Vállalati nyereségadózás optimalizálása

Átírás

1 Vállalati nyereségadózás optimalizálása 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 1

2 Miről volt szó? Társasági adó, mint a vállalkozásból származó jövedelmek adója Növelés-csökkentés, technikai, halasztott, vagy valódi kedvezmény? Nőnevű adózási formák EVA KATA KIVA 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 2

3 Miről is lesz szó? Vállalati nyerség optimalizálás Veszteség és nyereség arányainak meghatározása Belső elszámolóárak használata Magyarországi szabályozás 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 3

4 2011 bevételi terv 196 milliárd forint, 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál EVA-s vállalkozók létszáma: 93 ezer 2009-es terv a TAO-ból 609 milliárd forint Bevétel 329 milliárd mintegy 53 százalék 2014/2015. II. ADÓZÁS I. 4

5 2015-ös bevételi tervek A gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó Egyszerűsített vállalkozói adó Cégautóadó Pénzügyi szervezetek különadója Kisadózók tételes adója Kisvállalati adó Reklámadó /2015. II. Dr Lakatos Mária 5

6 Igénybevehető kedvezmények Veszteség leírás K+F kedvezménye Munkaerőpiaci kedvezmények Kapott osztalék Adomány Látvány csapatsportok kedvezménye Amortizációs politika alakítása Határ túl: Forrásadóztatás hiánya 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 6

7 Adóalap megoszlás hatása az adó terhelésre Adó/adóalap megoszlása X adóalap Yadóalap X adókulcs (40%) Y adókucs (20%) I II III IV V VI Összes adó 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 7

8 Miért fontos a szabályozás? A transzferár szabályozást annak érdekében vezették be az egyes országok, hogy megakadályozzák a jövedelem átcsoportosítását a cégcsoportokon belül a termékek és szolgáltatások árának szándékos manipulálásával, A világkereskedelem jelentős része bonyolódik cégcsoporton belül és az egyes országok adóhatóságának célja, hogy minél nagyobb szeletet tartsanak maguknál az "adótortából". A világkereskedelem 60%-a a multinacionális társaságok forgalmában történik. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 8

9 Mi az a transzferár? A transzferárak a nagy nemzetközi cégek belső elszámolóárai, amelyeket nem a kereslet és a kínálat törvénye, hanem a belső árpolitika alakít Többféle lehetőség kínálkozik. Piaci áron számolnak el A magas vámtarifákkal rendelkező országba a más országbeli testvérvállalatok rendszerint irreálisan alacsony transzferárakon szállítanak. Az árak csak formálisak, hiszen ugyanazon cég két leányvállalata között folyik a csere, s a cégnek teljesen mindegy, hogy melyik zsebébe kerül a profit. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 9

10 1. Ki a szabályozás alanya? Azon vállalatok vagy személyek, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy személlyel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 10

11 Milyen érdekek ütköznek? Cégcsoportok: minél kisebb adófizetés Adóhatóságok: minél magasabb adófizetés, DE az ő országában, és nem a másikban! Vámhatóság: minél magasabb legyen az átszámlázott ár, hogy magasabb legyen a vámbevétel. Így a multinacionális társaságok és a vámhatóság áll szemben az adóhatóságokkal, míg emellett az adóhatóságok országonként is versenyeznek az adóért. (2 év, utána Tanácsadó bizottság) 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 11

12 Transzferárak eredete A multinacionális cégeket érintő szabályozás lényege, hogy ha cégen belül a különböző egységek egymásnak számláznak, akkor az adóalap kiszámításakor nem használhatnak torzított árakat, vagyis magasabb árak megállapításával nem vihetik ki a hasznot az egyik országból a másikba. Az OECD 1995-ben készített ajánlást az adóhatóságok számára a belső elszámoló árakról. Magyarországon 1996-ban a társasági és osztalékadóról szóló törvény módosította a vállalatcsoport tagvállalatai közötti transzferár megállapításának módját, s kimondta, hogy a piaci árral megegyező árakat állapíthatnak meg a cégen belüli elszámoláskor. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 12

13 Milyen eltérések vannak az adókulcsok között? Az EU szerint a jövedelemadók a nemzeti gazdaságpolitika eszközei. Magyarország nem írta alá 2011-ápirlisában a társasági adózás területén az együttműködést ( Európa Plusz) A társasági adó feltételeiben komoly eltérések vannak a korábbi tagországok között (a minimális adókulcs 20%-os, a legmagasabb 52%-os), A fejlett tagországok többször kezdeményezték az adókulcsokban lévő különbségek szűkítését, illetve az adóalapok egységes meghatározását. a hazai 10/19%-os adókulcs lényegesen különbözik az EUtagországok 32%-os átlagától. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 13

14 Milyen módon lehet transzferárakkal profitot növelni? Termékárak eltérítésével, Szolgáltatások számlázásával. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 14

15 Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében? A STK előállítási költsége: 80 Eladás 100 -ért B 100 anyagkészlet Eladás külső félnek 110-ért. 20 közbenső eredmény Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 15

16 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 80 Bevétel 110 Költség 100 Profit 20 Adó 3 Adózott eredmény 17 Profit 10 Adó 2 Adózott eredmény /2015. II. Dr Lakatos Mária 16

17 Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna? A társaság B társaság Bevétel 85 Költség 80 Bevétel 110 Költség 85 Profit 5 Adó 0,75 Adózott eredmény 4,25 Profit 25 Adó 5 Adózott eredmény /2015. II. Dr Lakatos Mária 17

18 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek Költségek Profit Adó Adózott eredmény /2015. II. Dr Lakatos Mária 18

19 Adókülönbségek 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek Költségek Profit Adó 0,75 5 5,75 Adózott eredmény 4, , /2015. II. Dr Lakatos Mária 19

20 Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 5 Adózott eredmény: 25 Fizetett adó: 5,75 Adózott eredmény: 24,25 A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 20

21 Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? A költsége: 0 Management fee átszámlázás ért B 100 költség 100 közbenső eredmény 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 21

22 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 0 Bevétel Költség 100 X Profit 100 Adó 15 Adózott eredmény 85 Profit X Adó 0,2X-20 Adózott eredmény 0,8X /2015. II. Dr Lakatos Mária 22

23 Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság B társaság Bevétel 0 Költség 0 Bevétel X Költség 0 Profit 0 Adó 0 Adózott eredmény 0 Profit X Adó 0,2X Adózott eredmény 0,8X 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 23

24 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között a piacitól eltérő áralkalamazási gyakorlat van Eredmény: A B Összesen Bevételek 100 X X Költségek Profit 100 X-100 X Adó 15 0,2X 20 0,2X-5 Adózott eredmény 85 0,8X ,8X /2015. II. Dr Lakatos Mária 24

25 Adókülönbségek 2. Eset A két társaság között piaci áron történő elszámolási gyakorlat Eredmény: A B Összesen Bevételek 0 X X Költségek Profit 0 X X Adó 0 0,2X 0,2X Adózott eredmény 0 0,8X 0,8X 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 25

26 Azaz, mi is történt? Nem piaci ár használattal: Piaci árak alkalmazásával Fizetett adó: 0,2X-5 Adózott eredmény: 0,8X+5 Fizetett adó: 0,2X Adózott eredmény: 0,8X A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 26

27 Magyar szabályozás A transzferár dokumentáció elkészítése világszerte sok országban nem lehetőség a kockázatok minimalizálása érdekében, hanem követelmény. Az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkező országokhoz csatlakozott Magyarország is! 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 27

28 Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4. (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31. (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az évi XV törvény hirdetett ki. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 28

29 A 18/2003-as, illetve va 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30. (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl ( ) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art / 14. (2 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság), ismétléssel 4 millió forint ÁFA törvény 255 /1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát egyezik a társasági törvénnyel 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 29

30 Kikre nem vonatkozik? Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja), Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18 (3.)). közhasznú és a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás. 2014/2015. II. Lakatos Mária 30 Dr Lakatos Mária 30

31 Tőzsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE: (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén). 2014/2015. II. Lakatos Mária 31 Dr Lakatos Mária 31

32 Változások október 16- től, illetve dec 29-től A korábbi nyilvántartások mellett (önálló nyilvántartás) lehetőség van közös nyilvántartás, illetve az ehhez kapcsolódó specifikus nyilvántartás készítésére 2014/2015. II. Lakatos Mária 32 Dr Lakatos Mária 32

33 Mit mond mindhárom PM/NGM rendelet? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 33

34 Alapelvek Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 2014/2015. II. Lakatos Mária 34 Dr Lakatos Mária 34

35 Mi a rendelkezés hatálya? szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint előírja a dokumentációs kötelezettségeket, A dokumentáció elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának időpontja. Átmeneti jelleggel, 2004-ben még csak a szeptember 1-jét követően megkötött szerződésekre vonatkoznak a szabályok, Azonban 2005-től ez kiterjed minden kapcsolt vállalkozással fennálló ügyletre. 2014/2015. II. Lakatos Mária 35 Dr Lakatos Mária 35

36 Bejelentési kötelezettség A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára az első szerződés megkötésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. (4) bekezdés b/ pontja írja elő. 2014/2015. II. Lakatos Mária 36 Dr Lakatos Mária 36

37 Mi a kötelezettség? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek. (társasági adó 11. idén módosult, meghatározza az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát) 2014/2015. II. Lakatos Mária 37 Dr Lakatos Mária 37

38 Kapcsolt vállalkozás Tao. tv. + ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására + közeli hozzátartozók szavazati joga együtt számít 2014/2015. II. az adózó és leányvállalata az adózó és anyavállalata az adózó és testvérvállalata a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye a külföldi vállalkozó telephelyei a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a külföldi vállalkozó leány-, anya-, vagy testvérvállalata Lakatos Mária 38 Dr Lakatos Mária belföldi vállalat külföldi telephelye 38

39 Vállalati szervezetek - Példa A vállalat X magánszem nszemély k 100% 15% 2% 36% k k k Y magánszem nszemély k 98% k Ügyvezetők k is B vállalat k C vállalat 2014/2015. II Lakatos Mária 39

40 Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár? Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a következő módon kell, hogy korrigálja: 2014/2015. II. Lakatos Mária 40 Dr Lakatos Mária 40

41 Milyen korrekciókat ír elő az adótörvény 18.? - csökkentő a. az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és b. a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint c. rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 2014/2015. II. Lakatos Mária 41 Dr Lakatos Mária 41

42 Milyen korrekciókat ír elő a törvény? - növelő növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 2014/2015. II. Lakatos Mária 42 Dr Lakatos Mária 42

43 A Modellegyezmény átültetése (Tao. tv. 18. ) A vállalkozás a piaci árnál magasabb áron értékesít, nyújt szolgáltatást B kapcsolt vállalkozásának A nyeresége nagyobb (bevételi hatás), B nyeresége kisebb lesz (költséghatás) kapcsolódó adóalap-korrekció: B -nek növelnie kell adóalapját, amivel A csökkenthet 2014/2015. II. Lakatos Mária 43 Dr Lakatos Mária 43

44 1.Összehasonlító árak módszere 1000 Ft X társaság A termék eladása független vevő 300 Ft? kapcsolt vevő független szállító kapcsolt szállító 500 Ft A termék vétele 800 Ft? X társaság 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 44

45 2. Viszonteladási árak módszere (Resale Price) Olyan módszer, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal; 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 45

46 3. Költség és jövedelem módszer (Cost plus) Olyan módszer, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni; 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 46

47 Költség és jövedelem módszer + = szokásos piaci ár felmerült költségek árrés szokásos haszon: az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek (18. (4) bek.) 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 47

48 Profit split method Haszon megosztási módszer A magyar adószabályok nem ismerik. Az egyes ellátott funkciók között osztja meg a profitot a társaságok részére, azaz, az adott funkcióhoz tartozó profithányadot allokálja az egyes cégekhez. Előnye, hogy amennyiben nincsen összehasonlítható piaca az adott szolgáltatásnak, illetve terméknek, akkor ez egy megfelelő módszer lehet a szétosztásra. Hátránya, hogy igen szubjektív is lehet. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 48

49 Transactional net margin method Ügyleti nettó haszon módszer Nagyon népszerű az EU országaiban és elfogadott. Nem az árakat, illetve a költségeket hasonlítja össze, hanem egy árrésszintet vizsgál az adott tevékenységre, illetve vállalkozásra vonatkozóan, amit reálisnak talál. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 49

50 Esettanulmány 1. Vegyipari cég, amely az anyavállalat számára gyárt bizonyos terméket. Ezt korábban független féltől vásárolták. Adott technológiát vett át a magyar cég, ezért az azokat az árakat akarta alkalmazni, melyen korábban a független fél értékesítette a terméket az anyavállalatnak. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 50

51 A technológiai folyamat során kevesebb főtermék és több, külön értékesítendő melléktermék keletkezik. Természetesen a főtermék, miután kevesebb állítható elő belőle, értékesebb bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, egy év múlva revíziót kaptak. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 51

52 A magyar cég a független szállító általi áron értékesített, vagyis az összehasonlító árak módszerét alkalmazta. De a az átvett technológia még nem volt költséghatékony, vagyis a cégnek vesztesége származott ebből a tevékenységből. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 52

53 Ahogy a NAV látta Nem lehet veszteséges egy átvett technológia még a kezdeti stádiumban sem Az összehasonlító árak módszere elvetendő, ezért a társaság árképzése nem volt összehangban a piaci árak elvével. A költség és jövedelem módszert kellett volna alkalmazniuk. Ennek alátámasztására három másik, vegyipari cég profitrátáját hozták fel. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 53

54 A NAV hibái Nem adtak lehetőséget a cégnek arra, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az APEH által használt adatok összehasonlíthatóak-e a társaság esetével. Titkos összehasonlító adatok használata ellentmond mind az OECD transzferár elveinek, mind az országok gyakorlatának 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 54

55 Esettanulmány 2. A NAV egy konkrét ügylet kapcsán üzlethelység bérbeadását vizsgálta, pontosabban a szerződésben foglalt ellenértéket a társasági adóalapra illetve az ÁFA-alapra gyakorolt hatását tekintve. A társaság a kötelezettség ellenére transzferár dokumentációt nem készített. Az adóhatóság tehát a fellelt adatokból, nyilvántartásokból indult ki. A társaság korábban készítetett egy értékbecslést az ingatlan valós piaci értékének megállapítására. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 55

56 Az értékbecslő az úgynevezett hozam alapú, vagyis diszkont jelen-értéken számolt cash-flow módszert alkalmazta. Vagyis a jövőbeni bevételek diszkontált jelenértékét határozta meg, és ebből vezette le a forgalmi értéket. Végül a szerződésben szereplő fix összeggel megegyező értéket tekintette a jövőbeni hozamnak. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 56

57 Elmarasztalás A NAV ezt az összeget fogadta el valós, piaci árnak, ezért a céget elmarasztalta, növelte a társaság TAO alapját és ÁFA alapját is. Hosszadalmas jogvita arra nézve, vajon az értékbecslő adatai felhasználhatóak-e a szokásos piaci ár meghatározására? Indoklás: nem hagyható figyelmen kívül, hogy mi volt az értékbecslés készítésének a célja? 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 57

58 Ellenérvek Az értékbecslés célja a társaság korábbi átalakulásához kapcsolódó értékbecslés volt, és ehhez megfelelő modellt választott az értékbecslő. Ennek során fix összegű bérleti díjjal számolt, holott az változik, hullámzik, különösen ha valamilyen bázisértékhez kapcsolva évről évre növekvő értéket határoznak meg. 2014/2015. II. Dr Lakatos Mária 58