Marketing 1. Mi a marketing? Alapfogalmak: A kifejezés a XX. század elején jelent meg először az Egyesült Államokban, a piaci mechanizmusok gyors fejlődésének idején. A "to market" ige jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni. A marketing alapjait tekintve ma is a piachoz kötődő fogalom, jelentése azonban az elmúlt évszázad során sokat módosult. Tartalma kibővült, s ez a folyamat még ma sem zárult le, valójában erre sincs egységesen elfogadott definíció. A marketing olyan dolog, amit még a piaci kofák is csinálnak, legfeljebb nem tudnak róla, hogy azt csinálják... A marketing nagy mágusa Philip Kotler meghatározása alapján: A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik. A marketing tágabb értelemben a marketing egy olyan vállalati tevékenység, ami a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat. A fogyasztói igényt az innováció révén befolyásolhatja, jó példa erre a világ vezető márkaértékét előállító Apple. Szűkebb értelemben a marketing egy eszközrendszer, melynek végső célja a vállalat profittervének teljesítése az összes elérhető és releváns marketingeszköz alkalmazásának segítségével. A marketing a cserekapcsolatok optimalizálására törekszik: a fogyasztók igényeinek kielégítésével; széleskörű információs bázis kialakításával; a piachoz való alkalmazkodással és/vagy annak befolyásolásával; a versenytársakénál jobb megoldások fel, illetve kitalálásával; az összehangolt piaci tevékenységek révén elérhető piaci részesedés és profit növelésével.
A marketing szakaszai: 1. Helyzetelemzés (kínálat, kereslet elemzése, SWOT, piac, versenyanalízis) 2. Termék meghatározása (vonzerő és turisztikai kínálat, package) Mit? 3. Célok és stratégiai politika (konszolidációs, minőségfejlesztő, expanziós, diverzifikációs) image meghatározása Miért? 4. Piacszegmentáció és pozicionálás (a turisztikai piacon a termék elhelyezése, a célcsoport és a piaci pozíció meghatározása) Kinek? Hol? Mennyiért? 5. Promóció, marketingkommunikáció 6. Marketing eszközök kiválasztása marketing mix (5P+3P, termék, ár, elosztás, promóció, ember + fizikai megjelenítés és folyamat + koordinálás) Hogyan? A helyzetelemzés fajtái: SWOT analízis (Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek feltárása) 3 audit: érték audit (kínálat felmérése, kapcsolatrendszer felmérése mivel rendelkezem?) imázs audit (potenciális üzleti partnerek, szakmai, politikai szereplők, helyi lakosság, turisták véleménye alapján mérhető fel milyennek látnak?) tevékenység audit (marketing tervek és megvalósulásuk értékelése, kommunikációs csatornák felmérése, média analízis mit teszek most?) piac és versenyelemzés (kereslet felmérés, kik a fogyasztóim és melyek a főbb jellemzőik, milyenek a piaci trendek, kik a versenytársak adott régióban, adott termék, vagy szolgáltatás vonatkozásában) módszerei: Primer kutatások (elsődleges információk begyűjtése, elemzése, értékelése), eszközei lehetnek a kérdőív, mélyinterjú, brain storming (ötletbörze), workshop Szekunder kutatások (másodlagos/meglévő adatforrások elemzése, értékelése)
A termékünk meghatározása: A termékhez kapcsolódnak: alapszolgáltatások (szállás, étkezés, szórakoztatás, tájékoztatás, egyéb szolgáltatások, pl: higiénia és közbiztonság, intézményrendszer) infrastrukturális szolgáltatások (közlekedés és egyéb infrastruktúra, pl: áram, víz, szennyvíz, hulladék) vendégszeretet A turisztikai termék jellemzői: bemutatható látogatható szolgáltatás kapcsolható hozzá a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó piacon értékesíthető garantálható állandóság Szolgáltatás jellemzői: elválaszthatatlanság (helyhez kötött, ott és akkor fogyasztom, azaz a szolgáltatás a fogyasztás pillanatában jön létre, lásd koncert, túravezetés) megfoghatatlanság (élményt vásárol a turista, ezért fokozott szerepe van a bizonyítéknyújtásnak (pl.: ajándéktárgy, belépőjegy, fotó stb.)) ingadozás (függ attól, hogy ki, mikor, hogyan, hol nyújtja) romlékonyság (nem tárolható, rugalmatlan, a mai előadás üres székeit holnap nem adhatom el) csomagot ad el (termékek, szolgáltatások meghatározott csoportját, összességét) Fentiek miatt a szolgáltatás része maga a szolgáltatást nyújtó személy, ezért a marketingmix elemei között az emberi tényező külön, hangsúlyosan megjelenik.
Termékfejlesztés: Szorosan kapcsolódik az adott térség fejlesztéséhez, a turisztikai kínálat komfortjának emelése, új kínálati elem létrehozása, kapcsolódó szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése stb. (pl.: kikötő létesítése, férőhely bővítés) Vonatkozhat kizárólag piaci szolgáltatások fejlesztésére is. (Pl.: örökségi séták idegenvezetéssel, vagy műtárgymásolatok értékesítése új szolgáltatás kifejlesztése és piacra vitele) szolgáltatás típusú tevékenység. A termék meghatározása, jellemzői, a kínálati csomag összeállítása. Mit nyújtok? A turisztikai termékválaszték: Szélesség: a kínált termékcsoportok száma (pl.: tengerparti üdülések, városnéző utak, sítúrák, hajóutak stb.) Mélység: az egyes termékcsoportokba tartozó termékelemek száma (pl.: hányféle tengerparti üdülést kínálunk) A választék egy adott időszakra vonatkozik, megújításának periódusa függ a termék jellegétől is. Pl.: piramisok, mint örök attrakciók, kapolcsi művészetek völgye fesztivál évtizedes attrakció, szálláshelyeknél több évtizedes időhorizont, vendéglátás az étlapot akár szezononként is megújítják. Arculatépítés: A márka: Egy tartósan jó minőségű termék, vagy szolgáltatás az idők folyamán fogalommá válhat a vásárlók körében. Az előállító számára fontos, hogy termékét könnyen azonosítani tudják a fogyasztók, erre a célra pedig valamilyen egyértelműen megkülönböztető jelzést kell alkalmaznia. A márka előnyei: azonosít (pl.: Hilton, TUI stb.) stabil minőségre utal
állandó árat biztosít biztonságot jelent (segít kiküszöbölni a választás kockázatát) széles körben hozzáférhető márkahűséget alakít ki, hosszú távú piacot jelent saját szegmenst hoz létre a piacon (a jó márka kialakítja a maga törzsközönségét) Arculat és imázs: Az arculat az a kép, melyet termékünkről, szolgáltatásunkról sugallni szeretnénk, az imázs pedig, amely a fogyasztóban él. Az arculat része természetesen maga a termék, minőségi jegyeivel, az eladó viselkedésével, megnyilvánulásaival, és a csomagolás, azaz a termékhez, céghez kapcsolódóan megjelenő grafikai jegyek, szimbólumok összessége. Az arculat grafikai jegyeit arculati kézikönyvben foglalhatjuk össze, ez segít az egységes kép kialakításában, és az arculati elemek következetes használatában. A promóciónak, a rendezvényeknek, a sajtómunkánk mind ezt az arculatot kell erősítenie, a marketing rendező elve lesz. Elvárások az arculattal szemben: egyedi, megkülönböztető értéket képvisel megfogható, ábrázolható, elmesélhető az adott emlékre, helyre, társaságra valóban jellemző Az arculat a piacon relatív versenyelőnyt testesít meg. Piacszegmentáció és pozícionálás Fogyasztói magatartás a turizmus piacán Kotler 7O modellje Kik alkotják a piacot? (Occupants, vevők) Mit vásárolnak? (Objects, termékek) Miért vásárolnak? (Objectives, célok) Kik vesznek részt a vásárlásban? (Organizations, szervezetek) Hogyan vásárolnak? (Operations, műveletek) Mikor vásárolnak? (Occasions, alkalmak)
Hol vásárolnak? (Outlets, boltok) Kik az adott szolgáltatás tipikus vásárlói? Kik a mi vevőink, vane valami, ami megkülönbözteti őket a nagy átlagtól? lakossági piac szervezeti piac (vállalatok, intézmények) Magánfogyasztók esetén leggyakrabban a következő tényezőket szokás vizsgálni: A küldő ország, régió, az egy főre jutó jövedelem, keresők száma a családban, a lakóhely típusa, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, járműpark, fizetett szabadság ideje. Mit vásárolnak? E vizsgálat keretében arra kapunk választ, hogy melyek a legkelendőbb termékeink, megfelele a kínálati struktúránk az aktuális piaci igényeknek. Miért vásárolnak? Mi az utazási motíváció alapján adhatunk választ erre a kérdésre, pl.: önmegvalósítás: kalandturizmus, esztétikai szükségletek: művészeti turizmus, kognitív szükségletek örökség turizmus, nyelvtanulás, megbecsülés szakmai üzleti utak, incentive turizmus, valahová tartozás etnikai turizmus, vallási turizmus, biztonság egészségturizmus, fiziológiai szükségletek: üdülőturizmus, 4S. Ki vesz részt a vásárlásban? magánutazók egyedül magánutazók társaságban hivatás, vagy konferenciaturisták, incentív utazók (szervezeti turizmus) Hogyan vásárolnak? A turisztikai termék vásárlása alapvetően az ún. problémamegoldó vásárlás kategóriájába tartozik, jellemzője, hogy hosszas megfontolás, több ajánlat beható vizsgálata, érték/ár elemzés előzi meg. Sok az egymással helyettesítő termék, alacsony a márkahűség, a fogyasztó annál az irodánál fog vásárolni, ahol több információt, készségesebb segítséget kap. Kisebb értékű turisztikai termék esetén előfordulhat a hirtelen ötlettől vezérlet, ún. impulzusvásárlás is (pl.: koncert, mozi, étterem, a turista a kiválasztott desztinációban kiszúr magának valami kellemes programot, illetve last minute vásárlás)
Mikor vásárolnak? az utazás tényleges ideje (Évente hányszor utaznak az adott piac tagjai? Mely évszakokban utaznak? Egyegy alkalommal mennyi időre utaznak?) a vásárlói döntés meghozatalának ideje, azaz a vásárlás és a tényleges utazás időkülönbsége, az a két tényező, amelyekre figyelnünk kell. Hol vásárolnak? közvetlenül a szolgáltatónál utazásszervező vállalkozás irodájában utazási ügynökség irodájában online vásárlások A fenti négy kategórián belül hogyan oszlik meg a forgalom: térben (a négy lehetőség, illetve a különböző irodák között) időben (az előzetes, illetve a szolgáltatáskori vásárlások aránya) pénzben (a forgalom, költségek és a jutalék megoszlása a csatornák és irodák között) Az így kapott válaszokat az elosztási rendszer kimunkálásánál használjuk fel a marketing munkában. Ha fenti szempontok feltérképezésével megismertem a turisztikai piac vásárlóinak körét, akkor ebből a lehetséges kosárból ki tudom választani, azaz pontosítani tudom az általam kínált termék, szolgáltatás potenciális fogyasztóit, azaz el tudom végezni a piacszegmentációt. Nincs piaca az olyan terméknek, amelyet mindenki szeret egy kicsit, csak az olyannak, amelyet valakik nagyon szeretnek. A szegmentáció szintjei: tömegmarketing (pl.: Ford T modell, Coca Cola, McDonalds ), lényege az egész piac számára ugyanazt kínálja szegmentációs marketing a fogyasztói piacot homogén csoportokra bontjuk, és az egyes csoportoknak igényeiknek megfelelően eltérő szolgáltatás, terméket kínálunk (pl.: szálloda csillagok száma, elhelyezkedés szerint, utazások sí utak, városnéző körutak, vendéglátás) mikroszegmentáció (szegletmarketing, a nagy piaci szegmensek tovább bonthatók a
fogyasztói ízlés alapján, a vendéglátásban a legjellemzőbb) A turizmus piacára jellemzőek a mikroszegemensek, így például a szinglik, az eemberek, bioés ökobeállítottságúak, egészségorientáltak, extrém sportok kedvelői. A marketingmix: A marketingeszközök különböző kombinációit jelenti, amelyeket a vállalat a különböző piaci helyzeteken alkalmaz. Szokták 4Pnek is nevezni (product, price, place, promotion), a vállalat célkitűzései elérésére használ az adott piacon. A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a vállalati stratégiának és céloknak megfelelően, a versenytársaknál jobban. Általában a marketingterv utolsó, befejező részének tekintik, és néhány hónapra/ évre tervezik (középtávú). A. A termék A vállalat kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is ide soroljuk. Tevékenységek: Terméktervezés, fejlesztés / Termékpozicionálás, termékek bevezetése és kivonása / Termékkutatás tehát egy termék életciklusának minden meghatározó mozzanata. A termékmenedzsment két fő területe a terméktervezés és a termékmarketing. A termékmenedzsment nemcsak a terméktervezést, és a termékmarketinget, hanem a programmenedzsmentet és a projektmenedzsmentet is magában foglalja. B. Értékesítés politika a hely Hogyan juttassák el a termékeket az előállítás helyétől a vásárlás/felhasználás helyére? Hogyan optimalizálják a forgalmazást? Ha tudom, hogy mit kínálok és kinek, akkor meg tudom határozni, azt is, hogy hol teszem hozzáférhetővé a terméket, szolgáltatást a turizmusban ez a következő módon néz ki: nagyker : utazási irodák, és ügynökségek értékesítés elővételben, csoportosan kisker : turisztikai szolgáltatók (pl.: szállásadó, borász, vendéglős), értékesítés helyben, és/vagy online
Az egyik póluson ott találjuk az inkluzív turistát, aki mindent készen csomagban szeret megvásárolni, a másik véglet az egyéni turista, aki ragaszkodik hozzá, hogy maga állítsa össze turisztikai termékét. Az elosztási rendszer funkciói: megnövelni azoknak a szolgáltatás helyszínétől távoli helyeknek a számát, ahol a termék megismerhető, megvásárolható a termék értékesítésének megkönnyítése még az előállítás előtt tanácsadás és segítségnyújtás a turisták számára kiegészítő szolgáltatások nyújtása (pl.: kocsibérlés) a turisták panaszainak kezelése, problémáik megoldása marketingadatok szolgáltatása C. Ár Árpolitika Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan árat kell megállapítani / képezni, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Tevékenységek: Költségvizsgálatok /Fogyasztói árelfogadás/ Árpolitika és ármeghatározás/ Költségtérítések, hitelek, engedmények/ Árérzékenységvizsgálat. A turisztikai termék, szolgáltatás árának meghatározásához az alábbi lehetőségek, vagy azok valamely kombinációja áll rendelkezésre: törvényi szabályozás (pl.: múzeumok esetében, a vasárnap családoknak ingyenes, illetve iskolás és nyugdíjas kedvezmények rendszere, csoportos belépők) konkurencia árai alapján meghatározott árak amit a piac elbír (lefölözés) minőség alapú árképzés (magasabb árhoz, magasabb minőséget kapcsol) differenciálhat (pl.: az idegenvezetés esetében nyelvek szerint, szezon szerint, elhelyezkedés szerint, komfort szerint, piaci szegmens szerint)
költség alapú árképzés nem jellemző csomag ár egyéb turisztikai szolgáltatásokkal összekapcsolt ár (pl.: napijegy, vezetett túra, egyedi termék) D. Promóció (Ösztönzéspolitika) Marketingkommunikáció Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Arra a tapasztalatra épül, hogy nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordíott pénz, sok profit), ha van kereslet a termékre, ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (a reklám, a vásárlásösztönzés (sales promotion) a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations). Tevékenységek: Reklám, PR, eladásösztönzés/ Kommunikációs elvek és követelményeik/ Reklámpiac intézményi háttere (ügynökségek, reklámhordozók, auditálók stb.)/ Reklámhatás és elemzése. Ahhoz, hogy tudjuk, mit üzenjünk potenciális vásárlóinknak, ismernünk kell a rólunk és termékünkről kialakult imázst, melyet ismertségi (sose hallott róla nagyon jól ismeri) és kedveltségi skálán (nagyon kedvezőtlen nagyon kedvező) is mérhetünk. A kommunikáció célja az, hogy a fogyasztóban az ismertség érzésének kialakításától eljuttassuk őt az elfogadásig, illetve végső soron cselekvésre (vásárlásra) késztessük. Attól függően, hogy a fogyasztó a figyelem, érdeklődés, vágy, cselekvés mely szakaszában van, változik az üzenet tartalma és természetesen, az alkalmazott marketing eszközök köre is. Miután a turizmusmarketing elsősorban szolgáltatásmarketing, ezért a klasszikus 4P (a termékből kiemelve) az alábbiakkal egészül ki: ember (a szolgáltatást nyújtó ember, a szakmai felkészültségével, pszichikai, fiziológiai jellemzőivel a termék részévé válik) folyamat (a turista bekapcsolása az eladásba animáció túravezetés, játékok stb.) fizikai megjelenítés (környezet, színek, anyagok, hangulat, zene stb.) koordinálás (programok, tevékenységek koordinációja, jellemzően a desztinációmarketing feladata)
Marketing a 21. században: online marketing Az online megjelenésnek, online marketingnek a jelentősége az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt. Számos olyan online eszköz létezik, melyek nem csak olcsóbbak, de sokkal hatékonyabbak a hagyományos offline megjelenéstől. Előnyei: A megjelenés módja menet közben változtatható Az egyik, és legfontosabb előnye az online megjelenésnek, hogy bármikor, menet közben is változtathatóak az egyes weboldalak, hirdetések, tájékoztató anyagok, promóciók, és számos olyan dolog, melyet egy nyomtatott magazinnál, szórólap, vagy televíziós reklám esetén nem tehetünk meg. Vegyük példának, hogy rendelkezünk egy saját weboldallal, és egy éppen futó aktuális promócióval. Ha úgy érezzük nem teljesen sikerült elérni célközönségünket, elírtunk valamit, vagy csak egy sokkal célravezetőbb, új ötletünk támadt, bármikor változtathatunk hirdetésünk, weboldalunk grafikai megjelenésén, annak szövegezésén. Ugyanezt egy nyomtatott szórólap esetében, melyből legyártottunk x darabot, már sokkal költségesebben tehetjük meg, nem beszélve a többletmunkáról, és időről. Valós idejű adatokat láthatunk Az online megjelenés esetében lehetőségünk van valós idejű monitoring szolgáltatás igénybevételére, akár egy weboldal, vagy kampány esetén is. Ezek alapján már jóval előbb észlelhetjük azt, hogyan teljesítünk az elképzeléseinkhez mérten, majd erre az eredményre reagálva döntően befolyásolhatjuk, hogy kampányunk sikerrel, avagy sikertelenül zárul. A célközönség könnyebben elérhető, jobban szűrhető Kampányunkat sokkal konkrétabban, határozottabban tudjuk testre szabni, ezáltal megcélozni azt a közönséget, akit elsődlegesen szeretnénk elérni. Lehetővé válik a kor, nem, lakhely, fizetés, és számos egyéb feltétel által behatárolni azokat az embereket, akikből potenciális ügyfeleink lehetnek Változatos módszerek A hagyományos megjelenéssel szemben, az online megjelenés, és online marketing számos lehetőséget nyújt. Megjelenhetünk egyszerűen csak egy weboldalon, hirdetésekben, közösségi oldalakon, email kampányokat szervezhetünk, hírleveleket
küldhetünk ügyfeleink, oldallátogatóink részére, így egyszerűbben, gyorsabban tájékoztathatjuk őket az éppen aktuális kedvezményekről, árakról, szolgáltatásokról. Azonnali konverziós képesség Az online megjelenés másik fontos előnye, hogy bármikor szert tehetünk új ügyfelekre. Weboldalunkon keresztül érdeklődők sokasága találhat meg, akár azonnal ajánlatot tudnak kérni, melyekből akár aznap üzlet, és szerződés születhet. Ez a nyomtatott, és egyéb médiumok segítségével, sokkal több idő, pénz, és energia ráfordításával kivitelezhető. A turizmus az interneten is teljesen máshogy működik, mint más szolgáltatások. Érdemes direkt ehhez értő keresőoptimalizáló specialistát keresni hozzá, meg kell tanulni a nyelvezetet, a felhasználói szokásokat. Összességében elmondható, hogy az utazási piacon a mobil, a közösségi keresés és a helyben szolgáltatott tartalmak a kulcstényezők. A szabadidős célú utazók 66%a, az üzleti utazók 59%a használja a keresőmotorokat. A légitársaságok oldalai a második leglátogatottabbak, őket követik a hotelek oldalai. A desztinációs oldalak is népszerűek (40%, illetve 32%). Utóbbiak népszerűsége abból fakad, hogy összeköttetésben vannak a szakma többi oldalával is (hotelek, légitársaságok stb.) és olyan információk gyűjtőoldalai, amelyekre az utazók igényt tartanak egy utazás megtervezéséhez. Felmérések alapján 2013re az okostelefonok száma meghaladja a számítógépekét. Minden tartalomszolgáltatónak, aki látható szeretne maradni az online közönség számára, következő fejlesztésként az oldalak mobilokra történő optimalizálását kell megvalósítania. A mobilról történő foglalások száma a 2008ban mért 20 millióról 2010re 200 millióra növekedett. Közösségi média A közösségi média szerepe mára vitathatatlanná vált. A felhasználók közel 50%a nyilatkozta, hogy nagymértékben befolyásolta utazási döntését az, hogy megnézhette barátai ismerősei nyaralási képeit. Egy a Sheraton Hotels & Resorts által végzett tanulmány szerint a megkérdezettek 64%a azt nyilatkozta, hogy használták már a közösségi médiát utazásaik megtervezéséhez. A fiatalok körében ez a szám csak nőtt. A válaszadók közel 60%a utazásai alatt a közösségi médián keresztül tartja a kapcsolatot barátaival, családjával. Telefonhívás helyett is inkább közösségi profiljukon osztják meg élményeiket. Utazás közben egy órában
akár többször is belépnek fiókjukba. Facebook A közösségi oldalak közül jelenleg a Facebookról szól a legtöbb hír, elemzés. Annak ellenére, hogy úgy tartják, a Facebook csökkenti a valóságban történő kapcsolattartást, a megkérdezettek 54%a nyilatkozta, hogy a Facebook hatására látogatták meg külföldi ismerőseiket. A csoportos utazások megszervezésében is növekedő szerepe van a Facebooknak. Google A Google az Internet egyik üstököse, rohamléptekben jelentkezik újdonságokkal. A kereső (Google), filmmegosztó (YouTube), térképes (Google Maps, Google Earth) szolgáltatások után a cég elindította az új közösségi portálját, a Google+ béta (korlátozott felhasználó számára elérhető) verzióját, amivel megpróbálja elcsábítani a felhasználókat a Facebooktól. Az új közösségi média természetesen tartalmazza és integrálja a Google termékek zömét, de emellett a felhasználók könnyen csoportokba rendezhetik a kapcsolataikat. Twitter A Twitter egy olyan ismeretségi hálózat és mikroblogszolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket, egymásnak szánt üzeneteket írjanak (csiripeljenek), legfeljebb 140 karakter hosszúságban. Az üzenetek elküldhetők SMSben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a Twitter APIt használó programokon vagy webes szolgáltatásokon keresztül. A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal kézbesíti azoknak a felhasználóknak is, akik erre feliratkoztak. 10 ből 8 Twitter felhasználó úgy gondolja, hogy a cégek válaszai sokkal megbízhatóbbak, mint az átlag felhasználóké, és 10ből 6 felhasználó azt akarta, hogy a cég válaszolja meg a kérdéseiket. Azok a brandek, amelyek ténylegesen válaszoltak a felhasználók által feltett kérdésekre, lojalitást és vásárlókat szereztek maguknak. A felhasználók 60% azt nyilatkozta, hogy inkább azt a brandet követik, amelyik válaszolt nekik, 64% pedig azt, hogy inkább attól a brandtől fog vásárolni.
LinkedIn A LinkedIn egy szakmaiközpontú közösségi oldal, egyfajta online önéletrajz. Felhasználóinak száma 2011re elérte a 100 milliót. Az erős szakmai jelleg miatt a turisztikai ágazatban elsősorban a hivatásturizmus területén használható közösségi felület.
Ellenőrző kérdések: 1. A marketing fogalma? 2. A marketing szakaszai? 3. Mik a turisztikai termék jellemzői? 4. Mik a márka előnyei? 5. Mely elvárásaink lehetnek az arculattal szemben? 6. Mi a marketingmix, és melyek a fő részei fejtse ki! 7. Mit tud az árpolitikáról? 8. Mik az online marketing előnyei? 9. Mutassa be a különböző közösségi média fajtákat! Ajánlott irodalom: Aktuális online turisztikai trendek Magyar Turizmus Zrt. emarketing Iroda http://www.marketinggum.com/twitterstatistics2011updatedstats/ http://yearinreview.twitter.com/en/whojoined.html http://press.linkedin.com/about Philip Kotler Marketing Menedzsment Műszaki kiadó Budapest 2001 http://www.pannoniantourism.hu/htmls/tananyagok1.html?gid=191&id=663