Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2007/12 http://www.eski.hu/hol Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. július 18.
Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2007. július 18. EU egészségügy...3 EU: 2009-től tilalom a higanytartalmú lázmérőkre...3 EU: az orvosi ellátás költségeinek határon átnyúló visszatérítése még mindig problematikus...3 Az európai liberálisok kiállnak az aktív eutanázia mellett...4 EU: 2009-től megszűnik az információs tilalom a receptköteles gyógyszerekre...5 Egészségpolitika...6 Ulla Schmidt: a demográfiai változások miatt prevenciós törvény megalkotása szükséges...6 Egészségügyi rendszerek működése...7 Nemzetközi összehasonlítás: A várakozási idő alakulása elektív beavatkozások esetén Európában...7 A minőség kérdése az új holland egészségügyi rendszerben...12 Javaslat az univerzális fedezetre az Egyesült Államokban...16 Népegészségügy...17 Depresszió: az agy elektromos üzemzavara?...17 A depresszió hatása a csontritkulásra...17 Alzheimer-kór és a szaglás...18 Belga kampány a lumbalgiában szenvedők megsegítésére...19 Stressz és elhízás...19 Az ENSZ nagyobb erőfeszítéseket követel a millenniumi célok elérése érdekében...20 Európai kutatók elő akarják mozdítani a Parkinson- kór kutatását...21 Kórházügy...22 Kórházak privatizációs folyamata Csehországban...22 Finanszírozás...24 Alapcsomag-változás Hollandiában...24 Kockázatkiegyenlítés a szlovák biztosítási rendszerben...24 A francia társadalombiztosítás megtakarításai korlátozottak...26 Jövedelemviszonyok és egészségügyi franchise Franciaországban...27 Egészségügyi informatika...28 A Berlini Orvosi Kamara elutasítja az egészségügyi kártya jelenlegi formáját...28 Bőr alá ültetett orvosi dokumentáció...28
Humán erőforrás...29 Megállapodás az ápolási díjtételekről Franciaországban...29 Írország: tervezett leépítések a kórházakban...29 OECD: egészségügyi dolgozók jelentős elvándorlása a fejlődő országokból...30 Gyógyszerügy...31 Jelentősen növeli a gyógyszerkiadásokat az áfa emelése - Németország...31 Egészségügyi reform...32 A kezelőorvos-választás első mérlege Franciaországban...32 Júliustól a biztosítással nem rendelkezőknek magán betegbiztosítást kell kötniük - Németország...33 Egészségügyi statisztika...34 A kanadai fiatalok egyre kevésbé dohányoznak...34 Egészségi állapottal kapcsolatos felmérés Franciaországban...34 Egészségügyi Világszervezet...35 WHO: Az e-egészség kiépülő alapjai : a tagállamok fejlődése, a WHO Globális Megfigyelő Hivatalának jelentése az e-egészségügyről - Könyvismertetés...35 WHO: Fizikai aktivitás és aktív élet támogatása városi környezetben. Az önkormányzatok szerepe - Könyvismertetés...35 WHO: Hatékony média-kommunikáció közegészségügyi vészhelyzetekben kézikönyv - Könyvismertetés...36 2
EU egészségügy EU: 2009-től tilalom a higanytartalmú lázmérőkre Az EU-ban 2009-től megtiltja a higanytartalmú mérőműszerek (így pl. lázmérők) forgalmazását. Az Európai Parlament végső olvasatban kiadott egy erre vonatkozó irányelvet. A tilalom olyan orvosi műszerekre érvényes, mint például a vérnyomásmérő vagy a lázmérő, továbbá a barométer és a szobahőmérő. Günter Verheugen ipari biztos a szavazást a polgárok és a környezet egészsége érdekében tett pozitív intézkedésként értékelte. A tilalom alól kivételt képeznek azok a mérőműszerek, amelyek 50 évnél idősebbek, és ezért antikvitásnak vagy kulturális értéknek számítanak. A jelenleg használatban lévő higanyos mérőműszereket az irányelv értelmében fokozatosan ki kell vonni a forgalomból és egyéb műszerekkel kell helyettesíteni. Az új szabályozás célja, hogy csökkentse a környezetben felszabaduló higany mennyiségét. A folyékony nehézfémek nagyobb mennyiségben halálosak is lehetnek az emberi szervezetre. Ugyanakkor már csekély mennyiségben is súlyos egészségügyi károkat okozhat, elsősorban az idegrendszerben.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29106 2007-07-12 15:34:21 EU: az orvosi ellátás költségeinek határon átnyúló visszatérítése még mindig problematikus Elméletileg minden szabályozva van: ha valaki egy nyaralás során egy másik EU- tagállamban megbetegszik, akkor igényt formálhat az orvosi ellátás költségeinek visszatérítésére a saját betegpénztárán keresztül. Ez áll egy 1971-es EU- rendeletben. Az Európai Bíróság már többször döntést hozott arról, hogy a betegpénztáraknak a külföldön felmerülő orvosi és kórházi költségeket is meg kell téríteni még az olyan tervezett kezeléseket is, mint a fogpótlás vagy egyéb kúrák. A jog és a gyakorlat között azonban még mindig nagy a hézag, amint azt, az Európai Fogyasztói Központhoz (Euro-Info) benyújtott számos panasz is mutatja. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát minden EU- tagállam, valamint Svájc, Liechtenstein, Izland és Norvégia is elismeri. Elméletileg az ottani betegbiztosítók átvállalják a kezelési költségeket, és később a hazai betegkasszával számolnak el. A nyaralóknak azonban újra és újra azt kell tapasztalniuk, hogy az orvosok és kórházak egyáltalán nem ismerik el a kártyát, és előzetes fizetést követelnek. Néhány országban, például Svájcban és Ausztriában a magánbetegek tarifái érvényesülnek és ezek gyakran magasabbak a szerződésben megállapított keretnél. Ugyanakkor csak a szerződésben rögzített összeget térítik meg hangsúlyozta egy német egészségpénztár, az AOK szóvivője. A pácienseknek ilyen esetekben önrészfizetéssel kell számolniuk. Ez pedig borsos lehet tette hozzá az Euro-Info ügyvédje és jogi tanácsadója, Joachim Schulz. Az 1000 euró fölötti számlák esetében a legtöbb betegbiztosító csak azokat a költségeket vállalja át, amelyeket az adott országban is megtérítenek. Kórházi tartózkodás esetén bizonyos körülmények 3
között egy jelentős önrész keletkezhet. Akár hónapokig is eltarthat, míg a betegbiztosító a külföldi társadalombiztosítási szervtől megkapja a szükséges információt. A biztosítottaknak gyakran hosszú várakozási idővel kell számolniuk, míg költségeiket visszatérítik nyilatkozta az AOK szóvivője. A német betegbiztosítók és a biztosítottak szövetsége épp ezért a külföldi utazások esetében magán utasbiztosítás megkötését javasolja, annál is inkább, mivel a betegbiztosítók általában nem vállalják át a betegek hazaszállításának költségeit. Hiányzik a vonatkozó rendelet és joggyakorlat nyilatkozta Markos Kyprianou. Olyan kezdeményezést jelentett be, amely javítaná az unión belül a határon átnyúló egészségügyi ellátást. Ez a szándék azonban néhány EU- tagállamban jelentős ellenállásba ütközik nyilatkozta Andreas Schwab, a CDU Európai Parlamenti képviselője. A 27 EU- tagállam egészségügyi rendszere annyira különböző, hogy irányelvenként csak nehezen harmonizálhatók. Ez megmutatkozik az Európai Egészségbiztosítási Kártya esetében is. A pácienseknek feltehetően továbbra is ki kell fizetni a számlát, majd otthon benyújtani a saját betegpénztárnak.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29082 2007-07-11 13:49:23 Az európai liberálisok kiállnak az aktív eutanázia mellett Sok súlyos vagy gyógyíthatatlan beteg számára az aktív eutanázia az egyetlen lehetőség a méltó halálra. Az aktív eutanázia összhangban van az emberi méltóságra vonatkozó európai alapjoggal is. Így hangzott a következtetése annak az Európai Parlamentben történő meghallgatásnak, amelyet a liberálisok hívtak össze. Az európai liberálisok képviselői a rendezvénnyel elsősorban egy európai szintű vitát akarnak kezdeményezni az aktív eutanázia legalizálásáról. A liberális frakció vezetője, Graham Watson azt nyilatkozta, hogy nem törekednek egységes európai törvényhozásra a kérdést illetően, mert a döntés joga a tagállamok kezében van. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy széles körű, nyilvános vitával akarják leépíteni az eutanáziával kapcsolatos félelmeket és kételyeket. Hollandia és Belgium tapasztalatai, mely országok az eutanáziát 5, ill. 6 éve bizonyos feltételek mellett engedélyezik, mindenképpen azt mutatják, hogy világos törvényi szabályozással meg lehet akadályozni az illegális és kontrollálatlan gyakorlatot. Az olasz képviselő, Marco Cappato azzal érvelt, hogy az eutanázia joga az emberi méltóságból vezethető le. Épp ezért érthetetlen, hogy számos állam törvényhozása nem engedélyezi a kegyes halálról történő egyéni döntést. Cappato szerint nem utasítják el az alternatív kezelési formákat, mint pl. a palliatív medicina. A halálos betegek számára megnyugvást jelent, ha tudják, hogy az aktív eutanázia nincs kizárva.(azs) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29050 2007-07-06 13:12:37 4
EU: 2009-től megszűnik az információs tilalom a receptköteles gyógyszerekre Az EU a jövőben engedélyezni akarja a gyógyszergyártók számára, hogy tájékoztassák a pácienseket és fogyasztókat a vényköteles gyógyszerekről. Egy 2004-es EU- irányelv jelenleg csak azt engedélyezi az európai gyógyszergyártóknak, hogy a szabadon árusítható gyógyszerekről terjesszenek nyilvánosan információt. A receptköteles gyógyszerekről történő tájékoztatás, ill. azok reklámozása ezzel ellentétben szigorúan tilos. 2009-ben az Európai Bizottság az irányelv átdolgozását fogja előterjeszteni, amellyel megszüntetnék a szigorú tilalmat. Célzottan azonban továbbra sem lehet majd reklámozni a vényköteles gyógyszereket. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet bírálta az EU terveit. A mi nézőpontunkból nem lehetséges, hogy világos különbséget tegyünk az információ és a reklám között nyilatkozta Jim Murray, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet igazgatója. Ezáltal ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a pácienseket és fogyasztókat megtévesztik. Ezen felül az aktuális ipari törvényhozás elegendő lehetőséget kínál arra, hogy a receptköteles gyógyszerekről informáljon. Eltérő véleményt képvisel Jorgo Chatzimarkakis liberális Európai Parlamenti képviselő. A mellékelt utasításon és termékcsomagoláson feltüntetett információk hiányosak és a laikusok számára nem teljesen érthetőek. Chatzimarkakis, aki egyébként az Európai Bizottság gyógyszerügyi tanácsadó testületének tagja, kiáll a fennálló irányelv megváltoztatása mellett. A politikus reméli, hogy a több információ hosszú távon költségtakarékossághoz is vezet majd. Az elsődleges információs médium az Internet lenne. Egy orvosok, betegek, a gyógyszeripar és a kormányzat képviselői, valamint gyógyszerészek és a társadalombiztosítás képviselői által közösen kifejlesztett magatartási kódex ugyanakkor megakadályozná, hogy a gyógyszergyártók visszaéljenek az új információs lehetőségekkel, és reklámot csináljanak termékeiknek. Martin Terberger, az Európai Bizottság egyik tagja ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új törvény célja nem az, hogy aláássa a fennálló orvos-beteg viszonyt. Az sincs még tisztázva, hogy milyen mértékben eredményezne a szélesebb körű információnyújtás költségmegtakarításokat. Az is megfontolandó, hogy a jobban informált betegek nagyobb teljesítményt igényelnek tette hozzá Terberger.(AZS) Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=28955 2007-06-28 10:41:40 5
Egészségpolitika Ulla Schmidt: a demográfiai változások miatt prevenciós törvény megalkotása szükséges Ulla Schmidt német egészségügyi miniszter a demográfiai változások alakulása miatt egy prevenciós törvény megalkotását sürgeti, és szükségesnek látja a megelőzés fokozását a politika legkülönbözőbb területein. E tevékenység során azonban szüntelenül szem előtt kell tartani a finanszírozás és a nemzetközi versenyképesség kérdéseit is. Az egészségügyi miniszter bemutatta az SPD Lehetőségek és kihívások egy olyan társadalomban, melyben nő a várható élettartam című jelentését. A jelenséget, hogy Németországban az utóbbi évtizedekben a várható élettartam jelentős mértékben növekedett, Ulla Schmindt főként az orvostudomány és a szociális állam érdemeként említi. Most azonban eljött az ideje az idősekben rejlő potenciál kiaknázásának is. Ezért a politikának gondoskodni kell egy új irányvonal meghatározásáról. Itt elsősorban az ápolási reform, gyermekmegőrzés és a vállalat általi prevenciós kötelezettségvállalás kerültek szóba. Elisabeth Steinhagen-Thiessen a Berlini Charite Anyagcserecentrum vezetője és a jelentés egyik készítője mihamarabbi befektetéseket követelt prevenciós és rehabilitációs célokkal. A várható élettartam növekedésének köszönhetően ugyanis fokozódni fog a krónikus megbetegedések száma, ami az egészségügyi rendszer terheinek további növekedésével fog együtt járni. Ilyen megbetegedések például a szív-és keringési rendszer megbetegedései, a rák, mozgásszervi megbetegedések és a demencia. Ezeket a megbetegedéseket azonban olyan kockázati tényezők okozzák, mint például a dohányzás, amire a politika hatni tud. Steinhagen-Thiessen azt is kihangsúlyozta, hogy ezen a téren erősíteni kell az emberek saját felelősségvállalását. A Deutsche Altershilfe Kuratóriumának vezetője Jürgen Ghode utalt a közhasznú munkavégzésben rejlő lehetőségekre. Különösen a 60 év feletti korosztály tudná idejét szociális tevékenységek végzésére fordítani. Ők részt vehetnének például a lakóhelyközeli, ambuláns segítőszolgálat kiépítésében. Véleménye szerint erősíteni kell a generációk közötti szolidaritást is, amihez azonban a politikának és a gazdaságnak is hozzá kell a maga módján járulnia.(vn) Ärzteblatt: Forrás: http://www.aerzteblatt.de/v4/news/news.asp?id=29074 2007-07-12 15:49:33 6
Egészségügyi rendszerek működése Nemzetközi összehasonlítás: A várakozási idő alakulása elektív beavatkozások esetén Európában Számos országban komoly problémát jelent az egészségügy terén a hosszú várakozási idő, aminek oka mind a kínálati (kapacitás és produktivitás), mind a keresleti oldalon (egészségi állapot, orvostechnológia) fellelhető. Orvosi szempontból az elektív beavatkozások várakozási ideje kevésbé problematikus, a betegek pszichés megterhelése azonban általában a várakozási idővel egyre fokozódik. Ennek ellenére a betegek mégis gyakran előnyben részesítik a közvetlen környezetükben végzett kezelést a máshol rövidebb időn belül elvégzett kezeléssel szemben. A várólisták gazdasági hatásáról sem szabad megfeledkezni, a várakozási idő csökkenése ugyanis legtöbbször megtakarításokkal párosul. Néhány ország ezért mind a kínálati, mind a keresleti oldalon intézkedéseket vezetett be azért, hogy a várakozási idővel kapcsolatban jelentkező problémákat kezelni tudja. A Health System Watch nemzetközi összehasonlítása ezeket az intézkedéséket mutatja be. A várólista és a várakozási idő fogalmát a szakirodalomban gyakorta konkrét meghatározás nélkül, részben szinonimaként kezelik. A várólista az az eszköz, amely az orvosok és kórházak számára segít áttekinteni azon betegek sorrendjét, akik orvosi kezelésben kell részesüljenek. A várólisták alapján tudják az orvosok és a kórházak a betegeket a szükséges kezelés sürgőssége szerint besorolni. A várakozási idő pedig azt az időt jelöli, amit a betegeknek egy orvosi konzultációra vagy operációra várniuk kell. A várakozási idő a betegség első jeleinek megjelenésétől a kezelés végéig négy fázisra tagolható. első fázisa: a betegség első jelének megjelenésétől a háziorvossal folytatott első konzultációig tartó idő második fázis: a háziorvossal folytatott első konzultációtól a szakorvossal folytatott konzultációig tartó idő harmadik fázis: a szakorvosi konzultációtól a beavatkozás mellett történő döntésig tartó idő negyedik fázis: a beavatkozás mellett történő döntéstől a kezelés végéig tartó periódus Az összehasonlításban felvázolt esetek döntő többsége a negyedik fázisba sorolható. Különböző országok, eltérő várakozási idők? Egy OECD tanulmány eredménye szerint a tervezett operációk esetén a várakozási idő a vizsgált országok közül 12 országban komoly problémát jelentett (Ausztrália, Dánia, Kanada, Finnország, Írország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság), miközben nyolc országban a felmérés azt mutatta, hogy a várakozás nem okoz semmilyen problémát (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Japán, Luxemburg, Svájc, USA). A tanulmányban meghatározott mutatószámok alapján (egy főre jutó egészségügyi kiadás, 1000 főre jutó aktív ágyak és orvosok száma stb.) került sor annak elemzésére, hogy ezek mennyiben befolyásolják a várakozási időt. A tanulmány egyértelmű negatív kapcsolatot állapít meg a várakozási idő és a következő kapacitások alakulásában: ágyszám, orvosok száma, egészségügyi kiadások. A várakozási idő alakulására legnagyobb mértékben az orvosok rendelkezésre állása gyakorol hatást, 7
tendenciájában azonban a szolgáltatók teljesítményorientált elszámolási rendszere is a várakozási idő csökkenése irányába hat. Átlagos várakozási idő (napokban) elektív beavatkozások esetén, 2000 Átlagos várakozási idő (napokban) elektív beavatkozások esetén, 2000 Csípőprotézis Térdprotézis Szürkehályog Ausztrália 163 201 179 Dánia 112 112 71 Finnország 206 247 233 Norvégia 133 160 63 Hollandia 96 85 111 Spanyolország 123 148 104 Svédország - - 199 Nagy-Britannia (Anglia) 244 281 206 A várakozási idő okai A betegek tipikus útjait az egészségügyben számos tényező befolyásolja. Alapvetően megkülönböztethetőek azonban keresleti és kínálati tényezők. A műtéti kínálatot főként a rendelkezésre álló ágyszám, sebészek száma, valamint a produktivitás befolyásolja. A műtétek iránti kereslet összefügg a lakosság egészségi állapotával, az orvosi technológia helyzetével, a betegség súlyosságának fokával, a betegek elvárásaival, a pénzügyi ösztönzőkkel, valamint a magánbiztosítással rendelkező lakosok részarányával és a magán operációk költségeivel. Mely várakozási idő fogadható még el a betegek szempontjából A betegek elektív operációk esetén gyakran nem csekély várakozási idővel konfrontálódnak, ami az egészségi állapotuk és életminőségük állandó rosszabbodásával, a szenvedés idejének kitolódásával, növekvő elszigeteltséggel és a komplikációk kockázatának fokozódásával jár együtt. Ebben az összefüggésben feltehető a kérdés: milyen várakozási idő fogadható még el orvosi szempontból és milyen a betegek szempontjából? A tanulmány nyilvánvalóvá teszi, hogy csak nehezen határozható meg a betegek részéről a még átlagosan elfogadható várakozási idő hossza. A betegek részéről a még elfogadható várakozási idő szoros összefüggést mutat az érzett fájdalom, szenvedés fokával. A tanulmány arra is utal, hogy ilyen esetekben elengedhetetlen az egyes betegek életkörülményének és fájdalmának egyidejű figyelembe vétele. Az a beteg ugyanis, akit a családja segít, könnyebben fogadja el a hosszabb várakozási időt, mint az, aki egyedül él. 8
Hogyan alakul a betegek fizetési hajlandósága a várakozási idő csökkentése érdekében? Az összehasonlításban szereplő egyik tanulmányban a szürkehályogban szenvedő betegek esetében azok fizetési hajlandóságát vizsgálták. A betegeknek felkínálták a lehetőséget, hogy magán hozzájárulással csökkenthető, illetve teljesen kiküszöbölhető legyen a várakozási idő. Spanyolországban a betegek 25%, Kanadában 15% és Dániában 12% jelezte, hogy hajlandó a várakozási idő csökkentése érdekében magasabb árat fizetni egy magánklinikán, mégis csupán a betegek 2%-a tette ezt meg ténylegesen. A tanulmány szerzői szerint a fizetési hajlandóság annál nagyobb volt, minél hosszabb volt a feltételezett várakozási idő, minél magasabb volt a képzettség és rosszabb a látás. Hajlandóak a betegek utazni a várakozási idő csökkentése érdekében? Egy dán tanulmány szerint a kórház megválasztásánál a betegek számára nem mindig a rövid várakozási idő a fő szempont. A Roskilde kórházban csípő- és térdprotézisre hat hónapot várakozó betegek számára felkínálták a lehetőséget, hogy egy 30 kilométerre Koppenhágában fekvő kórházban operáltassák meg magukat, hogy ezzel kiküszöböljék a várakozási időt. A betegek 60 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A hosszabb várakozási idő elfogadásának leggyakoribb oka a kórház közelsége és a rövid szállítási idő voltak. Egy holland vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy csak igen kevesen hajlandók külföldre utazni azért, hogy ezáltal csökkentsék a szükséges várakozási időt. A várakozási idő a gazdaság szempontból A várakozási idő csökkenése mind orvosi ambuláns és fekvőbeteg kezelések -, mind társadalmi szempontból például betegállomány- megtakarítást eredményez. Jóllehet a várakozási idő gazdasági költségeket okoz, vannak olyan iparágak, amelyek ebből mégis profitálnak. Példaként említhető itt a gyógyszeripar, ahol a várakozási idő növekedése nagyobb gyógyszerforgalmat eredményez. A The Economic Cost of Wait Times in Canada című tanulmány azokat a gazdasági költségeket veszi számba, amit az orvosi szempontból ajánlottnál hosszabb várakozási idő okoz. Épp ezek a költségek a politikai döntéshozók számára a legjelentősebbek, mivel a várakozási idő megszüntetésével vagy csökkentésével ezek jelentős költségcsökkenést eredményeznek. A 2006-os évben Kanadának összesen 1,8 milliárd kanadai dollárjába kerültek a túl hosszú várakozási idők. Ezen kívül a gazdaságnak a csökkent gazdasági aktivitás miatt további 500 millió kanadai dollár kára származott. Elvben a várakozási idő az árakhoz részben hasonló hatást fejt ki és hozzájárul ahhoz, hogy az elektív operációk iránti kereslet és kínálat egyensúlyban maradjon. A hosszabb várakozási idő egyrészt a kereslet csökkenéséhez (mivel a hosszabb várakozási idő például a háziorvosokat elriasztja attól, hogy betegeiket sebészhez utalják, vagy a betegeket arra ösztönzi, hogy magán betegbiztosítást kössenek), másrészt a kínálat növekedéséhez (a hosszabb várólistákkal rendelkező kórházak esetében kiegészítő financiális eszközöket bocsátanak rendelkezésre a kapacitás növelése érdekében) vezet. Intézkedések a várakozási idő csökkentésére Lehetséges intézkedések a kínálati oldalon: 1. Az állami szektor kapacitásának növelése kiegészítő szolgáltatások finanszírozása révén Néhány országban, ahol a kórházak finanszírozása fix költségvetés alapján történik, a finanszírozási rendszer nem ösztönöz a produktivitás növelésére, ami a várakozási idő csökkenésével járna. Ezért 9
néhány országban átmenetileg kiegészítő pénzügyi eszközök bocsátottak a kórházak rendelkezésére, hogy ezzel ösztönzőleg hassanak a produktivitás növelésére. Angliában a maximális várakozási idő garantálásával együtt így jelentősen sikerült csökkenteni a betegek átlagos várakozási idejét. 1989 márciusa és 1999 márciusa között az átlagos várakozási időt 40 hétről 18 hétre sikerült csökkenteni. Hollandiában 1997 és 2000 között bocsátottak kiegészítő pénzügyi eszközöket a kórházak rendelkezésére a várakozási idő csökkentése érdekében. 1997-ben a várakozási időt két héttel sikerült csökkenteni a szemészet és négy héttel az ortopédia területén. Ezenkívül a várólistás betegek száma 16%, illetve 20%-kal csökkent. 1998-ban az átlagos várakozási idő csak csekély mértékben csökkent, de 1999-ben a várakozási idő további csökkenését regisztrálták. Spanyolországban öt év leforgása alatt (1996-2000) egy sor intézkedés révén sikerült 28%-os teljesítménynövekedést elérni. Ennek köszönhetően az 1996-ban jellemző 210 napos átlagos várakozási idő 2000-ben 67 napra esett vissza. 2. A produktivitás fokozása az állami kórházakban DRG alapú elszámolási rendszerek bevezetése révén A kórházak fix költségvetés alapján történő finanszírozását gyakran nevezik hatékonysági csapdának is, hiszen ekkor függetlenül az elvégzett szolgáltatások számától, a kórház számára azonos marad a bevétel. A DRG rendszer esetében a bevétel már teljesítményfüggő. Norvégiában, mint sok más országban, a DRG rendszer bevezetését követően nőtt a kórházak produktivitása. Hollandiában is a DRG rendszer bevezetésére a hosszú várólisták csökkentése érdekében került sor. 3. Az állami szektor produktivitásának növelése javított várólista menedzsment segítségével Erre a legjobb példa Ausztrália National Demonstration Hospital Program-ja (1995-1997). A program során a következő intézkedéseket tették meg az műtéti menedzsment optimalizálására: a beteg felvétel előtti egészségi állapotának optimalizálása a műtők beosztásának optimalizálása egynapos sebészeti beavatkozások felvételének megkönnyítése a betegek és azok hozzátartozóinak informálása a kórházi folyamatokkal kapcsolatban a betegadatok elektronikus feldolgozása A program értékelése a résztvevő kórházak 61%-ánál mutatott hatékonyság növekedést. A műtők kihasználtsága 5,1%-kal növekedett, az óránként elvégzett műtétek száma 5,5%-kal nőtt, a kiírt műtéti napon törölt operációk száma 59%-kal csökkent és az újrafelvételek aránya is 26 százalékos csökkenést mutatott. 4. A kapacitás növelése az egynapos sebészeti beavatkozások fokozása révén Az egynapos sebészeti beavatkozások számának növelése a várakozási idő csökkenését eredményezi, azonban a kórházi ágyak számának csökkenésével jár együtt, ezért az intézkedés nettó hatása csekélyebb. 5. Kiegészítő kapacitások finanszírozása az állami szektorban Jó néhány ország - figyelembe véve az elektív operációk iránti megnövekedett szükséglet - növelte orvosi és sebészi kapacitásait az utóbbi két évtizedben. Ennél az intézkedésnél azonban szem előtt kell 10
tartani, hogy a szolgáltatások bővítése gyakran a kereslet növekedését vonja maga után és ezáltal az elérni kívánt hatás, azaz a várakozási idő csökkenése csak mérsékelten jelentkezik. Ennek ellenére vannak példák arra, hogy a kapacitásnövelés (orvos, ágy) a várakozási idő csökkenésével jár együtt. 6. A magánszektor és külföldi szolgáltatók szabad kapacitásának kihasználása Ez a leggyorsabb mód az állami szektor kapacitásainak tehermentesítésére, ami egyúttal a két szektor közti versenyt is fokozza. Ausztrália, Dánia, Anglia, Írország, Új-Zéland, Svédország és Spanyolország éltek ezzel a módszerrel. 7. A betegek választási szabadságának (orvos és kórház) növelése Az adókból finanszírozott egészségügyi rendszerek tradicionálisan nem vagy alig adnak lehetőséget a szabad orvos- vagy kórházválasztásra. Így Dánia, Anglia, Norvégia és Svédország a betegek részére csupán korlátozott választási lehetőséget tesz lehetővé ezen a téren. A hosszabb várakozási idejű régiók lakosainak lehetőségük van olyan régiókban szolgáltatást igénybe venni, ahol a várakozási idő alacsonyabb. Ennek célja, hogy országos szinten a várakozási idő jobban felosztható legyen és a kórházak között fokozzák a versenyt, aminek elengedhetetlen feltétele a várakozási időkkel kapcsolatos információk közzététele. Angliában és Kanadában például már az Interneten keresztül is elérhetőek ilyen jellegű információk. Dániában 1993 óta van szabad kórházválasztás, ami azonban nem vezetett a várakozási idő csökkenéséhez. Az 1993 és 2000 közötti időszakban átlagosan 93 napról 103 napra nőtt a várakozási idő. Hogy ezért mennyiben felelős a szabad orvosválasztás tisztázatlan maradt. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy csupán a betegek 5%-a él a szabad orvosválasztás lehetőségével. Lehetséges intézkedések a keresleti oldalon: 1. A kereslet szabályozása a szükséglet explicit irányelvekkel történő szabályozása alapján A keresleti szint szabályozása az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a várakozási időt a keresleti oldalon csökkenteni lehet. A keresletnek a rendelkezésre álló kapacitással történő összehangolására, a betegek megfelelő irányelvek, sürgősség és szükséglet szerinti szisztematikus rangsorolására, az orvosok a legalkalmasabbak. Ilyen jellegű prioritási szabályok egyrészt segítenek a várakozási idő csökkentésében (efficiency goal), másrészt a várakozás igazságosabbá tételében (equity goal). A prioritás meghatározása történhet klinikai kritériumok alapján (testi állapot, szükséglet, sürgősség) vagy nem klinikai kritériumok (például munkaképesség) alapján. Az országok közül Spanyolország például két prioritási szintet különböztet meg: magas és alacsony prioritás. Svédország három szint között tesz különbséget: nagyon sürgős, sürgős és nem sürgős. Ausztráliában és Olaszországban a betegeket a felvételig tartó napok száma alapján rangsorolják és három szintet különböztetnek meg: felvétel 30 napon belül, felvétel 90 napon belül és felvétel 180 napon belül. 2. A magán betegbiztosítások támogatása E mögött az áll, hogy így az emberek gyakrabban kötnek magánbiztosítást és ennek következtében a kötelező betegbiztosítás terén a várakozási idő csökken. A magán betegbiztosított személyek aránya az OECD országokban jelentős eltéréseket mutat. Ausztráliában 44%, Írországban 48%, Olaszországban és Spanyolországban 8% körül alakul, míg Norvégiában kevesebb mint egy százalék. Közvetlen eszközök a várakozási idő csökkentésére 1. Maximális várakozási idő garantálása A várakozási idő csökkentésére az egyik legdivatosabb intézkedés a maximális várakozási idő garantálása. Számos ország megtette ezt az intézkedést, habár annak kivitelezése eltérő volt. Alapvetően megkülönböztethető ezen a téren a feltétel nélküli (1990-1996 között Angliában és 11
Svédországban) és a feltételes (1990-2000 között Norvégiában, 1992-1996 között Új-Zélandon) garancia. A feltételes garancia csak a betegek egy részére vonatkozik, leginkább olyanokra, akiknek sürgősen operációra van szükségük vagy már hosszabb ideje várakoznak. 2. Financiális és nem financiális ösztönzők a várakozási idő csökkentésére Néhány országban (Ausztrália, Anglia, Írország, Új-Zéland, Spanyolország) megjutalmazzák azokat a kórházakat, amelyek bizonyítani tudják, hogy sikerült csökkenteni az intézményükben a betegek várakozási idejét. A honorárium lehet financiális vagy nem financiális természetű. 3. A betegállományban lévő betegek várakozási idejének csökkentése Norvégia a betegállomány okozta gazdasági költségek csökkentése érdekében próbálkozásokat tesz a várakozási idő csökkentésére a foglalkoztatott személyek esetében. Ez a politika a nyugdíjasokra nézve azonban vitatható. Angliában a várólistán lévő betegek 5-10 százaléka van betegállományban. (VN) Forrás: Health System Watch 2007/I, Warten in Europa: Internationaler Vergleich bei Elektivoperationen - Thomas Czypionka, Markus Kraus, Monika Riedel, Gerald Röhrling, Alexander Schnabl 2007-07-06 11:54:19 A minőség kérdése az új holland egészségügyi rendszerben 2005-ben a holland szenátus piacorientált reformokat hagyott jóvá az egészségügyi szektor irányításában. A reformok módosították a felelősségek megoszlását a különböző szereplők között és megszüntették a kétpilléres állami/magán biztosítási rendszert az aktív ellátásban. 2006. január 1-től a korábbi kötelező egészségbiztosítás (bizonyos jövedelemszint alatt) és az önkéntes magánbiztosítás (bizonyos jövedelemszint fölött) egyesült egy új, kötelező és magánbiztosítók által adminisztrált alapbiztosítássá. Az új biztosítási csomag többnyire megegyezik az előző kötelező egészségbiztosítási csomaggal. A biztosítók kötelesek elfogadni minden jelentkezőt egy standard biztosítási díj ellenében, melyet minden biztosító maga határoz meg. Emellett az alkalmazottak 6,5% jövedelemarányos járulékot is fizetnek, ezt a munkaadó téríti. A biztosítók többek közt a standard biztosítási díj terén versenyeznek, a szolgáltatások ára és minősége tekintetében az ellátókkal folytatnak tárgyalásokat. A kockázat szelekció megelőzése és a biztosítók kompenzációja egy kockázatkiegyenlítési alapon keresztül történik. A krónikus ellátást és a magas költségű kezeléseket továbbra is a kivételes orvosi költségek törvénye (AWBZ) fedezi. Ez minden holland lakost lefed és az egészségügyi kiadások kb. 40%-át teszi ki. A költségeket jövedelemarányos járulékokból, általános adózásból és egyéb társadalombiztosítási járulékokból fizetik. A kivételes orvosi költségek alá tartózó ellátásokat az alapbiztosítással szolgáló biztosítótársaságok nyújtják. A minőség kérdése az alapellátásban Számuk, szakmai profiljuk és kapuőrző szerepük következtében a háziorvosok jelentős szerepet játszanak a holland egészségügyi rendszerben. A korábbi GP térítési rendszer a fejkvóta (betegpénztári betegek) és a fee-for-service (magán betegek és biztosítás nélküliek) kombinációja volt. Bár Hollandia élen jár az ellátás minőségére irányuló kezdeményezések terén, a szervezeti innováció lassan haladt, 12
és a korábbi térítési mechanizmusok a kínálat által voltak irányítva, vagyis az ellátók tevékenységén és nem a betegek egészségügyi szükségletein alapultak. Az új rendszerben a háziorvosok folytatják kapuőr szerepüket. Az új térítési rendszerben tisztán elkülönül a praxisköltség és a GP jövedelme. A praxisköltség a strukturális költségekre vonatkozik, a GP jövedelme fix jövedelemből (kapitáció és országosan megszabott jövedelem arányok) és változó jövedelemből áll (fee-for-service, feladattal kapcsolatos térítés, teljesítmény alapú bónusz). Az új rendszerben a biztosítók közvetlenül támogathatják a GP-k hatékonyabb működését. Pl. bónusz fizetésével jutalmazhatják a hatékonyabb tevékenységet a helyénvaló beutalás, receptfelírás és diagnosztikai tesztek vonatkozásában. Az új rendszert a vegyes fizetési módszer jellemzi, középutat nyújtván a fekvóta és a fee-for-service ellentétes ösztönzése között. A fizetési rendszer azonban még mindig nem reagál az ellátás kimenetelére. A jövedelem mértékét többnyire a vizitek száma határozza meg, így a minőség fejlesztésére irányuló tevékenységek, amelyek esetleg hosszabb viziteket eredményeznek, nem képeznek pénzügyi ösztönzőket az orvos számára. A minőség kérdése a kórházakban Hagyományosan a holland kórházak helyi tulajdonban vannak és non-profit alapon működnek. Az 1970- es évektől különböző minőségi irányelveket valósítottak meg, az 1990-es években pedig akkreditációs rendszereket, minőségbiztosítási rendszereket és indikátorokat kezdtek kifejleszteni. A 2005-ben bevezetett case-mix módszer fokozatosan felváltja a jelenlegi funkcionális költségvetést a kórházi finanszírozásban. Az új kórházi térítési rendszer bevezetése azért történt, hogy összehangolja a szakorvosok és a kórház ösztönzőit, csökkentse a hasonló szakterületek között fennálló jövedelem különbségeket, és átláthatóvá tegye a teljesítmény és a költségek közötti kapcsolatot. Hollandiában a legtöbb szakorvos kórházakban dolgozik és kb. 65%-uk vállalkozó. A funkcionális költségvetés 1989-as bevezetése óta a kórházi térítés fix paramétereken (kórház által lefedett lakosság mérete, engedélyezett ágyszám, szakorvosi egységek száma) és változó paramétereken alapul (kórházi felvétel, fekvőbeteg ápolási napok, járóbeteg vizitek). Ebbe nem tudott beleilleszkedni a vállalkozó szakorvosok fee-for-service térítési módja. 1994-ben a Committee for Modernizing Curative Care ajánlásokat tett a kórházi és a szakorvosi ellátás integrálására, mely végül egy sajátosan holland case-mix rendszer kidolgozásához vezetett: diagnózis és kezelés kombinációk (diagnosis and treatment combinations, DTC). A DRG-től eltérő saját rendszer kidolgozásának oka azon kísérlet volt, hogy integrálják a különálló kórházi és szakellátási fizetési folyamatokat. A DRG nem veszi számba a járóbeteg szolgáltatásokat, és mivel Hollandiában ezek többnyire kórházakban történnek, ez a szisztéma nem alkalmas a szakorvosok fizetésére. A DTC meghatározza a kórházi és a szakorvosi tevékenység egészét az ellátás igénybevételétől kezdődően. A tevékenység az orvosi és a támogató szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik járóbeteg vizitek, kezelési napok, nappali ellátási napok. Egy DTC árának meghatározásához a kórházi források felhasználását összekapcsolják az ellátási folyamatban végzett szolgáltatási tevékenységgel. Ezeket a tevékenységeket országosan írják elő, a diagnosztikai és terápiás eljárások irányelveit a DTC karbantartó szervezete frissíti. A hatékonyságot illetően az egészségbiztosító tárgyalási pozíciójától függően a DTC térítés olyan rendszert képvisel, amely ösztönzést nyújt az esetköltségek csökkentésére. Ennek eredményeként a kórházak ösztönözve vannak az ellátás minőségét érintő olyan aspektusok javítására, amelyek kevesebb tevékenységhez vezetnek pl. a duplikációk, a fölösleges vizsgálatok és a tartózkodási idő csökkentése. 13
A minőség kérdése az ápolóotthonokban Az 1960-as évektől kezdődően az ápolóotthonok széles körben elterjedtek és többnyire krónikus betegségben szenvedő idős emberek, rokkantak és komplex ápolást igénylő betegek számára nyújtanak ellátást. Az ápolóotthonokat a kivételes orvosi költségek országos biztosítása (AWBZ) fedezi. Az AWBZ-t 32 regionális egészségügyi hivatal igazgatja, ezeket az állam jelöli ki és a biztosítóktól kapnak megbízást a szolgáltatások vásárlására. Egy központi szükséglet felmérő testület dönti el milyen szolgáltatásokra jogosult egy beteg. 2003 áprilisától az AWBZ szerinti jogosultságot funkcionális alapon határozzák meg, vagyis a beteg szabadon választhat azon ellátok közül, akik az adott szolgáltatást nyújtják. Az AWBZ hét funkciót különböztet meg: otthoni segítség személyes ellátás ápolás mindennapi életben nyújtott támogatás tevékenységben nyújtott támogatási szolgáltatások kezelés elszállásolás A 2007-ben bevezetendő új rendszerben az ápolóotthonok térítése a valójában nyújtott ellátástól fog függni, amely az ügyfelek ellátási igényén alapul. Az ellátást esetsúly csomagokon keresztül határozzák meg, melyeket a regionális egészségügyi hivatalok szabnak meg. Az egészségügyi hivatalok 2006 óta nem kötelesek minden AWBZ ellátóval szerződést kötni, ezért valódi lehetőség nyílik a lehető legjobb szolgáltatások vásárlására. Az eset által súlyozott csomagok formájában történő funkció-vezérelt fizetés ösztönzést adhat az ápolóotthonoknak, hogy hatékonyan szervezzék az ellátást, mivel esetenkénti fix összegben részesülnek. Mindez többféle integrációs fejleményekhez vezethet. Horizontális integráció jöhet létre az ápolóotthonok és/vagy a lakóhelyt nyújtó otthonok között a skála-gazdaság és szinergia effektus elérésére, a kapacitás felhasználás javítására és a verseny korlátozására. A funkció-vezérelt fizetés bevezetése növelheti az ápolóotthonok vertikális integrációját az otthoni ellátást nyújtó szervezetekkel a szolgáltatások terjedelmének szélesítésére és a hatékonyság növelésére. Mivel a holland kormány igyekszik stabilizálni az AWBZ ellátás költségeit, várható, hogy a közeljövőben az ápolóotthonok hatékonyságának növelésére irányuló ösztönzők erősödni fognak. Ez történhet országosan meghatározott maximális díjszabással, vagy az egészségügyi hivatalok vásárlási politikájának szigorúbb monitorozásával és értékelésével. Az egészségbiztosítók ösztönzése a minőség megcélzására Az új rendszerben az egészségbiztosítók központi szerepet játszanak. Elvárják tőlük, hogy egyre körültekintőbb vásárlóként járjanak el ügyfeleik érdekében, és versenyezzenek az ár, a minőség és a válaszadási képesség tekintetében. A biztosítók közötti verseny élénkítése céljából a fogyasztókat informálják az egészségügyi ellátás és az egészségbiztosítás árairól és minőségéről. A fogyasztók évente egyszer biztosítót válthatnak, így lehetőségük nyílik arra, hogy tagságukkal adják le szavazatukat. A biztosítók kötelesek mindenkit elfogadni és azonos díjú alapcsomagot nyújtani kortól és fennálló betegségtől függetlenül. A biztosítók közötti verseny nyomása várhatóan áthelyeződik a díjakra és az ellátás minőségére. Azok az ellátók, akik nem képesek tanúbizonyságot tenni költséghatékony szolgáltatás nyújtásáról, nehezen 14
lesznek képesek a szolgáltatásukat megvásárló biztosítót találni. Kérdéses azonban, hogy a biztosítók versenyezni fognak-e minőségi alapon és ez által a minőséget veszik-e célba. Az emberek nincsenek tudatában annak, hogy különbségek léteznek az ellátók között a hatékonyság és a biztonság terén, így inkább az alacsonyabb biztosítási díjakban érdekeltek. Ennek eredményeképpen a biztosítók nincsenek ösztönözve a minőségre való törekvésben, mivel a jobb minőségre fordított befektetés nem térül meg a biztosítók üzleti rendjében nincs helye a minőségnek. Ugyan a minőség tekintetében nem áll fenn verseny az egészségbiztosítók között, amiben mégis megkülönböztethetik magukat másoktól, az az ellátáshoz való hozzáférés javítása, az utógondozási tevékenység, a saját maguk által nyújtott szolgáltatások, és főleg az alacsonyabb díjakkal és önrésszel kapcsolatos költségek. Az új holland egészségügyi rendszer a legjobb esetben nem gyakorol hatást az ellátás minőségére a hatékonyság és a betegközpontúság terén, a legrosszabb esetben akadályként lép fel a minőség javításában. Az új térítési rendszer többnyire a hatékonyság és nem a minőség növelésére nyújt ösztönzést. A holland döntéshozóknak tekintetbe kellene venniük a reformok következőképpen történő módosítását: A kormány olyan döntést hozhat, hogy országos szinten határozza meg az árakat. Ez esetben az ellátók nem versenyezhetnek az ár tekintetében, és kénytelenek megkülönböztetni magukat az általuk nyújtott ellátás minősége alapján. Ezt teszi az NHS az Egyesült Királyságban, ahol fokozatosan vezetik be a HRG nevű case-mix rendszert (Healthcare Resource Groups) országosan rögzített díjszabással a trösztök közötti minőség-verseny élénkítésére. Ha a verseny a költség terén történik, szükséges egy közös minőségi kritérium rendszer kidolgozása, valamint a mérés és a jelentés standardizálása. Ezután a teljesítmény alapú fizetésnél minden biztosító maga döntene a finanszírozás forrásáról és összegéről. Erre a megközelítésre példaként említhető az amerikai Integrated Healthcare Association és a Premier Hospital Quality Incentive Demonstration. Amennyiben az eredményeket publikussá teszik, a fogyasztók képesek összehasonlítani a különböző ellátót. Az elszámolhatóság és a minőség javításának egy másik stratégiája abban állna, hogy a teljesen informált fogyasztók ösztönözzék a minőséget. Egy ilyen rendszer csökkentené a biztosítók beavatkozását, és a fogyasztók nagyobb szabadsággal szerveznék saját ellátásukat. A választás középpontjában az ellátó, és nem a biztosító állna. A minőségen alapuló verseny megteremtéséhez a betegek nem kerülhetnek szembe a választás korlátozásával a kezelés szintjén. Az Egyesült Államok tapasztalatai alapján nem várható, hogy a biztosítók közötti verseny válik a költségkezelés és a minőségjavítás fő mechanizmusává. A GP-k, kórházak és ápolóotthonok térítési mechanizmusait olyan módon tervezték, hogy rendszer szemszögből tekintve kis mértékben támogatják a minőség javítására irányuló tevékenységeket. A holland döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy a két dimenzió közül melyikben akarják megvalósítani a versenyt. (SZL) Forrás: Thomas Custers et al.: Is there a business case for quality in The Netherlands? A critical analysis of the recent reforms of the health care system Health Policy, Volume 82, Issue 2, July 2007 2007-07-05 13:34:21 15
Javaslat az univerzális fedezetre az Egyesült Államokban Az orvostechnikai eszközök forgalmazóinak szövetsége (Advanced Medical Technology Association) nyilvánosságra hozta indítványát egy teljes lefedettséget nyújtó egészségbiztosítási modellre, mely megkövetelné valamennyi amerikai lakostól bizonyos minimum feltételeknek megfelelő biztosítás vásárlását. Az indítvány szerint a biztosítási díjakat a jövedelem elfogadható százalékában maximalizálnák, vagyis a magasabb jövedelműek többet fizetnének. A biztosítási költségek fizetését adójóváírással támogatnák, az alacsony jövedelműek és a munkaképtelenek fedezetét a Medicaid állami program nyújtaná. A javaslat értelmében az államok kezeskednének arról, hogy a biztosítási csomagok megfeleljenek az országos standardoknak. Emellett az államoktól megkövetelnék, hogy létrehozzanak olyan biztosítási mechanizmusokat, amelyek segítik a kisvállalkozókat abban, hogy fedezetet nyújtsanak alkalmazottaiknak. Az indítvány létrehozna egy 10 milliárd dolláros alapot az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre. Támogatná a minőség és a hatékonyság mérési módszereinek kidolgozását, valamint az ellátók és a biztosítók teljesítmény jelentési módjainak kidolgozását is. Az ellátók és biztosítók pénzügyi ösztönzőkben részesülnének a minőségi ellátás nyújtásáért. Az AMTA előmozdítaná a megelőző szolgáltatásokat, mint pl. a távoli monitorozó technológiák, és olyan orvostechnikai eszközök, melyek lehetővé teszik az orvosok számára a szívbetegek és cukorbetegek felügyeletét. Az eszközök által regisztrált információkat értékelő orvosok külön térítésben részesülnének az indítvány szerint. Az AMTA vezetői úgy vélik, hogy a kezdeményezés megtérítené önmagát a megelőzés, a minőség és a hatékonyság javulása által termelt költségmegtakarítás következtében. Az Amerikai Kórházszövetség elnöke úgy tekint a javaslatra, mint egy fontos momentumra az Egyesült Államok egészségbiztosítás nélküli lakosainak csökkentésére irányuló munkában. (SZL) Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/medicalnews.php?newsid=75062 2007-07-03 14:10:05 16
Népegészségügy Depresszió: az agy elektromos üzemzavara? A Science Express, az amerikai Science tudományos szaklap online verziója által július 6-án közzé tett tanulmány szerint, a depressziót az agy elektromos üzemzavara okozza. Ha ez beigazolódik, új kezelési alternatívák nyílnak az egyelőre még titokzatosnak tűnő betegség orvoslására. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói patkányokon végzett kísérletek révén jöttek rá arra az elvre, mely magyarázatul szolgálhat a betegség sokféle okának és kezelésének konvergálására. Az agy vizsgálatában egy újonnan alkalmazott képalkotó technika kimutatta, hogy a depresszió különféle mechanizmusai és kezelései végülis egyetlen elektromos áramkörön futnak át. Ezen az áramkörön belül az elektromos impulziók keringésének módosulása okozza nagy valószínűséggel a depressziós állapotokat. A tudományos munkát vezető Karl Deisseroth professzor vélekedése szerint ez a felfedezés közelebb fog vinni a depresszió számos okának és sokféle kezelésének megértéséhez. (ZLL) Forrás: http://www.lalibre.be/article.phtml?id=12&subid=124&art_id=358167 2007-07-11 09:24:58 A depresszió hatása a csontritkulásra Az idősebb nőbetegek egészségi állapotát figyelemmel kísérő orvosoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a depressziós tünetekre, főként ha a rizikócsoport csontritkulását kívánják megelőzni a hónap elején ezt a következtetést vonta le a Journal of the American Geriatrics Society, geriátriai problémákkal foglalkozó szaklap, a University of Minnesota kutatói által a témakörben végzett vizsgálat eredményeiből. Susan Diem és munkatársai 20 éven át folytattak follow up vizsgálatot egy 4177 69 év fölötti nőből álló kohors körében a csontritkulás okozta törések megelőzése érdekében. A kutatók négyszer végeztek méréseket az önként jelentkező személyek depressziós szimptómáira vonatkozóan. Ehhez egy skálát alkalmaztak, melynek a néhány éves eltéréssel megfigyelt értékei akkor jeleztek depressziót, ha meghaladták a 6-os fokozatot. A vizsgálatoknál az antidepresszánsok szedését is figyelembe vették. A depresszió follow up-jával párhuzamosan kétszer végeztek röntgensugaras abszorpciómetriát a csípő csontsűrűségére vonatkozóan. Az eredményekből kitűnik, hogy az önként jelentkezők közül depresszívként diagnosztizált 200 egyénnél a csontsűrűség évente átlagosan 0,96%-kal csökkent, ugyanakkor azoknál, akik a skála szerint a 6-os érték alatt maradtak, csupán 0,69%-kal. Ez az összefüggés az osteoporosis többi kiváltó tényezője, illetve az antidepresszánsok szedése mellett is fennáll. Az eredmények alátámasztják a csonttörések és a depresszió kapcsolatát kimutató vizsgálatok következtetéseit. Az összefüggés mechanizmusa ugyan még nem tisztázott, de a depressziós személyeknél kimutatott nagyobb csontveszteség magyarázatul szolgál a körükben gyakrabban előforduló csonttörésekre. 17
Ezzel a vizsgálattal egyidőben, Susan Diem és kutatócsoportja tanulmányozta a bizonyos antidepresszánsok alkalmazása és az idősek csontszövet-veszteségének fokozódása közötti kapcsolatot is. A 78 éves átlagéletkorú 2722 nőből álló vizsgálati csoport körében folytatott follow up eredményeit az Archives of Internal Medicine belgyógyászati szaklap tette közzé. Az eredmények kimutatták, hogy a szerotonin visszavétel gátlók alkalmazása nagyobb mérvű csontsűrűség-csökkenést idézett elő, mint a triciklikus antidepresszánsoké (évente 0,82%-ot 0,47%-kal szemben). Az utóbbi érték megegyezett a depresszióban nem szenvedő nők csontszövetveszteségével. (ZLL) Forrás: http://sante.nouvelobs.com/site/actu.asp?id=4565&rub=longévité&next=2082 2007-07-06 14:33:32 Alzheimer-kór és a szaglás A neurodegeneratív problémák - mint például az Alzheimer-kór - jelentkezésének első jelei közé tartozik a jól ismert illatok azonosítására való képtelenség. Az észak-karolinai Duke University-n dolgozó amerikai kutatók felmérést végeztek 600 54-100 év közötti személy bevonásával. A vizsgálaton részt vevőket felkérték, hogy azonosítsanak 12 jól ismert illatot, így a citrom, a hagyma, a csokoládé, a feketebors stb. illatát, és ezt feleletválasztás révén jelöljék meg. A vizsgálatok kezdeti szakaszában, 1997-ben egyik vizsgálati alanynál sem mutatkozott mentálhigiénés probléma. A továbbiakban a vizsgálatba bevont személyek mentális kapacitását 2002-ig, klinikai és neurológiai vizsgálatokkal évente ellenőrizték. A szaglásra vonatkozó tesztek szerint azok, akik legalább négy esetben hibáztak, a mentális problémák 50%-kal nagyobb kockázatával számolhattak, mint azok, akik nem tévedtek egynél többször. A kutatócsoport a vizsgálati eredményeket életkor, nem, iskolai végzettség, kórelőzmények és a dohányzáshoz való viszonyulás szerint súlyozta. Eredményeit az «Archives of General Psychiatry» folyóirat 2007. júliusi száma ismerteti részletesen. Az orvosok megjegyzése szerint a szaglás gyengülését okozhatja orrpolip, illetve melléküreg-gyulladás is. (ZLL) Forrás: http://www.radio-canada.ca/nouvelles/societe/2007/07/03/002-alzheimer-odeurs.shtml 2007-07-06 10:21:38 18
Belga kampány a lumbalgiában szenvedők megsegítésére Belgiumban a Munkaköri Ártalmak Pénzalapja (FMP) kampánnyal és akciótervvel készült a lumbalgiában szenvedő betegek problémáinak orvoslására. Bizonyos feltételek mellett, a derékfájásos panaszokat produkáló közalkalmazottak quasi térítésmentes programban vehetnek részt az FMP-vel szerződésben álló rehabilitációs központban egészségi állapotuk helyreállítására. Az emberek 90%-ánál lép fel élete folyamán ágyékcsigolya-táji akut fájdalom, ami a továbbiakban krónikus lumbalgiához vezethet. Bizonyos tevékenységi területeken egészségügyi ellátás, kórházi, szanatóriumi tevékenység, építőipar vagy kohászat a problémák fokozottan jelentkeznek. Ezekben a szektorokban az is előfordul, hogy a dolgozók ideiglenesen vagy véglegesen kénytelenek beszüntetni munkatevékenységüket hátfájásuk miatt. A szövetségi hatóság a következő hónapok során országos kampányával kíván széleskörű tájékoztatást nyújtani az új programról, mely a nehéz súlyok emelése vagy a vibrációs ártalmak révén megterhelő munkavégzés miatt ideiglenesen munkaképtelenné váló dolgozók számára hozhat enyhülést. 2006-ban az egészségügyi szektor mintegy száz dolgozója vehetett részt ilyen jellegű kísérleti projektben. A résztvevők elégedettségüket fejezték ki a program menetével és eredményeivel kapcsolatban. (ZLL) Forrás: http://socialsecurity.fgov.be/fr/nieuws_publicaties/nieuwsoverzicht/2007/06.htm#31384 2007-07-05 11:05:31 Stressz és elhízás Széles körben ismeretes, hogy a nyugati országok lakosságát az elhízás veszélye fenyegeti, mivel keveset mozognak és túl kalóriadús ételeket fogyasztanak. Amerikai és ausztrál tudósok kutatási eredményei szerint - melyeket a Nature Medicine folyóirat a hétvégén publikált a stressz is kiegészíti ezeket a rizikófaktorokat. A kutatók kísérleteik során egy, a hypothalamus által termelt peptidet azonosítottak, melynek jelenléte a szervezetben stressz esetén növekszik, és stimulálólag hat a zsírszövetekre. Az egereken folytatott kísérletek eredményeit Arnaud Basdevant, a párizsi Hôtel Dieu kórház professzora rendkívül figyelemre méltónak találta, mivel alátámasztják azokat az intuíción alapuló megfigyeléseket, melyek a stresszhelyzetben lévő betegeknél többletkategória bevitele nélkül jeleztek súlygyarapodást. Herbert Herzog, a sydney-i Garvan kutatóintézet munkatársa és Zofia Zukowska, a washingtoni Georgetown Egyetem kutatója kimutatták, hogy kalóriadús étrend mellett a stresszhelyzetben lévő kísérleti egerek kétszer olyan mértékben híztak, mint nyugalmi állapotban lévő társaik. A stresszhelyzet ezek szerint bizonyítottan vált ki fokozott zsírraktározást. A kutatók állatkísérleteik során blokkolták a hypothalamus által termelt Y2 peptidet, és ennek eredményeképpen fokozott táplálás mellett is elmaradt a súlygyarapodás, sőt csökkent az anyagcserezavarok valamint a glukózintolerancia előfordulása. A kutatások jelentősége, hogy azonos táplálkozás mellett is kimutatták a stressz hízást kiváltó szerepét, rávilágítottak a súlygyarapodás mechanizmusára és lehetőséget teremtettek ennek leküzdésére. 19