Zalakars VÁROS IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA Bevezető Várs Önkrmányzata a felnövekvő generációk társadalmi beilleszkedése érdekében kiemelt fntsságúnak tartja a család és az iskla működési feltételeinek legptimálisabb biztsítását. Különös jelentőséget tulajdnít és támgatja azkat a kezdeményezéseket, prgramkat, amelyek a prevenciót tűzik ki célul, átfgó- kmplex elképzelést fgalmaznak meg, amelyek széles szakmai és társadalmi összefgásn alapulnak. Egy vársnak úgy kell tekintenie a fiatalkra, mint a váltzásk hrdzóira és igazi, valódi erőfrráskra. Egy kncepció azért készül, mert a kncepció témáját képező területtel a jövőben fglalkzni akar a kncepció készítője, és kell egy dkumentum, ami megmndja: az adtt területen a következő időszakban milyen célk vannak,ezek elérése érdekében milyen iránykban van tennivaló. A végső cél természetesen nem maga a kncepció, hanem a kncepció alapján végrehajttt tettek eredménye. Ha az önkrmányzati kncepció tárgya az ifjúság, akkr e társadalmi csprtnak a jövőjét próbáljuk meghatárzni. Az ifjúsági kncepció készítése különleges feladat egy önkrmányzat számára. Hivatals és vállalt feladatai kapcsán ugyan száms metszetben van és lehet rálátása az ifjúság prblémáira, igényeire, de nincs és nem is lehet ezekről kellőösszképe. Ennek száms ka van, amelyek közül kiemelendő, hgy az ifjúság többnyire a kncepciót megalktókhz képest egy másik generáció, amelyikráadásul az érdekeit vársi szinten nem tudja közvetlenül képviselni, ettől aztán mindinkább egy sajáts külön világ lesz. Vannak önkrmányzati kncepciók, melyek érintik az ifjúságéletét is, de alapvetően egy másik knkrét területet szabályznak (pl. lakás-, sprt-,kulturális kncepció) Az ifjúsági feladatk jellegzetesen több ágazatt érintenek illetve ágazat-köziek. Ezen túl részben kötelező feladatk,amelyeket jgszabályk szabnak meg az önkrmányzatk számára, másrészt önként vállalt önkrmányzati feladatk. A várs ifjúsági kncepciója kidlgzása srán illetve az elfgadtt kncepcióban az Önkrmányzat a jgszabályk és az önkrmányzati kncepciók ismeretéből indul ki és nem ismétli az abban fglaltakat. Az ifjúság ez a 15 29 év közötti generáció a kncepció szempntjából többféleképpen is taglható lenne. Adódik a legegyszerűbb felsztás: két nagykategória: azk, akik még ktatási intézményekben tanulnak, és azk, akik már az isklapadkból kikerültek, felnőtt életüket megkezdik, családt alapítanak,dlgznak, vagy munkanélküliek. Taglhatók egészségi szciális állapta szerint (egészséges és beteg, tvábbá szciálisan hátránys helyzetű vagy jó szciális körülmények között van) egyedül álló vagy családs. Szüleikkel élnek szülőktől külön de egyedülállóan szülőkkel együtt, és új családjukkal közös háztartásban, vagy külön háztartásban,egy fedél alatt. Az ifjúsági krsztályt a középisklás krtól a felnőtté válásig, vagyis 15-26(29) éves krig határzhatjuk meg. (Másutt: ifjúsági krsztály: 13-22 éves krig, fiatal felnőtt krsztály: 23-35 éves krig.) Ezen belül tvábbi differenciálással a zalakarsi adatk a következők: Zalakars várs összlakssága 2140 fő ( 2008.12.31 állapt szerint)
ifjúsági krsztály fiatal felnőtt krsztály 15-22 éves krig (159 fő) 22-26 éves krig (114 fő) ebből 15-18 évesek száma 78 fő 19-29 évesek száma 270 fő Összesen 348 fő, (192 férfi-156 nő) az összlaksság 16,26 %-a. A kncepcióban beszélni kell a fiatalk szükségleteiről arról, hgy mik azk, amiket ki kell elégíteniük. A fiatalk szükségletei: - elemi szükségletek (család, táplálkzás, lakás, ruházat, egészséges természeti és nrmális társadalmi környezet) - tanulás, szellemi-, testi fejlődés - szakma, hivatás megszerzése - pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés - családalapítás - önálló lakáshz jutás - megélhetés, tisztes jövedelem - társas élet, kapcslatk, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció,regenerálódás - plitikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel,szerepvállalás Az érettségi után a tehetséges fiatalk elkerülnek a vársból és egyetemen, főisklán szereznek diplmát illetve a megfelelő intézményekben szakképesítést. E képesítések megszerzését követően cél, hgy közülük minél többen térjenek vissza. Az eltávzttakból akkr lesznek visszatérők, ha itt munkahelyet illetve lakhatási lehetőséget találnak, tvábbá minél több lyan szlgáltatást, ami a mindennapkhz szükségesek. A tanulmányaik befejezése után a helyben maradók dlgzni kezdenek, családt alapítanak. Rájuk majdnem ugyanazkat kell elmndanunk, mint az előző kategóriánál: munkahelyet illetve lakhatási lehetőséget,szlgáltatáskat kell hgy találjanak. A fiatalk életének szervezése rendkívül kényes feladat. Először is: a fent felsrltak között igen kevés lyan van, ahl az önkrmányzatnak közvetlen beavatkzási lehetőségei vannak. Az ifjúság a társadalmn belül önálló szubkultúrával bíró speciális csprtként létezik. A krsztály jellemzője, hgy infrmális csprtkra, baráti társaságkra taglódik. Mindezekből következik, mind a krsztályn belüli, mind a társadalm többi rétegével való kmmunikációban nehézségek vannak. Szükség van tehát a kmmunikációs csatrnák tudats építésére, valamint a krsztály képviselőinek lehetőséget kell adni a helyi újságban való publikálásra, esetleg ifjúsági ldal szerkesztésére. A kncepció alapelvei: Az ifjúság új értékek hrdzója, teremtője, jelentős erőfrrás. Alapvető fntsságú a fiatalság demkratikus közéleti szcializációja, és részvétele a kncepció megvalósításában. Az Önkrmányzat épít: -a hatálys önkrmányzati kncepciókban fglaltakra; -a civil szervezetek illetve krsztályi szervezetek és csprtk
együttműködésére; Meghatárzó elv az önrendelkezés alapelve, amelynek értelmében az Önkrmányzat, csak az ifjúsági krsztályk intézményes képviselőinek egyetértésével hz rájuk vnatkzó döntéseket. A 15-29 éves krsztályk tagjait szervezetten a Karsi Ifjak Köre (23 fő) reprezentálja. A Kncepciót az Önkrmányzat a fenti alapelvek betartásával kétévenként felülvizsgálja, Hsszú távú célk, feladatk: Az önkrmányzat legfntsabb feladata hsszú távn a munkahelyteremtés elősegítése, mely a jól képzett fiatalk megtartására irányul. Kedvező lakásfeltételek kidlgzása, lcsóbb árfekvésű lakásk kialakítása. Középisklai képzés megteremtése Művelődési és szórakzási lehetőségek biztsítása. Egészségügyi helyzet szinten tartása. Sprtlási lehetőségek megtartása,bővítése. Alkhl- és drgprevenció. Középtávú célk, feladatk: Munkahelyteremtés: Egy település megtartó erejének a legfntsabb eleme a munkahelyek létesítése, melynek elősegítése az önkrmányzat egyik legfntsabb feladata. Fnts a már meglévő vállalkzásk megtartása, de az újak beindításáhz is meg kell teremteni a feltételeket. Minden pályázati és egyéb feltételt ki kell használni a munkahelyteremtés érdekében. Az Önkrmányzat feladata, hgy segítse a vállalkzásk létrejöttét, idetelepülését, annak érdekében, hgy minél több fiatal dlgzhassn és családt alapíthassn Lakáshelyzet: Az Önkrmányzat saját lehetőségeit megvizsgálva építési telkek,lakásk építésével,kialakításával bővítse a lakáshz jutást. Első lakáshz jutó fiatalk támgatása.
Oktatás: Az önkrmányzat ktatási kncepciója, az ktatás önkrmányzati minőségirányítási prgramja, a várs nevelési-ktatási intézményeinek pedagógiai, valamint minőségirányítási prgramjai megfelelő kncepciót nyújtanak az e területen jelentkező feladatkra. Egészségmegőrzés: Meg kell őrizni az egészségügyi alapellátás jelenlegi színvnalát, nagybb súlyt kell fektetni az egészségmegőrző és megelőző prgramkra, szűrővizsgálatkra. Fel kell mérni a fiatalk alkhl, drg stb. veszélyeztetettségi helyzetét, melynek ismeretében intézkedési tervet kell kidlgzni. Az egészségügyben dlgzók vállaljanak nagybb szerepet az ifjúság egészségmegőrzésében, felvilágsításában. Közművelődés Fnts feladat az ifjúság művelődés iránti igényeinek, flyamatainak feltárása, fejlesztése. A szabadidő haszns eltöltéséhez tvábbra is lehetőségek biztsítása művészeti közösségek fenntartásával, szakmai háttér biztsításával. Az ifjúság érdeklődésének megfelelő klubk, tanflyamk működéséhez, szervezéséhez megfelelő lehetőséget kell biztsítani a Közösségi Házban. Az ismeretterjesztés területén az ifjúság érdeklődésének, prblémafelvetésüknek megfelelő előadáskkal segítse a közművelődési intézmény a tájékztatást. Többféle vetélkedővel, versennyel segítse az egyéni megmérettetést és kibntakztatást. A közművelődés intézménye segítse elő a fiatalk igényeihez, életkri sajátsságukhz, skrétű gndlatiságukhz igazdó prgramk szervezését, melyek a kultúra alapértékeit hrdzzák. Meg kell ismertetni a fiatalkkal a helyi társadalm értékeit, hagymányait és az európai kultúrában elfglalt helyünket. Törekedni kell arra, hgy bevnjuk a fiatalkat az ünnepi lét kultúrájának áplásába, a vársi ünnepi rendezvények prgramjainak megvalósításába.
A gyrsan fejlődő infrmatikai társadalmban való eligazdást, az ifjúság tanulását, szakmai fejlődését segítse a Vársi Könyvtár skrétű és értékes könyvállmányával és a flyamatsan bővülő infrmatikai szlgáltatáskkal. Sprt Cél az, hgy az itt felnövekvő nemzedék a kultúrán keresztül is kötődjön vársáhz, a művelődés és szórakzás lehetőségei pedig segítsék felnőtté válását, emberi kiteljesedését. Önkrmányzatunk jelenleg is rendelkezik hatálys sprtkncepcióval, melynek felülvizsgálata 2008-ban megtörtént Az abban fglaltaknak megfelelően kiemelt figyelmet kell frdítani az ifjúság sprtlási lehetőségeinek a biztsítására a meglévő lehetőségek jbb kihasználására. Frrásk felkutatásával javítani és bővíteni szükséges a sprtlás feltételrendszerét. Közösségi színterek kialakítása A fiatalk önszerveződése alapjaiban eltér a civil szerveződésektől. Különösen fnts, hgy közösségi terüket saját maguk uralják, ahl nem kell saját viselkedési szabályaiktól jelentősen eltérni. Erre egy közművelődési intézmény teljes mértékben nem alkalmas, de megfelelő átalakítással, szervezéssel biztsítható az ifjúság számára is megfelelő közösségi tér kialakítása. Ez a tervekben szereplő új Közösségi Ház épületében valósítható meg. Rövid távú célk, feladatk: Közösségfejlesztés: Ahhz, hgy az ifjúsági munka jól működhessen a fiatalk aktív közreműködésével, legfntsabb, hgy lyan képzést kapjanak, mely által képesek lesznek erre a feladatra. Ez nem egyszerű és hsszabb időtartamt vesz igénybe. Az ifjúság által megbíztt vezető legyen jelen és működjön közre az ifjúságt érintő döntések előkészítésében, kapcslódjn be a képviselő-testület munkájába. Az ifjúságplitikai kncepcióban fglalt feladatk krdinálásáhz, szervezéséhez a végrehajtásban való közreműködéshez szükségszerű ifjúsági krdinátr megbízása. Az ifjúsági krdinátr feladata: Szervezi és elősegíti a településen működő frmális és infrmális ifjúsági szervezetek tevékenységét és krdinálja azkat.
Elősegíti az Alktmányban, a gyermekeket és az ifjúságt érintő jgszabálykban rögzített jgk és kötelességek megismertetését és érvényre juttatását. Támgatja és elősegíti az ifjúság önszerveződését. Kezdeményezi és krdinálja a fenti tevékenységet érintő megyei, reginális, rszágs és nemzetközi szintű kapcslatkat. Összekötő kapcs az Önkrmányzat és az ifjúsági szervezetek között, képviseli mindkettő érdekeit, egyeztet közöttük. Fnts, hgy az ifjúsági referens lyan személy legyen, akit a fiatalk elfgadnak, tekintélye van, megérti és kezelni tudja prblémáikat. A kncepcióban fglalt feladatk megvalósítása csak a fiatalk aktív közreműködésével érhető el. Szükséges, hgy fiataljaink bekapcslódjanak a várs közéletébe annak érdekében, hgy önmaguk helyzetén javítani tudjanak. Fnts, hgy a ma fiatalságát megtanítsuk a feladatk megldására, ehhez aznban a képviselő-testület, a bizttságk, a várs intézményei összehanglt tevékenysége szükséges. Az ifjúság életszférái: 1. Oktatás, képzés 2.Szabadidő, kultúra, sprt 3. Egészség, életmód mentálhigiéné, szciális igények 4. Érdekérvényesítés, érdekképviselet 5. Pályaválasztás, munkavállalás 6.Lakáshz jutás 7.civil szervezetek, nemzetközi kapcslatk 1. Oktatás, képzés Zalakarsn egy általáns iskla található, középisklába döntően (mintegy 80 %) Nagykanizsára járnak a tanulók. A településen krábban vltak elképzelések középiskla,sőt főiskla létesítésére is,jelenleg ezek a tervek lekerültek a napirendről. A Várs Önkrmányzata csatlakztt a hátránys helyzetű felsőktatási hallgatók, illetve a felsőktatási tanulmánykat kezdő fiatalk támgatására létrehztt Bursa Hungarica Felsőktatási Önkrmányzati Ösztöndíjpályázathz. A Hazavárunk prgram a lakóhelyük és a tanintézmény közötti utazási költségek részbeni megtérítését szlgálja. A felsőfkú végzettséget szerző fiatal felnőttek többsége aznban ritkán tér vissza szülővársába, ezért a helyi önkrmányzatnak külön figyelmet kell frdítania a jövőben a fiatal diplmás réteg megtartására, visszacsalgatására, elsősrban a fglalkztatási és a lakásszerzési támgatáskkal
2.Szabadidő, kultúra, sprt A Közösségi Ház szabadidős és kulturális tevékenységekkel támgatja a fiatalk önkifejezését és kreativitását szlgáló kezdeményezéseket, az isklai és isklán kívüli szabadidős tevékenységeket, a hagymányáplás megteremtését biztsító rendezvényeket. Zalakarsn száms lehetőség van a természetben való kikapcslódásra: gyalgsan, kerékpárral vagy akár vízen. A fiatalk szabadidejüket is legszívesebben barátaikkal töltik. Támgatni kell: a jól szervező és jól vezető segítők közreműködésével összejáró, nn frmális, baráti csprtkat, közösségeket. A szabadidő kulturált, haszns eltöltésére kevés közművelődési színtér áll a fiatalk rendelkezésére. A hétvégi szabadidő eltöltését nagyban segítené egy saját ifjúsági közösségi tér kialakítása, melyet az intézmény jelenleg nem tud biztsítani. A felső tagzats krcsprttól kezdődően a szabadidő-eltöltési szkásk egyre összetettebbek és arányait tekintve egyre kevesebb értékkel bírnak. A krsztály szabadidős tevékenységei szrsan összekapcslódnak a fiatalk önállósdási törekvéseivel, a fgyasztói státuszuk kialakulásával. A fiatalk életében fnts szerepet töltenek be az ún. találkzási pntk,amelyekből kevés van településünkön. Ilyen a Bdahegyi útn lévő vendéglátóhelyek,a Kertmzi parkja,a Közösségi Ház udvara. A fiatalk többnyire inkább beszélgetnek, aznban esetenként a zegzugs részek lehetőséget kínálnak a (felnőttek elől elbújva) cigarettázásra vagy alkhlfgyasztásra is.. Az idősebb krsztálykhz hasnlóan körükben is csökkent az érdeklődés a helyi mzi előadásai iránt. A relatíve alacsny látgatttság másik ka,hgy inkább előnyben részesítik az tthni, szűk körű, meghitt baráti társaságban történő filmnézést. A technikai fejlődésnek köszönhetően (számítógépek hálózatba kötésével valamint az Internet segítségével) gyakran társaságban, többen is játszanak, hsszú órákn keresztül. Skat televízióznak, és leginkább a képes magazinkat, képregényeket lvassák. Mindezen tevékenységek mögé szrul a szabadidő eltöltésének tekintetében a sprtlás, a szabad levegőn töltött tevékenységek, a kirándulás vagy az isklán kívül szervezett fglalkzásk. Van aznban egy szabadidő és versenysprt tekintetében is aktív és elkötelezett réteg, melynek tagjai elsősrban a helyi sprtegyesületekben sprtlnak. A Tárt Kapusrendezvényeknek köszönhetően lehetőség van az isklán kívüli sprtrendezvények látgatására is. A játszóterek állaptának megőrzése, fejlesztése is fnts. E krsztály számára is vannak szabadtéri játékk,ez még egyelőre nem léteznek településünkön. Az isklai tanév alatt a fiatalk tanítás után szívesen találkznak és maradnak Nagykanizsán. Az tthni, vagy barátk közötti hét közbeni szabadidős tevékenységek között első helyen áll az internetezés. Gyakri jelenség, hgy az isklai elválás után hamarsan a neten keresztülflytatják tvább a beszélgetést a különböző csevegő-prgramkn és fórumkn. Egyre nagybb teret hódít lányk körében is a számítógépes játékk világa, skszr a tanulmányk rvására, hiszen a fiatal krsztály órákat képes egy-egy játékba belefeledkezve a mnitr előtt tölteni. Másdik helyre a televízió nézés került. Főként a könnyűzenét sugárzó csatrnákat vagy a kereskedelmi adók beszélgetős shwműsrait nézik. A televízió nézést a rádióhallgatás követi. A fiatalk leginkább az érdeklődési körüknek megfelelő magazi-
nkat lvassák. Könyvtárba visznylag kevesen járnak. A hét közbeni időszakra tevődik az isklán kívüli, tthni,vagy a szervezett keretek között flyó sprttevékenység is. Nagyn kevés kivételtől eltekintve a legtöbb fiatal a szabadidő eltöltésére a szórakzást, a bulit, diszkót tartja a legjbb megldásnak. A diszkót követően szaprdnak meg a vandál cselekmények száma a vársban (leszakíttt köztéri szemeteskukák, szemetelés, üres üvegek széttörése, virágk letapsása stb.). A helyi szórakzási lehetőségek mellett külön meg kell említeni Nagykanizsa kínálatát ahvá előszeretettel járnak diszkóba,bálba, illetve kncertekre. A fiatal felnőttek is elsősrban a nagykanizsai lehetőségekkel élnek. Természetesen az anyagiak mellett mindez isklázttság, illetve az ilyen irányú mtiváltság függvénye is. Nagyszerű dlg, hgy Zalakars rendelkezik Kertmzival,bár ez csak nyárn működik. Ez a fiatalk számára egy helyben meglévő fnts kulturálódási lehetőség. A filmek kínálatával sincs baj, hiszen az többnyire megfelel a fiatalk igényeinek is. Ifjúsági Klub: Egy lyan közösségi tér, ami az ifjúság számára lett kialakítva. Az első és legfntsabb feladatra, a fiatalk számára saját tér biztsítására a fent már említett klub nem igazán az erre a legalkalmasabb. A helyet prgramkkal is meg kell tölteni,így alkalmas kiscsprts klubfglalkzáskra. Ide beállítható asztali fci vagy más ehhez hasnló népszerű játék. Mindezek szervezéséhez szükség van a Közösségi Házmunkatársainak a jelenlétére úgy, hgy a fiatalk ne érezzék, hgy flyamatsan a felnőttek figyelik őket. Lényeges az eszköztár fejlesztése: játékk beszerzése,asztalfci, stb.) Könyvtár: A Móra Ferenc Általáns Iskla Könyvtára a közművelődés szempntjából jelentős szervezet. 12.608 kötetes gyűjteményével, a megfelelő szakemberekkel, a kr kihívásainak megfelelő technikai felszereltséggel rendelkezik. Ezt az intézmény is vnzóvá kell tenni a fiatalk számára. (A beiratkztt lvasók száma:239 fő,melyből 14-29(30) év közöttiek 28 fő.) Sprt A fiatalk nagy számban sprtlnak az egyesületekben (36 fő). A szabadidő sprtk szervezését ebből is adódóan tvábbra is támgatni kell. Az úszás mint fnts alapsprtág legjbban a fürdőben gyakrlható. A sprt infrastruktúra fejlesztése ugyancsak napirenden van,rövid távn is fejlesztés szükséges. 3. Egészség, életmód mentálhigiéné, szciális igények Ifjúságvédelem: -Fnts: családk segítése a nevelő, védő funkciójának eredményesebb betöltéséhez. - A krtárs segítők képzése, aktivizálása. - A prevenciót szlgáló tárgyi, személyi, pénzügyi feltételek fejlesztése és a helyi szükségletekhez igazdó prevenciós prgramk. Mindenek előtt ide srlandó a minél krábbi életkrtól a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló preventív prgramk megvalósulása, ennek tárgyi és személyi feltételeinek biztsítása. - A mentálhigiénés szemlélet és készség alakítása.
- A helyi médiumk által a pzitív minták, értékek, ismeretek közvetítése, alternatív lehetőségek felkínálását, melyet a szabadidős színterek biztsával is lehetővé kell tenni. Nagy jelentőségű, hgy a közvélemény minél több ismerettel rendelkezzen a szenvedélyekről, és az átlagember is tudja, hgy saját szkásai, feszültség levezetési módjai, kialakult szenvedélyeit hgyan ismerheti fel és küzdheti le, és hgyan segíthet ebben másknak. - a kmmunikáció fejlesztése az ifjúsággal, gyermekekkel kapcslatba kerülő, és az életükben felelősséggel résztvevő intézmények közötti kmmunikációt, illetve segíteni kell az idősebb és a fiatalabb krsztály közötti elfgadó, érdeklődő, előítélettől, ítélettől mentes kmmunikáció megvalósulását. - Drgstratégia végiggndlása a vársban az intézmények összefgásával, tevékenységek összehanglása. - drgprevenció Külön is szót ejteni erről a prevencióról. Kábítószer ügyben a legfntsabb a megelőzés. Erre az önkrmányzatnak flyamatsan figyelmet kell frdítania. Ami a tartalmi kérdéseket illeti: a drgprblémával fglalkzni kell megelőző prgramk támgatásával(d.a.d.a). Településünk nem tartzik a bűnügyileg fertőzött települések közé. Az ismertté vált bűncselekmények számának csökkenésével tvább javult a település bűnügyi megítélése. A várs közbiztnsága, a közterületek rendje jónak mndható, a laksság nyugalmát jelentősen zavaró jgsértések elkövetése nem jellemző. Szrsabb együttműködés szervezésének segítésére lenne szükség a rendőrséggel, gyámüggyel, gyermekjóléti szlgálattal a gyermekkri-fiatalkri bűnözés, drgmegelőzés, deviáns magatartás megelőzése céljából. Az említett szervezetekkel való rendszeres esetmegbeszélések, szupervíziók és egyáltalán a flyamats kapcslattartás hatéknyabbá tenné a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Az egészségügy, életmód területén a testi és szellemi egészség a legfőbb érték, erősíteni kell a tudatsabb megjelenítését, amelyhez megfelelő mtivációt és kmmunikációt kell bevezetni és széles körben alkalmazni. A fiatalk egészségi állaptát, életmód-lehetőségeit alapvetően differenciálják a társadalmi egyenlőtlenségek, elsősrban az isklázttsági, a fglalkzási és a jövedelmi visznykn keresztül. Az egészségi állapt alakulása tekintetében kiemelt jelentőségű szerepe van az életmódnak. A legbeflyáslóbb tényezők a dhányzás, alkhl és a rssz táplálkzási szkásk. Az egészségügyi ellátás elsődlegesen az egészségügyi szakemberek feladata. Településünkön egy általáns rvsi,egy fgrvsi körzet van,amely magában fglalja az isklafgászatt is. Egy gyermekrvs vállalkzóként rendel. Vársunkban összevnt közpnti ügyeleti ellátás működik 16 órától reggel 8 óráig. Gyakrlatilag a rendelési idő befejezésétől flyamats sürgősségi ellátást talál a laksság másnap reggelig. A helyi mentőszlgálat nagy segítséget jelent a helyi betegellátásban, a sürgősségi ellátásban, így a beteg skszr 20-25 perc alatt kórházba kerül. A fiatalk megkérdezése srán megállapítható, hgy elégedettek a vársban számukra biztsíttt egészségügyi ellátással, fntsnak tartják annak megőrzését és tvábbfejlesztését (Különös tekintettel a gyermekrvsi ellátásra).
Ami az egészségi helyzet javítása érdekében az önkrmányzat szintjén tehető: - A kövérség mint népbetegség a kevés sprtlás, mzgás és ezzel párhuzamsan a sk egészségtelen étel miatt tapasztalható. Ellene szabadidős sprtrendezvények tvábbi szervezésének biztsításával, - Az allergiás megbetegedések, a dhányzás-, az alkhlfgyasztás- és a drgfgyasztás elleni fellépés érdekében prevenciós prgramkat kell működtetni. Egyelőre nem jelent nagybb prblémát jelent a vársban is a különböző ajzószerek, tabletták és az italféleségek megjelenése a discóban és más helyeken. Több magyarrszági felmérés szerint a 13 és 16 éves krsztály 70 százaléka már próbálkztt a dhányzással.(közvetett hatású intézkedés lehet az egyre jbban terjedő gyakrlat Magyarrszágn: a közterületeken a dhányzás betiltása). Hasnlóképpen lesújtó a helyzet a dhányzást és az alkhlfgyasztást illetően. A megkérdezett középisklásk közül négyből hárm már kipróbálta a cigarettázást, a fiúk közül minden harmadik, a lányk közül minden ötödik napnta dhányzik! Az alkhlfgyasztást illetően még rsszabb a kép. Főként a hétvégi bulik alkalmával, szinte minden 14-15 év feletti fiatal fgyaszt alkhlt, skszr csupán a társaság nymásának hatására. Sajns a prevenció terén a civilszervezetek, isklák nem elég aktívak, ezért ez a terület jelentős szakmai fejlesztésre szrul. Fnts lenne a szülők megfelelő felkészítése is,hiszen körükben még kevesebb az átfgó ismeret. Úgy véljük, ennek a területnek az erősítése fkztt figyelmet kell frdítani, melyben az önkrmányzat szerepvállalása hangsúlys. A munkanélküliségi ráta visznylag magas,ugyanakkr kezelhető mértékű településünkön. A cigány laksság megfelelő lakás,- és egyéb életkörülményeinek kialakítását segíteni kell. 4. Érdekérvényesítés, érdekképviselet területén - közéleti ifjúsági ügyek krdinálása - Felnőtt segítő biztsítása a következő feltételekkel: A fiatalknak szükségük van lyan felnőttre, akiben megbízhatnak. A felnőttek többsége aznban nem tudja megtalálni a helyes visznyt és hangt a fiatalkkal azn dlgk ügyében, amik a fiatalknak fntsak, amit igazán sajátjuknak éreznek. A fiatalk saját, kötetlennek mndható önszervező szórakzási, bulizási tereiben csak társként szabad megjelennie a felnőttnek. Ebben a körben lehet ellenőrizni őket, de nem azért kell,hgy tt legyenek a felnőttek, mint fegyelmező személyek, hanem egyszerűen csak legyenek beszélgető partnerek: Társak száms dlgban, amit a fiatalk kezdeményeznek és próbálnak megvalósítani. - Az Ifjúsági Fórum megalakítása mint a közélet egyik szereplője lehetne a legfntsabb közvetítő az ifjúságtól mint krsztálytól az önkrmányzat felé. Erre az önkrmányzat nyittt. - A fiatalk véleményére közéleti kérdésekben az önkrmányzat kíváncsi. A krsztály rszágs átlagt is meghaladóan rendelkezik internethasználati lehetőséggel. Erre építve közvetlen fórumaként a Plgármesteri hivatal hnlapján internetes párbeszédet kell elindítani ahl részben az önkrmányzat által megadtt fnts témákban, másrészt a fiatalk által megadtt, általuk fntsnak tarttt témákban lehetne tőlük infrmációt kapni, kérdéseikre válaszlnának az Önkrmányzat illetékesei.
Ifjúsági Infrmációs Pnt működtetése,amelynek funkciója: A gyerekek és a fiatalk krsztályi sajátsságainak, szükségleteinek megfelelő infrmáció elérhetőségét biztsító szlgáltatás. Az infrmációs pnt a külön jgszabályban meghatárztt területek vnzásában infrmációgyűjtést és infrmációszlgáltatást végez; biztsítja az rszágs ifjúsági szlgálat által létrehztt és karbantarttt ifjúsági adatbázishz történő hzzáférés lehetőségét. Az infrmációs pnt szlgáltatása megszervezhető az ifjúsági közösségi tér keretében. Tevékenysége ellátása srán együttműködik az ifjúság speciális élethelyzetével kapcslatban tájékztatási és tanácsadási feladatkörrel rendelkező más intézményekkel, szervezetekkel. Támgatja anyagilag és szakmailag a helyi ifjúsági kezdeményezéseket. A fiatalk általában nem igénylik, hgy helyettük ldják meg a prblémákat. Inkább arra van szükségük, hgy gndjaik megldásáhz a megfelelő eszközöket és segítséget megkaphassák, s tudják, hgy hvá, kihez frdulhassanak prblémáikkal. Az önszerveződési lehetőségekkel szeretnének élni. Meg kell határzni, hgy az ifjúsági kérdés integrált képviselete a döntéshzatalban hgyan valósítható meg. 5. Pályaválasztás, munkavállalás A diákmunkára a krsztály tagjai részéről igény mutatkzik. A diákmunkát biztsító munkahelyek flyamats összegyűjtése, a diákk számára a munkavégzés lehetővé tétele segítene a jbb közérzet kialakításában és némi keresethez juthatnának a diákjaink is. - Különösen nehéz a tanulmányaikat befejező és munkát kereső pályakezdő fiatalk helyzete, hiszen számukra a munka világába való bekerülés jelenti a legnagybb prblémát. Bár krszerű ismeretekkel rendelkeznek, rugalmasak, könnyen alkalmazkdnak, de nincs munkatapasztalatuk, ebből következően hátránysabb helyzetbe vannak az álláskért flytattt versenyben. 6. Lakáshz jutás A fiatalk lakáshelyzete az elmúlt tíz évben rmltt, hiszen az ingatlanárak jelentősen emelkedtek. A fiatalk döntő része önerejéből képtelen lakástulajdnhz jutni, legfeljebb családi segítséggel teheti ezt meg. A települések megtartó erejét nagymértékben meghatárzza, hgy az tt élő fiatalk első lakáshz jutását milyen módn segíti. - A 15-29 éves krsztály lyannyira hetergén, hgy miközben egyes csprtjai még a középiskla padjaiban ülnek és a tanulásra kncentrálnak, addig egyes csprtk számára már a legfntsabb kérdés a lakáshz jutás. Célszerű lenne egy lyan új rendszer létrehzása, melyben a rászruló fiatalk úgy kapnak alacsny lakbérrel önkrmányzati bérlakást, hgy vállalják: az előtakarékskdást igazltan elkezdik és meghatárztt időn- célszerűen öt éven belül saját lakást vásárlnak vagy építenek és az önkrmányzattól kaptt lakásból kiköltöznek. Amennyiben erre a kiköltözésre nem kerül sr, akkr a lakbér a piaci lakbér fölé emelkedik. Egy ilyen rendszer bevezetése elvileg működtethető a meglévő önkrmányzati bérlakásk egy részének felhasználásával, de lehetséges új bérlakásk építésével is. - Az első lakáshz jutók támgatását valamilyen frmában biztsítani kell de
szigrúan csak a rászrultság alapján. Ellentételezésképpen a támgattt fiatalk az ingatlant hsszabb ideig ne értékesíthessék és legyenek kötelesek a támgatással megszerzett ingatlanban lakni, tt állandó lakcímet fenntartani. - Lakásépítéshez telkek kialakítása egy lehetséges támgatási frma akkr, ha az önkrmányzat a saját tulajdnát képező telket a piaci árnál alacsnyabban értékesíti kizárólag a rászrultság elve alapján lyanknak, akik vállalják, hgy ennek ellentételezéseképpen a felépítendő családi házat meghatárztt ideig nem értékesítik, a házban állandó lakcímre bejelentkeznek. - a fiatalk keveset tudnak a lakáshz jutási lehetőségekről, pedig akár már 17-18 éves krtól szívesen tájékzódnának ezen a területen is. A fiatalkat a szakmai képzés, a megfelelő munkáhz jutás mellett az önálló lakás megszerzése és a családalapítás fglalkztatja leginkább. 7.civil szervezetek, nemzetközi kapcslatk Szükség van lyan civil szervezetekre,melyeknek a feladatai közé illeszthető néhány, a fiatalkat érintő tevékenység lyank, melyek a generáció tagjait érdeklik, és érdeklődésüket jelenleg nem tudják hl kielégíteni. Ezt az önkrmányzatnak anyagilag is támgatni szükséges. A nemzetközi kapcslatkra vnatkzó adataink leginkább az önkrmányzat cserekapcslatai, az iskla révén vannak, illetve, ha a civil szerveződések együttműködést kérnek, vagy tudmásunkra jut különböző rendezvények szervezésekr a kapcslatfelvétel igénye. A gyermek, de különösen az ifjú krsztály igénye az utazásra, a más kultúrákkal való megismerkedésre, rendkívül nagy. Igaz ez a családi, a turisztikai, illetve az isklai, és munkahelyi jellegű tanulmányi utakra, üdülésekre, kiránduláskra. Ifjúsági mbilitás, nemzetközi kapcslatkban a törekvésünk: A nemzetközi ifjúsági cserék bátrítása, támgatása. A cserék lebnylításáhz szükséges szakmai segítségnyújtás frmáinak támgatása (nemzetközi cserék lebnylítására felkészítő képzések, a tapasztalatk összegzése). Zalakars testvérvársaival kerüljön sr a fiatalk közötti kapcslatk kialakítására. (Jó példa az lesni kezdeményezés) Tvábbi javaslatk az ifjúsági kezdeményezések, szabadidő, kultúra, sprt területén Elkülönített Ifjúsági Alapt kellene létrehzni a várs költségvetésében nevesítve, mely önálló szakmai fejezeteket tartalmaz (kifejtés az adódó feladatk fejezetnél). Ez az alap tartalmazza az összes ifjúsági célú frrást és annak felhasználását leíró fejezeteket. El kell érni, hgy az ifjúság szabadidejének haszns eltöltésére szlgáló intézmények rendszere ne szűküljön, hanem a lehetőségek a jövőben növekedjenek.
A fiatalk megváltztt igényeinek flyamats figyelemmel követése, illetve a szlgáltatásknak, a megváltztt igényekhez történő igazítása. Megjelenhetne az ifjúsági média, a sajtótermékek részeként, hangsúlyssá kell tenni a várs ifjúsági rendezvényeinek hirdetését. Lehetőség szerint megfntlandó a hétvégi, éjszakai buszjáratk beindításának megvalósíthatósága, melyekkel a fiatalk a szórakzóhelyekre eljuthatnak, illetve nnan nagybb biztnsággal hazatérhetnek. Meg kellene vizsgálni a már rendelkezésre álló, ifjúsági célkat szlgáló önkrmányzati tulajdnk fejlesztésének és kihasználtságuk növelésének lehetőségeit. újabb közösségi terek,találkzási pntk nyerhetők. (Közösségi Ház udvara, szabadtéri játékeszközök kihelyezésével,görkrcslyapálya építésével) ifjúsági és ifjúsági célú szervezetek működésének támgatása ifjúsági közélet támgatása (újság, helyi rádió, internetes közösség, stb.) A fiatalk látják, hgy a várs fejlődik. Büszkék arra, hgy épül-szépül a várs, aznban mivel ez őket knkrétan nem érinti, ezért egyelőre úgy látják, hgy nem sk perspektíva kínálkzik számukra. Persze - és ez nem lkális kérdés értékrendjük alakulásáhz nagyban hzzájárulnak a kereskedelmi televíziók negatív hatásai, valamint a társadalmi-gazdasági váltzásk kzta generációs szakadék. A diplmás fiatalk egy része szívesen maradna Zalakarsn. Ami emellett szól: nyugdt kisvársi légkör, nagyvársk közelsége,minimális bűnözés, bővülő prgramkínálat, szélesedő támgatási lehetőségek. Ellenérvek:kevés munkalehetőség, nehéz lakáshz jutni, nehéz kialakítani megfelelő egzisztenciát mivel ez kisvárs: úgyis az ismerősnek lesz munkahelye, nem a végzettség, vagy a munkatapasztalat számít típusú vélekedés is gyakri. Unalmas - kevés a szórakzási lehetőség- ez a középisklásk véleménye. V. Összegzés Az ifjúságplitikai kncepciónak arra, kell irányulnia, hgy a várs megfelelő környezeti feltételeket jelentsen a felnövekvő fiatal krsztály számára, ahl tthnsan érezhetik magukat, vagyis ahl kiszámíthatóak az életvisznyaik, ahl prblémák esetén szakértő segítséget találnak azk megldásáhz, és ahl felkészülhetnek a felelősen élő és cselekvő magyar államplgárként való felnőtt életükre. Alaptétel az, hgy azn feladatkat, igényeket, melyeket az ifjúság önszervező módn meg tud ldani, ne ellássuk, hanem elsősrban a hzzájuk szükséges feltételeket
biztsítsuk, valamint hgy a kérdéseket lehetőleg tt kezeljük, ahl felmerülnek, a gyermek- és ifjúsági közösségekben. Fnts, hgy a megfgalmaztt célkat és a hzzájuk kapcslódó feladatkat a megvalósításban részt vevők napi munkájuk srán hasznsítsák, döntéseiket a kncepció megvalósításának szellemisége hassa át. Fnts lenne ifjúsági referens állandó fglalkztatása, aki a kncepcióban megjelölt célk, feladatk krdinátra kell, hgy legyen. Segítenie kell az önkrmányzat, az intézmények, a civil szervezetek és ifjúsági önszerveződések munkáját, összekötő kapcsként kell részt vennie a mindennapi munkában.