TARTALOMJEGYZÉK ÉPÍTŐ ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉPEK TEHERVISELŐ ELEMEINEK SZERKEZETI DIAGNOSZTIKÁJA A KÍSÉRLETI MODÁLIS ELEMZÉS ALKALMAZÁSÁVAL

2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŰVEK ÉS MOBILGÉPEK TUDOMÁNYSZAK ÉPÍTŐGÉPEK, ANYAGMOZGATÓGÉPEK ÉS ÜZEMI LOGISZTIKA TANSZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 A KUTATÁS SZAKIRODALMI ELŐZMÉNYEI... 3 1.2 A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZEREI... 6 2 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK... 6 3 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÍTETT SAJÁT PUBLIKÁCIÓK... 11 4 HIVATKOZÁSOK A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓIRA... 12 ÉPÍTŐ ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉPEK TEHERVISELŐ ELEMEINEK SZERKEZETI DIAGNOSZTIKÁJA A KÍSÉRLETI MODÁLIS ELEMZÉS ALKALMAZÁSÁVAL 5 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE... 12 Ph.D. Értekezés TÉZISFÜZET Készítette: Dr. Unv. Pápa Ferenc Okleveles Gépészmérnök Témavezető: Dr. Prof. Kulcsár Béla Tanszékvezető Egyetem Tanár 2007

1 BEVEZETÉS 3 Gépek és gépszerkezetek 4 Az par körülmények között működő anyagmozgató gépek szerkezet felügyelete a modern berendezés üzemeltetés fontos feladata. Mechanka szerkezetek dagnosztzálásának célja, hogy meghatározzák annak technka, műszak állapotát, és amennyben az nem kelégítő, lokalzálják a hba, a károsodás helyét és felbecsüljék annak mértékét. Forgógépek dagnosztzálásának legelterjedtebb eszköze a rezgésdagnosztka. Amkor a vzsgált rezgésjellemző meghalad egy bzonyos értéket, legyen az szabványelőírás, vagy a gyártó ajánlása, elemző vzsgálatokat kell végezn a hba okának azonosítására, dentfkálására. Az építő- és anyagmozgató gépek dagnosztka feladata között, a forgógépek montorozása mellett egyre nagyobb szerepet kap a tehervselő mechanka szerkezetek állapot-felügyelete s. Az anyagmozgató gépek között pedg különlegesen fontos szerep jut a híddaruknak. Ezek a gépek a ma fejlett par gyártó és logsztka kapactások, a gyártó, a szerelő, energatermelő és kszolgáló csarnokok alapvető nfrastruktúrájához tartoznak. A híddaruk üzemének fenntartása, rendszeres felügyelet (montorzálás nélkül ma már elképzelhetetlen. Fontos kutatás célktűzés tehát olyan módszerek kdolgozása, amelyekkel ezek a vzsgálatok üzem körülmények között, gyorsan és eredményesen elvégezhetők. 1.1 A kutatás szakrodalm előzménye Gépészet berendezések komplex felügyelet rendszere a következő öt, egymásra épülő funkconáls elemből épülnek fel: Model formaton, dagnosztka séma tervezése, knduló modell képzése. Observng, megfgyelés, mérés. Montorng, adatgyűjtés, feldolgozás, naplózás, aggregácó, alarm jelek generálása. Dagnosztka, melynek célja a jelenség okának meghatározása, az analízs és az dentfkácó eszközenek felhasználásával. Mantenance, (karbantartás, helyreállítás azoknak a tevékenységeknek a megfogalmazása, és kvtelezése, amelyek az újraműködést lehetővé teszk. A működésben lévő gép rezgéssznt növekedésének forgógépek esetében két alapvető oka lehet: o valamlyen gépészet meghbásodás matt túl nagy gerjesztő erők lépnek fel, o a peródkus gerjesztő erők rezonancajelenséget déznek elő. Állandó, konstans fordulatszámon üzemelő berendezések esetében működés közben úgy kerülhet a szerkezet rezonancába, ha a szerkezet valamely dnamka tulajdonsága megváltozk. Ezek a dnamka tulajdonságok a sajátfrekvencák és a lengésképek. A dnamka tulajdonságok változását a merevség, tömeg és csllapítás jellemzők változása okozza. A dagnosztka eljárás feladata, hogy a megváltozott dnamka tulajdonságok alapján következtessen az azokat okozó szerkezet változásokra. Általános értelemben tehát a dagnosztka nverz feladatnak teknthető. Számos aperódkus működésű szerkezetnél hasonlóan felmerül a dnamka tulajdonságok változása, így tt s megfelelő montorzálás és dagnosztka feladatok megoldása szükséges. A modáls elemzésen alapuló szerkezet dagnosztka adatok - Uhl [Uhl_1] alapján - az alább 1-1 ábra szernt lleszkednek a hagyományosan alkalmazott felügyelet lletve dagnosztka eljárások által felhasznált adatstruktúrákba. Spektrum elemzés Trend elemzés Rezgés paraméterek Tervezés Üzemeltetés körülmények Anyagvzsgálatok Modáls modell képzés DIAGNOSZTIKAI ADATBÁZIS Spektrum Modáls FEM Üzemeltetés Anyagok modellek modellek napló károsodás állapota Modál paraméterek összehasonlítása Feszültségelemzés FEM Műszak állapot Meghbásodás Bztonságos dagnosztzálása detektálás, lokalzálás élettartam prognózsa paraméterdentfkácó tervezése DIAGNOSZTIKAI DÖNTÉSI RENDSZER 1-1 ábra. Dagnosztka rendszer vázlata [Uhl_1] Kfáradás élettartam elemzése A fent vázlat forgógépek és aperódkus működésű gépek dagnosztzálására egyaránt vonatkozk. Az adatok, modellek felhasználása - a fent dagnosztka döntés rendszerben való felhasználás mellett - megjelenk a szerkezetfejlesztés és az rányítás tevékenységében s. A szakrodalomban a szerkezet dagnosztka alkalmazás területe rendkívül széleskörűek, ezek közül mutat néhányat az 1-2 ábra. Kültér szerkezetek Hdak Forgógépek 1-2 ábra Szerkezet dagnosztka néhány alkalmazás területe A fent szerkezeteknél a montorozáshoz nem alkalmaznak külön gerjesztő berendezést, a gerjesztést a szerkezet "működése", üzemeltetése közben fellépő erőhatások szolgáltatják. Ilyen feladatoknál különös gonddal kell megválasztan a szenzorok elhelyezését, annak érdekében, hogy valóban reprezentáns rezgésjellemzők kerüljenek meghatározásra. A szerkezet dagnosztka módszerének alapelve: o az eredet (hbátlan elkészült szerkezetről egy dnamka modellt készítenek, o üzemeltetés közben a szerkezeten folyamatosan, vagy dőszakosan dnamkus méréseket végeznek, o a mért jellemzőket összevetk a hbátlan szerkezet modelljével, vagy az előző mérés eredményevel, o amennyben a dnamka tulajdonságok megváltozására utaló eltérést tapasztalnak az eredet szerkezet dnamka modellje és az aktuáls (károsodott szerkezetről készített modell összevetésével behatárolják a károsodás helyét, mértékét.

5 6 DIAGNOSZTIKA MONITORING 1.2 A kutatás célktűzése és módszere Ép szerkezet modellje Modellek összevetése Károsodás detektálás Károsodás lokalzácó Károsodás paraméterbecslés Károsodott szerkezet modellje Klasszkus EMA Megbízható modellképzés módszerek Klasszkus EMA Megbízható modellképzés módszerek Ép szerkezet Output-Only módszerek Mérés Adatgyűjtés Károsodás detektálás Károsodás lokalzálás 1-3 ábra Komplex felügyelet rendszer dagnosztka és montorzálás feladata Az 1-3 ábrán láthatóan a szerkezet üzemeltetésének a kezdetén, és a dagnosztka dőszak végén a klasszkus kísérlet modáls modellképzés eszközök, montorozáskor a csak válaszjeleket mérő és elemző ún. Output-Only módszerek kerülnek alkalmazásra. Úgy a montorozás, mnt a dagnosztka feladatoknál felmerül a károsodás detektálásának, lokalzálásának feladata. A dagnosztka feladatcsoporton belül pedg ezeken túlmenően a paraméterbecslés és a paraméter-dentfkácó. A szakrodalom a modáls elemzés tudományágat, mnt a dnamka vzsgálatok egyk részterületét az 1.4 ábra szernt kategorzálja. Kontnuum Analtkus modellek Véges szabadságfokú Modáls elemzés MA Üzemeltetés Károsodott szerkezet Output Only Kísérlet Modáls elemzés EMA Klasszkus EMA A kutatás célktűzése o A tehervselő szerkezetek dagnosztka módszerenek elemzése. o Vzsgálat és modellképzés módszer alapjanak megteremtése. o Új kísérlet modáls elemzésen alapuló montorzálás és dagnosztka módszerek kfejlesztése. o Gyakorlat alkalmazás előkészítése. A ktűzött célok eléréséhez az értekezés a következőkben felsorolt vzsgálat módszereket alkalmazza: o Az rodalomban smert módszerek elemzése, alkalmazhatóság határak és hányosságak feltárása. o A modellalkotás, a modellek megoldás, vzsgálat, elemzés módszerenek és az ezekhez szükséges számítógépes programok kdolgozása. Elmélet megállapítások megtétele. o Az elmélet megállapításoknak valóságos szerkezeten végzett mérésekkel való ellenőrzése. Tanulmányozn szükséges a véges szabadságfokú állandó (valós együtthatós (dagnosztka kontextusban lassan változó együtthatós lneárs rendszerek modáls elemzésének elmélet alapjat. Vzsgáln kell az általános eset mellett a specáls eseteket, mnt pl. szmmetrkus rendszereket, a szmmetrkus rendszerek klasszkus normál módusat, a csllapítás modellezésének tovább lehetőséget. Át kell teknten a frekvenca-átvtel (FRF, komplex frekvenca fv. függvény mérés módszerekkel való meghatározásának esetet, az smert módusndkátor függvényeket, a modáls paraméterek meghatározásának lokáls és globáls frekvencatartománybel módszeret. K kell fejleszten a paraméterszntézs és a modell valdácó módszeret nemszmmetrkus rendszerekre. Meg kell vzsgáln ún. Output-Only mérés módszereket, modellképzés lehetőségeket és a montorzálásnál való alkalmazhatóságukat. Részletesen elemezn kell azokat a megoldásokat, melyek a sérült szerkezeten végzett kísérlet modáls modell és az eredet szerkezet modáls modelljének az összevetésével határozzák meg a károsodás helyét és mértékét. Az értekezésben meg kell fogalmazn a lehetséges dagnosztka, montorozás koncepcókat, különös tekntettel a híddaruk smert állapot-felügyelet rendszerének kbővítés lehetőségere. 2 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Véges elemes Koncentrált paraméterű TOO OMA 1. TÉZIS: Továbbfejlesztettem a klasszkus EMA modellképzés módszereket, ezen belül; 1-4 ábra Modáls elemzés módszerenek csoportosítása Az értekezés kutatás célktűzéset a kísérlet modáls elemzés módszerek tanulmányozása és új, gyakorlatban alkalmazható módszerek kdolgozása érdekében fogalmazzuk meg. 1.1 Tézs: Osztályoztam az smert módusndkátor függvényeket és ndkácós módszereket. Megalkottam a módusndkátor függvények egy csoportjára az aggregátor típusú módusndkátor fogalmat. Ez alapján a módusndkátor függvények és módszerek három csoportba sorolhatók, melyek a lokáls, az aggreátor típusú és a tértartomány típusú módszerek. Megfogalmaztam az aggregátor típusú módusndkátor függvényekkel kapcsolatos követelményeket. 1.2 Tézs: Új aggregátor típusú módusndkátor függvényt fejlesztettem k, melyet az dh ( jω RCNP ( jω : = dω H ( jω összefüggéssel defnáltam.

7 A kfejlesztett módusndkátor függvény az ún. relatív komplex Nyust kerület sebesség (RCNP függvény, melynek sajátossága a következők: o Mért frekvenca-átvtel (FRF függvény alapján képezhető. o Lokáls méréseken s alkalmazható. o Lokáls mérések RCNP dagramja alapján aggregálással a szerkezet vzsgált frekvencatartományba eső összes módusa detektálható. o A lokáls és az aggregált RCNP egyaránt komplex értékű függvény, melyen a hagyományos modáls paraméterbecslés és numerkus görbellesztés módszerek alkalmazhatók. o Megállapítottam, hogy nem nterferáló módusok esetén az RCNP dagram alapján a csllapítás közvetlenül becsülhető. o Az RCNP dagram egyaránt értelmezhető az elmozdulásválaszra, a sebességválaszra és a gyorsulásválaszra vonatkozó FRF függvényeken. 1.3 Tézs: Kísérlet mérések tapasztalata alapján a gyakorlat alkalmazhatóság és megbízhatóság növelése érdekében továbbfejlesztettem a sajátértékeket és a rezduumokat becslő dfferencaformulákat. A λ sajátérték becslésére a N j ω + + + D ( jωd ( ωd 1 ( jωd + 1 λ : =, 2N + 1 = N ( jω + D ( jωd + 1 ahol ω D detektált sajátkörfrekvenca, ω = D ω, D ω körfrekvenca felbontás, ˆ ( jω FRF mért értéke az ω D = ( + ω körfrekvencán, H D + + D 2 N +1 becslésnél fgyelembevett pontok száma, a rezduumok becslésére a N j + D j ω ( ω ( jωd + 1 P : = 2N + 1 = N ( jω + D ( jωd + 1 összefüggéseket állítottam fel. o Kmutattam, hogy a dfferenca formulák alapján történő becslésre nem elegendő az FRF függvény maxmumhelyének felhasználása, hanem a becslést a félteljesítményhez tartozó (3 db-es sávszélességre k kell terjeszten. o Kmutattam, hogy a továbbfejlesztett dfferencaformulák lokáls és aggregált RCNP dagramokon s alkalmazhatók. 1.4 Tézs: Továbbfejlesztettem a mért FRF függvényeken végzett komplex lneárs és komplex nemlneárs görbellesztés módszereket. Kmutattam, hogy a görbellesztés legksebb négyzetes funkconáljának mnmálásához szükséges Jacob mátrx elemenek számításánál a következők fgyelembevétele szükséges: o A rezduum paraméterekre vonatkozó összegeket elegendő a módus félteljesítményhez tartozó sávszélességére meghatározn. o Az effektív tömeg és maradó hajlékonyság számításához tartozó összegeket a teljes vzsgált frekvencantervallumra el kell végezn. o Megállapítottam, hogy a kdolgozott görbellesztés algortmusok az RCNP dagramokon s alkalmazhatók. 1.5 Tézs: Új modáls modell szntézs módszert fejlesztettem k, mely szmmetrkus és nemszmmetrkus rendszerek kísérlet vzsgálatánál s alkalmazható. o Levezettem a paraméterszntézs összefüggéset a nemszmmetrkus rendszerek esetére. o Kdolgoztam a sajátvektorok dadkus dekompozícón alapuló szntézsének módszerét. o Új globáls kísérlet modáls modellt képező rendszert fejlesztettem k. A modáls modellképzés lépése a következők: 1. Az összes mért FRF függvényből aggregált RCNP képzése. 2. Az aggregált RCNP függvényen a sajátfrekvencák detektálása. 3. Az aggregált RCNP függvényen sajátértékek kezdet becslése. 4. Komplex lneárs görbellesztés az aggregált RCNP függvényen. 5. Komplex nemlneárs görbellesztés az aggregált RCNP függvényen a (globáls λ ( = 1, K, N m sajátértékek meghatározására. 6. Az előző pontban meghatározott sajátértékeket felhasználva lokáls komplex lneárs görbellesztés az összes mért FRF függvényen, ezek lokáls komplex ampltúdó-paraméterenek meghatározására. 7. Sajátvektorok dadkus dekompozícón alapuló szntézse. A vzsgálatok és a kapott eredmények részletet az értekezés 3. fejezete smertet. A kfejlesztett eljárásokat és az gazoló kísérlet eredményeket a publkácómban részletesen bemutattam. 2. TÉZIS: Kdolgoztam az Output-Only módszerek alkalmazását és továbbfejlesztését anyagmozgató gépek, különösen híddaruk felügyeletének támogatására. Az eljárás par körülményeket feltételező gerjesztésen, többcsatornás rezgésmérésen és keresztspektrumok felhasználásával képzett RCNP függvények alkalmazásán alapul. o Az eljárás szélessávú gerjesztést (mpulzus lletve egységugrás alkalmaz, amely par körülmények között, a vzsgált szerkezet megfelelő üzemmódjának választásával realzálható. o Módus-ndkátorként a válaszjelek alapján mért keresztspektrumokon értelmezett aggregált RCNP függvényeket használ. o Alkalmas a lengés sajátfrekvencák közvetlen becslésére, és a lengésképek megjelenítésére. o Az elvégzett vzsgálatok eredményet értékelve megállapítható, hogy a vzsgált szerkezetek Output-Only módszerrel meghatározott módusa a műszak gyakorlat számára elegendő pontossággal megközelítk a klasszkus kísérlet modáls elemzés módszerével meghatározott módusokat. Az Output-Only módszerek par környezetben való alkalmazására és ellenőrzésére a BME Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzem Logsztka Tanszék laboratórumában elvégzett kísérletsorozat meggyőzően gazolta, hogy az Output-Only módszerek alkalmasak az anyagmozgató (és más gépek felügyeletének megvalósítására. A vzsgálatok és a kapott eredmények részletet az értekezés 4. fejezete smertet. 3. TÉZIS: Továbbfejlesztettem a modáls modellek alkalmazás területet melyek a következők: 3.1 Tézs: Teljessé tettem az érzékenység egyenletek levezetés módszeret. Két új levezetést dolgoztam k. o Az átvtel mátrx analtkus alakja alapján levezettem a nemszmmetrkus rendszerek sajátértékenek sajátvektorokkal kfejezett érzékenység egyenletet. o A rendszermátrx alapján levezettem a nemszmmetrkus rendszerek sajátértékenek érzékenység egyenletet. 3.2 Tézs: Megfogalmaztam és megoldottam a szerkezetdnamka modfkácó egy nverz feladatát, a szerkezet módosítás paraméter-dentfkácójának problémáját. A módszer nem gényl a szerkezet analtkus modelljének smeretét. Sajátossága a következők: o kísérlet modáls modelleken s alkalmazható, o a hbafunkconál mnmálásának numerkus eljárása az általánosított szelőmódszert alkalmazza (nondervatív. P, kl 8

9 Az eljárást skerrel alkalmaztam hagyományos lokáls tömeg-módosítás, merevség-módosítás és csllapítás-módosítás dentfkácójára, peremfeltétel dentfkácóra és végeselemes modell globáls paraméter-dentfkácójára. 3.3 Tézs: Kmutattam a dnamka hajlékonyság fzka-térbel főrányat. Bebzonyítottam, hogy mnden módusra létezk egy válaszrezgés és egy gerjesztés főrány, melyek a modáls modell sajátvektoraval kfejezhetők. Igazoltam, hogy klasszkus normál módusok esetén a válaszrezgés és a gerjesztés főrányok egybeesnek. Válaszrezgés főrányok Gerjesztés főrányok Re x cos( ϑ + Im x sn( ϑ Re { y } cos( ϕ + Im{ y } sn( ϕ { } { } p 3 p 2 ϑ = arc x p ϕ = arc p= 1 p p 3 2 y p p= 1 A kutatás eredmény dagnosztka, montorzálás területen való gyakorlat alkalmazása a kísérlet mérések lokácónak megtervezésnél jelenk meg. A válaszrezgés mérése a kmutatott főrányokban végezhető el hatékonyan. A levezetést az értekezés 5.6 fejezete tartalmazza. 3.4 Tézs: Kmutattam az általános vszkózus csllapítású rendszerek csllapítás mechanzmusa dentfkácójának lehetőségét. Megállapítottam, hogy klasszkus normál módusú, egyszeres sajátértékekkel rendelkező szmmetrkus rendszerekre, ha a csllapítás mátrx a 1 C = M f 1( M K analtkus alakban az M 1 K mátrx függvényeként felírható, akkor a rendszer sajátértékere 2 2δ = f1( Ω N írható, ahol δ az -edk sajátérték valós része, spektrálmátrxa. Ω N pedg a csllapítatlan rendszer A szerkezet kísérlet mérésekkel meghatározott komplex sajátértéke, és a csllapítatlan rendszer sajátértéke smeretében regresszós módszerrel meghatározható annak az f 1( skalár változós függvénynek a közelítő analtkus alakja, amely alapján a C csllapítás mátrx M 1 K függvényében az f ( M 1 1 K mátrxfüggvénnyel felírható. A vzsgálatok és a kapott eredmények részletet az értekezés 5.7 fejezete smertet. 4. TÉZIS: A szerkezet károsodás detektálására, lokalzálására, paraméter becslésére és paraméter-dentfkácójára alkalmas új eljárásokat dolgoztam k. 4.1 Tézs: Output-Only méréseken alapuló új károsodás- detektáló és lokalzácós eljárást fejlesztettem k, mely a montorozott keresztspektrumok alapján képezett transmssblty (TRF függvényekből képez az aspráns lokácók károsodás ndexet. Az eljárás sajátossága a következők: o A montorozott szerkezet kválasztott lokácóban mntavételezett válaszjeleken on-lne spektráls elemzések. o A regsztrált spektrumokból az adatfeldolgozás során TRF függvények, majd károsodás ndexek képzése. o A szerkezet károsodás lokácóját az elemzett lokácók közül a legnagyobb változású károsodás ndexű lokácó(pár jelöl k. o A károsodás ndexek egy szerkezet pontra és lokácópárokra s értelmezhetők. Az eljárást kísérlet tesztekkel valdáltam, melyet az értekezés 6.1 fejezete részletesen smertet. A módszercsalád eleme a következők: o Detektálás és lokalzácó statkus hajlékonyság hányadosokból képezett károsodás ndexekkel. o Detektálás, lokalzácó és paraméterbecslés a statkus hajlékonyság mátrx alapján. o Szerkezet károsodás SDM dentfkácón alapuló paraméterazonosítása. A módszert és az gazoló kísérlet eredményeket az értekezés 6.2 fejezetében részletesen smertetem. 5. TÉZIS: Komplex felügyelet koncepcót dolgoztam k építő és anyagmozgató gépek tehervselő elemere. Megfogalmaztam az építő és anyagmozgató gépek tehervselő szerkezet elemenek komplex felügyelet rendszere szerkezet montorozás és dagnosztka részfeladatanak egy lehetséges megoldás módszerét. o A szerkezetre telepített folyamatos adatgyűjtést végző montorng rendszer az Output-Only technkával mért válaszjelek mntavételezett értéken előfeldolgozást végez. A károsodás detektálására a TRF függvényeken alapuló károsodás ndexeket képez. Károsodás detektálásakor rasztja az üzemeltetőt. A detektált károsodás kvzsgálása, a károsodás lokalzácójának pontosítása, paraméterbecslése a károsodás súlyosságának megítélése és a várható élettartam becslése klasszkus EMA modáls elemzéssel történk. o A szerkezeten dőszakos ellenőrző mérésekkel Output-Only méréstechnkával és a TRF függvényeken alapuló károsodás ndexek elemzésével történk a károsodás megjelenésének detektálása és lokalzácója. Detektált károsodás esetén a lokalzált károsodás helyekre klasszkus EMA modellt képeznek és dentfkálják a károsodás mértékét. Az értekezésben kdolgozott eredmények az alább ábrán látható dagnosztka koncepcó megvalósítását szolgálják. Ép szerkezet modellje SDM dentfkácó Károsodás detektálás Károsodás lokalzácó Károsodás paraméterbecslés Károsodott szerkezet modellje DIAGNOSZTIKA Klasszkus EMA Módusndkátorok Modal paraméterek becslése Modellképzés Klasszkus EMA Módusndkátorok Modal paraméterek becslése Modellképzés Ép szerkezet Output-Only módszerek Károsodás detektálás Károsodás lokalzálás 2-1 ábra Komplex felügyelet koncepcó feladata és azok megoldás módszere Üzemeltetés Károsodott szerkezet MONITORING 10 4.2 Tézs: Új módszereket fejlesztettem k, melyek lehetővé teszk a szerkezet károsodás detektálását, lokalzálását, paraméterbecslését és paraméter-dentfkácóját a modáls modell alapján.

11 12 3 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÍTETT SAJÁT PUBLIKÁCIÓK P1. Pápa Ferenc: A modáls elemzés alkalmazása a szerszámgép vzsgálatokban. Egyetem Doktor Értekezés. Budapest Műszak Egyetem Gépészmérnök Kar, Budapest, 1991. P2. Ferenc Pápa: Identfcaton of Parameters of a Structural Modfcaton. (Generalsed Secant Method Proceedngs of the 13 th Internatonal Semnar on Modal Analyss, Katholeke Unverstet Leuven, Belgum 19-23 September 1988. pp: C-26. P3. Pápa Ferenc: Szerkezet Módosítás Paraméterenek Identfkácója. (Az általánosított szelőmódszer alkalmazása Gép. XLI. Évfolyam, 1989, Áprls, pp: 126-136. ISSN 0016-8572. P4. Dr. Popper György Pápa Ferenc - St Arn Suparmad: Modáls elemzésen alapuló dentfkácós alkalmazása szerszámgép betonágy lefogás paraméterenek meghatározására. V. Magyar Mechanka konferenca, Mskolc. 1987. Aug. pp.:121-123. ISBN 963 661 101 7. P5. Túr László Dr. Szűcs István Dr. Pápa Ferenc: Nagyméretű és nagy értékű objektumok dnamka vzsgálata. Dnamkus hídvzsgálatok. Tudományos Ankét, Szécheny István Főskola. Győr, 1996. május 23. pp: 12-18. P6. Dr. Pápa Ferenc - Túr László: Szerkezet Károsodás Detektálása és Paraméterbecslése Modáls Adatok Alapján. XIV. Nemzetköz Dagnosztka Konferenca, Hungary Sófok 2004 Márcus 09-10. pp.:67-84. P7. Ferenc Pápa: Experences of Modal Analyss Based on Impulse Exctng Tests. DYNAMIKA '85 Konferenz. Wroclaw, 17-19, September 1985. P8. Pápa Ferenc: A modal analízs alkalmazása a konstrukcók dnamka optmálásában. OMFB-6 "Fokozott pontosságú anyagalakító technológák és berendezések K+F feladata" tárcaprogram. Zárószmpózum. Budapest. 1991.pp.: 139-152. P9. Dr. habl Kulcsár Béla Dr. Pápa Ferenc: Megjegyzések a TRICEPT robotok nverz feladatához. McroCAD 2002. Konferenca. Mskolc. P10. Pápa Ferenc - Cselle Tbor: A modáls elemzés görbellesztő algortmusának vzsgálata. Bánk Donát Géppar Műszak Főskola Jubleum Tudományos Ülésszak. Budapest, 1984. Márc. 21-24. pp.:306.-309. P11. Pápa Ferenc - Dr. Onód Károly: Modalanalízs a Rezgésvzsgálatokban. Zaj és Mnőség '87.(A zaj-és rezgéscsökkentés korszerű eszköze. Szemnárum. Optka, Akusztka és Flmtechnka Egyesület kadványa. Budapest. 1987. pp.: 110-115. P12. Dr. Barát Antal - Dr. Hajdu György - Láng Ferenc - Dr. Onód Károly Pápa Ferenc: SZERSZÁMGÉP-VIZSGÁLATOK. Szakkönyv. Műszak könyvkadó, Bp.1988. 1.2.7. fejezet: A modáls elemzés módszere. pp: 73-105. ISBN 963 10 7181 2. P13. Pápa Ferenc: A SZIMFI Modáls Elemzés Módszere. Rezgés-védelem 1988 Szemnárum. Eger, 1988. Szept.29 - Okt. 1. P14. Pápa Ferenc: A SZIMFI Modáls Elemzés Módszere. XI. Szerszámgép Kollokvum. (Poszter előadás Budapest, 1988. Szept. 20-21. pp: 313-333. ISBN 963 8093 55 2 ISSN 0236 96 21 P15. Láng Ferenc Pápa Ferenc: Fnommegmunkáló esztergák rezgés problémának vzsgálata, a rezgéselemzés egy korszerű módszere. KGM SZERSZÁMGÉPIPARI MŰVEK: Közlemények. XVIII. évf. 1sz. 1978, pp: 14-38. ISSN 0134-0816. P16. Láng Ferenc Pápa Ferenc: Vzsgálat példák szerszámgépágyak és állványok rezgés vselkedéséről. Mechante öntvények tervezése és gyártása. SZIM-GTE kadvány. Bp.1980. pp: 151-173. P17. Dr. Barát Antal - Dr. Hajdu György - Láng Ferenc - Dr. Onód Károly Pápa Ferenc. SZERSZÁMGÉP-VIZSGÁLATOK. Szakkönyv. Műszak könyvkadó, Bp.1988. 1.1.6. fejezet: A merevség mérleg számítása számítógéppel. pp.:30-38. ISBN 963 10 7181 2. P18. Yeha El Karamany Ferenc Pápa: Determnaton of Turnng Machne Performance by Nonlnear Programmng. Internatonal Journal of Machne Tool Desgn and Research. Vol. 18. pp.: 181-187. Pergamon Press Ltd. 1978. ISSN 0020-7357. P19. Dr. Hajdu György - Dr. Barát Antal - Dallos Kálmán - Láng Ferenc - Onód Károly Pápa Ferenc - Péchy György: A szerszámgépvzsgálatok korszerű rányzata. Mnőség és Megbízhatóság. 1981/1.sz. pp:7-20. ISSN 0580-4485. P20. Pápa Ferenc: Az nhomogén zaj azonosításának elv lehetősége. Zaj és mnőség '89 Konferenca (Az par termékek szerepe a zaj- és rezgésvédelemben, Optka, Akusztka és Flmtechnka Egyesület kadványa. Budapest, 1989. október 31.-november 1. pp: 69-76. 4 HIVATKOZÁSOK A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓIRA H1. Dr. Angyal Béla Szany László Cselle Tbor: CAMAC-rendszer a Gépgyártás-technológa Tanszéken. A Bánk Donát Géppar Műszak Főskola Közleménye. 1982. pp: 9 44. H2. Onód Károly: A forgácsolás stabltásának vzsgálata megmunkáló központokon különös tekntettel a marás műveletekre. Egyetem Doktor Értekezés. Budapest Műszak Egyetem Gépészmérnök Kar, Budapest, 1983. H3. Dr. Popper György: Numerkus módszer mechanka szerkezetek parametrkus dentfkácójára. MTA Doktor értekezés. Budapest, 1987. H4. Dr. Földes László - Nagy Ottó Tbor: Prüfung der Dynamschen Stefgket des Lasttragende Elements der Werkzeugmaschne an Ene Klenmodell. ICED '88, Bp. 1988. Aug. 23-25. H5. Dr. Földes László - Nagy Ottó Tbor: Esztergagép Orsóház Dnamka Merevségének Vzsgálata Ksmnta Modelleken. XI. Szerszámgép Kollokvum. Budapest, 1988. Szept. 20-21. H6. St Arn - Dr. Onód Károly: Szerszámgépágyak összehasonlító vzsgálata. Rezgésvédelem '88 Szemnárum Eger, 1988 Szept. 29-Okt. 1. H7. Halm Gábor: Ipar robotok működés pontosságának és mozgás paraméterenek elmélet és kísérlet vzsgálata. Műszak doktor értekezés. Budapest Műszak Egyetem Közlekedésmérnök Kar, Budapest, 1989 (K-6009 H8. Halm Gábor: SCARA típusú szerelőrobotok engedékenység-vzsgálata. BME Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszék Közleménye 5. szám. Tanszék Konferenca '89. Budapest, 1990. pp: 29-43. H9. Fejes István Dr. Prstyák András Vonhauser Olvér: Forgóoszlopos toronydaru modáls vzsgálata. GÉP. XLVI. Évfolyam 1994/10-11. pp: 67 69. H10. Vonhauser Olvér: Forgódaruk támaszerőnek dnamka vzsgálata. Műszak doktor értekezés. Budapest Műszak Egyetem Közlekedésmérnök Kar, Budapest 1995. (K-7136 H11. Rohács, J. Chkány, D. Ácsbolt, Z: Analyze and Predcton of Travel Demand Tme Seres at Ralway Tcket Offces. Transport Means 2006. Proceedngs of 10th Internatonal Conference. Kaunas, Lthuana, 2006. ISSN 1822-296 X, pp: 249-252. Az értekezésben hvatkozott fontosabb publkácók. 5 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE [Adhkar_1] Adhkar, S.: Classcal Normal modes n Nonvscously Damped Lnear Systems. AIAA Journal, Vol.: 39, No.5, 2001, pp:978-980. [Adhkar_3] Adhkar, S.: Dampng Models for Structural Vbraton. Cambrdge Unversty Engneerng Department Ph.D. Dssertaton September, 2000, pp:1-204. [Allemang_1] Allemang, R.J. - Brown D.L.: A correlaton coeffcent for modal vector analyss. Proceedngs of the 1 st Internatonal Modal Analyss Conference, pp. 110-116, 1982. [Allemang_3] Allemang, R.J.: Modal Parameter Estmaton, Overvew/Revew. Structural Dynamcs Research Laboratory Unversty of Cncnnat, 2002, 1-46. [Allemang_4] Allemang, R.J. - Brown, D.L.: A Unfed Matrx Polynomal Approach to Modal Identfcaton, Journal of Sound and vbraton (1998 211(3, pp:301-322. [Allemang_5] Allemang, R.J.: The Modal Assurance Crteron Twenty Years of Use and Abuse. Journal of Sound and vbraton (2003 August, pp:14-21. [Allen_1] Allen, M.S.: Global and Mult-Input-Mult-Output (MIMO Extensons of the Algorthm of Mode Isolaton (AMI Ph.D. Dssertaton (2005 Georga Insttute of Technology p: 128 [Avtable_1] Avtable, P.: Expermental Modal Analyss. Smple Non-Mathematcal Presentaton, Unversty of Massachusetts Lowell, Lowell, Massachusetts SOUND and VIBRATION JANUARY 2001, pp. 1-11. [Bélveau_1] Bélveau, J.G.: Frst Order Formulaton of Resonance Testng. Journal of Sound and Vbraton (197965(3, pp:319-327. [Bendat_1] Bendat, J.S.- Persol, A.G.: Engneerng Applcatons of Correlaton and Spectral Analyss. John Wley & Sons, 1980. pp:1-302. [Bernal_1] Bernal, D.: Load Vectors for Damage Localsaton. Department of Cvl and Envronmental Engneerng, 427 Snell Engneerng Center,Northeastern Unversty, Boston MA 02115, U.S.A p:15. [Bernal_2] Bernal, D. Gunes, B.: Damage Localzaton n Output-Only Systems. Department of Cvl and Envronmental Engneerng, 427 Snell Engneerng Center,Northeastern Unversty, Boston MA 02115, U.S.A p:7.

13 [Brncker_1] Brncker, R. Zhang, L. Andersen, P.: Modal Identfcaton of Output-Only Systems Usng Freuency Doman Decomposton INSTITUTE OF PHYSICS PUBLISHING SMART MATERIALS AND STRUCTURES Smart Mater. Struct. 10 (2001 441 445. [Caccese_1] Caccese, V. Mewer, R. Vel, S.: Detecton of Bolt Load Loss Usng Freuency Doman Technues. Proceedngs of the 15th Internatonal Conference on Adaptve Structures and Technologes. Bar Harbor, Mane, Oct. 24-27, 2004. p:10. [Cacedo_1] Cacedo, J.M. - Dyke S.J.: Determnaton of Member Stffnesses for Structural Health Montorng. Proceedngs of the 3rd World Conference n Structural Control, Como, Italy, Aprl 7-12, 2002. [Cam_1] Çam, E. - Lüy, M.- Kocaarslan, Ý. Taplamacodlu, Ý.: Defect Detecton n a Cantlever Beam from Vbraton data. 2002. [Caughey_1] Caughey, T. K.: Classcal Normal Modes n Damped Lnear Dynamc System. Transacton of the ASME. Journal of Appled Mechancs Jun. 1960. pp:269-271. [Caughey_2] Caughey, T. K. O Kelly, M.E.J.: Classcal Normal Modes n Damped Lnear Dynamc System. Transacton of the ASME. Journal of Appled Mechancs 32, 1965. pp:583-588 [Clayton_1] Clayton, E.H.: Freuency Correlaton-Based Structural Health Montorng wth Smart Wreless Sensors. Washngton Unversty, MSC Thess, 2006. pp:1-97. [Davs_1] Davs, I.C.: Damage Detecton n Alumnum Cylnders Usng Modal Analyss, MSC tanulmány. Vrgna Polytechnc Insttute and State Unversty 2002. [Denoyer_1] Denoyer, K.K.: Structural Model Update Usng Dynamcally Measured Statc Flexblty Matrces. Dssertaton, 1996, Unversty of Colorado. [Doeblng_1] Doeblng, S.W. Farrar, C.R. Goodman, R.S.: Effects of Measurement Statstcs on the Detecton of Damage n the Alamosa Canyon Brdge. Proc. of the 15th Internatonal Modal Analyss Conference, Orlando,FL, February 3-6, 1997, pp. 919-929. [Doeblng_3] Doeblng, S.W. Farrar, C.R. Prme, M.B. Shevtz, D.W.: Damage Identfcaton and Health Montorng of Structural and Mechancal Systems from Changes n Ther Vbraton Characterstcs: A Lterature Revew. Los Alamos Natonal Laboratory USA, 1997. p:134. [Farrar_1] Farrar, C.R. Duffey, T.A.: Vbraton-Based Damage Detecton n Rotatng Machnery. Presented at DAMAS 99 Dubln, Ireland, June 1999. [Farrar_3] Farrar, C.R. Doeblng, S.W.: An Overvew of Modal-Based Damage Identfcaton Methods Engneerng Analyss Group Los Alamos Natonal Laboratory Los Alamos, NM pp:1-30. [Fotsch_1] Fotsch, D. Evns, D.J.: Applcaton of MAC n the Freuency Doman. SProceedngs of IMAC XVIII, San Antono,2000, TX, pp. 1225-1231. [Gao_1] Gao, Y. Spencer, B.F. Bernal, D.: Expermental Verfcaton of the Damage Locatng Vector Method. Department of Cvl and Envronmental Engneerng, 427 Snell Engneerng Center, Northeastern Unversty, Boston MA 02115, U.S.A p:9 [Gross_1] Gross, E. Smmermacher, T. Rumsey, M. Zadoks, R.I.: Applcaton of Damage Detecton Technues usng Wnd Turbne Modal Data. Amercan Insttute of Aeronautcs and Astronautcs paper No.: AIAA 99-0047 pp:1-6. [Halm_1] Halm Gábor: Ipar robotok Működés Pontosságának és Mozgás Paraméterenek Elmélet és Kísérlet vzsgálata. BME Egyetem Doktor Értekezés. Budapest, 1989. [Herlufsen_3] Herlufsen, H.: Operatonal Modal Analyss of a Wnd Turbne Wng usng Acoustcal Exctaton APPLICATION NOTE Brüel&Kjær, Denmark BO0505-11 02/02 pp: 1-8. [Johnson_3] Johnson, T.J.: Embedded Senstvty Functons for Characterzng Structural Damage. Smart Materals and Structures 14 (2005 pp:155 169 [Kessler_1] Kessler, S.S.: Pezoelectrc-Based In-Stu Damage Detecton n Composte Materals for Structural Health Montorng Systems. Technology Laboratory for Advanced Compostes Department of Aeronautcs and Astronautcs Massachusetts Insttute of Technology. [Kharraz_1] Kharraz, M.H.K. Ventura, C.E.- Brncker, R. Dascotte, E.: A Study on Damage Detecton Usng Output-Only Modal Data. [Kjewsk_1] Kjewsk, T.L.: Full-Scale Measurements and System Identfcaton: A Tme-Freuency Perspectve. Ph.D Dssertaton Department of Cvl Engneerng and Geologcal Scences Notre Dame, Indana Aprl 2003, p:608. [Km_2] Km, J.T. Stubbs, N.: Nondestructve Crack Detecton Model and Vbraton Based System Identfcaton n Structures. 8th ASCE Specalty Conference on Probablstc Mechancs and Structural Relablty PMC 2000-305 [Kolonts_1] Kolonts Ferenc, Zobory István: Szerkezet csllapítás és a szerkezet anyagok lengéscsllapító hatása. (Helyzetkép. GÉP, LV. Évfolyam, 4-5. szám, 2004. pp: 64-74. [Kulcsár_1] Kulcsár Béla: Futódaruk teheremelő rendszerének dnamkus méretezés modellje. Kanddátus értekezés, Kecskemét, 1982 p:159. 14 [Kulcsár_2] Kulcsár Béla: Hálózat Irányító rendszerek. BME. Közlekedésmérnök Kar Építőgépek Anyagmozgatógépek és Üzem Logsztka Tanszék. Egyetem jegyzet. 1996. [Kulcsár_3] Kulcsár Béla: Robottechnka. LSI, Budapest, 2000. Egyetem Tankönyv p: 394. [Kulcsár_4] Kulcsár Béla: Daruk teheremelés és teherfékezés folyamatában keletkező dnamkus tényezők számítás és mérés módja. BME Továbbképző Intézet. Jegyzet: 4888, Budapest, 1973. p:140 [Kulcsár_5] Kulcsár Béla: Daruk mozgáshbá. BME Továbbképző Intézet. Jegyzet: 5051, Budapest, 1977. p:185 (p [Larson_1] Larson, E.C. - Parker, E. Clark, B.R.: Modern Spectral Estmaton Technues for Structural Health Montorng, Proceedngs of the Amercan Control Conference Anchorage, AK May 8-10, 2002, pp.4220-4223 [Lee_2] Lee, L.S. Karbhar, V.M. Skorsky, C.: Investgaton of Integrty and Effectvenes of RC Brdge Deck Rehabltaton wth CFRP Compostes. Structural Systems Research Project, Department of Structural Engneerng Unversty of Calforna, San Dego, La Jolla, Calforna, June 2004, p:319, [Lekszyck_1] Lekszyck, T.: Vbraton Mode Dependent Identfcaton of Damage n Structural Elements. INCO Coperncus Project. No.: ERBIC15CT970706 [Ln_1] Ln, S. Yang, J.N. Zhou, L.: Damage Identfcaton of a Benchmark Buldng for Structural Health Montorng INSTITUTE OF PHYSICS PUBLISHING SMART MATERIALS AND STRUCTURES Smart Mater. Struct. 14 (2005 S162 S169 [Lszka_1] Lszka Tamás Róbert : Modern Heurstcs n Structural Damage Detecton Usng Freuency Response Functons PhD Dssertaton, Texas A&M Unversty, 2003, pp:1-350. [Lynch_1] Lynch, J.P. - Kremdjan1, A.S. - Law, K.H. Kenny, T. Carryer, E.: Issues n Wreless Structural Damage Montorng Technologes. Proceedngs of the 3rd World Conference on Structural Control (WCSC, Como, Italy, Aprl 7-12, 2002. [Maa_2] Maa, N.M.M. Slva, J.M.M. Rbero, A.M.R.: The Transmssblty Concept n Multdegree of Freedom Systems, Mechancal Systems and Sgnal Processng (2001 15(1, pp:129-137 [Marwala_1] Marwala, T. - Hunt, H.E.M.: Is Damage Identfcaton Usng Vbraton Data n a Populaton of Cylnders Feasble? Journal of Sound and Vbraton (2000 237(4, pp.:727-732. [Mn_1] Mn, Z. Shen, F. Huaa, C.: Operatonal Modal Analyss Schemes Usng Correlaton Technue. Acta Mechanca Solda Snca, Vol. 18, No. 1, March, 2005, pp:88-94 [Mohanty_1] Mohanty, P. Rxen, D.J.: Modfyng the ERA Identfcaton for Operatonal Modal Analyss n the Presence of Harmonc Perturbatons, 16th ASCE Engneerng Mechancs Conference July 16-18, 2003, Unversty of Washngton, Seattle [Mohanty_2] Mohanty, P.: Operatonal Modal Analyss n the Presence of Harmonc Exctatons. Ph.D. Dssertaton, Technsche Unverstet Delft, [Montalvao_1] Montalvao, D. Maa, N.M.M.- Rbero, A.M.R.: A Revew of Vbraton-based Structural Health Montorng wth Specal Emphass on Composte Materals. The Shock and Vbraton Dgest, Vol. 38, No. 4, July 2006 pp: 1-30 [Olvera_1] Olvera, D.V. - Ramos, L.F. Lourenco, P.B. Roue, J.: Structural montorng of the Monastery of Jeronmos 2005 250TH Annversary of the 1755 Lsbon Earthuake pp:1-8 [Pascual_1] Pascual, R. Golnval J.C. Razeto M.: A Freuency Doman Correlaton Technue for Model Correlaton and Updatng. Proceedngs of the 15th Internatonal Modal Analyss Conference, Orlando, Florda. 1997 pp: 587-592 [Parloo_1] Parloo, E.: Applcaton of Freuency-Doman System Identfcaton Technues n the feld of Operatonal Modal Analyss. Ph.D. Dssertaton Vrje Unverstet Brussel Facultet Toegepaste Wetenschappen Plenlaan 2, B-1050 Brussel (Belgum pp: 1-290 [Peeters_1] Peeters, B. Maeck, J. - De Roeck, G.: Exctaton Sources and Dynamc System Identfcaton n Cvl Engneerng, Conference on System Identfcaton and Structural Health Montorng, Madrd, Span, June 2000. pp:341-350 [Peeters_2] Peeters, B.: Stochastc System Identfcaton for Operatonal Modal Analyss: A Revew Journal of Dynamc Systems, Measurement, and Control December 2001, Vol. 123, pp:1-9 [Popper_1] Popper György: Numercal methods for least-suare solvng of nonlnear euatons. Perodca Poltechnca. Vol 29. No.1-2 pp: 67 69, 1985. [Popper_3] Popper György: Numerkus módszerek mérnököknek. Akadéma kadó, Budapest, 1993 ISBN 963 05 6454 8 p:166 [Rácz_1] Rácz Kornéla: Műszak Dagnosztka I. rész: Rezgésdagnosztka. BME ÉAÜLT Egyetem Jegyzet. p: 57; 2004. [Rbero_1] Rbero, A.M.R. Fontul, M. Maa, N.M.M. - Slva, J.M.M.: Further Developments on the Transmssblty concept for Mul5tple Degree of Freedom Systems The 11th Internatonal Conference on Vbraton Engneerng Tmsoara, Romana, September 27-30, 2005.

15 [Rchardson_5] Schwarz, B. Rchardson, M.H.: Modal Parameter Estmaton from Operatng Data. SOUND AND VIBRATION/JANUARY 2003 pp:1-8 [Rchardson_6] Rchardson, M.H. - Mannan, M.A.: Determnaton of Modal Senstvty Functons for Locaton of Structural Faults. AIMAC IX. 1991 pp:1-7. [Rózsa_1] Rózsa Pál: Lneárs algebra és alkalmazása. Műszak Könyvkadó. Budapest, 1974. [Rytter] Rytter, A.: Vbratonal Based Inspecton of Cvl Engneerng Structures. PhD thess, Unversty of Aalborg, Aprl 1993. [Sas_1] Sas, P.- Heylen, W. Lammens, S.: Modal Analyss Theory and Testng. Katholeke Unverstet Leuven, Departement Werktugkunde, Belgum, 1998. [Sazonov_1] Sazonov, E.S. Klnkhachorn, P. GangaRao, H.V.S. Halabe, U.B.: An Automated Damage Detecton System for Armored Vehcle Launched Brdge. U.S. Army (contract # DAAE07-96-C-X226. [Schwarz_1] Schwarz, B. Rchardson, M.: Scalng Mode Shapes Obtaned from Operatng Data, Proceedngs, Internatonal Modal Analyss Conference, IMAC XXI., 2003. February 3-6. p.:8. [Schwarz_3] Schwarz, B. Rchardson, M.H.: Measurements Reured for Dsplayng Operatng Deflecton Shapes IMAC XXII, 2004 January 26-29, pp: 1-6, [Schwarz_5] Schwarz, B. Rchardson, M.H.: Introducton to Operatng Deflecton Shapes CSI Relablty Week, Orlando, FL October, 1999, p:7, [Shen_1] Shen, J.Y. Sharpe, L.: Damage Detecton Usng Resdual Modal Forces and Modal Senstvty. www.ce.utexas.edu/em2000/papaers/jyshen.pdf pp:1-6 [Sugmoto_1] Sugmoto, K. Yoshda, H. Takeda, K.: Predcton and Dagnoss on Malfuncton by Remote Montorng System for Compressor. Mtsubsh Heavy Industres, Ltd. Techncal Revew Vol. 41 No. 3 (Jun. 2004 pp:1-5. [Teughels_1] Teughels, A. - De Roeck, G.: Damage Assessment of the Z24 brdge by FE Model Updatng. Leuven, 2003. [Uhl_1] Uhl, T.: Applcaton of Modal Analyss for Montorng and Dagnostcs of Mechancal Structures [Van der Auweraer_3] Van der Auweraer, H.: Structural Dynamcs Modellng usng Modal Analyss: Applcatons, Trends and Challenges, IEEE Instrumentaton and Measurement Technology Conference Budapest, Hungary, May 21-23, 2001, pp.1-8. [Verboven_1] Verboven, P.: Freuency-Doman System Identfcaton for Modal Analyss, PhD Dssertaton, VRIJE Unverstet Brussel, 2002, pp: 1-250. [Vold_4] Vold, H. Schwarz, B. - Rchardson, M.: Dsplay Operatng Deflecton Shapes from Nonstatonary Data, SOUND AND VIBRATION/JUNE 2000 p: 4. [Yan_1] Yan, A. Golnval, J.C.: Structural Damage Localzaton by Combnng Flexblty and Stffness Methods. Engneerng Structures 27 (2005 pp: 1752 1761. [Yang_2] Yang, C.: Expermental Embedded Senstvty Functons for Use n Mechancal System Identfcaton PhD. Thess, Purdue Unversty, (2004 p:185. [Zonta_1] Zonta, D.: Structural Damage Detecton and Localzaton by Usng Vbratonal Measurements. Dssertaton (2000, Unverstá Degl Stud d Bologna. p:158. -.-