Okleveles könyvvizsgáló Adózási ismeretek, A feladatsor Vizsgafeladatok megoldása Az okleveles könyvvizsgálói képzés átalakított tantárgyi struktúrájában önálló tárgyként megjelent adózási ismeretek 2009. szeptember 7-i írásbeli vizsgafeladatokat az idei 10. lapszámban közöltük. Most ezen példasor megoldását adjuk közre, ami reményeink szerint nemcsak a hallgatók, de olvasóink, a gyakorló szakemberek munkáját is elõsegíti. 1. példa (25 pont, javasolt kidolgozási idõ 25 30 perc) 1. A nyugdíj-biztosítási járulék alapjának meghatározása: a) Munkavállalók és tulajdonosok 2x1 000 000 Ft/fõ +3x520 000 Ft/fõ = 3 560 000 Ft Két nagytulajdonos esetén a személyes közremûködésre tekintettel járó bruttó javadalmazás (kvázi bér ), három fõállású munkavállaló esetén a bruttó munkabér. b) Megbízási jogviszony 3x150 000x90% = 405 000 Ft Mindhárom megbízott 10%-os költséglevonásról nyilatkozott. Mivel a juttatás esetükben eléri a minimálbér 30%-át, így biztosítási jogviszony keletkezik, jövedelmük tb-járulékalapot képez. c) Telefonszámla 120 000x20%x1,54 = 36 960 Ft A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem a tagi jövedelemmel rendelkezõ tulajdonosnál 600 000x(10+5)%x200/365 = 49 315 Ft A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem összevonandónak minõsül, így járulékalapot képez. A kamatkedvezménybõl származó jövedelem meghatározásához figyelembe vett kamat: jegybanki alapkamat+5%, azaz 10+5=15%. A folyósítás napjától eltelt napok száma 200, így a keletkezett jövedelem a kölcsön összegére vetített 15%-os kamatból az idõarányos rész. A nyugdíj-biztosítási járulék alapja összesen 4 051 275 Ft A nyugdíj-biztosítási járulék összege összesen: 4 051 275x0,24 = 972 306 Ft 2. Az egészségbiztosítási járulék alapjának meghatározása: A 2009. júliusi törvénymódosítás következtében a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után az egészségbiztosítási járulék mértéke 2%, az ezt meghaladó járulékalapra 5%. a) Munkavállalók és tulajdonosok 2%-os járulék alapja: 2x143 000 +3x143 000 = 715 000 Ft 5%-os járulék alapja: 2x857 000 +3x377 000 = 2 845 000 Ft b) Megbízási jogviszony 2%-os járulék alapja: 3x150 000x 90% = 405 000 Ft 5%-os járulék alapja: nincs, mivel a járulékalap 150 000x0,9 =105 000 Ft, amely kisebb, mint a minimálbér kétszerese. c) Telefonszámla 120 000x20%x1,54 = 36 960 Ft A járulék alapja az szja-val növelt számlázott érték. Amennyiben a telefonszámla bizonyíthatóan magánszemélyhez nem köthetõ, ebben az esetben a járulék mértéke a minimálbér kétszereséig 2%, az ezt meghaladó összegre 5%. A feladat nem tért ki a telefonszámla részleteire, ezért mindkét megoldás elfogadható. (A kidolgozás az 5%-os járulékfizetést mutatja be.) d) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem 600 000x(10+5)%x200/365 = 49 315 Ft A kamatmentesen adott kölcsön miatt keletkezett jövedelem összevonandónak minõsül, így egészségbiztosítási járulékalapot is képez, mert a kölcsönt tagi jövedelemmel rendelkezõ tulajdonosnak folyósították. A 2%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen: 1 120 000 Ft A 2%-os egészségbiztosítási járulék összege: 1 120 000x0,02 = 22 400 Ft Az 5%-os egészségbiztosítási járulék alapja összesen 2 931 275 Ft Az 5%-os egészségbiztosítási járulék összege: 2 931 275x0,05 = 146 564 Ft Egészségbiztosítási járulék összesen: 168 964 Ft Szerzõk: Bary László Dr. Gyenge Magdolna Joó Ágnes Lakatos László Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai 3. A szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása: A szakképzési hozzájárulás alapja az egészségbiztosítási járu- 456 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT
lék, így minden, a feladatban szereplõ járulékalap a szakképzési hozzájárulásnak is alapját képezi. A szakképzési hozzájárulás alapja összesen: 4 051 275 Ft A szakképzési járulék összege összesen: 4 051 275x0,015 = 60 769 Ft 4. Munkaadói járulék A munkaadói járulék alapja a munkaviszonyban álló alkalmazottak társadalombiztosítási járulék alapja, amely 2009. július 1-jétõl az egészségbiztosítási járulékhoz hasonlóan sávos rendszerûvé vált. A minimálbér kétszeresét meg nem haladó rész esetén a járulék mértéke 1%, az ezt meghaladó járulékalapra 3%. a) Munkavállalók 1%-os bér díj miatt = 3x143 000 = 429 000 Ft 1%-os munkaadói járulék = 429 000x1% = 4290 Ft 3%-os bér miatt = 3x377 000 = 1 131 000 Ft b) Telefonszámla (A kidolgozás során 3%-os járulékkal számoltunk, de a részletek ismerete hiányában az 1% alkalmazási is elfogadható.) 120 000x20%x1,54 = 36 960 Ft 3%-os munkaadói járulék = (1 131 000+36 960)x3% = 1 167 960x3% = 35 039 Ft Összes munkaadói járulék = 4290+35 039 = 39 329 Ft 7. Munkavállalói járulék A munkavállalói járulék alapja az alkalmazottak járulékalapja, így a levonandó összeg a fõfoglalkozásúak után 3x520 000x1,5% = 23 400 Ft 8. %-os eho Nagytulajdonosok eho kosara : 450 000 Ft telítettség vizsgálata. A kistulajdonosok nyilatkoztak a 450 e Ft-os plafon elérésérõl, így csak a nagytulajdonosokkal kell számolnunk. A nagytulajdonosok teljes mostani osztalékra jutó eho összege (ha nem lenne a 450 e Ft-os felsõ korlát) 2 500 000x45%x14% = 157 500 Ft lenne, de a felsõ korlát közelsége miatt ennél kevesebb is lehet a tényleges fizetési kötelezettség. A kosarat tölti többek között a kifizetõt terhelõ 2%-os, illetve 5%-os egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyéni eho, illetve az ekho. A példában a nagytulajdonosok után egészségbiztosítási járulékot fizetett a társaság, illetve az osztalékká vált osztalékelõleg miatt már történt egyéni eho-levonás május hónapban. Bér utáni eb-járulék elsõ félévre = 6x1 000 000x5% = 300 000 Ft/fõ 7 8. havi bér utáni eb-járulék = 2x143 000x2%+2x857 000x5% = 5 720+85 700 = 91 420 Ft/fõ 5. Vállalkozói járulék a) Tagi jövedelem után 2x143 000x2,5%+2x857 000x4% = 7 150+68 560 = 75 710 Ft b) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem után: 49 315x4% = 1 973 Ft (Mert a kölcsön is az egyik tulajdonoshoz köthetõ.) Vállalkozói járulék összesen: 75 710+1973 = 77 683 Ft 6. Magánszemélyek különadója A két tulajdonos esetén a társaság kifizetõként az egész éves jövedelem figyelembevételével az elsõ forint bér, illetve tagi jövedelem után vonja a különadót, lévén, hogy a havi díjazás ismeretében az egész év tekintetében a jövedelem meghaladja a 7 446 000 Ft-ot. A megbízási díjjal foglalkoztatottak esetén azért kell vonni a különadót, mert arról nyilatkoztak, hogy jövedelmük eléri a nyugdíjjárulék-fizetés felsõ határát. Ez a nyilatkozat az adózás rendjérõl szóló törvény értelmében arra kötelezi a társaságot, hogy a különadó levonásáról ennek alapján gondoskodjon. a) Tagi jövedelembõl levont: 1 000 000x12 7 446 000= 4 554 000/12x4% = 15 180x2 fõ = 30 360 Ft b) Megbízási díjastól levont: 150 000x90%x4%x3fõ = 16 200 Ft c) Kamatkedvezménybõl származó jövedelem miatt az ügyvezetõtõl levont: 49 315x4% = 1973 Ft Összesen: 30 360+16 200+1973 = 48 533 Ft A nagytulajdonosok 45 45%-os részesedéssel bírnak. A májusi elfogadással osztalékká vált a korábban kifizetett elõleg, így annak eho-ját ekkor el kell számolni. Osztalékból levont eb-járulék 05. hóban = 500 000x45%x14% = 31 500 Ft/fõ Az egyik ügyvezetõ (2.) tulajdonos által felvett kölcsön egészségbiztosítási járuléka: 49 315x5% = 2466 Ft Eddigi kosártelítettség bér és osztalék miatt = 300 000+91 420+31 500 = 422 920 Ft Hiányzó összeg/1. tulajdonos = 450 000 422 920 = 27 080 Ft Hiányzó összeg/2. tulajdonos = 450 000 422 920 2466 = 24 614 Ft Összesen = 27 080+24 614 = 51 694 Ft Ajándék utáni 11% eho Százalékos eho alapja = 9500x1,25x8 = 11 875x8 = 95 000 11% eho: 95 000x11% = 10 450 Ft Összes %-os eho = 51 694+10 450 = 62 144 Ft Összefoglalás Számla megnevezése összeg (Ft) számított megadott 5. Nyugdíjbiztosítási járulék* 972 306 972 306 5. Egészségbiztosítási járulék* 168 964 168 964 4. Szakképzési hozzájárulás 60 769 60 769 4. Munkaadói járulék 47 909 47 909 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 457
Számla megnevezése számított összeg (Ft) megadott 4. Vállalkozói járulékbefiz. köt. 77 683 77 683 4. Magánszemélyek különadóbefizetési kötelezettsége 48 533 48 533 4. Munkavállalói járulékköt. 23 400 23 400 4. Százalékos eho-kötelezettség 44 544 44 544 2. példa (40 pont, javasolt kidolgozási idõ 40 45 perc) Angyalok A különítmény Ez a feladat a társasági adó ismeretét teszteli. A feladatban négy, részben azonos érdekeltséghez tartozó vállalkozás adóalapját kell meghatározni, illetve be kell mutatni, hogy miként érinti az adóalapot egy átalakulás (beolvadás). A feladat kidolgozását érdemes a megadott sorrendben elvégezni, mert az egyes cégek összefüggenek. Bosley Bosley (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény 6 000 Kamat 1 000 (1) K+F-kedvezmény 0 (2) Adóalap 5 000 (1): Mivel a társaság átlagos saját tõkéje negatív a vizsgált idõszakban, a teljes kamat adóalapot növelõ adóalap-korrekció. (2): A kutatáshoz kapcsolódó (K+F) adóalap-csökkentõ tétel most nem vehetõ igénybe. Ennek oka az, hogy a teljes aktivált kísérleti fejlesztés mögött magyar vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatás áll. Az igénybe vehetõ adókedvezmény értéke a beruházás összegének és a kedvezmény intenzitásának szorzata, azaz 143 000x0,5 = 71 500 eft. Az igénybevétel részleteit (például halasztás) a feladatban nem kellett bemutatni. Natalie Natalie 2009. január 1-jén beolvad az anyavállalatba; ennek következtében a kft (jogutóddal) megszûnik. A társaság 2009-ben már nem végzett tartalmi tevékenységet, így csak a beolvadáshoz kapcsolódó teendõk várnak az adóbevallás készítõjére. Ebbõl egyet találunk Natalie Kft. kapcsán: a tárgyi eszközök miatt elõálló könyv szerinti érték és nyilvántartási érték különbségét kell rendezni (növelõ-csökkentõ tételek). Natalie (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény 0 Könyv szerinti érték 110 000 Nyilvántartási érték 129 200 (1) Adóalap 19 200 (2) (1): A telekre értékcsökkenést nem szabad elszámolni, a kõépület értékcsökkenése pedig 2% a tao-törvény szerint. Ezek alapján az aktuális nyilvántartási érték a kétéves értékcsökkenéssel aktualizált bruttó érték (ez a feladatban szerepelt): 120 000 eftx2%x2 év = 4800 eft. Nyilvántartási érték: 120 000 4800 = 115 200 eft, plusz a telekérték (14 000) együttese (129 200 eft). (2): Ez a negatív adóalap továbbvihetõ a jogutódba az általános (veszteség elhatárolásához kapcsolódó) feltételek mellett. Charlie Charlie (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény (elõzetes) 129 500 Tõkekivonás eredménye 90 000 (1) Adózás elõtti eredmény (végleges) 219 500 Tõkekivonás miatti korrekció 90 000 (1) Natalie továbbhozott vesztesége 19 200 (2) Goodwill amortizációja 1 000 (2/a) ÉCS számviteli törvény szerint X ÉCS tao-törvény szerint (3) Mágneses cipõ terven felüli écs 250 (4) Segédanyag értékvesztése 0 (5) Támogatás miatti növelés 1 500 (6) Támogatás miatti csökkentés 1 800 (6) Osztalék 30 000 (7) Adóalap 81 250 (1): Charlie eredményét (az adóbevallás kiindulópontját) módosítani kellett a Dylan-nal kapcsolatos tõkekivonás eredményhatásával. Elsõként a tõkekivonás arányát kell meghatározni. Ez a kivont és az eredeti jegyzett tõke aránya: 4500/5000 = 90%. A tõkekivonás eredménye pozitív, hiszen Dylan nyereséget halmozott föl. A tõkekivonás eredménye Dylan kivont (arányos) tõkéjének és a megszûnõ befektetés könyv szerinti értékének a különbözete: 105 000x90% 4500 = 90 000 eft. Ennek következtében a végleges eredmény az e nyereséggel megemelt összeg lesz. Ez a nyereség egyben adóalap-korrekció is, mivel azt már Dylan korábban leadózta. (2): A beolvadó cégbõl továbbhozott veszteség (lásd feljebb, Natalie Kft-nél). (2/a): Charlie Natalie megszerzésekor goodwillt mutatott ki. Mivel a beolvadáskor nem értékelték át Natalie eszközeit, a goodwillt adózási szempontból az eredmény terhére már elszámoltnak kell tekinteni. Ezért a Charlie könyveiben szereplõ, goodwillre elszámolt amortizáció növelni fogja az adóalapot. (3): A feladatból csak annyi derült ki, hogy az adótörvény szerinti leírás és a számviteli szabályok szerinti leírás megegyezik. Számszerûsíteni az éves értékcsökkenés összegét nem lehetett. Ez az ismeretlen összeg azonban azonos összegû adóalap-korrekciókhoz vezet, így nettó hatása biztosan nulla. (Ezekért a korrekciókért extrapontot lehetett a vizsgán kapni.) (4): Mivel a terven felüli leírás forrása avulás, az adótörvény nem ismeri el a leírást. (5): A készletérték-vesztést elfogadja a jogszabály adóalapcsökkentõként, adóalap-korrekció nincs. 458 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT
(6): A támogatások páros korrekciók. Elsõként meg kell emelni az adóalapot az adott támogatás összegével. Mivel az alapítvány megfelel a feltételeknek levonható a támogatás öszszege az adóalapból. Emellett a támogatás tartós adományozásnak minõsül, és ez már a folyósítás második éve, a csökkentés mértéke 120% lehet. (1500x1,2 = 1800 eft) (7): A kapott osztalék az adóalapot csökkenti (mert a másik vállalkozás leadózta). Alex Alex (e Ft) Megjegyzés Adózás elõtti eredmény 20 000 Igazgatási költség 30 000 (1) Arányos igazgatási költség 22 500 (1) Adóalap 27 500 (1): A fióktelepre vonatkozó szabályok szerint nem a felmerült, hanem a tulajdonossal egyben számolt és bevételarányos igazgatási költségeket lehet érvényesíteni. Ezért egyrészt a tényleges igazgatási költségekkel megemeljük, az arányosítással számított értékkel pedig lecsökkentjük az adóalapot. 3. példa (35 pont, javasolt kidolgozási idõ 40 45 perc) általános kulcsot kellett alkalmazni. A példában szerepelt, hogy más országokban nem kellett adószámot kérniük, azaz most nem kellett vizsgálni, hogy az adott tagországban elérte-e az ottani magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások értéke a helyi adókötelezettség szintjét. A Japánba nyújtott szolgáltatás harmadik országba irányuló export, ami adólevonásra jogosító adómentes bevétel, ezért nem számolhatunk most vele. Ebben az idõszakban (még) 20%- os adókulcs volt hatályban. Ebben az idõszakban érkezett be az elõleg, ami ugyancsak tartalmaz fizetendõ áfát. A teljes befolyt összeg 24 000 eft volt, ennek áfatartalma 0,2x(24 000/1,2) = 4000 eft. A fizetendõ adó összegébe a beérkezett fordított adó is beleszámít (ezt a másik, a beszerzést terhelõ áfaösszegek táblázat összegzõ sora, tárgyév 1 9. havi adatait tartalmazó rovatából olvashatjuk ki (12 500 eft). Ebben a táblázatban az adómentes beszerzésbõl származó sor nem tartalmaz adatot. Erre viszont nincs is szükség, hiszen az adómentes beszerzés adótartalma nulla. (A x-gal jelzett lábjegyzet alapján az adómentes beszerzésre fordított összeg ugyan meghatározható lenne, de mivel most csak annak adótartalmára (ami 0!) van szükségünk, így ez a számítás értelmetlen!) ÜT áfa 1. III. negyedévi áfa meghatározása (8 pont) A III. negyedévi áfa összegét közvetlenül nem lehet meghatározni, miután az elsõ három negyedév forgalmi adatai egyben szerepelnek. Emiatt a teljes 9 hónapra kell kiszámolni az áfa összegét, s abból le kell vonni az elsõ két negyedév végeredményét. Miután az elsõ két negyedévben a megadott adatok szerint az elõzetes és a fizetendõ adó összege éppen megegyezett, így a teljes 9 hónapra számítható érték egyben a III. negyedévi összeggel egyezik meg! A fizetendõ áfa meghatározása A táblázatban szereplõ forgalmi adatok közül a tárgyév 1 9. hónapokra vonatkozó oszlopból a következõket lehet figyelembe venni: Megnevezés Összeg Belföldi társalgás 88 560 eft Német társalgás német magánszemélyeknek 8 450 eft Francia társalgás francia magánszemélyeknek 9 470 eft Egyéb adóköteles tevékenység 5 000 eft Összesen: 111 480 eft Áfa (20%) 22 296 eft A külföldi, de EU-adószámmal rendelkezõk felé az áfatörvény 46. és 140. -a alapján olyan számlát kellett kibocsátani, amelyben áfa nem szerepelhetett, helyette a fordított adózásra kellett utalni. A magánszemélyek viszont miután nincsen EU-adószámuk fordított adózás alá nem vonhatók, így esetükben a hazai A fizetendõ adó a fentiek összegzésébõl: 22 296+4 000+12 500 = 38 796 eft. Az elõzetesen levonható adó összegét a már hivatkozott beszerzést terhelõ áfaösszegek táblázat tárgyév 1 9 havi adatainak összesítését tartalmazó rovatból kiolvashatjuk: 38 500 eft. (A fordított adó összege természetesen ebben is benne van!) Miután eddig a társaságnak csak adóköteles bevételei voltak, így a beszerzést terhelõ áfa teljes egészében levonható! A III. negyedévi áfa összege a fizetendõ és a levonható adók különbsége: 38 796 38 500 = 296 eft azaz 296 eft befizetendõ áfa, amit október 20-ig kellett a cégnek bevallania és befizetnie. A harmadik negyedévi áfa összege nem éri el az egymillió forintot, így a negyedéves gyakoriság sem változik (ámbár ennek megint nincs jelentõsége ebben a példában). 2. Az elõleget felhasználó végszámla tartalma () A végszámla kiállítása azért tér el a szokásostól, mert az elõleg beérkezésének idején érvényes adókulcs a korábbi 20%-ról a negyedik negyedévre 25%-ra változott. Ebben az esetben viszont az elõleg adótartalma utólag sem változhat meg [a 84. (2) bekezdése alapján]. A végleges teljesítéskori adómérték csak a még hátralévõ összegre vonatkozhat, emiatt többféle formátumú, de természetesen ugyanarra a végeredményre vezetõ megoldás fogadható el. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 459
Egyik megoldás lehet, ha két végszámlát állítanak ki. Az elsõ megegyezik az elõleggel, ennek adókulcsa a korábbi 20%, vele szemben szerepel benne az azonos összegû elõleg, így a fizetendõ összeg 0. Ez a számla 20 000 eft+20% áfa = 20 000 eft+4000 eft = 24 000 eft tartalmaz teljesítésként és levonandó elõlegként egyaránt. A másik számla már csak a hátralékról szól. A teljes nettó összeg a példa szerint 32 000 eft volt. Ebbõl levonva az elõleget 32 000 20 000 = 12 000 eft adódik. Ehhez már a 25%-os adómérték tartozik, így a második számla tartalma a következõ: 12 000+25% áfa = 12 000+3000 = 15 000 eft. Ez lesz egyben a fizetendõ összeg is! Másik megoldás szerint egyetlen végszámla készül, így ebben többféle adómérték is szerepel. Az elõleg a teljes ár 62,5%-át tette ki (20 000/32 000 = 0,625). A végszámlában tehát a teljes összeg 62,5%-ára még a 20%-os-, míg a fennmaradó részre az új, 25%-os mérték lesz érvényes. Ha ezt egy sorban szerepeltetik, akkor a hozzá kapcsolódó adómérték egy átlagos áfakulcs lesz, ami esetünkben (0,625x20%)+(0,375x25%) = 21,875%. Ez vonatkozik a teljes bevételre. 32 000+21,875% áfa = 32 000+7000 = 39 000 eft. Ebbõl kell levonni az elõleg címén korábban beérkezett tételeket: 20 000+20% áfa = 20 000+4000 = 24 000 eft. A fentiek különbségébõl fizetendõ összegként ismét a korábbi eredményre jutunk: 12 000 eft+25% áfa = 12 000+3000 = 15 000 eft. A fentiektõl eltérõ formájú, de azonos végeredményre vezetõ más megoldásokat is el kell fogadni! IV. negyedévi áfa meghatározása (23 pont) A negyedik negyedévi áfa meghatározásánál a már említett áfakulcsváltozás mellett egy új tevékenység, az ingatlan-bérbeadás miatti adólevonásra nem jogosító adómentes bevétel következményeivel is számolni kellett. Ez az ingatlan-bérbeadás nem tartalmaz széfszolgáltatást, parkolóhely-kiadást és kereskedelmi szálláshely nyújtását sem (ezek a jogszabály szerint mindenképp adókötelesek lennének), így vizsgálni kellett az ebbõl származó bevétel adókötelezettségét. Az áfatörvény az ingatlan-bérbeadást általánosan az adólevonásra nem jogosító adómentes bevételek közé sorolja. Ettõl abban az esetben lehet eltérni, ha a bérbe adó külön bejelentkezik a bérbeadás vonatkozásában az adókötelezettség alá. Miután a példa szerint ez nem történt meg (ehhez semmilyen további bejelentéssel nem éltek), így a tárgyév végére lett a társaságnak adólevonási joggal nem járó adómentes bevétele is. Emiatt viszont mivel tételes elkülönítést a beérkezõ tételekre nem tudnak alkalmazni az egész éves levonható áfa változott a negyedik negyedévtõl, hiszen csak az arányosítás módszerét alkalmazhatják, az viszont már nemcsak az utolsó negyedévre, hanem egész évre szól. Fentiek alapján az utolsó negyedéves áfa összegének meghatározására megint a III. negyedévi számításoknál használt gondolatmenet alkalmazható, azaz meg kell határozni az egész éves áfaösszegeket. Ezen belül az elõzetes áfából a levonható részt a levonási hányados alapján kellett kiszámolni. Miután meg kellett osztani az elõzetes áfát, így a bázisévben beruházott ingatlan akkor teljes mértékben visszaigényelt adóösszegét is felül kell vizsgálni. Az eladott autót korábban magánszemélytõl vettük, azaz a beszerzéskor nem kapcsolódhatott ahhoz a beérkezõ számlában kimutatott és le nem vonható áfa, emiatt a törvény 87. -a szerinti adómentesség nem alkalmazható. A fizetendõ áfa kiszámításánál így a beérkezett összegbõl a 25%-os adómértékkel számított adót is figyelembe kell venni, miután a táblázat nem tartalmazza ezt az értéket. A szabadalomvásárlás teljes mértékben lezajlott. Az ellenértéket kifizettük, a táblázat tartalmazza annak adóját is, így nem kell külön számolnunk vele. A mûszaki gép (társalgást segítõ berendezés) vásárlása is az utolsó negyedévre esett. Ennek adatai is szerepelnek a táblázatban, viszont az ellenértéket csak január végén, a bevallási határidõ után fizettük ki, tehát az esetleges visszaigénylésnél ez az áfatartalom még nem kérhetõ el, azt át kell vinni a következõ idõszakra. Az ingatlanátalakítás is a negyedik negyedévben történt. A példa szövegében szerepel, hogy a kivitelezõnek mekkora összeget fizettünk. Az is kiolvasható, hogy a tevékenység hatósági engedélyköteles volt, tehát erre a fordított adózás érvényes. Mivel az ezzel kapcsolatos tételeket a táblázat nem tartalmazza, azzal külön kell számolni! A tárgyévi levonási hányados meghatározása Elsõként az összes adóköteles bevételt kell meghatározni. Ebben valamennyi társalgás szerepel, hiszen az EU-ba nyújtott szolgáltatás és a harmadik országi export egyaránt adólevonási joggal együtt járó tevékenységek. Az autóeladás mivel korábban a cégnél használt tárgyieszköz-értékesítésrõl van szó a levonási hányados kiszámításában nem számít. Összes társalgás (az árbevétel táblázatból) éves összeg: 286 000 eft Egyéb adóköteles bevétel: 51 000 eft Autóeladás (nincs benne a táblázatban) Nem számít bele! Összes éves adóköteles bevétel: 337 000 eft 3 pont Adómentes bevételként csak az ingatlan-bérbeadás ellenértéke vehetõ figyelembe, ez 45 000 eft. A levonási hányados (LH) nyers, kerekítés nélküli értéke a következõ: LH = 337 000/(337 000+45 000) = 0,8822 Az LH-t két tizedes jegyre felfelé kell kerekíteni (5. sz. melléklet 5. pont), így: LH = 0,89 A tárgyévi egész éves elõzetes áfa meghatározása 4 pont 460 SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT
Az éves levonható áfa a levonási hányados és az éves elõzetes áfa szorzata: 0,89x97 100 = 86 419 eft Az ingatlan miatti éves korrekció A beszerzéskor miután akkor csak adóköteles bevétele volt a cégnek a teljes (20%-os mértékû!) áfaösszeg levonásra került. Értéke 185 000x0,2 = 37 000 eft. Megnevezés Összeg A beszerzéseket terhelõ áfatáblázat tárgyévi összesen oszlopának összesen rovata: 94 100 eft Szabadalomvásárlás Benne a táblában! Társalgó berendezés (NINCSEN KIFIZETVE!) Benne a táblában! Ingatlanátalakítás fordított adója 3 000 eft Elõzetes áfa összesen: 97 100 eft Ennek egy huszada a törvény 135. -a alapján: 37 000/20 = 1850 eft Ebbõl az áfaösszegbõl az adólevonásra nem jogosító bevétel miatt 89% igényelhetõ vissza, azaz 11% nem. 1850x0,11 = 203,5 eft. Ez meghaladja a jogszabály szerinti 10 eft-ot, azaz az utólagos módosítás hatását az éves adóelszámolásban szerepeltetni kell! Emiatt ezzel az értékkel csökkentjük a fenti kiszámolt 86 419 eft-os összeget. Tárgyévi levonható áf = 86 419 203,5 = 86 215,5 eft 3 pont Tárgyévi fizetendõ áfa meghatározása Az elõleg felhasználása, a végteljesítés ugyan benne van a bevételadatokban, így azzal külön nem kellene számolni, azonban az elõleg része nem ebben az idõszakban lett áfás, azt már a III. negyedévben elszámoltuk. Emiatt az elõleg nettó értékét a bevétel adatokból le kell majd vonni. IV. negyedévi áfa meghatározása Az éves fizetendõ áfa összegébõl le kell vonni az éves levonható áfa összegét, majd az elõzõ negyedéves befizetésekkel (viszszaigénylésekkel) kell azt korrigálni. 72 776 86 215,5 = 13 439,5 eft. Mivel az elsõ két negyedévben megegyezett a fizetendõ és a levonható adó, így azok egyenlege nulla. A harmadik negyedévben 296 eft-ot fizettek be, holott egész évre visszaigénylõ pozícióban van a társaság, így ezzel az öszszeggel még növelni kell a visszaigényelhetõ adót. IV. negyedéves áfa = 13 735,5 eft (VISSZAIGÉNYLÉS). A most vásárolt mûszaki berendezés ellenértékét viszont még nem fizettük ki, így az arra jutó áfa (még) nem igényelhetõ vissza. A gép nettó értéke 15 000 eft volt. Ennek áfaartalma 15 000x0,25% = 3750 eft. A kiutaltatható IV. negyedévi áfa értéke = 13 735,5 3750 = 9985,5 eft. Eltéve a következõ idõszakra : 3750 eft 4. Ha magánszemélytõl vásárolták volna a szabadalmat () Ebben az esetben miután a magánszemélynek ez volt az egyetlen ilyen ügylete nem beszélhetünk rendszeres üzleti tevékenységrõl, így az eladó nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Ennél fogva a beszedett tízmilliós ellenértékben áfa nem szerepelhet. Akkor viszont ennek korábbi áfatartalmával, azaz 2000 eft-tal kevesebb lett volna az éves elõzetes áfa, aminek 89%-át vonhattuk le, így a kiutaltatható összeg 2000x0,89 = 1780 eft-tal kevesebb lenne. 9985,5 1780 = 8205,5 eft. IV. negyedévi áfaköteles bevételek a táblázatból Belföldi társalgás 33 440 eft Német társalgás német magánszemélyeknek 2 550 eft Francia társalgás francia magánszemélyeknek 2 530 eft Egyéb adóköteles tevékenység 46 000 eft Autó eladás nettó értéke 5 000 eft Ingatlanátalakítás nettó értéke (fordított adó) 12 000 eft Levonandó a III. n. évi elõleg nettó összege 20 000 eft IV. negyedévi fizetendõ áfaalap összesen: 81 520 eft Áfa (25%) 20 380 eft Beszerzésekhez kapcsolódó IV. negyedévi fordított adó 13 600 eft 1 9. havi fizetendõ adó (az elsõ részbõl) 38 796 eft Éves fizetendõ áfa: 72 776 eft 3 pont SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT 461