DROGPREVENCIÓ Általános irányelvek A FÜGE Drogprevenciós Munkacsoport munkájának nak bemutatása
Drogprevenció A megelızés s három h szintő modellje (WHO): Elsıdleges megelızés: amikor a megelızés s arra irányul, hogy a betegség g ne jöjjj jjön n létre. l Másodlagos megelızés: a már m r megindult kórfolyamatra k hat, legkorábban a kockázati tényezt nyezık k vagy állapotok (risk( factors) fázisában beszélhet lhetünk róla. r Késıbb K a szőrés, s, a korai felismerés és s a korai kezelésbev sbevétel csökkenti a betegség kialakulását. Harmadlagos megelızés: a megfelelı kezelés, a maradvány nyállapotok rehabilitáci cióját és reszocializáci cióját jelenti. /Rácz/ 2001./
Egészs szségfejlesztés, s, egészs szségpromóció Ebben a koncepcióban ez a hármas h felosztás s nem elkülönülten, lten, hanem egymást fedve folyik, ahol az egészs szséget megırizni, vagy fejleszteni kívánók egyénnek nagyobb és s aktívabb szerep jut. Ehhez szüks kségesek bizonyos objektív v elıfelt feltételek: telek: béke, lakóhely, oktatás, táplt plálék, megfelelı környezet, személyi jövedelem, j gazdasági gi erıforr források, szociális igazság, g, egyenlıség Feladat: a személyes képessk pességek, és s készsk szségek kialakítása, ebben az egyének tevékenys kenységi körét k t kell bıvíteni az egészs szség érdekében, a megküzd zdési (coping)) képessk pességek fejlesztésével együtt. /Rácz/ 2001./
Egészs szségfejlesztés egészség alatt nem semleges, sokkal inkább pozitív v tartalmú fogalmat kell értenünk: nk: nem pusztán egészséget jelent, hanem az életminıség g jobbulását, a lehetıségek kiteljesedését, t, a produktívabb és s kielégítıbb élet élését. Rácz szerint az egészség a protektív és s a kockázati tényezt nyezık egyfajta harcából alakul ki, a protektív tényezık k túlst lsúlyba lyba kerülésével. Mindez nem csak az egészség g nevelés,, hanem az egészs szségfejlesztésen sen keresztül manifesztálódik, amely az egyén életstílusára hat.
A prevenció felosztása sa más m s megközel zelítés szerint 1.Univerzális prevenció: Célcsoport szerint nem differenciálunk egy nagy csoport, amely maga a célcsoportc Családok vagy fiatalok általános populáci ciójára irányul. (pl.: média programok többst bbsége) 2. Szelektív v prevenció Csoportosítunk tunk jellemzık k alapján. (pl.: hátrh trányos helyzető fiatalok). Célcsoporton C belül l már m r nem differenciálunk. Nagy kockázat zatú egyéneket vagy családokat, közössk sségeket célozza meg azon az alapon, hogy magas kockázat zatú csoport tagjai. Tehát t az egyéni szüks kségletek a megelızés tervezésekor nem lényegesek; l a megelızés s célcsoportjai c azok lesznek, akik kockázati faktorokkal rendelkeznek. 3.Indikált prevenció Már r célcsoporton c beül l is differenciál l (nehezen különíthetk thetı el, hogy preventív v vagy már m r családgondoz dgondozás pl: iskolából l jelzés érkezik) TöbbszT bbszörös s kockázati tényezt nyezıket céloz meg.
Az elsıdleges megelızés céljai A serdülıkori teljes absztinencia (nikotin, alkohol, illegitim szerek) elérése, illetıleg leg fenntartása, és s a felnıttkori illegitim szerekre és s dohányz nyzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás s kialakítása volna. Tovább bbá a droghasználat kezdetének minél l késıbbi k életkorra való kitolása, valamint a visszatérı,, ill. rendszeres droghasználat megelızése. Az informáci ció (tudás) növekedn vekedése a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, valamint a velük k kapcsolatos negatív v attitőd d kialakítása. Egészs szséges, vagy egészs szségesebb élet, jobb életminıség kialakítása. /Rácz/ 2001./
Iskolai megelızı programok Az iskola a megelızı programok legfontosabb színtere, itt viszonylag könnyen k nagy létszl tszámú diák érhetı el. Általában az átlagos tlagos diákra épülnek a programok annak ellenére, hogy megjelentek a mai magyar középfokk pfokú oktatásban azok a diákok, akiknek a szülei már m r nemcsak alkoholfügg ggık, hanem kábítószer k élvezık k is lehetnek, sıt s t a viselkedési si függf ggıség g szempontjából l is érintettek lehetnek. /Rácz/ 2001./
A szenvedélybetegségek kialakulásának szakaszai és a drogprevenció feladatai Primér prevenció: Az absztinencia idıszak szakában van tudomásunk arról, hogy jelen van a drog, ezért a feladat az informáci ció átadás interaktív v módon. m Tovább bbá a személyis lyiség g fejlesztés, s, alternatívák k nyújt jtása a drogfogyasztás s helyett, visszautasítási si technikák k kialakítása. A kísérletezés, kipróbálás s idıszak szakában a feladat az informáci ciók átadásán n keresztül l a további használat megelızése, melynek technikái i a személyis lyiségfejlesztés, s, készségfejlesztés, s, alternatívák k kínálása, k motiváci ció kialakítása.
Elsıdleges prevenció célja Ideális cél: c serdülıkori teljes absztinencia elérése illetve fenntartása felnıttkori illegitim szerekre és s dohányz nyzásra vonatkozó absztinencia, mérsm rsékelt ívás Reális cél: c a serdülıkori legitim és s illegitim droghasználat prevalenciájának nak csökkent kkentése használat kezdetének kitolása idısebb korra visszatérı szerhasználat megelızése informáci ciók k növeln velése
A szenvedélybetegségek kialakulásának szakaszai és a drogprevenció feladatai Az abúzus zus/visszaélés s idıszak szakában a cél c l az, hogy ne alakuljon ki dependencia/f /függıség. g. Ez a rekreáci ciós kábítószer fogyasztás idıszaka, ahol a használatnak már r vannak negatív v következmk vetkezményei: jogi és s szociális. A prevenciós s technikák k ekkor a személyis lyiség- és kommunikáci ciófejlesztés, s, a készsk szségek fejlesztése, se, alternatívák k nyújt jtása a szabadidı hasznos eltölt ltésére, motiváci ció a korai kezelésbe vételre. v A dependencia idıszak szakát a helyzeti, szituatív, az intenzifikált lt, és s a kényszeres droghasználat jellemzi. Itt a már r kialakult függf ggıség g kezelése a célc
Az elsıdleges prevenció módszerei 1. Informáci ció közlés (dönt ntéshozó egyén) Ténybeli informáci ciók k közlk zlése Elrettentı hatások Személy ly-függı módszer Eredményess nyesség: 0 2. Érzelmi nevelés (pozitív önértékeléső egyén) Csoportos tréningek Érték-tisztázó beszélget lgetések Készségfejlesztés Eredményess nyesség: 0 3. Társas T hatás (kortárs rs hatásoknak ellenáll lló egyén) Pszichológiai immunizálás Normatív v elvárások korrekciója Ellenáll llási készsk szségek fejlesztése se Eredményess nyesség g 30-50% (dohányz nyzás)
Az elsıdleges prevenció módszerei 4. Integrált társas t hatás és s kompetencianövel velı megközel zelítés (probléma megoldó egyén) Személyes és s társas t készsk szségfejlesztés s (dönt ntéshozás, s, stressz- kezelés, problémamegold mamegoldás; kommunikáci ciós s készsk szségfejlesztés, s, önértékelés s javítás, asszertivítás) Eredményess nyesség: 40-80% 5. Egészs szségfejlesztı megközel zelítés (holisztikus egészs szség) Az egyén és s a közössk sség értékei, hiedelemrendszere,, kultúrája Egyéni és s intézm zményi erıforr források hozzáférhet rhetıségének javítása Jutalmak, megerısítések, sek, attitőd d (szülı,, kortárs, rs, tanár) Holisztikus megközel zelítés Eredményess nyesség: tanulmányoz nyozás s alatt Drogalternatívák: Kockázati, izgalomszerzı programok (barlang( barlangászás,, hegymász szás) s) Belsı élmény szerzés: s: jóga, j meditáci ció,, mővészeti m tevékenys kenységek
A prevenciós s programok meta-anal analízise Tobler,, 1986 (140( program vizsgálata) I. Nincs interakció frontális elıad adás Vezetı: : tanár Homogén n csoport. passzív v résztvevr sztvevı diákok Kommunikáci ció iránya: tanár diák Intraperszon perszonális kompetencia. Eredményess nyesség: nulla vagy közel k nulla II. Az osztály mint csoport Vezetı: : csoportvezetı(k), mint facilitátor tor(ok), szerepmodell Heterogén n csoport / homogén n csoport aktív v résztvevr sztvevı diákok Kommunikáci ció iránya: csoporttag csoporttag Interperszon szonális kompetencia. Eredményess nyesség: jó eredményess nyesség
A prevencióban megjelenı hárítások 1. Irreális optimizmus: az emberek úgy látjl tják k a világot, hogy a jój dolgok velem törtt rténnek meg a rossz dolgok mással m alapvetı beáll llítódás 2. Kognitív v disszonancia redukció tudja, hogy káros, k de: kicsi a valósz színősége, így nem velem fog megtört rténni (pl.: veszélyes a dohányz nyzás, de mégis m dohányzik kitalál l valami felmentést) 3. Életstílus lus / életmód tükrözi a személyes, a csoportbeli és s a társadalmi t státusz tusz által kijelölt lt identitásunkat : egészs szségest-e e vagy a divatost??
A prevenciós s paradoxon Kis létszl tszámú csoport fogyaszt nagy mennyiségő alkoholt Százal zalékosan többen t fognak alkohol problémával küszkk szködni Nehéz z befolyásolni az alkohol fogyasztást st (sokat iszik) Nagy ráfordr fordítással kis eredmény Nagy létszl tszámú csoport fogyaszt viszonylag kis mennyiségő alkoholt Százal zalékosan kevesebben fognak alkohol problémával küzdeni k DE sokkal nagyobb létszl tszámú csoportból l ez összességében nagy számot tesz ki Átlagos tlagos fogyasztó könnyebben befolyásolhat solható kis ráfordr fordítással, kis mértm rtékben csökkentj kkentjük k az alkohol fogyasztást st nagyobb eredmény (hiszen több t személy érintett a prevencióban)
Biztonsági paradoxon Pl.: jój a fékem f veszélyesebben vezetek biztonságos,, kis kockázat zatú szerhasználat könnyen kialakíthatja azt a hiedelmet, hogy nem kell ügyelni a fogyasztás mértékére re és s körülmk lményeire, hiszen biztonságban vagyunk új útakat engedünk nk a kockázatkeres zatkeresı magatartásnak
A FÜGE Drogprevenciós Munkacsoport tevékenys kenységének nek bemutatása Megalakulásunk a 2001-2002 2002 tanévben törtt rtént. Az akkori ISM-OM kooperálásával létrejl trejött tt egy pályp lyázati program: Egészs szségfejlesztés és s drogmegelızés címmel. Stábunk jelenleg 8 fı szociális munkás, 1 mentálhigi lhigiénikus, 1 pszichológus. Programunk jelenleg 4 fordulóig kidolgozott szakmai koncepcióval bír. b Célcsoport: 7. osztály ly-12. osztály diákjai (12-18 18 év) az iskola pedagógusai, gusai, úgymint iskolaigazgató,, helyettesek, ifjúságv gvédelmi felelıs, iskolai szociális munkás, iskolapszichológus, iskolaorvos, asszisztensek, védını, v osztályf lyfınökök, k, iskolai drogügyi gyi koordinátor a szülık
Komplex beavatási stratégi giák alkalmazásán n alapuló iskolai prevenció I. Diákokra irányul nyuló tevékenys kenység Diákk kképzés s (drogprevenci( drogprevenció csoportmunka keretében) Folyosói i munka (egyéni tanácsad csadás) s) Diákönkorm nkormányzattal nyzattal való együttm ttmőködés Kortársoktat rsoktatás s (igény szerint, csak saját közösségben!) II. Pedagógusokra gusokra irányul nyuló tevékenys kenység Pedagógusk gusképzés, drogügyi gyi team kialakítása, támogatása Esetmegbeszélés, s, konzultáci ció; ; az iskolai drogstratégia gia módszertani m támogatt mogatása
Komplex beavatási stratégi giák alkalmazásán n alapuló iskolai prevenció III. Szülıkre irányul nyuló tevékenys kenység Iskola szintő szülıi értekezlet Szülıi i Tanács / Iskolaszékkel kkel való együttm ttmőködés adott esetben az egészs szség g promóci ciós s napon való részvételük k támogatt mogatása IV. Iskolaközöss sségre irányul nyuló tevékenys kenység Egészs szségpromóciós nap (szenvedélyek napja/egészs szségnap/drogellenes nap) A szervezésbe sbe bevonva a diákönkorm nkormányzatot nyzatot Univerzális prevenció (szórólaposzt laposztás) s) beleértve az iskola nem oktató,, technikai személyzet lyzetét
Komplex beavatási stratégi giák alkalmazásán n alapuló iskolai prevenció V. Iskolaközöss sségen kívüli, k helyi közössk sségre irányul nyuló tevékenys kenység Városi KábítószerK szerügyi Egyeztetı Fórummal való együttm ttmőködés, az iskola bevonásának nak támogatása (közöss sségi támogatt mogató rendszerek és szociális szolgáltat ltatások erısítése, se, együttm ttmőködés fejlesztése) se) Önkormányzattal nyzattal való együttm ttmőködés, elsısorban sorban szabadidıs s tevékenys kenységek népszerősítése se tekintetében. Egyéb b civil, formális és s informális szervezıdésekkel sekkel való együttm ttmőködés s (BMX)
A FÜGE Drogprevenciós program alapelvei Komplex, mentálhigi lhigiénés alapelvek: amely azt jelenti, hogy a drogmegelızést a mentálhigi lhigiéné témakörében helyezzük k le, nem önálló,, kizárólagos témaként kezeljük. k. A komplexitás s a szenvedélybetegs lybetegségek gek teljes témakörére re vonatkozik, úgymint kémiai szerfügg ggıségek gek (legális, lis, és s illegális lis szerek), és viselkedési si függf ggıségek gek (játékszenved kszenvedély, hálózati függf ggıségek, gek, táplt plálkozási zavarok ). Az osztályra, mint csoportra, ra, és s mint egy pozitív v mintára szervezıdött közösségre tekint a program.
A FÜGE Drogprevenciós program alapelvei Spontán, n, szituatív csoportok zajlódnak, amelyben a meglévı tematikát t flexibilisen kezeljük. k. A csoportok kettıs s csoportvezetésőek. ek. A szabadidı hasznos eltölt ltésének alternatíváinak módszertana. m
Az elsı forduló Diákképzés: 5x45 perc célja a kapcsolatfelvétel, tel, hosszú távú kapcsolat megalapozása a diákok mind szélesebb csoportjával informáci ció átadás s a drogokról, és s más m s szenvedélyekr lyekrıl a segítı hálózat bemutatása, korai kezelésbe irány nyítás s szüks kség g esetén Tanárképzés: 6x45 perc célja a kapcsolatfelvétel tel és s a hosszú távú kapcsolat megalapozása az iskolával ismeret átadás s a drogokról, használóikr ikról, a drogfügg ggıség kialakulásának rizikófaktorair faktorairól a segítı hálózat bemutatása Iskolai szintő szülıi értekezlet: 2x45 perc célja a kapcsolat felvétel, és s a hosszú távú kapcsolat kialakítása a szülıkkel ismeretközl zlés s a kábítószerekrk szerekrıl, annak felismerhetıségérıl a segíts tséget nyújt jtó intézm zmények hálózath zatának megismertetése se
A második m forduló Diákk kképzés: 5x45 perc az elsı fordulóban elıfordul forduló témák k folytatása közösségépítés helyes kommunikáci ciós s sémák s k kidolgozása stresszkezelés, s, a coping funkciók k erısítése se korai kezelésbe irány nyítás s szüks kség g esetén Tanárk rképzés: 6x45 perc a vertikális és s a horizontális kommunikáci ció feltérk rképezése a kommunikáci ciós s készsk szségek fejlesztése, se, közössk sségépítés esetmegbeszélı hozott és általunk vitt esetekbıl Iskolai szintő szülıi értekezlet: 2x45perc a szülık k egymással és s a gyermekükkel kkel való kommunikáci ciójának fejlesztése se kommunikáci ció tekintélyszem lyszemélyekkellyekkel
A harmadik forduló Diákk kképzés: 5x45 perc a gyermekbántalmaz ntalmazás s formái i a segíts tségkérés lehetıségei és s eszközei zei Tanárk rképzés: 2x45 perc konzultáci ció és s esetmegbeszélı biztosítása sa a pedagógusoknak gusoknak igény szerint Iskolai szintő szülıi értekezlet: 2x45 perc a serdülıkor nehézs zségei a családok számára, megküzd zdési stratégi giák
A negyedik forduló Diákk kképzés: 5x45 perc az eltelt 4 év összefoglalásasa a pályavp lyaválasztás, s, a felnıtt tté válás s nehézs zségei, megküzd zdési stratégi giák útravaló Tanárk rképzés: 2x45 perc konzultáci ció és s esetmegbeszélı biztosítása sa igény szerint Iskolai szintő szülıi értekezlet: 2x45 perc összefoglalás, s, értékelés s az eltelt 4 év v munkájáról a konfliktuskezelés s hatékony eszközei zei útravaló
A FÜGE Drogprevenció módszerei interaktív, dinamikus, kettıs s csoportvezetés mediáci ció, facilitáci ció konzultáci ciós s technikák készségfejlesztı és s dramatikus elemek feszülts ltség- és s ellenáll llás s csökkent kkentı eszközök feed-back back, ventilláltat ltatás,, tükrt krözés életvezetési ismeretek és s készsk szségek program pedagógiai giai módszereim spontaneitásra sra épülı csoportdinamikai módszerek folyosói i munka konstruktív v fegyelmezés
Összefoglalás Nehézs zségeink: a drogprevenció pályázatfüggı: : bizonytalan a programok elkezdése és s folytathatósága prevenciós s normatíva nincsenek fıállf llású drogpreventorok: : a program szervezése se nehézkes, akadozó a gyerekek állandó jelenlétet igényeln nyelnének nek tılünk, t ennek érdekében az iskolai szociális munkás hálózat kidolgozásán, kialakításán n dolgozunk a felnıttk ttképzések módszertanm dszertanának nak folyamatos értékelése, felülvizsg lvizsgálata lata szüks kséges érdektelenség g a pedagógusok gusok egy részr szétıl és s a szülık nagy részr szétıl
Eredményeink Az elmúlt lt 6 év v során n több t mint 4000 diák k vett részt r a programjainkon, akiktıl l pozitív v visszajelzéseket seket kaptunk. Sikerült a problémás s tanulók k egy részr szét t idıben kezelésbe, gondozásba irány nyítani. Hosszú távú kapcsolatok épültek oktatási intézm zményekkel. A segíts tséget nyújt jtó intézm zményekkel szembeni negatív attitőd d formálódik. Változik a szankcionáló szemlélet let mind több t felnıtt gondolkodásában a programjainkon való részvétel és s az ott kapott informáci ciók által. FÜGE Devianciaprevenciós,, Regionális KépzK pzési és Koordináci ciós s KözpontK
VÉGE köszönöm m a figyelmet