WEÖRES SÁNDOR ÓVODA DUNAVARSSÁNY TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 1
Hosszú virágfüzér, Kéztől kézig ér, Valamennyi kézen át Kezdettől végig ér. Átléptünk a hegyen, Fogjátok a füzért Mindkét hegyoldalon. Lejtünk a tengeren, Fogjátok a füzért Mindkét partvonalon. Szállunk az égen át A csillagok között, Hosszú a virágfüzér, Kéztől kézig ér, Valamennyi kézen át Kezdettől végig ér. (Részlet Weöres Sándor Rongyszőnyeg II. Vers ciklusából) TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Programunk Fábián Katalin Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja A program hatályba lépésének időpontja: 2009. október 21. A programot jóváhagyta: Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 169/2009 (X. 20.) Kt. határozatával
TARTALOM I. BEVEZETŐ 3. II. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5. III. ÓVODÁNK EMBERI ÉRTÉKEI 6. IV. TEV.KÖZP.Ú ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI 7. V. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN 10. VI. A PROGRAMUNK MEGVALÓSULÁSÁNAK SIKERKRITÉRIUMAI 23. VII. AZ ÓVODA ELVÁRÁSAI, AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 26. VIII. AZ ÓVODA ÉS AZ ÓVODAI ÉLET 27. IX. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK 32. X. A NEVELÉS TERVEZÉSE, ÉS IDŐKERETEI 33. XI. AZ ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLAKÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI 36. XII. AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 39. XIII. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE 41. XIV. ÓVODAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK 47. XV. AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE- ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 49. XVI. PROGRAM KIEGÉSZÍTÉS AZ INTEGRÁCIÓ INKLÚZIÓ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 50. 2
Kedves szülők, kollégák! Szeretettel köszöntjük óvodánkban! Megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődik nevelési programunk iránt. Kérem, ismerje meg terveinket, legyen partnerünk céljaink megvalósításában. Tegyük együtt széppé, emlékezetessé gyermekeink itt töltött életét. Legyen ez az óvoda olyan, ahová mindenki szívesen, jó érzéssel lép be. I. BEVEZETŐ A közoktatási törvény 44-48. előírja az óvodák számára a foglalkozási program előkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát. Az Óvodai Nevelési Program az óvoda alapdokumentuma. Ez a fokmérő, melyhez a fenntartó igazítja értékeléseit, elvárásait, fejlesztési támogatásait. Ez az a tájékoztató, melyből az óvoda igénybevevője (pl. szülők) megtudja, milyen értékeket közvetít az óvoda, s milyen fejlődési szintre juttatja óvodásait. Egy Óvodai Nevelési Programot elolvasva minden érdeklődő tájékozódhat egy óvoda nevelési filozófiájáról, gyakorlatáról, tárgyi, személyi, anyagi helyzetéről, valamint egyéb speciális szolgáltatásairól. A Helyi Nevelési Program az óvoda törekvéseinek fényképe, reális tükörkép az óvodáról Helyzetképünk Óvodánk jelenleg 3 épületben működik. Dunavarsányban, az Árpád utcába 2 épületben, 8 csoporttal, a Bartók B. utcában, 1 épületben 2 csoporttal várjuk az óvodánkba érkező gyermekeket. A fő épület 1910-ben épült, és a háború után alakították át óvodának. Ez az épület 1997-ben bővítve és korszerűsítve lett. 2001-ben lett átadva az Árpád utcai II. épület 3 csoporttal bővítve és 2006-ban további 1 csoporttal és tornateremmel bővült. A folyamatosan növekvő igények kielégítése céljából 2007. november 06.-án megépült az új két csoportos óvoda Nagyvarsányban, a Bartók Béla utcában. Ezzel az épülettel már 10 csoportra bővült óvodánk. A lakosság számának folyamatos emelkedése, és ezzel a gyermeklétszám növekedése meghatározó jelentőséggel bír a nevelőmunkára. Az óvodába járó gyermekek életkörülményei változóak, ezért az óvodánkban dolgozó nevelők mindent megtesznek a 3-7 (8) éves korosztály személyre szóló fejlesztésének elősegítésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Mivel tágas udvar övezi óvodánkat, nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn való tartózkodásra, mozgásra, játékra. Településünket körülvevő erdőkben, tavaknál lehetőség nyílik a természet változásainak megfigyelésére, és gyermekeink lakóhelyéhez fűződő pozitív érzelmek kialakulására. 3
Az óvoda jellemző adatai: Hivatalos elnevezése: Weöres Sándor Óvoda Elérhetőségeink: www.bobitaovi.hupont.hu; 06-24/472-467 bobitaovi@gmail.com Az intézmény székhelye: 2336 Dunavarsány, Árpád u. 14. 06-24/472-464 Tagóvoda: 2336 Dunavarsány, Bartók Béla u. 25. 06-24/534-546 Az óvoda fenntartója: DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2336 Dunavarsány, Kossuth L. u. 18. 06-24/521-041 Az Óvoda vezetője: Baráti Ildikó Óvodánk társadalmi környezete Óvodánk Pest megyében Budapesttől 25km-re helyezkedik el. A település két részből áll, a kisebb része a Duna mentén terül el (1378 lélekszámú), a nagyobb terület a vasút mentén épült (4300 lélekszámú). Kutatások szerint a város neve (Varsány) a hasonló nevű perzsa-alán eredetű néptörzs töredékéhez kapcsolódik, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek hazánkba. A Duna előtag a múlt század közepén kapcsolódott a településnévhez a többi Varsány településtől való megkülönböztetés miatt. A település a XII. sz. elején jelentősen fejlődött, amely azonban a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A település első fennmaradt írásos emléke 1269-bõl származik. A gyéren lakott területet V. István 1270-ben a nyúl szigeti apácáknak adományozta, Hunyadi János kormányzósága idején átkerült Fejér megyéből a Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. I. Lipót császár a török hódoltság után Thüringiai svábokat telepített a környékre, munkáját I. József és Mária Terézia is folytatta. A falu a XIX. század közepétől a taksonyiak birtokához tartozott, önállóságát 1946-ban nyerte vissza. 2004. szeptember 18-án Dunavarsányt várossá avatták. Dunavarsány az elmúlt évszázadban rendkívül dinamikusan fejlődött. Az 1990-es évek után kezdődött az ivóvíz-, szennyvíz- gáz- és telefonhálózat kiépülése, melyek túlnyomó többségét Dunavarsány koordinálta kistérségi szinten is. A település teljes alapellátást biztosít lakóinak. 1999 nyarán a németországi Gemmingennel, 2002 márciusában a szlovákiai Szalóccal került sor testvérvárosi szerződés aláírására. Azóta számos közös rendezvény keretei között igyekszik a város nemzetközi kapcsolatait ápolni. Szeretnénk mi is fölvenni a német óvodával a kapcsolatot, tapasztalatcsere céljából. 4
II. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: Az óvoda élén egy kinevezett óvodavezető áll. Munkáját két óvodavezető helyettes és egy minőségbiztosítási TEAM vezető segíti. Intézményünkben logopédus is foglalkozik a gyermekek fejlesztésével. Tárgyi feltételek terén mind az óvoda épületében, mind az udvar vonatkozásában törekszünk a folyamatos fejlesztésre, modernizálásra, eszközbővítésre, kiemelten a balesetvédelmi és egészségügyi szabályok érvényesülésére. A három épületben kettő tornaterem áll rendelkezésünkre. Minden épületben melegítő konyha üzemel, a gyermekek étkezését a városunkban működő Árpád Fejedelem Általános Iskola főzőkonyhája segítségével oldjuk meg. Már több éve alkalmazzuk a HACCP rendszert. Minden épülethez parkosított, tágas udvar tartozik, melyek felszerelését folyamatosan korszerűsítjük. 2007. Novemberében kaptunk új, korszerű az európai szabványnak megfelelő udvari játékokat. Az épületek javítási, szerelési munkáit az önkormányzat Városgazdálkodás csoportja végzi. Az óvoda személyi feltétele Diplomás óvónők 21 Szakvizsgázott óvónők 2 Szakvizsga folyamatban 1 Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák száma 6 Pedagógiai munkát segítő szakképzetlen dajkák száma 7 Érettségizett-, egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozók száma (dajka, 6 óvodatitkár) Szükség esetén kikérjük az Országos Beszédvizsgáló, a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményét. Az integrált neveléshez szükséges további személyi feltétel Kistérségi Együttműködési megállapodás keretében utazó szakember hálózatán keresztül, vagy egyéb megbízási szerződéssel biztosítjuk. Az óvoda tárgyi feltétele (eszközjegyzéket csatoltam a végén) Mindhárom óvoda épülete felújított illetve a Bartók Béla utcai egy teljesen új minden előírásnak megfelelő épület. Még sikerült felvenni minden hozzánk jelentkező kisgyermeket, de már látni lehet, hogy a jövőben szükség lesz újabb bővítésre. Az óvoda eszközrendszerét, tárgyi feltételeinek javítását reméljük, hogy a Magyar Közlöny 1998/68. számában megjelent és törvénybe iktatott kötelező Eszközjegyzék folyamatos biztosításával a közeljövőben már meg lehet oldani. A csoportszobák bútorzatai hiányosak, régi, elavult darabok, amiket már nem érdemes felújítani. Szülői segítséggel négy csoportba tudtunk új bútorokra szert tenni. A csoportszobák játékainak és foglalkozási eszközeinek pótlására, és új eszköz beszerzésére, ha szűkösen is, de évről-évre jutott valamennyi. Az óvodát sikerült felszerelni olyan riasztóvédelmi eszközökkel, amely remélhetőleg biztosítja az óvoda védelmét. Mindhárom óvoda központi helyen helyezkedik el, és nagy tágas udvar tartozik hozzá. Biztosítva van homokos, betonozott és zöld terület egyaránt. Kaptunk új, korszerű, Európai Uniós szabványnak megfelelő udvari játékokat. 5
III. ÓVODÁNK EMBERI ÉRTÉKEI Küldetésünk: a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődés ütemét figyelembe véve, meleg, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, a személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése. Óvodakép A mi óvodánk külső, belső esztétikuma gyermek-közeli, barátságos, biztonságos. Nevelési elveinkben szorosan együttműködünk a legközvetlenebb nevelési partnereinkkel: a családdal és az iskolával. A már kialakult hagyományainkra építve biztosítjuk alapvető feladatainkat, az óvó, védő nevelési és szociális feladatokat a szülői igények figyelembevételével, a sajátos szervezeti keretek, formák között. Az esélyegyenlőség jegyében biztosítjuk és javítjuk az óvodába járó gyermekek nevelési feltételeit, megteremtjük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségét is. Az óvodai nevelőmunkába bevonjuk a különböző társadalmi, közművelődési, egészségügyi szervezetek képviselőit. Kapcsolódunk, valamint teret engedünk azoknak a tevékenységeknek, melyek az óvodai program célkitűzéseit segítik, és hatékonyabbá teszik a gyermek iskolai életre való felkészítését. Gyermekképünk keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy Önmaga lehessen. (Janese Korczak) Célunk: hogy az óvodában felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan illeszkedjék az európai uniós értékrendhez. Melyek azok az értékrendek, amit elvár a társadalom? Változásokra, fejlődésre való rugalmas alkalmazkodás, befolyásolás képessége, Kritikus gondolkodás, döntésképesség, Konfliktuskezelő képesség A környezet alakítása, védelme, A kultúra, a szülőföld ismerete, védelme, A technikai és tudományos fejlődés követése, Emberi kapcsolatok humánus alakítása, Az egyén és társadalom jogainak és szükségleteinek egyenrangú tisztelete. Olyan gyermekeket szeretnénk óvodánkból elengedni, aki rendelkezik a humanista értékek alapjaival, kreatív, érdeklődő, együttműködésre, teljes életre képes. 6
Pedagóguskép Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, a gyermekek szükségleteit követő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. Arra törekszünk, hogy pedagógusaink a következő személyiségjegyekkel rendelkezzenek: A gyermekekkel szemben együtt érző, odafigyelő, szeretetteljes magatartást tanúsító Szakértelmét, pedagógiai, pszichológiai ismereteit gyakorlati jártassága tükrözi Önmaga továbbfejlesztésének igénye minden területen megnyilvánul A vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben tisztelettudó, feladat- és probléma érzékeny, titoktartó Tiszteletben tartja a gyermeki jogokat Az óvónők bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, megvalósításába. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalnak a közösen kitűzött célok- és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, őszinte, nyílt véleménnyel segítik a legjobb megoldás kialakítását. Szülőkép Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki érdeklődik programunk iránt, szeretné megismeri elképzeléseinket, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez. IV. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. CÉL: a 3 8 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése. Ez a cél a következő tevékenységrendszereken keresztül valósul meg: - Játék- és tanulási tevékenység - Társas- és közösségi tevékenység 7
- Munkatevékenység - Szabadidős Tevékenység E tevékenységi formák megválasztásával a gyermekek adott fejlettségi szintjéhez igazodó készségfejlesztés, illetve különböző képességek alapjainak lerakása történik. Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra! Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az óvodás korú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik a neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az érzelmi nevelés feladatai: - A szeretet és kötődés képességének fejlesztése - A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése - Az élménybefogadás képességének fejlesztése - Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése - Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése - Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése A fejlesztés tehát az után kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel, gyermekekkel, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Óvónő- gyermek kapcsolatában ki kell alakítani a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek alapja az empátiakészség, valamint azok pozitív élmények, amelyek hozzájárulnak egy boldog alaphangulathoz. A fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával és a közös élmények (színház, kirándulás, játszóházak, stb.) biztosításával érjük el. Kiemelten kezeljük az együttünneplést (születésnap, névnapok, jeles napok). Az óvónői példaértékű modellt elengedhetetlennek tartjuk. 8
Óvónő- szülő együttműködése elengedhetetlen a gyermekkel való egyéni óvodai bánásmód megvalósításához, ugyanakkor a felnőttek kapcsolata példaértékű a gyermeknek (tisztelet, tolerancia egymás iránt). Kapcsolatuk segítése érdekében a szülői és gyermeki elégedettséget vizsgáljuk. Az óvodapedagógus a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást ad a szülőnek. Egyéni problémák esetében a szülői kapcsolattartás és konfliktuskezelés egyéb formáit alkalmazzuk (személyes beszélgetés), és ha szükséges segítségnyújtással, nevelési tanácsokkal erősíthetjük a gyermek és a szülő harmonikus kapcsolatának kialakítását. Lehetőséget biztosítunk a szülőnek, hogy az óvoda életébe tevékenyen, érzelmileg is bekapcsolódjon (nyílt napon bemutathatják a foglalkozásukat; játszóházak alkalmával; óvodai program szervezésében való részvétellel). Gyermek- gyermek kapcsolata során alakul ki a gyermekben az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövő kooperáció és kommunikáció. Hosszabb távon preferáljuk a részben osztott, ill. osztatlan csoportok szervezését, valamint törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyre szélesebb körű átjárhatóságot biztosítsunk. Osztatlan csoportban a gyerekek jelentős egyéni fejlődésbeli különbségei következtében összetett interperszonális kapcsolatok jönnek létre, a szocializáció bonyolultabb, a gyermekek testvérkapcsolat pótló kötődéseket élhetnek meg. A nagyobb gyermekeknek a kicsik, ill. a sajátos nevelési igényű védtelenebbek iránt érzett felelőssége megsokszorozódik, oltalmazó magatartásuk egyben az óvónő értékrendjének közvetítését is jelentik. A nagyok és egészségesek pozitív, látványos sikerei pedig vonzó, követendő példát jelentenek a rászorultaknak. Feladatunk: Visszamaradó iskoláskorú gyermekek illetve testvérek érzelmi biztonsága érdekében részben osztott és osztatlan csoportok lehetőségének biztosítása Érzelmileg hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése és folyamatos segítése az óvodai csoportban. Szociometria- társas kapcsolatok vizsgálata (peremhelyzetű gyermekek okainak megkeresése, beilleszkedésük segítése) Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az én-tudat alakulása folyamatos fejlődésen, az óvónők által segített fejlesztésen megy keresztül A csoportban kialakult helyzet felmérése A mások akaratának tudomásulvétele Konfliktushelyzetek kezelése, megoldása és saját teljesítményének ismerete alapján A programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek. Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető. Az óvodapedagógusaink hisznek abban, hogy minden gyermek egyedi, különleges emberi lény, aki szeretetteljes közegben formálható, nevelhető. Az ország különböző tájairól érkező lakosok különféle igényeket mutatnak, melyek figyelembevételével, de a hagyományainkhoz hű nevelési elvek hangsúlyozása mellett 9
állítottuk össze programunkat. Az óvodai nevelés nyelve a magyar, a nevelés teljes egészében magyarul történik. Intézményünk rendelkezik az óvodai program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvodapedagógusok képzettsége, szakmai elhivatottsága garancia a program célkitűzéseinek megvalósítására. A dajkák minden csoportban fontos szerepet töltenek be, nevelést segítő partnerek. V. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. Jót és jól játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A Tevékenységközpontú Program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Főbb feladatok Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a játék fejlesztése érdekében A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel Anyanyelvi nevelés Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása Főbb feladatok: Változatos lehetőségeinek megteremtése által az irodalom megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása, A kommunikáló képesség fejlesztése, A könyvtár használatának megismertetése, A gyermekek vágyának felébresztése a színház, Múzeum iránt, A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása. 10
Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, akkor nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A helyes és szép beszéd mélyíti a gyermek érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi értékek befogadására. Az óvodáskor végére az anyanyelvi nevelés hatására aktív és passzív szókincse bővül, mondatszerkesztésük nyelvtanilag helyessé válik, kialakul az összefüggő beszéd, a beszédfegyelem. Az óvónő személyes példáján keresztül, illetve fejlesztőjátékok kapcsán segíti elő a metakommunikációs eszköztár bővülését. A metakommunikatív elemek jelzik az egymás iránti érzelmeket, nemcsak kísérik, hanem módosítják a beszéd jelentését. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek, gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőkészség birtokában jobb teljesítményt fog felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladata tehát a család, a környezet megismeréséből indul ki, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül fejti ki hatását. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak a kérdéseikre. Nem vesszük el a gyermek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérjük és bíztatjuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan figyelemmel kísérjük. Figyelünk arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén szakember segítségét kérjük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén Kialakul az igényük a mesehallgatásra. Ismernek legalább 10 mesét, 8 mondókát, 15 verset. Kedvelt tevékenységük a bábozás, dramatizálás, ismerik technikáját. Saját maguk is tudnak mesét, versikét kitalálni, ezeket előadni (egyénileg vagy közösen) Szívesen szerepelnek ünnepélyeken. Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani. Szívesen vesznek részt könyvtárfoglalkozásokon, ismerik a könyvhasználat szabályait. 11
Készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket. A szülők bevonásának lehetőségei: Irodalmi alkotások gyűjtése Bábok, szemléltető eszközök készítése Könyvek ajánlása, a könyvtár bővítése Programajánlatok, jegyek beszerzése Nyelvi játékok otthoni alkalmazása Együttműködés a logopédussal Művészeti tevékenységek Mese, vers, dramatizálás, bábozás A mese a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldolgozásában, a gyermek világképének alakulásában. A versben a játék, a szöveg és a dallam, mozgás, beszédritmus és hangulat megbonthatatlan egységet alkot. Az a jó kiválasztás, amikor a versre rááll a fülük és a szájuk. A mese és a vers szervezeti formái: A mese csendet kíván, odafigyelő közösséget. Célszerű a körülményeket úgy alakítani, hogy mire a mesébe kezdünk, minden gyerek várja azt, a mese kedvéért elcsendesedjen. A verset néhány gyermekkel is elkezdhetjük, akár játékzajok közepette, hiszen az érdekes verses játék is mozgással, beszéddel jár. A játszó csoport létszáma megváltozhat közben. Az óvónő pedagógiai szabadsága az, hogy eldönthesse (a kiválasztott mese, vers; a gyermekcsoport szokásai; pillanatnyi helyzet figyelembevételével), hogy a verset vagy mesét csendben, vagy a gyermekek játéka mellett kívánja elmondani. A különböző óvodai tevékenységek közben, az óvónőnek célszerű kidolgozni olyan hívogató formaságokat, amelyek motivációul szolgálnak a meséléshez, verseléshez. Ilyenek lehetnek, pl.: gyertyagyújtás, mesepárna, meseszőnyeg. Verseknél, mondókáknál, pl.: bábkészítés, rajzolás, festés, gyurmázás közben, valamint ritmikus mozgással és séták alkalmával. Nem szükséges a foglalkozási kereten belül maradni, hiszen a mese az óvodás gyermek alapszükséglete, ami bármikor kielégíthető. A válogatás alapelvei: Sokkal többet kell ismerni, mint amit felhasználunk A 3-7 évesek igényein túl kell látnunk, a bölcsődések, a babakor és a 6-10 évesek, az iskolás kor verseit, meséit is figyelemmel kell kísérni. Folyamatosan olvasni, tájékozódni kell, mert irodalmi ízlésünk attól a háttérműveltségtől függ, amit, mint felnőttek gondozunk, építünk magunknak. A könyvnélküli szövegtudás az óvodai mese elengedhetetlen feltétele. 12
A 3-7(8) éves gyermekeknek többször mondhatjuk ugyanazt a mesét, mert az ismétlés által válik élvezhetővé a szöveg. A kép is a gyermekkönyv lényeges alkotó eleme. Azokat a képeket szeretik a gyermekek, melyek jól felismerhetően ábrázolnak tárgyakat, mesei szereplőket, jeleneteket. A mese-vers kiválasztásának szempontjai: A mese- és verskezdeményezéseknek anyagát elsősorban a népmesekincs és a klasszikus, míves gyermekversek adják. A szövegek kiválasztása a kisgyermekek esetében a pedagógus kezében van. Az ő irodalmi ízlése erősen befolyásolja a gyermekirodalmi ízlésének alakulását. A versek, mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük az óvodába kerülő kisgyermek életkori sajátosságait, érdeklődését, a csoport fejlettségét, összetételét. A spontán verselések, mondókázások során a gyermekek által már ismert (otthonról hozott) mondókákat elevenítjük fel közösen, ezáltal a többiek is megismerik azokat. Az egyszerű mondókákat, nyúlfarknyi rögtönzött történeteket, halmozó láncmeséket, az állatok beszédének dramatizálását, az egyszerű állatmeséket szeretik hallgatni, amelyekben ismétlések, alliteráló kifejezések vannak. Ismerkedjenek meg az évszakokhoz kapcsolódó, az évszak hangulatát idéző és az ünnepek köszöntését segítő mesékkel, versekkel. A mindennapi mese- és vershallgatáson kívül a gyermekek a délutáni pihenés megkezdésekor is hallgassanak mesét. Ez megnyugtató, ráhangoló hatást jelent számukra. A csoportszobában állandó helye van a mese-, vershallgatásnak, a bábozásnak. Kialakul egy sajátos, mesét hallgató viselkedésmód. Az odafigyelésen kívül várja a gyermek a rendkívülit, a csodálatosat, és kilép a hétköznapokból. A szabad meseválasztás lehetőséget teremt, hogy legyenek kedvenc meséik, melyeket a délutáni pihenés előtt is, vagy spontán módon kérhetnek. Célunk, hogy egy-egy mesét többször halljanak, melynek következtében újra és újra átélhetik a mese okozta élményeket. Az óvodáskor vége felé tartalmát tekintve a mesék, versek történetei a tágabb környezetről szólnak. Erdei állatok élete, a cirkusz, az utca, a család, a gyermekek világa a téma. A bonyolultabb tréfás állatmesék, a tündérmesék, néhány kiváló író meséje, elbeszélése, meseregénye is elmondásra kerül. A dramatizáláshoz sokszor hallott, rövid jellegzetes szófordulatokat, tartalmazó meséket tervezünk. A mese-vers anyag összeállításánál egész nevelési évben gondolkodunk. 13
Konkrét verset, mesét nem ajánlunk, azt minden óvodapedagógus egyénileg állítsa össze, saját egyénisége, környezete jellegének megfelelően. Bábozás: A bábjáték képszerű, mozgásra épül a cselekménye, művészi erejű, érzelmi jellegű. A gyermek azonosul a bábbal, közben kiélheti elfojtott vágyait, indulatait, különösen akkor, ha cselekvője a játéknak. Bábjáték segítségével megismerhetjük a gyermekek fejlődését, megismerő- és alkalmazkodóképességét, szociális érettségét. A bábozás legyen jelen a nap minden szakaszában. Nevelési helyzeteket oldhatunk meg a bábbal. Kis- és középső csoportban mondókázás közben, mesemotivációként használhatjuk a bábot. Megtanítjuk a gyermekeket már a beszoktatás ideje alatt a bábok használatára, az óvónő bábokkal való bánásmódja, mintául szolgál a gyermekeknek. Nagycsoportosoknál a bábkészítés anyagául szolgálhatnak kedvenc verses meséik. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja: az esztétikai nevelés- a humanizmus szellemében- olyan ember formálását szolgálja, aki igényli az esztétikumot, azt elfogadja, szépet hoz létre, és a környezet esztétikus átalakítására képes. Főbb feladatok: Rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka különböző fajtáinak, valamint a népi kismesterségek, a népművészetünk megismertetése A képi kifejezőképesség alakulásának segítése, élmény és fantáziaviláguk megalapozása Az egyén érettségének megfelelő képi-plasztikai kifejezőképesség alakítására, elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezői képességének fejlesztése A különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal való megismertetés Az eszközök használatának, karbantartásának, a munkaszervezés képességének kialakítása Szín- és formavilág gazdagítása Szóbeli értékelés formájának megismertetése, gyakoroltatása a csodálkozás, öröm lehetőségének biztosítása A környezetesztétika fogalmával, gyakorlatával való megismertetés A művészeti tevékenységek sorában fontos szerepe van a vizuális tevékenykedésnek, melyeken keresztül a gyermekek megismerhetik a világ szépségeit. E tevékenységek közben fejlődnek manuális képességeik, megismerhetik az anyagok tulajdonságait, alakul gondolkodásuk, gazdagodik érzelemviláguk, esztétikai értékrendjük. Fejlődik kreativitásuk és nyelvi kifejezőképességeik is. A pedagógusnak mindennapi feladatai közé tartozik olyan nyugodt, harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, melyben a gyermek szívesen tevékenykedik, és átadhatja magát az alkotás örömének. Feladatok: Megfelelő eszközök elhelyezése olyan helyen, hogy bármikor elérhető legyen a gyermekek számára. Az óvodáskor elején ismerkedés könnyen kezelhető rajzeszközökkel, ezek helyes használatával, firkálgatás nagy felületen. A rajzkészség továbbfejlesztéseként, a rajzolt formák gazdagítása, díszítése, később a 14
A fejlődés várható eredménye: ceruza, zsírkréta használatának bővítése még színesebb élményrajzok, megjelenítését teszi lehetővé. Ismerkedés a só-liszt gyurmával, alaptechnikák elsajátítása,- ezek gyakorlása, a formák megnevezése (gyúrás, gömbölyítés, lapítás, sodrás, csípés), később előre meghatározott formák kialakítása. A későbbiekben gyakorlás szabadon, illetve kisebb figurák, gyümölcsök, állatok, témák megformálása. Az óvodáskor vége felé emberforma mintázása, jellemző arányok megjelenítése. Felületfestés technikájának megismerése, gyakorlása, festéssel kapcsolatos fogások gyakorlása. Színek bővítése, kitartó, gondos, tiszta munkára való törekvés. A későbbiekben festés elképzelés alapján, szabadon- színek komponálása, érdekes technikák felhasználása. Nyomattechnikával a nyomhagyás öröme, sorminták, díszítő elemek megjelenítése, nagyobbaknál a saját elképzelés megjelenítése. Ismerkedés a barkácsolással, majd bővebb ismeretek szerzése, megfelelő eszközhasználat, kollektív munkák készítése természetes anyagok felhasználása. Tépés gyűrés vágás - ragasztás Ismerkedés a hajtogatás művészetével. Gipszformák, díszek öntése és festése. Varrás, szövés, fonások alapok kialakítása. Kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma Meg tudják valósítani saját elképzeléseiket A formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek A teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek Örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak Egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik Építésben, téralakításban közösen vesznek részt Rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt Az alkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek Megbecsülik saját és mások munkáját A szülők bevonásának lehetőségei Képek, könyvek gyűjtése, kölcsönadása az óvodának Segítségnyújtás kiállítások rendezésében Programjavaslat (oda-vissza) Népi kismesterségek bemutatása kincsek gyűjtése (kagylók, csigák, kövek, stb.) Közös barkácsolás A csoportszoba közös szépítése Ének-zene, énekes játék 15
A néphagyomány ápolása ebben az életkorban kétszeresen indokolt. Egyrészt mert a gyermek ugyanolyan észrevétlenül tanulja meg a mondókákat és gyermekdalokat, mint az anyanyelvét Másrészt mert a néphagyomány a zenét a szöveg és dallam tökéletes egységében tárja a beszélni tudó gyermek elé Célunk: Forrai Katalin módszereire építve hagyományápoló, énekelni, játszani, zenét hallgatni szerető személyiség megalapozása. Főbb feladatok: A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése és fenntartása Zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel Zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással Az alkotás vágyának felkeltése hangszerkészítéssel, ritmuskitalálással A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, és csak egy része az óvodai nevelésnek, de erőteljesen befolyásolja a gyermekek általános fejlődését. Feladata: A zenei élménynyújtáson, a zenei ízlés, és a harmonikus nevelésen túl, a zenei hallás, a ritmusérzék, a harmonikus szép mozgás fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása. Célja: A zene megszerettetése, a befogadásra való képesség megalapozása, egészséges lelkű, kultúrált, boldog emberré nevelés. A feladatok sikeres végrehajtása elősegíti a gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldását. A kisgyermek ritmusérzéke, hallása, a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, de hat értelmére is. Fejleszti gondolkodását, emlékezetét, képzeletét, fantáziáját, belső hallását, alkotókedvét, akaratát, mozgását, stb. Az óvónő fontos feladta, hogy kezdettől fogva sokat énekeljen a gyerekeknek. A gyermeket a természet adta utánzó ösztöne arra serkenti, hogy a sokszor hallott dallamot együtt énekelje az előadóval, később magában is dúdolgatja, gyakorolja. A kisgyermek szívesen fogadja a ritmikus mozgásokhoz társuló, ritmikusan lüktető dalokat, mondókákat. Érdeklődését megragadja a szép énekhang, a lágytónusú hangszerhang, a szöveg hangzóinak játékos összecsengése, a cselekmény megjelenítése, az eszközök alkalmazása. A népi játékok és a népdalok alkalmazása komoly szerepet játszik a zenei anyanyelv megalapozásában. A képességek és készségek kialakulásához első feladat az ismeretnyújtás. Érzékeltetik tapsolással, beszéddel, énekléssel a halk hangos, a gyors lassú közötti különbséget. A magas mély hangokat megkülönböztetik, térben is érzékeltetik. Az ének zene anyagának kiválasztásában elsődlegesen a gyermek életkori sajátosságait, és a nevelői célkitűzéseket kell figyelembe venni. 16
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor különböző szakaszaiban: Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport Hangterjedelem 3-5 hang 3-6 hang 3-6 hang Éneklés módja Az óvónő segítségével, csoportosan Dalanyag s - m l - s m s m d m r d l s m r d m r d l d l s r d l s m r d l - s 3-4 dal 3-4 dal 2-3 dal 1 dal Az óvónő indításával, a csoport önállóan, tisztán, jó szövegkiejtéssel 2-3 dal 2-3 dal 1-2 dal 2-3 dal 1 dal 1-2 dal Önálló indítással, csoportosan, és egyénileg, helyes kezdőmagasságban és tempóban. Dallam és motívumok visszaéneklése egyénileg is. 2 dal 2 dal 1-2 dal 2-4 dal 6-8 dal 2 dal 2 dal 2 dal Mondóka 5-7 4-6 3-4 10-14 népdal 2-3 műdal 12-15 népdal 3-4 alkalmi dal Ritmus Egyenletes lüktetés Ritmus Szöveg Játékos ismétlődő szavak Játékos mozgás Álló helyzet, kéz és lábmozgás, álló körforma, ismétlődő játékos mozdulatok. A szülők bevonásának lehetőségei: Lemezek, kazetták biztosítása Eszköz, hangszerkészítés Közös éneklés, játék Programokon való részvétel Testnevelés - mozgás Állati- virág- ünnepialkalmi játékok, szövegek Kör, csigavonal, hullámvonal, guggolás, taps, utánzó mozdulatok. A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. 20-26 népdal 5-6 műdal A téma bővül a gyermekek környezeti ismereteinek bővülésével, alkalmiünnepi szövegek Bonyolultabb játékok, párcsere. Hidas kapus sorgyarapító fogyó játékok, fogócskák. 17
A mozgás azokon a mozgásformákon alapuló fejlesztő tevékenységek összessége, amelyek a gyermekek természetes mozgásformáit veszi alapul (csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás). A tervszerű ráhatások a gyermeki szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejlődése, a testi képességek kibontakoztatása, valamint a mozgáskészségek fejlesztése érdekében tudatosan hatnak a gyermekek szervezetére. A családban és az óvodában egyaránt gondoskodnunk kell az életkornak megfelelő mozgásformák kialakításáról, a mozgásigény kielégítéséről. A tervszerű, rendszeres mozgás, kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését, hozzájárul a légzőszervek, a keringési rendszer és a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgás, fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti és kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodóképességet. Így készíti elő az ábrázoló-, a matematikai-, a zenei-, és a környezet megismerésére nevelés fontos, kapcsolódó feladatait, ezzel is fejleszti a gyermekek személyiségét. A testnevelés foglalkozások során az óvónő igen sok ismeretet nyújt a testgyakorlatok elsajátítása közben. Ugyanakkor alakítja az erkölcsi tulajdonságokat is (akarat, bátorság, önuralom, fegyelmezett magatartás, közösségi szellem). A testnevelési foglalkozások, és a szabadban való játék alkalmat kínál a népi hagyományok ápolására is a körjátékokon, énekes játékokon, mondókákon, kiszámolókon keresztül. Feladatok: Természetes mozgásformák gyakoroltatásával fejlesszük a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, állóképességét, erejét. Keltsük fel a gyermekek érdeklődését a mozgás iránt úgy, hogy közben élményhez juttatjuk őket az együttes mozgás során, kielégítve természetes mozgásigényüket. A mozgásformák gyakorlása által váljék pontosabbá mozgásérzékelésük, téri és időbeli tájékozottságuk, mozgáskoordinációjuk. Mindezek következtében fejlődjön önállóságuk, közösségi magatartásuk, leleményességük és kezdeményezőképességük. A mozgásformák gyakorlása során juttassuk a gyermekeket örömhöz és sikerélményhez. Szerettessük meg a közös tevékenységet és tegyük mindennapi igényükké az esztétikus, szép mozgást. Mindennapos együttmozgás- mindennapi testnevelés A 3-7 (8) éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres, a napirendbe beillesztett csoportos tevékenység nélkül, amely kiterjed a csoport minden tagjára. Magába foglalja a láb- és tartásjavító torna rendszeres alkalmazását is. A testnevelés foglalkozások testgyakorlatainak anyaga Atlétikai jellegű gyakorlatok: Járások: Természetes járás, járás ütemtartással, irányváltoztatással, különböző kartartásokkal, Tárgyak és személyek megkerülésével. 18
Torna jellegű gyakorlatok Labdagyakorlatok Futások: lassú, közepes iramú, belegyorsuló és gyors futás, futás irányváltoztatással és tempóváltással, tárgyak és személyek ki- és megkerülésével, térd és sarokemeléssel. Ugrások: távol- és magasugrás helyből és nekifutásból. Dobások: függőleges és vízszintes célba kislabdával és babzsákkal. Szabadgyakorlatok (állások, ülések, térdelések, kéz- és lábtámaszok a kiinduló helyzetei ezeknek, a gyakorlatoknak): kar-, törzs-, lábmozgások, szökdelések, járások, testsúly áthelyezések, ugrások, fordulatok, forgások, kéziszer-gyakorlatok (babzsák, labda, kötél, szalag, bot és karika gyakorlatok). Talajgyakorlatok: Hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre és hátra, kézállásba fellendülés előkészítő gyakorlata (kiscsikók). Egyensúlyozó járások: talajon és padon, eszközzel és eszköz nélkül. Természetes támaszgyakorlatok kúszás, csúszás, mászás talajon és padon. Szerugrások: felugrás zsámolyra és padra, zsugorkanyarulati-átugrás előkészítő gyakorlata. Játékok Matematika Gurítás állásból, ülésből a társnak. Átadás kézzel, lábbal. Feldobás, elkapás, labdapattogtatás. Futójátékok sorban, körben, szétszórtan Fogó, küzdő játékok Egyéni és csoportos versengések Sor és váltó versenyek Kézi szerrel történő játékok Célunk: olyan matematikai ismeretekhez juttatni gyermekeinket a környezetünkben végzett közvetlen tevékenységek során, mely alapján képesek a matematika nyelvén kommunikálni. Főbb feladatok: A matematikai érdeklődés felkeltése, közvetlen megfigyelések által, Érzékelés, észlelés differenciálása, pontosabbá tétele, Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések megláttatása, ítéletek alkotása, Egyéni tapasztalatszerzéssel, szabad alkotásokkal a gyermekek verbális képességeinek fejlesztése, szociális képességeik alakítása. Az óvodai nevelés feladatai a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, érdeklődésének felkeltése, szinten tartása. Ennek hatékony eszköze a matematikai nevelés. A 19