A kristályrendszerek leírása



Hasonló dokumentumok
Anyagszerkezet és vizsgálat. 3. Előadás

3. alkalom, gyakorlat

Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév

Javítóvizsga témakörei matematika tantárgyból

4. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK

Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.

A döntő feladatai. valós számok!

Anyagismeret. 1. Metallográfiai alapfogalmak

[MECHANIKA- HAJLÍTÁS]

Lineáris algebra gyakorlat

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET OSZTÁLY

3. KÖRGEOMETRIA Körrel kapcsolatos alapismeretek

Vektoralgebrai feladatok

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Analízis elo adások. Vajda István október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

FIZIKAI KÉMIA KOHÓMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZŐ

Analízis elo adások. Vajda István szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)

Másodrendű felületek

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Rel aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

KOMPLEX TERVEZÉS TERVEZÉSI SZAKIRÁNY TARTÓSZERKEZETI FELADATRÉSZ 1. félév

A MŰSZAKI MECHANIKA TANTÁRGY JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI AUGUSZTUS

Kombinatorika. 9. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Kombinatorika p. 1/

2. Az anyagok szerkezete

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség

Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

A skatulya-elv alkalmazásai

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Épületvillamosság laboratórium. Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának vizsgálata

Koordináta - geometria I.

Fa- és Acélszerkezetek I. 5. Előadás Stabilitás I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

Jelek tanulmányozása

MATEMATIKA ÍRÁSBELI VIZSGA május 8.

FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Szellőző rács. Méretek. Leírás

2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia

G Szabályfelismerés feladatcsomag

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok (fémek, kerámiák, polimerek, kompozitok)

BOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály

MATEMATIKA HETI 3 ÓRA

Információtartalom vázlata

Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek ZH. Távadók. Érdemjegy

Trigonometria és koordináta geometria

Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)

xdsl Optika Kábelnet Mért érték (2012. II. félév): SL24: 79,12% SL72: 98,78%

Szellőzőrács IB-R Tartalom Leírás... 3 Kivitel és méretek... 4 Műszaki adatok... 5 Jelmagyarázat...12 Kiírási szöveg /09-2

Alagútépítés Ideiglenes megtámasztás tervezése Példafeladat TÓTH Ákos


ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló

Minta 1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!

A Tömegspektrométer elve AZ ATOMMAG FIZIKÁJA. Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve. Az atommag komponensei:

Reológia 2. Bányai István DE Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

Azonosító jel: Matematika emelt szint

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II.

ÁSVÁNYTANI ÉS KŐZETTANI ALAPISMERETEK

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA

Tökéletes gázok adiabatikus rev. változásának állapotegyenlete. A standard entalpia hőmérsékletfüggése

Bevezetés a lágy számítás módszereibe

Osztályozó vizsga kérdések. Mechanika. I.félév. 2. Az erőhatás jellege, jelölések, mértékegységek

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/

Öntészeti Technológiák II.

A robbanékony és a gyorserő fejlesztésének elmélete és módszerei

A táblázatkezelő felépítése

Mértékegységrendszerek

Halmazok és függvények

FIZIKAI KÉMIA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK. Fizikai kémia kommunikációs dosszié

Párhuzamos programozás

Kötvények és részvények értékelése

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell

Fordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián

Programozás I gyakorlat

Az MPM hálótechnika (I. előadás)

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

Conjoint-analízis példa (egyszerűsített)

Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: november. I. rész

Üzembehelyezıi leírás

MBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Házi dolgozat. Minta a házi dolgozat formai és tartalmi követelményeihez. Készítette: (név+osztály) Iskola: (az iskola teljes neve)

2014. évi kukoricakísérlet

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria IV.

Függvényvizsgálat. Végezzük el az alábbi függvények teljes függvényvizsgálatát:

Térgeometria feladatok. 2. Egy négyzetes oszlop magassága háromszor akkora, mint az alapéle, felszíne 504 cm 2. Mekkora a testátlója és a térfogata?

Bírálói vélemény. Szakmai észrevételek:

Geometria. A geometria vagy mértan a geo+metros= földmérés szóból ered, görög tudósok és egyiptomi földmérnökök tapasztalataira épül.

GAZDASÁGI MATEMATIKA Gyakorlat

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK. Anyagtudomány c. tantárgyból a 2009/10. tanév I. félévében Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Szak, BSc képzés

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2009/10. Rácshibák. Dr. Mészáros István Dr. Reé András. Az előadás fő pontjai

Földrajzi helymeghatározás

Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 2 Radics Kornélia 3

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

A jelenség magyarázata. Fényszórás mérése. A dipólus keletkezése. Oszcilláló dipólusok. A megfigyelhető jelenségek. A fény elektromágneses hullám.

Átírás:

Néhány fogalom Térrács: Kiterjedés nélküli pontok szabályos rendje a térben. A térelem a térrácsot adja (pontokkal), az elemi cella az anyagot adja (atomokkal). Kristálytani adatok: olyan adatok, amely segítségével a kristály térelemeinek, celláinak egyes jellemzőit határozzuk meg. Koordinációs szám: azt mutatja meg, hogy egy rácspontnak vagy atomnak hány közveztlen szomszédja van. Atomátmérő: két szomszédos atom távolsága

A kristályrendszerek leírása Bármely kristályrendszer Három iránnyal (x,y,z) Három irányban mért távolsággal (a,b,c) egyértelműen leírható. Ezek a szükséges és elégséges paraméterek, az ún. rácsparaméterek.

Koordináta-rendszer kristályrendszerek leírására

A hosszútávú kristályos rendezettség szemléltetése

A kristályrendszerek osztályozása A Bravais-féle rácsok

A kristályrendszerek Bravais-féle alaprendszerének geometriai szemléltetése

Kristályrendszerek elemzése A szabályos, köbös kristályrendszer A térrács geometriai alakzata: szabályos kocka A szabályos rendszer módosulatai: Primitív köbös Térben középpontos köbös térközepes Felületen középpontos köbös lapközepes A köbös rendszer egy speciális módosulata a gyémántrács

Alapvetõ kristálytani paraméterek fogalma és meghatározása A rácselemhez tartozó atomok száma: N Az atomsugár és a rácsparaméter kapcsolata: a = a(r) A térkitöltési tényező: T A koordinációs szám: K

Az egyszerû (primitív) köbös kristályrendszer elemzése

Vázlat az elemi cellához tartozó atomok számának meghatározásához

Kristálytani számítások alapösszefüggései Az elemi cellához tartozó atomok száma: A rácsparaméter és az atomsugár közötti kapcsolat:

Kristálytani számítások alapösszefüggései A térkitöltési tényezõ:

Vázlat a koordinációs szám értelmezéséhez

Vázlat a térközepes köbös kristályrendszer elemzéséhez

Vázlat a lapközepes köbös kristályrendszer elemzéséhez

A köbös kristályrendszer elemzésének összefoglalása

A tetragonális kristályrendszer elemzése A térrács geometriai alakzata: szabályos négyzetalapú hasáb A tetragonális rendszer módosulatai Primitív: gyakorlati fém nem kristályosodik eszerint Térközepes (béta ón) Lapközepes (indium)

A tetragonális kristályrendszer módosulatai

A hexagonális kristályrendszer elemzése a térrács geometriai alakzata: szabályos hatszögalapú hasáb (hexagon) ez a kristályrendszer is leírható a három koordinátás rendszerben: ez az ún. ortorombos reprezentáció a hatszöges kristályrendszer szimmetriáját azonban jobban tükrözi az ún. hexagonális reprezentáció

Az ortorombos és a hexagonális reprezentáció összehasonlítása

A hexagonális kristályrendszer módosulatai A primitív hexagonális kristály (Cd, Be) A kristálytani leírásból származó redundancia következménye: a primitív hexagonális rendszer a lapközepen is tartalmaz atomot A tömött hexagonális kristály (Zn, Mg) Egyik legfontosabb jellemzője, hogy ugyanolyan kristálytani síkokból épül fel, mint a lapközepes köbös, de más elrendezésben

A tömött hexagonális kristályrendszer

Kristálytani síkok és irányok jelölése Kristálytani számításokhoz a kristálytani síkok és irányok jelölése elengedhetetlen Síkok jelölésére szolgálnak a Millerindexek Az irányok jelölésére a kristálytani irányvektorokat alkalmazzuk Az eltérő kristályszimmetria miatt a köbös és a hexagonális rendszer külön tárgyalása indokolt

Kristálytani síkok jelölése a köbös rendszerben Egy általános helyzetû sík vektorikus egyenlete a sík tengelymetszetes alakja

Vázlat a kristálytani síkok jelölésének származtatásához

A síkok Miller indexeinek értelmezése és származtatása

A síkcsalád fogalma A kristálytanilag egyenértékű síkokat síkcsaládnak nevezzük A síkcsalád tagjait azonos számok permutációival képezett Miller-indexek írják le A síkcsalád összefoglaló jelölése { h k l }

Jellegzetes kristálytani síkok a köbös rendszerben

Kristálytani síkok jelölése a hexagonális rendszerben a síkok jelölésére a hexagonális rendszerben a négy koordinátás leírást alkalmazzuk ( h k i l ) (jobban érvényesül a kristályszimmetria) ezeket Miller-Bravais indexeknek nevezzük meghatározásuk a köbösnél ismertetett lépések szerint a négy koordinátás leírás miatt az indexeknek redundanciája van, azaz érvényes a összefüggés h + k = - i

Vázlat kristálytani síkok jelöléséhez a hexagonális rendszerben

Kristálytani irányok jelölése a köbös rendszerben Az irányok indexeinek (irányvektor komponensek) értelmezése és származtatása: 1. Az irány önmagával párhuzamos eltolása a KR kezdőpontjába 2. Az irány végpontjai koordinátáinak meghatározása 3. Matematikai átalakítással a legkisebb egész számok kombinációjával kifejezhető u, v, w számhármas meghatározása 4. Az irányvektor felírása [u,v,w] A kristálytanilag egyenértékű irányok iránycsaládot alkotnak. Jelölésük: <u,v,w>

Vázlat az irányvektor komponensek származtatásához

Kristálytani irányok a köbös rendszerben

Összefüggés síkok Miller indexei és az irányvektor komponensek között a köbös rendszerbe Az azonos számhármassal jellemezhetõ kristálytani sík merõleges az ugyanazon számhármassal jellemezhetõ kristálytani irányra, azaz ha h = u, k = v, és l = w teljesül az irány a sík normálisa.

Kristálytani számítások Vonalmenti atomsûrûség Síkbeli atomsûrûség Térbeli atomsûrûség Kristálytani síkok távolsága Síkok, irányok bezárt szöge Beilleszthetõ gömb helye és mérete

Vázlat vonalmenti atomsûrûség számításához Hosszegységre eső atomok száma

Összefüggések vonalmenti atomsûrûség számításához

Vázlat síkbeli atomsûrûség számításához Felületegységre eső atomok száma

Összefüggések síkbeli atomsûrûség számításához

Kristálytani síkok távolsága

Vázlat kristálytani síkok távolságához

KRISTÁLYOSODÁS Kristályosodás: folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotba történő fázisátalakulás Termodinamikai törvényszerűségek ismerete nélkülözhetetlen

Termodinamikai alapfogalmak Termodinamikai rendszer alapfogalma, típusai - homogén - heterogén Az alkotók (komponensek - K) fogalma - egyalkotós - többalkotós rendszerek A fázis (F) fogalma, I.

Termodinamikai alapfogalmak II. a fázisok típusai gáz, Folyékony Szilárd színfém szilárd oldat fémes vegyület

Termodinamikai alapfogalmak III. Az állapottényezõk fogalma, csoportjai hõmérséklet (T), nyomás (p), fajtérfogat (V) koncentráció (c) A szabadságfok (SZ) fogalma A Gibbs-féle fázisszabály F + SZ = K + 2 (bármely termodinamikai rendszerre) F + SZ = K + 1 (metallográfiai rendszerre, mivel p=állandó)

Termodinamikai alaptörvények A termodinamika I. fõtétele A termodinamika II. fõtétele (az entalpiára kifejezve) H = G + TS, amibõl G = H TS A termodinamikai folyamatok spontán lejátszódásának feltétele G = H - T S - S T < 0 állandó hõmérsékleten lejátszódó folyamatokra G = H - T S < 0

Színfém kristályosodásának a szabadentalpiák változása folyékony és szilárd fázisra elemzése

Színfém hűlésgörbéjének elemzése

A kristályosodás elemi folyamatai kristálycsírák keletkezése homogén kristálycsíra heterogén kristálycsíra kristálycsírák növekedése kristálynövekedési mechanizmusok poliéderes, szemcsés Dendrites Rendezetlen oszlopos, sugaras szferolitos

A kristálycsírák keletkezése kristálycsírák keletkezése a stabilis (homogén) kristálycsíra keletkezésének feltétele a rendszer összegezett szabadentalpiájának csökkenése

A kritikus csíraméret függvény elemzése

A kritikus csíraméret függvény elemzése

A szabad-entalpia változása a kristálycsíra méretének függvényében

A kristályosodási képesség elemzése

A kritikus kristálycsíra méret változása a túlhűtéssel

Heterogén kristály csíra képzõdési mechanizmus

A kristálycsírák növekedése, kristályosodási mechanizmusok a kristályosodás elemi folyamatai stabilis (növekedésre képes) kristálycsírák keletkezése (K k ) a kristálycsírák növekedése - a kristályosodás sebessége - K S [mm/s] - a kristályosodás módja

A kristályosodási sebesség

A polikrisztallin kristályosodás módjai poliéderes, szemcsés dendrites rendezetlen dendrites oszlopos, sugaras dendrites szferolitos a gömbgrafitos öntöttvas, mint gyakorlati példa

A poliéderes, szemcsés kristályosodás

A dendrites kristályosodás

A szferolitos kristályosodás a gömbgrafitos öntöttvas kristályosodása

A kristályos szerkezet módosítása alapvetõ a kristályosodási képesség és a kristályosodási sebesség viszonya a finomszemcsés szerkezet elõállítása K k >> K s a jó mechanikai tulajdonságok (elsõsorban a szívósság) szükséges feltétele a durvaszemcsés szerkezet elõállítása K k << K s egykristályok elõállítására speciális elektrotechnikai célokra (Si egykristály) térfogatalakítás elõgyártmány elõállításra

A szemcseszerkezet és a mechanikai tulajdonságok kapcsolata

Polimorfizmus és allotrópia a polimorfizmus fogalma: különbözõ hõmérséklet-tartományokban más kristályrendszer szerinti kristályosodás többalakúság - fémek polimorfizmusa: az allotrópia - allotróp módosulatok - allotróp átalakulások

A vas allotróp átalakulása és módosulatai