A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

Átírás

1 FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN A katonai felsőoktatás reformja az euro-atlanti csatalakozás jegyében történik. NATO tagságunkból fakadó feladataink közé tartozik a katonai filozófiák közelítése és a szellemi kompatibilitás mielőbbi elérése. Hazánk számára azonban hasonlóan fontos stratégiai cél az Európai Unióba való integrálódás és majdan teljes jogú tagként való hatékony és kölcsönös együttműködés kialakítása is. A magyarországi oktatást és képzést, ezen belül a katonai felsőoktatást is az európai normák szerint kell alakítanunk. A hazai felsőoktatás fejlődésére az információs forradalom is kihatással van. A tudás megszerzésének új módszereivel, a nyitott művelődés virtuális környezetében megváltozik a tanár-diák közti kommunikáció, átalakulnak a tanári-tanulói szerepek. A fenti kihívásokra a katonai felsőoktatásnak is meg kell újulnia. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó oktatás és képzésen belül a katonai szaknyelv tanulása, tanítása során is figyelembe kell vennünk az Európai Unió által jóváhagyott irányelveket, meg kell fogalmaznunk a reánk háruló feladatokat a XXI. századi tanulási-tanítási módszerek és eszközök hatékony alkalmazási lehetőségeit vizsgálva. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az információ és a pedagógia kapcsolatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nevelés-oktatás-képzés nagy része leírható, mint információk kibocsátása, felvétele, feldolgozása, tárolása és cseréje. A kommunikatív pedagógia, az információs didaktika és újabban a kognitív pedagógia irányzatai hangsúlyosan alkalmazták ezt a megközelítési módot. Az információs társadalom kifejezést az USA-ban a nyolcvanas évek elején főleg John Naisbitt Megatrendek 1 és Alvin Toffler A harmadik hullám 2 című művei nyomán használták először. Azóta több, lényegesen eltérő 1 Naisbitt, John: Megatrends. Warner Books, Toffler, Alvin: The Third Wave. Bantam Books,

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK értelemben kezdték használni. Három fő jelentését az alábbiakban lehet összefoglalni: 3 a) Információs az a társadalom, mely jelentős mértékben él az információáramlás elektronikus hálózataival. Ez a felfogás merőben technikai; nem mond semmit a társadalmi rend jellegéről. b) Az információs társadalom az emberiség új létezésmódja. Az ipari és az ezt megelőző társadalomalakzatokhoz képest átalakulnak a termelési, gazdasági, tulajdonviszonyok, megváltozik az értékrend és az életmód. Az informáltság, a szellemi vagyon szerepe minden másnál fontosabbá válik. S mivel egyre többen jutnak hozzá az információszerzés és a kapcsolatlétesítés korlátozhatatlan eszközeihez, sokkalta egyenlőbbekké válnak az életesélyek. Az információs társadalom modern formában és tömegméretekben megteremti a közvetlen demokráciát. c) Az információs társadalom világtörténelmi újdonsága valóban nem írható le kielégítően az informatikai forradalom jellemzőivel, hanem új társadalmi berendezkedést is jelent. Csakhogy ez egyáltalán nem az egyenlőség és demokrácia társadalma, hanem éppen ellenkezőleg: az információs vagyon, a szellemi meggazdagodás kevesek privilégiumává válik, mivel a minden eddiginél gyorsabb ütemű változásokkal csak azok tudnak lépést tartani, akik előnyös helyzetből startolnak. Felmérve az új helyzet kockázatait, az Európai Unión belül is számos programot indítanak, melynek középpontjában az iskolaügy áll. Az alábbiakban példaként idézünk néhány feladatot az Európai Unió törekvéseit tükröző egyik anyagból. Lehetővé kell tenni a demokratikus hozzáférést az immár nem hagyományos módon tárolt tudáshoz. Ennek érdekében a kormányzatnak a könyvtárhálózatokhoz hasonlóan elektronikus médiatárakat kell létesítenie és fenntartania. Fel kell készíteni az állampolgárokat az új médiumok kritikai használatára. Biztosítani kell az ifjúság védelmét az új médiumokkal való visszaélésekkel szemben. Az oktatásügyben, a szakképzésben, a tovább- és felnőttképzésben számolni kell az új szükségletekkel. Az iskolákat, nevelőotthonokat és könyvtárakat a világhálózatra kell csatolni. 4 XX. századbeli fejleményként a gyermek is és a pedagógus is bekerül egy minőségileg nyitottabb világba, és a szervezett információ- és tudásfelvétel színhelyein kívül hatalmas mennyiségben jutnak el hozzá műveltség- és napi tájékozottsággyarapító információk. A magyar katonai felsőoktatás modernizációja is a fenti tendenciák során kell, hogy előremozduljon. A jövőben a Nemzetvédelmi Egyetemen folyó 3 Zrinszky László: Tanárképzés és információs társadalom. Új Pedagógiai Szemle, 4 Uo., 1. o. 230

3 oktatásnak és képzésnek együtt kell változnia a tudásközvetítő eszközök kínálatával. A viszonylag zárt nevelési, oktatási rendszer erősen függ az információs környezettől. A tanárokat, oktatókat, hallgatókat fel kell készítenünk azoknak a médiumoknak a professzionális használatára, melyeket a katonai felsőoktatási intézményekben alkalmazniuk lehet. A jövőben a pedagógiai kompetencia részévé válik egyfelől az informális tudásfelvétel egybeépítése az intézményi tanulmányokkal, másfelől a sokáig kevésbé legitimnek tekintett tanulás szakszerű kezelésére való nevelés és önnevelés. AZ EURÓPAI UNIÓ IRÁNYELVEIVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Az Európai Unió és a csatlakozni kívánó országok oktatási miniszterei ban megfogalmazták az iskoláztatás minőségének javításával kapcsolatos i- rányelveket, melyek a magyar katonai felsőoktatás modernizációjában is változásokat sürgetnek. 5 A feladatok átfogják a közoktatás egészét, s olyan elemeket foglalnak magukban, mint a tanulók képesség- és tudásszintjének növelése, a tanulás eredményességének és sikerességének biztosítása, az iskolai oktatómunka és az iskolavezetés, a rendszeres értékelés, valamint az oktatás rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb felhasználása. E feladatok azon felismerésen alapulnak, hogy az oktatásnak és képzésnek kulcsszerepe van a fejlődés feltételeinek megteremtésében. Az alább idézett koncepció egy egységes Európa képét vetíti elénk, melyek a csatlakozni kívánó országok számára így Magyarország számára is az oktatási és képzési rendszerek kompatibilitásának, a képességek, az ismeretek mindenhol való elismerésének megvalósulását is kötelezővé teszi. A fentiek szellemében az uniós államfők 2000 márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten az alábbi négy területet jelölték meg a fejlesztés irányaként: a) A képesség és tudásszint növelése: különös tekintettel a legmodernebb információs és kommunikációs technikák, az idegen nyelvek, valamint a tanulni tudás elsajátítására. b) A tanulás eredményességének és a továbbtanulás sikerének hatékonyabb biztosítása: a felsőoktatásban való részvétel növekvő arányaival. c) Az iskolai oktatómunka és a vezetés rendszeres értékelése. 5 Mihály Ildikó: Az új évezred Európájának oktatási és képzési rendszere és az élethosszig tartó tanulás. Új Pedagógiai Szemle, 231

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK d) Az erőforrások és struktúrák megfelelő alakítása: az iskolán belüli hallgató/számítógép arányának a növelésével, s az egy főre jutó oktatási költség emelésével. Az Európai Bizottság 2001 márciusában, Stockholmban elfogadott munkaprogramja alapján a barcelónai csúcsértekezlet a maastrichti szerződés 149. és 150. pontja értelmében jóváhagyta a stratégiai célokat és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat. A megfogalmazott 13 feladat közül azokat idézzük és elemezzük, melyek a magyar katonai felsőoktatás, különösen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem számára is kihívást jelentenek: a tanárok és a szakoktatók oktatásának és képzésének javítását; a tanuló társadalomhoz szükséges készségeinek kifejlesztését; az információs és kommunikációs technikákhoz való hozzáférés biztosítását mindenki számára; a nyitott tanulási környezet megteremtését; az idegen nyelvek ismeretének javítását; az európai együttműködés erősítését. A fent említett feladatokhoz 42 kulcsfontosságú téma kapcsolódik, melyek közül számos kérdés a katonai felsőoktatás jövőjére is kihatással lesz. A Nemzetvédelmi Egyetem tanárainak és oktatatóinak is szembe kell nézniük az információs társadalom által felkínált új szerepkörökkel és lehetőségekkel. A TANÁROK ÉS A SZAKOKTATÓK OKTATÁSÁNAK ÉS KÉPZÉSÉNEK JAVÍTÁSA A tanárok és a szakoktatók oktatásának és képzésének javítása érdekében szükséges: azon képességek meghatározása, melyekre a tanároknak és szaktanároknak szükségük van ahhoz, hogy a megváltozott szerepüket be tudják tölteni az ismeretek társadalmában; olyan feltételek biztosítása, melyek segítik a tanárokat, hogy megfeleljenek a tudás alapú társadalom kihívásainak, egyebek közt az élethosszig tartó tanulás távlataiban. A TANULÓ TÁRSADALOMHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEI A tanuló társadalomhoz szükséges készségeit az EU miniszterei személyes és kulturális dimenziókba rendezték (1. sz. táblázat). 232

5 Terjedelmi okok miatt a táblázat szegmensei közül a továbbiakban csak az IKT ismeretek és az idegennyelv-tudást vizsgáljuk, mivel ezek kiemelkedő fontossággal bírnak a jövő ezred tisztjeivel szembeni követelmények között. A tanuló társadalomhoz szükséges készségei (Forrás: Új Pedagógiai Szemle 6 ) 1. sz. táblázat Alakészségek (olvasás-számolás) Matematikai, tudományos és technikai alapkompetenciák Vállalkozókészség Megtanulni tanulni Szociális készségek Idegennyelv-tudás IKT ismerete és használata Általános kulturáltság AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS Az információs és kommunikációs technikákhoz (IKT-hoz) való hozzáférés biztosítása megköveteli azt, hogy mindenki számára: legyen megfelelő felszerelés, oktatási szoftver, hogy ezeket valamint a Learning (tanulási) folyamatot alkalmazni lehessen a tanítási-képzési gyakorlatban, illetve, hogy bátorítsák az innovatív, IKT alapú technikák alkalmazását az oktatásbanképzésben. A NATO teljes jogú tagjaként hazánk számára kulcsfontosságú a tagországokkal való hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása. A korszerű haderő megteremtése, a tömeghadsereg felváltása professzionális állománnyal szorosan összefügg a technikai, informatikai és kommunikációs beruházások és fejlesztések megtervezésével és megvalósításával. A szellemi kompatibilitás terén való felzárkózáshoz a honvédség felső vezetése azon munkálkodik, hogy prognosztizálja a jövő évezred tisztjével szemben támasztható kritériumokat. A követelményrendszer a szakértelmiséggel, a vezetővel és 6 Uo., 3. o. 233

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK a szűkebb szakmával kapcsolatban állít komoly minőségi elvárásokat. Ezek közül kiemelkedő az idegennyelvtudás és az informatikai ismeretek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó kutatás és fejlesztés során is meg kell felelnünk a fenti elvárásoknak. Ennek érdekében egyetemünkön a korszerű oktatás-kutatást támogató rendszerek beszerzését és fejlesztését összehangolt elképzelés alapján kell folytatnunk. A tanszékek és intézeteknek hatékonyabban tudnának dolgozni, ha egymással összhangban végeznék a kutatást-fejlesztést. Nem elég a hallgatóknak csupán a számítógépeket és a hálózatot biztosítani, a katonatiszti, tanári állománynak a korszerű kommunikációs technikára, Internetre, multimédiás lehetőségekre épülő tananyagot és az ennek megfelelő módszertant is biztosítania kell. A számítógépet már több mint harminc éve próbálják alkalmazni az oktatás különböző területein. Ez idő alatt az informatika sokat fejlődött: a gépek, programok használata már csak minimális informatikai (elő)képzettséget követel mind a tanártól, mind a hallgatótól. A számítógéppel támogatott nyelvoktatás előtt is széles és új távlatok nyílnak. A jövőben a katonai szaknyelv tanulását, tanítását interaktív, multimédiára épülő nyelvoktató programokkal lehetne hatékonyabbá tenni. (E témával kapcsolatos tanulmányunk Gondolatok a katonai szaknyelvi oktatóprogramok fejlesztési szempontjairól címmel jelent meg.) 7 AZ IDEGEN NYELVEK ISMERETÉNEK JAVÍTÁSA Az idegen nyelvek ismeretének javítása érdekében: mindenkit két és ahol lehetséges akár három idegen nyelv megtanulására kell ösztönözni az anyanyelvén kívül, és minden életkorban növelni kell az idegen nyelvek fontosságának tudatát; arra kell serkenteni az iskolákat és a képzőintézményeket, hogy hatékony módszereket használjanak, és ösztönözzék a nyelvtanulást a későbbi életszakaszokban is. NATO csatlakozásunkat követően a Magyar Honvédségre számos új feladat hárul. A NATO kötelezettségek teljesítse kapcsán, a honvédség átalakulásával párhuzamosan egyre fontosabb szerepet kap az interoperabilitás kérdése. Számunkra az interoperabilitás a NATO szövetségi rendszerén belül a többi tagállam fegyveres erőivel való együttműködés képességét jelenti. Az együttműködés képességének számos összetevője van: az alkalmazott technikák, technológiák együttműködésén túl a haderőt alkotó eltérő kultúrájú, nyelvű és kép- 7 Forgácsné Göttler Viktória: Gondolatok a katonai szaknyelvi oktatóprogramok fejlesztési szempontjairól. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, évf. 2. sz. 234

7 zettségű emberek szellemi kompatibilitása alkotja. Ez a szellemi interoperabilitás azonban csak az oktatással teremthető meg, mely közös, előre definiált alapokon kell, hogy nyugodjon. A szellemi interoperabilitás a kommunikáció képességet feltételezi az együttműködő hadseregek katonái között, legyen szó a légi irányításról, mentésről, hadvezetésről, koordinációról és tervezésről. A kommunikáció pedig közös nyelvet, nyelvi kompatibilitást jelent. Az átalakuló haderő legjelentősebb lemaradása talán nem is technikai, technológiai jellegű volt, hanem éppen a nyelvi kompatibilitás területén mutatkozott. Napjainkban nem csak a haderő területén zajlanak gyökeres változások. Átalakulóban van az oktatás, az oktatás technológia is. A tanár és a diák szerepe megváltozik a XXI. században. A katonai szaknyelv tannítása, tanulása során olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint az élethosszig tartó tanulás, távoktatás, multimédia, nyitott tanulási környezet, virtuális kommunikáció. A nyelvi interoperabilitás, a kommunikáció képessége csak a folyamatos, magas szintű és technológiájában, módszertanában is megújult oktatással és a kor színvonalán álló informatikai és kommunikációs háttérrel biztosítható. A katonai szaknyelv oktatás jelenlegi helyzetéről, új módszereiről, az Internet, a számítógéppel támogatott nyelvoktatás lehetőségeiről, a multimédia előnyeiről jelen tanulmány keretein belül nem tudunk részletesen szólni. (E témát az Interoperabilitás és multimédia című tanulmányban elemezzük.) 8 Visszakanyarodva az EU oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó stratégiai intézkedéseihez, a továbbiakban a nyitott tanulási környezet megteremtéséhez szükséges feltételeket vizsgáljuk. NYITOTT TANULÁSI KÖRNYEZET A nyitott tanulási környezet sikeres megvalósítása öt kulcseredmény elérésétől függ: az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megnövelése az információs és tanácsadó szolgáltatások révén, melyeknek ki kell terjedniük a rendelkezésre álló tanulási kínálat teljes körére; olyan oktatási és képzési programokat kell kidolgozni, hogy azokban a felnőttek is részt vehessenek, összeegyeztetve a tanulást egyéb tevékenységeikkel és elkötelezettségükkel; a tudás alapú társadalom kihívásaira adott legjobb válaszként el kell jutni oda, hogy a tanulás mindenki számára elérhető legyen; mindenki számára rugalmas tanulási útvonal kirajzolásáról kell gondoskodni; 8 Forgácsné Göttler Viktória: Interoperabilitás és multimédia. Megjelenés alatt. 235

8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK az élethosszig tartó tanulás jegyében oktatási és képzési intézmények egész hálózatát kell kialakítani, különféle szinteken. A civil felsőoktatási, illetve nyugati katonai tanintézetekhez hasonlóan a Nemzetvédelmi Egyetemnek is hasonló célokat kell kitűznie. Az adaptációt tekintve a hazai tisztképzés hagyományait, sajátosságait és az információs társadalom adta informatikai lehetőségeket ötvöző koncepcióval érhetünk el eredményeket. A felnőttoktatás, az élethosszig tartó tanulás a katonai felsőoktatás számos területét érinti. Az átképzés, továbbképzés, nyelvi szintentartás, a békeműveletekre való felkészítés a katonai szaknyelvoktatásra is komoly felelősséget hárít. A magyar tiszteknek nagy része máig nem rendelkezik megbízható nyelvtudással. Közöttük nagy számban vannak olyanok, akiknek nem sikerült a középiskolai tanulmányaik során elsajátítani az angol, francia vagy német nyelvet. Tisztjeink a Nemzetvédelmi Egyetem 10 hónapos intenzív nyelvtanfolyamainak sikeres elvégzése után katonai szakanyaggal bővített C típusú nyelvvizsgát tehetnek. Az 1995-ben alapított NATO Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ (továbbiakban: BKNYK) a magyar és külföldi tisztek szaknyelvi továbbképzését tűzte ki célul. A 12 hetes kurzusokon a középfokú nyelvtudással rendelkező hallgatók felfrissíthetik általános nyelvismeretüket és elsajátíthatják a NATO beosztásokhoz, békeműveletekben való hatékony részvételhez szükséges katonai szókincset. A NATO két hivatalos nyelvén kívül (angol, francia) németül folyik az oktatás. A tanári állomány szaknyelvi felkészültsége, az anyanyelvi tanácsadók, lektorok és előadók közreműködése és az intézet komoly informatikai háttere eredményeként a hallgatók zöme a tanfolyamok végén sikeresen teszi le a NATO országok által elismert STANAG 6001-es (NATO Standardization Agreements for procedures and systems and equipment components) katonai nyelvvizsgát. A BKNYK-ban francia nyelvet tanító tanárként a felnőttképzés sajátosságaival is szembesültem. A tanfolyamainkra felvételiző tisztek nagy része már régen kikerült az iskolapadból. Az idősebb hallgatók a fiatalabb csoporttársaikhoz képest más munkatempót, munkamódszert, tanári hozzáállást igényelnek. A nyelvi tudásszint, kor, nem, anyanyelv, nemzeti kulturális jellegzetességek, tanulási attitűd alapján is heterogén csoportokban az eredményes közös munka gondos előkészítést és a tanári team (2-3 fő) tagjaitól összehangolt munkát követel. A több tekintetben is vegyes csoportokban az egyénre szabott munkatempó, a különböző módszerek igen hatékonyan befolyásolják a nyelvtanítás, nyelvtanulás eredményességét. Az információs társadalom technikai, kommunikációs vívmányai, az Internet, a számítógéppel támogatott oktatás, a videokonferenciák, multimédia előnyeit a jövőben a felnőttoktatásban is kamatoztatni tudjuk. A számítógéppel segített nyelvoktatás jelenlegi 236

9 állapotát, előnyeit, korlátait, a hallgatók és nyelvtanárok hozzáállását vizsgáló felmérés tanulságait a Számítógép használata a katonai nyelvoktatásban c. tanulmányban összegeztük. 9 A távoktatással előnyeit kiaknázva, videokonferencia lehetőségekre alapozva a már korábban végzett hallgatóink szinten tarthatnák, fejleszthetnék nyelvtudásukat. A távoktatás katonai szaknyelv-képzésben történő felhasználási lehetőségei, alkalmazásának előnyei és korlátai, a jelenlegi oktatási rendszerbe való illesztése további vizsgálatok és kutatások témája lehet. AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE Az európai együttműködés erősítéséhez négy részeredmény elérése szükséges: az elismertetési folyamat hatékonyságának és időszerűségének ösztönzése, hogy biztosítva legyen egész Európában a továbbtanulás és alkalmazhatóság is; létre kell hozni a felelős intézmények és hatóságok közötti együttműködést a minőségbiztosítás és az akkreditáció kompatibilitása céljából; átláthatóvá kell tenni az oktatási és képzési lehetőségekkel kapcsolatos információkat és struktúrákat egy nyitott európai oktatási régió kialakítása érdekében; ki kell alakítani az oktatás és képzés európai dimenzióit. A NATO tagországokkal való hatékony együttműködés egyik sarkallatos pontja a szellemi kompatibilitás. A katonai felsőoktatás e téren jelentős lépéseket tett az elmúlt években. Az integrálódási folyamat erdményeként létrejött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mely karaival, tanszékeivel, intézeteivel, katonai nyelvképzési központjával a civil egyetemekhez hasonló hasonló akkreditáción esett át. Megkezdődött a NATO szabványok fordítása, elemzése, adaptációs lehetőségeinek vizsgálata, hiszen az interoperabilitás, ezen belül a szellemi inteoperabilitás csak szabványok definiálásával és betartásával érhető el. A NATO soknemzetiségű szervezet, ezért igen fontos, hogy az együttműködés során munkakapcsolatba kerülő különböző anyanyelvű tisztek, katonák és civil dolgozók egységes követelmények szerint meghatározott szinten beszéljék a közös nyelvet. Mindebből következik az azonos követelményeken alapuló vizsgáztatás szükségessége. A NATO országok többségében STANAG vizsgarendszert alkalmaznak. 9 Forgácsné Göttler Viktória: Számítógép használata a katonai nyelvoktatásban. Kard és toll, 2002/1. sz. 237

10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A nyelvképzésben a STANAG 6001 öt nyelvtudási szintet tartalmaz: alapfokú; korlátozott munkavégzésre alkalmas; minimális szakmai; teljes szakmai; anyanyelvi. Minden szinthez tartozik egy rövid készségszint leírás a különböző nyelvhasználati területekre vonatkozóan. A szabványos nyelvtudási szintet egy négy számból álló számsorozat jelenti az alábbi sorrendben: szövegértés-beszédolvasási készség-íráskészség. A Nemzetvédelmi Egyetemen Nyelvi intézetében 1997 júliusában szerveztek először hármas szintű STANAG nyelvvizsgát. A már fentebb idézett Békepartnerségi Katonai Nyelvközpontban 1995 óta folyik a szaknyelvi továbbképzés a STANAG vizsga sikeres megszerzéséhez. A francia szakcsoport a Franciaországban alkalmazott és a BKNYK-ban honosított katonai szaknyelvi vizsgarenszert vette át (CMLF 10 ), mely természetesen egyenértékű a NATOban elfogadott vizsgával, a hallgatók pedig dupla okkevéllel távozhatnak. A MÉDIAPEDAGÓGIA Az előzőekben elemzett irányelvek tükrében a jövőben a Nemzetvédelmi Egyetem tanárainak, oktatóinak, hallgatóinak is meg kell ismerkedniük a XXI. századi oktatás új fogalmaival, köztük a médiapedagógiával. Az információs forradalom hatásaként az oktatásban lezajló változások eredményeként a médiapedagógia értelmezése is kibővült. A fejlettebb országok tapasztalatait is figyelembe véve a következő trendek rajzolódnak ki: A komputer válik azzá az egyetemes eszközzé, mely a szemléletesség és a szimuláció legtöbb feladatát megoldani képes. Előtérbe kerül az Internet mint a napra kész információszerzés eszköze és vele az mint a belső és külső kapcsolatok gyors és interaktív módozata. A konvertálható tudást nyújtó és moduláris képzés modelljének követésének szükségessége tovább erősödik s egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre megvalósításához. Nagymértékben megnő különösen a továbbképzésben a távoktatási rendszerek szerepe, és a levelezőnek nevezett de valójában az előadás és magántanulás labilis kombinációjából álló képzésbe bevonulnak a távoktatási elemek. (Jelen tanulmány terjedelmi korlátai folytán nem tér ki e kérdés érdemi vizsgálatára.) 10 CMLF Certificat Militarie de la Langue Franaçise Francia katonai nyelvi diploma. 238

11 Az elmondottak következtében átalakul a felsőfokú, középfokú, általános (?) iskolák oktatóinak a szereptára. Élőszavas kommunikációján kívül az egyes szakokon az oktatónak kell megterveznie és megszerveznie a szoftverkiválasztás és felhasználás egész rendszerét is. Pontosabban: nekik kell ezt előkészíteniük. Az immár hagyományosnak nevezhető audiovizuális eszközrendszert még mozgathatta egyetlen oktató, tervezhette s részben elő is állíthatta a szoftvereket, az új helyzetben már csak együttműködő teamek munkálkodása lehet eredményes. A pedagógusoknak és a pedagógiai technikusoknak a jövőben meg kell tanulniuk együtt dolgozni. A regionálisan szervezett központok professzionálisan elkészített anyagokat tudnak küldeni. Egyre több letölthető vagy megvásárolható oktatóanyag jelenik meg CD-ROM produkcióként, illetve a világhálón. A katonai szaknyelv tanulását, tanítását támogató oktatóprogramok jelenleg hiányoznak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A XXI. század technikai lehetőségeire alapuló interaktív, multimédiás nyelvoktató szoftverek kidolgozása csak a hallgatók, nyelvtanárok és számítástechnikai szakemberek közös munkája során valósítható meg. A tanárképzésbe és ezzel párhuzamosan a Nemzetvédelmi Egyetemre jelenleg és a közeljövőben is sokkal inkább olyan fiatalok kerülnek, akik szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek. Nem csupán a számítógépekkel való bánásmód elemi ismereteire gondolok, bár ez sem mellékes, hanem arra is, hogy könnyebben illeszkednek az ismeretszerző és képességfejlesztő tanulás új rendjébe, a réginél sokkal mozgékonyabb logikájába. Sokan éppen ebben látják az információs társadalomban folyó képzés-önképzés legfontosabb fejleményét. FELHASZNÁLT IRODALOM FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA: Gondolatok a katonai szaknyelvi oktatóprogramok fejlesztési szempontjairól. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, évf. 2. sz. FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA: Interoperabilitás és multimédia. Megjelenés alatt. FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA: Számítógép használata a katonai nyelvoktatásban. Kard és toll, 2002/1. sz. MIHÁLY ILDIKÓ: Az új évezred Európájának oktatási és képzési rendszere és az élethosszig tartó tanulás. Új Pedagógiai Szemle, NAISBITT, JOHN: Megatrends. Warner Books, TOFFLER, ALVIN: The Third Wave. Bantam Books, ZRINSZKY LÁSZLÓ: Tanárképzés és információs társadalom. Új Pedagógiai Szemle, 239