A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-3263/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Dunacorp Faktorház Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) Ügyfél kérelme alapján a Dunacorp Faktorház Zrt.-nél (székhelye: 2161 Csomád, Akácos u. 13., továbbiakban: pénzügyi vállalkozás) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárásban, Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben a banktitok megtartására és kiadására vonatkozó, jogszabályban meghatározott előírások megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A banktitok megtartására és kiadására vonatkozó, jogszabályban meghatározott előírások megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s Ügyfél 2010. június 1-jén érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott
fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi vállalkozás eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: A pénzügyi vállalkozás munkatársa Ügyfél fiát (továbbiakban: ) 2010. május 28-án hívta fel telefonon. A telefonbeszélgetés alkalmával a pénzügyi vállalkozás munkatársa közölte ( )-val, hogy Ügyfelet a pénzügyi vállalkozás képviseletében kereste fel. Ügyfél állítása szerint a pénzügyi vállalkozás munkatársa továbbá közölte ( )-val Ügyfél tartozásának eredetét, pontos összegét, a tartozás kiegyenlítésének határidejét valamint elkérte Ügyfél telefonos elérhetőségét. A beadvány adatai szerint a pénzügyi vállalkozás 3 darab SMS üzenet útján küldte meg ( ) részére az Ügyfél számlaszámát, valamint szerződésszámát azonosítás céljából, amelyre Ügyfél befizetését teljesítheti. Ügyfél álláspontja szerint a pénzügyi vállalkozás eljárásával megsértette a banktitok megtartására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, és kérte a Felügyeletet beadványában foglaltak kivizsgálására. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfél és az ( ) Bank között ( ) cenzúraszámon 2000. június 05-én ( ) szerződés jött létre, melyhez ( ) Ft összegű hitelkeret kapcsolódott. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint az Ügyféllel szembeni követelést a Banktól engedményezési szerződés útján vásárolta 2010. január 15-én, az engedményezés időpontjában Ügyfélnek ( ) Ft tőke és ennek járulékai erejéig állt fenn tartozása a Bankkal szemben. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a Bank által átadott dokumentáció alapján Ügyfél a hitelkártya szerződésén fennálló tartozását a Banki telefonos megkeresés, illetve a Bank írásbeli értesítése ellenére sem törlesztette. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint a követeléskezelés során az ügyintéző az Ügyféllel történő kapcsolatfelvétel kezdeményezéséhez a Bank által az engedményezés során átadott dokumentumok és adatok alapján ( ) ( ) mobilszámát használta fel az Ügyfél elérése érdekében. A pénzügyi vállalkozás a 2011. március 22-én kelt írásbeli nyilatkozata szerint a követeléskezelés során a kölcsönszerződésben szereplő telefonszámon keresi meg ügyfeleit, azonban előfordulhat, hogy a felszólító levél kézhezvételét követően az ügyfél nem a szerződésben szereplő telefonszámon kezdeményez telefonhívást a tartozás megfizetése céljából, ebben az esetben az újonnan megadott telefonszám is rögzítésre kerül a pénzügyi vállalkozás nyilvántartásában.
A pénzügyi vállalkozás a 2011. május 03-án kelt nyilatkozata szerint nyilvántartásában írásban nem került külön rögzítésre, hogy milyen körülmények között jutott hozzá Ügyfél fiának, ( )-nak a telefonszámához. A pénzügyi vállalkozás a megkeresés pontos körülményeinek rekonstruálásáról nem tudott számot adni. A pénzügyi vállalkozás nyilatkozata szerint az Ügyfelet kereste telefonon, azonban a megadott számon ( )-t érte el. A pénzügyi vállalkozás ügyintézője ( )-t arról tájékoztatta, hogy a Banktól megvásárolt követelés egyeztetése és rendezése érdekében keresi az Ügyfelet. ( ) a pénzügyi vállalkozás ügyintézőjétől kért tájékoztatást Ügyfél fennálló tartozásának összegéről. A pénzügyi vállalkozás ügyintézője ( )-val közölte a tartozás pontos összegét, valamint a közreműködését kérte abban, hogy a továbbiakban az Ügyfél vegye fel a kapcsolatot a pénzügyi vállalkozással tartozásának rendezése érdekében. A telefonos megkeresés nem került rögzítésre. A pénzügyi vállalkozás 2010. július 22-én kelt nyilatkozata szerint az eljáró ügyintéző a telefonbeszélgetés alapján úgy gondolta, hogy ( ) segíteni kíván Ügyfélnek a tartozás rendezésében, ezért közölte vele a tartozás összegét. A pénzügyi vállalkozás Ügyféllel felvette a kapcsolatot, mely során részletfizetési megállapodás jött létre, amely alapján Ügyfél 2010. június 14-én ( ) Ft összegű részlet befizetést teljesített. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 50. (1) bekezdése értelmében: 50. (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi szervezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi szervezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapította, hogy a szerződést az Ügyfél írta alá, ezért a Hpt. 50. (1) bekezdése értelmében a kölcsönszerződéshez kapcsolódó valamennyi adat, tény, információ az Ügyfél banktitkát képezi, így a pénzügyi vállalkozás által ( ) tudomására hozott szerződés azonosító, valamint a pénzügyi vállalkozással szemben fennálló tartozása jogcíme és összege is a Hpt. 50. (1) bekezdése értelmében banktitkot képez. A banktitok megtartásának, illetve kiadásának szabályait a Hpt. 51. (1) bekezdése határozza meg, az alábbiak szerint: 51. (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi szervezet ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
A Felügyelet a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a pénzügyi vállalkozás Ügyfele sem közokiratban, sem magánokiratban nem adott felmentést a pénzügyi vállalkozásnak a banktitok megtartásának kötelezettsége alól sem ( ), sem más személy vonatkozásában, továbbá ( ) nem minősül a Hpt. 51. (1) bekezdés b) pontja alapján olyan harmadik személynek, akiknek a törvény ad felmentés a titoktartási kötelezettség alól. A Hpt. 51. (1) bekezdés c) pontja alapján az Ügyféllel szemben fennálló követelés eladása vagy lejárt követelés érvényesítésének érdeke sem alapozta meg, hogy a pénzügyi vállalkozás a banktitok körébe tartozó adatot ( ) részére kiadja. Tekintettel a fentiekre a pénzügyi vállalkozás munkatársának 2010. május 28-án ( ) részére a kölcsönszerződéssel kapcsolatban adott tájékoztatása megsértette a Hpt. 51. (1) bekezdésében foglalt előírásait. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e) i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy pénzügyi vállalkozás a banktitok megtartására és kiadására vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a pénzügyi vállalkozással szemben a banktitok megtartására és kiadására vonatkozó jogszabályban meghatározott előírások megsértése miatt 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. A Hpt. a banktitok vonatkozásában főszabályként időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettséget állapít meg a pénzügyi vállalkozás számára. Az Hpt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt kiszabott bírság tekintetében a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a banktitoksértés az ügyfeleket érintő alapvető jog megsértését jelenti, mivel sérülhet a pénzügyi szolgáltatók titoktartásába vetett fogyasztói bizalom. A Felügyelet a bírság mértékének meghatározásánál értékelte, hogy a pénzügyi szervezetek működése során kiemelt szereppel bír a banktitok védelme, a tudomásukra jutott banktitok megőrzése, hiszen a banktitok védelme biztosítja egyfelől az ügyfelek érdekeinek védelmét, illetve másfelől a banktitok védelme teszi lehetővé a tényleges bizalmi kapcsolat kialakítását és fenntartását az ügyfelekkel. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a
Psztv. 4. a-p) pontjaiban, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 17. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője