(EGT-vonatkozású szöveg)

Átírás

1 L 265/3 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1595 RENDELETE (2018. október 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 23 értelmezése tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1) Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel ( 2 ) elfogadásra kerültek egyes, október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. (2) június 7-én a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) közzétette a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 23 Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság értelmezését. Az IFRIC 23 értelmezés meghatározza, hogy a nyereségadó elszámolásában miként kell tükrözni a bizonytalanságot. (3) Az IFRIC 23 értelmezés elfogadása a nemzetközi számviteli standardok közötti összhang biztosítása érdekében maga után vonja az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosítását. (4) Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 23 értelmezés megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított elfogadási kritériumoknak. (5) Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. (6) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul: a) a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 23 Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság értelmezése e rendelet mellékletének megfelelően beillesztésre kerül; b) az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard az e rendelet mellékletében meghatározott IFRIC 23 értelmezésnek megfelelően módosul. 2. cikk Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell. 3. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. ( 1 ) HL L 243., , 1. o. ( 2 ) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., , 1. o.).

2 L 265/ Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, október 23-án. a Bizottság részéről az elnök Jean-Claude JUNCKER

3 L 265/5 MELLÉKLET IFRIC 23 NYERESÉGADÓ KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁG IFRIC 23 NYERESÉGADÓ KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁG HIVATKOZÁSOK IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A beszámolási időszak vége utáni események IAS 12 Nyereségadók HÁTTÉR 1. Az IAS 12 Nyereségadók standard követelményeket határoz meg a tényleges és halasztott adókövetelésekre és -kötelezettségekre. A gazdálkodó egység az IAS 12 standard követelményeit az alkalmazandó adótörvények alapján alkalmazza. 2. Előfordulhat, hogy nem egyértelmű, az adótörvény miként alkalmazandó egy bizonyos ügyletre vagy körülményre. Előfordulhat, hogy egy bizonyos adóügyi kezelés adótörvény szerinti elfogadhatósága mindaddig nem ismert, amíg arról a releváns adóhatóság vagy egy bíróság döntést nem hoz a jövőben. Következésképpen egy bizonyos adóügyi kezelés adóhatóság általi vitatása vagy vizsgálata befolyásolhatja a gazdálkodó egység tényleges vagy halasztott adókövetelésekkel vagy -kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolását. 3. Ebben az értelmezésben: a) adóügyi kezelések : a gazdálkodó egység által a nyereségadó-bevallásában használt vagy használni tervezett kezelések, b) adóhatóság : azon szerv vagy szervek, amelyek eldöntik, hogy az adóügyi kezelések elfogadhatók-e az adótörvény szerint. Ilyen szerv bíróság is lehet, c) bizonytalan adóügyi kezelés : olyan adóügyi kezelés, amelynek esetében bizonytalan, hogy a releváns adóhatóság el fogja-e fogadni az adóügyi kezelést az adótörvény szerint. Bizonytalan adóügyi kezelés például a gazdálkodó egység azon döntése, hogy egy adójogrendszerben nem nyújt be nyereségadó-bevallást, vagy nem tüntet fel egy adott bevételt az adóköteles nyereségben, ha ennek adótörvény szerinti elfogadhatósága bizonytalan. HATÓKÖR 4. A jelen értelmezés tisztázza, miként kell alkalmazni az IAS 12 standard megjelenítésre és értékelésre vonatkozó követelményeit akkor, amikor a nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság áll fenn. Ilyen körülmények között a gazdálkodó egységnek a tényleges vagy halasztott adóköveteléseit vagy -kötelezettségeit az ezen értelmezés alkalmazásával meghatározott adóköteles nyereség (negatív adóalap), adóalapok, fel nem használt negatív adóalapok, fel nem használt adójóváírások és adókulcsok alapján, az IAS 12 standard követelményeit alkalmazva kell megjelenítenie és értékelnie. KÉRDÉSEK 5. Ha a nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság áll fenn, ez az értelmezés segít meghatározni, hogy: a) a gazdálkodó egységnek a bizonytalan adóügyi kezeléseket elkülönítve kell-e figyelembe vennie, b) a gazdálkodó egységnek mely feltételezésekkel kell élnie az adóügyi kezelések adóhatóságok általi vizsgálata tekintetében, c) a gazdálkodó egységnek miként kell meghatároznia az adóköteles nyereséget (negatív adóalapot), az adóalapokat, a fel nem használt negatív adóalapokat, a fel nem használt adójóváírásokat és az adókulcsokat, és d) a gazdálkodó egységnek miként kell figyelembe vennie a tények és körülmények változását.

4 L 265/ KONSZENZUS A gazdálkodó egységnek a bizonytalan adóügyi kezeléseket elkülönítve kell-e figyelembe vennie 6. A gazdálkodó egységnek az alapján kell meghatároznia, hogy az egyes bizonytalan adóügyi kezeléseket elkülönítve vagy egy vagy több más bizonytalan adóügyi kezeléssel együtt kell-e figyelembe vennie, hogy melyik megközelítéstől várható jobban a bizonytalanság megszüntetése. Annak meghatározásához, hogy a bizonytalanság megszüntetése melyik megközelítéstől várható jobban, a gazdálkodó egység például azt veheti figyelembe, hogy a) miként készíti el nyereségadó-bevallásait, és miként támasztja alá az adóügyi kezeléseket; vagy b) a gazdálkodó egység várakozásai szerint az adóhatóság hogyan fogja a vizsgálatát végezni, és hogyan fog határozni a vizsgálat nyomán esetlegesen felmerülő kérdésekről. 7. Ha a gazdálkodó egység a 6. bekezdést alkalmazva egynél több bizonytalan adóügyi kezelést vesz figyelembe, akkor a jelen értelmezés bizonytalan adóügyi kezelésre való hivatkozásait az együtt figyelembe vett bizonytalan adóügyi kezelések csoportjára való hivatkozásként kell figyelembe vennie. Adóhatósági vizsgálat 8. Annak értékelésekor, hogy a bizonytalan adóügyi kezelés befolyásolja-e az adóköteles nyereség (negatív adóalap), az adóalapok, a fel nem használt negatív adóalapok, a fel nem használt adójóváírások és az adókulcsok meghatározását és ha igen, miként a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy az adóhatóság meg fogja vizsgálni azokat az összegeket, amelyek vizsgálatára joga van, és e vizsgálatok lefolytatásakor minden kapcsolódó információ teljeskörű birtokában lesz. Az adóköteles nyereség (negatív adóalap), az adóalapok, a fel nem használt negatív adóalapok, a fel nem használt adójóváírások és az adókulcsok meghatározása 9. A gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell annak valószínűségét, hogy az adóhatóság elfogadja-e a bizonytalan adóügyi kezelést. 10. Ha a gazdálkodó egység úgy ítéli meg, hogy az adóhatóság valószínűleg el fogja fogadni a bizonytalan adóügyi kezelést, akkor az adóköteles nyereséget (negatív adóalapot), az adóalapokat, a fel nem használt negatív adóalapokat, a fel nem használt adójóváírásokat és az adókulcsokat a nyereségadó-bevallásokban használt vagy használni tervezett adóügyi kezeléssel összhangban kell meghatároznia. 11. Ha a gazdálkodó egység úgy ítéli meg, hogy az adóhatóság valószínűleg nem fogja elfogadni a bizonytalan adóügyi kezelést, akkor a bizonytalanság hatását tükröznie kell az érintett adóköteles nyereség (negatív adóalap), adóalapok, fel nem használt negatív adóalapok, fel nem használt adójóváírások és adókulcsok meghatározásában. Az egyes bizonytalan adóügyi kezelések tekintetében a gazdálkodó egységnek a bizonytalanság hatását a következő módszerek egyikének használatával kell tükröznie, attól függően, hogy melyik módszertől várja jobban a bizonytalanság megszüntetését: a) a legvalószínűbb összeg az egyetlen legvalószínűbb összeg a lehetséges kimenetelek között. A legvalószínűbb összegtől akkor várható jobban a bizonytalanság megszüntetése, ha a lehetséges kimenetelek binárisak vagy egy értékre összpontosulnak, b) a várható érték a lehetséges kimenetelek közé tartozó, valószínűséggel súlyozott összegek összege. A várható értéktől akkor várható jobban a bizonytalanság megszüntetése, ha a lehetséges kimenetelek között vannak olyanok, amelyek nem egy értékre összpontosulnak és nem is binárisak. 12. Ha egy bizonytalan adóügyi kezelés befolyásolja a tényleges adót és a halasztott adót is (például egyaránt befolyásolja a tényleges adó meghatározásához használt adóköteles nyereséget és a halasztott adó meghatározásához használt adóalapokat), akkor a gazdálkodó egységnek következetes mérlegelésekkel és becslésekkel kell élnie mind a tényleges adó, mind a halasztott adó esetében. A tények és körülmények változása 13. A gazdálkodó egységnek újra kell értékelnie a jelen értelmezés által előírt mérlegelést vagy becslést, ha a mérlegelés vagy becslés alapjául szolgáló tények és körülmények változnak, vagy ha a mérlegelést vagy becslést befolyásoló új információ merül fel. Például előfordulhat, hogy a tények és körülmények változása megváltoztatja az adóügyi kezelés elfogadhatóságának a gazdálkodó egység általi megítélését vagy a bizonytalanság hatásának gazdálkodó egység általi becslését, vagy mindkettőt. A tények és körülmények változásáról az A1 A3. bekezdés ad iránymutatást.

5 L 265/7 14. A gazdálkodó egységnek a tények és körülmények változása vagy az új információ miatti hatást az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardot alkalmazva a számviteli becslések változásaiként kell tükröznie. A gazdálkodó egységnek az IAS 10 A beszámolási időszak vége utáni események standardot kell alkalmaznia annak meghatározására, hogy a beszámolási időszak után bekövetkező változás módosító vagy nem módosító esemény-e. A. függelék Alkalmazási útmutató Ez a függelék az IFRIC 23 értelmezés szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint az értelmezés egyéb részei. A TÉNYEK ÉS KÖRÜLMÉNYEK VÁLTOZÁSA (13. BEKEZDÉS) A1. A jelen értelmezés 13. bekezdését alkalmazva a gazdálkodó egységnek az alkalmazandó adótörvényekkel összefüggésben értékelnie kell a tények és körülmények változásának vagy az új információnak a hatását és relevanciáját. Például egy bizonyos esemény az egyik adóügyi kezelés tekintetében a mérlegelés vagy becslés újraértékelését eredményezheti, egy másik tekintetében viszont nem, ha ezek az adóügyi kezelések eltérő adótörvények hatálya alá tartoznak. A2. A tények és körülmények olyan változására vagy olyan új információra, amely a körülményektől függően a jelen értelmezés által előírt mérlegelés vagy becslés újraértékelését eredményezheti, többek között a következő példák hozhatók: a) az adóhatóság általi vizsgálatok vagy intézkedések. Például: i. az adóhatóság egyetértése vagy egyet nem értése a gazdálkodó egység által használt adóügyi kezeléssel vagy egy ahhoz hasonló adóügyi kezeléssel, ii. információ arról, hogy az adóhatóság egyetértett vagy nem értett egyet egy másik gazdálkodó egység által használt hasonló adóügyi kezeléssel, és iii. információ egy hasonló adóügyi kezelés kiegyenlítéséhez kapott vagy fizetett összegről, b) az adóhatóság által megállapított szabályok változása, c) az adóhatóság egy adóügyi kezelés vizsgálatára vagy újravizsgálatára vonatkozó jogának lejárata. A3. Az adóhatóság egy adóügyi kezeléssel való egyetértésének vagy egyet nem értésének a hiánya önmagában valószínűleg nem tekinthető a tények és körülmények olyan változásának vagy olyan új információnak, amely befolyásolja a jelen értelmezés által előírt mérlegeléseket vagy becsléseket. KÖZZÉTÉTEL A4. A nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság fennállásakor a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia, hogy közzéteszi-e: a) az adóköteles nyereség (negatív adóalap), az adóalapok, a fel nem használt negatív adóalapok, a fel nem használt adójóváírások és az adókulcsok meghatározásához használt, az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard 122. bekezdésének alkalmazásával tett mérlegeléseket és b) az adóköteles nyereség (negatív adóalap), az adóalapok, a fel nem használt negatív adóalapok, a fel nem használt adójóváírások és az adókulcsok meghatározásához használt, az IAS 1 standard bekezdésének alkalmazásával tett feltételezésekre és becslésekre vonatkozó információkat. A5. Ha a gazdálkodó egység úgy ítéli meg, hogy az adóhatóság valószínűleg el fogja fogadni a bizonytalan adóügyi kezelést, akkor el kell döntenie, hogy közzéteszi-e a bizonytalan adóügyi kezelés potenciális hatását az IAS 12 standard 88. bekezdését alkalmazva adóhoz kapcsolódó függő eszközként vagy kötelezettségként. B. függelék Hatálybalépés napja és áttérés Ez a függelék az IFRIC 23 értelmezés szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint az értelmezés egyéb részei.

6 L 265/ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA B1. A gazdálkodó egységnek a jelen értelmezést a január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Amennyiben egy gazdálkodó egység ezt az értelmezést korábbi időszakra alkalmazza, köteles ezt közzétenni. ÁTTÉRÉS B2. A gazdálkodó egységnek a jelen értelmezést annak első alkalmazásakor vagy: a) visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standardot alkalmazva, ha ez az utólag ismertté vált tények felhasználása nélkül lehetséges, vagy b) visszamenőlegesen kell alkalmaznia, az értelmezés első alkalmazásának halmozott hatását az első alkalmazás időpontjában megjelenítve. Ha a gazdálkodó egység ezt az áttérési megközelítést választja, nem kell újra megállapítania az összehasonlító információkat. A gazdálkodó egységnek ehelyett az értelmezés első alkalmazásának halmozott hatását a felhalmozott eredmény (vagy adott esetben a saját tőke egyéb komponensei) nyitó egyenlegének kiigazításaként kell megjelenítenie. Az első alkalmazás időpontja annak az éves beszámolási időszaknak a kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza a jelen értelmezést. C. függelék A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia az e függelékben szereplő módosítást, amikor alkalmazza az IFRIC 23 értelmezést. Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard módosítása A standard kiegészül a 39AF. bekezdéssel. 39AF. Az IFRIC 23 A nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság értelmezés a standardot kiegészítette az E8. bekezdéssel. A gazdálkodó egységnek akkor kell alkalmaznia ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRIC 23 értelmezést. Az E. függelék kiegészül az E8. bekezdéssel és a kapcsolódó címmel. Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság E8. Az IFRS-ekre július 1. előtt áttérő első alkalmazó dönthet úgy, hogy az IFRS-ek szerinti első pénzügyi kimutatásaiban nem tükrözi az IFRIC 23 Nyereségadó kezelésével kapcsolatos bizonytalanság értelmezés alkalmazását az összehasonlító információkban. Az így döntő gazdálkodó egységnek az IFRIC 23 értelmezés alkalmazásának halmozott hatását a felhalmozott eredmény (vagy adott esetben a saját tőke egyéb komponensei) nyitó egyenlegének kiigazításaként kell megjelenítenie az első, IFRS-ek szerinti beszámolási időszak kezdetén.