MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita
Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása évtizedek óta külön foglalkozásokon és értékeléssel folyik. A pályázat megcélozta e kettő összevonását és komplexen történő oktatását. Fő célja ennek egy gondolkodásközpontú, logikára, és a gyerekekben szunnyadó készségek, képességek kiaknázását elősegítő módszer kialakítása. Mindezekkel együtt olyan nevelési, oktatási módszerek alkalmazását szorgalmazzuk, amelyek elősegítik oktatásunk komplexebb értelmezését, és egy gondolkodás- és tanulásközpontú új nemzedék felnevelését. A műveltségterület átfogó oktatása kisebb hangsúlyt fektet a lexikai ismeretek elsajátítására, és eltolódik a kompetenciaalapú oktatás irányába. Nagyobb hangsúlyt helyez a képességek, készségek fejlesztésére, több lehetőséget ad a gyermek kibontakozására, kommunikációjának fejlesztésére. Olyan gyerekek nevelését tűztük ki célul. akik a megszerzett információkat használni, kezelni tudják, és rádöbbentjük őket az élethosszig tartó játékos és hasznos - tanulás fontosságára. Az órákon szerzett tapasztalatok szerint kommunikációs készségük javul, egymáshoz való viszonyuk is fejlődést mutat. A társas viselkedés (etikett) szabályait is így sajátítják el, és ez is célja ennek a tevékenységnek. Ez tehát nem más, mint a szociális kompetenciájuk fejlesztése. Gondolkodás- és tanulásközpontú új nemzedék nevelése Képességek, készségek fejlesztése Társas kommunikáció fejlesztése Megszerzett információk használata, kezelése Élethosszig tartó tanulás Szociális kompetencia fejlesztése Életpálya-építési kompetencia fejlesztése Egymás és hagyományaink tisztelete Nemzeti identitásunk fejlesztése Hagyományaink tisztelete, ápolása
További célok: A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön irodalom és nyelvtan oktatás, a kettő együtt valósul meg, de nem direkt módon. A hangsúly a szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztésén van. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket, ami mindig kapcsolódik a fejezet, a modul irodalmi anyagához. A megvalósítás során látható az is, hogy sokszor észrevétlenül a gyerekek egymást tanítják. Nem hagyományos grammatikai rendszer tanulása irodalmi példákon keresztül. Egymásra figyelés, egymást segítése. A társas kommunikáció szabályainak betartatása. Egymást tanítása. Mélyebb megértés. Kreatív alkalmazás. Problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeinek fejlesztése. Feladatok: Szövegértés, szövegalkotás tantárgyi bontás nélküli oktatása az 5. a osztályban. Memorizálás és visszamondás reprodukálása. Szókincsfejlesztés. Önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Műveltségterület átfogó oktatása, azaz a magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak összevonása komplexen történő tanítása. Szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztése.
Módszerek: Az eddigiektől eltérően sokkal több kooperatív technika alkalmazásával, kötetlenebben folynak az órák. Rendszeresen használunk informatikai eszközöket, és kihasználjuk a világháló nyújtotta adottságokat. A paletta változatos, nagyon sok tankönyvkiadó már az interneten is lehetőséget biztosít interaktív tananyag letöltésére, és információ-rengeteggel látja el a pedagógust, diákot egyaránt. A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltak, és mivel tanulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a versenyhelyzetben tanuló legtöbb diák. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a készségeiket. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a jellegével. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat. A módszer alkalmazásával megszűnik a tanár vezető szerepe, az órák alapos és pontos megtervezése során inkább a támogatói, megfigyelői szerep erősödik. A pedagógus terelgeti a gyerekeket a feladatok szereposztásának meghatározásával a megfelelő cél felé, ezzel együtt minden apró, játékos mozzanatnak jelentősége van az óra célját illetően. kooperatív tanulásszervezés és -irányítás megbeszélés vita érvelés gyűjtés dramatizálás mentális modellezés vázlatírás fogalom illetve elmetérkép készítése frissítő gyakorlatok
szövegelemzés, megbeszélés interaktív feldolgozás grafikus ábrázolás beszélgetés tanári felolvasás csoportbeszámoló feladatmegoldás rendszerezés javítás Eszközök: Az órákon használunk laptopot, projektort, hangfalakat. Eszközei az óráknak a fogalom-, illetve elmetérkép kivitelezéséhez a csomagolópapír, rajzlapok, színes filctollak, ceruzák, mesekártyák, és az előre gyártott szerepkártyák is. Lehetőség szerint gyakran használunk lexikonokat, szótárakat i, szükség van arra is, hogy kialakítsuk a gyerekekben ezeknek a készség szinten történő használatát is. Tapasztalatom, hogy már ebben a korban a legtöbb gyerek jól boldogul a számítógép kezelésével is, ezért ezek használata is lehetőség szerint - megvalósul. A többi eszköz már a gyerek-tanár kreativitásán is múlok, gyakran előfordul az is, hogy egy megvalósult óra hozza az ötletet más, egyéb eszközök használatának is. Tanári: projektor, laptop vagy digitális tábla, hangfalak Tanulói: csomagolópapír, rajzlap, színes íróeszközök, ragasztó, hurkapálcika, mesekártyák szerepkártyák, számítógép, lexikonok, szótárak