Logisztikai költségek

Átírás

1 1 Logsztka ek Vállalat állandó logsztka ek Logsztka teljesítménytol függo ek Logsztka teljesítmény okozta veszteségek Teljes logsztka ek Logsztka teljesítmény hánya okozta ek Vállalat állandó logsztka Termékorentált logsztka Folyamatorentált logsztka 1. termékre vonatkozó logsztka r. termékre vonatkozó logsztka Logsztka folyamatok e Termelés vagy szolgáltatás folyamatok e 1. terméksorozatra vonatkozó logsztka r. terméksorozatra vonatkozó logsztka 1. logsztka folyamat logsztka p. logsztka folyamat logsztka 1. termelés folyamat logsztka s. termelés folyamat logsztka 1. termékegységre vonatkozó logsztka r. termékegységre vonatkozó logsztka Σ FF Σ FT Σ Κ Τ Teljes logsztka I., Szállítás ek számítása Egyszerű járat: B F L S = ks 1 L, ha a fajlagos nem függ a rakomány tömegétől, S = ( ks1 + ks 2 Q) L, ha a fajlagos függ a rakomány tömegétől, Q a szállított mennység, S1, S2 fajlagos ek.

2 2 Gyűjtőjárat: B 1 Q 1 l 1 B 2 Q 2 l 2 B 3 Q 3 l 3 F ( l + l + l ) + k [ Q ( l + l + l ) + Q ( l + l ) Q ] S = ks s l 3 II., Logsztka teljes koncepcó Logsztka teljes ek: = A + p k= 1 w LPk + LVk k= 1 A - Logsztka állandó ek, LP - Logsztka teljesítmények e, p LV - logsztka teljesítmények hányából származó veszteségek, w - 1. Logsztka állandó ek A befektetett logsztka teljesítményektől függően fennállnak (pl.: raktárak épületfenntartás e). 2. Logsztka teljesítmények e Mnden komponense jelentősen függ: a logsztka rendszer kválasztásától, a logsztka rendszer rányításától, a logsztka műszak állapotától. 2.1., Rendelés ek Függnek a rendelések számától, beszállítók számától, nformácós rendszer fejlettség fokától

3 3 2.2., Be- és kszállítás ek: S Függnek a be- és kszállított mennységtől, az áru térfogatától, alakjától, egyéb tulajdonságától, az alkalmazott szállítás módtól, a szállítás távolságoktól, alkalmazott szállítóeszköztől, segédeszközök, annak automatzált fokától, az nformatka rendszer képítettségétől. 2.3., Raktározás, tárolás ek Függnek a készletek átlagos mennységétől, az átlagos tárolás dőtől, a tárolt áru térfogatától, alakjától és tulajdonságatól, az áru értékétől, az alkalmazott tárolás módtól, a raktár, tárolóhely belső elrendezésétől, méretétől, a kszolgáló berendezések típusától, automatzáltság fokától, az alkalmazott tárolóeszközök típusától, a raktár nformatka rendszer képítettség fokától. 2.4., Üzemen belül szállítás ek Függnek az egyes relácókban szállított mennységektől, a szállított anyag térfogatától, alakjától, tulajdonságatól, az egyes relácókban lévő szállítás utak, szállítás pályák hosszától. 2.5., Rakodás ek Függnek a rakodás helyeken a rakodásra kerülő áruk mennységétől, tárfogatától, forgalmától, tulajdonságatól, az alkalmazott rakodóeszközöktől, azok megfogó szerkezetetől, automatzáltság fokától, a rakodás pontok elhelyezkedésétől, szntkülönbségétől, a szükséges mozgáskoordnáták úthosszától, az alkalmazott tehermegfogó szerkezetek számától a kapcsolódó nformácós rendszer fejlettség fokától. 2.6., omssózás, osztályozás ek Függnek a komssók fajtájától, az egyes fajták mennységétől, komssókban szereplő tételek számától, a komssózásra kerülő áruk méretétől, formájától, tulajdonságatól, a komssózásnál használt eszközöktől és azok automatzáltság fokától, osztályozásra kerülő árucsoportok számától, mennységétől,

4 4 osztályozásnál alkalmazott osztályok számától, az osztályozásra kerülő termékek méretétől, alakjától, tulajdonságatól,, az osztályozó tér kalakításától, az alkalmazott osztályozó berendezések kalakításától, automatzáltság fokától, a komssózáshoz, osztályozáshoz kapcsolódó nformácós rendszer fejlettség fokától, 2.7., Csomagolás, egységrakomány-képzés ek Függnek a csomagok, egységrakományok méretetől, formájától, mennységétől, csomagoló anyagtól, egységrakomány-képző eszköz típusától, az alkalmazott csomagoló gépektől, csomagolásoktól, egységrakomány-képző eszközöktől, a csomagoló anyagok, egységrakomány-képző eszközök újrahasznosításától, a kapcsolódó nformácós rendszer fokától. Megjegyzés: mnden logsztka teljesítmény kapcsolódó nél számításba kell venn: a felhasznált anyagmozgató eszköz, berendezés használatának ét, a felhasznált nformatka eszközök használat et, a logsztka rendszer működtetés, rányításához szükséges személyek béret és járulékként, egyes logsztka nél fellépő sajátos (pl. csomagoló anyag, tárolt anyag, forgóeszköz lekötöttsége). Példa a logsztka teljesítménytől függő számításra Műveletköz szállítás (adott dőszakra vonatkozk): MS = MSB + r m n ' ' '' ( k jkl jkq jk + k l + k τ jk ) jk jk jk k= 1 j= 1 = 1 MSB a műveletköz szállításban résztvevő személyek bére és pótléka, q jk az -j relácóban áramló k-adk anyagmennység, l jk a rakott egységek megtelt úthossza az -j relácókban a k-adk anyagnál, k jk Ft fajlagos szállítás m kg ' az -j relácókban k-adk anyag szállításához kapcsolódó üres l jk egységek úthossza, k jk Ft az üres járatok fajlagos e m τ az -j relácóban működő berendezések működés deje k-adk jk anyagnál, '' k a fajlagos működés ek jk Ft ó

5 5 3. Logsztka teljesítmények hányából származó veszteségek e Veszteségek lehetnek termelő berendezések állásdeje, optmáls készletsznt felett készletek, hosszú átfutás dők, anyagáramlás eszközök rossz terhelés és dőben khasználása, mnőségromlás, keveredés, kszállítások késése, környezet káros hatások, bztonság készletek hánya. Példák a logsztka teljesítmény hányából származó veszteség- számítására a., Az osztályozó és készáru raktározás rendszer nem megfelelő színvonalából származó veszteség: VH = β Z CS β a téves kszállítások hányada az -edk terméktől, Z az -edk termékből kszállított tételek száma, Cs egy hbás tétel kcseréléséhez tartozó ek az -edk terméknél. b., Termelés kesésből származó veszteség a technológa berendezésnél: = k VT o T k o logsztka teljesítmény hányából (nem érkezk dőben az anyag, vagy nem vszk el dőben az anyagot) az -edk berendezésnél dőegység alatt termelt nyereség, T V -edk technológa berendezésnél a logsztka teljesítmények hányából az állásdő. III. Tevékenység alapú logsztka számítás Tevékenység alapú ek lehetnek: termékorentáltak, folyamatorentáltak. Mndkét változatnál közös ek: A képített logsztka rendszer fenntartás e. A logsztka teljesítménytől független: állandó ek Épület fenntartás ek: épület, karbantartás, fűtés, vlágítás, vízellátás stb. o raktárak, tárolóhelyek, o termelő- és szolgáltató folyamatok épületenek logsztka folyamatok végzésére eső hányada, o anyagmozgató gépek, berendezések karbantartást végző épületek, o logsztka rányítás rodá.

6 6 Logsztka tevékenységre használatos utak, rakodóhelyek fenntartás e Anyagmozgató gépek, berendezések karbantartás e Logsztka eszközök, berendezések automatzácós e Logsztka rányítás általános e Termékorentált logsztka ek Termékfenntartáshoz kapcsolódó logsztka ek: logsztka rendszer fejlesztésére, logsztka rendszer rányítására. Terméksorozathoz kapcsolódó logsztka ek: (A termék egy sorozatára vonatkozó, a sorozatban lévő darabszámtól független ek) Beszerzés logsztka: az anyagok, alkatrészek, szerelvények: o rendezés e, o beszállítás e. Termelés logsztka: o sorozat átállásával kapcsolatos logsztka ek, o a sorozat egészére vonatkozó logsztka ek: o szállítás, o rakodás, o tárolás, o nformácó áramlás, o rányítás, o újrahasznosítás. Elosztás logsztka: o értékesítés, o kszállítás, o tárolás, o rányítás és nylvántartás. Termékegységre vetített logsztka (Azok a logsztka ek, amelyek arányosak a termék darabszámával) Beszerzés logsztka: rakodás, raktározás, egységrakomány képzés-bontás e, rányítás és nylvántartás e. Termelés logsztka: technológa folyamaton belül szállítás e, rakodás e, műveletek között, munkahely tárolás e, munkahely kszolgálás e, komssózás, csomagolás, egységrakomány képzés-bontás e, termelés logsztka rányítás és nylvántartás e.

7 7 Elosztás logsztka: késztermék tárolás e, késztermék komssózás e, késztermék rakodás e, késztermék elosztás rányításának és nylvántartásának e. Újrahasznosítás logsztka: hulladékok összegyűjtésének e, hulladékok tárolás e, hulladékok feldolgozás helyére való szállítás e, rányítás és nylvántartás e. Marketng logsztka: beszerzendő anyagok packutatás e, késztermékek értékesítésével kapcsolatos packutatás e. Termékegységre vetített év logsztka ráfordítás : A = α TF TS E + + n + N N N 5 A = A ν = 1 ν TE α közös ből -edk termékre jutó hányad, N az -edk termékből az évben gyártott mennység, N az -edk termékből az évben gyártott sorozatok száma. Termékre vetített év logsztka + = α A + TF + n TS + N TE A teljes logsztka : r a gyártott fajták száma. = r T = 1 Folyamatorentált logsztka ek öltségtípusok: közös logsztka ek, folyamatorentált ek. = A + m j= 1 F j

8 8 F j - a j-edk folyamat év logsztka e, M - a logsztka folyamatok (részfolyamatok száma). Jellegzetes logsztka folyamatok e anyag, alkatrész, szerelvény, eszközrendelés e, beszállítások e, az egyes raktárak teljes raktározás folyamatának e, technológa folyamatok között szállítás és rakodás e, az egyes technológa folyamatok belül logsztka e, csomagolás, egységrakomány képzés-bontás e, késztermék kszállítás e, késztermék értékesítés e, újrahasznosítás logsztka e. Fedezetszámítás módszere és a logsztka teljesítmények és ek hatása a fedezetpontra Egyszerűsített modell: öltség: = A +k V V A állandó, k V fajlagos k V =állandó V termelés volumen A = A0 + AL és k V =k V0 +k VL A és k n logsztka ll. tényleges, A0 és k V0 logsztka ekkel csökkentett és fajlagos. Árbevétel: A=k B V k B =k B0 +k BL k B =állandó k BL logsztka teljesítménnyel arányos fajlagos árbevétel, k B0 logsztka teljesítménytől független árbevétel. Nyereség: N=A-

9 9 N = ( k B k v ) V A Fedezetpont: A +k V V=k B V V 0 = k B A k V Logsztka teljesítmények és logsztka ek befolyása a fedezetpontra Logsztka teljesítmény növekedése: növel az árbevételt, a logsztka et: változatlan: L - VL =0, növekszk: L - VL >0, csökken: L - VL <0, Logsztka változásának hatása, ha az árbevétel nem változk:

10 10 Logsztka változatlan, logsztka teljesítmény változk: Fedezet pont vzsgálata szakaszosan változó ek esetén: Lépcsős függvény Több fedezet pont adódk. Szakaszonként változó fajlagos Csak egy fedezet pont adódk.

11 11 Csökkenő fajlagos árbevétel. Szakaszosan változó fajlagos árbevétel Növekvő fajlagos árbevétel. Vásárlás : Ismertesse a logsztka típusokat V H Q

12 12 B Q az egyszerre beszerzett mennység. V függ: árufajtától, beszállítótól, mnőségtől. Szállítás : Szállított mennység S H Q Szállítás távolság

13 13 Tárolás : R R T 0 Tárolás : T = k T * R * T 0 A fajlagos tárolás k T függ: az áru értékétől, az áru méretétől, formájától, különleges kezelés módtól. Rakodás : R = ( k R1 + k R2 * Q)* TC * N k R1 a rakott mennységtől független fajlagos (Ft/perc), k Ft R2 a rakott mennységtől függő fajlagos ( ), kg * perc Q rakodásra kerülő tömeg, C T rakodás cklusdő, N rakodások száma.

14 14 Belső szállítás e: BS = T r m n ' 0 * ( kbs * lj + kbs * lj * q jk jk jk ) k = 1 j= 1 = 1 k a szállított mennységtől független fajlagos az -j relácóban a k-adk BS jk Ft terméknél ( ), m*sec ' k BS jk a szállított mennységtől függő fajlagos az -j relácóban a k-adk terméknél ( Ft m * kg *sec kg q jk dőegység alatt szállított mennység ( ), sec T 0 szállítás cklusdő. Csomagolás : ), = CSA a csomagolóanyag e, + k * T CS CSA CS CS R, Ft db T CS egy csomag csomagolás deje, k Ft CS fajlagos csomagolás, sec R csomagoló anyag. Szállítás eket meghatározó tényezők Jellegzetes fajlagos szállítás ek: Ft k S1 = egy km-re jutó, km k Ft = S 2 t * egy tonna km-re jutó. km

15 Szállítás et befolyásoló tényezők: szállítás mód (vasút, közút, víz, lég, kombnált szállítás), szállítás közben az átrakodások száma (pl.: vámolás), a szállítópálya állapota, a szállítópálya hossza, járművek tömeg-, lletve térfogat khasználása, üresjárat úthosszak, jármű dőben khasználása, járművek állásdeje a rakodóhelyeken. 15