dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században
Kiindulópont ( ) az olyan szervezeti reformok, minők például hogy hány kara legyen az egyetemnek? Kikből álljon az egyetemi tanács? Kik válasszák a rektort? A magántanárok és tanársegédek hogyan kapcsolódjanak az önkormányzatba? S az ifjúság hogyan vonassék ebbe bele? Az ifjúság corporatio-i hogyan szerveztessenek? mind nem érintik az egyetem lényegét, ezeket célszerűségi szempontok szerint, sőt a körülményekhez képest más-más módon kell megoldani. (Weszely Ödön) 2 Kocsis Miklós
Alkotmány(jog)i alapvetések 1) Korábban: Alkotmány 70/F. és 70/G. 2) Ezt hogyan értelmezte az Alkotmánybíróság? Az emberi méltóság általános személyiségi jogának a személyiség szabad kibontakozását lehetővé tevő összetevőcsoportjába tartozik az a nevesített jog is, amely a megfelelő képességű magyar állampolgárokat felsőoktatási intézményben felsőfokú tanulmányok folytatására jogosítja ( ) 3 Kocsis Miklós
4 Kocsis Miklós Alkotmány(jog)i alapvetések az Alaptörvény X. cikk ( ) (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli. XI. cikk ( ) (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. (3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.
A felsőoktatási jog általános jellemzői 1) Dogmatikai tisztaságtól mentes módon számos eltérő viszonytípust szabályoz; közjogi jellegű normák döntő többsége 2) Joganyag alakulása a rendszerváltoztatás óta a) 1993-as törvény b) 2005-ös törvény (előzményeként: CsEFT) c) 2011-es törvény (kedélyeket borzolja: rektori kinevezések ügye) 1) AB gyakorlat szerepe 5 Kocsis Miklós
Az AB felsőoktatással kapcsolatos gyakorlata 1) Kezdetben: a felsőoktatási intézmények működőképességének fenntartásához az államnak jogában áll a képesség és alkalmasság szintjéhez igazodó feltételekről rendelkezni 2) Később: alkotmányellenes a felsőoktatási intézmények tevékenységének gazdaságossági és szervezeti racionalizálási szempontok alapján való korlátozása a fenntartó részéről 3) Újszerű megállapítások a) A gazdálkodási autonómiát korlátozó szabály nem eleve ellentétes az Alkotmánnyal b) [Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiból] nem következik az, hogy egyes, az intézmény gazdálkodására lényeges hatást gyakorló döntéseknél alkotmányos akadálya lenne annak, hogy a törvényhozó valamely autonómián kívüli szerv hatáskörébe utalja a döntés célszerűségének a vizsgálatát. c) A felsőoktatási intézmények önkormányzatisága nem csak a végrehajtó hatalommal szemben, hanem a fenntartóval szemben is érvényesül 6 Kocsis Miklós
Az egyetemi kormányzás paradigmája 1) Fogalom: A társadalmi és gazdasági környezet igényeihez való felelős alkalmazkodás. 2) Modell: Állam (társadalom) IT Menedzsment Akadémiai szféra (Barakonyi 2009) 3) Problémák (nálunk és más nemzeteknél) a) Az intézményi menedzserek többségükben amatőrök. (Barakonyi) b) ( ) pusztán a kollegialitás alapelvén működő, javarészt a menedzsmentben járatlan laikusok vezette igazgatás jellemzi a magyar felsőoktatást (Kiss) c) Köztes szervezetek közötti hatáskörelosztás állandó problémái (Kocsis) d) Adhocrácia (Mintzberg) 4) Megoldás? 7 Kocsis Miklós
A felsőoktatás átalakítás stratégiai irányai és soron következő lépései (2013. május 31.) 1) Az elv: A cél nem a kancellár, mint jelszó bevezetése, hanem a sok milliárdos költségvetéssel működő intézmények professzionális menedzsmentjének és gazdálkodásának megteremtése. 2) Az ütemezés: (1. lépés kimarad ) 2. lépés: olyan vezetőképzéssel egybekötött, akkreditált kancellári személyi keret kialakítása szükséges, amelyhez időre van szükség ( ); az alábbi új elemek tehetik teljessé a kancellári rendszert: a) a főigazgatók mandátumának egységes megszüntetése, 2015. 01. 01-től mindenhol a Kormány által megbízott kancellárok működésének kezdete; b) a gazdasági főigazgatói tisztség átnevezése kancellárra; c) a vonatkozó politikai döntéstől függően a kancellárok megbízásának jogköre a felsőoktatásért felelős szaktárca javaslatára a Miniszterelnökhöz kerülhet; d) a fenntartói testület teljes, érdemi döntési jogkörrel megkezdheti működését a kancellárok mellett. 8 Kocsis Miklós
Kérdések és válaszok 1) Jó ez így? Az intézményi autonómia mértéke napjainkban attól függ, hogy mennyiben képesek az intézmények együttműködni az állammal és a társadalommal annak érdekében, hogy az általuk birtokolt, vagy létrehozandó tudást az állam megfelelő mértékben finanszírozza, a társadalom pedig rendeltetésének megfelelően hasznosítsa. 2) Hogy lehetne másképp? Az államnak nem elsősorban az intézmény- és szakalapítások alkalmával, tehát előzetesen kell érvényesítenie az ellenőrzés megvalósítására irányuló reális igényét, hanem utólagos elszámoltatás keretében, a minőség, a hatékonyság és társadalommal közösen kialakított célkitűzések elérésének függvényében. 3) Mi lehet ennek a modellnek a vezérlőelve? Az autonóm felsőoktatási rendszernek a társadalmi felelősségvállalás érdekében és annak határáig kell biztosítania a tudomány szabadságát. 9 Kocsis Miklós
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0007