AZ EGRI BOROK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI PIACON

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY AZ EGRI BOROK MEGJELENÉSE A NEMZETKÖZI PIACON BUDAPEST, 2009 KÉSZÍTETTE: Birinyi Eszter 2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezetés...4 2. Borpiaci kitekintés...6 3. A magyar borgazdaság helyzete...9 3.1. Az Egri Történelmi Borvidék...12 4. A magyar borok külkereskedelme...17 4.1. Az Európai Uniós exporttámogatások rendszere...22 4.2. A borexportot ösztönző és támogató szakmai szervezetek...23 5. Az Egri Borvidék borexportja...25 5.1. A Borvidék exporttevékenységének kialakulása...25 5.2. Az Egri Borvidék legnagyobb exportőreinek tevékenysége...27 5.2.1. Vitavin Kft....27 5.2.2. Egri Csillagok Zrt....32 5.2.3. Monarchia Borászat...35 5.2.4. Ostoros-Novaj Bor Zrt...41 5.3. A borászatok exporttevékenységének összehasonlítása...56 6. Az export elősegítése hazánkban és az Egri Borvidéken...58 7. Következtetések, összegzés...64 8. Mellékletek...67 8.1. Táblázatok jegyzéke...67 8.2. Ábrák jegyzéke...67 8.3. Képek jegyzéke...68 9. Felhasznált irodalom...69 3

1. Bevezetés A bor az egyik legegyedibb élelmiszeripari termék: nincs még egy olyan étel vagy ital, amely ilyen sokszínű lenne, amelyet ennyire befolyásolna a fajta, a földrajzi eredet, a termelő vagy akár az adott évjárat. Történelmünket végigkísérte a bor, szorosan beleivódva a bort termelő és kedvelő emberek mindennapjaiba, kultúrájába és vallásába, amely népszerűségéből a mai napig sem veszített. A kelet-európai országok közül Magyarországot tekintik az első számú bortermelő országnak, amely a minőségi borok készítése terén nagy hagyományokkal bír. Hazánk kedvező klimatikus feltételekkel rendelkezik: a rövid, hideg tél és a hosszú, napsütéses nyár tökéletes alapot teremt a bortermelés számára. A változatosság a magyar borok egyik legfőbb erénye: hazánk a klasszikus borfajták teljes skáláját átfogja a könnyű fehér boroktól kezdve, a testes vörösborokon át a természetes édes borokkal bezárólag. A szőlőfajtákban is nagy változatosság mutatkozik, hiszen a magyar és nemzetközi fajták egészséges egyensúlyban vannak jelen a borkészítésben. A hazai szőlő- és borszektor nemcsak gazdaságilag fontos, hanem kulturális, gasztronómiai és társadalmi szerepe is jelentős. A szőlővel és borral kapcsolatos tevékenység a magyar társadalom szinte valamennyi rétegét érinti, beleértve a nagy borászati üzemeket, a családi vállalkozásokat és azokat a kistermelőket is, akik kedvtelésből foglalkoznak vele. A magyar mezőgazdaság bruttó termelési értéke a KSH 2007. évi adatai szerint 1655 milliárd Ft volt, amelyhez a szőlőtermesztés 89 milliárd Ft-tal járult hozzá. Ez 5,4 % annak ellenére, hogy a szőlőterületek Magyarországon az összes terület 1 %-át teszik ki. Magyarországon 100 ezer hektár első osztályú szőlőtermelésre alkalmas terület van, hazánk éves bortermelése 4,2 millió hektoliter, melyet a 22 történelmi Borvidéken érlelnek. A magyar termelők számára a legfontosabb a hazai piac ellátása, hiszen itt adják el a megtermelt bor háromnegyedét. A bor mint külkereskedelmi termék azonban egyre komolyabb szerepet játszik Magyarország számára is. Hazánknak jó esélye van arra, 4

hogy visszaszerezze a rendszerváltás következtében elvesztett piaci részesedését a külföldi piacon. A jó minőségű, kedvező áron eladható magyar borok versenyképesnek bizonyulnak az Európai Unió tagállamaiban és az Unión kívüli harmadik országok piacán is. Évente nagyjából 600-800000 hektoliter magyar bor kerül külföldi forgalomba, ezzel a 8 10. helyet foglaljuk el a világranglistán. Dolgozatomban a hazai bortermelő vidékek közül az Egri Történelmi Borvidék exporthelyzetét szeretném bemutatni, illetve a benne rejlő lehetőségeket feltárni. Azért választottam ezt a témát, mert én is az Egri Borvidéken élek, családommal hosszú évek óta foglalkozunk szőlőtermesztéssel, emellett a Borvidék egyik legnagyobb borászati cégénél, az Ostoros-Novaj Bor Zrt.-nél eltöltött szakmai gyakorlat hozzásegített ahhoz, hogy nagyobb betekintést nyerjek e témában. Szakdolgozatom célja, hogy felhívjam a figyelmet a kiváló minőségű és világhírű egri borok exportjának fontosságára, valamint bemutassam azokat az exportösztönző módszereket, amelyek segítik boraink nemzetközi piacra jutását. Emellett az motivál, hogy megkeressem, milyen további lehetőségekkel lehetne bővíteni az Egri Borvidék kivitelét, valamint az abból származó bevételt. Dolgozatom főként az egri borexportőr cégek tevékenységére terjed ki, amelyek elemzését követően kívánok ötleteket adni az export fejlesztésére a térségben. A dolgozat elkészítésénél főként nyomtatott és elektronikus adatbázisokra, illetve információs forrásokra támaszkodtam, valamint primer adatgyűjtésre is alkalmam nyílt a személyes interjúk készítése során. Az interjúalanynak felkért borászati vezetők, kereskedők és termelők egyéni véleményeikkel gazdagították dolgozatomat. 5

2. Borpiaci kitekintés A világ szőlőterülete 7,5 millió hektár, bortermelése 280 300 millió hektoliter körül alakul időjárástól függően, amely növekvő tendenciát mutat. A világon egy személyre eső elfogyasztott bor mennyisége azonban 3,6 literre apadt a tavalyi év végére. 1 Mivel a nagy bortermelő országokban is évről évre mérséklődik a kereslet miközben az amerikai, dél-afrikai és az ausztrál konkurencia erősödik túltermelés jelentkezik a bor világpiacán. A borfelesleg kialakulása pedig többek között a termelői árak csökkenéséhez vezetett. Ha a jelenlegi tendenciák tovább folytatódnak, a túltermelés mértéke 2010-re elérheti az éves termelés 15 %-át. A túlkínálat megfékezésére hozta létre az Európai Unió a termelési szabályozásokat. Az állandó piactámogatási intézkedések köztük a lepárlások állandó lehetőséget biztosítanak az eladhatatlanná vált borfelesleg számára. A világ szőlő- és bortermelő országaiban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le. Az utóbbi években a szőlőterületek nagysága csökkent, míg a bortermelés fejlődése jelentősen felgyorsult. Előtérbe kerültek a minőségi elvárások, valamint az eredet- és minőségtanúsítási rendszer, s tovább erősödött a környezetmegóvás igénye is. 1. ábra: A világ szőlőterületeinek megoszlása a kontinensek között (2005) 1 www.deluxe.hu (letöltés: 2008.08.13.) Forrás: FAO 6

A szőlőterületek 55 %-a Európában található, így az öreg kontinensen terem a világ bortermelésének közel 60 %-a. Ez a részesedés az 1990-es évek elején még 65 % volt, azóta viszont a kontinensen folyamatosan számolják fel a termőterületeket. Az 1. ábra szemlélteti, hogy az európai államok birtokolják a szőlőterületek többségét, a második helyen pedig Ázsia áll, megelőzve Dél-Amerikát. Az ázsiai országok közül a legdinamikusabban fejlődő bortermelő állam Kína, annak ellenére, hogy szakértők szerint a kínai borok közel 90%-a mondható rossz minőségűnek. 2. ábra: A szőlőterületek megoszlása az EU 27 tagállama között (2007) Forrás: Eurostat Az európai kontinens és benne az Európai Unió tagállamai játsszák a főszerepet a bor világpiacán. Az európai államok közül három vezető bornagyhatalom emelkedik ki: Franciaország, Olaszország és Spanyolország, amelyek együttesen a teljes mennyiség harmadát termelik meg, de jelentős még Németország, Portugália, Görögország, Románia, Bulgária, Horvátország és Magyarország bortermelése is. Hazánk a szőlőterületek megoszlása alapján a 8. helyet foglalja el, megelőzve Ausztriát, Szlovéniát, Szlovákiát, Görögországot és Csehországot. Érdekes tény, hogy az újonnan csatlakozott Románia és Bulgária jelentős szőlőművelésre alkalmas területtel rendelkezik, hiszen a két bortermelő ország együttesen a területek 8 %-át birtokolja. A bortermelés jelentős szerepet tölt be a Közösség mezőgazdasági össztermelését tekintve, részesedése 5,3 %-ot tesz ki, bár fontossága tagállamonként változó. Az Európai Unió bortermelése a 2007. évben 170 millió hektoliter volt, amelynek közel 7

50%-a minőségi bor, 40 %-a asztali bor és 10 %-a tájbor. Az elmúlt öt évben az EU bortermelése átlagosan 178 millió hektoliter volt, melynek értéke több mint 16 milliárd Euro. A két újonnan csatlakozott tagállam, Románia és Bulgária belépésével ez a mennyiség 7 millió hektoliterrel nőtt. A Közösség fogyasztása stabilnak mondható: a 2004-2007-es időszakot tekintve az EU tagállamaiban összesen 130 millió hektoliter bort fogyasztottak. Ha ezt a mennyiséget egy uniós polgárra levetítjük, akkor évente 28,8 literes átlagfogyasztást kapunk. A minőségi bor iránt világszerte egyre nagyobb az igény, a fogyasztók rendkívül sokféle termék közül választhatnak. Az elmúlt évben az Európai Unió tagállamai 12,7 millió hektoliter bort importáltak harmadik országokból. A legnagyobb importőr Ausztrália, amely az import közel 30%- át tudhatja magáénak. A második legnagyobb beszállítónak Chile számít 23 %-kal, őt követi Dél-Afrika 18, valamint az USA 17 %-kal. Az uniós tagországok közül Németországban fogyasztanak a legtöbb harmadik országból érkező bort, az import bor 11 %-át. Az EU kifelé közös vámmal, a Közösségen belül szabad forgalommal működik. Az EU tagállamai között lebonyolított kereskedelem 43 millió hektoliter bort érint. A borexport az EU-n kívüli harmadik országokba 17,8 millió hektoliterre nőtt. Az Unió a világ borpiacának nem csak legnagyobb termelője és fogyasztója, hanem exportőre is. Ezt a pozíciót azonban jelentősen gyengíti az a tény, hogy a közösségi borkivitel lassan növekszik, míg az import az utóbbi tíz évben megduplázódott. 3. ábra: Az Európai Unió legfontosabb exportpiacai (2007) Forrás: Bor és Piac magazin, saját ábra 8

A Közösség országai a megtermelt bor 27 %-át, azaz 46 millió hektoliter bort szállítanak az Amerikai Egyesült Államok piacára, 21 %-át pedig a legnagyobb területű európai országba, Oroszországba (3. ábra). Ezek után kiemelkedő a svájci, kanadai és japán kivitel is. Az exportált mennyiség legnagyobb részét (14 millió hektoliter bort) a már említett bornagyhatalmak Franciaország, Spanyolország és Olaszország szállították ki harmadik országokba. 2007-ben a legnagyobb arányban Bulgária kivitele növekedett, hiszen termésének 23, 4 %-át értékesítette külföldi piacokon. 2 Az Uniós export nagyobb mértékben nőtt az importnál, így a Közösségnek sikerült megtartani pozitív külkereskedelmi mérlegét. Az export növekedését elsősorban az asztali borok kivitele segítette. Az újvilági borok térnyerése is egyre komolyabb méreteket ölt, így az Amerikai Egyesült Államokban, Chilé-ben, Ausztráliában és Új-Zélandon is nőtt a termelt bor mennyisége az elmúlt évtizedben. A jó minőségű, modern technológiával előállított, mégis alacsony áron eladható újvilági borok pedig az európai termelők rovására tudnak piacot szerezni, amelynek következtében 8 %-kal csökkent a francia borok kivitele. Az újvilági borokat főként a britek, kanadaiak, hollandok, németek és a dánok kedvelik. 3. A magyar borgazdaság helyzete A hazai borágazat helyzetét jelentősen meghatározza a megváltozott piaci helyzet, a külső és belső konkurenciák megjelenése, valamint az új piaci lehetőségek megnyílása a Távol Keleten és a volt szovjet utódállamokban. Az Európai Unió piacszabályozó mechanizmusai és a Közös Borpiaci Szabályozás elemei először a csatlakozás évében, azaz 2004-ben léptek életbe Magyarországon. Hazánk a Közösség tagjaként jogosult és köteles végrehajtani a Közös Agrárpolitika szabályozásait, amelyek többek között a bor behozatalára és kivitelére vonatkoznak. A magyar borágazat helyzetének elemzésénél érdemes a lehetséges és létező előnyöket, hátrányokat, lehetőségeket és az esetleges fenyegetéseket megvizsgálni. Erre kiváló lehetőséget biztosít számomra a Swot-analízis. Az értékelés természetesen csupán 2 Sztanev Bertalan: A 2007. évről számokban, Bor és Piac magazin, 2008/8. szám, Budapest p46-47 9

iránymutató lehet, hiszen nem tudjuk megállapítani, hogy a jelenlegi fenyegetések nem válnak-e a jövőben lehetőségekké, vagy az előnyöket nem-e kellene a kihívások között szerepeltetni. Erősségek: Olcsó inputforrások, elsősorban a föld és a munkaerő szempontjából Több száz éves, elismert hagyományok a szőlőtermesztésben és -művelésben, a borászatban, valamint a borkereskedelem területén Borfogyasztói társadalom A hazai borkülönlegességek (Tokaji Aszú, Egri Bikavér) léte és nemzeti marketing ereje Sajátos klíma a Kárpát-medencében, mely kiváló a fehér- és vörösbor számára egyaránt A magyar borpiac versenypiac Az Európai Unió által nyújtott védelem Gyengeségek: Keleti piacok elvesztése a rendszerváltás során Az ország Borvidékei közötti különbségek (eltérő minőségű borok előállítása) A kutatás-fejlesztés hiánya A technológiai fejlettség nem megfelelő szintje A termelés alacsony hatékonysága Fenyegetések: Új Európán kívüli beszállítók (USA, Dél-Amerika, Ausztrália, Észak-Afrika) megjelenése a Közösség piacán Import borok növekvő behozatala az Európai Unió tagállamaiba 10

A hazai és nemzetközi borfogyasztás csökkenő tendenciája, kedvezőtlen változások a fogyasztói igényekben A borkultúra átalakulása Az EU piacának telítődése Kedvezőtlen és kiszámíthatatlan gazdasági, politikai és kereskedelempolitikai változások Lehetőségek: Az intézményrendszer hatékony működtetése és fejlesztése A nemzetközi kereskedelem akadályainak leépülése Javuló hozzáférés a finanszírozási forrásokhoz (Európai Uniós támogatások) További hazai és külföldi tőke bevonása a borágazatba A költségek alacsony szinten tartásával a nemzetközi versenyképesség fenntartása Erőteljes és hatékony marketing- és reklámtevékenység A termékek és piacok pontosabb differenciálása, pozícionálása A magyar bor helyzete és megítélése felemás, versenyképessége több tényező együttes összehangolásán alapszik. A hazai bor versenyképessége alapvetően az olcsó input erőforrásokon (föld és humán munkaerő) és a kiváló természeti adottságokon alapul. A magyar borgazdaság jelentős mértékben exportorientált, tehát a hazai bortermékeknek a külföldi piacokon versenyhelyzetben kell megállniuk a helyüket. A bor iránti hazai és külföldi kereslet nagymértékben függ a borfogyasztás alakulásától. Jelenleg világszerte csökken a borfogyasztás, amely többek között betudható az életmódbeli változásoknak és az úgynevezett divatváltozásoknak. Magyarországon a kannás borok iránti kereslet évről évre csökkenő tendenciát mutat, míg a palackos bor iránt egyre növekszik. Az aktuális divat hazánkban a vörösborok fogyasztásának kedvez, így a fehérborok iránti kereslet alulmarad a vörösborokéval 11

szemben. A világpiacon kialakult tendencia azonban a fehérborokat részesíti előnyben. A hazai borászatok által értékesített borokról általában elmondható, hogy hipermarketekben és diszkontáruházakban kerülnek eladásra. A hazai kereskedelmi láncok nagy tételben vásárolják fel és értékesítik a hazai borokat, amely árképzésükben is megmutatkozik, hiszen alacsony áron kínálják a magyar nedűket. A beáramló import termékek (olasz, francia, spanyol, bolgár és újvilági borok) is árnyomás alatt tartják a hazai borok árszínvonalát. A növekvő költségek és kiadások miatt a pincészetek azonban kénytelenek árat emelni, ezért a magyar, kiváló minőségű borok hátrányba kerülnek az olcsó, rosszabb minőségű külföldi borokkal szemben. A hazai borágazati verseny a beszállítók és a fogyasztók alkuerejétől függ, hiszen éppen olyan fontos, hogy a borászok mennyiért tudják előállítani boraikat, mint az, hogy a vevők mennyiért hajlandók a termékeket megvenni. A fogyasztók alkuereje egyre növekszik, mert az életmód változásával gazdasági erejük gyarapodik: az egyre bővülő választékból többet válogatnak, jobban megnézik, milyen bort vásárolnak. Az ágazat versenyhelyzetét egyre inkább kiélezi az újonnan belépők betörése a piacra. A helyettesítő termékek sör, szeszesitalok előretörése is fenyegetettséget jelent az ágazat termékeivel szemben. A bort termelők alkuereje a borfelesleg gyarapodásával egyre gyengül. A magyar borgazdaság európai integrációja elsősorban technológiai, szabályozási és technikai téren jelent kihívást. Magyarországnak alkalmazkodnia kell az EU borpolitikájához és a közösségi szinten hozott szabályozásokhoz, amelyek jelentős hatással vannak a nemzetközi borpiac átalakulására. A 2008-ban kezdődő borpiaci reform elsődleges célja a közösségi bortermelési szint csökkentése, ezáltal a piaci egyensúly megteremtése. Így a szakértők szerint versenyképesebbé tehető az Unióban megtermelt bor a világpiacon. A magyar bor jövője tehát az Európai Unió keretén belül dől el, de a nemzetközi borpiac is hozzájárul a versenyképesség növekedéséhez. 3.1 Az Egri Történelmi Borvidék Magyarország Európa tradicionális bortermelő országai közé tartozik, területén 22 Borvidék található. A legtöbb Borvidék nagysága 1000 és 5000 hektár között mozog. A 12

Borvidékek közül három a Nagy-Alföldön fekszik, tizenöt Borvidék található a Dunántúlon és négy Észak-Magyarországon. 3 Az észak- magyarországi Borvidékekhez tartoznak a tokaji (korábban Tokaj-hegyaljai), az egri, a mátrai (korábban mátraaljai) és a bükkaljai térségek. Az észak-magyarországi Borvidékek összterülete 83.450 hektár, melyek közül az egri rendelkezik a második legnagyobb szőlőterülettel. Az Egri Borvidék összterülete 22.200 hektár, melyből 5100 hektár van betelepítve szőlővel. Az egri régió ad otthont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének. 4. ábra: Magyarország borvidékei Forrás: www.archimedia.hu A történelmi Borvidék olyan több települést magában foglaló földrajzi egység, ahol évszázadok óta országos viszonylatban híres bort termelnek. 4 Magyarország egyik legnevesebb borvidéke, az Egri Történelmi Borvidék hazánk északi részén, a Bükk hegység déli lábánál fekszik 6500 hektár területen. 5 Az Eger környéki dombokat már a XIII-XIV. században betelepítették szőlővel, azóta foglalkoznak a régióban szőlőtermesztéssel és borászattal. Számos érték mellett azonban mégis a bor az, mi 3 www.gourmandnet.hu (letöltés: 2008.08.26.) 4 www.egervin.hu (letöltés: 2008.10.20.) 5 www.borportal.hu (letöltés: 2008.09.25.) 13

Eger történelmében a kezdetektől meghatározó értékkel bír. 6 Eger 1987 óta birtokolja a Szőlő és Bor Városa címet, amelyet a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal felhívásán nyert el. 7 A megyei jogú város alatt hatalmas kiterjedésű pincerendszer húzódik, amely kiválóan alkalmas a helyi borok érlelésére és tárolására. A hét pincesor jelentős számú borospincét foglal magában, amelyek körülölelik a várost. A hevesi megyeszékhely legismertebb része a Szépasszony völgy, amely az évszázados borospincékről és pincesorról híres. A völgyben a hazai és külföldi vendégeknek lehetősége nyílik a helyi borok megkóstolására. A legtöbb pincészet borkóstoló keretében mutatja be híres nedűit. Eger és környéke az ország legdinamikusabban fejlődő Borvidéke, ezt bizonyítja a számos egri tájról származó, híres bor, mint például az Egri Bikavér, az Egri Leányka vagy a Debrői Hárslevelű. Annak ellenére, hogy a térség természeti adottságai elsősorban a fehér szőlőfajták termesztésének kedveznek, a Borvidéket mégis az Egri Bikavérként ismert testes, száraz vörösbor tette híressé. A Bikavér többszörös díjnyertes, eredetvédett bor, amely Európában igen nagy hírnévnek örvend. Az Egri Bikavér elkészítéséhez legalább három, a Hegyközség rendtartásában ajánlott szőlőfajta borának háziasítása szükséges. Ezen javasolt fajták: a Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Blauburger, Kékmedoc, Zweigelt, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és a Pinot Noir. A Bikavér összetevői közül egy szőlőfajta aránya sem haladhatja meg az 50 %-ot, valamint egy fajtából legalább 5 %-nyi mennyiséget kell tartalmaznia. A hektáronkénti termésátlag nem haladhatja meg a 13,6 tonnát. A Bikavér mellett a Debrői Hárslevelű és az Egri Leányka is a Borvidék védett eredetű borai közé tartoznak. 8 Az Egri Bikavér a Tokaji Aszú mellett hazánk legismertebb bora. Magyarország eredetvédett borai közül ez az első, melynek tiszteletére 1997-ben az Egri Hegyközség megalkotta a Bikavér kódex -et. A Szekszárdi Borvidéken hamarabb jelent meg a Bikavér, de nem örvend olyan hírnévnek, mint egri társa. Ez máig vita tárgyát képezi a 6 Dr. Nagy Imre: Minden, ami Eger, Egri Borvidékért magazin az egri bor szelleméről 1.szám, Eger, 2006.július, p81 7 www.bormustra.hu (letöltés: 2008.11.14.) 8 Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa: Az Egri Borvidék védett eredetű borainak szabályzata, 2002. ápr. 4., Eger, p5-6 14

két híres Borvidék között. A kiváló bort a minden év július elején tartott Egri Bikavérnapok alkalmával ünneplik a helyi borászok és borfogyasztók. Az Egri Borvidéket híres nedűje után méltán nevezik a Bikavér hazájának. A rendszerváltozást követően az Egri Borvidék hatalmas fejlődésen ment át. Jelentős mértékben növekedett a szőlőültetvények területe, s az újabb borászatok létrejöttével a borok minősége is javult. A Borvidék az egri és a debrői körzetből áll, magában foglalva Eger városát és 17 községet. A debrői körzethez tartozik lakóhelyem, Verpelét is, amely 2005-ben nyerte el a Bor és Nóta faluja címet. Azóta a nagyközség minden ősszel szüreti felvonulással és borkóstolóval egybekötött nótaműsornak ad otthont. Eger olyan jellegzetes környéke hazánknak, amelyen egyaránt jelentős a fehér- és vörösbor előállítása. 9 A XV. századig Egerben csak fehérszőlőt termesztettek, majd a felvásárlási árak emelkedése a kékszőlő ültetésének kedvezett. A magyar vörösborok szerepeltek jobban a kiállításokon és fesztiválokon, ezért is folytatták az egri termelők a vörösbortermelést és értékesítést. Az egri pincékben érlelt borok kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar borok között, ezért a virágzó borturizmus keretében minden évben nagyszámú hazai és külföldi vendég keresi fel a vidéket. Eger környékén a IXX XX. században a fehérborok aránya meghaladta a vörösborfajtákét, mára azonban a Borvidék borösszetétele a következőképp alakul: 70 %-ban vörösbort és 30 %-ban fehérbort termelnek. Az őshonos szőlőfajták közül Kékfrankos szőlőt termesztenek a terület 23,2 %-án, Cabernet Sauvignont 502 hektáron (a területek 10,6%-án), Merlot 420 hektáron, míg Leánykát a szőlőterületek 8,4 %-án, azaz 400 hektáron. A debrői körzetben a legnagyobb területen Hárslevelű és Olaszrizling fehér szőlőfajtákat termesztenek. A Debrői Hárslevelű igazi hungarikum, míg az Egerszóláti Olaszrizling a legnagyobb termőterületen termesztett fehér szőlőfajta. 10 Az 1990-es években megkezdődött a privatizáció: felbomlottak az akkori termelőszövetkezetek, helyettük nagyüzemek, részvénytársaságok és pinceszövetkezetek jöttek létre, valamint újonnan alapított családi vállalkozások és 9 Haraszti Gyula: Egri borok; Kossuth Kiadó, 2003, p15-16 10 www.borportal.hu (letöltés: 2008.09.25.) 15

magáncégek is megkezdték működésüket a térségben. A régióban tevékenykedő borászatok magas minőségű borral látják el a hazai és uniós piacokat. Ezt igazolja, hogy már három egri pincészetvezető is elnyerte a Magyar Bor Akadémia által odaítélt Év Bortermelője címet: 1995-ben Thummerer Vilmos, 1998-ban Gál Tibor, majd 2005-ben Vincze Béla, és a 2008. évi jelöltek között tudhatjuk Dr. Lőrincz György egri borászt is. A régió számos borászata szállítja termékeit az Európai Unió tagállamaiba és harmadik országok piacaira. A Borvidék valamennyi termelőjének célja a térség nemzetközi hírnevének terjesztése, és ezáltal a magyar borok megkopott dicsőségének visszaállítása. Az Egri Borvidék legkiemelkedőbb borászatai az Egri Korona Borház, az Egervin Zrt., a Gál Tibor Pincészet, a Gál Lajos Pincészet, az Egri Csillagok Zrt., a Monarchia Borászat, az Ostoros-Novaj Bor Zrt., Thummerer Vilmos Pincészete és a Varsányi Pincészet. Ha a helyi borászok jól kiaknázzák a vidék lehetőségeit és lépést tartanak a világ bortermelő országaival, a jövőben még több nemzetközi sikerre számíthatnak. Az Egri Borvidékért Alapítvány azért jött létre, hogy elősegítse a régió borainak, borászatainak hazai és nemzetközi elismertségét, valamint az egri borkultúra szintjének emelését. A szervezet anyagi és szellemi erőforrásokkal járul hozzá a Borvidék fejlesztéséhez. Az alapítvány tagjai összefogják a Borvidék marketing és értékesítési feladatait, valamint a helyi rendezvények szervezésében is főszerepet vállalnak. Az Egri Borvidékért Alapítvány új eszközt és borminősítési rendszert hozott létre: a Bikavér Kontrollt, amely által egyértelműen megkülönböztethetővé válik a gyenge minőségű Bikavér a jó minőségűtől. Egyedi Bikavér palackot terveztek, amely mint védjegy alkalmas arra, hogy a fogyasztók egyértelműen választani tudjanak a minőségi és a forgalmi borok között. Erre azért volt szükség, mert a Bikavér túl széles minőségi- és árszegmensben található meg a boltok polcain, amelyek elbizonytalanítják a vásárlókat. Az általuk felállított Top 15 elnevezésű csapat a legsikeresebb és legnagyobb egri borászatokat foglalja magában, akik közreműködésével megalapították az Egri Borkereskedőházat. A Kereskedőház a Borvidék egészének kereskedelmi képviseleteként marketing eszközök segítségével szervezi a térség borászatainak értékesítési támogatását. Kommunikációs politikájukat az Egri bort közvetlenül Egerből vezérelv köré építették. Az alapítvány a helyi és országos borszakmai szervezetekkel együttműködésben végzi munkáját. 16

4. A magyar borok külkereskedelme Magyarország nyitott, exportorientált gazdaság, a gazdasági fejlődés kulcsa az export növekedésében rejlik. A gazdaság áruexportja és importja alkotja a külkereskedelmi mérleget, melynek egyenlege megmutatja, hogyan viszonyul egymáshoz a valutabevétel- és kiadás. Az idei év első hét hónapjában a KSH adatai alapján a magyar külkereskedelmi termékforgalom 100,9 millió Euro többlettel zárt, szemben a 2006-os év passzív mérlegével. A hazai export mértékét leginkább a magyar valuta árfolyama befolyásolja. Ha a hazai fizetőeszköz erős, akkor az exportőrök költségei megnövekednek, amely az export csökkenéséhez, illetve az import növekedéséhez vezet. Ezzel szemben a gyenge hazai valuta az exportösztönzés legfontosabb tényezője. Hazánk szőlő- és bortermelése hosszú időkre nyúlik vissza, mely számos viszontagságon ment keresztül, ám minden nehézség ellenére ma is helytáll. A magyar bor már a középkori gazdálkodásban is fontos kereskedelmi árucikk volt. A XVIII. század közepétől azonban az osztrák gazdaságpolitika adminisztratív intézkedésekkel akadályozta meg a jó minőségű magyar borok külhoni megjelenését. Így a borkereskedelem pangása miatt boraink kiszorultak az európai piacokról. Az 1875-ben megjelent filoxériavész a hazai szőlészetekben nagy pusztítást végzett, majd az első világháború mért súlyos csapást borgazdaságunkra. A világháború után szőlőterületeink csupán egyharmada maradt meg, és a hazánkat korlátozó kiviteli tilalmak miatt borexportunk is csekély mennyiségre szűkült. A második világháború időszakában a szőlő- és bortermesztés színvonalában ismét hanyatlás következett. A mélypontra jutott bortermelés a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikája nyomán indult újra fejlődésnek. A tervgazdaság negyven évében megkezdődött a szőlőrekonstrukció és a borászati nagyüzemek korszerűsítése. A hetvenes években a KGST döntése alapján Magyarország felelt a keleti országok borellátásáért, így kivitelünk fokozatosan nőtt és boraink bekerültek Európa borkeringésének fő áramába. Az évi ötmillió hektoliteres termelés egyharmadát a keleti piacokon értékesítettük. Az 1990-ig tartó időszakban minden borászat állami vagy szövetkezeti keretek között működött. A tervgazdaság a mennyiséget helyezte előtérbe a minőséggel szemben, hiszen a hazai és a keleti piacok ellátásához hatalmas termelési volumenre volt szükség. Magyarország a kilencvenes 17

évek elején jutott túl a politikai és gazdasági rendszerváltáson, amely hátráltatta az európai bortermelő országokhoz való felzárkózást és a borkereskedelembe való integrációt. A rendszerváltás újabb megpróbáltatás elé állította borkereskedelmünket: elveszítettük a szovjet utódállamok hatalmas felvevő piacait, a nemzetközi piacokon pedig eladhatatlanná váltak a rossz minőségű magyar borok. Borexportunk 1992. évi mélypontja után 1996-ig csupán mérsékelten növekedett. Az export elsődleges célja az volt, hogy a magyar pincékben felhalmozódott borfeleslegtől megszabaduljon a gazdaság. A beszűkült külföldi piacok miatt borexportunk azonban 1997-2003 között 44 %-kal csökkent. A lassú, kitartó mélyrepülés a mai napig sem ért véget, hiszen jelenlegi borkivitelünk az egymillió hektolitert sem haladja meg évente. A borkivitel mennyiségbeli csökkenését ellensúlyozza, hogy a külföldi piacokon értékesített magyar borok értéke növekedett, amely tovább ösztönzi az exportforgalmat. A borkivitel mennyisége a palackozott és hordós bort, a szőlőlét, mustot, valamint a pezsgőt is magában foglalja. Az 5. ábra bemutatja, hogyan változott hazánk bortermékeinek kivitele a kilencvenes évek végétől 2007-ig. 1998-ban a borexport mennyisége még 1300000 hl-t tett ki, majd folyamatosan mérséklődött, végül 2003 és 2005 között érte el mélypontját. Az Uniós csatlakozást követő évben (2005) kivitelünk alig érte el a 600000 hl-t. 5. ábra Forrás: KSH, saját ábra 18

2006-ban növekedésnek lehettünk szemtanúi, ekkor összesen 750000 hektoliter bor került a külföldi piacokra. Tavaly közel 10 %-kal csökkent a magyarországi borkivitel mennyisége, értékében azonban mintegy 3 %-kal meghaladta a 2006-os árbevételt. Ez többek között annak tudható be, hogy 2007-ben az export átlagárak 10 %-kal emelkedtek. Az értékbeli növekedésnek köszönhetően pedig a kivitel mennyiségi visszaesése nem ad okot aggodalomra. Reményeink szerint az idei évben a kivitel értéke mellett a mennyiség is növekedni fog, amely jelentősen hozzájárul külkereskedelmi mérlegünk javulásához. Az elmúlt évben Magyarország bortermeléséből 684 ezer hektoliter került külföldi piacokra, amely 9,2%-kal kevesebb az azt megelőző évhez képest. Ugyanakkor a kivitel összértéke 65,5 millió Euro volt, amely meghaladta a 2006-os évi export értékét. Tehát a kivitel mennyiségben nem, de értékben annál inkább növekedett. A külföldre szállított bormennyiség 88 %-a, azaz 601920 hektoliter került az Unió országaiba. A 2007-ben Magyarországon termelt bor és megoszlása Teljes mennyiség = 3 168 000 liter Minőségi bor Tájbor Asztali bor 2 218 000 l 634 000 l 317 000 l 1. táblázat Forrás: Bor és Piac Magazin A fennmaradó 12 %-ot, azaz 82080 hl bort harmadik országok piacain értékesítettük, melynek felét Oroszország vásárolta fel. A hazai bort felvásárló országok élén továbbra is Németország áll, ahová a teljes kivitel 21,5 %-a kerül eladásra, azt követi Csehország 12,6, majd Nagy-Britannia 10,5 %-kal. Oroszország, Szlovákia, Lengyelország, Svédország, USA, Lettország és Kanada is jelentős felvevő piacai a hazai boroknak. Az export bor literre vetített átlagára sajnos még 2007-ben sem érte el az egy Eurót. A Közösség országaiban értékesített magyar borok átlagára 0,9 Euro/liter volt. A Németországba, Szlovákiába és Csehországba szállított bort az átlagárak alatt sikerült 19

értékesítenünk, az Egyesült Királyság volt az egyedüli, amely 1,58 Euro/liter áron vásárolta meg a magyar borokat. A hazai borexport fejlődésének útjában álltak a szocializmus évei és a rendszerváltás folyamata, de sajnos az azóta hatalmon lévő politikai döntéshozók sem hoztak javulást e téren. Az állandó pénz- és tőkehiány, az elhibázott törvényi szabályozások, az elavult technológiai háttér, a borimport előretörése és a borhamisítás elterjedése mind-mind akadályozzák a kivitel kibontakozását és a magyar borgazdaság sikerét. Magyarország bortermelési adatait követően érdemes azt is elemezni, hogy melyek a hazai borok célországai, azaz pontosan melyek azok az országok, amelyek jelentős mennyiségű bort vásárolnak a magyar borászatoktól. 6. ábra Forrás: KSH A legnagyobb mennyiségű hazai palackos bort, az éves export 20 %-át Nagy-Britannia vásárolta fel 2006-ban (6. ábra). Azt követi Németország, amely csupán 4 %-kal maradt alul a szigetországgal szemben. Csehország hazánk harmadik legnagyobb felvevő piaca, amelyet 1 %-os hátrányban Oroszország követ, ahol a borértékesítés számít a legdinamikusabban fejlődő piaci szegmensnek a szeszes italok piacán. Oroszország számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, azonban export szempontból az adminisztratív akadályok, a bürokrácia és a gyenge fizetőképességű orosz cégek támasztanak akadályokat a borok kivitelében. Lengyelország a magyar borok 8 %-át vásárolta fel 2006-ban, amelyet szorosan követ Szlovákia 6 %-kal. 20