2
3
4
5 Transzferárról magyarul Köszöntő Szmicsek Sándor
Transzferárról magyarul 2012. április 18. Transzferárról magyarul azaz a cégcsoporton belüli elszámoló árakról (köz)érthetően az új, magyar nyelvű OECD Irányelvek megjelenése alkalmából MEGJELENT! 3 6
Program 9.00 9.10 Köszöntő Szmicsek Sándor, Mazars, adópartner 9.10 10.30 OECD újdonságok magyarul: OECD Modellegyezmény; OECD Transzferár Irányelvek; 2010. évi jelentés a telephelyeknek betudható nyereség megállapításáról Szmicsek Sándor, Mazars, adópartner; Csizmadia Heléna, Nyári Zsolt, Nagy Gabriella, a Mazars adómenedzserei, a 2010-es OECD magyar nyelvű kiadványok szakmai lektorai 10.30 10.45 Kávészünet 4 Program 10.45 11.10 OECD és a magyar szabályozás Transzferárazás jogalkotói szemszögből, szabályozási irányok Dr. Laki Gábor, Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztály, főosztályvezető 11:10 11:35 OECD-ben folyó, transzferárazással kapcsolatos munka Meitner Tamás, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, nemzetközi főreferens 11.35 11.55 OECD Transzferár Irányelvek legfontosabb 2010-es változásai Nagy Gabriella, Mazars, adómenedzser 12.00 13.00 Ebéd 5 Program 13.00 13.20 Cégcsoport átstrukturálások transzferár vetülete (Business restructuring) Csizmadia Heléna, Mazars, szenior menedzser 13:20 13:40 Immateriális javak értékelési módszerei Benedek Zoltán, Mazars, Tranzakciós tanácsadás, szenior menedzser 13.40 14.00 Csoporton belüli árfolyamkockázat kezelése transzferár szempontból Tóth Tamás, Mazars, szenior adótanácsadó 14.00 14.20 Csoporton belüli finanszírozási ügyletek árazása Orbók Ilona, Mazars, adótanácsadó 14.20 14.40 Kávészünet 6 7
Program 14.40 15.25 Transzferár vizsgálatok tapasztalatai, vizsgálati irányok; APA eljárások (előzetes adóhatósági ármegállapítás) jelentősége, tapasztalatai Fotiadi Ágnes, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága, Szokásos Piaci Ár Megállapítási Önálló Osztály, osztályvezető 15.25 15.40 A 22/2009. számú PM rendelet legfontosabb változásai 2012-től Nagy Gabriella, Mazars, adómenedzser 15.40 16.00 Transzferárazás jogi kérdései, nemzetközi kitekintés (Transzferár szabályok, egyszerűsítések, dokumentációs kötelezettség a környező országokban) Dr. Borsy János, társasági jogi és cégjogi szakjogász; Szmicsek Sándor, Mazars, adópartner 7 Szakértők Szmicsek Sándor partner Csizmadia Heléna Senior manager Nagy Gabriella Manager Nyári Zsolt Senior manager Dr. Borsy János ügyvéd 8 MEGJELENT! 9 8
Transzferárról magyarul Nemzetközi kérdések Bevezetés Kapcsolt vállalkozás Részesedés/szavazati jog Management OECD Modellegyezmény 0% + 0% + Magyarország 50% + 50% + Ausztria 0% + 0% + Horvátország 0% + 0% + Szlovénia 25% + 25% + Csehek 25% + 0% + Szlovákia 25% + 0% + Oroszország 25% + 50% + Ukrajna 20% + n.a. Lengyelország 5%+ 5% + Románia 25% + n.a. 11 Bírságok helytelen dokumentáció vagy transzferár miatt Dokumentáció hiánya Helytelen transzferár Magyarország 7000/ügylet 50%, LI: 2*PR Ausztria n.a. 5-10% Horvátország n.a. LI: 14% Szlovénia S: 1,200-15,000 ML: 3,200-30,000 S: 30% ( 1500-150,000) ML: 45% ( 2000-300,000) LI=0.0274%/nap Csehek n.a. 20% (5% veszteségesnél) LI: PR +14% Szlovákia Max 3,000 3x of the PR of EU Bank or 10% LI: n.a. Oroszország 125/ügylet 40% LI: PR/300/nap Nincs bírság, ha van TPD 12 9
Bírságok helytelen dokumentáció vagy transzferár miatt Dokumentáció hiánya Helytelen transzferár Ukrajna n.a. 25% - első alk. 50% - ismétlődés LI= 120%*PR Lengyelország 50% az adóhiányra 19% LI Románia 3,000-3,500 LI=0.1%/nap 13 Bírságok a hibát elkövető/felelős személyekre Dokumentáció hiánya Helytelen transzferár Horvátország 67-3,000 Lengyelország Max. 858,000 Max. 3 millió és/vagy 5 év börtön Szlovénia S: 600-4,000 ML: 800-4,000 14 Transzferárról magyarul Modellegyezmény TP Irányelvek Telephely Szmicsek Sándor Nyári Zsolt Csizmadia Heléna Nagy Gabriella 10
16 OECD és a magyar szabályozás Dr. Laki Gábor főosztályvezető, NGM
Mazars Transfer Pricing Konferencia 2012. április 18. OECD ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁS TRANSZFERÁRAZÁS JOGALKOTÓI SZEMSZÖGBŐL, SZABÁLYOZÁSI IRÁNYOK Dr. Laki Gábor Főosztályvezető Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium AMIRŐL SZÓ LESZ Történeti kitekintés OECD EU Joint Transfer Pricing Forum Hazai szabályozás Újdonságok Szabályozási irányok 2 Történeti kitekintés Szabályozási kezdetek - USA 1960-as évek (Internal Revenue Code elszámoló ár képzési szabályok) OECD 1979 óta publikál jelentéseket 1995. TP Guidelines 2010. TP Guidelines átfogó felülvizsgálata 3 17
Magyarország 1992. Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szabályozása 1996. január: Részletesebb szabályok a Tao. törvényben 1996. május: Csatlakozás az OECD-hez 1998. OECD Konvenció kihirdetése 2003. Transzferár nyilvántartási kötelezettség 4 Magyarország 2009. Új PM rendelet a nyilvántartási kötelezettségről 2012. A PM rendelet jelentős módosítása 5 Köszönöm a figyelmet! 6 18
OECD Transzferár irányelvek legfontosabb 2010-es változásai Nagy Gabriella 22
OECD Transzferár irányelvek legfontosabb 2010-es változásai Nagy Gabriella Struktúra Fejezet Régi Irányelvek 2010-es Irányelvek 1. A szokásos piaci ár elve A szokásos piaci ár elve (köztük a globális formula szerinti nyereségmegosztás nem szokásos piaci ár elve alapján) 2. Hagyományos módszerek 3. Egyéb módszerek (köztük a globális formula szerinti nyereségmegosztás nem szokásos piaci ár elve alapján) Transzferár-képzési módszerek Összehasonlító elemzés 2 A szokásos piaci ár elvének megtartása A szokásos piaci ár elvének nem merült fel törvényes vagy reális alternatívája. A globális formula szerinti nyereségmegosztás sem elméletben, sem végrehajtásban, sem pedig a gyakorlatban nem elfogadható alternatíva (1.15) 3 23
A szokásos piaci ár elvének megtartása Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a cél mindig a szokásos piaci profit megbízható adatokon alapuló, elfogadható becsült értékének a meghatározása. Ezen a ponton emlékeztetnünk kell rá, hogy a transzferár kialakítása nem egzakt tudomány, hanem szükségesség teszi mind az adóhatóság, mind pedig az adóalany józan ítélőképességének gyakorlását. (1.13) 4 A szokásos piaci ár elvének megtartása Mit hasonlítsunk össze? ár haszon nyereség Immateriális javak, részesedések: 6.20: nettó jelenérték-számítás segítségével értékelhető 5 A leginkább megfelelő módszer kiválasztása A II. fejezet a következőket tartalmazza: Hagyományos módszerek Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerek (no more last resort status) A transzferárazási módszer kiválasztásának mindig az a célja, hogy az adott ügylethez a legmegfelelőbb módszert találja meg. 6 24
A leginkább megfelelő módszer kiválasztása Az ügyleti nyereségen alapuló módszerek akkor a legmegfelelőbbek, ha: Mindkét fél értékes és egyedi módon járul hozzá az ügylethez A felek magas szinten integrált Kétoldalú tevékenységeket folytatnak módszer a Nincsenek, vagy csak korlátozottan megfelelő érhetőek el a bruttó haszonra vonatkozó, harmadik felektől származó adatok 9 A leginkább megfelelő módszer kiválasztása Kiválasztási folyamat (a megfelelőség a következő tényezők függvénye): a kapcsolt ügylet jellege funkcióanalízis megbízható információk hozzáférhetősége Nincs olyan módszer, amely minden helyzetre megfelelő lenne, és azt sem kell bemutatni, hogy egy adott módszer miért nem megfelelő az adott körülmények között 7 A leginkább megfelelő módszer kiválasztása A következő helyzetekben érvényesül hierarchia: Hagyományos ügyleti módszerek Hagyományos nyereség-alapú módszerek Ha ugyanolyan megbízhatósággal alkalmazhatóak Hagyományos módszerek Összehasonlítható független árak módszere Bármilyen más módszer Ha ugyanolyan megbízhatósággal alkalmazhatóak Összehasonlítható független árak módszere 8 A leginkább megfelelő módszer kiválasztása Az ügyleti nyereségen alapuló módszerek akkor a legmegfelelőbbek, ha: Mindkét fél értékes és egyedi módon járul hozzá az ügylethez A felek magas szinten integrált tevékenységeket folytatnak Nincsenek, vagy csak korlátozottan érhetőek el a bruttó haszonra vonatkozó, harmadik felektől származó adatok Kétoldalú módszer a megfelelő 9 25
A leginkább megfelelő módszer kiválasztása Nem lehet azonban csak azért alkalmazni egy ügyleti nyereségen alapuló módszert, mert az összehasonlítható ügyletekre vonatkozó információkat nehéz beszerezni, vagy valamilyen szempontból nem teljesek. A leginkább alkalmas módszer kiválasztása egy tipikus keresési folyamat rész lehet. 10 Ügyleti nyereségen alapuló módszerek Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Az ügyleti nyereségmegosztás módszere A NETTÓ nyereséget vizsgálja meg egy megfelelő alapra vetítve Külső- belső összehasonlító adatok Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer várhatóan nem lesz megbízható, ha az ügyletben résztvevő mindkét fél értékes, egyedi módon járul hozzá 11 Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Erősségek Az ügyletbeli különbségek hatása kisebb A nettó nyereségmutatók a kapcsolt és független ügyletek közötti funkcionális különbségekre is kevésbé érzékenyek Egyes országokban az elérhető adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy mely ráfordításokat kell figyelembe venni a bruttó és üzemi nyereség megállapításához, ám a nettó nyereségmutató alkalmazásával ez elkerülhető Egyoldalú módszer Gyengeségek A nettó nyereségmutatót néhány olyan tényező is befolyásolhatja, amelynek vagy semmilyen, vagy csak kevésbé jelentős, illetve közvetett hatása van a független felek viszonylatában jellemző árra vagy bruttó haszonra Időzítési probléma: eredmény vagy árképzés vizsgálata Egyoldalú módszer ez szokatlanul nagy nyereségességet eredményezhet a másik félnél 12 26
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer A nettó nyereségmutató kiválasztása (a következőket kell figyelembe venni): csak azokat a tényezőket, amelyek közvetve vagy közvetlenül a kapcsolt ügylethez köthetőek az adófizető pénzügyi adatainak megfelelő szintű lebontása (szolgáltatási áganként lebontva) 13 Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Az olyan, nem üzemi jellegű tételeket, mint a kamatbevételeket és kiadásokat, és a jövedelemadókat, ki kell zárni a nettó nyereségmutató meghatározásakor. Általában ki kell zárni a kivételes, egyszeri tételeket is, amelyek nem ismétlődnek. 14 Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer 1. A nettó nyereség súlyozása Nettó nyereség Árbevétel/költségek/ eszközök, stb. Számláló Nevező A nevezőt úgy kell megválasztani, hogy a mutató megfelelően kifejezze a vizsgált fél vizsgált ügyletben ellátott funkcióinak értékét A nevezőnek nagymértékben függetlennek kell lennie a kapcsolt ügyletektől ahhoz, hogy objektív kiindulópont lehessen A nevezőnek megbízható és következetes módon mérhetőnek kell lennie. 15 27
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Felsorolt nyereségmutatók: Árbevétel-arányos nettó nyereség Költségarányos nettó nyereség Eszközarányos nettó nyereség Egyéb mutatók 16 Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer 2. Berry ratio Bruttó nyereség Üzemi költségek/ráfordítások Olyan közvetítői tevékenységek esetében lehetnek hasznosak, amikor az adóalany árukat vásárol egy kapcsolt vállalkozástól, és más kapcsolt vállalkozások számára továbbértékesíti azokat. Kapcsolt fél 1. Vizsgált fél Kapcsolt fél 2. 17 Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Mikor kell alkalmazni? A kapcsolt ügyletben ellátott funkciók értékének (a felhasznált eszközöket és a vállalt kockázatokat figyelembe véve) arányosnak kell lenniük a működési költségekkel; A kapcsolt ügyeletben ellátott funkciók értékét (a felhasznált eszközöket és a vállalt kockázatokat figyelembe véve) nem befolyásolhatja lényeges mértékben a forgalmazott termékek értéke, azaz nem lehet arányos az árbevétellel; továbbá Az adóalany nem végezhet olyan egyéb jelentős funkciót (pl. gyártási tevékenységet) a kapcsolt ügyletek során, amelynek díjazását egy másik módszer vagy pénzügyi mutató használata alapján kellene meghatározni 18 28
Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Egyéb útmutató A nyilvánosság számára elérhető adatok gyakran nem elegendők a harmadik fél nettó nyereségmutatójának az ügyletek szintjén történő meghatározásához. Vállalati szintű nyereségmutatók használata - > Hasonló tevékenységű vállalatokhoz lehet hasonlítani Meg kell próbálni a legmegfelelőbb összehasonlító társaságokat felkutatni 19 Összehasonlíthatósági elemzés Lépések Leírás 1. Lépés A vizsgálandó évek meghatározása 2. Lépés Az adófizető körülményeinek széleskörű vizsgálata 3. Lépés A kapcsolt ügylet megértése funkcióanalízis (a vizsgált fél meghatározására) A figyelembe veendő, fontosabb összehasonlíthatósági tényezők, azonosítása, amelyeket figyelembe kell venni 4. Lépés Belső összehasonlító adatok elemzése, amennyiben vannak ilyenek 5. Lépés A külső összehasonlító adatok elérhetőségének felkutatása, és azok megbízhatóságának vizsgálata 6. Lépés A leginkább megfelelő módszer kiválasztása, a releváns pénzügyi mutató kiválasztása 7. Lépés A potenciális összehasonlítható adatok azonosítása 8. Lépés Az összehasonlíthatóságot javító kiigazítások meghatározása és alkalmazása, ha szükséges 9. Lépés A megszerzett adatok értelmezése és felhasználása, a szokásos piaci ár meghatározása 20 Összehasonlíthatósági elemzés Külső összehasonlítható adatok Adatbázisok Külső források, vagy nem belföldi összehasonlítható adatok nem szabad automatikusan elutasítani minden esetet külön kell vizsgálni Adófizetők számára nem hozzáférhető adatok használata - tisztességtelen 21 29
Összehasonlíthatósági elemzés Több évre vonatkozó adatok hasznos, de nem szisztematikus követelmény, nem feltétlenül vonja maga után többéves átlagok használatát Jogkövetési kérdések az állandó környezetben megvalósított egyszerű ügyletekre és a változatlan vagy alig változó jellemzőkre vonatkozóan nem feltétlenül szükséges minden évben részletes összehasonlító (illetve funkcionális) elemzést végezni. 25 Összehasonlíthatósági elemzés Additív és deduktív megközelítések Az ügyletek összehasonlíthatóságának megítélése során nem zárható ki teljes mértékben a szubjektivitás, de a szubjektív megítélés alapján hozott döntések objektivitása és átláthatósága is nagymértékben fokozható. (3.46) 22 Összehasonlíthatósági elemzés Helyesbítések Szokásos piaci értéktartomány A legmegfelelőbb érték kiválasztása a tartományból 23 Összehasonlíthatósági elemzés Veszteséges vállalatok kizárása vagy elfogadása Az összehasonlíthatóság időzítéssel kapcsolatos kérdései - adatok eredete, adatgyűjtés időzítése - Ex ante, szokásos piaci ár alapú árképzés módszer - Ex post, szokásos piaci ár alapú eredmény vizsgálata megközelítés - Pusztán a bizonytalanság fennállása nem teszi szükségessé az utólagos korrekciót, különösen nem annak mérlegelése nélkül, hogy független vállalkozások mit tettek volna 24 30
Összehasonlíthatósági elemzés Több évre vonatkozó adatok hasznos, de nem szisztematikus követelmény, nem feltétlenül vonja maga után többéves átlagok használatát Jogkövetési kérdések az állandó környezetben megvalósított egyszerű ügyletekre és a változatlan vagy alig változó jellemzőkre vonatkozóan nem feltétlenül szükséges minden évben részletes összehasonlító (illetve funkcionális) elemzést végezni. 25 Nagy Gabriella Mazars menedzser Rákóczi H 1074 út 70-72. Budapest, Rákóczi út 70-72. H-1074 Telefon: Budapest +36 (1) 880 7821 Tél. Mobil: : +36 +36 1 429 (20) 3010 974 9889 Telefax: +36 (1) 235 0481 Fax : +36 1 235 0481 Email: gabriella.nagy@mazars.hu www.mazars.hu 31