ismereteket kapcsolja össze a korábban tanultakkal, az új nyelvi elemeket ne használja izoláltan. Sikerkritériumaink a német nemzetiségi nevelés területén A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekben pozitív viszony alakul ki a német nemzetiségi kultúra és nyelv iránt, 22

életkorának és egyéni képességeinek megfelelően olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket német nyelven is közvetíteni is tudja, tájékozódni tud a kommunikációs helyzetekben, biztonsággal vállalja a válaszadó szerepét, a német nemzetiség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat ismer, aktivitása és érdeklődése során tapasztalatot szerez és ismeri a német nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit, tanulja azok értékeit és megbecsülését. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése A megelőzést célzó prevenciós és korrekciós fejlesztés alapja A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból is a mozgásra alapozunk: az óvodás korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetők az értelmi műveletek-egyben az önmagunkról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképződése. A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma, lateritás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. Potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciós fejlesztéssel Programunk sajátos célja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése. E pszichikus funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése óvodáskorra jellemző, így kibontakoztatásukhoz és begyakoroltatásukhoz is e szakasz a szenzitív periódus, itt nyílik mód optimális támogatásukra. Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel realizálja a pszichikus funkciók fejlesztését, a gyermeki spontán aktivitásra építve. Potenciális tanulási zavarok megelőzése korrekciós fejlesztéssel 23

A korrekciós fejlesztés célja támaszt nyújtani a részképesség-gyengeségekkel küzdő gyermekek részére egyéni és kiscsoportos fejlesztőfoglalkozások keretében, az iskolai tanulási zavarok megelőzése érdekében. Az óvodapedagógus fejlesztő feladatai Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt, vagy tartósan stagnál, abban az esetben vissza kell térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (vagyis a mozgáshoz, a cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatnia a következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermek képességeit (például mozgásos játékeszközök, logikai játékok). A fejlesztőpedagógus kompetenciaköre Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. A diagnosztikus- és terápiás kompetencia körét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. Tevékenységét más szakemberekkel (óvónő, logopédus, pszichológus) összehangoltan végzi. Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért. A fejlesztőpedagógus feladatai Az óvónők jelzése alapján a korrekciós fejlesztést igénylő gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése (Sindelar, RQ, Edtfeldt, Bender A, figyelemkoncentráció) és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése. A megfigyelések és mérések értékelése. A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása az óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal. Az előző nevelési évben, fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző felmérése. 24

Mérések értékelése. A kapott eredményeket összevetve az előző év eredményeivel és az egyes gyermekekről kapott szakértői vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, és ennek koordinálása az óvodapedagógussal, logopédussal, pszichológussal. A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolat kialakítása és az ehhez szükséges jóváhagyás beszerzése. Egyéni illetve kiscsoportos fejlesztőfoglalkozások megtartása. Helye elsősorban a gyermekcsoport, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt estben a gyermek kivihető az étkezőbe. A fejlesztés folyamatos koordinálása az óvodapedagógussal, pszichológussal, logopédussal. Az óvodapedagógusok jelzésére, kérésére egyéb vizsgálatok, tesztek elvégzése: - Családi szituációt, óvodai szituációt, testvérféltékenységet, félelemérzést, rejtett vágyakat vizsgáló mesék (Thomas- és Düssmesék) - Közösségi beállítódás, magatartás, gondolkodás vizsgálata - Beszédértés vizsgálata (GMP-alaptesztek) - Kisebbeknél játékos feladatokkal való felmérés, csoporton belüli megfigyelés. A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről: fogadóórák negyedévente, illetve igény szerint. Sikerkritériumok A kisgyermek örömmel és aktívan vesz részt a játékos foglalkozásokon, önmagához mérten kimutathatóan fejlődik tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. 25

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű szakember foglalkoztatása, a foglalkoztatáshoz szükséges speciális nevelési terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedésfejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Célunk: A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége. 26

A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Alapelvünk: A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelésű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek részképességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése). A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni. A fejlesztés legfontosabb területei A kognitív funkciók fejlesztése Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék fejlesztése Manuális készség, finommotorika fejlesztése Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs fejlesztése, és a grammatikai rendszer kiépítése Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok 27

Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát. Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejtőző kiemelkedő teljesítményt. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az óvodapedagógus tudatosítsa és értesse meg a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan példaértékű, mint az övé. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök biztosításával. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren. A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus. Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő szakszolgálatoktól. A megismert lemaradás, sérülés, fogyatékosság függvényében, szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése. Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is jutassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre. Alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés. Tárgyi feltételek biztosítása, különöse a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri tájékozódást, beszédészlelés- és megértés fejlesztését a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök. Sikerkritériumok 28