Képszegmentálás. Orvosi képdiagnosztika 10. ea

Hasonló dokumentumok
Deformálható modellek. Orvosi képdiagnosztika őszi félév

Éldetektálás, szegmentálás (folytatás) Orvosi képdiagnosztika 11_2 ea

EM algoritmus. A feladat: egy valószínűség eloszlás valmilyen paraméterét(vektorát) akarjuk becsülni részlegesen megfigyelhető.

ACM Snake. Orvosi képdiagnosztika 11. előadás első fele

Képszegmentáló eljárások. Orvosi képdiagnosztika 2018 ősz

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

Panorámakép készítése

Least Squares becslés

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

2014/2015. tavaszi félév

Gépi tanulás. Féligellenőrzött tanulás. Pataki Béla (Bolgár Bence)

Diszkréten mintavételezett függvények

A KLT (Kanade Lucas Tomasi) Feature Tracker Működése (jellegzetes pontok választása és követése)

Sergyán Szabolcs szeptember 21.

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Konjugált gradiens módszer

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Loványi István vizsgakérdései kidolgozva (béta)

Keresés képi jellemzők alapján. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Számítógépes képelemzés 7. előadás. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Képfeldolgozó eljárások áttekintés. Orvosi képdiagnosztika 9. ea ősz

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Minták automatikus osztályba sorolása a mintát leíró jellemzők alapján. Típusok: felügyelt és felügyelet nélküli tanuló eljárások

Adatbányászati szemelvények MapReduce környezetben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Principal Component Analysis

Termék modell. Definíció:

3D Számítógépes Geometria II.

A médiatechnológia alapjai

7. Régió alapú szegmentálás

Gépi tanulás a gyakorlatban. Lineáris regresszió

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Finite Element Methods for Active Contour Models and Balloons for 2D and 3D Images

Képfeldolgozás Szegmentálás Osztályozás Képfelismerés Térbeli rekonstrukció

Nemlineáris egyenletrendszerek megoldása április 15.

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

Közösség detektálás gráfokban

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

Figyelem, próbálja önállóan megoldani, csak ellenőrzésre használja a következő oldalak megoldásait!

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

A maximum likelihood becslésről

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Példák jellemzőkre: - minden pixelérték egy jellemző pl. neurális hálózat esetében csak kis képekre, nem invariáns sem a megvilágításra, sem a geom.

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Robotika. Kinematika. Magyar Attila

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Számítógépes döntéstámogatás. Genetikus algoritmusok

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

Korrelációs kapcsolatok elemzése

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Georg Cantor (1883) vezette be Henry John Stephen Smith fedezte fel 1875-ben. van struktúrája elemi kis skálákon is önhasonló

Láthatósági kérdések

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

Függvények vizsgálata

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai

Gépi tanulás a gyakorlatban. Kiértékelés és Klaszterezés

A brachistochron probléma megoldása

Hadházi Dániel.

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

GÖRBÉK ÉS FELÜLETEK ILLESZTÉSE KÉNYSZEREKKEL II.

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

3D Számítógépes Geometria II.

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2018/

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Képregisztrációs eljárások. Orvosi képdiagnosztika 13. ea ősz

Intelligens Rendszerek Elmélete. Versengéses és önszervező tanulás neurális hálózatokban

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: június 8.

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2017/

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Numerikus módszerek beugró kérdések

Matematika III előadás

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek

Technológiai-üzemeltetési stratégiák csoportosítása hisztorikus idsorok szimbolikus epizód reprezentációján alapulva

Felületek differenciálgeometriai vizsgálata

Modellkiválasztás és struktúrák tanulása

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Átírás:

Képszegmentálás Orvosi képdiagnosztika 10. ea

Képszegmentálás Intenzitás alapján, küszöbözés Klaszterezés, osztályozás Régió növesztés, régió hasítás Watershed Textura alapján Kontúr alapján, élkeresés, derivált, második derivált,... Dinamikus programozás Hough traszformáció: egyenes kör, általános körvonal

Intenzitás alapján, küszöbözéssel Képszegmentálás

Képszegmentálás Kontúr, élek, alapján Klaszterezés, osztályozás

Képszegmentálás Klaszterezés, osztályozás Nemellenőrzött tanítás, ellenőrzött tanítás K-means, Fuzzy C-means,... Cimkézett minták alapján: jellemzők kigyűjtése, vagy képrégió egy osztályozni kívánt pont környezetébe... Jellemzők alapján: Pixel klasszifikáció: intenzitás alapon. Pixel klasszifikáció : intenzitás és hely alapon... Szabály alapú osztályozás szabály-alapú következtetés: intenzitás és korrelált pozíció. szabály-alapú következtetés: intenzitás, entrópia és korrelált pozíció....

Képszegmentálás Transzformációs módszerek más tartományba transzformálom a kép egyes pontjait Pl: egyenes pontjai a Hough térben egy pontot határoznak meg

Képszegmentálás Éldetektálás alapján, kiegészítve morfológiai műveletekkel Gyenge pontok, hiányosságok

Tüdőszegmentálás eredeti kép szegmentálás 7 különböző eljárással összehasonlítás valódi negatív: fehér, valódi pozitív:világos szürke, false pozitív: sötét szürke, fals negatív: fekete

Tüdőszegmentálás Snake

Orvosi képek szegmentálása

Orvosi képek szegmentálása

Tüdő-és szív-szegmentálás Deformálható modell (ASM)

Deformálható modellek

Deformálható modellek A deformálható modellek görbék vagy felületek melyek különböző hatások eredményeképp alakulnak ki. Nagyon sokféle deformálható modell, elasztikus modell Elemi alakzatokból összerakhatunk komplex alakzatot. Ezek nem általánosak A deformálható modellek immunisak a képet terhelő zajokra, a határokon meglévő esetleges hiányokra, és egységes matematikai alapokon állnak. Két fő csoport Parametrikus Geometrikus deformálható modellek

Deformálható modellek Parametrikus modellek A görbe vagy felület leírása tömör, paraméteres formában A paraméterek megváltozása a görbe vagy a felület változását eredményezik A modell közvetlenül befolyásolható Összeolvasztás, szétvágás topológikus változtatás nem megy Geometriai modellek A modellek a görbe evolúcióján alapulnak, Level set módszert alkalmaznak (szint halmazok) Többdimenziós skalár függvényként dolgoznak Paraméteres formában csak a deformáció után jelennek meg Geometriai modellek a topologikus változásokat természetes módon kezelik

Paraméteres deformálható modellek Két fő típus: energia minimalizálás alapú, dinamikus erő alapú Energia minimalizálás: Olyan deformálható görbét keresünk, mely két energia: belső energia és potenciál (külső) energia súlyozott összegét minimalizálja. Belső energia a görbe feszültségét és a simaságát befolyásolja Potenciál energia a kép felett értelmezzük és bizonyos képi objektumoknál (pl. élek) vesz fel minimumot A minimalizáls belső erőt és potenciál erőt eredményez. A belső erő felelős a görbe egybetartásáért és azért, hogy ne görbüljön túlzottan A potenciál (külső erők) segítik a deformálható görbét a kép intenzitásviszonyaihoz való illeszkedésben Snake: aktív kontúr model parametrikus model Kétféle erőhatás alakítja őket: belső erők és külső erők A belső erők a görbe tulajdonságaiért felelnek: sima görbe vagy felületet A külső erők a modell képhez igazításáért felelnek.

Paraméteres deformálható modellek A deformálható kontúr egy görbe, egy paraméteres összefüggés: X s = (X s, Y(s)), s [0,1] Egy energia összefüggést (funkcionál) definiálunk: E X = S X + P(X), ennek a minimumát keressük Ahol a belső energia első derivált merevséget szabályozza, elasztikus rugóként viselkedjen, második derivált a túlzott görbültséget akadályozza és a megfelelő arányokat biztosítják A külső energia funkcionál a kontúr mentén integrált energiafüggvény, a képre jellemző potenciál. A képből származik, és minimumot vesz fel vonalaknál, görbéknél élnél (ugrásfüggvény) : vonalnál w l > 0 fekete vonal világos háttérben, w l > 0 fehér vonal sötét háttérben A paraméter a tartományt definiálja és a vonal pozíció pontosságára is hat

Paraméteres deformálható modellek Az energi minimumát az Euler-Lagrange egyenlet kielégítése biztosítja A belső erő és a külső erő egyensúlyban van. Belső erő: a merevség/görbültség. A külső erő a kép éleihez való vonzódást szabályozza. Az energia deriváltja az erő A megoldást egy időváltozó bevezetésével (s,t) két argumentum oldják meg Stabilizálódik a megoldás. Az idő szerinti derivált eltünése ekvivalens a lokális minimum megtalálásával

Paraméteres deformálható modellek Snake viselkedése, gyengesége konkáv részeknél A konvergencia szokásos potenciál erővel A külső erő a konkáv részek kinagyítása A külső erő a kontúr felé mutat, de a konkáv részeken vízszintesen egymás ellentetjei Nem lehet olyan együtthatókat választani, melyek mellett az eredmény helyes. További nehézség: az eredmény függ a kiindulástól: közel kell legyen az induló kontúr a valódi kontúrhoz. Multirezolúciós megoldásra lehet szükség. Javítás GVF gradiens vector flow

Paraméteres deformálható modellek GVF gradiens vector flow Az erőegyensúlynál a külső erőre többféle megközelítés van. A külső erők két csoportba sorolhatók: statikus, dinamikus Statikus: nem változik a snake változásával, Dinamikus: változik, ahogy a snake alakul az iteráció során A GVF egy új statikus külső erőt definiál Az új külső erőtér: A külső erőt helyettesíti beleépítve a v(x,y) éltérkép készítés az képből az élekhez közel nagyobb az értéke (bármilyen bináris élkiemelő eljárás használható) pl. (*) Az éltérkép gradiense az élek felé mutató az élekre merőleges vektorokból áll (**) A gradiensek az élek közvetlen közelében lesznek nagyok (***) Homogén képrészleteknél a gradiens nulla (*) miatt az élekhez közelről indul, robusztus, konvergálni fog az élekhez (**) miatt a behúzási tartomány kicsi (***) miatt a homogén területeken nem lesz külső erő

Paraméteres deformálható modellek Gradient vector flow Olyan vektormező, mely az alábbi energia funkcionált minimalizálja Ha nincs adat, az eredmény sima. Ha kicsi, az energiában a domináns a parciális deriváltak négyzeteinek összege, az eredmény egy lassan változó mező. Ha nagy, a második tag domináns, és a minimumhoz a vezet Ez biztosítja azt a kívánt szituációt, hogy v közel a gradiense az éltérképnek, ha nagy, de a homogén tartományokban a vektormező lassan változik. regularizációs paraméter, a kép zajosságától függ. Nagyobb zajnál növeljük -t. A megoldást az Euler egyenletek megoldása biztosítja ahol a Laplace operátor Homogén régióban konstans gradiense nulla,

Paraméteres deformálható modellek Homogén régiókban a második tag nulla, mivel a gradiens nulla. A GVF interpolált verziója a határoknak. Egyféle versengés lesz a határvektorok között. Ezért a GVF olyan vektorokat eredményez, melyek a határ konkávitásokhoz mutatnak.

Paraméteres deformálható modellek konvergencia

Paraméteres deformálható modellek GVF külső erők

Paraméteres deformálható modellek Egy részlet kinagyítva A konkáv kontúroknál Alap snake változat GVF snake

Paraméteres deformálható modellek Másfajta megközelítés: dinamikus erő alapú megoldás = ú.n. csillapító erő csillapító együttható Sokszor tömegegyüttható nulla, ekkor A belső erő azonos az előző eljáráséval A külső erő többféle lehet

Paraméteres deformálható modellek Külső erő Multiscale Gauss potenciál vagy kis biztosítja, hogy illeszkedik a görbére, de közelről kell indítani: multiscale többféle -val dolgozik: naggyal indulunk, egyensúly után csökkentjük Nyomás. A Gauss erő mellett alkalmazzák. Segít a modell felfújásában vagy összemenésében ballon erő. A nyomás erő: ahol befelé mutató normálirány w p előjele alapján felfújódik vagy összemegy, megválasztása nehéz és fontos Távolság potenciál a távolság energia deriváltja Az energia: az erő: A távolság egy pixel és a hozzá legközelebbi határvonal távolsága. Távolság térkép potenciál erőtér melynek nagy vonzási tartomány van Gradiens vektor folyam (GVF)

Geometrikus deformálható modellek Görbe evolúció Level set módszer A görbe evolúció parametrizálástól független mindössze geometriai metrikákat alkalmaz A parametrikus eljárásokhoz hasonlóan a képhez kell kötni valahogy, hogy a kontúrokhoz igazodjon sokdimenziós

Görbe evolúció Görbe evolúció: a görbék deformációjának elmélete, ahol csak geometriai metrikákat használunk. Ilyen geometriai metrika: normálvektor, görbület, de nem használja azon metrikákat mint a derivált egy parametrikus görbénél Legyen egy mozgó görbénk X s, t = (X s, t, Y(s, t) ahol s valamilyen paraméter és t az idő. Definiáljuk a befelé mutató egységnormáltját N-nel a görbületét pedig -val A görbe fejlődése a normál irány mentén a következő diff egyenlettel írható le: Itt V( ) sebességfüggvény A leggyakoribb a görbület deformáció és a konstans deformáció Görbület deformáció ahol >0 konstans A hatás a görbe egyre simábbá tétele és zsugorítása, végső formában egy ponttá. Konstans deformáció ahol V 0 meghatározza az evolúció sebességét és irányát is. A görbület def: a minél simább eltüntei a szingularitásokat, a konstans def pedig az egyedi kanyarokat preferálja, megengedi a szingularitásokat

Level set eljárás Egy görbét implicit módon mint egy 2D skalár függvény szinthalmazával jellemezünk. A skalár függvény a szinthalmaz függvény melyet a képtartományban definiálunk. A level set: azon pontos összessége, melyeknél a függvényérték azonos. A level set módszerek később

Fourier sor Alakmodell Fourier sor alakmodell x = x 0 + n=1 a n sin(n + n ) y = y 0 + b n sin(n + n n=1 ) Az alakot az a, b, n és n paraméterekkel írjuk le Változtatva a paraméterek értékét, és a szummában a tagok számát, különböző alakzatok generálhatók A paraméterek változtatása mellett egy minimalizálási feladat is megfogalmazható, így a paraméteres görbék a képhez igazíthatók. Ilyen minimalizálandó függvény egy energiafüfggvény Szinte tetszőleges alak leírható, anélkül, hogy bármi a priori információnk volna az alakról. A megközelítés gyenge pontja: A Fourier reprezentáció nem jó minden alakhoz: egy négyszögletes sarok véges sok taggal csak közelítőleg adható meg. Adott típusú képekhez lehet a paraméterek eloszlásáról valami statisztikánk. Van egy tanító készletünk, adott típusú képekből. Ezeket a paraméteres Fourier modellel leírjuk, mindegyikhez kellő pontossággal illesztjük a modelt, majd a paraméterek statisztikáját felvesszük. Valószínűségi megközelítés is alkalmazható: maximálunk egy olyan valószínűségi mértéket, hogy az adott modell mellett a konkrét kép maximális valószínűségú legyen

ASM/AAM Active Shape Models objektumok alakjának statisztikus modelljei, melyeket iteratív módon deformálunk, hogy egy objektum új képéhez igazodjanak Az alak a statisztikus alak modell által megszabott feltételekhez illeszkedik, cimkézett, annotált tanítókészlettel indul. A képekhez pontokat (landmarks) rendelünk és ezeket összekötő egyeneseket. A pontok iteratív módosítását végezzük. Itt figyelembevesszük az egyenesek mentén határgörbére merőlegesen az egyes pontoknál a gradiensek statisztikus variablitását is. Feltesszük, hogy ismert egy kezdeti becslés az alak és elhelyezkedés szempontjából az alakparamétereknél Frissítjük ezeket a paramétereket Minden modellpontnál keressük a normális irányokat, és a normális irány mentén keressük a legjobban illeszkedő megjelenést Frissítjük a pose és shape paramétereket, hogy a legjobban illeszkedjen a modell a megtalált pontokra Folytatjuk az eljárást a konvergencia eléréséig Az eljárás javítható, ha multiresolution megoldást választunk, amikor a keresést egy durva felbontású képen indítjuk, majd fokozatosan finomítunk (kép piramis). Ez gyorsabb, pontosabb és robusztusabb megoldást ad.

ASM/AAM Referenciapontokat (landmarks) kell meghatározni. Minden alakot egy megfelelően (manuálisan) elhelyezett pontkészlettel jellemzünk. Ezek felcimkézett pontok, és egymásnak megfeleltethetők. A landmarkok célszerűen valamilyen jelentéssel kell rendelkezzenek: pl. sarokpont, egy arcon a szemközép, stb. (alkalmazásfüggő pontok) lehetnek alkalmazásfüggetlen pontok is: maximumpont, egy görbület extrémpontja, stb A landmarkok össze vannak kötve. Az összeköttetés is fontos, (sorbarendezés, egyenesekkel összekötve A referenciapontok átlagát és az átlagtól való eltérés varianciáját meghatározzuk

ASM/AAM Egy példa Ellenállásokat kell körberajzolni egy áramkör alkatrészrajzán Néhány példa a körvonalakra Referenciapontok és azok összeköttetése

ASM/AAM Prokrusztész analízist követően az egyes pontokra elsozlását mutató PCA

További példák ASM/AAM

ASM/AAM Modellépítés jellegzetes helyek referenciapontokhoz A képen jelentéssel rendelkező alkalmazásspecifikus - pontok (pl. szem, orr, stb.) Alkalmazásfüggetlen jellegzetes pontok (Sarokpontok, nagy görbületű tartományok pontjai, szélsőértékek, stb.)

ASM/AAM A landmarkok reprezentálása: 2n dimenziós vektor, ahol n a landmarkok száma egy képen Több képből indulunk ki, minden képhez ugyanazokat a landmarkokat jelöljük meg Az alakok ugyanabban a koordinátarendszerben kell megjelenjenek: irány, pozíció, méret egységesítés, úgy hogy az átlagostól való négyzetes eltérés minimumot adjon (Prokrusztész analízis) Van s képünk egy 2n dimenziós térben reprezentálva: s db 2n dimenziós adat (vektor) egy pontfelhő: A pontok hasonló pozícióban lesznek. A megengedhető alaktartományon belül hasonló, új alakokat is lehet generálni. A sokdimenziós térben a pontok a képek különbözőségei miatt egy közel ellipszoidon belül helyezkednek el. Az ellipszoid középpontját és tengelyeit határozzuk meg. Alkalmazzuk a pontfelhőre a PCA-t közelítő repreientáció az eredeti térben A A transzformációs mátrix t sajátvektorból A közelítő reprezentáció a transzformált térben (a sajátvektorok által kifeszített térben) b a leíró paramétervektor

Prokrusztész ágy Procrustes, also called Polypemon, Damastes, or Procoptas, in Greek legend, a robber dwelling somewhere in Attica in some versions, in the neighbourhood of Eleusis. His father was said to be Poseidon. Procrustes had an iron bed (or, according to some accounts, two beds) on which he compelled his victims to lie. Here, if a victim was shorter than the bed, he stretched him by hammering or racking the body to fit. Alternatively, if the victim was longer than the bed, he cut off the legs to make the body fit the bed s length. In either event the victim died. Ultimately Procrustes was slain by his own method by the young Attic hero Theseus, who as a young man slayed robbers and monsters whom he encountered while traveling from Trozen to Athens. The bed of Procrustes, or Procrustean bed, has become proverbial for arbitrarily and perhaps ruthlessly forcing someone or something to fit into an unnatural scheme or pattern.

ASM/AAM PCA 1. átlagképzés 2. számítsuk ki az adatok kovariancia mátrixát 3. Határozzuk meg S sajátvektorait és sajátértékeit i=1,..., 2n 4. Rendezzük csökkenő nagyság szerinti sorba 5. Számítsuk ki a jel átlagos négyzetes értékét 6. Vegyük az első t legnagyobb sajátértéket ahol adja meg, hogy a teljes variancia hány százalékát akarjuk megtartani tipikus érték 80-98 % i

ASM/AAM A PCA célja olyan parametrikus leírása a képnek, ahol a paraméterek száma minél kisebb, miközben a kép a lehető legkevésbé torzul. A paraméterek megváltoztatásával az eredeti képkészlethez hasonló további képek generálhatók. A parametrikus leírást igazítani kell egy konkrét képhez. Ehhez költségfüggvény kell A pozíció, forgatás, nyújtás (Prokrusztész) mellett, a paraméterek írnak le egy képet, úgy, hogy az eltérés a lehető legkisebb legyen. Az eltolás, skálázás, forgatás: Ahol X a modell pontokat, X a legközelebbi él pontjait jelöli Tetszőleges optimalizáló eljárás használható. Multidimenziós optimalizálás (Powells módszer, genetikus algoritmus,...), de nincs semmi előzetes információnk, hogy hol vannak az objektum élei. A modell által generált kontúr és a képkontúrok összehasonlítása Az algoritmus 1. vizsgáljuk meg a képet az X pontok mindegyikének a környezetében, és keressünk a közelben legjobban illeszkedő X -t 2. Frissítsük a paramétereket úgy, hogy az új pontok a legjobban illeszkedjenek 3. A b paraméterekre alkalmazzuk a szóródás korlátokat

ASM/AAM Hogyan módosítsuk a pontokat? Ha határozott él van a képen: Jobb megoldás: A profilt feltérképezzük és építünk itt is egy statisztukus modellt Egy adott ponthoz illeszkedve a pont környezetében 2k+1 pontot mintavételezünk: ahol i=1,...,s (inzetnitásértékek vagy deriváltak) Normlizálunk Ezt végigcsináljuk az összes pontra és az összes képre Feltételezzük, hogy Gauss eloszlások Egy új minta illeszkedésének mértéke: minimuma maximálja hogy a modellből származik A pontok mozgatása után újra a paraméteres modell illesztés jön. Multirezolúciós megoldás

ASM/AAM Multirezolúció Durvábbtól finomabb felé Negyed felbontású kép Fél felbontású kép Eredeti kép A profil mentén a mintavételi értékek

ASM/AAM Egy jó megoldás Egy rossz megoldás

Alkalmazás egy MR képen ASM/AAM

ASM/AAM Átlag, átlagtól való eltérés (nulla középértékre hozás) PCA t alkalmazunk, az átlagtól való eltérésekre Kiindulás 5 iteráció után a konvergencia állapotában Kovariancia mátrix, sajátértékek, sajátvektorok. A sajátvektoroknak van az alakra vonatkozó jelentése. Pl. az első a drótok pozíciója, a második a fő alak alakja, a harmadik a görbület, stb.

ASM/AAM

ASM/AAM AAM (Active appearance model) Kiindulás: mint az ASM-nél Lényeges különbség: AAM minden pixelt felhasznál és ezeket alak és megjelenés szempontból is nézi Texturát is figyelembe veszi A texturára is készít egy statisztikai modellt: Átlagtextura, sajátvektorok textura paraméterek a sajátvektorok terében Az alakot és a texturát együttesen kezeli, ezt is PCA-val