Immunrendszer. 2015. 10. 21. Összevont szeminárium. Az immunrendszer osztályozása 2015.10.27. Természetes. immunitás. Szerzett immunitás



Hasonló dokumentumok
Az immunológia alapjai

TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

A szervezet vízterei szöveti sejt kapilláris

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Bevezetés; az immunrendszer működése vázlatosan

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes egyedekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ. AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Listeria monocytogenes

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

T sejtek I. Vizler Csaba

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

Tumor immunológia

Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012.

A vér alakos elemei és azok funkciói

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

A szervezet válasza a parodontium bakteriális behatásaira. 3. óra

Paraziták elleni immunválasz

1. előadás Immunológiai alapfogalmak. Immunrendszer felépítése

AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI.

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Fehérvérsejtek és az immunrendszer II. rész

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Anaemia súlyossága. Súlyosság. Fokozat

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

ÁOK Immunológia Konzultáció

Immunológia II GY. 1. Bevezetés febr. 9. Bajtay Zsuzsa

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

Allergia immunológiája 2012.

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

A DISZFUNKCIONÁLIS HDL MEGHATÁROZÁSA ÉS JELENTŐSÉGE KRÓNIKUS GYULLADÁSBAN

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok


Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Az immunológia alapjai

7. Reparatio. Sebgyógyulás. Immunpatológia I.

Az immunrendszer szerepe

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Gyulladásos szöveti mediátorok vazomotorikus hatásai Csató Viktória. Témavezető: Prof. Dr.

A szervezet védekezik a belső környezet állandóságát veszélyeztető, úgynevezett testidegen anyagokkal szemben. A szervezet számára idegen anyag lehet

PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK

Az alvadási rendszer fehérjéi. Kappelmayer János DE OEC, KBMPI

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

A 2-es típusú diabetes és oxidatív stressz vaszkuláris hatásai

Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

ALAPÍTÓ-FÔSZERKESZTÔ Prof. dr. Bôsze Péter

A szervezet immunválasza a vérátömlesztésre

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL

A szervezet védekező rendszere

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

A biológiai membránok szerkezete és működése. Biológiai alapismeretek

A szervezet védekező reakciói II. Adaptív/szerzett immunitás Emberi vércsoport rendszerek

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

NYIROKÉR KERINGÉS & IMMUNOLÓGIAI ALAPOK. Soós Noémi Dr. Novotniné Dr. Dankó Gabriella DE MÉK

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

Antigén, Antigén prezentáció

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Az allergiás reakció

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

4. A humorális immunválasz október 12.

Ajánlott tankönyvek: Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Allograft: a donorból a recipiensbe ültetett szerv

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Vérzés, Thrombosis, Embolia. Dr. Albert Mihály egyetemi docens

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

Immunbetegségek. Asztma. Szénanátha. Reumatoid artritisz. 1-es típusú Diabétesz mellitusz

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

Immunológia Világnapja

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Ellenanyag reagensek II.

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció

Átírás:

Immunrendszer 2015. 10. 21. Összevont szeminárium Az immunrendszer osztályozása Természetes immunitás Anyai antitestek átadása anyatejjel vagy a placentán keresztül. Kórokozó antigének bejutása. Szerzett immunitás Veleszületett immunitás Mesterséges immunitás Más szervezetben (állatban vagy emberben) termelődött antitestek bejuttatása. Antigének bejuttatása védőoltással. 1

Az immunrendszer sejtjei őssejt őssejt hízósejt fehérvérsejtek hízósejt Az immunvédekezés mechanizmusai 1. Aspecifikus celluláris védekezés (veleszületett) neutrofil granulociták eozinofil granulociták monociták, makrofágok, dendritikus sejtek antigén prezentálás természetes ölő sejtek 2. Aspecifikus humorális védekezés (veleszületett) komplement rendszer 3. Specifikus celluláris védekezés (adaptív) T-limfociták 4. Specifikus humorális védekezés (adaptív) B-limfociták plazmasejtek (immunglobulinok=antitestek) 2

Veleszületett immunrendszer: Fagociták Neutrofil granulocita A fehérvérsejtek 60-70%-a Gennykeltő baktériumok ellen harcol 5-6 óráig a vérben, utána a szövetekbe lépve elpusztítja a gennykeltő baktériumokat (9-13 nap), apoptózisgenny Eosinofil granulocita A fehérvérsejtek 1-5%-a Gyenge fagocita aktivitás Vérben, GI rdsz. és légutak nyálkahártyájában simaizom kontrakció Granulumaik fehérjéket, proteolitikus enzimeket és ribonukleázokat tartalmaznak Aktiválják a hízósejteket gyulladás Citokin szintézis [Citokinek: aktivált FVS-ből kibocsájtott fehérjék, melyek a többi FVS működését befolyásolják (interferonok =IFN, interleukinok =IL,tumor nekrózis faktor =TNF)] Féregfertőzéskor aktiválódnak Bazofil granulocita és hízósejt A fehérvérsejtek 0-1%-a Proteázok és hisztamin a granulumokban arteriola dilatáció és plazma extravazáció Citokin és prosztaglandin szintézis hisztaminnal együtt fokozzák a gyulladásos választ Monocita A fehérvérsejtek 2-6%-a Nagyon hatékony fagocita aktivitás Élettartam: a vérben 10-20 óra, szövetekben néhány hónap (makrofágok) Citokin termelés 3

Granulocyták monocyták antigén pusztító működése 1. Reaktív oxigén intermedierek képződése a sejtplazmában Enzimek: Fagoszóma-oxidáz Szuperoxid-dizmutáz Myeloperoxidáz O 2.- = szuperoxid anion/ szabad gyök H 2 O 2 = hidrogén-peroxid OCl - = hipoklorit anion 2. Degranuláció Proteolitikus enzimek: Lizozim Hidrolázok Veleszületett immunrendszer: dendritikus sejt A fehérvérsejtek 0.2%-a A leghatékonyabb antigén prezentáló sejt Monocitákból differenciálódik A belépési kapuk közül a GI rdsz. és a légutak nyálkahártyájában a leggyakoribb Citokin elválasztás (interleukinok) T helper és T killer sejteket aktivál 4

Veleszületett immunrendszer: NK sejt A citotoxikus T sejtekkel közös eredet Elsősorban vírussal fertőzött vagy tumoros sejtek ellen harcol Gyorsabb a T sejteknél kezet ráz a sejtekkel Ha a sejten nincs felismerhető MHC I, az NK sejt elpusztítja A célsejt lízisét, apoptózisát idézi elő Granulumai perforint és granzim enzimet tartalmaznak Őrszemek a vérben, nyirok rdszben és egyéb szövetekben Citokin és kemokin termelés Saját vagy idegen? HLA humán leukocita antigén Gének egy csoportja a 6. kromoszómán Sejtfelszíni antigén prezentáló molekulákat kódolnak Az MHC (major histocompatibility complex) gének humán verziója MHC gének termékei az MHC glikoproteinek (minden sejten van valamilyen fajtájuk) Az MHC glikoproteinek csoportja: MHC I - a sejtben szintetizálódó - saját, illetve intracelluláris kórokozó (vírus) antigéneket prezentál - minden maggal rendelkező sejt és thrombocyta felszínén - T killer (CD8+) sejtek ismerik fel (az antigénből származó peptideket bármely sejt felszínén képesek felismerni.) MHC II -antigén prezentáló sejtek felszínén: B-limfocitákon, makrofágokon, dendritikus sejteken, neutrofileken és epitél sejteken - sejten kívüli térből felvett antigént prezentál -T helper sejtek ismerik fel (CD4+) Hasznos: vírusfertőzés, tumorsejt Káros: szerv transzplantáció, csontvelő transzplantáció host versus graft reakció 5

Veleszületett immunrendszer: komplement rendszer Idegen antigének szervezetbe kerülése a különböző sejtek aktiválásán kívül egy fehérjékből álló enzimrendszert is aktiválnak, melyek a veleszületett aspecifikus immunválasz részét képezik. Kb. 30 fehérje alkotja (proteolitikus proenzimek), szintézis: máj Komplement aktiváció: fagocitózis (opszonizáció), gyulladás és bakteriolízis veleszületett immunitást segíti Segíti a szerzett immunitást (meghosszabítja az antigén antitest reakciót) Komplement aktiválás mechanizmusai: Veleszületett immunrendszer: komplement rendszer A C3 enzim proteolízise során C3a és C3b fragmentum keletkezik A kisebb C3a fragmentum szignál molekula (anafilatoxin) hízósejtek és granulociták aktiválása A nagyobb C3b fragmentum kötve marad a patogén felületéhez (opszonizáció) A C5b nem proteolitikus enzim, hanem a membrán támadó komplex egyik alkotórésze Opszonizáció: C3b-vel jelöli a kórokozót, ezzel segíti a fagocitózist Citolízis: C5-C9 komplex lyukat fúr a membránba és kifolyik a citoplazma C3a anafilatoxin Gyulladás: Nő az érfal permeabilitása, és kemotaxissal még több fagocitózisra képes sejtet odavonz. 6

Szerezett immunitás Effektorai a T limfociták (70%), B limfociták (30%) és az antitestek (plazma sejtek) Az effektorok specifikus antigéneket ismernek fel A limfociták memóriasejteket képeznek (évek, évtizedek) Élettartam: az aktív állapot hónapokig tart, őrjárat 10-50 évig Termelődés helye: vörös csontvelő Differenciálódásuk a primer nyirokszervekben fejeződik be: vörös csontvelő (B sejtek) és csecsemőmirigy (T sejtek) A naiv sejtek éretlenek, éretté az antigénnel való találkozás után válnak (szekunder nyirokszervekben nyirokcsomók, lép és MALT) Szerzett immunitás, celluláris immunválasz: T killer sejtek antigen prezentáló sejt MHC feh. a Thelper sejt felszínén fertőzőtt sejt killer T sejt osztódás citotoxikus sejt T killer (CD8): az MHC I által bemutatott antigéneket ismerik fel és elpusztítják a prezentáló sejtet vírus fertőzött sejtet tumor sejtet transzplantált sejtet MHC I valamennyi sejten intracelluláris kórokozók proteolízis a citoplazmában ubikvitinálódás felvétel a proteasomába antigén ER-ben találkozik az MHC I-el 7

Szerzett immunitás, celluláris immunválasz: immunológiai szinapszis Serkentik a humorális és celluláris immunválaszt A makrofágok által bekebelezett és MHC II-n bemutatott antigént ismerik fel CD4 marker a membránban (MHC II ide kötődik) T sejt receptor a membránban (antigén ide kötődik) Citokin termelés a HIV (=human immundeficiency virus) vírus ezeket támadja meg, (AIDS=acquired immundeficiency syndrome/szerzett immunhiányos betegség) 1. típus - gyulladási folyamatokat indít be - Aktiválja a T killer sejteket - baktérium fertőzés esetén aktiválódik - a makrofágok fagocitáló képességét fokozzák (IL-2, IFN-g) 2. típus -parazita fertőzés esetén aktiválódik -eosinofil gr. aktiválnak -humorális immunválaszt serkentik: B- limfocita aktiváció, immunglobulinok (IL-4, IL-5, IL-10) Szerzett immunitás: T helper sejtek 8

Szerzett immunitás, humorális immunválasz: T helper és B sejtek összjátéka antigen prezentáló sejt B-memória sejt MHC II professzionális antigén bemutató sejteken Az antigének feldolgozása végig intracelluláris organellumokba zárva történik (fagoszóma + lizoszóma fagolizoszóma) plazmasejt és B-memória sejt osztódás/burjánzás ellenagyagok plazmasejt memória sejt Szerzett immunitás, humorális immunválasz: immunológiai szinapszis 9

Szerzett immunitás: B sejtek és T helper sejtek összjátéka B-limfociták klonális szelekciója és differenciálódása antigén kontaktus B-limfocita B- limfocita B- limfocita klonális szelekció klón szaporodása ellenanyag termelő sejtek /plazmasejtek memória sejtek ellenanyag termelés A B-limfociták antigént felismerő receptora eltérő természetű antigének felismerésére képes, az antigénnel való kölcsönhatás a sejtben aktivációt és differenciációt vált ki. Az antigén-specifikus inger hatására a B-sejtek osztódnak, majd plazmasejtekké alakulnak, és nagy mennyiségben oldott formában szecernálják a felismerő receptorral azonos szerkezetű és specificitású fehérjéket, az ellenanyagokat. 10

Antitestek/Immunglobulinok szerkezete Antitestek/immunglobulinok csoportosítása típus nehézlánc szerkezet jellemző IgA α Dimer Nyálkahártyán, szekrétumokban (pl. anyatej, bélnedv, könny, nyál ) IgD δ Monomer? B limfociták felszínén segíti az antigénfelismerést IgE ε Monomer Basofil granulocytákhoz és hízósejtekhez kapcsolódik IgG γ Monomer Fagocitáló sejtekhez kapcsolódik, átjut a placentán és az anyatejbe IgM µ pentamer Nem jut át a placentán Ez képződik először az immunválasz során. Az antigén - antitest komplex kialakulása nem semmisíti meg az antigént, hanem beindítja az aspecifikus eliminációs mechanizmusokat (pl. komplement rdsz., fagociták). 11

Humorális Immunválasz Antitestek kötődése több úton eliminálhatja az antigént blokkolja a vírus vagy bakt. kötőhelyeit kül. antigéneket agglutinál kicsapja az oldott antigéneket komplement rsz. aktiválása oldott antigén idegen sejt fagocitózis sejtlízis makrofág Immunválasz lépései I. Felismerés- fagocitózis 1. makrofág perceken belül lizoszómális bontás, antigén prezentálás regenerálja enzimjeit 2. neutrofil granulocita diapedezissel az érpályából órákon belül lizoszómális bontás elpusztul genny alkotó 3. monocita 8 órán belül Csontvelői raktár mobilizálása órákon belül Új sejtek termelése: napokon belül 12

Immunválasz lépései II. Mozgósítás Elimináció Immunválasz lépései III. Elimináció Lecsengés 13

Akut fázis reakció Patológiás állapotokban alakul ki (pl. trauma, égés, gyulladás, fertőzés, infarktus, daganatos bet.) Védekező mech. sokasága - Akut fázis fehérjék term. a májban pl.: C-reaktív protein (opszonizáció, komplement rendszer aktiváció) Akut fázis fehérjék (nő a szintjük) Protein C Komplement feh. (C2, C3, C4) Szérum amyloid A Fibrinogén, protrombin, von Willebrand faktor Ferritin mannóz-kötő lektin α2-makroglobulin Cöruloplazmin haptoglobin α1-antitripszin, α1- antikimotripszin orosomucoid Hatásmech. opszonizáció opszonizáció, citolízis immunsejtek kemotaxisa, EC mátrix bontó enzimek akt. Véralvadás (csapdába ejti a patogént) Vaskötés (patogén elől) Komplement rsz. aktivátora Véralvadásgátlás (trombin gátló) Fibrinolízis gátlás (plazmin gátló) Redukálja a vasat, hogy a ferritin meg tudja kötni Hb köt (vasforrás lenne a mikróbának) gyulladáscsökkentő Szteroid szállító Akut gyulladás A gyulladás: a szervezet helyi szövetkárosodásra adott válaszreakciója. 2. Hisztamin hatására nő az érfalak permeabilitása, így fagociták és véralvadási faktorok jutnak el az érintett területre. 1. A sérült sejtekből gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, melyek aktiválják a hízósejteket és fokozzák a terület vérátáramlását fagocita hisztamin seb bőr baktériumok 3. A fagociták bekebelezik a bacikat, elpusztul fvs-ket, és a sejttörmeléket. 4. A vérlemezkék elzárják a kapilláris falát. vérlemezkék Bármiféle sérülés hatására kialakult szöveti reakció helyi reakciók szövetkárosodás (gyulladásos mediátorok felszab., vazoaktív anyagok, szöveti tromboplasztin beindítja a véralvadást ) érreakciók helyreállítás szisztémás reakciók lázkeltő anyagok (pirogének) megemelhetik a testhőmérsékletet láz alatt megnő a fvs érése és differenciálódása 14

Kulcstényezők: bazofil granulociták és szöveti hízósejtek granulumok (heparin, hisztamin, proteázok) IgE kötés, majd antigén kötés eredmény: degranuláció: leukotriének, citokinek, prosztaglandinok, komplement aktiválódás, kemotaktikus anyagok ANAFILAXIÁS REAKCIÓ szisztémás vazodilatációvérnyomás esés, légutak nyálkahártyájának ödémája bronchokonstrikció gégeödéma Szöveti reakció a hisztamin miatt vazodilatáció - növekvő vérátáramlás lokálisan simaizom kontrakció bronchusokban, gyomor-bélrsz-ben görcsök permeabilitás fokozódás ödéma makrofág citokinek T-sejt B-sejt Arachidonsav-rendszer arachidonsav gyulladáscsökkentők pl. Aspirin, Algopyrin, Paracetamol PG-szintáz prosztaglandinok PGE 2 : gyomor nyh. védelme a HCl-tól, hipothalamuszbanátállítja a testhőmérsékletet, így okoz lázat PGE 2 PGD 2 : gyull. mediátor (allergiás reakciókban a hízósejtek felszínéhez kötődve hisztamint szabadítanak fel belőlük) PGF 2 : méhizomzat kontrakcióját fokozza PGI 2 (prosztaciklin): - ciklooxigenáz (COX) endotel sejtekből felszab.: vazodilatátor, trombocitákból felszab.: aggregáció gátló tromboxán-szintáz tromboxánok lipooxigenáz TXA 2 : trombocitákbólfelszab. aktiválja a többi trombocitát érfalból szárm.: vazokonstrikciót okoz fehérvérsejtekben! leukotriének LTA 4, LTB 4, LTC 4, LTD 4, gyulladásos reakciókban szerepelnek bronchokonstrikciót, érfal permeabilitás fokozó hatásúak pl. LTB 4 : kemotaktikus hatású a granulocitákra 15

Gyulladás tünetei: rubor (pír): lokális értágulat és a felszab. anyagok permeabilitást fokozó hatása miatt calor (melegség): helyi vérbőség miatt tumor (duzzanat): ödéma és az infiltráló sejtek tömege miatt dolor (fájdalom): toxinok ill. fájdalom idegvégződéseket ingerlő kémiai anyagok miatt functio laesa = működéscsökkenés Valódi gyulladás: kórokozó miatt Steril gyulladás: szervezetben létrejövő szövetpusztulás során felszab. kémiai anyagok okozzák (pl. szívinfarktus, pancreatitis) Specifikus gyulladás: ismert kórokozó, jól definiálható elváltozást okoz (pl. tbc, lues) Aspecifikus gyulladás: a tünetek nem jellemzőek a kiváltó okra (pl. égésfagyás) Akut/krónikus gyulladás Autoimmun betegség: a szervezet saját sejtjei ellen termel antitestet Következményei lehetnek: sejtpusztulás pl. Addison-kórban a mellékvesekéreg sejtjei megváltozott élettani receptorműködés pl. myasthenia gravis-ban a nach receptorokat pusztítják izomgyengeség anaemia perniciosa-ban a gyomor fedősejtjei ellen (intrinsic faktor) B12 vitamin felszívódása gátlódik fiatalkori diabetes (I.típusú): az inzulin termelő hasnyálmirigy sejtek ellen sclerosis multiplex: mielin hüvely degeneráció 16