SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZATA

Átírás

1 SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZATA I. A SZAKDOLGOZAT CÉLJA A szakdolgozat készítésének célja, hogy tanúsítsa a hallgató tudását és szakértelmét valamely általa választott témában, a választott témához kapcsolódó tudományos adatgyűjtésben, rendszerezésben, elemzésben és feldolgozásban, a témául választott jelenség vagy probléma tárgyalásában, az érvelésben és az ellenérvek cáfolatában, gondolatainak, nézeteinek, álláspontjának, mondanivalójának koherens, konzisztens, nyelvhasználati szempontból gondozott írásbeli kifejtésében. A szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot és/vagy portfoliót kell készítenie. Az adott szakirányú képzés Képzési és Kimeneti Követelményei határozzák meg a záródolgozat típusát. II. A SZAKDOLGOZATI TÉMÁK VÁLASZTÁSA Szakdolgozatot szakonként kell írni. Az ajánlott szakdolgozati témákat a tanszékek minden év március 31-ig, illetve szeptember 30-ig közzéteszik, s egyben meghatározzák a szakdolgozat speciális követelményeit, az értékelés szempontjait. A hallgató szakdolgozatában a tanszékek által ajánlott vagy a hallgató által választott, a megszerezni kívánt végzettségnek és szakképzettségének megfelelő, a tanszék által jóváhagyott témát dolgozza fel. A megfelelést a konzulens állapítja meg. Kérdéses vagy vitás esetben a szakfelelős dönt. A szakdolgozat témáját a záróvizsgát megelőzően legalább fél évvel (két féléves képzést követően az első félév végén), minden év június 1-ig, illetve január 1-ig kell az arra rendszeresített formanyomtatványon bejelenteni a Tanulmányi Osztályon. A záróvizsgára legkorábban a bejelentést követően fél év múlva, a záróvizsga-időszakban kerülhet sor. A konzulenst a szakfelelős rendeli ki a hallgató által választott téma figyelembevételével. A hallgató maga is kereshet az intézményen belül témavezetőt, a végleges döntéshez azonban szükséges a szakfelelős egyetértése a konzulensek leterheltségének ismeretében. A szakfelelős konzulensnek külső szakembert is felkérhet. Külső konzulenst - aki a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember lehet - a hallgató felkérhet, egyeztetve a szakfelelőssel. 1

2 III. A KONZULENS FELADATAI 1. A szakdolgozat benyújtásáig a konzulens feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, ösztönzése és segítése a téma önálló feldolgozásában. 2. Ennek érdekében a konzulens tanár a következő részfeladatokat végeztesse el a hallgatókkal: a) a hallgató gyűjtsön össze legalább 15 releváns szakirodalmat, melyből legalább 5 nyomtatott forrás legyen, b) a kiadott szakirodalom tanulmányozása után a hallgató készítsen önállóan vázlatot, c) az elfogadott vázlat az utolsó félévben kérje számon a hallgatótól az adatgyűjtést, az elvégzett kísérleti és egyéb szakmai munkákat, d) a szakdolgozat benyújtásáig adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató elkezdhesse szakdolgozatának konkrét összeállítását, végleges formába öntését, e) biztosítsa a konzultációs lehetőséget. 3. A konzulens a szakdolgozatot értékeli, az értékelőlapot az erre kialakított elektronikus felületre feltölti és egy aláírt példányt az illetékes dékáni hivatalba eljuttat. IV. A SZAKDOLGOZATÍRÓ FELADATAI 1. Minden főiskolai hallgató a II. pontban meghatározottak szerint szakdolgozati témát választ. A témaválasztást igazoló adatlapot saját kezűleg aláírja, majd az adatlapot leadja a Dékáni Hivatalban a TVSz-ben meghatározott időpontig. 2. A témaválasztást követő félévben a hallgató a számítógépes nyilvántartó rendszerben szakdolgozati konzultációra jelentkezik, felveszi a kapcsolatot konzulensével, kéri a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat. 3. A hallgató témaköri vázlatot készít és azt bemutatja a konzulensének. A következő időszakban a vázlat alapján és az egyéb útmutatásokat figyelembe véve elvégzi az adatgyűjtést, a szükséges kísérleteket, az anyagfeldolgozást, összeállítja a felhasznált irodalom jegyzékét, és erről egy féléven át folyamatosan konzultál témavezetőjével. 4. A hallgató a szakdolgozatot április 15-ig (keresztfélévben november 15-ig) elkészíti és az adott formai követelményeknek is megfelelő, kész szakdolgozatot a tanszéken ha a szakfelelős másként nem rendelkezik egy bekötött és egy fűzött példányban a Dékáni Hivatalban bemutatja, majd az Intézetben leadja. A leadási határidő módosítására nincs lehetőség! A szakdolgozatot pdf-formátumban az erre a célra kialakított tárhelyre a fenti határidőig feltölti. A határidőn túl beadott, illetve feltöltött szakdolgozat a benyújtást közvetlenül követő záróvizsga-időszakban nem védhető meg. 5. A hallgató nyilatkozik arról, hogy a papíralapú és az elektronikusan feltöltött szakdolgozat mindenben megegyezik.

3 V. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A SZAKDOLGOZAT SZÖVEGES RÉSZÉNEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI a) A szakdolgozat terjedelme írásos munka esetén ha a szakfelelős másképp nem rendelkezik - minimum 25 gépelt oldal (legalább 50 ezer karakter, szóköz nélkül) amelybe a mellékletek, a jegyzetapparátus és az irodalomjegyzék nem tartoznak bele. A dolgozat ideális terjedelme mellékletekkel együtt oldal. b) A fejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alfejezetet tartalmazzon. c) Egy alfejezet min. 2-3 bekezdésből áll, egy bekezdés pedig min. 4-5 mondatból. d) A tartalomjegyzék a fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal) számozni kell, ennek mélysége a szakdolgozat jellegétől függ. A tartalomjegyzékkel kapcsolatban elvárás, hogy csak három szintig jelenítse meg a tagolást (például alpont). e) A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni, A/4-es fehér papírra. f) Betűtípus: Times New Roman betűtípus. g) Betűméret: a szöveg 12-es, a jegyzet 10-es betűméretű. h) Sortávolság: másfeles sortávolság. i) Margó: baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm. j) Szöveg igazítása: sorkizárt. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerüljön. k) A fejezetek, alfejezetek élesen különüljenek el a szövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatásán túl, félkövér, vagy dőlt szedés, stb.) előttük és utánuk egy-egy sor maradjon üresen. l) A lábjegyzeteket az egyes oldalak alján folyamatos sorszámozással kell megadni Times New Roman 10-es betűtípussal, számuk oldalanként lehetőleg ne haladja meg a kettőt hármat. Lábjegyzetben hivatkozás nem, csak pl. egy dolgozatban nem kifejtett fogalom magyarázata, vagy egyéb megjegyzés szerepelhet. m) Hivatkozások: a szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira, mások gondolataira"), amelyeket más művekre támaszkodva ír a hallgató, egyértelműen hivatkozni kell. A hivatkozás a vonatkozó szövegrész - mondat vagy bekezdés - végén, közvetlenül ott helyezendő el, ahol ténylegesen is megtörténik az utalás (és nem a fejezet végén). A szó szerinti idézeteket idézőjellel kell jelölni. pl. Összegezve kijelenthető, hogy a KKV-k a finanszírozási források hozzáférése terén, mind a saját tőke, mind az idegen tőke vonatkozásában sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak mint a nagyvállalkozások" (Csubák, 2003b, 34. o.). pl. Ugyanakkor az uniós támogatások tervezése során az egyes OP-kon belül nem volt meghatározva kedvezményezettként, hogy a KKV-k mekkora összegű támogatásban részesülhetnek. (Állami Számvevőszék, 2008) Egyedül a GVOP tartalmazott címzetten a KKV-k fejlesztésére vonatkozó prioritást. n) A hivatkozás a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Vezetéknév, 2002), egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt a" ill. b" jelzéssel hivatkozunk (Vezetéknév, 2002a). Szerzőknél a név titulus (pl. Dr., Prof., stb.) nélkül szerepeljen. Az irodalomjegyzékben különválasztva először a nyomtatott, majd az elektronikus irodalmak szerepeljenek folyamatos sorszámozással ellátva.

4 o) Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Vezetéknév, 2002, 85. old.) p) Kettőnél több szerző esetén a hivatkozás esetén a Vezetéknév helyére az első szerző et. al. legyen. pl. dr. Madár Péter - dr. Schepp Zoltán - dr. Szabó Zoltán - dr. Szebellédi István - ifj. dr. Zeller Gyula (2001): Pénzügyek alapjai. Unió Kiadó" irodalom esetén (Madár et al., 2007) q) Az ábrákat és a táblázatokat be kell (fenn, középen) számozni (pl. 1. ábra:...), a számozás után szerepeljen az ábra címe. r) A forrás hivatkozását minden esetben fel kell tüntetni (alul, középen). Amennyiben a grafikon egy adatsor alapján lett szerkesztve, azt is hivatkozni kell (pl. forrás:...) pl. PSZÁF, változtatás nélküli átvétel esetén pl. PSZÁF, 2010 adatok alapján saját szerkesztés - adatsor feldolgozása esetén a főszövegben csak az oda szervesen illeszkedő, részletesen elemzett, normál méretű (nagysága lehetőleg ne haladja meg az A/4-es lap háromnegyedét) táblázatok, ábrák, stb. helyezhetők el s) A kiegészítő, illusztratív jellegű táblázatok, ábrák, stb. a mellékletbe helyezendők el, de ezekre a mellékletekre is minden esetben, a szövegben is hivatkozni kell a mértékegység feltüntetése a kötelező (legalább a címben) ábra és táblázat jegyzék szükséges. t) Az irodalmak megadása az irodalomjegyzékben úgy történjen, hogy a hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepeljenek. u) A hivatkozásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely szükséges a felhasznált irodalmak egyértelmű azonosításához. v) A szerző nevét írja előre, ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben, kettőspont után következik a cím (ponttal lezárva), majd a kiadó neve, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám, illetve további releváns információk (Internetes források esetén a teljes internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése, amennyiben van szerző és cím, ezt is szerepeltetni kell). w) Az Internetről hivatkozott oldalakat javasolt elmenteni, hogy az a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen. Az internetről lehetőleg lektorált tartalmakat használjon, a blogok, vélemények, szerző nélküli tartalmak kerülendők a szakdolgozatban. x) Nem nyilvánosan elérhető irodalmak (pl. vállalati belső dokumentumok) esetén a hallgató csak olyanokat használhat, amelyek a konzulens és a bírálók által később elérhetőek, illetve kérésükre rendelkezésre áll. 2. A SZAKDOLGOZAT KÜLSŐ MEGJELENÉSÉNEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI a) A szakdolgozatot ha a szakfelelős másképp nem rendelkezik - egy nyomtatott és egy fűzött példányban kell benyújtani, illetve feltölteni az erre kialakított elektronikus felületre. A nyomtatott példányt a védés után visszakapja a hallgató. b) A kötött példányt fekete színű kemény kötésben kell benyújtani. A fekete kötésen középen a SZAKDOLGOZAT felirat, jobb oldalt alul a szerző neve, alatta benyújtás éve.

5 3. A SZAKDOLGOZAT JAVASOLT FELÉPÍTÉSE A szakdolgozat javasolt felépítését és az egyes pontokhoz tartozó tartalmi követelményeket az alábbiakban ismertetjük. Javasolt, hogy a szakdolgozat fő fejezetcímei egyediek legyenek, és a szakdolgozat ne a jelen útmutatóban megadott általános fejezetcímeit használja. 1. Tartalomjegyzék A szakdolgozat tagolásának megfelelően arab számokkal tartalmazza a fejezeteket és a fejezeten belüli pontokat, valamint azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek nincs oldalszáma. 2. Bevezetés A Bevezetésben a következőkről kell írni: a téma rövid felvázolása, és a témaválasztás indoklása; a szakdolgozat célja(i) és problémafelvetés: a kutatni kívánt kérdések megfogalmazása (a szakdolgozó milyen problémára/kérdésfelvetésre igyekszik választ találni); módszertan (a választott kutatási módszerek, milyen információk/adatok milyen módszerű feldolgozásával igyekszik a hallgató megoldani a problémát, illetve megválaszolni a kutatási kérdéseket); a dolgozat felépítése és a fő fejezetek rövid ismertetése. Az előszó vagy bevezetés első oldala a szakdolgozat első számozott oldala. 3. A téma elméleti megközelítése, szakirodalmi megalapozása A szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges elméleti háttér (szakirodalmai áttekintés) kifejtése. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat, a különböző megközelítések (definíciók, modellek) leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. pl. A KKV-k finanszírozási sajátosságai (különös tekintettel: banki finanszírozás, faktoring, kockázati tőke)" témakör esetén szükséges a KKV fogalmának értelmezése, a finanszírozási módok rendszerezése, jellemzése, stb, ugyanakkor szükséges a szakdolgozat szűkebb témájához tartozó - és értelemszerűen minden dolgozatnál egyedi - szakirodalomnak a fentiek szerinti, rendszerező/kritikai áttekintése is. Ennek aránya körülbelül a szakdolgozat harmadát teszi ki (bizonyos témakörök egyeztetve a konzulenssel esetén ettől eltérés lehetséges). 4. A szakdolgozat központi témakörének kifejtése Az elméleti bevezetésben tárgyalt fogalmak és modellek segítségével egy gyakorlati probléma leírása, értékelése, és javaslatok megfogalmazása a továbblépésre vonatkozóan. Ez a fejezet a szakdolgozat leghangsúlyosabb része, ennek aránya körülbelül a szakdolgozat felét teszi ki.megalapozott, tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokat, javaslatokat, ajánlásokat tartalmaz. A hallgató személyes szakmai állásfoglalását is megjeleníti, amely jól elhatárolható az idézett más személyek véleményétől, ami a szakdolgozat szövegezéséből a konzulens és a bírálók által egyértelműen megítélhető.

6 5. Összegzés A szakdolgozat fontosabb megállapításainak, eredményeinek összegzése, a bevezetésben felvetett kérdésekre, problémákra adott válaszok, illetve következtetések összefoglaló megfogalmazása. 6. Irodalomjegyzék Minimálisan 5 tudományos és/vagy szakmai, azonosítható, feldolgozott és idézett mű, szakcikk, és ezen felül egyéb információforrás felsorolását tartalmazza. Az irodalomjegyzékbe csak a szövegben idézett és/vagy hivatkozott, feldolgozott, átvett munkákat lehet felvenni, alfabetikus sorrendben. 7. Melléklet 8. Nyilatkozat" (A szerző nyilatkozata arról, hogy a beadott dolgozat saját eredeti munkája valamint, hogy a papíralapú és az elektronikusan feltöltött szakdolgozat mindenben megegyezik formai és tartalmai szempontból is)). 9. Konzultációs nyilatkozat" 10. Annotáció Röviden összefoglalja a dolgozat célkitűzéseit, módszertanát, felépítését, és eredményeit azon személyeknek, akik a dolgozattal formálisan kapcsolatba kerülnek, de a dolgozat egészének áttanulmányozására nincs lehetőségük (pl. a záróvizsga bizottság egyes tagjai), illetve a dolgozat iránt - pl. annak címe alapján - érdeklődést mutatók számára. 4. TITKOSÍTÁS Indokolt esetben lehetőség van a dolgozat titkosítására (amennyiben a záródolgozat olyan adatokat tartalmaz, amelyek bizalmasan kezelendők). Kérjük a hallgatókat, hogy ezen igényüket mindenekelőtt a témavezetőjüknek terjesszék elő (cég /intézmény kérelemével alátámasztva), aki ezt követően a szakfelelőssel közösen, egyedi mérlegelés alapján hozza meg a döntését. VI. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE 1. A szakdolgozat bírálóját a szakfelelős bízza meg. A szakfelelős a szakdolgozat bírálójaként külső szakembert is felkérhet. A szakdolgozat opponense a dolgozatot írásban szövegesen értékeli, - a konzulens véleményének figyelembe vételével - javaslatot tesz a szakdolgozat érdemjegyére, és bírálatát csatolja a szakdolgozathoz, egy elektronikus példányt feltölt az elektronikus rendszerbe. Opponens a szakfelelős által felkért, a témában jártas személy lehet. 2. A szakdolgozatot a konzulens is minősíti írásban, a szakdolgozati bírálati lapon. Ennek egyik példányát feltölti az elektronikus rendszerbe. 3. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, akinek szakdolgozatát elégtelenre minősítették. Sikertelen szakdolgozat javítása csak egy alkalommal, új szakdolgozat készítésével történhet. Az új szakdolgozat új címbejelentésnek minősül.

7

8 4. A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonja maga után, ha: a) A dolgozat idegen műből építkezik, szó szerinti formában, a forrás megjelölése nélkül (plágium). b) Jogszabályt sértő adatokat, információkat tartalmaz. c) A plágium miatt elutasított szakdolgozat nem pótolható. A plágiumban vétkes hallgató ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, és a hallgató a Főiskoláról kizárandó. 5. A védés előtt minimum 5 munkanappal a hallgatók megtekinthetik az elektronikus nyilvántartó rendszerben a bírálók véleményét és kérdéseit. 6. A szakdolgozat érdemjegye beszámít a záróvizsga eredményébe és az oklevél minősítésébe. A hallgatónak a szakdolgozatot bizottság előtt meg kell védenie. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a bizottság által feltett kérdésekre a hallgató választ adjon és a szakdolgozatban kifejtett álláspontját megvédje. Az elemzés szempontjai a témához tartozó szakirodalom feldolgozása (széleskörűsége, mélysége) és a gyakorlati tapasztalatok integrációja; az elemzések logikája, összefüggések, önálló megállapítások a témával kapcsolatban; szerkesztés; a dolgozat formai jellemzői; szaknyelv használata, nyelvhelyesség, stílus. A szakdolgozatról felkérés alapján hivatalos bíráló készít írásos bírálatot és tesz javaslatot annak érdemjegyére. (A TZV Bizottság egyik tagja a témavezető véleménye és a hivatalos bíráló értékelése alapján véleményét ismerteti a TZV Bizottsággal.) A bemutatást/védést a TZVB önálló érdemjeggyel értékeli. VII. BETEKINTÉS A SZAKDOLGOZATOKBA Az irattárban őrzött szakdolgozatok nem kölcsönözhetők, bármilyen úton történő reprodukálásuk tilos. Kérelemre a hallgató a szakdolgozatokba betekinthet. A dolgozatokba való betekintés módját az irattár maga határozza meg. VIII. EGYÉB KÉRDÉSEK Jelen szabályzatban nem szabályozott területekre a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata vonatkozik.

9 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT..szakos hallgató című szakdolgozatáról. 1) A szakirodalom feldolgozásának színvonala 2) A szakdolgozat tartalmi vonatkozásainak értékelése

10 3) A szakdolgozat formai megoldásának értékelése 4) Egyéb megjegyzések 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések ) Javasolt érdemjegy Opponens aláírása

11 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT..szakos hallgató című szakdolgozatáról. 1) A szakirodalom feldolgozásának színvonala 2) A szakdolgozat tartalmi vonatkozásainak értékelése

12 3) A szakdolgozat formai megoldásának értékelése 4) Egyéb megjegyzések 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések Konzulens aláírása

13 NYILATKOZAT Alulírott..., büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam benyújtott,.. című szakdolgozat önálló szellemi termékem. Amennyiben mások munkáját felhasználtam, azokra megfelelően hivatkozom, beleértve a nyomtatott és az internetes forrásokat is. Aláírásommal igazolom, hogy az elektronikusan feltöltött és a papíralapú szakdolgozatom formai és tartalmi szempontból mindenben megegyezik. Eger,.. év.... hó nap. aláírás