SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A víz élet, gndzzuk közösen. E jelmndat fglalja össze azt a nagyívű munkát, amely Magyarrszágn a vizek érdekében az Európai Unió előírásai szerint flyik és eredményei rendszeres időközökben bemutatásra kerülnek. Igen, a víz élet, de csak akkr, ha mennyiségileg elegendő és minőségileg megfelelő módn áll rendelkezésre. A vizek, különösen az édesvizek használata életünk egyik legfntsabb, ugyanakkr költségekkel is járó eleme. A flyók, patakk, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hrdz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez az erőfrrás aznban nem áll krlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhz, hgy a jövőben is mindenkinek jussn tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatárzó elemei maradhassanak a flyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állaptuk javításáért. E z a f e l i s m e r é s v e z e t e t t a z E u r ó p a i U n i ó ú j v í z p l i t i k á j á n a k, a V í z Keretirányelvnek (2000/60/EK, tvábbiakban VKI) kidlgzásáhz, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagrszágaiban. Az Európai Unióhz való csatlakzásunk óta Magyarrszágra nézve is kötelező az ebben előírt feladatk végrehajtása, ugyanakkr Magyarrszág - elhelyezkedése miatt - érdekelt abban, hgy a Duna vízgyűjtőkerületben teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hgy 2015-re a felszíni (flyók, patakk, tavak) és felszín alatti víztestek jó állaptba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapt nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állaptát, illetve a számukra biztsíttt megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget is. A Víz Keretirányelv általáns célkitűzései a következők: - a vizekkel kapcslatban lévő élőhelyek védelme, állaptuk javítása, - a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznsítható vízkészletek hsszú távú védelmével, - a szennyezőanyagk kibcsátásának csökkentésével a vízminőség javítása, - a felszín alatti vizek szennyezésének fkzats csökkentése, és tvábbi szennyezésük megakadályzása, - az árvizeknek és aszályknak a vizek állaptára gyakrlt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A Keretirányelv alapgndlata, hgy a víz nem csupán szkáss kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata srán, a hsszútávn fenntartható megldáskra kell törekedni. A jó állapt eléréséhez szükséges állaptjavító beavatkzáskat össze kell hanglni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigrúan a keretirányelv előírásainak figyelembevételével. A különböző elképzelések összehanglásáhz elengedhetetlen, hgy az érintett területen működő érdekcsprtk (gazdák, ipari termelők, hrgászk, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a laksság és annak szervezetei (pl. önkrmányzatk, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkdási tervezési flyamatban. A kitűzött cél, vagyis a vízflyásk, állóvizek, felszín alatti vizek jó öklógiai, vízminőségi és mennyiségi állaptának elérése összetett és hsszú flyamat. E célk eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkdási terv fglalja össze, amely egy 1 Jó állapt: A vizek VKI szerinti jó állapta egyrészt az emberi lét, másrészt az ökszisztémák igényeiből indul ki. Akkr tekinthetők a vizek jó állaptúnak, ha a vízhasználatkra igényelt vizek mennyisége és minősége megfelel a használat által szabtt követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által kztt váltzásk. Vízflyásk és állóvizek esetén a jó öklógiai és kémiai állapt, vagy ptenciál, a felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapt elérése a cél 2015-ig.
gnds és kiterjedt tervezési flyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje 2009. december 22. Ön mst a vízgyűjtő-gazdálkdási terv részletesen kidlgztt tervezetét tartja a kezében. Ez a terv egyrészt tartalmazza az összes szükséges háttér-infrmációkat, amelyek a víztestekről jelenleg rendelkezésre állnak, az állaptértékelések eredményét, milyen prblémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen kai aznsíthatók, tvábbá, hgy milyen környezeti célkat tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályzási intézkedésekre, illetve pénzügyi támgatáskra, ösztönzőkre van szükség. A tervezet célja, hgy flytatódjn az a társadalmi párbeszéd, amelynek rszágs szinten első lépése vlt a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása 2006. december és 2007. június között. Másdik lépésként, ekkr már nem csak rszágs, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkdási kérdések knzultációja zajltt, amely 2007 decemberében kezdődött el és a Budapesten tarttt nyilváns fórumn 2008. szeptember 22-én zárult le. A nyilváns fórum eredményeképpen került véglegesítésre a Jelentés Magyarrszág jelentős vízgazdálkdási kérdéseiről c. dkumentum, amely a magyarrszági vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés alapzó dkumentuma lett. A harmadik lépés 2008. december 22-én kezdődött el és jelenleg is tart egészen 2009. augusztus végéig. A flyamats, nyílt tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen év végére készülnek el a végleges vízgyűjtő-gazdálkdási tervek. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel flytattt knzultáció alapvető ahhz, hgy az év végére készítendő terv lyan intézkedéseket tartalmazzn, amelyek jelentősen javítanak a vizek állaptán, finanszírzásuk megldható, az érintettek elfgadják azkat, sőt később részt vesznek a megvalósításban is. Száms esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kmprmisszumkészségén is múlik. Ön is az érintettek közé tartzik! Lakóhelye, környezete, megélhetése, egészsége, vagy vízhasználata flytán a vízgazdálkdás minden államplgárt érint. Ha Ön személyesen vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik vízi környezetének állapta iránt, kérjük, kövesse figyelemmel a vízgyűjtőgazdálkdási terv készítését és kapcslódjn be az egyeztetési flyamatba! Kérjük, lvassa el tervezetünket, és véleményével, javaslataival járuljn hzzá egy társadalmi szempntból is elfgadható vízgazdálkdási stratégia kialakításáhz! Kérjük, az alább felsrlt kérdésekre adtt válaszait, vagy a témával kapcslats egyéb észrevételeit fejtse ki maximum fél ldal terjedelemben! 1. Fnts-e Ön szerint a vízi környezet állaptának javítása, vizeink védelme? 2. Indkltnak tartja-e, hgy a rövidtávú gazdasági nehézségek ellenére érvényesítsük a fenntarthatóság követelményeit a vízhasználatban? 3. Lát-e kapcslatt a vízgyűjtő-gazdálkdási terv és az egyéb Ön által ismert (pl.: területfejlesztési) tervek között? Van-e knkrét javaslata a különböző tervek céljainak és eszközeinek az összehanglására? 4. Van-e lyan kiegészítése, módsító javaslata vagy naprakész infrmációja, amelynek figyelembe vételét fntsnak tart a vízgyűjtő-gazdálkdási tervezésben? 5. Hatással vannak-e a tervezett intézkedések az Ön közvetlen környezetére, vagy szakterületére, szervezetének működésére? 6. Egyetért-e a javaslt célkkal, intézkedésekkel, kncepciókkal? Mit módsítana? 7. A javaslt intézkedések közül melyeket tartja reálisan megvalósíthatónak rövidtávn (2015-ig), és melyeket közép vagy hsszútávn (2021-ig, illetve 2027-ig)?
8. Ön vagy az Ön szakterülete, szervezete milyen szerepet tud vállalni a tervezett intézkedések megvalósításában, a vizek állaptának javításában rövid-, közép-, illetve hsszútávn? 9. Hatékny eszköznek tartja-e a víztakaréksság ösztönzésére a teljes költségmegtérülés elvének alkalmazását a vízszlgáltatásk (ivóvíz, szennyvízkezelés, öntözés, halastó, ipari vízhasználat stb.) árképzésénél, vagyis a vízhasználat összes költségének (az üzemeltetés, fenntartás, krszerűsítő beruházásk, beleértve a környezeti költségek és készletköltségek) megfizettetését a használókkal? 10. Amennyiben egy tervezett intézkedés az Ön által képviselt szakterület, szervezet számára ebben a frmában nem támgatható, mi ennek az ka, és lát-e lyan kmprmisszumt, amely a szervezet részére még elfgadható, miközben a vizek állapta is javítható? A vízgyűjtő-gazdálkdási tervet 2009. július 31-ig lehet írásban véleményezni a www.vizeink.hu hnlapn keresztül a Véleményezze fórum menüpnt alatt. A hnlapn közzétett dkumentumkról és a megnyittt témákról pstai útn eljuttattt levélben is véleményt frmálhat, amelyet a következő címen fgadunk: ÖKO Zrt. 1253. Budapest, Pf. 7. A pstán beérkező levelek máslatát feltesszük az adtt témáhz kapcslódó www.vizeink.hu fórumunkra. Amennyiben tvábbi infrmációra van szüksége a vízgyűjtő-gazdálkdási tervezéssel kapcslatban, kérjük, tekintse meg a www.vizeink.hu hnlapra feltett tvábbi anyagainkat is (Dkumentumtár). A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakrlatáról mégtöbbet megtudhat a www.euvki.hu ldaln, vagy a http://circa.eurpa.eu/public/irc/env/wfd/infrmatin hnlapn.
A vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés területei A flyók, patakk, tavak, felszín alatti vizek állaptának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumkkal együttműködve 2009. december 22-re el kell készülnie az egész rszágra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkdási tervnek. Magyarrszág teljes területe a Duna-medencébe tartzik, így ellentétben a legtöbb EU tagállammal csak egy vízgyűjtőkerület a Duna vízgyűjtőkerület - vízgyűjtő-gazdálkdási tervének elkészítésében, mint tagállam érdekelt és kötelezett. Ennek kidlgzásában szrs együttműködés szükséges a többi érintett tagrszággal, amelyet a Duna Védelmi Nemzetközi Bizttság (ICPDR) fg össze. A Duna-medence szintjén kijelölt részvízgyűjtők közül Magyarrszág hármhz tartzik: (i) a Duna Pzsny és a Dráva trklata között, (ii) a Dráva, (iii) a Tisza. Ezek Magyarrszághz tartzó területei adják az ún. részvízgyűjtő tervezési területeket, de a Duna részvízgyűjtőn belül a Balatn részvízgyűjtőjét jelentősége miatt célszerű kiemelni, ez az rszágs tervezés negyedik részvízgyűjtője. A nemzetközi, valamint a hazai előírásk kielégítése és a hatékny társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten valósul meg (ld. térkép) rszágs szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db rszágs terv), részvízgyűjtő - Duna, Tisza, Dráva, Balatn- szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 db alegységi terv készül az rszágban) víztestek szintjén (a VKI előírásai szerint a tervezés legkisebb egysége a víztest, amely a VKI előírásai alapján egyértelműen lehatárlt vízflyás szakaszt, állóvizet vagy felszín alatti vízteret jelent). 1. térkép: Magyarrszág és a Duna vízgyűjtőkerület
2. térkép: Magyarrszág részvízgyűjtő területei 3. térkép: Magyarrszág vízgyűjtő-gazdálkdási tervezési alegységei Felelősök: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata a stratégiai irányítás, az Európai Unió intézményeivel való kapcslattartás, közreműködés a Duna vízgyűjtőkerület nemzetközi tervének összeállításában, és a VKI végrehajtásáról szóló jelentések elkészítése. Operatív feladatk végrehajtása: - rszágs terv elkészítése és a tervezés rszágs krdinációja: Vízügyi és Környezetvédelmi Közpnti Igazgatóság, Budapest (VKKI)
- részvízgyűjtő tervek elkészítése és a részvízgyűjtőn belül a tervezés krdinációja: Duna részvízgyűjtő: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza részvízgyűjtő: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szlnk Dráva részvízgyűjtő: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balatn részvízgyűjtő: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár - alegységi tervek elkészítése és helyi szinten az érdekeltek bevnása: Területileg illetékes tizenkettő környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (együttműködve a nemzeti park igazgatóságkkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel) A VKI gyökeres szemléletváltzást jelent a vízgazdálkdás területén. Száms műszaki jellegű, jgi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. A vízgyűjtőgazdálkdási terv (tvábbiakban VGT) elsősrban azknak a szabályzásknak és prgramknak az összefglalása, amelyek biztsítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó öklógiai, kémiai és mennyiségi állapt elérését). A VGT sajáts terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehanglása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírzhatóság, társadalmi támgatttság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkzásk terveinek részletes kimunkálását. A VGT szrs kapcslatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állaptának javítását szlgáló célkitűzések elérése érdekében lyan intézkedéseket javasl, amelyek szrsan kapcslódnak a településekhez, a földhasználathz, az ipari tevékenységhez, a turizmushz. A VGT nem egy megszktt vízgazdálkdási terv. A vízgazdálkdással való kapcslata különleges, hiszen sk tekintetben a vízgazdálkdás témakörébe tartzó feladatkat lát el (vízminőségvédelem, a vizek állaptának értékelése, vízhasználatk szabályzása), más tekintetben visznt követelményeket támaszt száms vízgazdálkdási tevékenységgel szemben (pld. árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznsítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.). A VGT nem a hagymánys kiviteli terv, hanem a vizek állaptát feltáró és annak jó állapt -ba hzását megalapzó kncepcinális és stratégiai terv. Célja az ptimális intézkedési váltzatk átfgó (műszaki, szabályzási és gazdasági-társadalmi szempntú) ismertetése, amely meghatárzza az intézményi feladatkat, és amely alapján tvább flytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szlgáló prgramk. A részletes kidlgzás illetve tervezés ezek keretében flyik majd (az intézkedések első csmagjának 2012-ig kell működésbe lépnie). A tervezés módszertani elemei A tervezés legfntsabb lépéseit mutatja a következő szerkezeti ábra. A tervezési flyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek srán össze kell hanglni az öklógiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempntkat. A tervezés előkészítéseként az alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése és a víztesthez tartzó vízgyűjtők meghatárzása vlt a feladat (részletesen az 1. fejezetben kerül bemutatásra). Magyarrszágn, a VKI fgalm meghatárzásait követve, - felszíni szárazföldi vizeket: vízflyásk és állóvizek, amelyek közül néhányat emberi tevékenység eredményeként úgy megváltztt, hgy erősen módsíttt kategóriába kell srlni; - a természetes felszíni vizekhez hasnló mesterséges; és
- felszín alatti vizeket találhatunk. Hazánknak nincsen tengere, így a VKI szerinti tengerparti és a flyótrklatk környezetében előfrduló részben sós, részben édes átmeneti kategóriába nem srltunk víztesteket. A vízgyűjtő-gazdálkdási tervezés srán különös figyelemmel kell lenni a vizekhez kapcslható védett területek (ezeket a 3. fejezet tartalmazza) állaptára, ilyenek például az ivóvízkivételek, vagy a fürdőhelyek védőterülete, vagy a természetvédelmi ltalm alatt álló vizes élőhelyek, stb. A víztesteket figyelő mnitring (bemutatja a terv 4. fejezete) adatkat szlgáltat a víztestek általáns állaptáról, az emberi hatáskkal érintett területekről és az intézkedések hatásáról, de a mnitring tevékenységbe kell érteni az emberi tevékenységekre (a terv 2. fejezete tartalmazza) vnatkzó adatgyűjtést is. A mnitring keretében keletkezett adatk alapzzák meg az intézkedéseket (elegendően részletes képet adva az állaptkról, a bilógiai kémiai hidrmrflógiai (vízjárás, part és meder frma) jellemzők összefüggéseiről, és az intézkedések hatásáról). A hiánys mnitringhálózatból és tevékenységből adódó biznytalanságk csak rövidtávn és kevéssé költséges intézkedések esetében kmpenzálhatók szakértői becslésekkel. Víztestek állaptának meghatárzása Környezeti célkitűzések meghatárzása Társadalmi szempntk A prblémák és kaik megállapítása Természettudmánys és műszaki Lehetséges intézkedések a prblémák kainak megszűntetésére Gazdasági szempntk Intézkedések prgramja Mnitring 1. ábra Intézkedések prgramjának tervezése
A víztestek állaptértékelése (eredményeket a terv 5. fejezete tartalmazza) szrs kapcslatban a mnitringtevékenységgel magába fglalja a víztestek állaptának minősítését, a jó állapt elérése szempntjából kckázats visznyk feltárását, a vizek állaptát beflyásló jelentős emberi igények aznsítását. Ezenkívül ide srlhatjuk azkat az igen fnts kiegészítő vizsgálatkat is, amelyek a minősítés/kckázati besrlás pntsítását, az k-kzati kapcslatk feltárását és az intézkedések hatéknyságának értékelését segítik. Ez történhet esettanulmányk keretében, esetleg a területre felállíttt mdellekkel, vagy rszágs feldlgzásk eredményeinek átvételével. A gazdasági háttérelemzések (a terv 7. fejezete tartalmazza) rszágs és reginális léptékben elvégzett vizsgálatkkal segítik a tervezést. Ide tartzik a gazdasági és vízgazdálkdási előrejelzés készítése, a vízhasználatk gazdasági jelentőségének elemzése, a különböző intézkedések költséghatéknysági srrendjének megállapítása és a közvetett hatásk értékelése. Hasnlóan fnts az aránytalan költségek meghatárzásáhz szükséges elemzések elvégzése: a megfizethetőség, a közvetett hatásk vizsgálata, a költségmegtérülés, a várható vízdíjak alakulása, esetleg költség-haszn elemzés a mintaterületeken. A 2015-ig elérendő környezeti célkitűzések (a terv 6. fejezete mutatja be) lehetnek: - Felszíni vizeknél általában a jó öklógiai állapt és a jó kémiai állapt (veszélyes szennyezőanyagktól mentes vizek) elérése a cél. Jelentős és fnts emberi igények kielégítése, mint ivóvízellátás, árvíz- és belvízvédelem, rekreáció, víztárzás, energiatermelés, hajózás, természetvédelmi szempntk esetében, azk a víztestek az erősen módsíttt kategóriába srlhatók, ahl biznyítható, hgy az igények a kielégítése nem ldható meg ésszerű költségek mellett a környezet szempntjából kedvezőbb módn. Ezekre és a mesterséges víztestekre a jó öklógiai ptenciál elérése a célkitűzés, amely a jó állapttól csak annyiban térhet el, amennyire az az adtt emberi igény kielégítése szempntjából elengedhetetlen. - Felszín alatti vizek esetén: a jó mennyiségi állapt (a felszín alatti vízkészletek hasznsítása nem kz tartós vízszintsüllyedést sem a felszín alatti vizektől függő ökszisztémák kársdását) és a jó kémiai állapt (az eredeti természetes vízminőséghez hasnló vízösszetétel) az alapvető célkitűzés. A fenti általáns célkitűzésektől jól megalapztt természeti, társadalmi és gazdasági indkkkal el lehet térni. A 2015-ös határidő kitlható két tervezési időszaknak megfelelően 2021-ig vagy 2027-ig, másrészt a célkitűzések enyhébbek is lehetnek, mint a jó állapt, illetve jó ptenciál követelményei. A környezeti célkitűzések meghatárzásában, a műszaki szempntkn túl, meghatárzó szerepe van a gazdasági szempntknak és a társadalm bevnásának. A munka végrehajtása iteratív jellegű és gyakran csak az intézkedési prgramk tervezése srán véglegesíthető. Figyelembe kell venni, hgy ugyan a környezeti célkitűzéseket víztestenként kell megadni, ugyanakkr az azkat beflyásló műszaki és gazdasági feltételek csak a tervezési alegység szintjén értelmezhetők Az intézkedések prgramjának kidlgzásán belül az intézkedések tervezése és a társadalm bevnása két külön, de egymással szrsan összefüggő elemként jelenik meg. Ez lényegében a nyílt tervezési flyamat, amelynek két jelentős fázisa van: - a vizek állapta szempntjából jelentős vízgazdálkdási prblémák és kaik (együtt: jelentős vízgazdálkdási kérdések) feltárása, valamint ezekhez kapcslódva a környezeti célkitűzések meghatárzása,
- a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések tervezése, prgramkba történő összefglalása, társadalmi megvitatása, egyidejűleg a környezeti célkitűzések véglegesítése. Az intézkedések tervezése hárm pilléren nyugszik: - öklógiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartzó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapt, célállapt, intézkedések hatéknysága), - gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költség-hatéknyság, aránytalan költségek, közvetett hatásk, finanszírzhatóság), - társadalmi szempntk, illetve érdekeltségi visznyk (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányk, megfizethetőség). A prgramhz tartzik az intézkedések megvalósíthatóságát lehetővé tevő szabályzási, intézményi, illetve finanszírzási háttér biztsítása is. Az rszágs szintű intézkedéseket több lépésben tervezzük meg, alkalmazkdva a társadalm bevnásának fázisaihz, valamint a rendelkezésre álló infrmációkhz: - VGT tervezetben szereplő intézkedések prgramja (a terv 8. fejezete) - a 221/2004 Krmányrendeletben előírt tartalmmal - veszi srra a tervezett intézkedéseket. Ez a társadalmi egyeztetés legfntsabb alapdkumentuma; - a VGT végleges terv, amely a társadalmi véleményezés eredményeként már tartalmazza az észrevételek alapján beillesztett módsításkat és kiegészítéseket is, az intézkedések és a finanszírzás ütemezésével együtt. A társadalmi egyeztetés (flyamatáról a 10. fejezet ad tájékztatást) az intézkedések tervezésének fnts fázisa, amely visszahat a nagyvnalú és a részletes tervezésre egyaránt. Az egyeztetés után, a prgrammal együtt véglegesíthetők a környezeti célkitűzések is. Lényeges, hgy a közreadtt infrmációkból egyértelműen rajzlódjn ki az érdekeltek számára az intézkedések hatéknysága, költségei, közvetett hatásai, a biznytalanságk, a prgram finanszírzhatósága és megfizethetősége az érdekeltek számára. A társadalmi egyeztetés hatéknyan támgathatja a döntési flyamatt és rávilágíthat az ellentmndáskra. Az érdekeltek, amellett, hgy véleményezik az intézkedések prgramjának váltzatait, több nehezen számszerűsíthető szempntt is mérlegelhetnek (pl. területfejlesztési priritásk, közösségi frrásk felhasználásáról szóló térségi döntések stb.). Az érdekeltek szakirányú célkitűzéseinek krai megismerése érdekében a tervezés srán a vízügyi és más ágazatk jelenleg érvényes stratégiai tervét, térségi, reginális, vagy rszágs tervét, prgramját is számba vesszük (ezeket a 9. fejezet tartalmazza) és vizsgáljuk azk várható hatásait a vízgyűjtőkre. A krábbi tervezési szkáskhz képest jelentős eltérés, hgy a nyílt tervezési rendszerben nem a részletesen kidlgztt váltzatk ismertetésével kezdődik az érdekeltek bevnása, hanem még kncepcinális szinten, hiszen a nem támgattt intézkedések részletes kidlgzásának nincs értelme. A társadalmi egyeztetéshez könnyen áttekinthető, a fő prblémákat tartalmazó összefglalók szükségesek, amelyeket közzé teszünk az interneten, lehetőséget adva a web-es fórumkn keresztül történő hzzászólásra. A javaslatk személyes véleményezésére vitafórumkat szervezünk, amelynek az időpntját interneten meghirdetjük, ás az érintett szervezeteket, kiemelt érdekelteket levélben vagy e-mailen is értesítünk. Emellett a legjelentősebb érdekeltek számára lehetőséget adunk az őket érintő kérdések külön, személyes megbeszéléseken történő egyeztetésére is. A vízgyűjtő-gazdálkdási tervekben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkdás és a környezetvédelem kncepcinális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásra hatásk feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jgi és pénzügyi hátterének
biztsításán, a megvalósítás srán betartandó technikai feltételek egyértelmű megfgalmazásán, a tervezést meghatárzó gazdasági és társadalmi szempntk összefglalásán van. A 2009. végére elkészülő, az egész rszágra kiterjedő VGT alapján majd elindulhat a megvalósítás és a részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a knkrét prjekt javaslatk, jgszabályi váltzásk, a támgatási rendszerek céljai és priritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A víztestek (vízflyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a knkrét területhez kötődő érdekeltek (állam, önkrmányzat, gazdálkdó szervezet vagy magánszemély) feladata lesz 2010-1012 között, illetve azt követően.
ADATLAP a Vízgy jt -gazdálkdási tervek készítése cím KEOP 2.5.0 prjekt keretében m ködtetett VIZEINK.HU hnlapn történ dkumentumk publikálásáhz 1. A beküld szervezet neve: WWF Magyarrszág 1.1. Kntakt személy: Kerpely Klára 1.2. Telefnszám: 1.3. E-mail: +36302337368 klara.kerpely@wwf.hu 2. A dkumentum címe: Háttéranyag a 2009.05.19-i sajtótájékztatóhz 2.1. A dkumentum típusa: 2.2. A dkumentum státusza: háttéranyag végleges 2.3. A dkumentum verziószáma: 2.4. A dkumentum zárásának id pntja: 1.0 2009.05.19. 2.5. A publikálás kezdete: 2.6. A publikálás vége: 2009.05.19. 2010.12.31. 3. A dkumentum helye a tervezési rendszerben: rszágs reginális helyi 4. Kulcsszavak: VKI, VGT, sajtótájékztató, háttéranyag 5. Egyéb fnts kérés a hnlapn történ publikációval kapcslatban: Amennyiben az adatlap kitöltésével kapcslatban kérdése merül fel, kérjük írjn a vizeink@respect.hu címre!