Nemzetközi pénzügyi menedzsment - 6b. Nemzetközti pénzügyi szervezetek Kovács Levente Miskolci Egyetem 2015. május 7. Globális pénzügyi szervezetek: IMF (1) 1. Az ENSZ alatt működő pénzügyi szervezet, 1945-ben hozták létre, 1947-től működik, 188 ország a tagja 2. Célja elősegíteni a tagországaiban: a nemzetközi valutastabilitás elősegítését a nemzeti deviza-korlátozások lebontását a nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozását a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott bővülését 1 2 Globális pénzügyi szervezetek: IMF (2) 1.Feladatai, eszközrendszere: Közép távú hitelkeretek, hitelek nyújtása államoknak makrogazdasági egyensúlytalanság kezelésére Készenléti hitelmegállapodás (biztosítás jellegű keret) Rugalmas hitelkeret (szabad felhasználású, csak erős gazdaságoknak) Elővigyázatossági és likviditási hitelkeret (PLL - szigorú feltételek, makrogazdasági egyensúlyt helyreállításához) Kibővített megállapodás (stabilizációs programok, strukturális reformok) Pénzügyi gyorssegély (sokkok miatt, fizetési mérleg kiegyenlítésre) Forrásai: 327 mrd USD tagi hozzájárulás, 885 mrd USD egyéb tagi kötelezettségvállalás SDR (Special Drawing Rights) nemzetközi kereskedelmi elszámolási egység valutakosarát az IMF határozza meg ötévenkénti felülvizsgálattal Technikai segítségnyújtás államoknak gazdaságpolitikai kérdésekben Nemzetközi valutáris együttműködéshez konzultációs fórum biztosítás 3 Globális péü. szervezetek: Világbank csoport1 Hosszú távú, fejlesztési célú finanszírozást nyújt IBRD International Bank for Reconstruction and Development: 1944-ben hozták létre, feladata a közepesen fejlett és a hitelképes fejlődő országok finanszírozása és technikai segítség nyújtása a számukra a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, 188 állam a tagja, 40 mrd USD saját tőkéje és 359 mrd USD mérlegfőösszege van. IDA International Development Association: 1960-ban hozták létre, feladata a legszegényebb országok számára fejlesztési programok, illetve adósságenyhítés finanszírozása és technikai segítség, 172 állam a tagja, jelenlegi 2014-ben az összes kötelezettségvállalása 22 mrd USD. 4 Globális péü. szervezetek: Világbank csoport2 IFC International Finance Corporation 1956-ban hozták létre, feladata a fentiekkel megegyező, azonban nem az államokat, hanem a privát szektort finanszírozza, 2014-ben az összes eszközállománya 84 mrd USD, saját tőkéje 24 mrd USD. MIGA - Multilateral Investment Guarantee Agency 1988-ban hozták létre, célja a fejlődő, közepesen fejlett országokba történő közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) ösztönzése nem üzleti (elsősorban politikai) kockázatok biztosítására szolgáló garanciák befektetők számára történő nyújtásával, 181 állam a tagja, 12,1 mrd USD garanciát vállaltak (Magyarország a 8. legnagyobb érintett a teljes garanciaállomány 4,6%-a az EXIM 400 millió EURO-s kötvénykibocsátását biztosítja, amivel a kötvény AAA kategóriájú lett). ICSID: nemzetközi üzleti vitarendezési fórum 5 Globális pénzügyi szervezetek: BIS 1 A nemzeti központi bankok bankja, 60 taggal 1930-ban alapították, Bázelben (Svájc) van a székhelye Feladatai: jegybankok levelező bankja pénzügyi tranzakciók során jegybankokat érintő nemzetközi pénzügyi műveletekben megbízott, vagy ügynöki szerepkört lát el monetáris és pénzügyi stabilitási ügyekben elősegíti a jegybankok közötti együttműködést, nemzetközi sztenderdeket alkot, valamint támogatja az együttműködést más hatóságokkal (Basel Process) 6 1
Globális pénzügyi szervezetek: BIS 2 Basel Process BIS által létrehozott bizottság: o Basel Committee on Banking Supervision (BCBS): a bankok mikro- és makroprudenciális szabályozása és felügyelete o Committee on the Global Financial System (CGFS): a péü. piacok és rendszerek folyamatait elemzi o Committee on Payments and Market Infrastructures (CPMI): a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrákat elemzi o Markets Committee: a péü. piacok funcionális működése o Central Bank Governance Forum: jegybankok információmegosztása o Irving Fisher Committee on Central Bank Statistics: jegybankok statisztikai, jelentésszolgálati fóruma Titkári feladatok: Financial Stability Board (FSB), International Association of Deposit Insurers (IADI), International Association of Insurance Supervisors (IAIS) 7 Európai pénzügyi szervezetek: ECBS és ECB ESCB European System of Central Banks Tagjai az ECB és az EU tagállamok nemzeti jegybankjai Fő célja az árstabilitás biztosítás az EU-ban, másodlagosan - amíg nem ütközik a fő célba - az általános gazdaságpolitika támogatása ECB 1998-ban hozták létre Feladatai: az EU közös pénznemének, az eurónak a központi bankja az eurozóna monetáris politikájának felelőse az eurozóna országok monetáris tartalékainak tartása és kezelése devizaműveletek végrehajtása (intervenciók, tartalékkal kapcsolatos és kereskedelmi ügyletek) az euro fizetési rendszerek működésének a biztosítása az Európai Gazdasági és Monetáris Unióban a bankokat felügyelő Egységes Felügyeleti Mechanizmus vezető felügyeleti szerve az eurozónában mikro- és makroprudenciális szabályozó az eurozónán kívül a pénzügyi stabilitást és a hitelintézeteket érintő szabályozási kérdésekben véleményalkotó intézmény 185 mrd mérlegfőösszeg, 7,7 mrd saját tőke 8 Európai pénzügyi felügyelet Európai pénzügyi szervezetek: CEB, EIB, EBRD Council of Europe Development Bank CEB Forrás: EKB Éves Jelentés 2014 (EBA (bank), ESMA (értékpapír) felügyeleti szabályozás) A jelenleg 46 tagú Európa Tanács bankja, 1956-ban alapították, most 41 ország a részvényese Célja: finanszírozás és technikai segítség nyújtásán keresztül Európa szociális kohéziójának és integrációjának az elősegítése Szociális célú projekteket, közösségi infrastruktúrákat támogat, veszélyhelyzeti finanszírozást nyújt, mikro, kis és középvállalkozásokat finanszíroz 26 mrd mérlegfőösszeg, 2,5 mrd saját tőke 2014-ben 9 10 Európai pénzügyi szervezetek: CEB, EIB, EBRD European Investment Bank EIB Az Európai Unió bankja: szorosan együttműködik az EU intézményeivel az Uniós politikák implementálása érdekében Üzleti tevékenységének több, mint 90%-a az EU-n belüli célokat szolgál, de az EU nemzetközi céljait is segíti Leginkább olyan célokat finanszíroznak, melynek jelentős pozitív hatásai vannak az EU-belüli növekedésre és foglalkoztatásra Anticiklikus finanszírozási politikát folytat, ezért olyan területek vannak a fókuszában, mint az innovációs tevékenységek, a kisebb vállalkozások, a klímaváltozás elleni küzdelem és a stratégiai infrastruktúra beruházások finanszírozása 543 mrd mérlegfőösszeg, 60,6 mrd saját tőke 2014- ben 11 Európai pénzügyi szervezetek: CEB, EIB, EBRD European Bank for Reconstruction and Development EBRD 66 részvényese van: 64 ország, az EU és az EIB 1991-ben kezdte meg a tevékenységét. Eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a kelet-európai országok átalakulását piacgazdasággá közösségi és magánszektor finanszírozással, képzésekkel és technikai segítségnyújtással Tevékenységei jelenleg: o A működési körét kiterjesztette Közép-Ázsiára, valamint a Földközi-tenger medencéjének déli és keleti részére, ahol az eredeti céljának megfelelő klasszikus fejlesztési banki tevékenységet folytat. o Az eredeti működési területén a magánszektor projektjeihez nyújt: o Hitelt (5-15 éves hitelt, vagy direkt finanszírozással - 5-250 millió között -, vagy helyi kereskedelmi bankoknak nyújtott refinanszírozáson keresztül - 5 millió alatt) o Tőkebefektetést (2-100 millió, kisebbségi részesedéssel, világos exit stratégiával) o Kereskedelem finanszírozást garanciával o Tanácsadási tevékenységet o Banki non-performing követelésállományok megvásárlását 49 mrd mérlegfőösszeg, 14,9 mrd saját tőke 2014-ben 12 2
Az eladósodás fogalma Nemzetközi pénzügyi menedzsment 6 Az eladósodás Kovács Levente Miskolci Egyetem, 2015. május 7. Nemzetközi pénzügyek p. 602-633. Eladósodás: ha egy ország tartósan nettó hitelfelvevő, és a visszafizetésre önerőből nem képes A jelenség az 1970-es években általánossá vált, azonban a fejlett országok gazdaságszerkezetet váltottak, s kikerültek az adósságcsapdából Fizetésképtelenségek bejelentése: 1982. Mexikó lavinát indított el 13 14 Az eladósodás belső okai 1 A világgazdaság változásaira lassú reagálás, rugalmatlanság. Külső okok mellett belső tényezők (típushibák): -Monetáris politika (túlzott pénzbőség, indokolatlan bővítés: import nő, árszint nő, infláció nő, megtakarítás csökken, beruházás csökken, import olcsóbb/export drágább) Tanulság: a fogyasztást finanszírozó hitelek likviditási problémákhoz vezetnek! - Költségvetési politika (túlköltekezés: deficit finanszírozása elvonja a belső forrásokat, hitelek drágulnak, beruházások elmaradnak, export csökken) Az eladósodás belső okai 2 -Árfolyam politika (irreális árszint: túlértékelt valuta felgyorsítja az eladósodást, nem tükrözi a reálárfolyamot, termelés csökken, export gazdaságossága romlik, leértékelés a relatív árcsökkentés helyett inflációt okoz, árfolyam rögzítése, IMF reális árfolyam) - Nemzetközi hitelpolitika (a szerkezet és a feltételrendszer sem optimális: elsődleges az adósságszolgálati kapacitás megismerése, túlzott optimizmus/pesszimizmus hibái, törlesztéshez deviza előteremtése) 15 16 Az eladósodás külső okai 1 Nemzetközi értékrend megváltozása: technológiai vezérelt iparágak előretörése Cserearány mutatók romlása: nyersanyag ár csökkent Kereslet csökkenést fokozták protekcionista lépesekkel; fejlett országok recessziója rontotta a többi exportlehetőségét. A protekcionizmus az eladósodást világ szinten növelte! Az import kiszorítása növeli az árszintet, így a társadalom többletköltséget vállal. Fejlett országok módszere az export szubvencionálása. Fő károsultak a fejlődő országok, munkaigényes termékeikkel. Az eladósodás külső okai 2 Eladósodás hatására: a nemzetközi kamatlábak megugrottak. Védekezési módszer fix kamatok helyett lebegő kockázatoktól véd - kamatok. Ha az export termékek kevésbé drágulnak, akkor a reálkamatok magasabbak lesznek mely a hitelterhek relatív növekedését jelenti. Tőke kimenekítés: súlyosan eladósodott országokba nem megy vissza! Még több külső finanszírozás kell! Nemzetközi tőkejövedelem átcsoportosítódik! 17 18 3
Az adósságválság előzményei Fejlődéstörténeti különbségek: Klasszikus: elmaradt országok külföldi tőke igénybevételével indulnak el (pl. USA XIX. szd.) Ázsia saját magas megtakarítás, gazdaság saját tőkefelhalmozása (Japán XX. szd.), illetve saját + tőke/technológia import( Szingapúr, Kína XX., XXI. szd) Gond akkor van, ha a külföldi tőke használata nem jár a gazdasági teljesítmény fokozásával! Ha a tőkebefektetők bizalmatlanná vállnak, akkor magasabb kamatprémium az elvárás, így beruházás helyett adósságszolgálati kötelezettség! 19 Az adósságválság kirobbanása 1982. augusztus: fizetésképtelenség bejelentése: Mexikó, majd 25 ország (Latin-Amerika, Afrika) 1980-82 a fejlődő országok adóssága 50%-kal nőtt, exportbevételek fele-harmada ment törlesztésre. Közvetlen előzmény: fejlett országok antiinflációs, restriktív monetáris politikája, nominális kamatlábak lassan csökkennek tehát a reálkamatok nőnek. Akik USD-ben adósodtak el, és exportbevételük más (gyengélkedő) valutában keletkezett, azok rosszul jártak! A fejlődő országok csak hitelfelvétellel tudtak tőkéhez jutni, a tőke tulajdonosok nem vállaltak fel egyedi befektetési kockázatot. Túlzott eladósodás útja: 1970-85. a relatív adósság megötszöröződik! 20 Az eladósodás folyamata Minél eladósodottabb az ország, annál csekélyebb a beruházási és megtakarítási hajlandóság is. Az eladósodással párhuzamosan nő a fogyasztási hajlam. Az elgondolás, hogy a beruházások hozamát elviszik a hitelezők, így az új nagyobb hitelből a régit törlesztik és fogyasztanak. Adósságnyomás: a várható jövőbeli fizetési problémák miatt a piac leárazza a fennálló adósságot. Laffer-görbe! Egy idő után az adósság extra adóként működik, a visszafizetést már nem a kondíciók, hanem a gazdasági teljesítmény határozza meg, azaz a létrejövő teljesítmény többlet nem a fogyasztást növeli, hanem elviszik a hitelezők. Azaz egy bizonyos adósságszint meghaladása után a piaci értékelés negatív irányba vált! Fizetésképtelenség: amikor a fogyasztás leesik a minimumszintre. 21 Adósságfüggőség Az adósságteher növekedésével csökken a kötelezettség teljesíthetősége. Ha csökken az adósságteher, akkor van értelme áldozatvállalásnak! Pl. szerkezet átalakító reformnak, fogyasztás visszafogás és pótlólagos beruházás megvalósításnak. Bizonyos országok hajlamosak a könnyebb út választására: kötelezettségek nem teljesítésére. Fő kérdés: Milyen mértékű és valószínűségű szankciókra számíthat? Büntető intézkedések típusai: 1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szűkítése 2. Hírnév további gyengülése 22 Adósságkezelés 1982-es válság következménye: nemzetközi hitelpiacok lebénultak, véget ért a korlátlan hitelfelvételi lehetőségek ideje. Eladósodott országok bankhitel helyett kényszerhitelek! Bankok ráébredtek a portfóliójuk rossz minőségére. Transznacionális bankoknál az alaptőkét meghaladta a rossz kormányzati hitelek volumene! Adósságprobléma kezelése: 1. Nemzeti hatáskörű intézkedések (eladósodási folyamat lassítása, partneri viszonyok mederben tartása) 2. Nemzetközi akciók (hitelezők összehangolt akciója a fizetőképességek helyreállításáért) A nemzeti és a nemzetközi kezelés egymásra épül! 23 Nemzeti adósságkezelési politika Első lépés: kiigazítási politika, hogy a korábbi, sikertelen eszközrendszert átalakítsa: - Belső felhasználás csökkentése - Teljesítménymérleg - Folyó fizetések egyensúlyba hozása - Nemzetközi versenyképesség növelése Gazdaságpolitikai változás nélkül a gondok kiújulnak! Fizetőképesség javítás lépései: - Devizatartalékok növelése - Új tőke bevonása (hitel, működő tőke) - Tőkekivitel fékezése - Áru- és szolgáltatásexport/import (reálteljesítmény növelése/0) - Adósságszolgálat mérséklése (adósságszerkezet átalakítása, de ez átmeneti!) 24 4
Adósságcsökkentési formák 1 Visszafizetés megtagadása, de sokrétű nemzetközi büntetés következik! (kereskedelmi szankciók, források elzárása, tőke menekülés) Járhatóbb: Pénzügyi aktívák minőségi átalakítása 1. Hitelkövetelések helyett működőtőke befektetések (adósság átalakul!) 2. Pénzügyi aktívák reáljavakra cserélése (exporttermék, ásványanyag) Köv: adósságszolgálat végérvényesen csökken! 25 Adósságcsökkentési formák 2 1. Debt to equity lépései: adós hazai valutával visszaveszi kötelezvényeit, és a megfelelő befektetésre garanciát kap. Ehhez tőketulajdonosok bíznak az országban, helyzetének javulásában és biztosabbnak érzik követelésük megtérülését majd továbbadják a másodlagos piacon (névérték alatti vételár!). Működőtőkét von be beruházási szándék nélkül! Inflatórikus veszéllyel jár, ugyanis a belső hitelfelvétel kamatláb növeléssel jár. 2. Debt for export: a közvetlen/további exportot csökkenti, a bankok kereskedelmi leányvállalatukat vonják be. Bizalmi kapcsolat kell, hogy az eladósodott ország az exporttermékeit átadja a banknak. 3. Debt to nature: Speciális eset adósságért oktatás/egészségügy fejlesztést, természet megóvást kérnek! 26 Adósságszolgálati csökkentési módszerek 1 Az adósságszolgálati terhek az adósság lejárati, valutáris és forrásszerkezetétől (hivatalos hosszabb és olcsóbb, magán) függ. Két része: kamatfizetés és tőke törlesztés. Lejárati szerkezet: rövid, hosszú (általában lebegő kamatozás) Türelmi idő (hosszú futamidejűeknél) alatt csak kamat fizetés. Hitel átütemezés: 1. Általában a futamidő megnyújtása (kisebb a rendszeres tőke teher, de magasabb a kamat). 2. Nyílt összes hitelezővel együtt (futamidő, feltételek) Egyoldalú eredetit új hitellel kiváltja (kamat terhet is) Adósságszolgálati csökkentési módszerek 2 A. Párizsi Klub: eladósodott országok hivatalos átütemezésének ügyintézője (bilaterális), feladat: bizonyítani a fizetésképtelenséget, mindenkitől azonos mértékű kedvezményt kér, rövid nem átütemezhető (80-es évekig) csak a korábban felvett (kivétel az exporthitel) Teljes adósságszolgálat (tőke+kamat) átütemezése B. Londoni Klub: a magánforrásból (ker. bank) származó hitelek átütemezésének fóruma, párhuzamosan a hivatalos hitelezőkkel is kell. Visszaesések miatt több éves garantált folyamat! 27 28 Nemzetközi programok 1 Adósságválság: Hitelezők tömeges fizetésképtelenség sokkhatása Adósok beláthatatlan következmény lavina, piaci kiszorulás Hitelezői kartellek a részleges visszafizetés eléréséért! Nemzetközi törekvés célja: segíteni az adósokat a hibás gazdaságpolitika feladásában. Programok: 1. IMF: további hitelfolyósításhoz először belső kereslet/fogyasztás korlátozó intézkedéseket kért, de ez visszafogta a beruházásokat. Új kérés: keresletszerkezet átalakítása, import csökkentése. Ő a kulcsszereplő: előzetes feltétel az átütemezésekhez. 2. 80-as évek feltételezése: a túlzott eladósodást a könnyű elérhetőségű szindikált bankhitelek okozták. Kiút: monetáris restrikció, fegyelmezett költségvetés, jó árfolyam-politika. Eredmény: elmaradt beruházások, munkanélküliség, áremelkedés. Nem lehet minden terhet az adósokra hárítani, az átütemezés nem csodaszer. 29 Nemzetközi programok 2 3. 80-as évek közepe: a fizetésképtelenség legfőbb oka a likvid eszközök hiánya. Az eladósodott országoknak forrás lehetőséget kell kapniuk. Az adósságszolgálat ne járjon forrás kivonással, addig az export bevétel 40%-át elvonta. Baker-terv: eladósodottaknak külső forrást kell biztosítani, az adósságválságban a hitelezőknek kell részt venni, legsúlyosabb helyzetű országoknak konkrét program kell. Amíg az IMF keresletkorlátozó, a Baker-terv növekedésorientált cél, hogy az adós ország gazdasági növekedése beinduljon. Gyengesége: a válság által sújtott hitelezőktől vár további forrást és kockázatvállalást. Magánbankok állami támogatást kértek! Brady-terv: az előállt súlyos eladósodottságon további hitelekkel már nem lehet segíteni, az adósságterheket kell mérsékelni. Fő elemei: hivatalos szervek aktív szerepvállalása, egyedi ügyfélre szabott megoldás, engedmény előfeltétele IMF-es megállapodás. Megvalósításhoz: csökkentési megoldások kombinálása (30 éves kötvényhitel, névérték helyett piaci érték, kamatok garantálása) 30 Globális helyzet javulást eredményezett! 5
Az EU a válság kitörésekor Lefagyott pénzpiacok! Felszínre hozza a gyengeségeket: - nincs közös EU gazdaság - és fiskális politika, - a monetáris politika erőtlen Tartósan 3 részre szakad az EU: euro-zóna központi mag belső periféria PIIGS külső periféria pl: Magyarország, Románia 6 4 2 0-2 -4-6 A GDP reál növekedése (%) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Az államadósság és az egyensúly megbomlása kezelhetetlen! -8-10 Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország 31 Adatok: Eurostat 32-20 -15-10 -5 Költségvetési deficit a GDP %-ában 180 160 140 120 100 80 Államadósság a GDP %-ában 0 60 40 5 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország 20 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország Adatok: Eurostat 33 Adatok: Eurostat 34 CDS felárak válsággal érintett EU országokban 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008. jan.. 2008. ápr.. 2008. júl.. 2008. okt.. 2009. jan.. 2009. ápr.. 2009. júl.. 2009. okt.. 2010. jan.. 2010. ápr.. 2010. júl.. 2010. okt.. 2011. jan.. 2011. ápr.. 2011. júl.. 2011. okt.. 2012. jan.. 2012. ápr.. 2012. júl.. 2012. okt.. 2013. jan.. 2013. ápr.. 2013. júl.. 2013. okt.. 2014. jan.. 2014. ápr.. 2014. júl.. 2014. okt.. 2015. jan.. Az eladósodottság kezelése A válság kitörésekor nemzeti szinten: tűzoltás, bankmentés, kiemelt iparágak támogatása De egyes országok fizetésképtelenségi pályára kerülnek! 2010: kialakul az EU szintű válságkezelés feltételrendszere Alapkövetelmény: drasztikus kiadás csökkentés, középtávú kiigazító és megszorító program az Uniós támogatások ellentételeként. Az államháztartás konszolidációjának és a növekedés ösztönzésének csapdája! Magyarország Görögország Írország Izland Olaszország Spanyolország Portugália Adatok: MNB, Bloomberg 35 36 6
Magyar GDP arányos külkereskedelem 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% (millió EUR) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Export/GDP Import/GDP Forrás: KSH Erős export függőség, koncentrálódás a német piacra 2007-től trend váltás: export import! 37 (Államadósság/ GDP %) 90 85 80 75 70 65 60 55 55,9 50 57,8 Forrás: Eurostat, MNB, KSH Magyar eladósodottság 58,8 IMF, EU hitelrészlet 60,8 IMF, EU hitelrészlet 65,0 65,9 71,9 Magánnyugdíj felhasználás 78,2 80,9 81,0 78,5 77,3 2010 trend váltás: csökken az eladósodottság! 76,9 38 Otthoni olvasmány Kovács Árpád: Az államháztartás egyensúlyáról (Az államadósságról és A költségvetési hiányról) http://www.portfolio.hu/gazdasag/az allamhaztartas egyensulyarol.196317.html 39 Széll Kálmán Terv Összefogás az adósság ellen A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak! (jöv adó 2/3) Bevezetés (romok, felelősség, újjáépítés) 1. Adósság és felelősség (államadósság nőtt) 2. Adósság és munka (3,8 millió dolgozó) 3. Adósság és nyugdíj (nincs egyensúly) 4. Adósság és közösségi közlekedés (párhuzamosságok) 5. Adósság és oktatás (hasznos tudás, arányok) 6. Adósság és egészségügy (gyógyszer rendszer) 7. Adósság és vállalkozások (kamatszint) 8. Adósság és megélhetés (infláció, lakáshitel) 9. Adósság és állam (hatékonyabb állam) 10.Adósság és államadósság-csökkentő alap 11.Adósság és akcióterv Zárszó (különadók) (26 pont) (csőd elkerülés, összefogás) 40 7