a
a
Dr. Vok Ire a A vágó (agyvirágú és csokros), valait a cserepes katé resztése és övéyvédele kisgazdaságokba 2006 1
ISBN 963 06 0039 0 Kiadó: Dr. Vok Ire katé kertésze 2662 Balassagyarat, Pf.: 17. Telefo: 06 35 310-761, 06 30 9321-964 Telefax: 06 35 500-596 E-ail: drk@freeail Dr. Vok Ire Lektorálta: a Fábri László övéyvédeli szakérök, övéyors övéyegészségügyi főfelügyelő (Nógrád Megyei Növéy- és Talajvédeli Szolgálat) Szátóé Veszelka Mária kertészérök, agrozoológus (Nógrád Megyei Növéy- és Talajvédeli Szolgálat) Nagy Áges övéyvédeli szakérök, övéyors Báráy Tibor közegészségügyi és járváyügyi felügyelő 2 Vok Virgília disc. uiv. (ELTE) A fotókat a szerző készít.
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ Szaktaácsadás 11 13 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. A katé eve és szárazása 1.2. A katé botaikai besorolása 1.3. Katéresztés egész évbe 1.4. Szezoális virágoztatás 1.5. A katéfajták csoportosítása 1.6. A katékultúrákról általáosságba 1.7. Az éghajlatváltozás hatásai a resztésre I. ÁLTALÁNOS RÉSZ a 2. A KRIZANTÉMTERMESZTÉS MINT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG 2.1. A katéresztés jövőbei kilátásai 2.2. A fajták egoszlása a kereslet tükrébe 2.3. A kisgazdaságok vevőköre és az árképzés 2.4. Beruházások egfotolt dötéseel 14 14 14 14 15 15 17 17 19 19 20 20 21 3. A TERMESZTŐFELÜLETEK TÍPUSAI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 23 3.1. A yitott resztőfelüleke törtéő katéevelés probléái 23 3.2. Katéevelés zárt resztő beredezésekbe 24 4. A TERMESZTÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI 25 4.1. A resztés közege 25 4.1.1. A katé talaja 25 4.1.2. A talaj fertőtleítéséek idokai 25 4.1.3. A talajfertőtleítők csoportosítása és chológiájuk 25 4.1.3.1. A gőzölés 25 4.1.3.2. A gázosodó talajfertőtleítők 26 4.1.3.3. A forali 26 4.1.3.4. A gobaölő szereel törtéő beötözés 27 4.1.4. A talajfertőtleítő szerek kiérése és kijuttatása 27 4.1.5. A talaj egukálása 28 4.1.6. A talaj takarása 28 4.2. A vízutápótlás és a páratartalo biztosítása 29 4.2.1. Biológia szükségessége 29 4.2.2. Az ötözések gyakorisága 29 4.2.3. A páratartalo biztosítása az ötözőredszerrel 30 4.2.4. Az ötözőredszer egrvezése 30 4.2.5. Az ötözővíz kijuttatásáak ódjai 30 4.2.5.1. Esőztő ötözőredszerek 30 3
33 33 33 33 34 34 35 35 35 36 37 37 37 37 38 38 4.2.5.2. Tölős, kézi ötözés 4.2.5.3. Csepegtő ötözés 4.2.5.4. Felszívatásos ötözés 4.2.6. Az ötözőredszerek fogyatékosságai 4.2.7. Az autoatikus vezérlések probléája 4.3. A katé hőérsékletigéye 4.4. A levegőigéy 4.5. A tápayagok biztosítása 4.5.1. Szerves ayagok 4.5.2. Műtrágyák 4.6. A féy 4.6.1. A féy fizikai érlebe 4.6.2. A féy biológiai hatásai 4.6.3. A féyizitás csöetéséek szükségessége 4.6.4. Az áryékolás 4.6.5. Az áryékolás és sötétítés (féykezelés) fogaláak elhatárolása a 5. A KRIZANTÉM SZAPORÍTÓANYAGA 39 5.1. A katédugváy és típusai 39 5.2. A szaporítóayag forgalazására jogosultak köre 39 5.3. A kiültt dugváyok fejlődéséek feltélei 40 5.4. A szaporítóayag töeges pusztulásáért való felelősség kérdése 40 6. A TERMESZTÉS FOLYAMATÁNAK MEGTERVEZÉSE 41 6.1. A szükséges dugváyeyiség egállapítása 41 6.2. Az ülté tálság 42 6.3. Az ültés ideje 42 6.4. A dugváyok tárolása a kiültég 42 7. A TERMESZTÉSI TÉNYEZŐKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ÉLETTANI JELENSÉGEK 7.1. A szárhosszúság 7.1.1. A övéyek szárhosszúságáról általáosságba 7.1.2. A övéyagasságot (szárhosszúságot) befolyásoló téyezők 7.1.3. A szárhosszúság övelése 7.1.4. A szárhosszúság csöetése 7.1.5. Alacsoy övéyek evelése hosszú szárú fajtákból 7.2. A vegyszeres övekedésgátlás 7.3. A virágbibók típusai 7.3.1. Hosszúappalos bibók 7.3.2. Rövidappalos bibók 7.4. A katé dugváykori károsodása 7.4.1. A gyökérzet károsodásáak okai 7.4.1.1. Fizikai hatások 7.4.1.2. A talajba juttatott vegyi ayagok 7.4.1.3. Talajlakó gobák okozta begségek 7.4.2. A dugváykori gyökérzet károsodásáak jelei 7.4.3. A gyökérzet elleőrzése a kiültés utái hekbe 4 44 44 44 44 45 45 46 46 47 47 47 48 48 48 48 49 49 49
49 49 49 50 50 52 52 52 52 7.4.4. A gyökérzet károsodásáak biológiai következéye 7.4.5. A levélzet károsodásáak lehetséges következéyei 7.5. Pótlás vagy újralepítés 7.6. Az egyeetle (herogé) kultúrák kialakulása 7.7. Egyéb cológiai hibákból eredő jeleségek 7.8. Télállóság 7.9. Begségekre érzékeység 7.10. A virágok ére 7.11. A virágok szítartóssága a 8. AZ IRÁNYÍTOTT TERMESZTÉS 53 8.1. A virágzás időzítéséek fogala és szükségessége 53 8.2. Az időzítt resztés biológiai alapjai 53 8.3. A appalok és éjszakák időtartaáak hatása a katé fejlődésére 53 8.4. A rövidappalos kezelés (féykezelés) fogala 54 8.5. A rövidappalos kezelés főbb szabályai 54 8.6. A rövidappalos kezeléshez alkalas sötétítőayagok 54 8.7. A rövidappalos kezelés kivilezéséek ódjai 55 8.8. A katéok reakcióideje 55 8.9. A rövidappalos kezelés eredéye 55 8.10. A rövidappalos kezelés hatása a virágok iőségére 56 8.11. A pótvilágítás 56 9. KRIZANTÉMNEVELÉS TERMÉSZETES FÉNYVISZONYOK MELLETT 56 9.1. Virágoztatás rövidappalos kezelés élkül 56 9.2. A részes rövidappalos hatás 57 II. A VÁGÓ ( agyvirágú és csokros ) KRIZANTÉM NEVELÉSÉNEK MUNKAFÁZISAI 10.1. A talajfertőtleítő érges gázok eltázásáak elleőrzése 10.2. A szaporítóayag ideiglees előevelése 10.3. Az ültés előkészítése 10.4. A dugváyok kiültése 10.5. A friss lepítés godozása 10.6. Az ötözés 10.7. A táredszer 10.8. A talaj lazítása 10.9. A resztőfelület tisztátartása 10.10. Egyéb övéyápolá edők 10.11. A visszatörés 10.12. A hajtások válogatása 10.13. Az oldalhajtások eltálítása 10.14. A bibózás űvele 10.14.1. Nagyvirágra evelés eseté 10.14.2. Csokros virágfora előállítása 10.15. A virágyílás befolyásolása 10.15.1. A yílás késleltése 59 59 59 60 62 62 63 64 64 64 65 65 65 65 65 66 66 66 5
10.15.2. A virágyílás folyaatáak gyorsítása 10.16. A virágok vágása és tárolása 66 67 A CSEREPES KRIZANTÉM TERMESZTÉSE yár végi és őszi időszakra 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4. 11.5. 11.6. A CSEREPES KRIZANTÉMOK IRÁNTI KERESLET ÁLTALÁNOS TAPASZTALATAI A cserepes katéok értékesíthetőségéek időtartaa Szíösszeállítás az igéyekre figyeleel A fajtacsoportok vizsgálata a kereslet oldaláról A vágott és cserepes övéyek aráya halottak api értékesítés eseté A iőséggel szebe táasztott piaci köveléyek A relés gazdaságossága 12. 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8. A TERMESZTÉS MEGTERVEZÉSE 70 Cserepes resztésre alkalas fajták 70 A kívát övéyéret 71 A resztésre alkalas beredezések 71 Az értékesítés rvezett időpotja 72 A egfelelőe elhelyezhető övéyeyiség 72 A szükséges dugváyeyiség 72 Alkalazható szaporítóayag típusok 73 A resztés ukafázisaiak időbei rvezése 73 a 68 68 68 68 69 69 69 13. A TERMESZTŐ KÖZEG 13.1. A cserepezésre alkalas talajjal szebei általáos köveléyek 13.2. A talajkeverékek összevői 13.2.1. Szerves alkotóeleek 13.2.1.1. A tőzeg 13.2.1.2. A lobföldek 13.2.1.3. A rőföldek 13.2.1.4. A saját előállítású koposzt 13.2.2. Szervetle adalékok 13.2.2.1. A perlit 13.2.2.2. A sóder és a kavics 13.3. A talajkeverék alkotóeleeiek aráya 13.4. A talajkeverék előállításáak költsége 13.5. A bevált talajkeverék reprodukálhatósága 13.6. Kisrelőkek ajálott talajkeverékek 74 74 75 75 75 75 76 76 77 77 77 77 78 78 79 14. ELŐKÉSZÜLETEK AZ ÜLTETÉSHEZ 79 14.1. A szaporítóayag beszerzése és tárolása 79 14.2. Az ágyások és utak éretéek egrvezése 79 14.3. A övéyek térállásáak egrvezése 80 14.4. A resztőfelület üzebe helyezése 80 14.4.1. A szabadföldi rület előkészítése 80 6
80 81 82 15. 15.1. 15.2. 15.3. 15.4. 82 82 83 83 83 CSEREPEZÉS ÉS ÜLTETÉS A cserepek egtöltése a resztőközeggel A szaporítóayag beültése Az ültést követő beötözés A becserepezett övéyek elhelyezése a resztőfelüle 14.4.1.1. Vázszerkezet élküli rülek 14.4.1.2. Vázszerkezetl redelkező rülek 14.4.2. Zárt övéyházak előkészítése A VIRÁGZÁS VÁRHATÓ IDŐPONTJA 88 Időzítt resztés eseté 88 Virágozatás féykezelés élkül 88 Miőségbeli előy a féykezelésbe részesült álloáy javára 88 17. 17.1. 17.2. 17.3. a 16. NÖVÉNYÁPOLÁS A KÖRNYEZETI HATÁSOK JEGYÉBEN 84 16.1. Az áryékolás 84 16.2. Az álloáy párásítása 84 16.3. A cserepek közegéek vízpótlása 84 16.4. A övéyvédele egkezdése 85 16.5. A tápayagok pótlása 85 16.6. Az optiális hőérséklet 85 16.7. A visszatörések száa és időpotja 85 16.7.1. Az első visszatörés 85 16.7.2. Közbeső visszatörések 86 16.7.3. Utolsó visszatörés 86 16.7.4. A visszatörések általáos szabályait befolyásoló téyezők 86 16.7.5. Visszatörések a rövidappalos bibók egjeleéséig 87 16.8. A övekedésszabályozás eszközei 87 IV. A KRIZANTÉM NÖVÉNYVÉDELME 18. ÁLLATI KÁRTEVŐK 18.1. Foálférgek 18.2. Rovarok 18.3. Atkák 18.4. Cgák 18.5. Vakodfélék 18.6. Madarak 89 89 89 90 90 90 91 19. KÓROKOZÓK (FERTŐZŐ BETEGSÉGEK) 91 19.1. Vírusok 91 19.2. Baktériuok 92 19.3. Gobák 92 7
20. A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE 93 20.1. A reszté higiéia általáos szabályai 93 20.2. A egelőző vegyszeres védekezés 93 21. A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 94 21.1. Hatásechaizus szerit 94 21.1.1. Kotakt hatású szerek 94 21.1.2. Mélyhatású szerek 94 21.1.3. Felszívódó ( sziszikus ) szerek 94 21.2. Felhaszálá rület szerit 94 21.2.1. Talajfertőtleítők 94 21.2.1.1. Gázosodó szerek (1. sz táblázat, 124. o.) 94 21.2.1.1.1. Totális szerek (1. sz táblázat, 124. o.) 94 21.2.1.1.2. Talajlakó rovarok ellei szerek (1. sz táblázat, 124. o.) 94 21.2.1.2. Talajbeötözésre alkalas szerek 95 21.2.2. Rovarölő szerek (iszekticidek) (2. sz táblázat, 126. o.) 95 21.2.3. Gobaölő szerek (fugicidek ) (3. sz táblázat, 130. o.) 95 21.2.4. Atkaölő szerek (4. sz táblázat, 128. o.) 95 21.2.5. Cgaölők 95 21.2.6. Vakodriasztók 96 A KRIZANTÉMKULTÚRÁKBAN MELLŐZENDŐ NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK 97 23. A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK a 22. 99 24. A KEZELÉSHEZ SZÜKSÉGES VEGYSZERMENNYISÉG 102 24.1. Meghatározása 102 24.1.1. Peretlé kocetrációba 102 24.1.2. Területi dózisba 103 24.2. Kiérése 105 24.3. Kijuttatása 105 25. A NÖVÉNYVÉDELEM MEGTERVEZÉSE 106 25.1. Koplex, egelőző ( prevetív ) védele 106 25.2. Gyógyító jellegű övéyvédele 106 25.3. A övéyvédő szerek kiválasztásáak alapelvei 108 25.3.1. A egelőző védekezés szepotjaira kitl 108 25.3.2. A szerek tulajdoságaira és a felhaszálás szabályaira kitl 108 25.4. Példa a övéyvédeli rv összeállítására 109 25.5. A perezések gyakorisága 113 26. A VIRÁGZÓ KRIZANTÉMKULTÚRA NÖVÉNYVÉDELME 114 27. A FEHÉRROZSDA MINT A KRIZANTÉM 15 LEGVESZEDELMESEBB BETEGSÉGE 115 27.1. Erede 115 8
27.2. Tüei 27.3. Lappagá ideje 27.4. Fertőzé forrásai 27.5. A rjedését elősegítő köryezeti téyezők 27.6. Megelőzése 27.7. Az akut fertőzés rjedéséek egfékezése 27.8. Karaté jellege 115 115 116 116 116 116 117 A KRIZANTÉM GYAKRABBAN ELŐFORDULÓ EGYÉB BETEGSÉGEI 117 29. MAGYARÁZATOK A BORÍTÓN TALÁLHATÓ FÉNYKÉPFELVÉTELEKHEZ 118 FELHASZNÁLT IRODALOM 28. 123 a A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK TÁBLÁZATAI 124 9
10 a
ELŐSZÓ Tiszlt Olvasó! Iár 2 évtizede foglalkozo katé szaporítóayag előállításával. Az ellt idő alatt szátala ódo vizsgálta a katé fajták viselkedését a legkülöbözőbb reszté körüléyek, illetve fizikai és kéiai hatások közepet. Midig agy figyelet fordította a vásárlókörötől érkezett jelzésekre, aelyek segítk aak egítélésbe, hogy az egyes fajtákat ilye eredéyességi utatóval resztik az ország legkülöbözőbb részei űködő gazdaságokba. Tapasztalatai és ajálásai összefoglalásakét azzal a reéyel bocsáto útjára jele kiadváyoat, hogy az segíi fogja a övéyreszté vékeység eredéyességét. a Köszöet odok a bizaloért, ai alapjá kézbe veszi írásoat, útutatásai egiserése és a gyakorlati életbe törtéő felhaszálása céljából. A szaporítóayagot és a készárut előállító vállalkozás egyásrautaltsága - a piacgazdaság szférájába yilvávaló. Sikerük és kudarcuk is közös. Ha jó iőségű készáru kerül a piaci forgaloba, az kétség kívül öveli a szaporítóayag üze egziszciáját. De eek a fordítottja is igaz. A rvezhető űködőképesség érdekébe hát az együttűködés alapvető fotosságú. Erre kitl a szaporítóayagot előállító vállalkozástól elvárható, hogy a reléssel kapcsolatos, birtokába levő iforációal ellássa a készáru előállítóit. Ha pedig ez a gyakorlat a relő iráyából is űködik, aor ebből a szaporítóayag üze sok haszos következtést lehat. Pl.: Jobba fel tud készüli a következő év fajta szeriti igéyeiek kielégítésére vagy dötést hozhat egyes fajták szaporításáak a egszütése tárgyába. A szaporítóayagok beszerzésére iráyuló ügyleket a gyakorlati élet kieel bizali jellegűek kiti. Érthető is ez a felfogás, hisze a yilvátartott sok ezer fajta katé szaporítóayaga között szerevélezéssel alig lehet külöbséget i. Még az ezzel foglalkozó szakeber is csak az általa szaporított fajtákat vagy azok egy részét képes egkülöbözti. Az azoos fajtáko belül eltérő szíűek szétválasztása pedig ég laboratóriui körüléyek között is lehetle. A relő hát a szaporítóayag üze yilatkozatára kéyle hagyatkozi, iszerit ahhoz a fajtához fog hozzájuti, ait szere. Esekét az elítt üze is tévedhet, ha valaely dolgozója e járt el kellő figyeleel. A társadali ukaegosztás ré idazokak, akik biológiai érlebe vett élő áru előállításával foglalkozak, - övéyresztők, állattartók agy kihívásokak kell egfeleliük. Sok dicséredőek iősíthető eberi tulajdoság egssítése eseté érhetik el céljukat. Ezek közül yoatékosa esek latba a következők: Taulékoyság: Nevezese, e idig a saját kárukból okuljuk, hae elsősorba a resztéssel kapcsolatos szakirodali ajálásokból, aelyek bőve eríek a ások kárá 11
a szerzett tapasztalatokból. A reszté tapasztalatokat jegyezzük fel, hogy a helyi doborzati és hőérsékleti viszoyokra, valait a féy- és áryék hatásokra kitl kiválaszthassuk az egyes reszté ukafázisok (ültés, visszatörés, stb.) legoptiálisabb időpotját. Nyitottság: Törekedjük az új chológiák egiserésére és alkalazására, a piaci igéyekhez való alkalazkodásra. Potosság: A övéyápolá, külöösképpe a övéyvédeli feladatokat idig esedékességüor, idejébe végezzük el, és e késedelese. Kövessük a tartsd fe a redet, és a red fe tart téged! szelélet ajálását. Felelősségtudat: Vegyszereel, chológiáal való kísérlezgetések eseté e az álloáy egészét gyük ki veszélyek. Óvatosság: Ha a kokurecia alayaitól szárazik a resztést éritő olya tartalú ajálás, aely elletés az eze útutatóba foglaltaal, aor addig e kövessük azt, aíg e tisztázzuk az eltérés okát. Ökritika: Ha a resztés e hozta a várt eredéyt, ideekelőtt vizsgáljuk eg objektíve, saját aguk vétkes közre hatásáak értékét. Ha ebbe az ok okozat összefüggésbe a tudatlaságuk és etörődöségük kiváltó oét egállapítható, aor e cíezzük vádakat a vétleek iráyába. Tauljuk az esetből és bízzuk a következő évek eredéyességébe. Állhatatosság: A régi kertészek jó reggelt, jó apot, és jó estét köszök a övéyeikek. De e csak a resztés első heibe, hae az egész kultúra leréséig. Rapszódikus - hol va kedve, hol ics hozzáállással e szabad hozzáfogi. Öfegyele: El kell fogaduk a legkülöbözőbb okok iatt bekövetkező súlyos károsodásokat.( Pl. jégverés, fagykár, viharkár, belvíz, fertőző begségek, vegyszerek okozta pusztítás, a piaci kereslet hiáya, stb.) Ilye esetbe azt kell sze előtt tartauk, hogy az efféle csapások e redszeresek, sőt kevés kivéllel ljese egelőzhetők. Egyébkét is a jövedelezőség szepotjából több év eredéyéek átlagát kell száításba vei. Következesség: Ha ár egtaláltuk azokat a fajtákat, aelyek a piac igéyeiek is egfelelek, aor sohase taácsos egyik évről a ákra ljes fajtaváltást bevezeti. A változtatás az előállított eyiség legfeljebb 20%-át éritse. Ha a piaci igéyek idokolják, aor a jövőbe a fokozatos fajtaváltás egvalósítható. Takarékosság: Ne éljük fel a resztés ljes yereséghozaát, hae aak egy részét redszerese forgassuk vissza a beruházások fiaszírozása céljából. Az a relő, aki úgy találja, hogy a feti elvárásokak képes egfeleli, az bátra eki kezdhet a resztések. Ha azoba úgy ítéli eg, hogy az adott gazdasági évbe bárilye okból (gyógykezelés, külföldi tartózkodás, egyéb gazdasági vékeységek, stb. iatt) akadályoztatva lesz a övéyápolá edők ellátásába, célszerűbb, ha az adott évbe e vállalkozik a resztésre. Iserősökre, szoszédokra bízott godozásból ár szátala probléa adódott. Adjuk hagsúlyt aak a téyek, hogy a katékultúrák idítása, egy redkívül érzékey, ideális körüléyek között evelt zölddugváyal törtéik. Ha ez a kis gyökeres, vagy gyökérrel e redelkező övéyi hajtás olya továbbresztői köryezetbe kerül, ahol se szaktudás, se tárgyi felszereltség, se a övéyvilághoz való zódás ics, yilvávalóa eleyésző az esélye a egaradásáak. Tapasztalatai szerit azok a katéresztők folytatják töretleül éveke, vagy évtizedeke keresztül e vékeységet, akik e elsődlegese yereségorietáltak, hae akik 12
száára kooly erőforrást jelet a keréléy, a övéyek káprázatos virágzása által yújtott esztétikai éléy. A legtöbbjüket ár érték súlyos károk, de idig talpra tudtak álli, és képesek ltak újra kezdei. Terészese az ő száukra se közöbös a jövedelezőség kérdése. Feti soraial egpróbálta a realitások talajára visszahozi azokat a pociális relőket, akik a jövőbe szereték elkezdei e vékeységet, felbuzdulva, valaely gazdasági év kiagaslóa kedvező értékesíté eredéyei. Eek a űfajak a jelodata: agyo keéy, szorgos uka, sok bizoytalasági eleet tartalazó eredéyel. Ezért aki agy vagyoi előyök rövid idő belül törtéő egszerzéséek célját tűz zászlajára, a csalódások egelőzése érdekébe alaposa fotolja eg ez iráyú dötését. Aak, pedig aki a febb részlezetkre figyeleel, körüléyeiek érlegelése utá - vállalja a resztéssel járó kötöttségeket és ukarhet, kíváo, hogy sok öröe legye ukájába. a Szaktaácsadás Ha a jele útutató bárely része e érthető kellőképpe, vagy a resztés sorá olya probléa erül fel, aelyre ézve e talál iráyutatást, úgy haladéktalaul lefoo kérje segítséget. A szaktaácsadás igyees azok száára is, akik a szaporítóayagot ás kertészetből szerezték be. 13
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. A katé eve és szárazása A katé elevezés felhetőe görög eredetű: a Chrysos (aray) és az Atheos (virág) szavakból szárazik. Tehát arayvirág -két is fordíthatjuk. Őshazájáak a Tál-Kelet kithető. Kíába és Japába évezredek óta resztik. Már a Róai Birodalo idejéből szárazó írások is elítést szek róla. Neesítése 1789-be Fraciaországba kezdődött a Kíából szárazó alapayaggal, ajd Agliába folytatódott újabb tál-keleti fajtasorozatoal - a XIX. sz. első felébe. A katé botaikai besorolása a 1.2. E tárgykörbe az első agyar szaöyv 1907-be jelet eg, ajd hazákba is kezdetét vet a eesítő és resztő uka. A apjaikba resztt fajták létrehozásába a Chrysatheu idicu L. és a Chrysatheu orifoliu Raat. fajtákak lt túlyoó jeletősége, de egyéb fajták hatása is bizoyított. Korábba a resztésbe t fajtákat a Chrysatheu X hortoru L. egevezéssel jelölték, ajd később a Chrysatheu Idicu hibridek egjelölés vált általáossá. 1.3. A jeleleg hatályos, lati egevezése: Dedrathea. Katéresztés egész évbe Az 1970-es, -80-as évekbe egyes kertészeti agyüzeek az év ide szakaszába virágoztattak vágó és cserepes katéot egyarát. Azoba a gazdasági életbe tapasztalható léyeges változások főkét a piacgazdaságra való áttérés, az eergia- és bérköltségek eelkedése, stb. iatt ár egyre agyobb ráfizetéssel lehett folytati e gyakorlatot. Jeleleg e jeletős azokak a kertészeti üzeekek a száa, aelyek folyaatos virágoztatást végezek. Az egész évbe törtéő, belföldi resztésből szárazó árut szi ljese kiszorította a rékiport. A yugati cégek, főkét az afrikai kotiese lésítt hatalas lepeike állítják elő - az év ide szakaszába kiváló iőségű - vágó és cserepes katéokat. Így az európai eergia- és bérköltségek icseek kihatással a űködésükre. Az Afrikába uralkodó hőérsékleti és féyviszoyok, valait a redkívül olcsó ukaerő, a resztés szepotjából olya érvű előyt jelet száukra, hogy egyetle agyarországi üze se szállhat verseybe velük. Midezekre kitl egy belföldi relőek agyo alaposa eg kell fotolia, hogy 14
felvállalja-e az egész évbe folyaatos virágoztatás költségeit és bizoytalasági téyezőit. A egfelelő hőérséklet, valait a pótvilágítás biztosításáak eergiaköltsége olya értékű lehet, hogy köye ráfizetést relhet a vállalkozás. Ne is szólva arról, hogy a hazai késő őszi, téli, kora tavaszi féyviszoyok ellett aligha lehet olya iőségű árút előállítai, it az erre alkalasabb kotiese. 1.4. Jele kiadváyoba ezért e is foglalkozo az egész évbe folyaatos virágoztatás chológiájával. Szezoális virágoztatás A resztés költségeiek féke tartása, és az értékesíthetőség agyobb biztosága érdekébe a kisgazdaságokak a vágó és cserepes katé virágoztatását a yári és őszi hóapokra ajálatos rvezi. Így a fűtés és pótvilágítás eergiaköltsége eleyésző lesz. A katéfajták csoportosítása a 1.5. Főkét a yár ásodik felébe, külööse ha az egyyári virágok a kedvezőtle időjárás iatt elveszítik díszítő értéküket, egövekszik az igéy a korai vágó és a cserepes fajták irát. Ez az igéy fokozatosa övekszik egésze a kegyeleti üepekig. Halottak apja utá a egaradt áru általába eladhatatla. Az alábbi csoportosítá ódok e tudoáyos igéyűek, hae kizárólag gyakorlati szepotokat veszek alapul. Midezek egértésébe segítségükre lesz a kertésze fajtakíálatát beutató szíes katalógus, aely e redszerezé elveket követi. Száragasság szerit Vágó fajták: A és B csoport (80-120 c) Cserepezésre és vágásra egyarát alkalas fajták: C csoport (60-70 c) D csoport (40-50 c) Kizárólag cserepes fajták: E csoport (15-25 c agas, törpe, bokros, kisvirágúak) A kereskedele által igéyelt, hosszú szárú fajták hát az A B csoportba tartozak. A felhaszálók felé iráyuló közvetle relői értékesítés eseté azoba általába ics jeletősége a szárhosszúságak. Eiatt a C és D csoport egyedei is jól értékesíthetőek vágott virágkét, illetve kiváló iőségű és éretű cserepes áru előállítására is alkalasak. Erről részlesebbe a (12.1.) pot alatt ek szó. A febb közölt felosztás a egfelelő térállásba ültt, előírásszerűe godozott álloáy részes szárhosszúságát veszi figyelebe. A későbbiekbe részlese tárgyalásra kerülek a szárhosszúságot befolyásoló téyezők. (7.1.) Eek kapcsá láti fogjuk, hogy a szárhosszúságot szi tszés szerit ódosíthatjuk. Tehát egy agas vágó fajtából előállíthatuk egésze alacsoy cserepes árút, vagy egy törpe bokros fajtából evelhetük egy csokrozásra alkalas szárhosszúságú vágott övéyt. 15
E csoportosítá elv beutatásával azt kíváta érzékelti, hogy a piac igéyeit sze előtt tartva a felhaszálhatóságak icseek túl erev válaszfalai. Virágzat szerit: lehet agyvirágú vagy csokros. Elvileg az összes fajtá kialakíthatjuk. idkét virágzati forát, hisze biológiai érlebe eek ics sei akadálya. Ez ugyais kizárólag a bibózás ikétjé úlik. Ha csak a főbibót hagyjuk eg, és az összes ellékbibót eltálítjuk, aor a szár végé egy agy virág fog kifejlődi. Ha fordítva járuk el, evezese kizárólag a főbibót tálítjuk el, aor a egaradt ellékbibók fogak tovább fejlődi, és több, egyás közvetle közelségébe yíló virágfej fog egy csokor - szerű virágzatforátuot képezi. A gyakorlati életbe a piaci igéyek kötik eg a kezüket, hogy elyik bibózá ódot válasszuk, és eek egfelelőe ilye virágzatforát alakítsuk ki. Az A csoportba tartozó vágó fajták idegyikét lehe csokrosra eveli, de ha a kereslet a agy éretű göb, és félgöb forátuú árút igéyli, aor ehhez kell alkalazkoduk. Vagyis jele esetbe a főbibókat kell eghagyuk. a A B fajtacsoportba találuk olyakat, aelyek egyarát evelhetőek főbibóra vagy ellékbibókra. Teljes egészébe az igéyek határozzák eg, hogy ely bibózá szabályt alkalazzuk. A B csoporto belül vaak olyaok, aelyek kizárólag a ellékbibók eghagyásával evelhetők piacosra. (Lásd: Katalógus csokrosok císzó alatt!) A kicy, 2-4 c átérőjű virágok csak aor elégítik ki az esztétikai igéyeket, ha csoportosa jeleek eg. Ha valaki ilye fajtá csak a főbibót hagyja eg, aor a szár végé egy 5 c átérőél e agyobb virág fog kifejlődi. Az ilye egjeleésű vágott árura ehéz lesz vevőt találi. A C csoport egyedei idig aor utatósak, ha csokros virágzatúra törtéik a evelésük. Ezekél a főbibó eltálítása se szükséges. Ha egyes fajtákál égis úgy látjuk, hogy a főbibó léyegese agyobb a ellékbibók éretéél, és az ebből kifejlődő virág is aráytalaul agyobb éretű lesz a többiél, aor érdees eltálítai. A D csoport tagjaiál idkét bibózá ód alkalazható. Eek elleére az az általáos tapasztalat, hogy főbibóra evelt álloáy soal jobba értékesíthető. A D4 (Altis) fajta viszot utatósabb csokros virágzatúra evelve. Az E csoportba tartozókál seilye bibózást e kell végezi. Jele esetbe éppe az a cél, hogy iél agyobb eyiségű bibó, ajd virág borítsa be a cserepes áru felületét. Összességébe hát azt odhatjuk, hogy a ellékbibókat aor szabad eltálítai, ha a főbibóból legalább 10 c átérőjű virág képes kifejlődi. Mit ár utalta rá, a csokros virágzatú áru előállítása csak a bibózás ikétjébe (10.14.) tér el a agyvirágú áru előállítására atkozó chológiától. Vagyis a szaporítóayagból evelhetük 1 vagy több ágas álloáyt attól függőe, hogy visszatörést (10.11) alkalazuk-e vagy se. Az oldalhajtásokat (kacsokat) ugyaúgy el kell tálítai (10.13), it a agyvirágra evelés eseté. Külöbe elseprűsöde, elbozótosoda a övéyi szár. 16
Virágfora szerit: Göb, félgöb, lt, argaréta, aeoe, és redhagyó (tűszirú, kaalas, stb) foráal találkozhatuk. A katalógusba idegyikre találhatuk példákat. Reakcióidő szerit: A reakcióidő fogalát a (8.8.) potba eleezzük. Eek egfelelőe egkülöböztük: rövid ( 6 7 hes), korai közepes (8 9 hes) és hosszú (10 11 hes) kései fajtákat. Ez utóbbi jelző a féykezelés élküli álloáyok részes virágzá időpotjára utal. A későbbiekbe láti fogjuk, hogy e kezeléssel ezek is bárilye időpotra yílaszthatóak. A korai agyvirágú és középagy virágú fajták a 7 8 hes fajták - rövidappalos kezelés élkül is - jól virágoztathatóak ár szepber végé, illetve október első felébe is. Megfelelő ülté időpot alkalazása ellett október végére is kiválóa yílaszthatóak. E csoportból a Hólabda (A12) és a Criso R. fajtákra jellező, hogy kései júliusba törtéő - ültés és vis szatörés eseté az álloáy jeletős része (kb. 30 %- a) e képez virágot, hae folytatódik a hajtások vegetatív fejlődése. Tehát egyes korai fajtákat e célszerű túl késő ülti. A katékultúrákról általáosságba 1.6. a A téyleges vegetációs időszak, a yészidő legalább 30 appal idig hosszabb, it a reakcióidő. Ez a csoportosítás segítséget jelethet a fajták egválasztásába, ha potos rvet állítottuk fel arra atkozóa, hogy ilye időpotba, ilye iőségi köveléyekek egfelelő áru előállítását szereték. A katé a probléása előállítható kultúrák közé tartozik. E övéyek redkívül érzékeyek a vegyi és fizikai hatásokra, egkövelik ide ápolá ukafázis, külöösképpe a övéyvédeli feladatok határidőbe törtéő elvégzését. Töeges virágoztatását a korai vágó és cserepes áru kivélével október utolsó hetére célszerű időzíi. Midebből pedig az következik, hogy azokak a relőkek, akik elulasztják a szükséges beruházások egvalósítását, és a hagyoáyos ódo próbálak eljári, száítaiuk kell arra, hogy ukájuk eredéye sok bizoytalasági téyezőt hordoz. Egyötű, jó iőségű árut csak optiális feltélek eglé eseté lehet előállítai. 1.7. Az éghajlatváltozás hatásai a resztésre Egyes tudoáyos egyilváulások szerit a globális felelegedés jelesége okozza az időjárásak, az utóbbi évekbe észlelhető, redkívül szélsőséges egyilváulásait. Más óriák szerit ez idig is így lt, hisze ődőktől kezdve a kiszáíthatatla reakciójú egyéeket is a szeszélyes időjáráshoz hasolították. Bári is legye az igazság, e kérdéskörrel éritőleg foglalkozuk kell, hisze alapvetőe befolyásolja reszté chológiákat úgy zárt, it szabadföldi körüléyek között. Száraz, eleg klía Egyes évekbe Magyarországo is észlelhetőek ltak a vatagizálódás jelei. A redkívül forró yár ár a tavaszi évszak közepé beköszötött és többször átyúlt az őszi évszakba. Gyakorlatilag alig lt tavasz. Ez a változás egköveli a házikerkbe és a kisgazdaságokba a 17
korábbi évtizedekbe egszokottá vált katéreszté chológia felülvizsgálatát. Azok a relők, akik vízhiáy vagy időhiáy iatt e ötözik egfelelőe az álloáyukat, általába abba bízak, hogy ajd a csapadékvíz pótolja ulasztásukat. A 2003-as évbe jeletkező redkívül súlyos aszály azoba figyeleztés, hogy e bízhatjuk a övéyek ötözését a részetre. Ha a redszeres ötözések bárilye okból, előzese akadálya utatkozik, úgy a katékultúrát e szabad kiülti. Káros egyilváulásai a következők: Nagyszáú tőpusztulás dugváykorba. A fejlődés stagálása, a hőhatás által károsodott gyökérzet és levélzet iatt. Rövid virágszárak. Korai bibósodás a agas féyizitás és hőérséklet iatt. Ha ilye reszté köryezet alakul ki, aor - a dugváyok kiültésétől kezdődőe egésze a virágok vágásáig - az alábbi 3 reszté téyező optiális értékű biztosítása legye a legfőbb szepotuk: vízutápótlás (4.2.) talajtakarás (4.1.6.) áryékolás (4.6.4.) a Véget e érő esőzések: A 2005-ös gazdasági évet a túlzott eyiségű csapadék jelleez. Régi egfigyelések szerit ez a jeleség idig soal több kárt okoz a övéyresztőkek, it a tartós szárazság, aely elle egoldható a védekezés. Az egyre gyakoribb belvíz elle, aely regeg kisgazdaság űködését ellehetleíti, soal reéyleebb a védekezés. Túlságosa csapadékos körüléyek között az alábbi ekíváatos jeleségekre száíthatuk: Ha a csapadékvíz 24 órá át elötve tartja az álloáyt, az apoko belül el fog pusztuli a gyökérzet oxigéhiáya iatt. A gyakra átázott talaj is egyre oxigéhiáyosabbá válik, és a gyökerek jeletős része fokozatosa elhal. Általába e pusztul el a kultúra, de agyo egyeetleé válik. A redszerese túlázott talajból a gyökérzóa alatti régekbe osódik a tápayag, egyes yoeleek pedig olya kéiai átalakuláso esek át, hogy felvehetleé válak a övéy száára. A gobabegségek (főkét a fehérrozsda) redkívül elhatalasodhatak. A tartósa túl agas páratartalo iatt a szárhosszúság agasabb lehet, ai egfelelő táredszert igéyelhet. A levélzet is agyobb éretűvé fejlődhet a szokásosál, és általába jóval törékeyebb. 18 Az alábbi chológiák alkalazásával csöethetjük a kártélt: Csapadékvédele. (Fóliaborítás a végleges vagy ideiglees szerkeze) Redszeres talajlazítás. Az áryékoló ayag áeti eltálítása. Fokozottabb tápayag-utápótlás. Gyakori övéyvédele. A táredszer hálójáak a övekedéssel lépést tartó, többszöri eelése.
2. A KRIZANTÉMTERMESZTÉS MINT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG 2.1. A katéresztés jövőbei kilátásai Midaak elleére, hogy sok bizoytalasági téyezővel kell száoluk, égis kijelethetjük, hogy a díszövéyresztők sorába a katéresztők előyös pozíciót élvezek. Ez az előy egutatkozik abba is, hogy a vágókaté iráti igéy október hóap ásodik felére kocetrálódik. Tehát a virágyílást és az értékesítést egy viszoylag rövid időtartara lehet időzíi, aikor éppe legagyobb erre a kereslet. Tehát a relő ideje és eergiája e forgácsolódik szét, it egyéb, hóapoko át értékesídő vágott virágok esetébe.(a cserepes áru atkozásába (11.1.) pot alatt találuk erre a kérdéskörre utalást.) Terészese a kereslet és kíálat viszoya évekét változó. Ha a szabadföldi egyyári virágok és kerti katéok a kedvező időjárás iatt sokáig egőrzik díszítő értéküket, aor az őszi katéárura később idul a kereslet, vagy az visszafogottabb is arad. a A tapasztalatok szerit: az első osztályú, óriás virágú, vágott katé értékesítése évrőlévre ige agy biztosággal törtéik. Egyes évekbe azoba előfordultak ezzel elletés jeleségek is. Ige kedvezőtleül érit a kereslet, aikor a töegtájékoztatás heel korábba redkívül agas árat közölt, illetve aikor a kegyeleti üepkör idejé fagyveszélyes hőérsékleti viszoyok uralkodtak. Helyes következtés leásához több év gazdasági eredéyét kell alapul veük. Erre kitl pedig azt odhatjuk, hogy a katékultúrák jövedelezősége soal jobb utatókat odhat agáéak, it aelyek az egyéb vágókultúrák esetébe egállapíthatóak. Eek okai: A vegetációs időszak (aely a kiültéstől a virágvágág tart) a legkorábbi (ájus közepé törtéő) ültés eseté is legfeljebb 5 és fél hóap, hát viszoylag rövid. A vegetációs időszak olya részes hőérsékleti viszoyok közepet zajlik, aikor fűtőeergia felhaszálására alig kerül sor. A kereslet ide évbe bizoyos aptári időszakhoz kötött. A fogyasztói igéyek a fajtatípusokat illetőe jól felérhetőek, hát iráyt utatak a relések. Nyugati iportból az óriás virágú vágó- és a agyéretű cserepes áru e szerezhető be. A yugati cégek e állítaak elő olya óriás virágú, vágott katéot, ailyet a agyar vásárlóközöség igéyel. Nyugat-Európába erre ics igéy. A eesítés iráyalából is ez tükröződik. Ai ott agy éretűek iősül, az áluk legfeljebb közepes érek felel eg. De ha ég kíálak is a belföldi kereslek egfelelő virágéretű árut, eek a redelté helyre szállítása ige gazdaságtala lee, hisze redkívül agy a helyigéye. Ugyaez atkozik a agyéretű cserepes ayagra is. A csokros árut lehet kögelve, fektve, kartodobozokba szállítai, viszot az óriás virágú árut ez a csoagolá ód agyo egviseli. A szállítás alatti hűtőtárolást is redkívül rosszul tűri. Következtésképpe egállapíthatjuk, hogy e érzékelhető olya kedvezőtle változás előjele, ai a katéresztőket ellehetleíé. Ez azt is jeleti, hogy a iőségi 19
köveléyekek és a piaci igéyekek egfelelő áru elállítói verseyképesek aradak, és egfelelő yereséghozara bizto alapozhatak. 2.2. A fajták egoszlása a kereslet tükrébe Az alábbiakba kizárólag a kegyeleti üepkör időszakába utatkozó kereslet vizsgáljuk átlagos körüléyek között, evezese aikor a keresleti és kíálati viszoyok kiegyelítk, vagyis e utatkozik áruhiáy. A kérdést elező szakeberek idayia arra száítottak, hogy Magyarországo is léyeges változás következik be az igéyek ré, és az óriás virágú fajták fokozatosa átadják a helyüket a külöböző kisvirágú, csokros és cserepes fajtákak. Ez az elképzelés a gyakorlatba egyáltalá e érzékelhető. Sőt eglepő ódo ige soka jelezték a 2005. évi értékesíté tapasztalataik alapjá, hogy öveli kéyszerülek a agyvirágú álloáyukat az egyéb fajták rovására. Óriás Fred-ekből akáreyit el tudta la adi, e kevés egyéb fajtát pedig kidobta! odta több relő. Vágott virág: 80% a Midebből helyese azt a következtést kell leuk, hogy okosa rvezzük eg a fajtaválasztékot. Terészese a helyi igéyek utathatak eltérést, de az országos kereslet változatlaul a következőképpe alakul: cserepes: 20% Ha a vágott áru eyiségét 100 % -ak kitjük, eze belül a egoszlás a következő: - 80 % agyvirágú, 20 % csokros. Eze belül a szíek egoszlása: 70% fehér, 20% sárga, 10% egyéb szíek. Tehát a kérdés sarkalatos potját a kereslet szeriti aráyok helyes feliserése jeleti. Ugyais az a relő, aki csak óriás virágú árut hajladó előállítai, sok vevőt elveszíthet. Ha a vásárlók szeretéek bár léyegese kisebb eyiségbe külöleges egyéb forájú és szíű áruhoz is hozzájuti, aor a agyvirágú fajtákat is ott fogják egvei, ahol az igéyeik szeriti választékot egtalálják. A cserepes áru iráti keresletre atkozó egállapítások a (11.3.) potba találhatóak. Tehát a piaci kereslet, a lakosság esztétikai felfogását és igéyét ide árurelőek tiszletbe kell tartaia aak elleére, hogy esetleg ő aga szereté, ha ez ásképpe alakula. Az árurelőek a gazdasági forgaloba való részvéle függ attól, hogy az igéyekhez képes-e alkalazkodi vagy se. Ne az száít, hogy eki ilye fajták tszeek, hae, hogy elyekre talál vevőt. Terészese a relő tarthat fajtabeutatót a vevőköre részére, és ezzel bizoyos értékig befolyásolhatja a vásárlók ízlésvilágát, de azt csak olya értékbe gye, hogy ezzel e veszélyezsse a biztoságos űködését. 2.3. A kisgazdaságok vevőköre és az árképzés A vágó-csokros katéok hatalas választékba az egész év folyaá jele vaak a 20
virágboltokba. Ez az áru ajde kizárólag yugati rékiportot képez. Eleyésző az a eyiség, aely a belföldi kisgazdaságok árureléséből szárazik. Ugyais a agy- és kiskereskedele iőségi kifogásokra hivatkozással, virágkötészeti célra a legritkább esetbe vásárol kisgazdaságokból szárazó árut. Gyakori eset, hogy a kereskedele ikább felvásárolja a hosszú tárolá és szállítá cikluso ásett árut csak azért, ert az külföldi. A belföldi árut bár az ljese friss és az évszakak egfelelőe eléri az iportiőséget, sőt olcsóbb is, égis visszafogottabb iráta a kereslet. Terészese ás a helyzet az őszi, főkét a kegyeleti időszakba, aikor a kereskedele jeletős eyiségű készárut vásárol fel a kisgazdaságoktól, elsősorba a agybai piacoko, kisebbik részbe a kertészeti lephelyeke. Ilyekor a agyvirágú fajták irát fokozatosa egövekszik az igéy, viszot a yugati iport kíálatából hiáyozak a belföldi elvárásak egfelelő agyvirágú, vágott fajták. A kisgazdaságok által előállított áru túlyoó része a váro piacoko, további ige jeletős háyada pedig a relők lephelyei, közvetleül a lakosság részére kerül értékesítésre. a A tapasztalatok azt utatják, hogy azok a relők tudják hosszú éveke át jövedelezőe folytati e vékeységet, akik igyekezek egy álladó főkét lakossági vevőkört kialakítai, aak érdekébe, hogy a lephelyükö törtéhesse az értékesítés. A lakosság szívese vásárol kertészeti lepeke, és ez évről évre biztos értékesíté csatorát jelet. A kialakult vevőkör egtartása e köyű. Mide évbe biztosítai kell részükre a jó iőségű árut, zó áro. Az árképzésél figyelebe kell vei, hogy a relő esül a szállítás és csoagolás, valait a piaci helypéz költségeitől, e is szólva a piaci értékesítés ukarhéről. Telephelyi értékesítés eseté hát az ár legye idig alacsoyabb a piaci árál. A lakossági vevőkör a szokásos eyiségű árut aor is igéyli, aikor országos túlkíálat jellező. Tehát a relő egy kiegyesúlyozott, rvezhető gazdálkodást folytathat. Ige sok relő a lephelyéről olya jeletős eyiségű árut értékesít, aeyit csoagoli és bárely agybai piacra szállítai és főkét ott eladi eleve képleség lee. A relőek tisztába kell leie azzal, hogy viszoladóval hosszútávú, gyüölcsöző együttűködés fetartásába - kellő egalapozottsággal - e reéykedhet. A kereskedő ha bárhol kedvezőbb áro vagy kéyelesebb körüléyek között beszerezheti az árut, e fogja érdekeli, hogy egy esetlegese több éves együttűködések vet véget. A viszoladó által alkalazott felvásárlá ár általába az áru piaci forgali értékéek 50 %-a. Beruházások egfotolt dötéseel 2.4. A gazdasági forgalo alayai előtt yilvávaló téy, hogy a vállalkozás lé függ a szükséges, folyaatos beruházások realizálásától. A kertészeti vékeység atkozásába ez a kérdés a tárgyi eszközök atkozásába aét erül fel, hogy a relés olya iőségi köveléyekek egfelelő övéyházakba törtéje, hogy egy koolyabb szélfúvás vagy hóesés e gye a földdel egyelővé a resztő beredezéseket. Továbbá a övéyházak redelkezzeek egfelelő fűtő, ötöző (párásító), esetleg otoros szellőztő beredezéssel, illetve pótvilágítással. A fóliaborítású övéyházak szerkeze olya legye, hogy az új fóliapalást aak felrakásakor seiképpe e sérülhesse a szerkezeti eleektől. 21
Szátala főkét külföldi érdekeltségű cég kíál egvélre olya előre gyártott kész övéyházakat, aelyeket csúcschikáak iősíthető beredezéseel szerelk fel. Ezekek a éretre redelhető vagy tszés szerit bővíthető övéyházakak általába aora a vélára, hogy az a legtöbb agyar relő száára elérhetle. A vállalkozások két alokő között őrlődek, evezese egyik oldalról szorogatja őket a beruházások egvalósításáak szükségessége, a ák oldalról pedig az eladósodás veszélye. A vázolt gazdasági helyzet okos egoldására koproisszuos egoldás kíálkozik. A relőek kitartóa törekedie kell arra, hogy a relés agyobb biztosága érdekébe a rvezett fejlesztéseket tátoríthatatlaul elvégezze. De ezt e kell feltétleül hil igéybevélével ie! A relést el lehet kezdei priitívebb körüléyek közepet is, és lehet így folytati hosszabb-rövidebb ideig. Lehetséges, hogy így agyobb figyelet és több ukaórát fog igéybe vei a reszté folyaat, de a fegyelezett uka eg fogja hozi az eredéyét. A yereség egy részét idig vissza kell forgati a vállalkozásba és a tárgyi eszközök (övéyházak és beredezéseik, felszereléseik) egvalósítására, bővítésére, karbatartására kell fordítai. Ily ódo a beruházá ürv is ljesül az eladósodás veszélye élkül. a A relés hosszú távú céljaira kiválóa alkalas övéyházak építhetők házilagos kivilezésbe is. Olya kivilezé egoldás ellett kell döi, aely köye bővíthető a eglevő eleekhez való hozzáépítéssel. Ugyaez atkozik az egyéb beredezésekre - fűtés, ötözés stb. - is. A bővítést több übe el lehet végezi aét, ahogya az e célra elkülöítt saját tőke eyisége erre lehetőséget biztosít. Az építéyeket (főkét a övéyházakat) éritő beruházások sorá tartózkodi kell a túlrjeszkedéstől, ai érletle, felesleges, sőt káros. Mide relőek fel kell érie, hogy eyi az a égyzetérekbe kifejezhető legagyobb resztő felület, aelye az alkalazottaival vagy a családtagjaival a övéyápolá és tárgyi eszköz karbatartá feladatokat aradéktalaul képes ljesíi. Ugyais a kihaszálatla építéyek is ugyaúgy igéylik a redszeres karbatartást és felújítást, it a redeltésszerűe haszáltak, csak éppe yereséget e relek, hae az elítt kiadások felerülésével csöetik azt. A agyar díszövéyresztés jelelegi helyze ellett, figyeleel a keresleti-kíálati viszoyok ige gyakra kiszáíthatatla ltára és a hatalas lueű rékiportra, e taácsolható seki száára, hogy beruházás cíé a legkülöbözőbb hilkostrukciók bárelyikét is igéybe vegye. A pézitézek - a hil és járulékai összege fedezetéek biztosítása érdekébe - általába a lakóigatlaokra jegyezk be jelzálogjogot, és a törlesztő részlek elaradása eseté peres, ajd végrehajtá eljárást idíthatak. Így a relő, iár adó pozícióba, ég a lakóigatlaát is elvesztheti, és a családjával együtt hajléktalaá válhat. A beruházás értéke kitébe idekoro sze előtt kell tartai azt a téyt, hogy a vékeység bárilye okból törtéő egszűtése eseté, az ily ódo egvalósult tárgyi eszköz ilye értékbe lesz a gyakorlati élet száára forgaloképesek kithető. Ha ez a lakóigatlao helyezkedik el, aor yilvávalóa csak az egész igatlaal együtt cserélhet gazdát, kivéve ha az igatla űszaki egosztására jogi lehetőség yílik. Legfeljebb bérbe adható, ha lehet találi erre alkalas szeélyt. A övéyházat és felszereléseit (beredezéseit) alkotóeleeire botva pedig ritka kivéltől elkitve szi hulladék felvásárlá áro lehet értékesíi. 22
Összegezve: a beruházásokról e szabad leodai, de eiatt a relő a családja vagyoi biztoságát a visszatérídő idege tőke beása által - e veszélyezsse. Volueébe pedig e haladja eg azt a értéket, aely a relésből törtéő esetleges kiás eseté, a befektt saját tőke jeletős értékcsöeése folytá az elviselhetőség felső határáak túllépését jeleé. 3. A TERMESZTŐFELÜLETEK TÍPUSAI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 3.1. A yitott resztőfelüleke törtéő katéevelés probléái Néháy évtizede ég az elháríthatatla részeti hatásokat kivéve kiváló iőségű katéot lehett előállítai szabadföldi viszoyok közepet olyódo, hogy csak az őszi fagyveszély eseté látták el a resztőfelület fóliapalásttal. Aak elleére, hogy léyegébe az összes fajta virágoztatható fólia- vagy üvegborítás élkül, égis apjaikba az ilye próbálkozások ige gyakra e hozzák eg a kívát eredéyt. A szabadföldi viszoyok között tartott katékultúrákat az alábbi e kíváatos hatások érhetik: a A korai kiültést károsíthatják a későtavaszi, a kifejlődött álloáyt pedig a kora őszi fagyok. A kiültt friss dugváyokat kiszáríthatja a részes légozgás és az izív apsugárzás. Az esővíz a felsőbb légrégekbe érges gázoal éritkezhet, elyeel reakcióba lépve lúgos vagy savas oldatot juttathat a talajba, ezzel gyökérpusztulást eredéyezve, illetve a övéyek levelére, azoko foltos elhalást okozva. A túl sok csapadék iszapossá, levegőtleé heti a talajt, kiosva a tápayagokat, felszaporítva a talajlakó övéypatogé baktériuokat és gobákat, aelyek sákba, foltokba gyökérelhalást, ebből következőe egyeetle övekedésű álloáyt eredéyezhek. Csapadékos időjárás eseté a övéyvédeli ukák e végezhetők el redszerese, akár hekig perezés élkül aradhat a kultúra, eiatt a kór- és károkozók felszaporodása végzes lehet. Külööse táadhat a fehérrozsda gobabegség ilye körüléyek között, és az álloáy szi ethetleé válik. A yári viharok gyege táredszer eseté ledöthetik a virágszárakat, ezzel értékesíthetleé téve az álloáyt. A súlyosabb jégverést raschel hálóval e lehet felfogi, ezért helyrehozhatatla károkat okozhat. A szabadba akadálytalaul rjedhek a súlyos pusztítást okozó szívó- és rágókárvők, aelyek ezefelül a köryező egyéb övéyekről (virágok, zöldség- és gaboafélék, gyüölcsfák, erdei övéyek, stb) it vírusvektorok áthurcolhatják a vírusokat, baktériuokat. A szélozgás pedig övéypatogé gobák spóráiak illióit hozhatja. Csapadékos, viharos időjárás eseté apoko át szüelti kell a rövidappalos kezelést, ai a virágzás késedelét okozhatja. A légi övéyvédele sorá kijuttatott szereket gyakra gyoirtókat a részes légozgás a katékultúrához közvetítheti, aely töeges pusztulást eredéyezhet. A bibósodó, ajd virágba boruló álloáyt károsíthatja a csapadékvíz. Teresztés vázszerkezet alatt Sok kisrelő jeleleg is, a kiültéstől kezdődőe, fóliapalást élküli vázszerkezet alatt, 23
szabadföldi viszoyok között eveli a katéot. Általába szepberbe helyezik a fóliapalástot a övéyek fölé, fagy- és csapadékvédele céljából. A vázszerkeze el tudják helyezi az áryékoló vagy jégverés ellei hálót, illetve a sötétítő ayagot is. Korai virágoztatás vázszerkezet élkül: Egyre több relő próbálja eg a virágoztatást aét, hogy ég vázszerkezetl se redelkezik. Korai virágvágást rvezek, vagyis hogy az ég a fagyok beállta előtt egtörtéje. A febb részlezett veszélyek egelőzése vagy csöetése érdekébe az alábbi ajálásokat kövessük: Katéevelés zárt resztő beredezésekbe a 3.2. A táredszer kialakítása (karózás, hálózás, stb.) élkülözhetle. (10.7.) A párásítást körforgó vagy billeő szórófejeel biztosítsuk. (4.2.5.1) Rövidebb (7 8 hes) reakcióidejű fajtákat válasszuk. Az ültést ájus 15-e és júius 10-e között el kell végezi. Ideiglees vázszerkezet célszerű kiépíi a sötétítőayag egtartásához. (8.7.) (Ha az ágyások hosszati szélé, 2 érekét űayag vagy fécsöveket leszúruk a talajba, boltív forátuot kapuk. Eze a sötétítő ayag ozgatható, vagyis az álloáy virágzása időzíthető.) Rövidappalos kezelés július 1-jétől 22-éig ajálott, e élkül elkéshet a virágzás. (8.) Virágzás augusztus 25-e és szepber 5-e között várható. Fólia vagy üveg alatti resztésél a febb felsorolt veszélyek kizárhatóak, vagyis a reszté űvelek izolálhatóak a káros külső részeti téyezőktől. A fagyveszély elhárítása érdekébe egfelelő fűtőberedezést kell beépíi a övéyházakba. Zárt körüléyek között agasabb páratartalo tartható, így a frisse kiültt dugváyok e viselődek eg. Ötözésre alkalas iőségű kút- vagy talajvizet kell biztosítai, elyet a kultúra igéyei szerit kell kijuttati a szükséges tápayagoal együtt. Megfelelő vízadagolással elkerülhető a talaj iszaposodása és abba a kórokozók felszaporodása. A övéyvédele rv szerit elvégezhető, hisze e befolyásolják az időjárá viszoyok. A övéyek egdőléséek egelőzése végett stabil táredszerről kell godoskodi, A övéyházak yílászáróit fel kell szereli rovarhálóal, ai egakadályozza a károkozó rovarok bejutását. A sötétítő beredezést a övéyház légrébe kell elhelyezi, és így a viharos időjárás se akadályozhatja a rövidappalos kezelés szabályos elvégzését. A szellőztést egfelelő ljesítéyű vetilátor beépítésével célszerű biztosítai. A ezőgazdasági kultúrákak szát vegyszerek, illetve a savas vagy lúgos kéhatású csapadékvíz e éritkezhet az álloáyal. 24
4. A TERMESZTÉS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐI 4.1. A resztés közege 4.1.1. A katé talaja a A katé bárilye részetidege ayagtól es rőföldbe virágoztatható. Az agyagos, hideg, kötött talajoko kissé korábba kell ülti, fejlődése lassúbb. Azoba a virágok tartósabbak, éretük agyobb, szíük izívebb. A köyű, laza, hookos talajok köyebbe felelegszeek, eiatt gyorsabb a fejlődés. A virágok iősége általába gyegébb az előbbiél. A talaj iőségéből kifolyóa eltérőek az ötözés (4.2.) és a tápayag-utápótlás (4.5.) szabályai. Ne alkalasak katé resztésére a vegyi ayagoal szeyezett rülek: A resztőfelületre került olajszárazékok, festékaradékok, elleőhetle dózisú gobaölő-, rovarölő-, gyoirtószer aradékok, illetve hulladékok elégetése sorá visszaaradt vegyi szárazékok és a felsoroltakhoz hasoló egyéb ayagok agy foltokba éve visszatérőe töeges övéypusztulást vagy torzult fejlődést eredéyezhek. A jeleség egszűtése csak 30 c élységű ljes talajcserével, illetve a resztőfelület áthelyezésével lehetséges. A szeyező ayagokat a talajűvelés sorá köye széthordhatjuk, ai további károkozásokhoz vezethet. 4.1.2. A talaj fertőtleítéséek idokai A katéresztők jeletős háyada évtizedek óta ugyaazo a helye virágoztatja a katéot, legtöbbször egfelelő fertőtleítés élkül, ebből következőe évről évre rosszabb eredéyel. A övéyi kultúrák váltásáak hiáya iatt a katéot előszeretl táadó talajba élő övéypatogé gobák olya agyértékbe elszaporodhatak, hogy a kiültt dugváyok gyökérzetéek fehér szíű yészőcsúcsait vagy az egész gyökérzet, éháy ap alatt, részbe vagy egészbe elpusztíthatják. A talaj elegágyát képezi a külöböző állati kárvőkek (foálférgek, szívó és rágó rovarok) is, aelyek a vegetációs fejlődés külöböző fázisaiba okozhatak jeletős pusztítást. Ezzel ár kezdetét is veheti a vegyes iőségű álloáy kialakulásáak folyaata. Vagyis a súlyosa károsodott övéyi egyedek ljese learadak a fejlődésbe, az álloáy ák kisebb értékbe károsodott része közepese, visszafogotta fejlődik, íg a e károsodott rész kiagaslik a többi közül. Ez a jeleség sása, foltosa észlelhető, ahogya a talajba a fertőzés rjed. (7.6.) 4.1.3. A talajfertőtleítők csoportosítása és chológiájuk 4.1.3.1. A legtökélesebb talajfertőtleítés a gőzölés, aely sorá a talajt 90 C-fokra kell felhevíi, és ezt a hőérséklet legalább 1 órá át szükséges tartai. Elpusztítja az összes felsorolt ekíváatos élőléyt, sőt a gyoagvakat is. Ezt a fertőtleíté ódot a katéot virágoztató kisgazdaságok egfelelő chikai felszereltség hiáyába aligha tudják kivilezi. 25
4.1.3.2. Gázosodó talajfertőtleítők a A talaj fertőtleítése törtéhet por vagy graulátu forájába beszerezhető vegyi ayagok alkalazásával is. Ez az eljárás agy figyelet igéyel, ugyais éve regeg dugváy károsodik aiatt, hogy a relők a érges gázok eltázásához szükséges időtarta ell előtt egkezdik a kiültést. Tilos e szereket a kiültt katéövéyek sorközeibe kijuttati. E gázok ide esetbe a gyökereket károsítják. A talajba élő szívó- és rágókárvők elle hatásosak, éelyikük azoba a foálférgeket is irtja. A talajlakó baktériuokra, illetve a totális szerek kivélével gobákra hatástalaok. Alkalazásuk sorá az előírásszerű adagolásra és az ültés egkezdéséig szükséges várakozá időtarta egtartására kell agyo ügyeli. A talajba ásással vagy rotációs kapával célszerű bedolgozi. Ha csupá a feldolgozott talaj felszíére szórjuk és begereblyézzük, úgy a élyebb régekbe e tudja kifeji hatását. A érges gázok keletkezése aor veszi kezdetét, aikor a bedolgozott szer vízzel éritkezik. Ezért a kijuttatás űvele utá agyo alaposa, akár többször egisélve, áztassuk át a talajt. Ha ezt elulasztjuk, úgy a szaporítóayag kiültésekor adagolt jeletősebb víze yiség idítja el a fertőtleítés folyaatát, és erőse eg fogja tizedeli a kiültt álloáyt. A keletkezett érges gázok aor igazá hatásosak, ha legalább 2 hé át a talajba aradhatak. Eek érdekébe ajálatos a beötözést követő fóliával borítai a talajt, hogy egakadályozzuk a gázok eltázását. Hasoló záró réget képez a talaj felszíe is, ha agyo alaposa átázott. Alacsoy hőérsékleti viszoyok közepet végzett kezelés eseté pl.: ha a tövek eltálítása utá, oveberbe kerül erre sor a gázok a talaj élyebb régióiba, lefelé rjedek. Tehát a talaj felszíétől száítva vastagabb régbe fejtik ki hatásukat. Ait eelkedik a köryezet hőérsékle, úgy tázak a felszí iráyába, ajd a légtérbe. Ez a jeleség aor okozhat károkat, ha a továbbra is alacsoy külső hőérséklet iatt a fűtle övéyházakba beállítják a kívát hőérséklet, és azoal egtörtéik a lepítés. Előfordulhat, hogy ez a hőérséklet eelés idítja eg a gázok felfelé áralásáak folyaatát. Az előírt várakozá idő ide esetbe, legalább 15 C-fok feletti hőérsékle végzett kezelésre atkozik. Alacsoyabb hőérsékle a febb vázoltakak egfelelőe ásképpe alakul a várakozá idő, vagyis hosszabb lesz. Ezért alacsoyabb hőérsékle törtéő alkalazás eseté, a övéyház szerkezetéről a fóliaborítást e taácsos eltálítai. Az e csoportba tartozó, egedélyezett szerek felsorolását és léyeges adataikat a övéyvédeli rész tartalazza. (21.2.1.1.) 4.1.3.3. A forali Elpusztítja a talajlakó gobákat, foálférgeket, rovarokat és a csírázó gyoagvakat is. A övéypatogé baktériuokra és a yugali állapotba levő gyoagvakra hatástala. Ezt a kezelést oveber hóapba végezzük, aikor az elvirágzott katétövektől egtisztítottuk a resztőfelület. A forali 37 %-os kocetrációba kerül forgaloba, ebből 2%-os oldatot kell készíi, és égyzetérekét 5 10 lirt a talajba juttati. Redkívül erőse gázosodik, ezért 3 hóapig katédugváyt a kezelt rületre e ülssük, ert ahogya egöli a csírázó agvakat, ugyaúgy a dugváyok gyökérvégeit is elpusztítja. A kezelést követőe legalább 2 hé át a fóliapalástot a gázosodáshoz szükséges hőérséklet biztosítása érdekébe e szabad eltálítai a vázszerkezetről. Az ültés előtt 1 hétl többször át kell forgati a talajt, hogy a keletkezett érges gázok l26