Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
|
|
- Márta Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait, szakmai felkészültségét. Jelen munkája tovább erősíti azt a feltételezésünket, hogy a tehetséges kutató szuverén tudós egyéniség. Wilhelm doktori értekezését, annak témafelvetése, az alkalmazott metodológiai eljárások és értelmezési technikák segítségével létrejövő jelentős újdonságot hozó kutatási eredményei a magyarországi antropológiai kutatás élvonalába emelik. A disszertáció szerkezetileg 7 nagy fejezetből áll, strukturális felépítése logikus, kiegyensúlyozott, arányos. Minden fejezetet jellemez a szerző magabiztos tárgyi tudása, a szakirodalom beható ismerete. Wilhelm Gábor kitűnően ismeri a kérdéskör nemzetközi és magyar nyelvű irodalmát. A rendkívül kiterjedt szakirodalomban való magabiztos eligazodása imponáló. A tanulmány szövege koherens, a koncepció mértéktartó. A szerző érzékeny egyensúlyt tudott tartani a teoretikus értelmezés perspektívája és a specifikus terület empirikus feldolgozása között, ilyenformán a kettő egymást erősíti és igazolja. Az anyagismeret magabiztossága, a koncepció kiérleltsége és a sikeres textualizációs stratégia teszi hitelessé és tudományosan relevánssá a disszertációt. Wilhelm Gábor doktori értekezése optimális módon tudja összeegyeztetni a kutatás kimunkált aktusát (a módszertani merevség) és a textualizációs stratégiákat (elméleti szigorúság). Wilhelm Gábor disszertációjának címe arra utal, hogy a szerző nagyszabású feladatra vállalkozott, amikor egy antropológiai tárgyelmélet megalapozására tesz kísérletet. A munka célkitűzéseinek ismertetése során ez a törekvés finomodik. A 2004-ben indult kutatás egyértelműen a kulturális antropológiai megközelítésből indult ki, amely az idők során szélesedett a kommunikációs nézőponttal. A munka arra az állításra alapozódik, hogy annak ellenére, hogy a társadalom és kultúratudományok figyelme az utóbbi évtizedben újra a tárgyak felé fordul, nincs pontos meghatározás és megfelelően kidolgozott elmélet a hétköznapi tárgyi világra vonatkozóan. A cél egy olyan elméleti keret felvázolása, amelyen belül ezeknek a
2 fogalmaknak a kapcsolata jobban megvilágíthatóvá válik. Egy ilyen elméleti keret felvázolása számos nehézségbe ütközik. A tárgy fogalmának tisztázása nem lehetséges a tárggyal kapcsolatos egyéb részletesebb fogalmak (funkció, affordancia, viselkedés) átfogó tanulmányozása nélkül. De az ezekkel kapcsolatos elméleti nézőpontokat, éppen úgy ahogy a tárgyakra vonatkozóakat a meghatározások sokfélesége és bizonytalansága jellemzi. Joggal utal arra is Wilhelm Gábor, hogy a tárgyak, mint entitások egy nagyobb világ, ontológia részeként működnek, ebből következően a tárgyak bármilyen leírása feltételez egy ilyen ontológiát. A szerző elemzésének igen átgondolt módszertani álláspontját a következőképpen adja meg: A vizsgálat menete a következő lesz. A probléma felvetése után az elemzés keretét vázolom, majd többféle megközelítési módra teszek kísérletet. Ezen belül kap helyet a tárggyal való kapcsolatunknak egyfajta tapasztalati leírása, kutatástörténeti helyzetkép felvázolása, majd a felmerülő szempontok, fogalmak, az előtérbe kerülő és háttérben maradó intuíciók kifejtése, megvitatása következik. Alapvető kérdésként merül fel Wilhelm Gábor számára, hogy a különböző vizsgálattípusok mennyire adnak eltérő képet a tárgyról és az is, hogy az egyes leíró nyelvek mennyire fordíthatók le egymásra. A munka emellett reflektálni kíván arra is, hogy az antropológia elemzések hogyan viszonyulnak a többi megközelítéshez, valamint arra is, hogy az adott tárgyelméletek milyen típusú társadalomképbe illeszkednek bele. Ezek a törekvések csak abban az esetben realizálhatók, ha a szerző túllép a kulturális antropológiai megközelítés keretein és interdiszciplináris nézőpontot alkalmaz. Wilhelm Gábor munkája nem kevesebbre vállalkozik, mint a tárgy problematikájával hangsúlyosan foglalkozó tudományterületek eredményeinek átfogó elemzésére. Ahogy ő fogalmaz munkája bevezetőjében: Szélesebb horizont nyílhat meg a kutatások és a gondolkodás előtt egyaránt, ha hajlandók vagyunk megismerni és felhasználni, beilleszteni és módosítani, avagy megcáfolni, bírálni például kommunikációtudomány, kognitív tudomány, pszichológia, fenomenológia, filozófia, nyelvtudomány, szemiotika, illetve számos alkalmazott tudomány ilyen irányú eredményeit is. Jóllehet igen széles körű ismeretanyag szintetizálására vállalkozik a szerző két perspektívát kitüntetetten kezel munkájában a társadalmi és a kommunikációs nézőpontot. Ami összeköti a két nézőpontot az a hétköznapi tárgyak társadalmi
3 dologként való folyamatának megragadása. Elemzésében Wilhelm Gábor elkülöníti a hétköznapi tárgyak ontológiáját és episztemológiáját és kiegészíti a nyelvi perspektíva vizsgálatával. Módszertani megközelítését az alábbi módon adja meg a szerző: A vizsgálat egyszerre próbál térképet rajzolni a tárgyak elemzéséhez, illetve a tárgyegyüttesek vizsgálatához, valamint beilleszteni ezt a keretet egy tágabb modellbe. Megpróbál tehát konkrét tárgyakból kiindulva haladni adott elemzési dimenziók felrajzolásához, illetve általánosabb fogalmak tisztázása segítségével eljutni a konkrét dolgok értelmezéséhez. A megközelítés kétféle iránya különböző tudományos keretet feltételez. A munka elméleti álláspontjaként a semiotic stance-et jelöli meg Wilhelm Gábor. A szerző hangsúlyozza, hogy nem elméleti elkötelezettségként viszonyul ehhez az elméleti állásponthoz, hanem pragmatikus megközelítésként használja, hangsúlyozva a tárgy szerepének különböző típusú szemiotikai megjelenését. A tárgyelmélet ebben a nézőpontban a tárgyak lehetséges medialitását helyezi a középpontba, a tárgyak materialitását vizsgálja kulturális szerepükbe ágyazottan. A tárgyak medialitásából következően érinti a szerző munkájában a tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatok és a tárgyakkal kapcsolatos reprezentációk viszonyának a kérdését is. A lehetséges elemzési utakat mérlegelve Wilhelm Gábor három alkalmazható megközelítésre utal. 1. Egy már létező elméletre alapozva empirikus anyagon igyekszik azt hasznosítani. 2. Több elméleti nézőpont ütköztetése megfelelően kiválasztott empirikus esetekkel. 3. Egy sajátosan új, egyedi elmélet létrehozása. A szerző szándékai szerint az általa választott út a második és harmadik eshetőség között foglal helyet, jóval közelebb állva a több elméleti nézőpontot ütköztető eljáráshoz. A disszertáció igen nagy ismeretanyag birtokában a tervezett utat járja be. Kitűnő érzékkel kofrontálja az egyes nézőpontokat és az affordancia elméletre alapozva hozza létre a tárgyelmélet új szintézisét. Az opponensi véleménynek nem lehet feladata teljes részletességben nyomon követni a célkitűzések disszertációban való realizálásának minden lépcsőfokát. Az egyes fejezetek részletes bemutatásától itt eltekintve azt mondhatom, hogy összességében alapos és koncepciózus kutatómunka eredményeként kitűnő, jelentős tudományos teljesítmény az előttünk fekvő disszertáció.
4 Az értekezés szigorú következetességgel és igényességgel ad választ a célkitűzések során megfogalmazott kérdésekre. A szerző igen kiterjedt szakirodalmi olvasottsága, az elméleti háttérben való magabiztos eligazodása és a kimunkált módszertan együttesen eredményezik az értekezés kiemelkedő tudományos teljesítmény voltát. A disszertáció sikerességének titka az alapos elméleti felkészültség és kifinomult érvelési eszköztár mellett a textuális stratégia. Ennek kimunkáltsága és reflektáltsága szembetűnő jellegzetessége és erénye Wilhelm Gábor értekezésnek. A dolgozat sikeres volta ellenére megfogalmazódott bennem néhány kétely, ellenvetés, kritika. Ezek közül szeretnék az alábbiakban néhányra kitérni. A szerző írásstratégiájának jól átgondolt és sikeresen működő eleme, hogy az egyes fejezetek végén röviden összegzi megállapításait. Ezek a szövegrészek az esetek többségében a dolgozat érvelési rendszerének fontos építőkövei, hiszen a szerző nem mechanikusan ismételgeti a korábban tett elemző megállapításait, hanem egy magasabb nyelvi és elvonatkoztatási szinten az azt követendően tárgyalandó problematikát megalapozóan fogalmazza meg azokat. Az egyes fejezeteket követő összefoglaló részek azonban nem minden esetben egyenletesen kimunkáltak. A disszertáció hátterét bemutató rövid bevezető fejezet összegzése néhány mondat csupán, s így nem is tudja betölteni szándékolt funkcióját. A Dolgok és tárgyak valamint a Tárgy kategorizálás című fejezetek esetében megtörve az eddigi fejezetek struktúráját az összefoglaló szövegrész teljesen elmarad. Ennek lehet oka a szerző tudatos döntése, de miértje az olvasó számára nem válik egyértelművé. Nem mindig következetes a szerző az olvasóval szemben megfogalmazott elvárásokkal kapcsolatban. Az mindenesetre egyértelműen a szerző javára írandó, hogy komolyan veszi a befogadó szerepét. Az egyes elméleti álláspontok ismertetése során szinte adottnak tekinti, hogy az olvasó legalább olyan szinten tájékozott a filozófiai, nyelvészeti, pszichológiai, antropológiai, szemiotikai, kommunikációelméleti stb. tudományterületekről származó megállapításokkal kapcsolatban, mint a ő. Ugyanígy bizonyos fogalmak ismeretét származzon az nagyon különböző diszciplínákból alapvetően elvárja a szerző olvasójától, más esetekben nem mindig következetesen engedményt tesz és körül írja a jelentést. Számos fogalom meghatározása nem azonnal,
5 hanem egy későbbi előfordulás során történik meg, ami nem igazán indokolható. (pl. design stance, affordancia stb.) Az egyes elméletek bemutatása során a szerző eltérő stratégiákat alkalmaz. Van, amikor egyértelműen állást foglal mellette, vagy ellene, más esetben eltérő nézőpontokat ütköztet, de nem foglal állást, ebben az esetben a döntést az olvasó kompetenciája körébe utalja, megint máskor kritikai észrevételeket tesz és az elméleti megállapítások hiányosságaira, ellentmondásaira utal. Itt nem a szerző tudatosságot vonom kétségbe, hanem arra szeretnék utalni, hogy ez az argumentációs rendszer sok esetben elbizonytalanítja az olvasót, miután túlzott mértékben diffúzzá válik az utalások rendszere. Egy példa erre: A fenti példák szerint Sigaut (1994) hármas felosztása nélkül nem lehet megragadni az artefaktumokat, eszközöket (struktúra, működés, funkció); a kettős természet kevés. Lásd még ehhez a design-theory által alkalmazott structure, behaviour és function hármas leíró szintet is (Szykman 1999). (Illetve ide jöhet negyedikként a materialitás is mint dimenzió, lásd Ishihara 2004.) (Lásd még Horst 1999 a szimbólum használatáról.) Hogy példáit szemléletessé tegye a szerző, gyakran utal a hétköznapi tárgyhasználat személyes tapasztalataira, de több esetben filmekre is. A busmanok és kólás üveg viszonyát bemutató filmre például két esetben is utalást tesz a szerző, de egyik esetben sem mondja meg miről is van szó pontosan. Ez persze lehet tudatos törekvés arra, hogy a kíváncsi olvasót utánanézésre sarkallja. Aki látta Jamie Uys Az istenek a fejükre estek című 1980-ban készült dél-afrikai vígjátékát a busmanok közé helikopterről lepottyant kólás üveg helyi közösségben kiváltott hatásáról pontosan érti mire is gondol Wilhelm Gábor, amikor az affordancia, a működés és a viselkedés szempontjából elemzi a tárgyakkal kapcsolatos viszonyainkat. De miután a disszertáció szövegének más részeiben is igen gyakran előfordul, hogy a szerző további tájékozódásra bizonyos szöveghelyek ismeretére utalja olvasóját az nem igazán éri el célját, mert túl nagy terhet helyez rá. Talán lábjegyzetek beiktatásával kiküszöbölhető lenne ez a probléma. Bár a munka filológiai kidolgozottsága rendkívül precíz és gondos, éppen ennek fényében nehezen érthető, hogy egyes szövegrészeknél nincsenek szakirodalmi utalások. Például amikor az antropológiai tárgykutatások újabb irányzatait mutatja be a szakirodalmi hivatkozások elmaradnak (207. oldal) Más esetben is következetlen a
6 hivatkozások rendszere. Az esetek többségében a bevett gyakorlatnak megfelelően a szerző neve után a hivatkozott mű megjelenési éve és az oldalszám is szerepel, más esetben azonban csak szerző és évszám, s van amikor csak a szerzőre hivatkozik. Ez igen gyakori filozófusok munkáinak említése során (Arisztotelész, Locke, Heidegger, Luhmann) Ez azért is nehézséget okoz, mert Arisztotelész és Locke munkái az irodalomjegyzékben sem szerepelnek Luhmanntól pedig három munkát is felsorol, így az utalás nem visszakereshető. A szövegben igen gyakori az ismétlődő gondolat. Ez ugyan több esetben indokolt, hiszen egy új kontextusban kerül tárgyalásra ugyanaz a dolog, azonban több esetben fölöslegesnek tűnik, a szöveget terjengőssé teszi. Például az ajtó és kilincs viszonyát elemző megállapítás legalább 4 alkalommal kerül említésre. A szövegben sok esetben előfordul elütés, stiláris pontatlanság. A munkát kiadása előtt egy alapos szöveggondozásnak kell megelőznie. A fenti kritikai észrevételek nem érintik a disszertáció tartalmi vonatkozásait. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szerző igen nagy felkészültség birtokában, rendkívüli precizitással és szorgalommal, mindvégig szigorú mérlegelés után teszi meg állításait. Külön kiemelendő a szerző azon törekvése, hogy észrevételeit nyelvileg igen árnyaltan, kifinomult módon tegye meg. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a szívós építkezés és az intellektuális erőfeszítés meghozza gyümölcsét. Összességében rendkívül igényes és koncepciózus kutatómunka eredményeként kitűnő, jelentős tudományos teljesítmény Wilhelm Gábor doktori disszertációja. Tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelel a doktori fokozattal szemben támasztott elvárásoknak. A munka mielőbbi publikációja kívánatos. A doktori fokozat megítélését legjobb meggyőződésemmel javaslom. Debrecen, 2011.október 23. Dr. Kotics József egyetemi docens
Antropológiai tárgyelmélet
Wilhelm Gábor Antropológiai tárgyelmélet doktori disszertáció Témavezető: dr. Ropolyi László 2010 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció PhD Program TARTALOM
RészletesebbenKÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,
RészletesebbenA TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KOVÁCS ILDIKÓ Gödöllő 2015 A doktori
Részletesebbenjellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.
Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
Részletesebben1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenÚtmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei A záróvizsgára bocsátás feltétele a konzulens által jóváhagyott szakdolgozat benyújtása. A szakdolgozat tudományos igényű alkotás, amellyel a végzős
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI
Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenTypotex Kiadó. Bevezetés
Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és
RészletesebbenA (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori
Részletesebbenszemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről
szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című
RészletesebbenRECENZIÓK. Pink education
146 Szociológiai Szemle, 2011/3 RECENZIÓK SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 146 151. Pink education Fényes Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányának felszámolódása?
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenA 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása
A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából
RészletesebbenAz éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Megvalósítás
1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Megvalósítás Ellenőrzés Az éves munkaterv
RészletesebbenA FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE
A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS HELYZETE Az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül a Magyar Honvédség. A változás komolyan érintette
RészletesebbenAz iskolakörzetesítés társadalmi hatásai
Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
Részletesebben2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.
2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenDoktori Értekezés Tézisei
Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református
RészletesebbenMultimédia és felnőttképzés. Dr. Krisztián Béla. krisztb@pte.hu
Multimédia és felnőttképzés Dr. Krisztián Béla krisztb@pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Humán Menedzsment Tanszék Az információs társadalomnak megfelelően
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina
RészletesebbenA karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban
PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás
RészletesebbenA SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő
RészletesebbenKovácsné Bakosi Éva. A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve
Kovácsné Bakosi Éva A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT A gyakorlatvezetés módszertani kézikönyve Az óvodai gyakorlati képzés korszerűsítése KÉSZÍTETTE: KOVÁCSNÉ
Részletesebbenszerepet tölt be. A nagy evolúciós átmenetek szinte minden esetben tekinthetők
Vélemény Szolnoki Attila Együttműködés térbeli koevolúciós modellekben című MTA doktori értekezéséről. 1. A témaválasztásról Az együttműködés a biológiai összes szerveződési szintjén kulcsfontosságú szerepet
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenF. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenAz informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenVONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy
RészletesebbenAkadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai
1 Fiatalon tanulunk, idısen megértünk. Marie von Ebner Eschenbach Tartalomjegyzék Akadémiai írás és szakdolgozat... 2 Akadémiai írás általános struktúrája... 3 1. Dolgozat bevezetése... 4 1.1 Témaválasztás
RészletesebbenKÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)
KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN
RészletesebbenÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN
Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
Részletesebbenaz Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív
RészletesebbenBelső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás
Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső
RészletesebbenMentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében
Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó
RészletesebbenSzakkollégiumi helyzetkép felmérése
Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenA kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás "A tanulók életkori sajátosságainak és tudásszintjének megfelelően képes a technika történetiségének és rohamos fejlődésének
RészletesebbenPedagógiai Program (Nevelési Program)
Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György
RészletesebbenA mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
RészletesebbenA vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben
A vizuális projekt, mint eszköz a kompetenciafejlesztésre a pedagógusképzésben WIEDERMANN Katalin Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác widi.kati@gmail.com A kulcskompetenciák Napjainkban a pedagógus szerepe
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenMinőségirányítási Program. Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010.
Minőségirányítási Program Kölcsey Ferenc Gimnázium Körmend 2010. I. Fenntartói minőségirányítási program (kivonat) A program célja, hogy megfogalmazza az intézménnyel szembeni elvárásait az egész rendszer
RészletesebbenSzociálpedagógus-képzés Egerben Csoportmunka képzési modell
Hadnagy József Szociálpedagógus-képzés Egerben Csoportmunka képzési modell Ki a szociálpedagógus? A szociálpedagógus a normál személyiségfejlődésű, disszociális tüneteket mutató és a különböző személyiségfejlődési
RészletesebbenGazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenINFORMATIKA Emelt szint 11-12.
INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
RészletesebbenMINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV Testnevelési Egyetem Doktori Iskola 2014. 1 1. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája kiemelkedő professzorok, kutató-személyiségek körül
RészletesebbenA TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt a személyes szolgáltatások területén megfogalmazott tevékenységeit a modernizáció fogalma köré építi.
A TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt a személyes szolgáltatások területén megfogalmazott tevékenységeit a modernizáció fogalma köré építi. TÁMOP 5.4.1 Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenA negatív kampányok sikerességéről és buktatóiról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
A negatív kampa nyok sikeresse ge ro l e s buktato iro l Kovács János vezető elemző Negatív kampányról akkor beszélhetünk a politikában, ha egy politikus vagy politikai párt egy másik politikus vagy politikai
RészletesebbenAz információs műveltségről való gyermeki gondolkodás
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola vezető: Dr. habil. Szabolcs Éva PhD Dömsödy Andrea Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori
RészletesebbenLOSZ. Magyarország Kormánya Dr. Orbán Viktor úrnak, Miniszterelnök. 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 4. Tisztelt Miniszterelnök Úr!
LOSZ LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1146 Budapest, Hermina út 57. Tel: 06-1 331 1313; Fax: 06-1 331 1396; e-mail: losz@losz.hu; www.losz.hu 21/2014. Magyarország Kormánya Dr. Orbán
RészletesebbenA Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014.
A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye Helyi tanterve 2014. Tartalomjegyzék I. Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye helyi tanterve...
Részletesebben3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE
HEM labor Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE 2014 a formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
Hatály: 2015. IV. 3- NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A Szabályzat célja... 3 A Szabályzat
RészletesebbenTANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV
1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenSZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1
SZTEREOTÍPIÁK GÖRBE TÜKRE SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás: A sztereotípiákról sokszor sokféleképpen hallunk és beszélünk, jelentőségükkel, a viselkedésünkre gyakorolt hatásukkal azonban sok esetben nem vagyunk
RészletesebbenBIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA
BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA Az osztályhoz tartozó, doktori ügyekben eljáró bizottságok: Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság Molekuláris Biológiai, Genetikai és Sejtbiológiai Tudományos Bizottság
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenRAVATHERM Hungary Kft. Környezetirányítási Kézikönyv
RAVATHERM Hungary Kft. Környezetirányítási Kézikönyv Környezetirányítási Rendszer eljárásai, szabályozásai Hatályba helyezés dátuma: 2014.07.01. Rendszer alkalmazási területe: EXTRUDÁLT POLISZTIROLHAB
RészletesebbenSzabó Péter János. Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval
Szabó Péter János Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval c. MTA doktori értekezés bírálata A 114. szövegoldalon 112
RészletesebbenLakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
RészletesebbenP. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén
Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit
RészletesebbenSegédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR HUMÁNTUDOMÁNYI, NYELVI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET Segédanyag a NEVELÉSTAN tantárgyhoz Összeállította Rakaczkiné Tóth Katalin Gödöllő NEVELÉSTAN 1 Nevelés
RészletesebbenA SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA
ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
Részletesebben1. számú melléklet ÚTMUTATÓ A PÁLYAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
1. számú melléklet ÚTMUTATÓ A PÁLYAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Az IKTV pályamunka terjedelme a formai követelményeket figyelembe véve maximum 10 oldal lehet, mellékletek nélkül. A 50 MB-tól nem nagyobb méretű
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenA munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer
RészletesebbenKönczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében
Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus
RészletesebbenPROGRAM ADATLAP. öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz
PROGRAM ADATLAP öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett
RészletesebbenJÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 Ügyszám: JNO-473/2010 Ügyintézı: dr. Győrő Attila Telefon: 06/1/47-57-334 e-mail:panasz@obh.hu
RészletesebbenA kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,
Részletesebben4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020
7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai
RészletesebbenRácz Andrea Szombathelyi Szilvia A jogi evaluáció gyakorlata
Rácz Andrea Szombathelyi Szilvia A jogi evaluáció gyakorlata Jelen tanulmányunk a Kapocs folyóirat korábbi, 6. illetve 7. számában közzé tett írásainkhoz kapcsolódik. "A szociális ellátások hatékonysági
RészletesebbenA fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány
A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén Összegző tanulmány Készítette: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj-Budapest, 2015. október
RészletesebbenA 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú angol és német nyelvi bemeneti mérések eredményeinek elemzése 2009. március
RészletesebbenÚt a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.
Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak
RészletesebbenÚj (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái
Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július
RészletesebbenSzabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos
366 Szemle A vidéki diákok nagy része nem a saját nyelvjárása mellé tanulja meg a köznyelvet, hanem helyette. Már az iskolában a tanítók és a tanárok elkezdik a tanulóikban a nyelvjárásokat visszaszorítani,
RészletesebbenApedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit
Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
Részletesebben3.1.5 megint nincs megcímezve, a megfelelő négy al-alfejezet sav-bázis egyensúllyal és a vas ionok hatásával foglalkozik.
OPPONENSI VÉLEMÉNY Kunsági-Máté Sándor Néhány aromás vegyület molekuláinak gyenge kölcsönhatása és ennek gyakorlati alkalmazása című doktori értekezéséről Kunsági-Máté Sándor aromás molekulák másodlagos
RészletesebbenIntézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája
Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus
RészletesebbenSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZATA
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZATA I. A SZAKDOLGOZAT CÉLJA A szakdolgozat készítésének célja, hogy tanúsítsa a hallgató tudását és szakértelmét valamely általa választott témában, a választott
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
Részletesebben