Magyar Posta Takarék Önkéntes NyugdQ~énztár 2017-2018- 2019. évi Pénzügyi terv szöveges értékelése Elfogadó közgyűlés időpontja: 2016.05.26 j 2016.05.26.
I. Bevezetés 1. A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa és Ügyvezetése elkészítette a 2017-2018-2019. évi pénzügyi tervet. A pénzügyi terv 2017. évre negyedéves bontásban, míg a 2018. és 2019. évi terv éves szinten készült. A pénzügyi terv szabályait, az azzal szemben támasztott általános tartalmi követelményeket az opt. 34. ~ Írja Ic. A pénzügyi terv részletes, kötelező számszaki és szöveges tartalmi elemeit MNB rendelet határozza meg. A Küldöttközgyűlés elé terjesztett pénzügyi tervet az Igazgatótanács véleményezésre előzetesen átadta a Pénztár Ellenőrző Bizottságának, biztosításmatematikusának és könyvvizsgálójának. A tervvel kapcsolatos nyilatkozataik ismertetésére a szóbeli kiegészítést követően kerül sor. 2. A tervezési munka folyamatában az Igazgatótanács elemezte a 2015. évi tény-, és a 2016. évben várható gazdálkodási adatokat. Az értékelés alapján, tekintettel arra, hogy jelentős elmozdulás a tervezett és várható adatok között nem tapasztalható, módosított 2016. évi terv benyújtása nem indokolt. 3. Az előterjesztett 2017-2018-2019 évi pénzügyi terv véglegesítését megelőzte lehetséges alternatívák vizsgálata. A pénztár-piaci folyamatok elemzése megerősítette a Pénztár azon célkitűzését, hogy piaci pozíciónk megőrzésének elengedhetetlen feltétele a taglétszám bővítése mellett a Pénztár informatika hátterének fejlesztése, új ügyfélkapcsolati lehetőségek alkalmazása. A terv L változat a jelenlegi informatikai struktúra fenntartása melletti költségelemeket, a már korábban eldöntött gépbeszerzéseket, és az t~/ hálózati rendszer üzemeltetésének költségeit tartalmazza. Emellett jelentősebb fejlesztési ráfor lítást szerepeitetünk ( mindkét változatban,) a Választható Portfoliós Rendszer előkészítéséhez, illetve bevezetéséhez kapcsolódóan. A ten IL változata a jelenlegi informatikai struktúra továbbfejlesztésének koncepcióját tartalmazza. Az elképzelés alátámasztásánl előletjesztés készül az informatikai rendszer korszerűsítésével kapcsolatosan, mely összefoglalt a már végrehajtott lépéseket, és azok ráfordításait, valamint a továbblépés megoldását is. A fejlesztési koncepció középpon(jában az áll hogy az ügyvezetés által használt irodai informatikai in,&astruktúra lcerüf/ön leválasztásra a postai hálózatról A tervvariánsok értékelése során a Testület mérlegelte a fejlesztés ráfordítás igényét, illetve annak prognosztizálható eredményeit. Az Igazgatótanács a Küldöttközgyűlés elé a terv II. változatát terjeszti, mely a fejlesztés megvalósításához szükséges ráfordításokat tartalmazza. 2
II. A 2015. évi terv teljesítésének értékelése, tapasztalatai A 2015. évi Beszámoló egyes fejezetei taglalják a bázis évhez és a tervhez képest elért eredményeket, eltéréseket és következtetéseket. A Beszámoló legfontosabb megállapításai, melyek hatással vannak a rövidtávú és távlati folyamatokra:. A beszámolási időszakban a tagdíj bevételek közel a tervezetthez 99%-os mértékben teljesültek, a bázis évhez viszonyítva azonban erőteljesebb 5%-os mértékű csökkenést mutatnak. Az önkéntes nyugdíjpénztári szféra egészére jellemző, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulás fokozatosan egyre kisebb mértékben járul hozzá a pénztártagok számláinak gyarapításához. A tíz évet felölelő adatsor szerint az arány eltolódott. Míg 2004. évben közel azonos mértékben gyarapította az egyéni számlákat a munkáltatói tagdíj hozzájárulás és az egyéni befizetés, 2014. évben már 60%-ot képviselt a tagok álitál fizetett és 40 %-ot a munkáltatói tagdíjrész. 70,00% 60,00%. 50,00% 40,00% : ri Tagok által fketett tagdíj 30,00% E3 Munkálta lói tagdíj- 20,00% hozzájárulás 10,00% 0,00%. Ui td I ~ CO O~ 0-4 fi en 0 0 0 0 0 0 4 rl r4 rl 00000000000 fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi Forrás: MNB Pénztári szektor idővorai J.számú gra~/con Hasonló tendenciát mutat a Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár tagdíjbevételi összetétele is. Míg a korábbi években a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és saját befizetés aránya 60-40 % volt, mára ez az arány megfordult. 2015. évben a tagi befizetések 967.174 e Ft-tal (65%), a munkáltatói hozzájárulás 531.937. e Ft-tal (35%) járult hozzá a Pénztár bevételeihez. 2015. évben kismértékben javult a tagdíjat nem fizetők száma. 2014-ben a tagdíj nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhelő összeg 11.347 e Ft volt, 10 330 tag esetében, 2015. évben 10.346 e Ft volt a költséglevonás, 9 918 nemuizető tagot érintő en. A szolgáltatások és kifizetések vonatkozásában jelentős elmozdulás nem volt. A tényadatok a korábbi évek tapasztalatait támasztották alá. 3
A Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, és a összeg: 2013-ban 446 15 592.134 e Ft 2014-ben 436 15 602.270 e Ft, 2015-ben 559 fő 654.222 e Ft szolgáltatásként kitizetett 2015. évben jelentős létszámot érintett a 10 éves lejárat. Tíz éves tagságát betöltő 2940 15 közül 850 tagunk vett fel hozamot, 508-an szüntették meg tagságukat, 68 fő tőkét is érintő felvétellel élt. A 2015. évi folyamat is rámutatott arra, hogy a tagság még nem tekinti a nyugdíjpénztári megtakarítását igazán a hosszú távú öngondoskodás eszközének, gyakran rövidtávú anyagi nehézségeik megoldására használják az egyéni számlájukon felhalmozott összeget. III. 2016. évi várható adatok A 2015. májusi Küldöttközgyűlés által elfogadott 2016. évi terv és a lezárt 2015. évi tényadatok alapján prognosztizált 2016. évi várható eredmények összevetése. 1. Taglétszám tő 2015. évben... Megnevezes elfogadott 2016. cvi.... varhato 2016. cv, terv Taglétszám időszak elején 26 979 27 216 Időszak alatti taglétszám növekedés 2 298 1 583 Új belépő 2 172 1 550 Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból 126 33 Átlépő önsegélyező pénztárból 0 0 Időszak alatti taglétszám csökkenés 1 322 1 312 Átlépő másik önkéntes nyugdijpénztárba 62 62 Átlépő egészségpénztárba O O Átlépő önsegélyező pénztárba O O Szolgáltatásban részesült 675 462 Elhalálozott 56 51 Kilépett 526 734 Tagdíj nemfizetés miatt kizárt 0 0 Egyéb megszűnés 3 3 Taglétszám időszak végén 27 955 27 487 Értékelve a takarékszövetkezeti tagszervezés 2015. évi eredményeit, konzultálva a tagszervezést koordináló takarékbanki szakemberekkel, tagszervezés eredményeként belépők száma 2016. évben 1500 főre tehető, a betervezett mintegy 2200 fővel szemben. valamint a reális korábban 4
A létszám csökkenés mértékében várhatóan az elfogadott tervhez mérten jelentős változás nem várható, belső arány eltolódás a szolgáltatásban részesülők és a kilépők tekintetében jelentkezhet. 2. Tagdíjbevételek I 2015. évben I 2016. évi I Megnevezés I elfogadott várható I 2016. évitervl I Tagdíjbevétel Összesen (e Ft) 1 260 1271 1 237 792 A várható tagdíjbevételek mintegy 98%-ban azonos mértéket mutatnak az elfogadott tervben szereplő adattal. 3. Hozamlehetőségek 2015. évben e Ft Megnevezés elfogadott 2016. évi várható 2016. évi terv Egyéni számlák befektetési hozama 733 942 566 197 Likvid tartalék befektetési hozama 3 060 2 277 Működési tartalék befektetési hozama 10 679 9 167 Értékelve a 2015. évben kialakult piaci hozamlehetőségeket és inflációs folyamatokat, várhatóan a 2016. évi hozambevételek nem érik el a tervezett mértéket, de számításaink szerint a 2%-os reálhozamot e feltételek mellett is biztosítani tudjuk a tagság részére. 4. Szolgáltatások, kifizetések 2015. évben 2016. évi Megnevezés elfogadott várható 2016. évi terv Más pénztárba elvitt fedezet±elhunyt 121 800 112 320 Átcsoportosítás szolgáltatási számlára 948 883 609 119 Várakozási idő letelte utáni kifizetések 450 000 508 500 Kilépés miatti kifizetések 502 760 650 960 Összesen 18 874 000 18 647 000 A létszám kor szerinti vizsgálata alapján és a létszámmozgási változás okozta belső arány eltolódás a szolgáltatásban részesülők és a kilépők tekintetében várhatóan hatást gyakorolnak a kifizetésekre is. Osszességben azonban a változás mértéke nem indokolja a már elfogadott terv módosítását. 5
5. Működési ráfordítások A Bevezetés 3. pontjában röviden vázoltuk a tervezés munkafolyamatában kidolgozott két terv variáns fó elemeit. Az informatikai fejlesztés mindkét változata tartalmaz eszközfejlesztési, pótlási ráfordításokat. A már 2015. évben megkezdett számítógéppark korszerűsítési programunk újabb szakaszát 2016. második félévére ütemeztük, melynek költség vonzatát a várható adatok már tartalmazzák. A fejlesztési koncepció másik eleme az informatikai üzemeltetés Új alapokra helyezett outsourcing megvalósítása. Ez a két költségelem növeli, míg a néhány további ráfordítás, takarékossági törekvésünk eredményeként csökkenti előbbiek eredményrontó hatását. Működési ráfordítások (befektetési ráfordítások nélkül) e Ft Megnevezés 2015. évben elfogadott 2016. évi várható 2016. évi toni Tiszteletdíjak és járulékaik 14 906 15 766 Bérköltség és járulékai 37 026 31 401 Nyilvántartás! díj 34 384 32 004 Tagszervezési díj 2240 1701 Anyagjellegű ráfordítások 28 608 31 970 Felügyeleti díj 4 164 4 949 Egyéb terhelő tételek 18 940 27 830 IV. 2017-2018- 2019. évi Pénzügyi terv A múltbéli tapasztalatok mellett, a pénzügyi-gazdasági folyamatok prognózisaira, jövőbeni várakozásokra, valamint tervezési háttér-információkra a pénztárszférában kialakult díjak, szerződési feltételek, piaci, illetve jogszabály által meghatározott információk, stb. - építve készítettük el a Pénztár 2017-2018-2019. évi pénzügyi tervét. A tervben megfogalmazódó folyamatok és feladatok, majd az évenkénti cselekvési programok meggyőződésünk szerint biztosítják küldetésünk és stratégiai célkitűzéseink megvalósítását. 6
1. Létszámpolitika A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár középtávú elképzeléseinek középpontjában a Takarékbank koordinációja mellett végrehajtandó takarékszövetkezeti tagszervezés áll. A korábbi években Új belépések az év elejére koncentráltan a cafeteria választás időszakában jelentkeztek. Az értékesítési módszerek változása, a takarékszövetkezeti rendszerbe beépített ösztönzési megoldások eredményeként a tagszervezéstől egyenletes újbelépői létszámra számítunk. 2017. 2017. 2017. 2017. 2017. 2018. 2019. Nlegneveics.... I. ne. II. iie. III. iie. IV. le. cv cv év Tagietszam ulosznh eleje;; 27487 27 488 27 557 27 678 27487 27937 28 451 I Iosnk alatti tagletsnni iio cl edes 360 416 386 462 1624 1625 1530 Uj belepo 350 410 380 450 1 590 1 590 1 495 Atlepo inasil onkentes nyugdijpcn,tarbol 10 6 6 12 34 35 35 Atlepo onscgclyezo pcn~tarboi 0 0 0 0 0 0 0 Idoszak alatti tagletszam esol kene~ 359 347 265 203 1174 1111 1145 Atlepo iiiiisil onkenics nyngdijpenztarba 5 18 18 II 52 50 55 Atlepo cgcszscgpenztaaba O O O O O O O Atlepo onsegclyc7o penztarba O O 0 0 0 0 0 szolgaltatasbanieszesult 99 75 80 80 334 360 390 Elhalalozott 14 10 15 12 51 45 50 Kilepett 241 243 150 100 734 650 650 Tagdij ncmtketcs miatt kizart 0 0 0 0 0 0 0 Eg)eb megszunes O I 2 0 3 6 0 Tagletszáin ulászal rege;; 27 488 27 557 27 678 27 937 27 937 28 451 28 836 A takarékszövetkezeti tagszervezési tapasztalatok eddigi eredményeit figyelembe véve a tervezési időszakban a tagság korösszetételében a fiatalabbak irányába való elmozdulás prognosztizálható, de a fizetési fegyelcm -ben is pozitív eredményekre számítunk. 2017. évben a tagság egy része - az 1996. évben belépő és jelenleg is aktív tagok - számára megnyílik a lehetőség a 2007. december 31-ig befizetett tőkerész adó- és járuléknientes felvételére. Ez a tagsági kör mintegy 5.800 fát jelent. A múltbéli tapasztalatok szerint az ilyen lehetőségek erőteljesebb arányú kilépési szándékot eredményeznek. Ezt jelenítettük meg a 2017. évi kilépések számának meghatározásakor. Az Igazgatótanács rendszeresen vizsgálja a Pénztár gazdálkodását, azon belül a taglétszám alakulását befolyásoló tényezőket, és értékeli azokat a pénztárszférában tapasztalható tendenciákkal is összevetve. 7
Záró taglétszám adatok 2007-2015. években: 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 O -.. - - Önkéiges nyugdíjpénztárak Összesen (száz fű) Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár (íő) ~~tflfl& ~ Forrás: MNB Pénztári szektor idő~oroi; a Pénztár K/egészítő mellékietc 2. számú grajikon (A graj7konnál alkalmazott eltérő ;;zértéke~ségeket a két adatsor na~ ságrendi eltérésének nzegjelenítjzető~ége érdekében használt uk~ Míg az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma a vizsgált 9 év alatt mintegy 38 %-kal csökkent, Pénztárunknál ez a létszámcsökkenési arány 14% volt. A gazdaságos üzemrnéret elérése érdekében azonban elengedhetetlen a tagságukat megszüntetők létszámának pótlása mellett a létszám bővítése. Prognózisunk szerint a 2017. 6v fordulópontot jelent ebben a folyamatban, a terveiklus végére több mint 1.300 fős (nettó) létszámbővülést várunk a tagszervezés eredményeként. 2. Tagdíjbevételek A tagdíjbevétel alakulása a tervidőszakban: Tagdíjbevétel (e Ft) 2019.év ~ 201&év ~ ~TagdíjbevéteI (e Ft) 2017.év ~ ; ).~... 11000001200000130000014000001500000 3. számú grajikon 8
Jelentősebb tagdíjbevétel növekedést 2018. évre (előző évhez viszonyítva 111%) jeleztünk, ekkor a jelenleg 3.200 Ft/lő/hó egységes alaptagdíj emelésével számoltunk, melynek tervben szereplő értéke 3.500 Ft/hó/fő. Az egységes tagdíj módosítására tett javaslat kialakítása előtt az Igazgatótanács mérlegelte a tagság becsült jövedelemi helyzetét, megtakarítási képességét és készségét, és ennek alapján tett javaslatot 3 00.- Ft/hó/fő mértékű emelésre. A tagdíjbevétel alakulásában az egységes tagdíj mértéke mellett további lényeges alakító tényező a taglétszám. A tagdíjnövelés hatását kiszürve változatlan tagdíjjal számolva a tagdíjbevétel növekedési dinamikája csökkenne, melyet a 4. számú grafikon érzékeltet. 1450000 1400000 H 1 350 000 ; /~ ~ Tagdíjbevétel (e Ft) / egységes tagdíj 1300000 / emelésévei ~ -TagdíjbevéteI (e Ft) 1250000 v~itozatlan egységes tagd~ alkalmazasaval 1200000 1150000 2017.év 2018.év 2019.év 4.szá;nú grq/7kon A tagdíjbevétel tervezésében jelentős kockázati elemnek gondoljuk a munkáltatói tagdíj hozzájárulás, mint cafeteria elem, alakulását. Tekintettel arra, hogy a tervezés időszakában még jogszabályban megjelenő döntés nem állt rendelkezésünkre, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy tagjaink továbbra is élhetnek ezzel az öngondoskodást támogató juttatási lehetőséggel. Tervünk évenkénti 1,2-1,4 Mrd körüh tagdíjbevétellel és a tagdíjmegosztás változatlanul hagyásával számol. Tagdíj felosztási arányok: eseti befizetésböl kerül jóváírásra. Fedezeti tartalék: 95,0% Működési tartalék: 5,0% Likviditási tartalék: 0% Fedezeti tartalékra 100 % 9
3. Szolgáltatások, kifizetések 2017. évben a tagság több mint 20%-a betölti a 20+1 év felhalmozási periódust, amikor a 2007. december 31-ig befizetett tőkét adó- és járulékmentesen veheti fel ez a tagsági kör. Számításaink szerint az elvileg felvehető tőkerész 2,4 Mrd Ft, ebből a terv mintegy 1,5 Mrd forint összeget tartalmaz. A tervezési ciklusra továbbra is nyugdíjpénztári szolgáltatások mellett, legnagyobb kiadási tételei a várakozási azt prognosztizáljuk, hogy a klasszikus sőt azt meg is haladóan, a fedezeti tartalék Idő utáni és a kilépések miatti kifizetések. Szolgáltatási, várakozási idő utáni ás a kilépések miatti kifizetések 2017-2018-2019 években (E Ft) 2 000 000 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800000 600 000 400000 200000 O 2017. év 2018. év 2019. év OMás pénztárba elvitt fedezet és hozzátartozóknak történő kifizetés LmSzolgál[atási kiadások DVárakozási Idő letelte utáni kifizetések D Kilépés miatt! kifizetések 4,. számú grajikon A fedezeti tartalék összes kiadása évenként (befektetési ráfordítások nélkül): 2017. év 2018. év 2019. év Kiadások összesen E Ft 2 811 778 1 169 194 1 181 726 e Ft 10
4. Működés Az önkéntes nyugdíjpénztárak gazdálkodási nehézségeire utal az 5. számú graűkon. 2005. év óta a szférára jellemző, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak folyó bevételeiből (befektetési eredmények nélküli bevétel) a szokásos működés tevékenység ráfordításai nem fedezhetők. Természetesen az összes péntár összevont adatai kiegyenesítik az egyes pénztárak sajátosságai miatti, időben, mértékben, és irányban való eltéréseket. 60000 1 40000 Ő 20000-1 O -20000 j 1-40000 Szokásos működési tevékenység eredménye (±1-) önkéntes nyugdíjpénztárak összesen (100 eft) Szokásos működési tevékenység eredménye (±/-) Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár (e Ft) -60000 --- Forrás: MNB Pénztári szektor idősorai, 5.. számú grajikon (A grqjikonnál alkalmazott eltérő ;né;iéke~ ségeket a két adarsor nagyságrendi eltérésének inegjelenlíhetősége érdekében használt uk,~ A Magyar Posta Takarék Önkéntes Nyugdíjpénztár esetében ezek az egyedinek tekinthető események voltak például a bevételnövelést eredményező postai Választható Béren Kívüli Juttatás rendszerének bevezetése (2005-2006. évek). De megmutatkozik a magánnyugdíjpénztári rendszerben bekövetkezett változás miatti bizalomvesztésre visszavezethető kilépések bevételcsökkentő hatása is (2011-2012 évek). A tagdíjbevételi lehetőségek csökkenése vezette arra a Pénztár Igazgatótanácsát, hogy tudatosan felvállalva a negatív működési eredményt, a Pénztár korábbi évek során felhalmozott működési tevékenység eredményének felhasználásával tagszervezési programot indítson (2011-2012). 2015. évtől új partnerrel, a takarékszövetkezeti hitelintézetekkel folytatódik a program. Az átfogó adatok vizsgálata mellett az egyes költségelemek rövid- és középtávú összehasonlító elemzése is elengedhetetlen feltétel a pénztárvezetés takarékossági törekvéseinek megvalósításához. Az összegzett adatok nem adnak valós képet az egyes tevékenységek ellátására kialakult díjak elemzésére, hiszen a pénztárak eltérő szervezeti megoldásban látják cl p1. a nyilvántartási, tagszervezési, biztosításmatematikai, stb. feladatok végrehajtását. Vannak olyan tevékenységek, ahol nem képezhetők olyan egységesen alkalmazható mutatók, például vagyonarányos, vagy létszám arányos ráfordítás, mely reálisan mutatná a 11
szférában kialakult díjazást. Összehasonlításra a nyilvánosan megjelenő egyedi adatok nyújthatnak lehetőséget. A taglétszámban, jellegében (p1.: munkáltatói kötődésű), vagyonában hasonlóságot mutató pénztárak néhány összehasonlításra alkalmas adata (forrás: a kiválasztott pénztárak 2014. évi beszámolói): A Magyar Posta A kiválasztott Takarék Megnevezés pénztár 2014. évi Onkéntes átlagolt adata Nyugdíjpénztár 2015. évi adata Könyvvizsgálat díja* 2 797 2 794 Biztosításmatematika** 1 452 1 668 Nyilvántartás** e Ft/fő/év 4,350 1,122 e Ft ** négy hasonló adottságú pénztár adatai ** a négy pénztár közül két pénztár adata, ahol található adat ~ öl kiválasztott, nyilvántartó! alkalmazó pénztárnál ezz e~pénzlárlagra jutó nyilvántartási d~j átlaga A bemutatásra kerülő adatok alapján a Pénztár által alkalmazott megbízási díjak a piaci díjaknak megfelelnek. A bevezetőben már jelzett fejlesztési elképzelések megvalósítására betervezett ráfordítások, bázisul véve a 2016. évi várható adatokat: e Ft Megnevezés 2017. évi terv 2018. évi terv 2019. évi terv Informatikai rendszer fejlesztése, üzemeltetési 3 600 3 600 3 600 VPR bevezetés informatikai előkészítése, 3 000 1 200 500 bevezetése, működtetése Pénztári honlap fejlesztése 1.000 200 200 Működési bevételeink behatároltsága szigorú költséggazdálkodást kényszerít a Pénztárra, de a fejlődés, a hosszú távú rentabilitás érdekében, akár tartalékunk terhére is, áldoznunk szükséges. 12
Ráfordításj tervünk tükrözi ezt a kettős célkitűzést. e Ft Megnevezés 2017. évi terv 2018. évi terv 2019. évi terv Működési bevételek, liozambevétel nélkül 100 728 103 200 106 705 Kiadások összesen (befektetési ráfordítások nélkül) 152 316 148 668 149 196 A Működési bevételek és kiadások alakulása az előző évhez mérten:. 2017. évi terv /2016 2018. évi terv 2019. évi terv Megnevezes évi várható /20 17. óv terv /2018. óv terv % Működési bevételek, hozanibevétel nélkül 101,7% 102,5% 103,4% Kiadások összesen (befektetési ráforditások nélkül) 104,6% 97,6% 100,4% A Pénztár 2017-2019. évi terve továbbra sem vesz figyelembe támogatásból, adományból származó működési bevételt, azonban élni kíván a tartalék átcsoportosítás lehetőségével a likvid tartalék terhére. Az átcsoportosításra javasolt összegek: 2017. évben 6.500.000 Ft 2018. évben 3.000.000 Ft 2019. évben 3.000.000 Ft A működési tartalék alakulása a tervciklusban: e Ft Megnevezés 2017. évi terv 2018. évi terv 2019. évi terv Nyitó állomány 289 330 246 000 209 660 Bevételek összesen 109 900 113 094 114 972 Kiadások összesen 153 230 149 434 149 852 Záró állomány 246 000 209 660 174 780 Működési tevékenység eredménye.43 330-36 340-34 880 Átcsoportosítási bevétel nélküli eredmény (Az átcsoportosítás tartalmazza a likvid lomb/ék átcsopo,iosítást ás a tagoktól aentfizetés miatti 60 330.49 840 50 380 hozamelvonást) 13
5. A befektetések és hozamok tervezése a 2017-2019 közötti tervidőszakra A pénztári befektetések 2016. évben érvényben lévő benchmarkkövető stratégiáját a tagság hozamelvárása és a folyamatos kifizetési igények alapján konzervatív, biztonságra törekvő eszközösszetétel jellemzi. A fedezeti tartalékon a magyar állampapírok és egyéb kötvények a kitűzött célarányok szerint 85% körüli súlyt képviselnek. Ezen belül a lehetőség szerinti folyamatosan pozitív hozamalakulás érdekében az éven belüli lejáratú állampapírok szerepelnek nagyobb arányban. A részvénybefektetések aránya 12% körül alakul és 1-2% körüli súllyal árupiaci- és ingatlan befektetési jegyekbe is fektetnek a vagyonkezelők. A részvénybefektetéseken belül az egyedi részvények várhatóan kisebb súlyt képviselnek, mivel a nemzetközi részvénybefektetések alapvetően a kedvezőbb díjterheléssel elérhető ETF-eken és befektetési jegyeken keresztül valósulnak meg A fedezeti tartalékon belül a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetése során a biztonsági szempontok és likviditási követelmények miatt a rövid űrtamidejű magyar állampapír befektetések dominálnak. A működési és likviditási tartalék eszközeinek kezelésekor is a biztonság, a pozitív hozamalakulás a fő szempont, a hozam növelése érdekében azonban a magyar állampapírokon kívül maximum 10-10%-os mértékben gazdálkodó szervezeti-, hitelintézeti kötvények, jelzáloglevelek, és 5%-os mértékig részvények is kerülhetnek a portfóliókba. Az Igazgatótanács a pénztárszintű Befektetési politikát az egyes vagyonkezelőkre, illetve portfóliókra lebontva egyéni vagyonkezelési irányelveket és benchmarkokat határozott meg. A hatályos Befektetési politikát mely a pénzügyi terv mellékletét képezi a Pénztár várhatóan 2017-ben is fenntartja. Ugyanakkor 2015-ben az Igazgatótanács megkezdte a választható portfóliós rendszer (VPR) bevezetésének vizsgálatát, előkészítő munkafolyamatát. Ennek keretében 2015. második félévében a Pénztár a postai dolgozó pénztártagok körében kérdőives igényfelmérést végzett, az Igazgatótanács pedig megvizsgálta a VPR bevezetésének és működtetésének költségeit, a bevezetés időbeli ütemezését, illetve a VPR megvalósítási lehetőségeiről egyeztetett a vagyonkezelő és nyilvántartó partnerekkel. 2016-ban a nem postai dolgozó pénztártagok VPR-rel kapcsolatos igényének felmérésével folytatódik a bevezetés előkészítése. A tagság pozitív hozzáállása esetén az engedélyeztetési eljárás megkezdését a Pénzár 2017-re, a VPR bevezetését 2018. január I- re tervezi. A hozamok tervezése során a Pénztár abból indult ki, hogy az MNB a tartósan alacsony globális infláció, valamint a hazai reálgazdasági környezet dezinfiációs hatása miatt továbbra is alacsony szinten taija az április 27-től 1 05%-os mértékűre csökkentett alapkamatot, így a magyar állampapír bázisra épülő befektetésekkel csak mérsékelt hozamot lehet realizálni. Az elérhető hozam emelése céljából a Pénztár az állampapírok mellett a Befektetési politika szerint kisebb arányban alternatív eszközöket (egyedi részvények, részvény alapú befektetési jegyek, ETF-ek, gazdálkodó szervezeti-, hitelintézeti kötvények, jelzáloglevelek, ingatlan befektetési jegyek, stb.) alkalmaz. A 14
Jegybank 2016. márciusi inflációs prognózisa szerint a fogyasztói árindex 2017-ben még átlagosan 1-2% között, 201 8-túl már 2-3 o között alakulhat. Az MNB által előre jelzett infláció alakulás és a Befektetési politikában megfogalmazott reálhozam elvárás figyelembe vételével a hozamszintet 2017-re 3,5 o körülire, 2018-ra és 2019-re 4,5 o körülire tervezzük. A járadékszolgáltatásban részesülő pénztártagok vagyona a lehető legbiztonságosabb módon, kockázatmentes magyar állampapírokba kerül befektetésre, ezért itt alacsonyabb, 1 o-os hozamszinttel számolunk. Befektetési ráfordítások A befektetési költségek tekintetében portfóliónként eltérő mértékű, az átlagos befektetett tőkére vetített 0,15 ~ és 0,25 ~ közötti fix vagyonkezelési díjakkal számol a terv, kiegészülve a fedezeti portfóliók felülteljesítést ösztönző, a többlethozam 10%-át kitevő sikerdíjakkal. A fedezeti tartalékon tervezett átlagos vagyonkezelési díjmérték 0,21 c fix díj ± 10% sikerdíj, ami a pénztári vagyonkezelési piacon mérsékelt, átlag alatti díjmértéknek számít. Az egyes évekre tervezett vagyonkezelési díjak (fix és sikerdíjak összesen) a tervezett pénztári átlagvagyonra vetítve 0,3-0,4% közötti díjterhelést jelentenek, ami a teljes pénztári szféra átlagos (0,5 o körüli) vagyonkezelési díjterhelésénél alacsonyabb mértékű. A letétkezelés tervezett költsége egyrészt a letétkezelő banknak fizetett, a piaci érték 0,045%-át kitevő letétkezelési díjból, másrészt a KELER és a külföldi alletéteményesek díjából tevődik össze. Ez utóbbiak nagysága a kezelt értékpapírszámlák és ezeken belül az értékpapírok számától, a tranzakciók típusától, gyakoriságától is függ, melyeket az elmúlt évek tapasztalati adatai alapján, portfóliónként jellemző nagyságrendekben tervez a Pénztár. A piaci értékre vetített 0,045 o-os mértékű letétkezelési díj a pénztári letétkezelési piacon alkalmazott átlagos díjmértéknek felel meg. Ossze2ezve: Az Igazgatótanács a Pénztár 2017-2018-2019. évet átfogó pénzügyi tervében a külső és belső folyamatokat és lehetőségeket is értékelve a stratégiánkban meghatározottak megvalósítását tűzte ki célul. A Pénztár a pénzügyi tervben megfogalmazottakat a fokozatosság, az eredmények, a pénzügyi, gazdasági és jogi környezet változásait fegyelembe véve hajtja végre. Budapest, 2016. május 26 ;~~