Az eladósodás fogalma

Átírás

1 Az eladósodás fogalma Nemzetközi pénzügyi menedzsment Az eladósodás Kovács Levente Miskolci Egyetem, 16. március 31. Nemzetközi pénzügyek p Eladósodás: ha egy ország tartósan nettó hitelfelvevő, és a visszafizetésre önerőből nem képes A jelenség az 197-es években általánossá vált, azonban a fejlett országok gazdaságszerkezetet váltottak, s kikerültek az adósságcsapdából Fizetésképtelenségek bejelentése: 198. Mexikó lavinát indított el 1 Az eladósodás belső okai 1 A világgazdaság változásaira lassú reagálás, rugalmatlanság. Külső okok mellett belső tényezők (típushibák): -Monetáris politika (túlzott pénzbőség, indokolatlan bővítés: import nő, árszint nő, infláció nő, megtakarítás csökken, beruházás csökken, import olcsóbb/export drágább) Tanulság: a fogyasztást finanszírozó hitelek likviditási problémákhoz vezetnek! - Költségvetési politika (túlköltekezés: deficit finanszírozása elvonja a belső forrásokat, hitelek drágulnak, beruházások elmaradnak, export csökken) Az eladósodás belső okai -Árfolyam politika (irreális árszint: túlértékelt valuta felgyorsítja az eladósodást, nem tükrözi a reálárfolyamot, termelés csökken, export gazdaságossága romlik, leértékelés a relatív árcsökkentés helyett inflációt okoz, árfolyam rögzítése, IMF reális árfolyam) - Nemzetközi hitelpolitika (a szerkezet és a feltételrendszer sem optimális: elsődleges az adósságszolgálati kapacitás megismerése, túlzott optimizmus/pesszimizmus hibái, törlesztéshez deviza előteremtése) 3 Az eladósodás külső okai 1 Nemzetközi értékrend megváltozása: technológiai vezérelt iparágak előretörése Cserearány mutatók romlása: nyersanyag ár csökkent Kereslet csökkenést fokozták protekcionista lépesekkel; fejlett országok recessziója rontotta a többi exportlehetőségét. A protekcionizmus az eladósodást világ szinten növelte! Az import kiszorítása növeli az árszintet, így a társadalom többletköltséget vállal. Fejlett országok módszere az export szubvencionálása. Fő károsultak a fejlődő országok, munkaigényes termékeikkel. Az eladósodás külső okai Eladósodás hatására: a nemzetközi kamatlábak megugrottak. Védekezési módszer fix kamatok helyett lebegő kockázatoktól véd - kamatok. Ha az export termékek kevésbé drágulnak, akkor a reálkamatok magasabbak lesznek mely a hitelterhek relatív növekedését jelenti. Tőke kimenekítés: súlyosan eladósodott országokba nem megy vissza! Még több külső finanszírozás kell! Nemzetközi tőkejövedelem átcsoportosítódik! 6 1

2 Az adósságválság előzményei Fejlődéstörténeti különbségek: Klasszikus: elmaradt országok külföldi tőke igénybevételével indulnak el (pl. USA XIX. szd.) Ázsia saját magas megtakarítás, gazdaság saját tőkefelhalmozása (Japán XX. szd.), illetve saját + tőke/technológia import( Szingapúr, Kína XX., XXI. szd) Gond akkor van, ha a külföldi tőke használata nem jár a gazdasági teljesítmény fokozásával! Ha a tőkebefektetők bizalmatlanná vállnak, akkor magasabb kamatprémium az elvárás, így beruházás helyett adósságszolgálati kötelezettség! 7 Az adósságválság kirobbanása 198. augusztus: fizetésképtelenség bejelentése: Mexikó, majd ország (Latin-Amerika, Afrika) a fejlődő országok adóssága %-kal nőtt, exportbevételek fele-harmada ment törlesztésre. Közvetlen előzmény: fejlett országok antiinflációs, restriktív monetáris politikája, nominális kamatlábak lassan csökkennek tehát a reálkamatok nőnek. Akik USD-ben adósodtak el, és exportbevételük más (gyengélkedő) valutában keletkezett, azok rosszul jártak! A fejlődő országok csak hitelfelvétellel tudtak tőkéhez jutni, a tőke tulajdonosok nem vállaltak fel egyedi befektetési kockázatot. Túlzott eladósodás útja: a relatív adósság megötszöröződik! 8 Az eladósodás folyamata Minél eladósodottabb az ország, annál csekélyebb a beruházási és megtakarítási hajlandóság is. Az eladósodással párhuzamosan nő a fogyasztási hajlam. Az elgondolás, hogy a beruházások hozamát elviszik a hitelezők, így az új nagyobb hitelből a régit törlesztik és fogyasztanak. Adósságnyomás: a várható jövőbeli fizetési problémák miatt a piac leárazza a fennálló adósságot. Laffer-görbe! Egy idő után az adósság extra adóként működik, a visszafizetést már nem a kondíciók, hanem a gazdasági teljesítmény határozza meg, azaz a létrejövő teljesítmény többlet nem a fogyasztást növeli, hanem elviszik a hitelezők. Azaz egy bizonyos adósságszint meghaladása után a piaci értékelés negatív irányba vált! Fizetésképtelenség: amikor a fogyasztás leesik a minimumszintre. 9 Adósságfüggőség Az adósságteher növekedésével csökken a kötelezettség teljesíthetősége. Ha csökken az adósságteher, akkor van értelme áldozatvállalásnak! Pl. szerkezet átalakító reformnak, fogyasztás visszafogás és pótlólagos beruházás megvalósításnak. Bizonyos országok hajlamosak a könnyebb út választására: kötelezettségek nem teljesítésére. Fő kérdés: Milyen mértékű és valószínűségű szankciókra számíthat? Büntető intézkedések típusai: 1. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szűkítése. Hírnév további gyengülése 1 Adósságkezelés 198-es válság következménye: nemzetközi hitelpiacok lebénultak, véget ért a korlátlan hitelfelvételi lehetőségek ideje. Eladósodott országok bankhitel helyett kényszerhitelek! Bankok ráébredtek a portfóliójuk rossz minőségére. Transznacionális bankoknál az alaptőkét meghaladta a rossz kormányzati hitelek volumene! Adósságprobléma kezelése: 1. Nemzeti hatáskörű intézkedések (eladósodási folyamat lassítása, partneri viszonyok mederben tartása). Nemzetközi akciók (hitelezők összehangolt akciója a fizetőképességek helyreállításáért) A nemzeti és a nemzetközi kezelés egymásra épül! 11 Nemzeti adósságkezelési politika Első lépés: kiigazítási politika, hogy a korábbi, sikertelen eszközrendszert átalakítsa: - Belső felhasználás csökkentése - Teljesítménymérleg - Folyó fizetések egyensúlyba hozása - Nemzetközi versenyképesség növelése Gazdaságpolitikai változás nélkül a gondok kiújulnak! Fizetőképesség javítás lépései: - Devizatartalékok növelése - Új tőke bevonása (hitel, működő tőke) - Tőkekivitel fékezése - Áru- és szolgáltatásexport/import (reálteljesítmény növelése/) - Adósságszolgálat mérséklése (adósságszerkezet átalakítása, de ez átmeneti!) 1

3 Adósságcsökkentési formák 1 Visszafizetés megtagadása, de sokrétű nemzetközi büntetés következik! (kereskedelmi szankciók, források elzárása, tőke menekülés) Járhatóbb: Pénzügyi aktívák minőségi átalakítása 1. Hitelkövetelések helyett működőtőke befektetések (adósság átalakul!). Pénzügyi aktívák reáljavakra cserélése (exporttermék, ásványanyag) Köv: adósságszolgálat végérvényesen csökken! 13 Adósságcsökkentési formák 1. Debt to equity lépései: adós hazai valutával visszaveszi kötelezvényeit, és a megfelelő befektetésre garanciát kap. Ehhez tőketulajdonosok bíznak az országban, helyzetének javulásában és biztosabbnak érzik követelésük megtérülését majd továbbadják a másodlagos piacon (névérték alatti vételár!). Működőtőkét von be beruházási szándék nélkül! Inflatórikus veszéllyel jár, ugyanis a belső hitelfelvétel kamatláb növeléssel jár.. Debt for export: a közvetlen/további exportot csökkenti, a bankok kereskedelmi leányvállalatukat vonják be. Bizalmi kapcsolat kell, hogy az eladósodott ország az exporttermékeit átadja a banknak. 3. Debt to nature: Speciális eset adósságért oktatás/egészségügy fejlesztést, természet megóvást kérnek! 1 Adósságszolgálati csökkentési módszerek 1 Az adósságszolgálati terhek az adósság lejárati, valutáris és forrásszerkezetétől (hivatalos hosszabb és olcsóbb, magán) függ. Két része: kamatfizetés és tőke törlesztés. Lejárati szerkezet: rövid, hosszú (általában lebegő kamatozás) Türelmi idő (hosszú futamidejűeknél) alatt csak kamat fizetés. Hitel átütemezés: 1. Általában a futamidő megnyújtása (kisebb a rendszeres tőke teher, de magasabb a kamat).. Nyílt összes hitelezővel együtt (futamidő, feltételek) Egyoldalú eredetit új hitellel kiváltja (kamat terhet is) Adósságszolgálati csökkentési módszerek A. Párizsi Klub: eladósodott országok hivatalos átütemezésének ügyintézője (bilaterális), feladat: bizonyítani a fizetésképtelenséget, mindenkitől azonos mértékű kedvezményt kér, rövid nem átütemezhető (8-es évekig) csak a korábban felvett (kivétel az exporthitel) Teljes adósságszolgálat (tőke+kamat) átütemezése B. Londoni Klub: a magánforrásból (ker. bank) származó hitelek átütemezésének fóruma, párhuzamosan a hivatalos hitelezőkkel is kell. Visszaesések miatt több éves garantált folyamat! 1 16 Nemzetközi programok 1 Adósságválság: Hitelezők tömeges fizetésképtelenség sokkhatása Adósok beláthatatlan következmény lavina, piaci kiszorulás Hitelezői kartellek a részleges visszafizetés eléréséért! Nemzetközi törekvés célja: segíteni az adósokat a hibás gazdaságpolitika feladásában. Programok: 1. IMF: további hitelfolyósításhoz először belső kereslet/fogyasztás korlátozó intézkedéseket kért, de ez visszafogta a beruházásokat. Új kérés: keresletszerkezet átalakítása, import csökkentése. Ő a kulcsszereplő: előzetes feltétel az átütemezésekhez.. 8-as évek feltételezése: a túlzott eladósodást a könnyű elérhetőségű szindikált bankhitelek okozták. Kiút: monetáris restrikció, fegyelmezett költségvetés, jó árfolyam-politika. Eredmény: elmaradt beruházások, munkanélküliség, áremelkedés. Nem lehet minden terhet az adósokra hárítani, az átütemezés nem csodaszer. 17 Nemzetközi programok 3. 8-as évek közepe: a fizetésképtelenség legfőbb oka a likvid eszközök hiánya. Az eladósodott országoknak forrás lehetőséget kell kapniuk. Az adósságszolgálat ne járjon forrás kivonással, addig az export bevétel %-át elvonta. Baker-terv: eladósodottaknak külső forrást kell biztosítani, az adósságválságban a hitelezőknek kell részt venni, legsúlyosabb helyzetű országoknak konkrét program kell. Amíg az IMF keresletkorlátozó, a Baker-terv növekedésorientált cél, hogy az adós ország gazdasági növekedése beinduljon. Gyengesége: a válság által sújtott hitelezőktől vár további forrást és kockázatvállalást. Magánbankok állami támogatást kértek! Brady-terv: az előállt súlyos eladósodottságon további hitelekkel már nem lehet segíteni, az adósságterheket kell mérsékelni. Fő elemei: hivatalos szervek aktív szerepvállalása, egyedi ügyfélre szabott megoldás, engedmény előfeltétele IMF-es megállapodás. Megvalósításhoz: csökkentési megoldások kombinálása (3 éves kötvényhitel, névérték helyett piaci érték, kamatok garantálása) 18 Globális helyzet javulást eredményezett! 3

4 8. jan.. 8. máj.. 8. szept.. 9. jan.. 9. máj.. 9. szept.. 1. jan.. 1. máj.. 1. szept jan máj szept.. 1. jan.. 1. máj.. 1. szept jan máj szept.. 1. jan.. 1. máj.. 1. szept.. 1. jan Az EU a válság kitörésekor Lefagyott pénzpiacok! Felszínre hozza a gyengeségeket: - nincs közös EU gazdaság - és fiskális politika, - a monetáris politika erőtlen Tartósan 3 részre szakad az EU: euro-zóna központi mag belső periféria PIIGS külső periféria pl: Magyarország, Románia Az államadósság és az egyensúly megbomlása kezelhetetlen! A GDP reál növekedése (%) Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország Költségvetési deficit a GDP %-ában Államadósság a GDP %-ában Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország Magyarország Görögország Írország Olaszország Portugália Spanyolország 1 CDS felárak válsággal érintett EU országokban Az eladósodottság kezelése A válság kitörésekor nemzeti szinten: tűzoltás, bankmentés, kiemelt iparágak támogatása De egyes országok fizetésképtelenségi pályára kerülnek! 1: kialakul az EU szintű válságkezelés feltételrendszere Alapkövetelmény: drasztikus kiadás csökkentés, középtávú kiigazító és megszorító program az Uniós támogatások ellentételeként. Az államháztartás konszolidációjának és a növekedés ösztönzésének csapdája! Magyarország Görögország Írország Izland Olaszország Spanyolország Portugália Adatok: MNB, Bloomberg 3

5 Magyar GDP arányos külkereskedelem 9% 8% 7% 6% % % 3% % 1% % (millió EUR) Export/GDP Import/GDP (Államadósság/ GDP %) ,9 7,8 Magyar eladósodottság 8,8 IMF, EU hitelrészlet 6,8 IMF, EU hitelrészlet 6, 6,9 71,9 78, Magánnyugdíj felhasználás 8,9 81, 78, 77,3 76,9 Forrás: KSH Erős export függőség, koncentrálódás a német piacra 7-től trend váltás: export import! Forrás: Eurostat, MNB, KSH 1 trend váltás: csökken az eladósodottság! 6 Otthoni olvasmány Kovács Árpád: Az államháztartás egyensúlyáról (Az államadósságról és A költségvetési hiányról) allamhaztartas egyensulyarol html 7 Széll Kálmán Terv Összefogás az adósság ellen A magyarok munkájából ne mások gazdagodjanak! (jöv adó /3) Bevezetés (romok, felelősség, újjáépítés) 1. Adósság és felelősség (államadósság nőtt). Adósság és munka (3,8 millió dolgozó) 3. Adósság és nyugdíj (nincs egyensúly). Adósság és közösségi közlekedés (párhuzamosságok). Adósság és oktatás (hasznos tudás, arányok) 6. Adósság és egészségügy (gyógyszer rendszer) 7. Adósság és vállalkozások (kamatszint) 8. Adósság és megélhetés (infláció, lakáshitel) 9. Adósság és állam (hatékonyabb állam) 1.Adósság és államadósság-csökkentő alap 11.Adósság és akcióterv Zárszó (különadók) (6 pont) (csőd elkerülés, összefogás) 8