Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet 2008. november 17.
Antigének Konvencionális antigének Superantigének Antigén - az érett immunrendszer által felismert struktúra Konvencionális antigén jellemzõi immunogenitás (humorális vagy/és celluláris immunválasz kiváltása) antigenitás (specifikus reakcióképesség) tolerogenitás (immunológiai válaszképtelenség)
Konvencionális antigén Gergely: Immunbiológia, 2000
Konvencionális antigén molekulák Doan et al: Medical Immunology, 2005
Antigéndeterminánsok Gergely: Immunbiológia, 2000
Az antigénbemutatás két útja Doan et al: Medical Immunology, 2005
Hapten-specifikus ellenanyag képzõdésének mechanizmusa Levinson: Review Med Microbiol and Immunol, 2006
Az antigén (hordozó és haptén komplexe) többféle specificitású ellenanyag képzõdését indukálja Gergely: Immunbiológia, 2000
Immunválaszt befolyásoló tényezõk az anyag kémiai szerkezete protein igen hatásos immunogén polysaccharid, rövid peptid hatásos lehet lipid és nukleinsav nem immunogén, de antigén a molekula tömege protein MT> 100.000 Da a leghatásosabb immunogén az anyag kémiai összetettsége immunogenitás ^ a szerkezeti komplexitással aromás aminosavak ^ az immunogenitást a gazda genotípusa meghatározott immunogénre a válaszképesség genetikailag determinált
idegenség mértéke allo- vagy isoantigén xenoantigén heterofil antigén (Forssman-antigén) R. prowazekii - P. vulgaris OX19 EBV - birka vvt autoantigén az anyag szervezetbe juttatásának módja (immunogenitás: subcutan > intraperitonealis > intravénás vagy per os adagja a szervezetbe perzisztálás ideje
Adjuváns szerepe tartós immunogén hatás elérése az immunogén hatásosságának növelése makrofágok és /vagy egyéb immunsejtek lokális beáramlásának stimulálása típusa Freund adjuváns inkomplett - víz-olaj emulzió komplett - víz-olaj emulzió + elölt M. tuberculosis aluminium-hidroxid
Gergely: Immunbiológia, 2000
Mikrobiális antigének Baktérium alkotórész termék somaticus - (O) antigén felületi - (K) - csilló - (H) - fimbria, pilus - M- és T-(streptococcus) V- és W- (Y. pestis) Vi- (S. typhi) tok (polysaccharid, D-glutaminsav polimer, dextrán, hialuronsav) exotoxin (diphtheria-, tetanus-) enzim (lecitináz, fibrinolizin, sztreptolizin O, koaguláz, hemolizin)
Vírus alkotórész kapszid antigének belsõ (core) proteinek peplon glikoproteinek tegument proteinek
Superantigén poliklonális T-sejt-aktivátor (bakteriális vagy vitális eredetû), amely a T-sejtek 5-25%-át aktiválja jellemzõi nem kerülnek feldolgozásra nem MHC-korlátozott módon kerülnek kapcsolatba a T-sejttel az MHC II. molekulák külsõ részéhez kapcsolódva egyes TCR-Vß láncokhoz kötõdnek a poliklonális kölcsönhatás eredménye jelentõs citokin termelés és lymphocyta proliferáció
Konvencionális és szuperantigén bemutatása
Superantigének osztályozása Endogén - mouse mammary tumor virus (MMTV) associated Epstein-Barr-virus (EBV) associated Exogén - baktérium exotoxinok (staphylococcus enterotoxin, streptococcus pirogén toxin) B-sejt szuperantigén staphylococcus A protein
Mikroorganizmusok igazolt és feltételezett superantigénjei Baktérium Vírus Gomba Toxikus shock szindróma Murine mammary Malassezia furfur Toxin-1 tumor virus Staphylococcus enterotoxin A, B, C, D, E, F és H protein Staphylococcus exfoliatív toxin Streptococcus pirogén toxins A, B és C Rabies nukleokapszid Epstein-Barr-vírus superantigen Cytomegalovirus superantigen S. pyogenes eritrogén HIV-kódolta toxin superantigen Mycoplasma arthritidis mitogen I Yersinia enterocolitica és Y. pseudotuberculosis superantigén
Superantigénnel kapcsolatos betegségek Torres et al.: Exp Biol Med 226, 164, 2001