Komenczi Bertalan
MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK
Komenczi Bertalan Eger, 2011
Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005
Tartalom 1. Bevezetés... 11 1.1 Célkitűzések... 11 1.2 A tantárgy általános leírása... 11 1.3 A tananyag tematikus egységei... 12 1.4 Tanulási tanácsok, tudnivalók... 12 2. Az információ szerepe az ember világában... 14 2.1 Célkitűzés... 14 2.2 Tartalom... 14 2.3 A tananyag kifejtése... 14 2.3.1 A genetikai információ... 14 2.3.2 A pszichikus információ... 14 2.3.3 A genetikus információtól a pszichikus információig... 15 2.3.4 Késleltetett interaktivitás... 15 2.3.5 A szimbolikus kogníció... 16 2.3.6 A popperi három világ elmélet... 17 2.3.7 A három világ elmélet és az emberi kogníció... 18 2.3.8 A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása... 19 2.1 Összefoglalás... 19 2.2 Önellenőrző kérdések... 20 3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete... 21 3.1 Célkitűzés... 21 3.2 Tartalom... 21 3.3 A tananyag kifejtése... 21 3.3.1 Bevezetés... 21 3.3.2 A mimetikus kultúra... 22 3.3.3 A mimetikus kommunikációs rendszer... 23 3.3.4 A mimetikus átadás következményei... 23 3.3.5 A mitikus kultúra... 24 3.3.6 Médiumváltás... 25 3.3.7 A nyelv virtuális világa... 26 3.3.8 A nyelv szerepe a tudásátadásban... 26 3.3.9 A teoretikus kultúra... 26 3.3.10 Új kulturális kulcskompetencia... 27 3.3.11 A teoretikus kultúra lehetőséghorizontja... 28 3.3.12 Teoretikus kultúra és kognitív architektúra... 29 3.3.13 A teoretikus kultúra hatása... 29 3.3.14 A teoretikus kultúra kiterjesztése a könyvnyomtatás... 30 3.3.15 A Gutenberg-galaxis és a Marconi-konstelláció... 31 3.3.16 Az elektronikus információs világ új vonásai... 31 3.4 Összefoglalás... 32 3.5 Önellenőrző kérdések... 32 5
4. A gépi információtechnológia korai formái... 33 4.1 Célkitűzés... 33 4.2 Tartalom... 33 4.3 A tananyag kifejtése... 33 4.3.1 Információtechnológia... 33 4.3.2 Szociális szemantika és konstrukciós készség... 33 4.3.3 A gépi információtechnológia alapformái... 34 4.3.4 A könyvnyomtatás... 35 4.3.5 Gutenberg újítása... 35 4.3.6 A könyvnyomtatás forradalma... 37 4.3.7 A könyvnyomtatás jelentőségének korai felismerése... 37 4.3.8 A Gutenberg-galaxis... 38 4.3.9 The Printing Press as an Agent of Change... 39 4.3.10 A távközlés forradalma... 40 4.3.11 Az elektromos távíró... 41 4.3.12 Az elektromos távíró az ipari társadalom alapvető kommunikációs eszköze... 42 4.3.13 Az elektromos távíró megváltoztatja az ember információs világát... 42 4.3.14 A telefon... 43 4.3.15 A hangrögzítés forradalma... 44 4.3.16 A fényképezés... 45 4.3.17 A fényképezés hatása és következményei... 47 4.3.18 A tömegkommunikáció forradalma... 48 4.3.19 Új médium: elektromágneses hullámok... 49 4.3.20 A mozgókép... 50 4.3.21 A film az első integratív médium... 51 4.3.22 A műsorszórás: a rádió... 51 4.3.23 A McLuhan-galaxis... 52 4.3.24 Médiahatás médiumelméletek... 53 4.3.25 Marshall McLuhan technológia determinizmusa... 54 4.3.26 Georg Gerbner kultivációs elmélete... 55 4.4 Összefoglalás... 57 4.5 Önellenőrző kérdések... 57 5. Az információs gépek jellemzői mechanikus számítógépek... 58 5.1 Célkitűzés... 58 5.2 Tartalom... 58 5.3 A tananyag kifejtése... 58 5.3.1 Információs gépek... 58 5.3.2 Számolást segítő eszközök és eljárások... 60 5.3.3 A számfogalom kialakulásától a világhálóig vezető út... 61 5.3.4 A géppel történő számolás igénye és lehetősége... 62 5.3.5 Wilhelm Schickard mechanikus számítógépe... 62 5.3.6 Blaise Pascal és számológépe a pascalin... 63 5.3.7 Leibniz gépe... 65 5.3.8 Táblázatkészítés... 66 6
5.3.9 Gaspard de Prony... 67 5.3.10 Táblázatkészítés Angliában... 67 5.3.11 Charles Babbage... 68 5.3.12 Babbage első gépterve: a Difference Engine... 68 5.3.13 A Difference Engine szerkezet és működése... 69 5.3.14 Nagy Károly és a Difference Engine... 69 5.3.15 Ada Byron és a Difference Engine... 70 5.3.16 Az Analitical Engine... 70 5.3.17 Ada Byron az Analitical Engine-ről... 71 5.3.18 Difference Engine No 2.... 71 5.3.19 Mechanikus számológépek Babbage után... 72 5.3.20 A mechanikus számológépek és az utókor... 73 5.4 Összefoglalás... 74 5.5 Önellenőrző kérdések... 74 6. Elektromechanikus és elektronikus számítógépek... 75 6.1 Célkitűzés... 75 6.2 Tartalom... 75 6.3 A tananyag kifejtése... 75 6.3.1 Elektromechanikus számológépek... 75 6.3.2 A Hollerith-gép... 75 6.3.3 Comrie tudományos célokra használt lyukkártyás gépet... 77 6.3.4 Vannevar Bush és differenciál-analizátorai... 78 6.3.5 Howard Aiken és a Mark I... 78 6.3.6 A Mark I. szerkezete és működése... 79 6.3.7 Babbage s dream come true... 80 6.3.8 George Stibitz jelfogós gépei... 80 6.3.9 Konrad Zuse... 80 6.3.10 Elektronikus számítógépek... 82 6.3.11 Kódfejtés Angliában... 83 6.3.12 Bletchley Park... 84 6.3.13 Lőelemszámítás Amerikában... 85 6.3.14 Az ENIAC az első elektronikus digitális számítógép... 85 6.3.15 Az ENIAC tervezése... 86 6.3.16 Az ENIAC programozása... 86 6.3.17 Az ENIAC elkészülése és jelentősége... 87 6.3.18 Neumann János és az EDVAC... 87 6.3.19 A Neumann- architektúra... 89 6.3.20 Az IAS számítógép... 89 6.3.21 UNIVAC... 90 6.4 Összefoglalás... 91 6.5 Önellenőrző kérdések... 91 7. A mainframe-korszaktól a személyi számítógép felé... 92 7.1 Célkitűzés... 92 7.2 Tartalom... 92 7.3 A tananyag kifejtése... 92 7
7.3.1 A mainframe... 92 7.3.2 A mainframe körüli számítástechnikai kultúra... 93 7.3.3 A mainframe transzformációjának kezdetei... 94 7.3.4 A lehetőségek... 94 7.3.5 A hidegháború szerepe a számítógépek fejlesztésében... 95 7.3.6 Real time rendszerek... 96 7.3.7 A Whirlwind projekt... 97 7.3.8 A SAGE... 97 7.3.9 Igények és lehetőségek... 98 7.3.10 Az ARPA... 99 7.3.11 Licklider és az ember-számítógép szimbiózis... 99 7.3.12 Licklider szerepe az 1960-as évek fejlesztési programjaiban... 100 7.3.13 Kemény János és az időosztásos számítógép-használat... 101 7.3.14 Kemény János: Az ember és a számítógép... 102 7.3.15 Augmenting Human Intellect: A Conceptual Framework... 103 7.3.16 Engelbart és az Augmentation Research Center... 104 7.4 Összefoglalás... 105 7.5 Önellenőrző kérdések... 106 8. A személyi számítógépek... 107 8.1 Célkitűzés... 107 8.2 Tartalom... 107 8.3 A tananyag kifejtése... 107 8.3.1 A személyi számítógép virtuális valósága... 107 8.3.2 A személyi számítógép megjelenéséhez vezető hatásrendszer... 108 8.3.3 Miniszámítógépek és mikroprocesszorok... 109 8.3.4 Hobbielektronika... 109 8.3.5 Az Altair 8800... 110 8.3.6 Az Apple II és az IBM PC... 111 8.3.7 A parancssoros vezérlés... 112 8.3.8 A Xerox PARC és az Alto... 113 8.3.9 A grafikus felhasználói felület... 114 8.3.10 A Macintosh... 115 8.3.11 A desktop-metafora... 117 8.3.12 A Microsoft Windows... 117 8.3.13 Jövőtrendek... 118 8.4 Összefoglalás... 119 8.5 Önellenőrző kérdések... 119 9. Az információs társadalom kialakulása és jellemzői... 120 9.1 Célkitűzés... 120 9.2 Tartalom... 120 9.3 A tananyag kifejtése... 120 9.3.1 Információs társadalom... 120 9.3.2 Az információs társadalom eredete James Beniger szerint... 121 9.3.3 Az információs társadalom eredete Manuel Castells szerint... 122 9.3.4 Közelítésmódok az információs társadalom leírásához... 123 8
9.3.5 Az információs társadalom jövőorientált társadalom... 123 9.3.6 Kockázattársadalom... 124 9.3.7 Az információs társadalom technológia-középpontú társadalom... 125 9.3.8 Technopolisz... 126 9.3.9 Az információs társadalom hálózati társadalom... 128 9.3.10 Valós és virtuális hálózatok... 128 9.3.11 A hálózati szerveződés információtechnológiai szintjei... 129 9.3.12 A hálózati szerveződés társadalmi szférája... 129 9.3.13 Planetáris világtársadalom világfalu... 130 9.3.14 Planetáris világtársadalom tömegmédia és hálózati közszféra... 130 9.3.15 Planetáris világtársadalom társadalmi globalizáció?... 131 9.3.16 Planetáris világtársadalom kulturális identitás... 132 9.4 Összefoglalás... 133 9.5 Önellenőrző kérdések... 133 10. Jövőperspektívák... 134 10.1 Célkitűzés... 134 10.2 Tartalom... 134 10.3 A tananyag kifejtése... 134 10.3.1 Jövőorientált kor... 134 10.3.2 Prognosztika és futurológia... 135 10.3.3 A jövő tartományai... 135 10.3.4 Az infokommunikációs technológia fejlődési trendjei... 136 10.3.5 A számítógép-használat korszakai Marc Weiser szerint... 137 10.3.6 A jövő számítógéprendszerei a múltból nézve... 138 10.3.7 A jövő hálózatai... 138 10.3.8 Egy (közel)múltbeli jövőkép Michael Dertouzos szerint... 139 10.3.9 Elképzelések az új infokommunikációs környezet jellemzőiről... 140 10.3.10 Kognitív habitus az információs társadalomban... 140 10.3.11 A külső szimbolikus tár metamorfózisa... 141 10.3.12 Új kognitív habitus megváltozott humán kognitív architektúra?... 143 10.3.13 Homo typographicus vs. Homo interneticus?... 144 10.3.14 A tanulás új világa az információs társadalomban... 144 10.4 Összefoglalás... 145 10.5 Önellenőrző kérdések... 145 11. Az információtechnológia kultusza és kritikája... 146 11.1 Célkitűzés... 146 11.2 Tartalom... 146 11.3 A tananyag kifejtése... 146 11.3.1 Technofil és technofób elfogultságok... 146 11.3.2 Régi és újabb keletű idolumok... 147 11.3.3 Korai információtechnika kritikák... 149 11.3.4 Az információ kultusza... 149 11.3.5 Clifford Stoll Silicon Snake Oil... 151 11.3.6 A multimédia túlértékelése... 153 11.3.7 Ikonikus fordulat?... 154 9
11.3.8 Vége a Gutenberg-galaxisnak?... 154 11.3.9 Az emberiség kommunikáció technológiai felszabadulása?... 155 11.3.10 Technology One és Technology Two... 156 11.3.11 Homo informaticus?... 157 11.3.12 Neil Postman technológiakritikai nézetei... 158 11.3.13 Technopoly?... 159 11.3.14 Információkultusz... 160 11.3.15 Informatizált iskola?... 160 11.4 Összefoglalás... 161 11.5 Önellenőrző kérdések... 162 12. Összefoglalás... 163 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása... 163 12.2 Tartalmi összefoglalás... 165 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása... 166 13. Kiegészítések... 168 13.1 Irodalomjegyzék... 168 13.1.1 Hivatkozások... 168 14. Ábrajegyzék... 173 15. Médiaelemek... 175 16. Tesztek... 176 16.1 Próbateszt... 176 16.2 Záróteszt A.... 180 16.3 Záróteszt B.... 185 16.4 Záróteszt C.... 189 10
1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉSEK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elkészítésének az volt a célja, hogy az általunk tervezett képzésben résztvevők számára összefoglaljuk az információtechnológia és információs társadalom témakör legfontosabb alapelemeit és ezek összefüggésrendszerét. Munkánk során szem előtt tartottuk azt az ilyen jellegű tananyagokkal kapcsolatos követelményt, hogy a tananyag tartalmi összetevői oly módon legyenek összeválogatva és rendszerbe szervezve, hogy ezzel a hallgatók szemléletét is formáljuk, és használható gyakorlati segítséget nyújtsunk későbbi tevékenységükhöz. A tananyag elkészítését az a jövőbeli informatikus-könyvtáros szakemberekkel szemben támasztott igény tette szükségessé, hogy képesek legyenek az információs társadalom fogalom interdiszciplináris értelmezésére, az információfeldolgozás különböző formái illetve az alapvető információs rendszerek megértésére és a vonatkozó ismeretek rendszerbe illesztésére. A tantárgy tanításának célja egy átfogó, az információ- és kommunikációelmélet legáltalánosabb fogalmi, technikai, történeti, és társadalmi összefüggéseit összefoglaló ismeretrendszer megismertetése az informatikuskönyvtáros képzés MA fokozatában résztvevő hallgatókkal. A tárgy tartalmi elemeinek megismerése során a hallgatók felismerik a szerteágazó ismeretrendszer összefüggéseit, és olyan szemléletre tesznek szert, amely a változatos információs- és kommunikációs jelenségek egységes értelmezésére teszi képessé őket. A tantárgyi követelmények teljesítése közben betekintést nyernek az információs és kommunikációs technológiák biológiai és történelmi meghatározottságába, értelmezni tudják azok társadalmi hatásait, megértik azok szerepét az emberi társadalom fejlődéstörténetében. 1.2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA A tananyag keretein belül az ember, információ, technika és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg olyan összefüggéseket, amelyek a 21. századra kialakult információs, tudásalapú társadalom determinációinak és perspektíváinak teljesebb megértését segíthetik elő. Hangsúlyozottan szerepel az anyagban az új, elektronikus információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi hátterének bemutatása. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján jövőperspektívákat vázolunk fel. Ismertetünk az információtechnológia pozitív hatásait hangsúlyozó esetenként túlhangsúlyozó nézeteket, és a mindenkori új információkezelő technikák és eljárások feltételezett negatív hatásait kiemelő, kritikus érveléseket is. Az egyes fejezetek fókusza az humán jelenségvilág információs aspektusaira, a gépi információs rendszerek fejlődéstörténetére, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a történetére és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatására irányul. A tananyag készítője inter-, illetve transzdisz- 11
ciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett. 1.3 A TANANYAG TEMATIKUS EGYSÉGEI Az információ megnyilvánulása és szerepe az emberi jelenségvilágban. Szimbólumalkotás, információs kapcsolatok a popperi ontológia keretrendszerében. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete az információs forradalmak gépi technológiákat megelőző szakaszai (Merlin Donald elmélete alapján). A gépi információtechnológia korai formái: a könyvnyomtatás és hatásai, a távközlés forradalmai, kép- és hangrögzítés, a tömegkommunikáció eszközrendszere és jelenségvilága. (Marshall McLuhan, Georg Gerbner, Neil Postman, Elisabeth Eisenstein, Frédéric Barbier és mások vonatkozó nézeteinek, gondolatrendszerének bemutatása). Az információs gépek jellemzői és alapformái. Mechanikus számológépek. Az elektromechanikus számológépek történeti jelentősége. Az elektronikus számítógépek kifejlesztésének története. Az átmenet a mainframe-korszaktól a személyi számítógépek megjelenéséig, a mai személyi számítógépek közvetlen előtörténete, jellemzőik. Az információs társadalom kialakulására vonatkozó elképzelések. Az információs társadalom jellemzői. Jövőképek és jövőtrendek. Az információtechnológia hatásainak és jelentőségének túlértékelése illetve a használatukban rejlő vélt vagy valós veszélyek történelmi perspektívából. 1.4 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK Az Információ és társadalom (Az információtechnológiától az információs társadalomig) című tananyag elsajátítása nem csekély kognitív és akarati erőfeszítéseket igényel. Mielőtt hozzálát a tanulás megkezdéséhez, ne feledje, hogy a tanulás munka: tudatos ismeretszerzés, ismeretrendszer építés és -bővítés, amely A tanulás eredményessége szempontjából a személyes energia- és időráfordítás a legfontosabb tényező. A befektetett szellemi erőfeszítés az, ami a mély megértéssel járó tudás kialakítását lehetővé teszi. Ebben a tankönyvben a tananyag tagolása, felépítése és logikai egybeszervezettsége olyan, hogy elősegítse az önálló, eredményes tanulást. A tanuló részéről az előzetes ismeretek mozgósítása mellett a legfontosabb a megfelelő tanulási stratégia és a motiváció. A tárgy eredményes tanulásához szükség van azoknak az ismereteknek egy részére, amelyeket a tanulók középiskolai tanulmányai során sajátítottak el. Ezeknek a felelevenítéséhez a hallgatók haszonnal forgathatják a középiskolai tankönyveket, illetve általános enciklopédiákat, ismeretterjesztő munkákat és internetes forrásokat is tanulmányozhatnak, amelyekre a tananyagban számos utalás történik. A tananyag, széleskörű és sokrétű ismereteket foglal össze, megértése és elsajátítása eltérő mélységű és szélességű előzetes ismereteket igényel a különböző tudományterületeken. Mivel ezek az előzetes ismeretek tanulónként eltérőek, a felsorolt forrásokból mindenkinek más-más arányban, személyre szabottan kell meríteni az anyag elsajátításához. A tankönyv és a kiegészítő források egyrészt elősegítik a tananyag megtanulását, másrészt kalauzként szolgálhatnak, további elmélyüléshez. Ezért a tanulási 12
útmutató a kötelező megtanulandókon túl számos olyan forrásmegjelölést tartalmaz, amely a saját elmélyüléshez kínál fogódzókat, ugyanakkor elősegíti olyan tájékozottság megszerzését is, amivel könyvtáros-informatikusként a tanácsadótájékoztató szerepet magas szakmai színvonalon történő művelheti. Figyelembe véve, hogy az egyes leckék (amelynek megjelölésére a fejezet kifejezést szinonimaként használjuk) önálló, gyakran egy egész tudományterületet reprezentáló egységek, a könyvet fejezetenként érdemes tanulni, olyan módon, hogy egy-egy alkalommal egy fejezetre koncentrálunk. Először célszerű figyelmesen átolvasni a teljes leckét, a tartalom fő vonalainak megértésére koncentrálva. Az összefüggések felismerésére való törekvés nélkül történő magolás a tanulás legrosszabb hatásfokú formája. Ha viszont valaki az ismereteket összefüggésekbe helyezve, értőn tanul, a tanultak sokáig megmaradnak és a megtanultak eltérő kontextusokban is alkalmazhatók lehetnek! Az eredményes tanulás előfeltétele, hogy amikor tanulunk, akkor a tanuláshoz szükséges belső állapotban legyünk. Ez egyrészt azt feltételezi, hogy amikor elkezdjük a tanulást, ne legyünk nagyon fáradtak, rendelkezzünk azzal az energiával, ami a tanuláshoz szükséges. Legyen erőnk a szellemi frissesség és fogékonyság állapotának fenntartásához, a figyelem ébrentartásához és a folyamatos koncentrálóképesség feltételeinek biztosításához. A legfontosabb még részben a fáradtság leküzdésére is alkalmas feltétel azonban a megfelelő motiváció, a tananyag tartalma iránti érdeklődés és kíváncsiság. Úgy gondoljuk, hogy az Információelmélet Információs jelenségek és folyamatok című tárgy alkalmas az érdeklődé felkeltésére, és folyamatos fenntartására. Amiről ez a könyv szól, nem más, mint az információ fogalmának körüljárása után a planetáris szintű információs forradalom, a biológiaiból evolúcióból kibontakozó kulturális és technológiai evolúciónak illetve az ezek alapját képező kommunikációs forradalmaknak a nyomon követése. 13
2. AZ INFORMÁCIÓ SZEREPE AZ EMBER VILÁGÁBAN 2.1 CÉLKITŰZÉS Ennek a leckének az a célja, hogy a hallgatókat bevezesse az ember sajátos információs világába. Felhívjuk a figyelmet arra a nem minden részletében ismert folyamatra, amelynek eredményeképpen egy biológiai rendszerben megjelenik a pszichikus információ. Megismertetjük a hallgatókkal a popperi három világ elmélet alapjaival, amely elmélet a téma tárgyalásának átfogó keretrendszereként szolgál. A hallgatók a témával való foglalkozás során számos új, esetleg felszínesen ismert fogalom jelentésvilágával is megismerkednek, így alapműveltségük is bővül. 2.2 TARTALOM A genetikai információ és a pszichikus információ jellemzői és a közöttük lévő szerves, evolúciós kapcsolat jellege. Az élőlények információs akciórádiuszának a növekedése, távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés. Az emberi autonóm információs világ kialakulása, szimbolikus kogníció. A popperi három világ elmélet. Az elmélet keretrendszerében és az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzése. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 2.3.1 A genetikai információ Minden emberi élet kezdeténél DNS-molekulák struktúrájában kódolt információkat találunk. Ez az információkészlet a genetikai információ (génkészlet, genom), amely a zigóta osztódásával kezdődően a környezettel való rendkívül komplex interakciók sorozatán keresztül dinamikus információs rendszerként vezérli és szabályozza az ember szervezetének kialakulását (genetikai program). Az emberi szervezet alapegységei a sejtek. Minden egyes sejt tartalmazza a teljes génkészletet, azonban az, hogy mikor milyen gének aktívak, sejtcsoportonként változó. A sejtek parányi automaták, amelyeknek előre programozott működését a fehérjemolekulák térszerkezetében manifesztálódott információk határozzák meg. Az egyes sejtek működése nagyrészt autonóm, ugyanakkor egymással összehangolt; az összehangolást jelként szolgáló speciális molekulák végzik (adrenalin, acetilkolin stb.). A soksejtű emberi szervezet kibernetikus gépként működik: a rendszer egyensúlyi állapotának fenntartásához illetve átalakulásainak generálásához szükséges információs kapcsolatok speciális kémiai illetve elektrokémiai folyamatok és kölcsönhatások révén valósulnak meg. 2.3.2 A pszichikus információ A rendkívül komplex rendszer elemeinek hatékony összehangolására és a környezettel történő kapcsolatok optimalizálására speciális sejtek, a neuronok jöttek létre. A neuronok elektrokémiai kölcsönhatások révén a kémiai szabályozásra ráépülő, arra rásegítő, nála gyorsabb és pontosabb szabályozást tesznek lehetővé. Ezt az 14
együttes rendszert neuro-endokrin rendszernek nevezik. A neuro-endokrin rendszer biztosítja a szervezet belső állandóságát, illetve a környezeti hatásokra irányuló válaszkészségét. A neuronokcsoportok koncentrációja alkotja az emberi agyat, amely képes a külvilág mentális modelljeinek létrehozására. A mentális modellekben kódolt belső reprezentációk a neuronhálózatok összetett kapcsolatrendszerére és aktivációs mintázataira vezethetők vissza, ezek képezik a tudatossággal rendelkező emberi elme materiális alapját. Az agyműködésnek ezen a szintjén létrehozott információkat pszichikus információknak szokták nevezni. 2.3.3 A genetikus információtól a pszichikus információig Nem könnyű és egyelőre megoldatlan probléma annak a magyarázata, hogy a kémiai és fizikai kölcsönhatások bármely komplex rendszere is hogyan vezetett el az emberi pszichikumhoz, és a magasabb idegműködésekben megnyilvánuló pszichikus információk megjelenéséhez. A magyarázatokat kereső kutatók egy része az élőlények információs akciórádiusza expanziójából indul ki. Az egyszerűbb élőlények és környezetük kapcsolatrendszerében ugyanis a külvilág leszűkített módon játszik szerepet, amelynek összetevői biológiai hasznosságuk vagy veszedelmességük alapján szelektálódtak. Csak a létfontosságú hatások azonosítására és feldolgozására alakultak ki speciális érzékelésre alkalmas sejtek, sejtcsoportok és érzékszervek. Az evolúció takarékoskodása arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy ha az élőlény a feltétlenül szükségesnél egy kicsivel is több energiát fordít a külvilág letapogatására, máris számolnia kell szaporodási eredményessége csökkenésével. Az viszont létkérdés, hogy az élőlény fennmaradása szempontjából jelentős külvilági hatás azonnali válaszreakciót váltson ki. Ezért kezdetben, az evolúció korai szakaszaiban a biológiai szempontból releváns inger önmagán kívül semmit sem jelölhet: az automatizmust kiváltó input, amely reflexet aktivál. Ahhoz, hogy a környezeti hatások jelfunkciót vegyenek fel magukon kívül valami mást is reprezentáljanak, veszíteniük kellett biológiai jelenőségükből. Olyan külső impulzusok válhattak az élőlény számára a környezetéről objektív információkat szolgáltató jelekké, amelyek hatása a még érzékelhetetlen és a már éppen érzékelhető, de biológiai szempontból kevésbé jelentős közötti sávban volt. 2.3.4 Késleltetett interaktivitás A távolról történő érzékelés képessége alapfeltétele annak, hogy a szervezet valamilyen külső hatást jelként, a külvilágra vonatkozó, a külvilág bármely elemét reprezentáló információként értékeljen. A jelhasználat evolúciójának első lépéseként a biológiai szempontból nem elsőrendűen fontos, de az élőlény számára észlelhető külvilági hatások előre jelezték biológiailag releváns bekövetkezését. Ez a pavlovi feltételes reflex. (A pavlovi első és második jelzőrendszer úgy is értelmezhető, mint különböző biológiai relevanciájú ingerek csoportjai.) A környezetben történő sikeres viselkedésformák spontán, próba-szerencse útján történő kialakulását leíró operáns kondicionálás modellje már átvezet a biológiai determináció határait tágító felfedező (exploratív) viselkedéshez. Az emberiség kulturális evolúciójának gyorsuló szakasza, az emberi megismerés és alkotó tevékenység kreatív kibontakozása akkor kezdődött, amikor a közvetlen 15
biológiai hasznosságra irányuló cselekvésorientált interakción túl lehetőség adódott a valóság szemrevételezésére is. Végső soron a késleltetett, illetve kikapcsolt interaktivitás vezetett el a reflexióhoz, az elemző gondolkodáshoz, a tudomány, a művészet, a kultúra és a civilizáció kibontakozásához. Az emberi autonóm információs világ kialakulásában döntő szerepe volt a szimbólumok létrehozásán és használatán alapuló megismerésnek (szimbolikus kogníció). Szimbólumok használatára az állatok egyes csoportjai is képesek, de szimbólumok tudatos létrehozása az ember egyedi sajátossága. 2.3.5 A szimbolikus kogníció Fajunkat a szimbólumalkotó és szimbólummanipuláló képesség tette alkalmassá a beszédre, képalkotásra, írásra, az elektromágneses hatások segítségével történő információrögzítésre és -továbbításra, valamint komputerhálózatok kifejlesztésére. A gondolat, a nyelv, a tudomány, a művészet, a vallás olyan szimbólumvilágok, amelyek meghatározzák a mindenkori emberi társadalmak fizikai keretrendszerét. Az emberek által készített artefaktumok a könyvektől kezdve a gépkocsin keresztül a számítógépig nem mások, mint szimbolikus aktivitások materializációi. A szimbólumvilágok összefüggő, az azokat továbbfejlesztők szándékaitól függetlenül érvényesülő, koherens belső logikával rendelkeznek, amely ezeknek saját belső dinamikát és autonómiát kölcsönöz. A matematika, a fizika, a zene, a nyelvek, a jog mind ilyen autonóm, szimbólumokból felépített rendszerek. Ezzel az ember világa egy fontos összetevővel bővült a bioszféra többi élőlényéhez képest. Az ember nemcsak a természeti, hanem a szimbolikus világok által meghatározott környezetben is él. Ez a kulturális szféra szabadítja meg az embert a darwini elv kényszerű korlátaitól. Intenzív és sokoldalú»szellemi«kölcsönhatásai folytán minden ember részese a kulturális fejlődés teljes tapasztalatkincsének. 1 Az emberi társadalom működésének megértését és befolyásolását az teszi különösen nehézzé, hogy a nyelv, a jog és más, szimbolikus kulturális szabályozó rendszerek nem közvetlen ok-okozati összefüggések, hanem jelentések útján irányítják az egyéneket. A cselekvések, történések mögött autonóm egyedek vannak, akik felismerik a szimbólumok jelentését, és szabadon döntenek. Az emberi pszichikumban tárolt információk egy-egy szuverén univerzumot jelentenek, és az inputok értelmezése valamint az azokra adott válaszok minden más információs rendszernél nagyobb mértékben függnek az előzetes programozástól és a rendszer pillanatnyi állapotától. 2 1 Eigen, M. Winkler, R.: A játék. Természeti törvények irányítják a véletlent. Budapest, Gondolat Kiadó, 1997. 308. o. 2 A jelentésgazdag szimbólumokra irányuló figyelem az irányítás központi kérdését a kommunikációról áthelyezi a befogadó előzetes programozására. A mérnök számára a kommunikáció során az információ számszerűen kifejezhető mennyisége áramlik A-tól B-ig; a szemiotikus szemével nézve úgy kommunikál, hogy»rámutat«arra az információra, ami már tárolva van B-nél. Habár a mérnöki modell jobban megragadja azt a helyzetet amikor például valaki rutinszerűen érdeklődik a lengyelországi Oswiecim német neve felől, a szemiotikai modell valószínűleg jobban kifejezi azt, ami akkor történik, ha itt elolvassuk a választ: Auschwitz. Az előzetes programozás, vagyis a jelentés révén egyes kilencbetűs szavak többet képesek»kommunikálni«más ugyanilyen hosszúságú szavaknál Beniger, J., i. m., 155 156. Beniger, i. m., 163. o. 16
2.3.6 A popperi három világ elmélet A szimbólumvilágok önálló létének és autonómiájának a feltételezése mutatkozik meg a kritikai racionalista filozófus, Karl R. Popper pluralista ontológiájában is. Popper szerint a létező realitás három, egymással összefüggő, de fenomenológiai státuszában eltérő világból tevődik össze. 1. kép Karl Popper három világa Az első világ (World 1.) a Kozmosz anyaga és energiája, a fizikai dolgok, állapotok, jelenségek szférája. Az élőlények és az ember agya is az első világ részét képezi. A második világ (World 2.) az emberi elme tudatállapotait jelenti, az agyban megnyilvánuló belső szubjektív tapasztalatokat. Ez az Ego, az Én mások számára ma még közvetlenül nem hozzáférhető szubjektív, belső világa, az egyedi tudattartalmak, érzelmek, álmok, vágyak, félelmek, gondolkodásformák, képzettartalmak változatos rendszereivel. A harmadik világ (World 3.) az eszmék, ideák, az objektív tudás világa, ami lényegében megegyezik a Bertalanffy-féle autonóm szimbólumvilágokkal. 3 Természetesen vetődik fel a kérdés, hogy milyen viszonyban van a fejezet elején bevezetett három világentitás (anyag, energia és információ) a popperi ontológia három világával? Először a két megközelítés komplementer jellege tűnik fel. A popperi hármas felosztás a létező realitás filozófiai megközelítése, míg az anyag, 3 A popperi 3. világ nem azonos viszont a platoni ideák világával. A platóni formák és ideák világa örök, változatlan igazságokat jelent, míg a popperi 3. világ az ember megismerő tevékenységének objektivált eredménye. 17
energia és információ triád a természettudományos világértelmezés entitásrendszere. Van azonban a két megközelítés között bizonyos mértékű megfelelés is. A popperi első világ magában foglalja a természettudományos modell mindhárom alapentitását, a 2. és a 3. világ pedig az információs entitás megnyilvánulásának speciális színtere: a 2. világ a pszichikus információk birodalma, míg a 3. világ az emberi pszichikumok által konstruált kulturális, szellemi szféra múltbeli és újonnan kialakított produktumainak exogramokban objektivált része. 2.3.7 A három világ elmélet és az emberi kogníció A popperi 1. és a 2. világ közötti kapcsolat realizálása egy sajátos interfészrendszer, az érzékszervek ingerfelvevő felületén keresztül történik, ahol a külvilág anyag/energia állapotváltozásainak egy része ingerként jelenik meg. Az ingerek ingerületi folyamatokat (elektrokémiai változásokat) hoznak létre, amelyek sajátos jelekként kerülnek feldolgozásra. Az agynak ezt a jelfeldolgozó működését ma gyakran értelmezzük a számítógépes metafora alapján, azaz hogy az agy nagy teljesítményű információfeldolgozó berendezés (processzor), amely inputok alapján sajátos outputokat generál. Az agyba jutó információk nagyobbik része nem tudatosul, ezek egyszerű szabályozási kölcsönhatásokban realizálódó információk. Az információk egy része azonban folyamatos, iteratív transzformációk eredményeképpen az ember belső mentális világában, tudatos, magasabb idegműködéseiben értelmeződik. A mentális térbe került információk alapján épülnek a külvilág reprezentációs modelljei, ezek teszik lehetővé a belátást és előrelátást, alakítják ki a hiteket, beállítódásokat, formálják a személyiség világról alkotott képét. 2. kép Az ember információs világai 18
A külső szimbolikus tárolás 4 lehetőségeinek felismerésével elkezdődött a szubjektív tudások objektivációjának és állandó korrekciójának, javításának (popperi terminológiával falszifikálásának ) folyamata, létrejött az emberi információs szféra új dimenziója. A popperi 3. világ. A 2. világ nem csupán létrehozza ezt az objektivált szimbólumvilágot, hanem vele szoros, iterációs kapcsolatrendszerben bontakozik ki, működik és fejlődik. 2.3.8 A három világ elmélet és a pszichikus szféra kialakulása Manfred Eigen a pszichikus szféra kialakulását a popperi három világ keretrendszerében írja le. Az evolúcióban [ ] a szelektív kiértékelés része az önreprodukáló szerkezetek versengésének. A rendszer saját kiértékelő elve, amely a hatékony reprodukció szempontjából optimális szerkezet kiválasztását végzi, okozati kapcsolatban áll az alapul szolgáló autokatalitikus mechanizmussal, valamint a rendszerre kényszerített határfeltételekkel. A pszichikus információk kiértékelési skálája a központi idegrendszer által vezérelt ingerfeldolgozással kapcsolatosan jött létre az evolúció során. Kezdetben kizárólag az előnyös, genetikailag előre programozott magatartásminták szelekciójára támaszkodott. (...) Ezen a szinten még csaknem teljes az egyezés a túlélés biztosítására irányuló szelekció elvével. A pszichikus információk kiértékelési sémája csak az emberben jut el az egyéni önállósághoz. 5 Az ember autonómmá vált szubjektív információs világa esetében hiányzik a genetikai tanulási folyamatokra jellemző objektív, szelektív kiértékelés, ezért a pszichikus információk univerzuma szabadon épülve valószerűtlen és veszélyes mémmintázatokat is generálhat. Az emberi pszichikumban lejátszódó információfeldolgozás mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye. A valóságról való modellalkotást, ismeretszerzést lehetővé tevő kognitív architektúra többlépcsős evolúció eredményeképpen alakult ki. (Donald, 2001). A Merlin Donald által leírt kulturális formációk az emberi társadalom fejlődésének különböző szakaszait jelentik, amelyeket az emlékezet és a gondolkodás belső folyamatainak eltérő szerveződése jellemez. Lényegében az agy (a számítógépes metafora alapján az ábrán: processzor1) különböző információkezelési működésmódjainak kialakulásáról van szó, a mindenkori rendelkezésre álló információs technológiákkal kölcsönhatásban. A 3. világban felhalmozott tudás alapján az emberiség képessé vált olyan szerkezetek elkészítésére, amelyek az agy információfeldolgozó tevékenységének bizonyos folyamataival analóg működésűek (az ábrán: processzor2). Az információs forradalom kibontakozásában és az információs társadalom kialakulásában ezeknek a gépeknek meghatározó szerepe van. 2.1 ÖSSZEFOGLALÁS A leckében először áttekintettük a genetikai információ és a pszichikus információ jellemzőit és a közöttük lévő kapcsolat jellegét. Ezt követően a pszichikus in- 4 A külső szimbolikus tár (external symbolic storage) Merlin Donald kifejezése. A külső szimbolikus tárolás az embernek azt a képességét jelenti, hogy rajz, írás, formázás segítségével képes szimbólumokat megjeleníteni és tárolni. 5 Eigen, M. Winkler, R., i. m., 308. 19
formáció eredetét az élőlények információs akciórádiuszának a növekedésére vezettük vissza és értelmeztük többek között a távérzékelés, feltételes reflex, exploratív viselkedés fogalmakat. Felvázoltuk a sajátos emberi kognitív habitusra jellemző szimbolikus kogníció és autonóm információs világ fogalmak jelentésrendszerét. Bevezettük a popperi három világ elméletet mint keretrendszert és magyarázó modellt. Végül a lecke záró részében az emberi kogníció illetve a pszichikus szféra kapcsolatrendszerének elemzését végeztük el. 2.2 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze a genetikai és a pszichikus információ összefüggésrendszerét! 2. Mutassa be a popperi három világ elméletet! 3. Miben különbözik a pszichikus szférára irányuló szelekció a szelekció egyéb formáitól Manfred Eigen szerint? 4. Mi jellemző az emberi társadalomban kialakult szimbólumvilágokra? 20