Akadémiai írás BGF KVIK Szakdolgozatok tartalmi elvárásai

Átírás

1 1 Fiatalon tanulunk, idısen megértünk. Marie von Ebner Eschenbach Tartalomjegyzék Akadémiai írás és szakdolgozat... 2 Akadémiai írás általános struktúrája Dolgozat bevezetése Témaválasztás indoklása Szerzı hipotézise Dolgozat célja Részcélok Szakdolgozat felépítése Összegzés Szakirodalmi áttekintés Elsı téma felvezetése Második téma felvezetése Összegzés Kutatásmódszertana Bevezetés Másodlagos kutatás (szekunder) módszertana Elsıdleges kutatás (primary) módszertana Adatelemzés Összegzés Kutatási eredmények elemzése Bevezetés Kutatási eredmény, harmadik részcél Kutatási eredmény, negyedik részcél Összegzés Következtetések Bevezetés Következtetések levonása Javaslatok Észrevételek a kutatásról és kutatásmódszertan fejlesztésérıl További kutatási javaslatok, inspirációk Zárógondolatok... 8

2 2 Akadémiai írás és szakdolgozat A szakdolgozatok, tanulmányok, esszék írásmódja az akadémiai írás. Disszertáció egy tudományos értekezés. A hallgatók a tanulmányaik során több rövid és közepes esszét írtak különbözı tantárgyakból. A szakdolgozat, értekezés megírása nagyon fontos része a tanulmányoknak. Összegezve megmutatja a tanulmányi idıben elsajátított tudást. Konszolidálja, integrálja a tanultakat és lehetıséget nyújt a hallgató érdeklıdési körébe tartozó kutatási téma publikálására. Szakdolgozat a hallgató elsı önálló publikálása és kutatása egy általa választott témában. Ez bizonyítja témaválasztó, elemzı és értékelı képességét, amely megjelenik a diploma értékelésében. A szakdolgozat feldolgoz, megvizsgál egy hipotézist, kérdést, problémát, egy felvetést. A dolgozatban be kell mutatni a vonatkozó bizonyítékokat és indokolni a következtetéseket. Az archivált dokumentum korlátlan ideig megırzi az útókornak a hallgató és a szakdolgozatot értékelık munkásságát. Az akadémiai írás terjedelmi korlátai ritkán teszik lehetıvé egy téma teljes szakirodalmának feldolgozását és annak alkotó kritikáját. Nem lehet hangsúlyozni eléggé, hogy az egyszerő leírás önmagában nem elegendı elemezni, értékelni kell és megmagyarázni, értelmezni az adatokat, a kutatási eredményeket. Szakdolgozat célja 1. egy tudományos turisztikai gazdasági téma észrevétele, a téma kiválasztása, a szerzı hipotézisének felállítása ok és okozati összefüggések felismerése, a dolgozat céljának megfogalmazása, téma lényeglátó ismertetése a dolgozat kidolgozandó részcéljainak meghatározásával 1 2. témával kapcsolatos szakirodalomi ismereteinek bemutatása 3. téma elsıdleges és másodlagos kutatásának elvégzése és módszertani bemutatása 4. szerzı kutatási eredményeinek elemzése, értékelése, eredmények ismertetése 5. következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása az elért eredmények gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozat írása során gondoljunk arra, hogy az elvégzett munkánk az abban megjelenı ajánlásaink a vizsgált szervezet vagy tudományág számára hasznossággal jár. A hallgató bebizonyítja, hogy egy választott témában szakértıvé" vált, speciális szakértelemre tett szert. 1 A téma, a hipotézis, a cél, a részcélok és dolgozat típusának harmonikus egységét kialakítani.

3 3 A témában kutatásokat végezett, s kutatását és annak eredményeit egy írásos mőben összefoglalja. Akadémiai írás általános struktúrája Tudományos esszéknél és egyéb írásmőveknél elvárt és elfogadott, az írásmőfajra jellemzı struktúra. Bevezetéssel kezdjük a dolgozatot, majd a szakirodalmi áttekintés fejezetben bizonyságot adunk arról, hogy a dolgozat témájában rendelkezünk azokkal az ismeretekkel, amelyek megalapozzák, hogy a témát kutassuk. A kutatásmódszertan leírása azért szükséges, hogy akadémiai esszé, a tudományos írás szintjére emeljük a dolgozatot. A következı, negyedik fejezetben a kutatáseredményeit elemezzük, értékeljük. Ez a fejezet a szerzı munkássága, ebben a szakaszban citálásokat ütköztetésre használjunk. Utolsó fejezet az összegzés, következtetések levonása a kutatás eredményeirıl, ajánlások, javaslatok, elıterjesztések és a zárógondolat megfogalmazása. A tudományos elemzést, a szakdolgozatot, el kell határolni a mindennapi, általános publikálástól. Az újságírás a valóságban gyökerezik, ha betartják az erkölcsi normákat. Egy regény témája is származhat az élet bármely területérıl. A mindennapi elmefuttatások, megokolás nélküli vélemények, kinyilatkoztatások leírása azonban nem azonos a tudományos elemzı munkával. A hallgatók gyakran esnek abba a hibába, hogy a szakdolgozat inkább viseli az általános publikáció jellemzıit, mint az akadémiai írás alapjait. A szakdolgozat csak akkor minısíthetı tudományosnak, ha önálló munka áll mögötte és követi az akadémiai stílus elvárásait a terjedelemtıl, a stíluson keresztül a struktúráig. A dolgozat megvalósítása különös hangsúllyal történjen, a hipotézist, a célt és a kitőzött feladatokat 2 teljesíteni kell, vagy ha nem sikerül, akkor annak indoklása szükséges. A dolgozatnak minden területen meg kell felelni az elvárásoknak, figyelembe véve, hogy tapasztalatlan kutatónak ez az elsı publikálása. Az értekezés képvisel hozzávetılegesen 400 vagy annál több független, de felügyelt kutatási idıt. A szakdolgozat független szellemi munka, amely igazolja a kritikus elkötelezettségét és értelmezését a hallgató eddig folytatott tanulmányainak. 2 Részcélok, célkitőzések

4 4 1. Dolgozat bevezetése Az akadémiai írásban, tartalmazza külön kiemelve és bemutatva a témaválasztás indoklását, a szerzı hipotézisét, a dolgozat célját, a cél elérése érdekében feldolgozandó öt részcélt, 3 a dolgozat felépítését bemutatórészt és az összegzést. A bevezetés általánosan a megadott teljes terjedelem öt tíz százaléka. A Bachelor of Art alapképzésben ez 3-6 oldal, a terjedelem 5-10%-a és legalább 750 szó. 1.1 Témaválasztás indoklása A téma kutatásának motivációs ismertetése. Miért választotta az író ezt a témát. Érvelés a kutatás relevanciája mellett. Miért tartja a hallgató fontosnak, elıremutatónak, érdekesnek, egyedinek a témát. 4 A téma és szerzı kapcsolatának, bemutatása, felvezetése. 1.2 Szerzı hipotézise A szó görög eredető, részben vagy nem igazolt tudományos felvetés. 5 Egy vagy több sokaságra vonatkozó álltást, felvevést, hipotézisnek hívjuk. Egy adott téma vagy probléma tömör megfogalmazása, és a jelenség feltételezett magyarázata, ok okozati összefüggéseire. 1.3 Dolgozat célja Jól láthatóan tőnjön ki a dolgozat szerkezetében. Mit akar elérni a hallgató a dolgozat létrehozásával. A cél legyen minél szőkebb és fókuszolóbb. A cél egy pontosan megfogalmazott mondat. Az egymondatos kiemelt célt lehet értelmezni rövid bekezdésben. 6 A téma, a cím, hipotézis és cél harmonikus, szerves egységeket kell, hogy alkosson, az egymásra utaltság megjelenésére fokozottan ügyeljünk. 1.4 Részcélok A téma feldolgozása, a cél elérése érdekében a szerzı a következı részcélok kidolgozását tartja szükségesnek. Minden részcél megjelenik a fejezetekben alcímként. 1.5 Szakdolgozat felépítése A dolgozat struktúrájának rövid, átfogó felvezetése. Leírni az elkészítendı fejezetek céljait és tartalmát. Egyfajta felvezetése a dolgozatnak, hasonlítható a szinopszishoz vagy például publikáció elızeteshez. 1.6 Összegzés Lezárjuk a bevezetést és átkötünk a második, következı fejezetre a szakirodalmi áttekintésre. 3 A részcélok száma javaslat szerint öt BA képzésben. MA szinten hét, FSZ szinten három és doktori képzésben a tézisek száma kilenc. A részcélok szám hatással van a terjedelemre. 4 Lásd a Bevezetés értékelési szempontjai fejezetben Mint itt is mutatja példa, de ez lehet hosszabb is.

5 5 2. Szakirodalmi áttekintés A szakirodalmi áttekintés az elméleti háttér áttekintése, bemutatása. Azért szükséges, mert ezzel bizonyítjuk, hogy jártasak vagyunk a témában és itt alapozzuk meg a kutatásunkat. A fejezet tartalmazzon megfelelıszámú legalább tíz szakirodalmi hivatkozást (Harvard, 2009) módszerrel. Fejezet terjedelme BA disszertációnál oldal, 33-36%-os részarány és legalább szó. 2.1 Bevezetés A téma felvezetése, igazítása a hipotézishez. A fejezet céljainak rövid ismertetése. Két részcél legyen két külön alfejezet és ezeket lehet még tovább alábontva bemutatni. 2.2 Elsı téma, részcél felvezetése A szakirodalmi, elméleti témák bemutatása kapcsolódik az egyes és kettes részcélhoz. A fejezetcím legyen egyezı a részcéllal. A kulcsszavak elméleti bemutatása a cél. A részcélok közt kettı legyen szakirodalmi alapú. Bemutatjuk mit ír a témáról a hazai és nemzetközi szakirodalom és mi a szerzı véleménye. 2.3 Második téma, részcél felvezetése Az írás stílusa attól lesz akadémiai, hogy megfelelıen használt szakkifejezéseket 7 tartalmaz, másrészt fegyelmezett, mértéktartó objektív és érvelı megfogalmazásokat használjunk és végül bizonyító hangnem jellemzi az írás stílust. Következetesen tartsuk fenn a hivatalos akadémikus stílust az írás során, azaz semleges harmadik személyt. 2.4 Összegzés Lezárjuk a szakirodalmi áttekintést és átkötünk a következı fejezetre a kutatás módszertára. 3. Kutatásmódszertana Ebben a fejezetben kell utalni, hivatkozni az elvégzett kutatások módszertanára. A tudományos esszé és a tapasztalt tényezık leírása valamint az akadémiai írás közt az egyik meghatározó eltérés, hogy a kutató eltervezi a szakszerő és bizonyított megfigyelést és az alapján értékel. A fejezet 3-6 oldalas és a teljes terjedem 6-10%-a, és a BA képzés szakdolgozataiban legalább 750 szó. 3.1 Bevezetés 7 Szakkifejezések használata elkülönül a mindennapi szóhasználattól. Kerüljük a rengeteg, fergeteges, drasztikus jelzıket. Használjuk helyette a kiemelkedı, dinamikus jelzıket lehetıleg mindig számszaki alátámasztással.

6 6 A kutatáselméletbıl, kiválasztott módszerek indoklása és a nem alkalmazható módszerek ismertetése, indoklásokkal. Legyen több, legalább öt szakirodalmi hivatkozás a kutatáselméletre illetve módszertanra. Ezzel bizonyítjuk a kutatásban való elméleti jártasságunkat. 3.2 Másodlagos kutatás (szekunder) módszertana A szerzı a másodlagos kutatás módszertanából mely módszereket alkalmazta. Kvantitatív adatok esetében a mennyi, hány és milyen mértékben kérdésekre keressük a választ. Kvalitatív szempont kérdései a milyen, hogyan, milyen módon szerzünk adatokat a kutatáshoz Elsıdleges kutatás (primary) módszertana Mutassuk be, hogy mi az elsıdleges kutatás eszközhasználat célja. Mi a kérdıív, interjú célja, kiket, mikor, miért kérdezünk mi a kutatás célja. 3.4 Adatelemzés Módszertani szempontból megkülönböztetünk kvantitatív és kvalitatív adatokat. A két eltérı típusú adathalmaz győjtése és elemzése is eltér egymástól. 3.5 Összegzés A harmadik fejezet a kvantitatív tapasztalatok alapján a leggyengébb része a dolgozatoknak. 4. Kutatási eredmények elemzése Ez a leghosszabb fejezet, mert ez a szakdolgozat magva. A kutatási eredmények bemutatása a BA szakdolgozatokban oldal, a dolgozat teljes terjedelmének 37-46%-a, és legalább szó. 4.1 Bevezetés A fejezet céljának és struktúrájának felvezetése. Röviden újrafogalmazni a kutatás adatait és forrásait és utalni arra, hogy miért van a dolgozatban a szerzı által elhelyezve a negyedik fejezet. 4.2 Kutatási eredmény, harmadik részcél A fejezet címe legyen azonos a részcél szövegével. A fejezet szakaszai követik a részcélokat itt általában a harmadik és negyedik részcél kerül ismertetésre. A kutatási adatok elemzése és értékelése a fejezet tartalma. Válaszadók és vagy a vizsgált terület beazonosításának rövid 8 A hallgatók egyik nagy hibája és ez a konzulens felelıssége, hogy nem képesek felmérni a kutatási adatokhoz való hozzáférés lehetıségének szintjét.

7 7 ismertetése. Elvárt az elemzés és az értékelés. Mit jelent az eredmény, mi az oka, mivel magyarázható, mi a jellemzıje. Használjunk matematikai és statisztikai formulákat elemzésre. 4.3 Kutatási eredmény, negyedik részcél Itt és most kell az egyéni elsıdleges kutatás eredményeit feladatonként összevetni az szakirodalmi elmélettel. A két síkon kapott eredmények, következtetések egyeznek, vagy nem, ha igen miért, ha nem miért nem. Ebben a fejezetben kell táblázatokat, grafikonokat használni az eredmények vizuális szemléltetésére. Az interjúk és vagy kérdıívek értékelésére ebben a fejezetben kerül sor. Minden esetben törekedjünk ebben a fejezetben is az egyéni vélemények határozott jól látható bemutatására. 4.5 Összegzés Rövid összegzés, célszerő a kiemelkedı észrevételeket, feltárt érdekességeket felsorolásos szerkesztéssel ismertetni, használhatunk Bullet 9 felsorolást. Végül átkötés a következı fejezetre a következtetésekre. 5. Következtetések Befejezés és vagy például összegzés címet is adhatjuk ennek a fejezetnek. Következtetések, ajánlások, észrevételek terjedelme 3-6 oldal, 6-10%-a a dolgozatnak és legalább 750 szó. 5.1 Bevezetés A fejezet céljának és struktúrájának, felépítésének rövid felvezetése. 5.2 Következtetések levonása Nevezhetjük a szerzı kinyilatkozásának, küldetésének, az ötödik részcél kerül kifejtésre. Nem a feltárt eredmények ismétlése a cél. Ez a rész egy szellemi, elméleti értekezés a dolgozatban felvetett témákról. Milyen következtetéseket vont le a szerzı a szakirodalomról, a másodlagos és elsıdleges kutatásairól illetve azok eredményeibıl. Annak felsorolása, hogy teljesültek a célkitőzések, feladatok. 10 Használjunk felsorolásos módszert (Bullet). 5.3 Javaslatok Javaslatok, elıterjesztések, meglátások, megállapítások a témával kapcsolatban. A kutató milyen fejlesztéseket, erısítéseket és módszereket ajánl. Egyéni vélemény a fejlesztésekre, javításokra. Megfogalmazott akciótervek rámutatnak, hogy mit tenne, mit javasol tenni a szerzı. Javaslatok tartalmazzák, hogy ki a címzett, mi a javaslat, hogy kell bevezetni és mi a 9 Bullet a golyó a felsorolás, jelölés egyik stílusa. 10 A dolgozat teljes terjedelmében, minden fejezetben adjunk hangot a saját véleményünknek. Ezek a tények valamint a terjedelmők is befolyásolja a végsı értékelést.

8 8 várható eredménye a javaslatoknak. Három öt konkrét felhasználható javaslat megfogalmazása elvárt. Használjunk felsorolásos módszert (Bullet). 5.4 Észrevételek a kutatásról és kutatásmódszertan fejlesztésérıl Az alkalmazott kutatási módszertan értékelése, megerısítése. Sikeres volt a módszertan vagy nem volt megfelelı választás a témafeldolgozásához. Az elvégzett kutatások erıssége, gyengesége, hiányossága. A szerzı által elvégzett kutatás folyamatának észrevételezése és értékelése. 5.5 További kutatási javaslatok, inspirációk A kutatás folyamán felmerülı érdekességek, amire nem kapott teljes választ a szerzı illetve azon témák felvezetés, amelyeket érdemes továbbkutatni javaslat tételek ezeknek a témáknak további kutatására. Ezek lehetnek egy következı szakdolgozat témái. 5.6 Zárógondolatok Az ötödik, egyben az utolsó fejezet és ez a dolgozat összegzése, lezárása. A szerzı végsı összefoglaló gondolatait írja le. Fiatalon tanulunk és idısen megértünk 11 mottó szellemében az akadémiai írás mőfajának megismerését a hallgatók tanulják, a konzulens pedig segíti a munkájukat. Cél, hogy a hallgató büszke legyen a szakdolgozatára, az archiválás korlátlan idejére. 12 Mitıl tudományos egy írásmő, mi tudomány kritériuma, mi az Akadémiai írás? 13 A hallgatók megfigyelnek, mérnek, elemeznek, értékelnek, hipotézist állítanak fel, és így legalábbis alapfokon elsajátítják a tudományos írás mővészetének alapjait. A megfigyelés adja a megismerést, de létezik hétköznapi és tudományos megfigyelés. A módszeresen a tapasztalatok győjtése, a jelenségek rendszeres és kimerítı feltárására teszi tudományossá a megfigyelést. Ez támasztja alá a harmadik fejezet kiemelt szerepét a szakdolgozatnak. Az általános, hétköznapi vagy minden napos megismerés illetve ismertetés mögött a tapasztalat heterogén. A kidolgozott, megtervezett, módszeres és tudatos megismerés a tudományos esszé alapja. A szakdolgozat bemutatja, a fogalmak megértési és a kritikai elemzés képességi szintjét valamint a megfelelı kutatási módszer használatát, továbbá az értékelési képesség szintjét azonosítja be. Dr. Juhász László PhD 11 Az esszé egyik mottója: Marie von Ebner - Eschenbach 12 A korlátlan kifejezést, itt szó szerint kell értelmezni. 13 Tudományos publikációk írása.