A gazdasági krízis utáni tanulságok és tennivalók a pénzpiac szempontjából



Hasonló dokumentumok
SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK ROMÁNIÁBAN!

Növekedés, munkahelyteremtés és egyensúly Magyarországon: Az Európai Bizottság 2016-os országjelentése és ajánlásai

Mikor lehet horvát euró?

A hazai bankszektor szerepe a magyar gazdaság növekedésében

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Aktuális kihívások a monetáris politikában

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

AZ OROSZ BANKRENDSZER KILÁBALÁS A VÁLSÁGBÓL

A monetáris rendszer

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

OTP Bank évi előzetes eredmények

1. Infláció kérdésköre. külső deficit. 4. Az euróra való áttérés folyamata

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde december

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

A gazdasági helyzet alakulása

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Válságkezelés Magyarországon

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Szerbia bankrendszere és a válság

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A VÁLLALATI FINANSZÍROZÁS NÖVEKEDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ROMÁNIÁBAN. Gyula, 2013 szeptember 27

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Aktuális monetáris politikai kérdések

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

A magyar gazdaság versenyképessége közép-európai összehasonlításban

Bankügyletek 1-2. előadás. Lamanda Gabriella február 15.

A vállalati hitelezés alakulása

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Recesszió Magyarországon

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2076(INI) az Európai Központi Bank 2012-es éves jelentéséről (2013/2076(INI))

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

Értékpapírosítás felügyeleti szempontból

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

Lamanda Gabriella március 18.

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

Basel II, avagy a tőkekövetelmények és azok számítása a pénz- és tőkepiaci szervezeteknél - számítás gyakorlati

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a. CIB Nyugdíjpénztár 2016-os és a 2017-es időarányos teljesítményéről

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2


Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Quo vadis Magyarország?

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

Befektetések a gyakorlatban

Monetáris Unió.

EURÓPAI BANKI TRENDEK

Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26.

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, június 5.

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

Helyzetkép a magyar gazdaságról

A monetáris alrendszer és a monetáris irányítás

PSZÁF II. Biztosítási Konferencia

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

Panelbeszélgetés szeptember 8. MKT Vándorgyűlés, Eger. Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás


A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP (EUR) BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a februári adatok alapján

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

Kockázatalapú díjfizetés az EU-s betétbiztosítóknál - az OBA-nál várható változások

Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Raiffeisen Likviditási Alap. Éves jelentés 2007.

Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap Éves jelentés 2007.

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Horvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop

Átírás:

A gazdasági krízis utáni tanulságok és tennivalók a pénzpiac szempontjából Dr. Nagy Ágnes BBTE Kolozsvár, egyetemi docens Román Nemzeti Bank Igazgató tanácsának tagja Budapest, 2009. november 5.

A válság tanulságai 1 Az infláció alacsony szintje nem elégséges feltétele a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosításának. 2 A szabályozás és a felügyelet időközönként a piac mögött marad. cél a hatékonyabb, integrált és működőképes európai szintű felügyeleti rendszer létrehozása 3 4 5 6 7 8 Hiányos EU-szintű működések, emiatt két új szervezet létrehozása javasolt. Rendszerkockázati Tanács Európai Pénzügyi Rendszer Felügyelet A pénzügyi vezetők pénzügyi ösztönzőinek nagysága átgondolandó. Jólét időszakában az emberek elhanyagolják a válságot megelőző koncepciók, modellek kidolgozását. Az IMF szerepe megerősödik. Szükség van a válságból való kijövetelre vonatkozó stratégia megalkotására. A makrogazdasági egyensúlytalanságok kiküszöbölése és egy fenntartható strukturális reform végrehajtása. 9 Nem lehet az euróra való egyoldalú áttéréssel a szerkezetváltási politikát helyettesíteni. 2

Jan.04 Jul.04 Jan.05 Jul.05 Jan.06 Jul.06 Jan.07 Jul.07 Jan.08 Jul.08 Jan.09 Jul.09 Jan.04 Jul.04 Jan.05 Jul.05 Jan.06 Jul.06 Jan.07 Jul.07 Jan.08 Jul.08 Jan.09 Jul.09 Kamatlábak és inflációs ráták 32 % % 32 28 24 20 16 12 8 4 0 28 24 20 16 12 8 4 0 Inflációs ráta (százalékos változás egy éven belül, az év korábbi periódusaihoz mérten) Monetáris politikai műveletek kamatlába (stock; % p.a.) RNB kamatláb (% p.a.) Inflációs ráta (százalékos változás egy éven belül az év korábbi periódusaihoz mérten) Nem pénzügyi vállalatok és háztartások lej-alapú hiteleik átlagos kamatlába % p.a.) Nem pénzügyi vállalatok és háztartások lej-alapú lekötött betétei (% p.a.) RNB referencia kamatláb: 8.0% 2009. szeptember 30-tól Forrás: Román Nemzeti Bank, Országos Statisztikai Hivatal 3

A pénzügyi turbulenciák hatása a román bankrendszerre Nemzetközi pénzügyi turbulenciák Bankok pénzügyi problémái (szolvabilitási probléma) Bankaktívák minőségének állapota (hitelek) Rendelkezésre álló források Bizalom Hitelek/költségek követelményei (likviditási probléma) Hitelezés volumene Vállalatok költségei (aggregát kereslet része) Vállalatok jövedelmei Forrásigény Export piacok dinamikája Tőkepiac, tőzsde Az ország szuverén adósságának szigorú lepontozásából (Fitch, Standard&Poor`s) eredő nagyobb hitelezési költségek - CDS-ok (credit default swap ). A román állam hitelkockázati felára alapvetően a román szuverén CDS-piacon határozódik meg, vagyis a román hitelkockázatra vonatkozó új információk először a CDS-szpredekbe épülnek be,- a finanszírozás magas költsége, Veszélyt jelent a lakosság és kkv-k valuta kitettsége, ami a más pénznemben felvett hitelek és ezen valuták árfolyam volatilitásából eredő kockázat fedezetlenségéből ered. 4

KKE- országainak hitelminősítése 2009 szeptember MOODY'S CORPORATION STANDARD AND POOR S FITCH RATINGS Aaa AAA AAA Aa1 AA+ AA+ Aa2 AA AA Aa3 AA- AA- A1 A+ A+ A2 A A A3 A- A- Baa1 BBB + BBB + Baa2 BBB BBB Baa3 BBB- BBB- Ba1 BB+ BB+ Ba2 BB BB Ba3 BB- BB- 5

6 A recesszió közvetett hatása Romániára A kereskedelem útján export növekedésének csökkenése A pénzügyi rendszeren külföldi finanszírozás okozta problémák A bizalmon keresztül befektetők bizalmának kérdése köre Az árfolyamon keresztül leértékelődés Vagyonmérleg állapotán keresztül aktívák értékének kérdése

7 A Román Nemzeti Bank pénzügy-politikai intézkedései a globális likviditási előírások megváltozása 2008 szeptemberétől mostanáig 2009. FEBRUÁR 5-TŐL A MONETÁRIS POLITIKA ALAPKAMAT LÉPCSŐZETES CSÖKKENTÉSE 10,25 százalékról 8 százalékra (2009 szeptember 29-ig) A KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA FOKOZATOS CSÖKKENTÉSE Lej-alapú passzíváknál 20 százalékról 15 százalékra Forex-típusú passzíváknál, melyek visszafizetési esedékessége 2 évnél rövidebb 40 százalékról 30 százalékra Forex-típusú passzíváknál, melyek visszafizetési esedékessége 2 évnél hosszabb 40 százalékról 0-ra A LIKVIDITÁS-MENEDZSMENT A BANKKÖZI PÉNZPIAC MEGFELELŐ MŰKÖDÉSÉT CÉLOZZA Bilaterális likviditás bővítés segíti a bankokat a marginális hitelezési lehetőségekhez való hozzáférésben, A bankközi kamatláb szabályozások módosítása Ellenőrzőtt szabad lebegtetés árfolyampolitika, ami az exogén sokkok hatását a nominális változókon (az árfolyamon) keresztül vezeti le- reál gazdasági hatás

A Nemzetközi Valuta Alappal kötött keretegyezmény intézkedései I. II. III. IV. Megerősíteni a kereskedelmi bankok tőkepozícióját A tőkemegfelelési mutató 8 százalékról 10 százalékra való emelése 2009. szeptember 30-ig a bankok kötelesek annyi tőkével rendelkezni, amellyel a fizetőképességi rátát 10 százalék fölött képesek tartani Bank válság kikerülése érdekében javítani a bankok védekezési képességén A speciális adminisztrátori képességek erősítése a pénzügyi nehézségekkel küzdő bankok esetén Az RNB felhatalmazott arra, hogy: felkérje a legfőbb részvényeseket hogy pénz alapokat nyújtsanak a banknak megtiltsa vagy korlátozza a nyereség elosztását A bankrendszerben vetett bizalom erősítésére irányuló intézkedések A betétbiztosítás kifizetési határidejének lecsökkentése 20 munkanapra Az Országos Betétbiztosítási Alap hozzáférhetősége a bankrendszer eszköztárához Adósságkezelési eszközök támogatása a válság ideje alatt Egyezmény a kereskedelmi bankokkal, mely lehetővé tenné a háztartások külföldi devizában felvett hiteleinek átszervezését 2009 március 26-án Bécsben, a Pénzügyi szektor koordinációs találkozóján, a kilenc legnagyobb Romániában működő külföldi tulajdonban lévő bank központjai, melyek a piaci aktívák 70 százalékát fedik le, kötelezettséget vállaltak arra, hogy: Fenntartják Romániában működő fiókjaiknál a 2009 március végi kitettségük szintjét Romániával szemben; Megfelelő mértékű tőkével látják el helyi fiókjaikat. 8

A bankrendszer mutatóinak elemzése (1) 1.4 % % 35 1.2 1.0 1.03 1.03 30 25 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2 15.62 17.04 0.66 12.66 10.24 9.43 0.32 0.28 0.26 0.20 0.22 1.98 1.60 1.28 1.01 1.56-0.25 0.64 1.12-2.90 0.05 0.10 Dec.04 Dec.05 Dec.06 Dec.07 Dec.08 Mar.09 Jun.09 Jul.09 20 15 10 5 0-5 Késedelmes és bizonytalan kimenetelű hitelek/teljes hitel portfólió (nettó érték) ROE (adózott eredmény/ saját tőke); rhs ROA (adózott eredmény / összes eszköz); rhs Forrás: Román Nemzeti Bank 9

(deflated by CPI, Aug. 2009=100) Dec.05 Apr.06 Aug.06 Dec.06 Apr.07 Forrás: Román Nemzeti Bank, Országos Statisztikai Hivatal Aug.07 Dec.07 Apr.08 Aug.08 Dec.08 Apr.09 Aug.09 Dec.05 Apr.06 Aug.06 Dec.06 Apr.07 Aug.07 Dec.07 Apr.08 Aug.08 Dec.08 Apr.09 Aug.09 10 A bankrendszer mutatóinak elemzése (2) 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 milliárd lej lej-alapú hitelek valuta-alapú hitelek Magánszféra hitelei háztartások Nem pénzügyi vállalk egyéb* milliárd lej 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Biztosító társaságok, egyéb pénzügyi közvetítők

Az euró bevezetése Romániában az euró bevezetése katalizátorként hatna az ország gazdasági politikáinak irányítására Bármely késedelem a reál gazdasági reformok végrehajtásában, vagy a reál illetve nominális konvergencia megvalósításában az euró bevezetés ütemtervében okoz majd késést és csökkenti a gazdasági politikák katalizátor hatását a megfelelő makroökonómia-mixek alkalmazásában Az ERM2-be való belépést megelőző időszak Az infláció alacsony szinten való stabilizálása (fenntartható árstabilitás), hiszen a tartósan magas inflációs ráta késlelteti az ütemtervben foglaltakat. A hazai piac felkészítése a tartós tőkére és a hosszú távú kamatláb-konvergenciára A lej átváltási árfolyamának relatív stabilitása (a teljes konvertibilitással együtt) a hosszú távú egyensúlyi állapot fényében (fenntartható árfolyam) Strukturális reformok bevezetése Az ERM2-be való tervezett belépés ideje 2012, azzal a céllal hogy: Ex ante és fenntartható módon eleget tenni a nominális konvergencia-kritériumoknak, az ERM2-ben eltöltendő idő csökkentésének perspektívájával Fenntartani az érdekeltséget a reformok pontos időbeni megvalósításában és megerősíteni a makroszintű gazdasági fegyelmet Megteremteni annak lehetőségét hogy a központi paritás meghatározásában az átváltási árfolyam egyensúlyának pontosabb felmérésére lehessen alapozni, a magas tőke-beáramlás egyensúlyban tartásával Az euró-övezetbe való belépés tervezett időpontja 2015. januárja (döntés 2014-ben). 11

12 A felügyelet terén való együttműködés kihívásai EU-N BELÜL Tagállami felügyeletek között EU Felügyeleti Hatóságok Felügyelt területek között EU Felügyeleti Hatóságok Irányító Bizottsága Makro és mikro szint között EU Rendszerszintű Kockázati Tanács (ESRC) EU Pénzügyi Felügyeleti Rendszer (ESFS) Határokon átnyúló tevékenységek esetén EU Felügyeleti Kollégiumok EU Felügyeleti Hatóságok GLOBÁLISAN Új Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) Nemzetközi Valutaalap (IMF)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

MELLÉKLET 14

15 A jelenlegi válság okai MELLÉKLET Makrogazdasági okai Megtakarítások telítettsége nagyobb hajlandóság a befektetésekre: Likviditás bősége: A központi bankok által rendelkezésre álló alapok (FED, BOJ); Azon kőolaj és exportáló országok által kívánt likviditás, amellyel a valuták felértékelődését szeretnék megfékezni. Likviditás bőség következménye: search for yield Alacsony kamatráták és csökkent volatilitás; Kockázat alulértékelési problematika. Alacsony és nem diszkrimináns Spread-k. A kockázatok elégtelen értékelése(masszív és átfogó alulértékelése minden piacon, mértékegységének alulértékelése, a kockázat elosztás áttekinthetőségének nagymértékű hiánya a piaci közvetítők között) Mikrogazdasági okai Nem megfelelően szabályozott és felügyelt pénzpiaci szerkezetek kialakulása a világpiacon, Szekuritizálás, hitelminősítés, hitelkockázat

16 A válság dimenziói MELLÉKLET PÉNZÜGYI GAZDASÁGI POLITIKAI SZOCIÁLIS MORÁLIS VÁLSÁG A válság tanulságai nem vonatkoznak a: gazdaság prociklikusságára, ez a válság nem zár le egy gazdasági ciklust, ezen tanulságok nem jelentik a jövőbeni krízisek kiküszöbölését.

Inflációs ráta 50 percent 45 45.7 40 40.7 target (Dec./Dec.) actual (12-month average) MELLÉKLET 35 30 34.5 30.3 actual (Dec./Dec.) 25 20 15 10 5 0 22.5 17.8 15.3 14.1 27 25 22 14 9 7.5 ±1pp Source: National Institute of Statistics, National Bank of Romania 11.9 9.0 9.3 7.85 8.6 6.57 4.84 6.30 6.56 4.87 5 ±1pp 4 ±1pp 3.8 ±1pp 3.5 ±1pp 3.5 ±1pp 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Annualised average m-o-m inflation rate for Jan. - Aug.: 4.3% August 2009 (yoy): 4.96% 17

Reál GDP MELLÉKLET annual percentage change 5.7 5.1 5.2 8.5 4.2 7.9 6.2 7.1 2.1 0.5 H1 2009: -7.6% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009f 2010f -7.7 Source: National Institute of Statistics, National Commission of Prognosis f) forecast 18

2005 2006 2007 2008 2009 Q1 2009 Q2 2005 2006 2007 2008 2009 Q1 2009 Q2 2005 2006 2007 2008 2009 Q1 2009 Q2 2005 2006 2007 2008 2009 Q1 2009 Q2 Gazdasági növekedés a szomszédos országokban MELLÉKLET 20 contribution to annual change, pp annual percentage change 20 15 15 10 10 5 5 0 0-5 -5-10 -15-20 net exports gross capital formation* final consumption GDP (rhs) -10-15 -20 Czech Rep. Hungary Poland Romania Source: Eurostat * including statistical discrepancy 19

A GDP alakulása MELLÉKLET GDP and Economic Sentiment Indicator in Euro Area GDP Growth in Euro Area and Romania quarterly average qoq percentage change (sa) quarterly percentage change (seasonally adjusted data) 120 1 4 GDP, qoq change (rhs) Economic Sentiment Indicator 2 100 0 0 80-1 -2 Euro area 60-2 Romania -4 40-3 -6 Q1 2008 Q2 Q3 Q4 Q1 2009 Q2 Jul.-Aug. Q1 2008 Q2 Q3 Q4 Q1 2009 Q2 Source: Eurostat, EC Source: NIS, Eurostat 20

Jan.02 May.02 Sep.02 Jan.03 May.03 Sep.03 Jan.04 May.04 Sep.04 Jan.05 May.05 Sep.05 Jan.06 May.06 Sep.06 Jan.07 May.07 Sep.07 Jan.08 May.08 Sep.08 Jan.09 May.09 Sep.09 Nominális árfolyam lei/eur 2.7 2.9 Nominal Exchange Rate (daily data) MELLÉKLET 3.1 3.3 NBR's decision to pursue a more flexible exchange rate 3.5 3.7 3.9 4.1 4.3 4.5 Source: National Bank of Romania 21

Iparági reálbérek és termelékenység MELLÉKLET 120 previous year =100 labour productivity gross real wage (based on PPI) 115 110 105 100 2005 2006 2007 2008 2009* Note: Data recalculated according to NACE Rev.2 and to the change in the base year (2005 instead of 2000) and weighting system. Source: National Institute of Statistics, National Bank of Romania calculations *) Jan.-Jul. 22

Kettős deficit General Government Deficit (according to ESA 95 methodology) percent of GDP percent of GDP Current Account Balance MELLÉKLET -1.2-1.2-2.2-2.6-4.6-4.8-5.5-8.4-8.6-10.4-7.9-12.3-13.5 2004 2005 2006 2007 2008 2009* 2004* 2005* 2006* 2007* 2008* 2009f* 2010f* *) EDP Notification, October 2009 Jan.-Jul. 2009: EUR 2.7 bn., down 73.8% yoy *) including reinvested earnings Source: Ministry of Public Finance, National Institute of Statistics f) forecast 23

Négyes deficit? MELLÉKLET Jól ismert: 1. Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); 2. Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; Kevésbé elemzett ebben az összefüggésben: 3. Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken álló hozzáadott-érték); 4. Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); 24

25 Maastrichti kritériumok (nominális konvergencia mutatók) MELLÉKLET - 2008 - Nominális konvergencia mutatók Maastricht Kritérium Románia Cseho Magyaro. Lengyelo. Inflációs ráta (HICP) (százalék, éves átlag) Hosszútávú kamatláb (százalék per év**) <1.5 ponttal a három legjobban szereplő tagállam fölött (4.1 százalék*) <2 ponttal a három legjobban szereplő tagállam fölött az árstabilitás szempontjából (6.24 százalék*) 7.9 9.9 6.3 6.0 5.0 9.9 4.2 6.1 Árfolyam(vs. euro) (max. százalékos változás**) + / -15 százalék +9.7 / -14.6 +20.9 /-3.5 +11.3/-10.6 +18.9 /-8.5 Államháztartás deficit*** (GDP százalékában) Állam adósság*** (GDP százalékában) *) viszonyítási szint **) 2009 január-augusztus 3 százalék alatt 60 százalék alatt ***) Max. százalékos eltérés az euró 2006 decemberében jegyzett bilaterális árfolyamától százalékos arányban a 2007-2008 periódusra nézve az üzleti gyakoriság napi adatait tekintve. A le/fel ingadozás oka, hogy a valuta erősebb/gyengébb volt mint a 2006 decemberi átlagos átváltási árfolyam. ****) az ESA95 metodológiával megeggyezően, EDP - Október 2009 Forrás: Európai Bizottság, Országos Statisztikai Hivatal, Pénzügyi Minisztérium, Román Nemzeti Bank 5.5 13.6 1.5 3.4 29.8 73.0 3.9 47.1