INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI
|
|
- Lilla Nemesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Összefoglalás Az Információ, ember és társadalom Az információtól az információs társadalomig című kötet megírását az információfogalom értelmezésének, az információfeldolgozás különböző formáinak és az alapvető információs rendszerek áttekintésének és rendszerbe illesztésének az igénye motiválta. Az egyes fejezetek fókuszában az információfogalom értelmezése, az információs rendszerek fejlődéstörténete, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a története és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatása van. A szerző az elemzések írása során az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett inter-, illetve transzdiszciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva. A kötet a bevezetést követően négy fejezetre tagolódik. Az első fejezetben (Az információ) az információfogalmat járjuk körül. A második fejezetben (Információs forradalmak) az információfeldolgozás, illetve az információfeldolgozó rendszerek fejlődését tekintjük át a biológiai, a kulturális és a technológiai evolúció egységes kontinuumában. A harmadik fejezet (Információs gépek) témája az előző fejezet végén felvázolt, az újkori gépi technológián alapuló információs forradalmak legutóbbi szakaszának részletes elemzése. A negyedik fejezetben (Az információs társadalom) az informatikai forradalom és a társadalom kölcsönhatásrendszerét vizsgáljuk. A könyv szövege hármas tagolású. A főszöveg az elemzéseknek az alap narratíváját tartalmazza. A főszövegtől tipográfiailag megkülönböztetett betétekben részletező és kiegészítő ismeretek vannak, melyek szervesen illeszkednek a főszöveg kontextusrendszerébe, de annak koherenciája a betétek elolvasása nélkül is kielégítő. A harmadik szint a lábjegyzetek sokasága, amelyek funkciója szintén többrétű. Részben bibliográfiai forrásmegjelölést szolgálnak, illetve továbbvezető, részletezőbb forrásokra hívják fel a figyelmet. Másrészt a főszövegben illetve a betétekben foglaltak értelmezésére, magyarázatára, árnyalására irányulnak. Gyakoriak az angol ritkábban német nyelvű idézetek, amelyek a források különösen figyelemre méltó és kifejező részleteit villantják fel az eredeti szövegezésben. A kötet a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára készült tankönyv, de a benne foglalt rendszerezett, sokrétű ismeretanyag, a bemutatott nézőpontok sokfélesége, a továbbvezető forrásokra történő gyakori utalások miatt hasznos és érdekes olvasmány lehet a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Bevezetés Az Információ, ember és társadalom című tananyag tartalmának kialakítása rendszerszemléletű megközelítéssel történt. Az információfogalom értelmezését követően az emberi információfeldolgozás jellegzetes kulturális formációit vizsgáljuk. Hangsúlyozottan szerepel az anyagban az új információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi hátterének bemutatása. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján jövőperspektívákat vázolunk fel. Áttekintjük az új infokommunikációs technológia, a tanítás és a tanulás kapcsolatrendszerét. Az Információ, ember és társadalom c. diszciplína az általános értelmiségi képzési blokk egyik alapozó elméleti tantárgya. Interdiszciplináris tárgyként az információval foglalkozó
2 tudományok alapelemeit, illetve más, az információval kapcsolatos tudományterületeket foglal magában. Mivel átfogó, egyetemes, általános információelmélet, illetve kikristályosodott információtudomány még nem alakult ki, a tananyag összeállítása során sem tűzhettük ki célul a teljesség és a véglegesség igényét. Ehelyett inkább az információval foglalkozó tudományok néhány fontos elemét emeltük ki, és az ember, információ és társadalom kapcsolatrendszerben fogalmaztunk meg fontos alapösszefüggéseket. A tartalom összeállítása tudomány-, technika- és társadalomtörténeti összefüggésekben gondolkodva történt, nem feledkezve meg az információk felhasználásával kapcsolatos antropológiai, szociológiai és filozófiai kérdésekről sem. A tananyag szerkesztésének egyik vezérlő elve a rendszerszemléletű megközelítés. Ez azt jelenti, hogy az egyes témákat (részrendszerek) horizontális és vertikális kapcsolataikban, azaz mindig egy nagyobb rendszer elemeként vizsgáljuk. Törekszünk az információk, illetve az azokat feldolgozó rendszerek világos körülhatárolására. Három alapvető információfeldolgozó rendszert tételezünk a nekik megfelelő információfeldolgozási formákkal. Ezek: a molekuláris rendszerek, az idegrendszer és a digitális infokommunikációs technológia. A szerteágazó ismeretanyagon végighúzódó másik vezérfonál az evolúciós szemlélet. Ennek lényegét az a tudományos módszer jelenti, hogy a vizsgált rendszerek jelenlegi állapotát azok előtörténetére vezetjük vissza. A tantárgy tartalmának kialakítása során a tágabb értelemben vett információtudomány különböző rész- és határtudományainak ismereteiből merítettünk. A matematikai információelmélet alapösszefüggései, kibernetikai, uláris biológiai, evolúcióbiológiai, szemiotikai és kommunikációelméleti ismeretek alkotják a tárgy elméleti, illetve szemléleti alapjait. Összefogó keretként az a tényanyag szolgál, amely az információhasználat és - értelmezés társadalmi/történeti meghatározottságát, illetve hatását mutatja be. Fontosnak tartottuk a kérdéskör filozófiai összefüggéseinek bemutatását is. Hangsúlyosan szerepel az anyagban az új információtechnika, a számítógép és a hálózatok, valamint a World Wide Web kifejlesztésének-kialakulásának szellemi, technikai, társadalmi vonatkozásai, különös tekintettel a könyvtárak szerepének megváltozására. Részletesen foglalkozunk az informatizálódó társadalom ismérveivel, elemezzük a folyamatban lévő trendeket, és ezek alapján felvázoljuk a jövendő perspektíváit. Fontos része a tananyagnak különböző szakemberek, filozófusok, írók az információs társadalomra vonatkozó kritikus véleményeinek ismertetése is. A kötet a bevezetést követően négy fejezetre tagolódik. Az egyes fejezetek fókusza az információs rendszerek fejlődéstörténetére, az elektronikus számítógépek és az internet létrehozásának a történetére és az információs társadalom néhány jellemző vonásának a bemutatására irányul. A tananyag készítője az elemzések írása során az egyes részelemek rendszerszemléletű integrációjára törekedett inter-, illetve transzdiszciplináris szemléletmóddal, egységes evolúciós keretrendszerben gondolkodva. A kötet a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára készült tankönyv, de a benne foglalt rendszerezett, sokrétű ismeretanyag, a bemutatott nézőpontok sokfélesége, a továbbvezető forrásokra történő gyakori utalások miatt hasznos és érdekes olvasmány lehet a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára is.
3 Az Információ, ember és társadalom c. tananyag ismertetése Első fejezet: Az információ Az első fejezetben (Az információ) az információfogalmat járjuk körül. Először elhelyezzük az információt egy a világ tudományos leírására alkalmas modellben, felvázoljuk az anyag-energia-információ fogalomrendszer egyes entitásainak jellemzőit és a közöttük levő összefüggéseket. Ezt követően rátérünk az információfogalom értelmezésére. Bemutatjuk az információ ontológiai státuszára irányuló elképzeléseket, majd az információ mibenlétére vonatkozóan vázolunk fel két jellegzetes megközelítést, amelyek az információt üzenetként, illetve alakzatként, mintázatként értelmezik. Röviden kitérünk a matematikai információelméletre, illetve az információ szemiotikai értelmezésére is. Áttekintjük a nyelvi kommunikáció információs mozzanatait, ismertetjük a nyelvi információátvitel fontosabb jellegzetességeit. Végül az ember világában vizsgáljuk az információ szerepét, különbséget téve a genetikai, molekuláris kölcsönhatásokban megnyilvánuló és a pszichikus információ között. A pszichikus információkról szólva kitérünk Ludwig von Bertalanffy szimbólumelméletére és Karl. R. Popper háromvilág-elméletére is. A fejezet záró részében a következő szövegrész vezet át a második fejezethez: A popperi 1. és a 2. világ közötti kapcsolat realizálása egy sajátos interfészrendszer, az érzékszervek ingerfelvevő felületén keresztül történik, ahol a külvilág anyag/energia állapotváltozásainak egy része ingerként jelenik meg. Az ingerek ingerületi folyamatokat (elektrokémiai változásokat) generálnak, amelyek sajátos jelekként kerülnek feldolgozásra. 1 Az agynak ezt a jelfeldolgozó működését ma gyakran értelmezzük a számítógépes metafora alapján, azaz hogy az agy nagy teljesítményű információfeldolgozó berendezés (processzor), amely inputok alapján sajátos outputokat generál. 2 Az agyba jutó információk nagyobbik része nem tudatosul, ezek egyszerű szabályozási kölcsönhatásokban realizálódó információk. Az információk egy része azonban folyamatos, iteratív transzformációk eredményeképpen az ember belső mentális világában, tudatos, magasabb idegműködéseiben értelmeződik. A mentális térbe került információk alapján épülnek a külvilág reprezentációs modelljei, ezek teszik lehetővé a belátást és előrelátást, alakítják ki a hiteket, beállítódásokat, formálják a személyiség világról alkotott képét. 3 1 a reprezentáció a különböző érzékszervi csatornákon keresztül érkező külső ingerekből az idegrendszer fogadó és feldolgozó apparátusának határán megjelenő mintázat, illetve az a folyamat, amelynek során sajátos biokémiai fordítással a mintázat létrejön (tehát pl. a fordított kép a retinán, mielőtt a látóideg az agy felé továbbítaná azt) Z. Karvalics László, Az inputok alapformái az indexek. Ezek a dolgok, folyamatok, állapotok közvetlen okozataiként megjelenő fizikai hatások. Az asszociatív kéregből érkező belső inputok is indexiális jellegűek (elektrokémiai-kémiai hatások). Amikor egy inger mintázatalakzatként reprezentálódik, és belső, mentális kategorizálás alapján nyer értelmezést, ikonról beszélünk. Itt jelenik meg az emberi pszichikumban a tárgytól leválasztott jel, és ezzel a tudatos reprezentáció lehetősége. Amikor pedig a valóság elemeinek jelölésére speciális index és ikonsorozatokat konstruálunk, megjelenik a szimbólum. A szimbólumok használata gyorsabbá és pontosabbá teszi a valóságról történő ismeretszerzés folyamatát, ezért a szimbolikus kogníció jóval hatékonyabb a preszimbolikus kogníciónál. 3 Az ismeret, a tudás, a bölcsesség, a készség, a jártasság, a tapasztalat, az emlékezet, a hagyomány, a vélemény, a meggyőződés, a hit, a világkép, a nyelv, a pletyka, a rémhír mind-mind információs alakzatok, különféle transzformációs állapotok, sémák és társadalmi kontextusok által meghatározottan. A transzformációs piramis csúcsán a világkép áll, amely kizárólag transzformál, őt nem transzformálja semmi (legfeljebb inkonzisztencia esetén, amikor lebomlik, a helyére új épül a meglévő, alacsonyabb szintű sémákból). Z. Karvalics László, 2004.
4 5. ábra: Az ember információs világai A külső szimbolikus tárolás 4 lehetőségeinek felismerésével elkezdődött a szubjektív tudások objektivációjának és állandó korrekciójának, javításának (popperi terminológiával falszifikálásának ) folyamata, létrejött az emberi információs szféra új dimenziója, a popperi 3. világ. A 2. világ nem csupán létrehozza ezt az objektivált szimbólumvilágot, hanem vele szoros, iterációs kapcsolatrendszerben bontakozik ki, működik és fejlődik. Az emberi pszichikumban lejátszódó információfeldolgozás mai formája hosszú fejlődési folyamat eredménye. A valóságról való modellalkotást, ismeretszerzést lehetővé tevő kognitív architektúra többlépcsős evolúció eredményeképpen alakult ki. (Donald, 2001). A Merlin Donald által leírt kulturális formációk az emberi társadalom fejlődésének különböző szakaszait jelentik, amelyeket az emlékezet és a gondolkodás belső folyamatainak eltérő szerveződése jellemez. Lényegében az agy (a számítógépes metafora alapján az ábrán: processzor1) különböző információkezelési működésmódjainak kialakulásáról van szó, a mindenkori rendelkezésre álló információs technológiákkal kölcsönhatásban. 5 A 3. világban felhalmozott tudás alapján az emberiség képessé vált olyan szerkezetek elkészítésére, amelyek az agy információfeldolgozó tevékenységének bizonyos folyamataival analóg működésűek (az ábrán: processzor2). Az információs forradalom kibontakozásában és az információs társadalom kialakulásában ezeknek a gépeknek meghatározó szerepe van. 4 A külső szimbolikus tár (external symbolic storage) Merlin Donald kifejezése. A külső szimbolikus tárolás az embernek azt a képességét jelenti, hogy rajz, írás, formázás segítségével képes szimbólumokat megjeleníteni és tárolni. 5 Kulturálisan kötött faj vagyunk, s szimbiózisban élünk saját közös kreálmányainkkal. Keressük a kultúrát, ahogy a madarak a levegőt. Cserébe a kultúra alakítja elménket, miként a szobrász formálja az agyagot. Donald, M.: A Mind So Rare. The Evolution of Human Consciousness. New York London, W.W.N&C,
5 Második fejezet: Információs forradalmak A második fejezetben (Információs forradalmak) az információfeldolgozás, illetve az információfeldolgozó rendszerek fejlődését tekintjük át a biológiai, a kulturális és a technológiai evolúció egységes kontinuumában. Az elemzés kiindulópontját a Beniger-féle felosztás képezi (az irányítás négy szintjének időrendi fejlődése, Beniger, 1986/2004). 6 Bemutatjuk a Beniger-féle felosztás szintjeit, a közöttük lévő kapcsolatokat, majd felrajzoljuk tudománytörténeti háttérrel a sejtek molekuláris kölcsönhatásaiban megnyilvánuló információs mozzanatokat (genetikai információ), és összefoglaljuk az agy és az elme információfeldolgozó működését értelmező újabb eredményeket. Ezt követően először a Beniger-skála egy további szakaszát vizsgáljuk meg finom felbontásban Merlin Donald klasszikus munkájára építve: az emberi információfeldolgozás és a kapcsolódó reprezentációs rendszerek egymásra épülő alapformáit. 7 A fejezet záró részében Donald utolsó kulturális formációjának (teoretikus kultúra) máig tartó alakváltozásait és következményeit fejtjük ki, felhasználva Neil Postman médiumelméleti elemzésének kategóriarendszerét. 8 Az információfeldolgozó rendszerek közötti kapcsolatok rendszere genealogikus és többrétegűen hierarchikus. Genealogikus, mivel ahogyan az egyes rendszerek jellemzésénél utaltunk rá az újabb szintek mindig evolúciósan épültek rá az azokat megelőzőre. 9 A hierarchikus jelleg alapvető megnyilvánulási formája az, hogy az információfeldolgozás molekuláris, neurális és pszichikus szintjei funkcionálisan egymásra épülnek, és kölcsönös függőségben vannak. A kulturálisan programozható agyak létezésének feltétele az agy kialakulását vezérelő gének létezése és működése. A neuronok citoplazmájában a fehérjemolekulák működésén alapuló komplex molekuláris folyamatok játszódnak le. Az egyes agyi területeken autonóm neuronok tömege kommunikál egymással. Erre a hihetetlenül komplex hatásrendszerre épül valahogyan a tudatos pszichikus szint, amely bizonyos vonatkozásokban a genomban foglalt parancsokat is képes felülbírálni és átírni. A társadalom működését fenntartó információfeldolgozás alapegységei az információk generálásának és értelmezésének entitásai az individuális elmék. Ebben az esetben a domináns szint az adott civilizáció komplex szabályozórendszere, amely alapvető információforrása az egyéni agyak programozásának. Az, hogy a társadalom érték-, norma- és szabályrendszere milyen mértékben meghatározó, függ az adott társadalom jellegétől. Az újkor szellemi áramlataival (felvilágosodás, individualizmus, romantika stb.) a korábbi társadalmak viszonylag homogén érték és normarendszerének fellazulása kezdődött meg, és mára ez a folyamat számos elemző szerint a civilizációt veszélyeztető mértékűvé vált. A 20. században kialakult zárt, diktatórikus társadalmak amelyek minden eszközt igénybe vettek polgáraik agyának ideologikus programozására csupán 6 Beniger, J.: Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai. Budapest, Gondolat Infonia, Eredeti megjelenés: Beniger, J. R.: The Control Revolution. Technological and Economic Origins of the Information Society. Harvard University Press, Donald, M.: Az emberi gondolkodás eredete. Budapest, Osiris Kiadó, Postman, Neil: Technopoly: the surrender of culture to technology. New York, Vintage Books, A genealogikus kifejezés jelentése: egymásra épülő, leszármazási (biológiai, evolúciós értelemben) kapcsolatban lévő.
6 efemer közjátékot jelentettek az általános trendben. Úgy tűnik, hogy a nyugati világon kívüli vallási fundamentalizmusok jelentik ma a pszichikus homogenitásra törekvő kulturális programozás utolsó bástyáit. Az információs társadalomban a társadalmat működtető információfeldolgozás az emberi pszichikumok és az információfeldolgozó artefaktumok között megosztva történik. Világosan kirajzolódik az utóbbi évtizedekben az a trend, hogy a mindennapi információfeldolgozás egyre nagyobb részét végzik elektronikus információfeldolgozó gépek. Ennek egy olyan kihatása is van, hogy társadalmi szinten csökkenhet az előzetes információfeldolgozás mértéke, ami egyrészt az autonómia erősödését, illetve visszaépítését jelentheti a különböző életvilágokban, másrészt pontos és aktuális információkat szolgáltat a problémák megoldásához a legkülönbözőbb élethelyzetekben. 10 A gépek információfeldolgozó képességeinek rohamos fejlődése azonban olyan elképzeléseket és félelmeket is generál, hogy gépi szakértői rendszerek fogják majd átvenni a társadalmak működésének az irányítását, újrarendezve esetleg ezzel a korábbi hierarchikus viszonyokat. Az információs rendszerek második szintje több szempontból is kitüntetett, középponti helyzetben van. Az emberi agyban megjelenő pszichikus információk világában születtek és születnek meg azok a kreatív gondolatok (idea-konstrukciók), amelyek megtestesülnek a harmadik és a negyedik szinten. Ugyancsak az emberi pszichikum az, amely úgy modellezi az első szinten lejátszódó folyamatokat, hogy azokat információs kölcsönhatásként fogja fel. Az emberi elme tehát egyrészt a tőle függetlenül létező első szint értelmezője, másrészt oka, létrehozója, formálója és magyarázója a harmadik és negyedik szintnek. Harmadik fejezet: Információs gépek A harmadik fejezet (Információs gépek) témája az előző fejezet végén felvázolt, az újkori gépi technológián alapuló információs forradalmak legutóbbi szakaszának részletes elemzése. Ennek során minimális technikai részletezéssel a számítógépek és az internet kifejlesztésének társadalmi és kulturális hátterét vizsgáljuk figyelmünket arra a kérdésre irányítva, hogy miben és milyen mértékben jelent újat a digitális elektronikus gépi információtechnika a korábbi kulturális formációk során kialakult információkezelési eljárásokhoz képest. A téma kifejtése a számítógép metamorfózisa metafora alapján történik; először a mechanikus és elektronikus rendszerek közötti átmenetet, majd a mainframe-től a személyi mobil infokommunikációs készülékekig ívelő fejlődési sort mutatjuk be. A számfogalom kialakulása és a számok diszkrét fizikai entitásokkal történő jelölése, a mennyiségi jelentéssel felruházott szimbólumok és a velük való műveletek elvégzésének szabályait leíró algoritmusok, valamint a helyiérték-tulajdonítás implicit módon magában foglalja a számolások mechanikus, gépi, automatikus végrehajtásának lehetőségét. Ennek a folyamatnak a kezdeti lépései mint már utaltunk rá az emberiség fejlődésének korai szakaszaiban megtörténtek. A számítástechnika tulajdonképpeni története azonban az újkor tudományos-technikai forradalmával kezdődött. Ebben a fejezetben azokat a fejleményeket vesszük sorra, amelyek az emberi információkezelés új horizontjait tárták fel, és amelyekről ma, a 21. század elején látszik (vagy valószínűsíthető), hogy markánsan befolyásolják az ember kognitív habitusát és formáló hatással vannak arra, amilyennek az ember a világot látja, ahogyan gondolkodik róla. Először a mechanikus számológépekről és a velük megjelenő új felismerésekről, lehetőségekről beszélünk, majd az elektromechanikus gépek körül kialakult szellemi horizontot vizsgáljuk, végül eljutunk a számítástechnika mai arculatát meghatározó elektronikus információs rendszerek hatásainak elemzéséhez. Ez a három fázis három, jól definiálható, logikusan egymásra épülő lépcsőfoka a gépi számolás lehetőségrendszere bővülésének. Ezt követően a mainframe-korszak jellemzőinek felvázolása után bemutatjuk azokat a fejleményeket, amelyek az informatika társadalmasításához, a személyi számítógépek megjelenéséhez és elterjedéséhez vezettek. Végül elemezzük annak a folyamatnak a fő mozgatóit, amelyek az egységesülő, planetáris információs rendszer, az internet és a world wide web kibontakozását eredményezte. 10 Beniger az előzetes információfeldolgozás példájaként említi a standardizált időzónák kialakítását. A mai informatika fejlettsége azonban már lehetővé tenné írja, hogy visszatérjünk a helyi időkre alapozott rendszerhez, s ily módon az irányítást az információk előzetes feldolgozásáról visszahelyezzük aktuális feldolgozásukra oda, ahol évszázadokon át a helye volt mindaddig, amíg a szállítás (a gőzenergiának köszönhetően) gyorsabb nem lett, mint a Nap haladása az égen. Beniger, i. m., 46. o.
7 Negyedik fejezet: Információs társadalom A negyedik fejezetben (Az információs társadalom) az informatikai forradalom és a társadalom kölcsönhatásrendszerét vizsgáljuk. A fejezet öt részből áll. A bevezető részfejezetben a társadalmi formációk megnevezésére irányuló törekvéseket, az egyes társadalomfejlődési korszakokra vonatkozó általában elfogadott jellemzőket felmutatva jutunk el az információs társadalom terminushoz. A második részfejezet az információs társadalom kialakulására vonatkozó elképzeléseket körvonalazza, és ismertet néhány próbálkozást az új társadalmi konstelláció bekövetkezésének konkrét mérőszámokkal történő megragadására. A továbbiak során az információs társadalomra vonatkozó korai, sokak számára utópisztikusnak tűnő elképzelések sorából megismerkedünk Daniel Bell illetve J. Masuda sokat hivatkozott gondolataival. Végül rendszerbe foglaljuk az információs társadalom jellemzőiről alkotott saját elképzeléseinket. A definíciós és mérési nehézségek ellenére számos kísérlet történt az információs társadalomnak nevezett új társadalmi formáció leírására. A társadalomkutatók közötti ellentét értelmezésének és talán feloldásának konstruktív formája lehet az a felfogás, hogy csupán nézőpont kérdése az, hogy valaki a kontinuitást vagy a diszkontinuitást emeli ki. Mindkét esetben egyazon valóság elemzése történik, a különböző aspektusokból végzett elemzések kiegészítik egymást. Ebből a komplementer megközelítésből kiindulva hasznos lehet számunkra a jelen társadalom és felsejlő jövőbeli kontúrjainak vizsgálata akár minimál-program (helyzetkép felvétele), akár nagyobb igényű trendmeghatározás, prognózis, akár a tévedés kockázatát is magában rejtő futurológia formájában. Az elemzési szempontok és a jellemzőnek vélt információstársadalom-ismérvek szerzőnként eltérőek, bár az egyes teóriák elemei között sok átfedés is található. Frank Webster az információs társadalom mibenlétének meghatározására tett kísérleteket öt fókuszpont köré csoportosítja, melyek egyúttal eltérő leíró fogalmi keretrendszert is jelentenek. Eszerint az információs társadalom kutatóinak elemzései általában a technika és a technológia területén, a gazdaságban, a foglalkoztatás szerkezetében, az idő és a tér érzékelésében, illetve a kultúra területén bekövetkezett vagy folyamatban lévő változások vizsgálatára irányulnak. Manuel Castells monumentális trilógiája a politikai-gazdasági hatalom természetét, a termelés megváltozott formáit, az emberi tapasztalás és életvilág új horizontjait, az információs technika forradalmát, valamint a kultúra és a kommunikáció változó világát teszi szociológiai elemzése tárgyává. Z. Karvalics László az új társadalom elemzésének szemléleti kiindulópontjait és diskurzusait olyan tengelyek mentén rendezi el, amelyek a tárgy megközelítésének eltérő metszeteit és módszertanait jelentik. Az információs társadalomnak az a megközelítése, amelyet ebben a fejezetben kifejtünk, az új társadalmi formáció néhány, a szerző által legfontosabbnak tartott karakterisztikus jellemzőjét vázolja fel. Ezek együttesen a szerzőnek azt a felfogását is jelzik, hogy az információs társadalom a sokrétű, a valóság különböző területein mutatkozó változások összességét jelenti, beleértve a valóság megtapasztalásának és értelmezésének új módozatait és formáit is. Az egyes jellemzők bemutatása egy-egy tézisszerű állítással kezdődik, amelyeket részletező, kifejtő értelmezés követ. Dr. habil. Komenczi Bertalan főiskolai tanár Az EKF Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport vezetője Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika intézet, Informatika tanszék 3300 Eger Eszterházy tér 1 Kommunikáció: Telefon: /2235 v Fax: Mobil: Mail: kbert@ektf.hu; Honlap:
KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
RészletesebbenTÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth
Részletesebben1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.
RészletesebbenBIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás
RészletesebbenBiológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.
Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy
RészletesebbenKÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)
KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
Részletesebben/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve
Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István
RészletesebbenA memória szemantikus értelmezései és metaforikus képei a művészetben
Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola A memória szemantikus értelmezései és metaforikus képei a művészetben DLA értekezés tézisei Antik Sándor Budapest, 2008 Témavezető: Dr. Peternák Miklós, egyetemi
RészletesebbenNemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag. 2011. március
Nemzeti Alaptanterv Informatika műveltségterület Munkaanyag 2011. március 1 Informatika Alapelvek, célok Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség
RészletesebbenDIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja
DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési
Részletesebben3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),
RészletesebbenFizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenMatematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenEsettanulmány: Az e-scola Képzési Rendszer alkalmazása egy KKV-nél
Hogyan használja belső képzési céljaira egy KKV az e-scola Képzési Rendszert, miért választotta ezt a megoldást, hogyan vezette be, és milyen hasznokat nyer ki a képzési programból?! A cégről röviden A
RészletesebbenTartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja
A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenINFORMATIKA 5-8. évfolyam
INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon
RészletesebbenA tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék
FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon
RészletesebbenA kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?
szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a
RészletesebbenA tudás alapú társadalom iskolája
Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenTartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása
Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú
RészletesebbenInformatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenTECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján Gárdonyi Géza Általános Iskola Érd Készült az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD FELHASZNÁLÁSÁVAL
RészletesebbenHELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK
HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK 1 MATEMATIKA (4+4+4+4) Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenAdigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,
Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése
RészletesebbenA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati Emelt szinten: gyakorlati és írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli A rajz és vizuális
RészletesebbenPadányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a
Részletesebbenközötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai
Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenINFORMÁCIÓELMÉLET. Komenczi Bertalan
Komenczi Bertalan MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Komenczi Bertalan Eger, 2011 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenBiológia - Egészségtan helyi tanterv
Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek
RészletesebbenMATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
RészletesebbenÁrpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV
MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.
RészletesebbenTanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgypedagógiai tartalmi megújításáért természettudományok
Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgypedagógiai tartalmi megújításáért természettudományok DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára
VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez
RészletesebbenA SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA
ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22
PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenBIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
RészletesebbenII. TANTÁRGYI TANTERVEK
II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott
RészletesebbenOpponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,
RészletesebbenNAGY RÉKA DIGITÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK: MÍTOSZ VAGY VALÓSÁG? INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HASZNÁLATÁNAK ASPEKTUSAI AZ IFJÚSÁG KÖRÉBEN
NAGY RÉKA DIGITÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK: MÍTOSZ VAGY VALÓSÁG? INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HASZNÁLATÁNAK ASPEKTUSAI AZ IFJÚSÁG KÖRÉBEN SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK TÉMAVEZETŐ: DR. LENGYEL GYÖRGY NAGY
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenVári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004
Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4
RészletesebbenProjektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása
Projektsikert elősegítő munkakultúra jellemzői és létrehozása dr. Prónay Gábor 12. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2009. április 2. AZ ELŐADÁS CÉLJA Nem lehet a problémákat ugyanazzal a gondolkodással
Részletesebben8. Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai
Gyarmathy Éva 8. Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai Bevezetés A digitális kultúra technikai eszközei új környezetet teremtettek, ami a gyerekek idegrendszerének fejlődését megváltoztatta. Ezt a meghatározó
RészletesebbenHELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok
HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenSzámítógépes adatrögzítő
Számítógépes adatrögzítő szakmai program tanulásban akadályozottak számára 31 346 02 számú részszakképesítés Benedek Elek EGYMI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola 1201 Budapest, Magyarok Nagyasszonya
RészletesebbenA kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenSulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?
Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar
RészletesebbenSzülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról
94 Tóth Edit Kasik László Szülői vélekedések a szociálisérdek-érvényesítő viselkedéssel kapcsolatos anyagi, szellemi és kapcsolati erőforrásokról A nemzetközi pedagógiai kutatásokkal ellentétben a hazai
RészletesebbenHELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA
HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenFogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:
FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást
RészletesebbenA távmunka és a távdolgozók jellemzői
TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,
Részletesebbenreális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenÁltalános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam
Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK
RészletesebbenA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI
FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN A katonai felsőoktatás reformja az euro-atlanti csatalakozás jegyében történik. NATO
RészletesebbenA követő mérés eredménye a 2. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
RészletesebbenStratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés
Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
RészletesebbenVI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE
VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség
RészletesebbenBudai Attila. Webalapú multimédiás interaktív oktatóprogramok
Budai Attila Webalapú multimédiás interaktív oktatóprogramok 1. A webalapú multimédiás interaktív oktatóprogram fogalma és szerepe a távoktatásban A tudásalapú információs társadalomba való átmenet időszakaiban
RészletesebbenKözépszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra. 72óra
Középszintű érettségi előkészítő 11-12, Rajz és vizuális kultúra 11. évfolyam E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a Kifejezés, Képzőművészet fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe,
RészletesebbenMérnök informatikus alapképzési szak
Dunaújvárosi Főiskola Mérnök informatikus alapképzési szak Tanterv. július 29. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás:... 7 Óraterv:... 10 Mérnök informatikus alapképzési szak tantárgyainak rövid ismertetése...
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenHelyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret
Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok
RészletesebbenAjánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
RészletesebbenMiniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére
Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)
RészletesebbenKözgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
247 Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Élénk szakmai vita bontakozott ki az elmúlt két három esztendőben a modern
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenÚj kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel
BÉRES CSABA ZOLTÁN ZSÁK JUDIT Új kihívások az e-önkormányzati szolgáltatások sikeressé tételében és azok összefüggései az információs műveltséggel A nemzetközi trendekhez hasonlóan az utóbbi években Magyarországon
Részletesebben5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára
5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.
Részletesebbenszemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről
szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenMatematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
RészletesebbenAtudásalapú társadalom új kihívások elé állítja az iskolát, amelyre az az oktatás folyamatos
Tóth Péter Budapesti Mûszaki Fõiskola, Tanárképzõ és Mérnökpedagógiai Központ Gondolkodásfejlesztés informatika órán Az informatika tantárgy mindössze 15 20 éves múltra tekint vissza a közoktatásban. Ennek
RészletesebbenÓraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk
Második idegen nyelv 9-12.évfolyam Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 563 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000463T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 63 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 749820 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenMultiMédia az oktatásban
DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenNYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY
NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar
Részletesebben