IFFK 2015 Budapest, október Szauter Ferenc*, Péter Tamás**

Átírás

1 Komplex jármű-hálózat analízs Szauter Ferenc*, Péter Tamás** Szécheny István Egyetem * Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem, Közlekedés- és Járműrányítás Tanszék** (e-mal: szauter@sze.hu; peter.tamas@mal.bme.hu) Absztrakt: A bemutatásra kerülő új megoldás alkalmazásával, megvalósítható a felszín közút közlekedés hálózatok folyamatanak és a hálózatokon közlekedő járműdnamka folyamatok egyesített rendszerben történő modellezésére és analízse. Ez egy gen korszerű és új eredményekre vezető megközelítés, ugyanakkor gen komplex vzsgálat módszereket gényel. A leírt kutatás módszertan egyszerre vzsgálja a makroszkopkus elven működő, nemlneárs nagyméretű felszín hálózat modellt és a dnamkus terhelések és menetstabltás számítására alkalmas nemlneárs 3D s gépjármű dnamka modellt. 1. Bevezetés A kutatás komplex modellt vzsgál a valós közút és járműfolyamatok leírására. Ennek során, a tetszőleges méretű és topológájú közút hálózat specáls matematka modellezés technkáját használjuk fel. Ennek során, tovább vzsgáljuk a járműsűrűség állapottérben a komplex rendszer működését leíró nemlneárs dfferencálegyenlet-rendszert, amely a poztív rendszerek osztályába tartozó makroszkopkus közút közlekedés modell. Ez a környezet annak ellenére, hogy makroszkopkus a modell alkalmas arra s, hogy a valós közlekedés folyamatokat (lámpák, torlódások stb.) fgyelembe véve, tetszőleges közút hálózat esetén két kválasztott pont között szabadon választott trajektórákon, tetszőleges dőszakban valós eljutás folyamatot határozzunk meg. Ez, a klasszkus gényeket jelentő útvonal-ajánlásokon kívül, az ntellgens járművzsgálatok területén fontos eredmény, (pl. autonóm járművek célba juttatása mellet, a gépjárművek dnamka analízse, méretezése, környezet terhelése, emsszó vzsgálata, stb., területeken), mvel különböző dőpontokban és helyeket fgyelembe véve, nagyszámú járműre vonatkozó, gyorsan elvégezhető analízst bztosít. A modell valdálása során az s megállapítást nyert, hogy a modell lehetővé tesz olyan egyed sebességfolyamatok knyerését, amelyek a valóságnak megfelelnek. 2. Gépjármű dnamka rendszerek modellezése A jármű lengőrendszerek általánosabb matematka vzsgálatanál sztochasztkus dnamkus modelleket alkalmaznak. Ez fellép, ha járműtípus vzsgálata történk és nem lerögzített paraméterekkel rendelkező járművet, hanem paraméteret, valószínűség változóknak tekntk és ekkor, a matematka modell már eleve sztochasztkus rendszer feltételezését gényl. Másrészt, a valóságos körülmények közepette üzemelő gépjármű rendszerek bemeneten jelentkező sebességfolyamatok és a keréktalppontokon fellépő gerjesztések s sztochasztkus folyamatok. Mérések és spektráls analízs felhasználásával számos kutató állapított meg lényeges összefüggéseket a sztochaszkus útproflok leírásakor. Bzonyos esetekben a motor, az erőátvtel berendezések és a kerekek un. paraméteres rezgéskeltő hatásat s fgyelembe kell venn. A közút járművek lengésenek vzsgálatára vonatkozó mechanka modellek az esetek többségében dő-nvaráns és nemlneárs dfferencálegyenlet-rendszerek felírását génylk. Idővaráns modellekkel dolgozunk, ha fgyelembe vesszük a szállítmány változását, vagy ha nagyon hosszú dőtartamon folyk a vzsgálat, továbbá, ha az üzemeltetés során gen erős fárasztó génybevételek lépnek fel. Mchelberger felvetése alapján, az output folyamatok között a jármű haladás sebességét s fgyelembe véve - a változó haladás sebességfolyamat már vsszahat az nput útproflfolyamatra és azt transzformálja. A jelenség közvetlen leírására tehát szntén vsszacsatolásos modellt kell alkalmazn. A vzsgálatok kmutatták, hogy a változó haladás sebességű üzemmódok esetében ntegrál-transzformácós módszer alkalmazásával levezethető az útprofl spektrum torzulása. Az lyen folyamatok vzsgálata tehát, a torzított spektrum meghatározásával kezdődk és ennek felhasználásával a probléma megoldása (ks elhanyagolással) vsszavezethető nytott hatásláncú modellek alkalmazására. Onlne: ISBN Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás 57

2 3 A pályát fgyelembe vevő komplex út-jármű modell dnamka tulajdonságanak vzsgálata A gépjárműre ható gerjesztés elsődleges forrása maga az útpálya felülete. Az útpálya egyenetlenségét alapvetően sztochasztkus és véletlenszerű komponensek alkotják, amre rárakódnak az általában rövd deg tartó egyszer zavarásból származó determnsztkus komponensek. A sztochasztkus útprofl-folyamatok modellezésénél feltételezzük, hogy a járműkerekek az úttest mndenkor középvonalával párhuzamosan haladnak. Egy mérőkerék rögzített v haladás sebesség mellett történő véggvezetése az útfelületen, egy ω n elem eseményt eredményez, amelynek szemléletes megfeleltetése az, hogy a keréktalppont egy meghatározott távolságra halad az úttest középvonalával párhuzamosan. Az ω n elem eseményhez a keréktalpponton fellépő ξ(t,ω n ) útprofl gerjesztés tartozk, amely a sztochasztkus folyamat egy realzácója és ez t dőparamétertől függő függvény. Adott úttípusra a sztochasztkus útprofl folyamat, a ξ(t,ω) realzácók összességéből áll, t [0, T], ω Ω. A [0, T], a felmérés dőntervallumát, az Ω pedg az elem események halmazát jelöl. A jármű lengőrendszerek rodalmában elfogadott feltételezés, hogy a sztochasztkus útprofl folyamatok GAUSS -folyamatok és másodrendg bezárólag staconárusak. Gyakran élnek a kutatók azzal a kegészítő erős megkötéssel, hogy a sztochasztkus útprofl folyamatok másodrendg bezárólag még ergodkusak s. 4. A közlekedés dnamka hatásanak fgyelembe vétele az elektromos és hbrdelektromos meghajtású járművek esetében Az elektromos és hbrd járművekre az elmúlt évtzedben széles körben kfejlesztett modellezés és szmulácós technkák jelentős fejődésen mentek keresztül. Ugyanakkor, továbbra s az alapvető cél az, hogy az elektromos és hbrd járművek kalakítása, tökéletesítése és fejlesztések folyamata felgyorsuljon. Haza vonatkozásokban, a kutatásoknál alapvetően fontos feladatunk, hogy az új tervezés módszereket alkalmazzuk, ugyanakkor specáls területeken a saját kutatásokból származó versenyelőnyenket s kaknázzuk. Ilyen területek pl., a modern rányításelmélet alkalmazása és az elektromos és hbrd járművek analízse és dagnosztzálása, a valós közlekedés folyamatokat és hálózatokat fgyelembe vevő környezetekben. Ugyanakkor, a különböző összetevők között dnamkus kölcsönhatások feltárása és a multdszcplnárs környezet, jelentősen megnehezít az újonnan tervezett hbrd elektromos járművek (HEV) elemezéset. Mnden paramétertervezésekor, gondosan meg kell választan a gazdaságosabb üzemanyag fogyasztást, a nagyobb bztonságot, a jármű jó vezethetőségét és dnamkus tulajdonságat és előállításának versenyképességét, mert mndezt elfogadható áron kell nyújtan a fogyasztó pacon. A prototípusfejlesztésnél és vzsgálatánál mnden kalakítás Onlne: ISBN kombnácója nehézkes és drága, ugyanakkor nagyon rövd a rendelkezésre álló dő. A nemzetköz kutatás tanulmányok egyértelmű megállapítása, hogy a HEV prototípusoknál és elemzéseknél, a modellezések és szmulácók nélkülözhetetlenek. Ez különösen gaz akkor, amkor új hbrd hajtáslánc konfgurácók és vezérlők fejlesztése történk. Az új hajtáslánc tervezésének a bonyolultsága komoly khívást jelent az autópar kutatásoknál és érnt a fejlesztés erőfeszítéseket az s, hogy megnövekedett az gény a beágyazott szoftverek kutatásával és modellezésével kapcsolatban s. Az új modellezés környezet, már képes modellezn, nem csak az egyes alkatrészeket, hanem olyan beágyazott szoftverek s, mnt például az elektronkus fojtószelep vezérlő (ETC) szoftver. A hatékony dagnosztzálás s nagy khívást jelent. A modellezések fontos szerepet játszanak a dagnosztka területén, az elemek és alkatrészek kooperácónak vzsgálatanál. Dagnosztka módszerek a teljesítmény és nyomaték görbe meghatározására s szolgálnak az elektromos hajtású járműveknél. Fontosa az új és modern dagnosztka eljárások módszertanának kdolgozása és bevezetése a gyakorlatban. Erre ktűnő terepet ad a Szécheny István Egyetem Járműves Laborjanak eddg tapasztalata és a tovább fejlesztés lehetősége fgyelembe véve, a meglévő és folyamatosan bővülő nemzetköz kapcsolatrendszert s, (teljesítmény, nyomaték, görgős próbapad - dagnosztka fejlesztések). Hatékony motorteljesítmény mérés a fedélzet dagnosztka segítségével. A teljesítmény mérésére tovább lehetőség a fedélzet dagnosztka rendszer jellemzőnek khasználása, (on-board dagnostc system, OBD). Új mérés módszerek pl., a fék nélkül készülékekkel. Az autópar rendszerek tervezésének meggyorsítása és a komplextás kezelése, azokat a tervezés eszközöket - és ezek kellő fejlettségét génylk, amelyek automatzálják az alacsony szntű részletek tervezés folyamat s P. Struss and C. Prce (2004) és W. Gao et al., (2005). A fzka-alapú modellek a különböző dőskálákon a dnamkus szmulácókkal, nagy pontossággal megközelíthetk a járműrendszerek működését. A fzkaalapú modellezéssel és szmulácóval, a hbrd és az elektromos járművek dnamkus teljesítményét és üzemanyag-gazdaságosságát, az energahatékonyságot és a kbocsátást lehet előre számítan és modellezn. A specáls hbrd elektromos meghajtású rendszerek és a jármű modellek szmulácójára, a legkülönfélébb típusú járműveknél közkedvelt és gen kterjed modellezés eszközök a MATLAB Smulnk R. Arendt (2011), D. Radan (2008) és SmPowerSystems T. Nord (2006) környezetek, továbbá az rányítás modellek szmulácója a dspace hardware loop platform. Fontos terület a szmulácóknál pl., a HEV modell energatároló rendszerének töltöttsége, a haladás sebesség beállítása és az optmáls terhelések Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás 58

3 meghatározásra. A járművek lejtős közút forgalomban történő működéséről lehet nformácókat kapn és előre becsüln a rendszer összteljesítményét, amelyre K. L. Butler, M. Ehsan, and P. Kamath, (1999) egy lyen rendszerszntű Matlab/Smulnk-alapú modellezés módszert és szmulácós eszközt fejlesztett k, továbbá analízst végzett el. Az alkalmazott rendszereknél, folyamatos khívást jelent az energatakarékos elektromos fedélzet egységek tervezése és az alacsony energafogyasztású megoldások alkalmazása a hajtásláncoknál. A klasszkus járművezetés cklusokat szabvány szernt állítják össze, pl., FTP-75 a város vezetés cklus és az autópályára vonatkozó vezetés cklus. Ugyanakkor, a kutatásoknál fontos a valósághű üzem körülmények bztosítása s a bonyolult dnamka rendszerek optmálásánál. A legtöbb modellezésnek ntegráltan kell tartalmazna az energaveszteség (mechanka, - és hő veszteség) problémáját, a súlycsökkentés feladatát, a hatékonyság növelését és a különböző kedvezőtlen hatások mnmálásának feladatát, a paraméterek és rendszerkonstrukcók optmálásánál. A nemzetköz és haza tapasztalatok alapján a kutatás feladatok az alábbakban foglalható össze. Khasználva a meglévő haza vzsgálat módszerenket, k kell terjeszten a vzsgálatankat azokra a területekre, amelyeken specáls és új eredményekkel tudunk hozzájáruln a nemzetköz kutatásokhoz. A nemzetköz ktekntés alapján, dőszerű és újdonságtartalmat jelentenek azok a haza komplex kutatások, amelyek az üzemeltetéséhez és a város környezethez kapcsolódó dagnosztka technkák és technológák, az rányításelmélet és az optmálás tervezés témákban tudunk elndítan. A Hbrd és elektromos járművekkel kapcsolatos, tovább járműpar kutatás feladatok tervezésénél az alább célktűzések fogalmazhatók meg. 1. Modellezés eljárásank hasznosítása és tovább kutatások ndítása a valóságos közlekedésdnamka hatásanak fgyelembe vételével, az elektromos és hbrd-elektromos meghajtású járművek esetében a dagnosztkánál és a tervezésnél. 2. A jármű oldalról vzsgálva a közlekedés hálózatok esetén működő, valós ITS rendszerek hatását, a járművek génybevételenél fgyelembe véve az elektromos és a hbrdelektromos járművek üzemeltetés sajátosságat (pl: ITS-sel kommunkálva, a járművek kevesebb energa átalakítást, a fékezés energa gények változásat, adott útvonalakon). 3. A zöld, közlekedés hálózatmodellezés eljárásanak kutatásat bevonva, a járművek együttes összetételének környezet hatásanak vzsgálata a város terhelések és génybevételek optmálásanál 5. Komplex modell a közút közlekedés forgalm folyamatanak és a térbel nemlneárs járműdnamka együttes analízsére A kutatás komplex modellt vzsgál a valós közút járműfolyamatok leírására. Ennek során, a tetszőleges méretű és topológájú közút hálózat specáls matematka modellezés technkáját használjuk fel. Megadjuk a járműsűrűség állapottérben a komplex rendszer működését leíró nemlneárs dfferencálegyenlet-rendszert, amely a poztív rendszerek osztályába tartozó makroszkopkus közút közlekedés modell. A szmulácó a PannonTraffc Engneer szoftver alkalmazásával történk, amely szoftvercsalád a nagyméretű közút közlekedés hálózatok komplex modellezésére és analízsére kfejlesztett eszköz, Fazekas Sándor, Péter Tamás (2012.1), S. Fazekas, T. Peter: (2012.2). A gépjárművek összetett, nemlneárs dnamkus modellezéséhez számítógépes algebra módszert alkalmazó ntellgens modell-alkotó rendszer kfejlesztését mutatjuk be és rövden elemezzük az módszert. Ennek felhasználásával, az ember oldalon fellépő modell-tervezés dőszükségletét mnmalzáljuk. A rendelkezésre álló hálózat IT eszközök és a járművekbe beépített számos elektronkus és elektromechanka alkatrésznek köszönhetően a komplextásra ktűzött célok java része ma már elérhetők. Fontos feladat lesz majd az új eszközök par alkalmazása, ll., bevezetésének a vzsgálata s, továbbá az új eredményeknek az egyetem oktatásban történő hasznosítása s. Kemelendő, hogy a valós közút trajektórákon történő járműmozgás és a forgalm események számos olyan összetett dnamka folyamatot eredményeznek, ll. helyzetet déznek elő, amely a kutatás jelentőségét ndokolja és az általunk tárgyalt módon modellezhető. Ilyen például a járműgeometra kérdésenek elemzése a körgeometrában való haladásnál. Ez esetben a nagyméretű hálózat modell egy részhálózat eleme az a körforgalm elem s 5.1 ábra, amelyen valamely trajektóra választáskor áthalad a jármű. Az 5.2 ábra a Győrben megépült körforgalomban szemléltet a valós, tehergépjárművek és autóbuszok okozta legkrtkusabb konflktusokat. Ezek tehát már a valós trajektórán fellépő járműdnamka folyamatok körébe tartoznak. Az 5.2 és 5.3 ábrákon pl. jól látható, hogy a tehergépjárművek ívben haladásakor az üldözőgörbe a szomszédos forgalm sávok területere s kterjed, ezért erre a tehergépjárművek, autóbuszok és a közlekedő partnerek dnamka folyamatanak vzsgálatanál különös fgyelmet kell fordítan. 5.1 ábra A Győrben megépült körforgalm csomópont szmulácója Onlne: ISBN Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás 59

4 5.2 ábra A Győrben megépült valós körforgalmnál a gépjárművek okozta konflktusok 5.3 ábra Győrben megépült körforgalm valós, csuklós autóbusz okozta konflktusok IFFK 2015 Ugyanez állapítható meg a hossz és függőleges járműdnamkára gyakorolt hatásokkal kapcsolatban s. A felszín közlekedés tehát egy rendkívül komplex dnamkus rendszer. Ennek korszerű vzsgálata s komplex módszereket gényel! Ma már elvégezhető a hálózat folyamatok és a hálózatokon közlekedő járművek egységes rendszerben történő vzsgálata. E célból a hálózatok dnamkájának tárgyalására a poztív rendszerek elméletén alapuló vzsgálat módszertant javaslunk, ahol a modell lényegét tekntve, makroszkopkus modell. A poztív rendszerek rányíthatóságának és a megfgyelhetőségének a feltétele nem vezethetők le egyértelműen az általános rendszereknél megsmert módszerekből, Luenberger (1979. A probléma különösen gaz, ha nemcsak az állapotokra, de még a beavatkozó jelre s nem negatív értékkészletet követelünk meg. Ezért a közút folyamatok tsztán poztív rendszerként történő leírása az rányítástechnka szempontból sem trváls feladat. Az rányítás feladat ebben az esetben azt jelent, hogy úgy kell egy állapotból egy másk állapotba rányítan a rendszert, hogy az állapotátmenet közben s érvényes, hogy nem negatív értékeket vehetnek fel az állapotok, Varga I. and Bokor J. (2007). Ez a környezet annak ellenére, hogy makroszkopkus a modell alkalmas lesz arra s, hogy a valós közlekedés folyamatokat (lámpák, torlódások stb.) fgyelembe véve, egy tetszőleges ndulás dőpontban a hálózat bármely A pontjából egy kválasztott B pontjára történő valóságos eljutás folyamatot s leírjon, T. Peter, and M. Basset (2009). Ez, a hálózaton járműcsoportok optmáls átvezetésén, O. Derbel, T. Péter, H. Zebr, B. Mourllon and M. Basset (2012), (2013) és útvonalajánlásokon kívül, az ntellges jármű vzsgálat területen s fontos eredmény, pl. a Onlne: ISBN gépjárművek dnamka analízse, méretezése, környezet terhelése, emsszó vzsgálatok, Lakatos István (2007), Lakatos István (2010), Dr. Lakatos István (2001), mvel különböző dőpontokban és helyeken, nagyszámú járműre rendkívül gyorsan elvégezhetők a számítások. A valós forgalomban mért trakektórák alkalmasak a hálózat modell valdálására s! 6. Az alkalmazott dnamkus hálózat modell A kutatásankban kndulásul a szűkített hálózat forgalm modellt alkalmazzuk, Péter, T. (2012.1), Péter T, and Bokor J (2011, , ,), Péter, T. and Szabó, K. (2012), Péter Tamás (2012.2), amely egy tartományban elhelyezkedő n szektorból álló x állapotvektorral jellemzett belső hálózat elemet tartalmaz. A modellhez m darab külső szektorok s tartozk, amelyek közvetlen kapcsolatokkal rendelkeznek valamely belső szektorral, ll., szektorokkal. Ez utóbbak s állapotvektorát mérés alapján smertnek tekntjük. Ennél a modellnél a kapcsolat hpermátrxot alkotó mátrxok közül, csak a K 11 és K 12 mátrxok játszanak szerepet, mert általuk képvselve van mnden átadás, amely a belső szektorokra vonatkozk. 1 x & = L [ K11( x, x + K12 ( x, s] R Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás n (6.1) Ahol: x R n,, s R m, L = dag{l 1,...,l n }, l a főátlóban a belső szakaszok hossza ( l >0, =1,2,,n), K 11 R nxn, K 12 R nxm. A gyakorlatban fellépő késleltetések, amelyek nagy részben a reakcó dőből (észlelés, döntés, cselekvés: 0,6 0,7 s dőtartam) és működtetésétől a hatás kalakuláság eltelt dőből (értéke: 0,15 0,3 származtatható dőveszteségek fgyelembe vétele, a valóságot pontosabban leíró matematka modellt eredményeznek. Ez esetben feltesszük, hogy az S(x) és E(x) belső automatzmusok x szernt, az u,j (t) forgalomrányítás lámpa függvények pedg t szernt folytonosan dfferencálható függvények. Ez a modellezésnél különösebb megszorítás nélkül teljesíthető 7. A sebességfolyamatok analízse Modell-feltételezés, hogy x, (x [0,1], =1,2,,n) állapotjellemzőhöz hozzárendelhető a v 0 sebesség érték s, egy x szernt folytonosan dfferencálható f függvény alkalmazásával: v = f ( x ( t) (7.1) A makroszlópkus hálózat modellből az egyed sebességfolyamatok knyerésével és egy vezető-jármű modell felhasználásával, vzsgáln lehet az egyes járművek motor 60

5 teljesítménygényét és károsanyag kbocsátását s. A sebességfolyamatok alkalmasak modell-valdálásra s. A modell valdálása Budapesten történt a Petőf híd és Nyugat térg terjedő körúton, Peter, Fülep and Bede (2011) lámpás kereszteződéseknél aktuáls lámpa-beállítás adatok mellett és a helyszínen elvégzett forgalomszámlálás adatok alapján. 8. A gyorsulásfolyamatok analízse A sebességfolyamatok smerete alapján, a szakaszokon fellépő hosszrányú gyorsulások s kszámíthatók a forgalm modell tetszőleges -k szakaszán: v & ( t) df ( x ( t)) = a( t) = x ( t) dx (=1,2,,n). & = Ekkor, a teljes belső tartományon a sebességvektor: f1( x1) f 2 ( x2) v ( t) = f ( x( t)) =... f n ( x n ) (8.1) (8.2) Továbbá, az dő szernt derválás elvégzésével a gyorsulásvektor s felírható: 1( 1) f1 2( 2) a( t) = v& ( t) = =... n( n) n n (8.3) Ily módon a rendszer állapotegyenlete alapján közvetlenül számítható a folytonos gyorsulásvektor s: a( t) = = [ K11( x, x + K12( x, s] l Ahol: a R n, = dag,,..., }. { 1 2 n 9. Konklúzó és az eredmények összefoglalása (8.4) A fentekben leírtak alapján, a valós körülményeket fgyelembe vevő rendkívül komplex közlekedés hálózat matematka modellből kndulva, mérést helyettesítő analtkus megoldást adtunk, valamely vzsgált trajektórát alkotó szakaszok mentén fellépő folytonos sebesség és gyorsulásfolyamatokra. A tetszőleges trajaktórára vonatkozó ntegrálegyenlet megoldásával t 0 dőpontból kndulva meghatároztuk a trajektóra ment út dő függvényt s. Meghatároztuk a nagyméretű a valós forgalm modellel felépítéséhez szükséges adatokat és bemutattuk a méréseket. Az így létrehozott hálózat modell, a rendkívül hektkus közlekedés folyamatokat fgyelembe vevő, mérést helyettesítő új módszert nyújt a járműdnamka, jármű lengésterhelés és járműmotorok környezetterhelés vzsgálatokhoz. A módszer új szmulácós környezetet bztosít az által, hogy egy dőszakban, nagyszámú kválasztott trajektóra mentén tetszőleges t 0 dőpontból kndulva, bztosítja a vzsgálatokhoz a trajektórák mentén fellépő valós gyorsulás, sebesség és út-dő függvényeket. A közlekedés hálózat állapot-modellből kndulva analtkus megoldást adtunk a hálózat tetszőleges trajektóráján a trajektóra-rányú folytonos sebességfolyamatok felírására. A módszer fgyelembe vesz a teljes hálózaton a forgalomrányító lámpák tényleges működését, a vezetők reakcódő-késedelem dejét és a valós forgalm folyamatokat. Az így nyert valós sebességfolyamatok karaktersztkus hatását - a Mchelberger féle spektrum-torzulást - fgyelembe vettem a sztochasztkus útproflok előállításnál, amelynek meghatározó jelentősége a függőleges jármű-dnamkánál van. A módszer ugyancsak fgyelembe vesz a teljes hálózaton működő valós forgalomrányító lámpák működését, a vezetők reakcódő késedelem dejét és a valós forgalm folyamatokat s. A vzsgálatok szempontjából, az így nyert valós gyorsulásfolyamatok hatása, meghatározó jelentőségű a függőleges és hosszrányú jármű-dnamkánál. A hálózat állapot-modellből kndulva, ugyancsak analtkus megoldást adtunk a hálózat tetszőleges trajektórán, a trajektóra-rányú folytonos gyorsulásfolyamatok felírására s. A módszer ugyancsak fgyelembe vesz a teljes hálózaton működő valós forgalomrányító lámpák működését, a vezetők reakcódő késedelem dejét és a valós forgalm folyamatokat s. A vzsgálatok szempontjából, az így nyert valós gyorsulásfolyamatok hatása, meghatározó jelentőségű a függőleges és hosszrányú jármű-dnamkánál. Irodalom R. Arendt (2011) "Smulaton nvestgatons of shp power systems," n Envronment and Electrcal Engneerng (EEEIC), th Internatonal Conference on, 2011, pp K. L. Butler, M. Ehsan, and P. Kamath, (1999) Matlabbased modelng and smulaton package for electrc and hybrd electrc vehcle desgn, IEEE Trans. Vehcular Technol., vol. 48, no. 6, pp , Nov O. Derbel, T. Péter, H. Zebr, B. Mourllon and M. Basset (2012) Modfed Intellgent Drver Model, Perdoca Polytechnca-Transportaton Engneerng 40/2 (2012) do: /pp.tr web: tr Onlne: ISBN Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás 61

6 ISSN (onlne verson); ISSN (paper verson) O. Derbel, T. Péter, H. Zebr, B. Mourllon and M. Basset (2013) Modfed Intellgent Drver Model for drver safety and traffc stablty mprovement, 7.IFAC Symposum Tokyo 2013 szept AAC2013/detals.html Organzed by: Internatonal Federaton of Automatc Control,Techncal Commttee on Automotve Control (IFAC-TC7.1) pp, k anyag. Do: SaB2.3 S. Fazekas, T. Peter: (2012.1) 3D Traffc vsualzaton FIRST SCIENTIFIC WORKSHOP of Doctoral Schools Faculty of Transportaton Engneerng and Vehcle Engneerng, BME (Budapest, Aprl 25, 2012) pp Do: KJK K4, ISBN Fazekas Sándor, Péter Tamás (2012.2) 3D modellt alkalmazó szoftverrel a nagyméretű hálózatokon, Innovácó és fenntartható felszín közlekedés konferenca (IFFK-2012). Konferenca helye, deje: Budapest, Magyarország, Budapest: Óbuda Egyetem, Paper 13. pp (ISBN: ) W. Gao et al., (2005) Hybrd powertran desgn usng a doman-specfc modelng envronment, n Proc. IEEE Vehcle Power Propulson Conf., Chcago, IL, Sep. 2005, pp Lakatos István (2007) Effect of valve tmng on exhaust emsson, 8th Internatonal Conference on Heat Engnes and Envronmental Protecton. 214 Balatonfüred, Magyarország, Balatonfüred: BUTE Department of Energy Engneerng, pp (ISBN: ) Lakatos István (2010), Instaconer üzemállapotú motorteljesítmény-mérés görgős járműfékpadon, McroCAD 2010, F Secton: XXIV. Internatonal Scentfc Conference, Mskolc, Mskolc Egyetem Innovácós és Technológa Transzfer Centrum,2010.pp Flud and Heat Engneerng (ISBN: ) Dr. Lakatos István (2001) Modern emsson test of desel engnes n Europe, Symposum on Euroconform Complex Retranng of Specalsts n Road Transport. 460 p. Budapest, Budapest: BME, pp In: Péter T Luenberger (1979) Introducton to Dynamcs Systems, Wley, New York, 1979 T. Nord (2006) "Voltage stablty n an electrc propulson system for shps," Peter, T. and Basset, M. (2009): Applcaton of new traffc models for determne optmal trajectores, pp Sessons 1 Automaton and Mechatroncs. (1-C-1 Sstem Modellng and Control). Oct.21-Oct.23, INTERNATIONAL FORUM ON STRATEGIC TECHNOLOGIES (IFOST 2009) HoChMnh Cty Unversty of Technology, Vertnam. Péter, T. (2012.1) Modelng nonlnear road traffc networks for juncton control, Internatonal Journal of Appled Mathematcs and Computer Scence (AMCS), 2012, Vol. 22, No. 3. pp DOI: /v Péter and Bokor J (2011) New road traffc networks models for control, GSTF Internatonal Journal on Computng, vol. 1, Number 2. pp DOI: _ _ February 2011 Péter T, and Bokor J (2010.1) Research for the modellng and control of traffc, In: Scentfc Socety for Mechancal Engneerng,33rd Fsta-World Automotve Congress: Proceedngs, Budapest, Magyarország, Budapest: GTE, pp (ISBN: ) Péter T, and Bokor J (2010.2) Modelng road traffc networks for control. Annual nternatonal conference on network technologes & communcatons: NTC Thaföld, pp Paper 21. (ISBN: ) Péter, T. and Szabó, K. (2012) A new network model for the analyss of ar traffc networks. Perodca Polytechnca- Transportaton Engneeerng 40/1 (2012) DOI: /pp.tr Péter Tamás (2012.2) Paradgmaváltás, amely elvezetett a globáls közút hálózat működésének leírásához és a dnamkus modell létrehozásához, Innovácó és fenntartható felszín közlekedés konferenca (IFFK-2012). Konferenca helye, deje: Budapest, Magyarország, Budapest: Óbuda Egyetem, Paper 3. pp (ISBN: ) Peter, Fülep and Bede (2011) The applcaton of a new prncpled optmal control for the dynamc change of the road network graph structure and the analyss of rsk factors, 13th EAEC European Automotve Congress 13th-16th June Valenca SPAIN Socety of Automotve Engneers (STA), pp (ISBN: ) D. Radan (2008) Integrated control of marne electrcal power systems, P. Struss and C. Prce (2004) Model-based systems n the automotve ndustry,ai Mag., vol. 24, no. 4, pp , Wnter Varga I. and Bokor J. (2007) New Approach n Urban Traffc Control Systems, Perodca Polytechnca ser. Transp. Eng., Budapest, Hungary, 2007, Vol. 35. No 1-2. pp Onlne: ISBN Copyrght 2015 Budapest, MMA. Edtor: Dr. Péter Tamás 62