Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 09/1. Inkluzív iskola Intézményi innováció

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 09/1. Inkluzív iskola Intézményi innováció Sziklára épített ház Készült: Damjanich János Általános Iskola 2011, Isaszeg Készítette: Horváth Ágnes Kovács Zoltánné Sződi Ágnes

1. AZ INKLÚZIÓ 1.1 Fogalma: befogadás Az iskola is megváltozik, hatékony iskolává igyekszik válni minden gyermek számára. (dr. Illyés, 2000). 1.2.Oktatásban betöltött szerepe Az inkluzív pedagógia a speciális nevelési szükséglet fogalmának újragondolásából indul ki. Az inklúzió esetében cél, hogy minden gyermek a lakóhelyéhez közeli iskolában tanulhasson. Nem az egyes tanulóra kell koncentrálni, a probléma tehát nem a gyermeké, hanem az egész rendszer elemeit figyelembe véve kell megvizsgálni a kapcsolatrendszer összefüggéseit. ( Fulcher,1989, Skritic, 1991,idézi Ainscow,1993b ) Ebben az értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok,a tevékenységek az osztályban lévő körülmények stb. együttesével írják le. Ez a tágabb értelmezés a tanárok felelősségére hívja fel a figyelmet, lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógusok segítségért folyamodjanak a környezetük tapasztalatihoz, felülbírálják saját gyakorlatukat. Ezáltal a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyben visszajelzést is jelentenek a pedagógiai gyakorlat számára.(aincow, 1993b) Az inkluzív pedagógia megjelenése tehát egy iskolai reformként értelmezhető, amelynek eredményeként az iskola alkalmassá válik minden egyes gyermek nevelési szükségletének a kielégítésére. (Aincow, 1993,Csányi, 2000, Papp, 1995a, Pelusz, 1997). 1.3. Inklúzió a nevelésben Az inkluzív iskola jellemzői: Személyiségre orientált nevelés, mely a gyermek megismerésére koncentrál és nem a 2

deficitre. Működésének alapja az iskolai gyakorlat szorongásmentessé tétele, demokratikus működése, a szolidaritás, a szabad kommunikáció, kooperáció, aktivitás, életszerűség érvényesülésével. Minden gyermek számára jó iskola, melyben a pozitív teljesítményelvárás, a meleg, elfogadó légkör, együttmunkálkodás a kooperáció, az alacsony fluktuáció, a tanárok, a tanítványok és a szülők közötti együttműködés - elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitűdök megváltoztatása, a nyitottság, a speciális nevelési szükségletek maximális figyelembevételével való oktatás nevelés a jellemző. Gyakorlatra orientált, motiváló hatású és biztosítja a nevelési oktatási módszereket a gyermek egyéni szükségleteihez igazítva. 2.AZ INTEGRÁCIÓ 2.1 Fogalma: fogadás Az integráció egy oktatásszervezési forma, mely az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére ad lehetőséget. 2.2 Az integrált nevelés Fajtái: 1. Lokális integráció Csak az épület közös. A gyermekek között semmiféle kapcsolat nincs pl. kihelyezett osztályok esetében. 2. Szociális integráció A fogyatékos csoportok tudatos egyesítése a kortársközösséggel a tanórán kívüli időben, mely lehet: - időszakos, esetleges - rendszeres, folyamatos 3

3.Funkcionális integráció (ez a cél) Együttfejlesztés a tanórákon, foglalkozásokon, mely lehet: - részleges, az idő egy részében - teljes, a teljes képzési időben 2.2 Az integrált nevelés Az együttnevelés feltételei: - a társadalom felkészítése - a különböző fogyatékosságok jellemzőinek ismerete - a fogyatékkal élők befogadása Az integráció feltételei: - az alapító okiratban rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, mint feladatot, - az intézmény pedagógiai programjában is rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, a sérülés specifikus elemeket mely mindenki számára hozzáférhető - meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő és fejlesztő eljárásokat, amelyek az eredményes integrálást biztosítják, - olyan adaptált környezet biztosítása, mely a sérült gyermek igényeinek megfelel, - megfelelő szakember- ellátottság 4

3 Az intézménnyel és vezetőjével kapcsolatos elvárások, az integráció sikerességét előrejelző tényezők: - gyermekközpontúság - elvárások megfogalmazása az integrált gyermekkel, nevelőtestülettel, szülői közösséggel, intézményfenntartóval szemben, - az integrációval, a befogadással kapcsolatos konkrét elképzelések, tervek egyértelmű megfogalmazása - személyi feltételek biztosítása - tárgyi feltételek biztosítása - rugalmasság - empátia - reális értékelés - feszültségmentes, oldott munkahelyi légkör megteremtése - segítő motiváló munkahelyi kapcsolatrendszer kialakítása 2.4 Tantestület változása Fontos, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek: - a gyermek sajátos nevelési igényeiről, - fejlesztési lehetőségeiről, - a gyógypedagógiai módszerekről, -állandó konzultáció legyen a pedagógus és gyógypedagógus között, illetve az integrációs tevékenységet segítő szaktanácsadóval - a gyermek környezetében a társak nyitott, pozitív magatartása, toleranciája -a gyermek megfelelő képességei és az iskolai követelmények összhangja, rugalmassága - alacsonyabb csoportlétszám - a gyermek családjának pozitív és támogató hozzáállása 5

Az integráció során széles körben ajánlott bevonni a munkatársakat a tervezés és megvalósítás szakaszába is. A legfontosabb érték a nevelés és személyiségfejlesztés, a tanulói készségek, képességek fejlesztése, a harmonikus tanár diák kapcsolat, a tolerancia. Nagy jelentőséggel bír a heterogén csoportok szervezése, az egyéni fejlesztési lehetőségek megteremtése, a tehetséggondozás. Fontos az együttműködés és a csapatmunka, a pedagógusok módszertani tudásának folyamatos frissítése. Az együttnevelés lehetőségét garantálja a törvényi szabályozás, ezt hasznosítva kell a sérült tanulók eredményes nevelését- oktatását megvalósítani. 2.5 Külső kapcsolatok: - Fenntartó - Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat - iskolaorvos - iskolai védőnő - EPSZ - Gödöllő -1 sz. TKVSZRB Bp. - városi Könyvtár - Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Civil Szervetek - szülők 3. ISKOLÁNK 3.1 Bemutatása 6

Iskolánkban a 2010/11-es tanévben új, modern szemléletű oktatást vezettünk be EU-s forrásból, a TÁMOP 3.1.4-09/1 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben pályázatnak köszönhetően, melyet az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam finanszíroz. A pályázat célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. A pályázatból olyan iskolát teremtünk, ahol a gyermekközpontú, személyre szabott minőségi oktatás mellett, gyermekbarát, demokratikus légkörben tanulhatnak diákjaink. Képzett, korszerű tudással rendelkező pedagógusaink a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazásával, modern oktatástechnikai eszközökkel, a digitális tartalmak tanórai használatával készítik fel tanulóinkat a versenyképes, jól alkalmazható tudás megszerzésére. Iskolánk névadója, Damjanich János az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, egyike az aradi vértanúknak. Reméljük, hogy az utókor, így intézményünk is méltán emlékezik tetteire. Iskolánk felelősséget érez és vállal a településen lakó családok nevelési feladataiban, a szociálisan sérült és mentálisan elhanyagolt családok felkarolásában, gyermekeik szocializációjában, hiányaik pótlásában, integrációjában. Adottságainkkal élve elérjük, hogy közösséget kovácsolunk, kultúrát közvetítünk, hagyományainkat megőrizzük és továbbadjuk. 7

Hatunk a gyermekek személyiségére, fejlesztjük ismereteiket, motiváljuk őket és családjaikat az önképzésben rejlő lehetőségek kihasználására. 3.2 Befogadás Intézményünk körzettől függetlenül fogadja a város sajátos nevelési igényű tanulóit. Külön tagozaton gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztens közreműködésével történik a tanulók fejlesztése, hátrányaik kompenzálása. Azokat a tanulókat, akiket a szakértői bizottság SNI tanulónak nyilvánít, de alkalmasnak talál az ép tanulókkal való együtt nevelésre-oktatásra, integráljuk, a szükséges területeken segítséget kapnak. Az integráció nem csak egyszerűen egy humanitárius igény, vagy ideális szociálpolitikai magatartás, és nem is az együttérzés egy módja, hogy mi épek eltűrjük magunk között a másságot, akár a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek. Mi magunk is érintettek vagyunk. Az integráció ennél fogva egy olyan feladat, amit magunkkal kell kezdenünk. A mások árnyékainak az elfogadásához szükséges és lemondhatatlan alap ennél fogva a saját árnyékaink elfogadása. ( Milan Comparetti) Iskolánkba jelenleg 370 tanuló jár, normál tagozatra 320 diák, míg az SNI 50 tanulóval működik. A hátrányos helyzetű tanulók száma 199, a halmozottan hátrányos 127-en vannak. Ingyenes tankönyvre ebben a tanévben 370 tanulóból 260 volt jogosult. A 2011/2012-es tanévre az óvodák jelzései alapján nagyságrendileg 43 gyermek beiskolázása várható, ebből 8 hátrányos helyzetű, integrált 1 fő, BTMN-s 4 fő, néhány kisgyermeknél pedig még folyik a vizsgálat. 8

Az inkluzív nevelés során a sajátos nevelési igényű, pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési és tanulási folyamatban akadályozott tanulók az egészségesekkel együtt tanulhatnak. Olyan iskolát alakítottunk ki, ahol ténylegesen megvalósul az együttnevelés, amely alkalmazkodik a gyerekek körében tapasztalható szociális, képességbeli, kulturális és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A Damjanich János Általános Iskola Pedagógiai Programjának fő célkitűzése, hogy az iskola természetes közege legyen minden tanulónak, függetlenül egyéni adottságaitól, képességeitől, fejlődési ütemétől. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységet biztosítunk, amennyire és amilyenre szükségük van egy-egy ismeret biztos elsajátításához. Célunk, hogy az iskolás gyermekek saját lehetőségeiknek megfelelő, minél optimálisabb szintre juthassanak el egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével. A közoktatási törvény az SNI tanulók számára habilitációs, rehabilitációs órakeretet biztosít, amelyet egyéni és csoportos speciális fejlesztő foglalkozások szervezésére fordítunk. Minden tanuló annyi fejlesztő órában részesül, amennyire hátránya felszámolásához szükség van. Tanórai tevékenységük mellett olyan foglalkozásokon vesznek részt, melyek a hiányos, rossz szociokulturális háttér szülte lemaradást, illetve a ténylegesen gyenge képességeket, készségeket fejlesztik. Az oktatás mellett pótolni kell a neveltetésükből hiányzó elemeket, amelyeket a szülői házban nem kapnak meg. Többen közülük először az iskolában részesülnek intézményi foglalkoztatásban, mert nem jártak rendszeresen óvodába. Ez fokozott toleranciát jelent, egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és az értékelés igazítását a tanuló képességeihez. A személyi feltételek mellett fontosak a tárgyi, szakmai feltételek. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola belső környezetét és a támogató társadalmi környezet. (Fenntartó, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, óvoda, védőnői hálózat, kisebbségi csoportok, család) 9

A pedagógusok az eltérő fejlődési ütemű, hátrányos helyzetben lévő gyermekeket megfelelő szakmai felkészültséggel: jól megválasztott módszerekkel, kooperatív technikákkal és speciális módszerekkel segítik. Iskolánkban az elfogadás, a gyermek felé fordulás alapvető hozzáállás, hiszen a tanulónak éreznie kell, hogy fontos és segítséget kap problémája megoldásában. Ez ad esélyt arra, hogy elfogadja a pedagógust, így az általa közvetített társadalmi normákat is megismerje. Feladattal bízzuk meg, feltárjuk miben tehetséges, és azt erősítjük. Sokszor beszélgetünk vele, családot látogatunk, ezáltal erősítjük a kapcsolatot. Pedagógiai koncepciónkban az eltérő képességekben rejlő lehetőségeket kihasználjuk, hiszen ha mindenki az adott feladathoz azt teszi hozzá, amiben ő tehetséges, akkor sikerélményhez jut, és a közösség megbecsült tagja lesz. A sok kicsi részből pedig összeáll a feladat, munkaközben tanulnak egymástól, közösséggé kovácsolódnak. Az ép gyerekeknek meg kell tanulniuk elfogadni a fogyatékkal élőt, el kell sajátítaniuk azt a módot, amivel segítségére lehetnek rászoruló társaiknak. Kisgyermekkorban az egészséges gyerekek számára természetes az együttélés fogyatékos társaikkal, tolerálják különbözőségüket, így a későbbiek folyamán is természetes módon közelednek a sérült emberekhez. A sajátos nevelési igényű tanulók a fogyatékosságból adódó nehézségeket megtanulják leküzdeni, és megtapasztalhatják, hogy bizonyos területeken eredményeik hasonlóak lehetnek ép társaikéval. Ezáltal segíti a program a sérült tanulók társadalmi beilleszkedését. A program csak akkor érheti el célját, ha a nevelőtestületet türelmes, toleráns, gazdag módszertani kultúrával rendelkező, gyermekszerető pedagógusok alkotják. A magas szintű pedagógiai képességek mellett megfelelő pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) kell rendelkezniük. Az integrált nevelés eredménye nem jelentkezik rövidtávon. A hosszú, kitartó munka több év után hozza meg a várt eredményt. Sok próbálkozás, kudarc, rengeteg megtapasztalás övezi útját. A befogadó iskola a tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekinti, nem csupán legyőzendő problémának. Nem az a kérdés, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót hogyan lehet integrálni a normál tagozatra, hanem arra keresi a lehetőségeket, 10

hogyan lehet a rendszert úgy átalakítani, hogy az oktatás-nevelés megfeleljen a tanulók sokféleségének. Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség fejlesztése a cél. Ehhez elengedhetetlen a szociális érzékenység megléte. Tanulóink magas arányban olyan családokból kerülnek ki, ahol nem kapják meg azt a neveltséget, érdeklődést, ami alapja lehetne az iskolai munkának. Kitartó munkával a gyermekek nagyobb hányadában elérhető az együttműködés. A következetes nevelői munka eredményeként sajátítanak el olyan szociális kompetenciákat, amik feltételei a sikeres tanulmányi munkának, közösségi életnek. 3.3 Esélyegyenlőség Emberi jogi követelmény, az ENSZ Gyermekjogi Nyilatkozata és a legtöbb nemzet alkotmánya is tartalmazza. Az inklúzió alapvető feltétele az esélyegyenlőség biztosítása. A társadalmi gazdasági helyzet, etnikai származás, nemi hovatartozás nem lehet akadálya az oktatási lehetőségek kihasználásának, mindenki számára biztosított az oktatás megfelelő szintjének elérhetősége. Minden gyermek számára egyenlő esélyeket kell biztosítani, a hátrányos helyzetben lévőknek pedig megadni a felzárkózás lehetőségét. Az iskolába belépő gyermeknél az ún. bemeneti mérések elvégzésével felmérjük képességeiket, az esetleges lemaradásokat egyéni foglalkozásokon, felzárkóztatásokon pótoljuk. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő gyermekek esetében felvesszük a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel, és természetesen a szülőkkel is. A tanórákon differenciált óraszervezéssel biztosítjuk a nehezebben tanulók felzárkóztatását, a jobb képességű tanulók képességfejlesztését. A hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztató órákon és egyéni fejlesztésen vesznek részt. 11

Az átlagnál alacsonyabb tanulmányi eredményt elérő tanulókat ösztönözzük a napközis foglalkozások látogatására. Az iskolaotthonos osztályok eleve délután is együtt tanulnak. Minden tanuló rendelkezésére áll az iskola informatikai eszközállománya, melyet használhatnak tanulmányaik során. Szakköreinken (informatika, angol, sport) nagy számban vesznek részt a tanulók. Tantervbe beépített táncoktatás (néptánc) működik az alsó tagozat minden osztályában. Az alapfokú művészeti oktatás is elérhető tanulóink számára. Minden tanévben levelező versenyt hirdetünk meg a tanulóink részére. (matematika, magyar nyelv) A képességfejlesztés e formáját is hasznosnak tartjuk, sok gyermek jelentkezik, készíti el a feladatokat jórészt önállóan, szülői, pedagógusi segítséggel. 3.4 AKADÁLYOK ÉS ERŐFORRÁSOK A változás megtervezését befolyásoló tényezők: a, Objektív tényezők: - az iskola épülete, szinterei - a tanterem berendezése - speciális taneszközök - hagyományos taneszközök - gyógyászati segédeszközök - az osztály létszáma b, Szubjektív tényezők: - a nevelőtestület szemlélete - az adott pedagógusok személyisége - speciális módszerek - alkalmazott tanterv, tananyag - a gyógypedagógus - a csoport és osztálytársak Fontos tényezők még a tanulók adottságai, személyisége és képességei, illetve a tanuló családja, szociokulturális háttere. 12

A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken, mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök, a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. Szintén nagyobb hangsúlyt kapott a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága, egysége. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye, amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszi szükségessé: a, Felkészült-e az intézmény egésze a változásra? - Milyen az iskola szocioemocionális légköre? - Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése? - Milyen a tantermek kialakítása? - Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése? - Vannak-e pihenő - és játszóhelyek az intézményben (az osztályban)? - Rendelkezésre állnak-e helyiségek, játékok, eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz? - A nevelés, a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben? b, A tanítás igazodik-e a gyermek szükségleteihez? - Milyen szempontok alapján történik az órarend kialakítása? - Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége? - Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására alkalmasak különböző kérdőívek (melléklet). A koragyermekkori fejlődés elősegítése A 0-6 éves gyermekek ellátása szakmai, intézményi, ágazati és másféle érdekszövetségeken és érdekellentéteken keresztül, szabályozódik. 13

A gyermek szükségletére adott, szakmai intézményi válaszok elmaradása, elégedetlensége, valamint ezzel egyidejűleg a szülők megfelelő támogatásának, bevonásának hiánya jelentősen hozzájárulnak a gyermekek későbbi iskolai kudarcaihoz és társadalmi beilleszkedésének nehézségéhez. Kockázati tényezők és fejlődési eredmények KOCKÁZATI TÉNYEZŐK SZOCIÁLIS/ÉRZELMI EREDMÉNYEK KOGNITÍV EREDMÉNYEK Idegfejlődési kockázatok Alacsony születési súly, viselkedészavarok Elégtelen tanulási képesség, koraszülöttség gyenge teljesítmény Rendellenes idegfejlődés viselkedészavarok Elégtelen tanulási képesség, gyenge teljesítmény Rendellenes Viselkedészavarok koponya/arccsontfejlődés Rendellenes anyagcsere Motoros koordinációs Alacsonyabb IQ, iskolai problémák kudarc Kognitív hiányosságok Alacsony IQ, gyenge Szabályszegés, antiszociális Iskolai sikerek hiánya, szóbeli kommunikációs viselkedés negatív hozzáállás képességek Speciális fejlesztőpedagógia Nehéz átállás az általános hiánya az iskolaelőkészítőben iskolára Korai viselkedés/kapcsolatok Nehéz természet Antiszociális viselkedés, Iskolai kudarc szabályszegés Hiperaktivitás, externalizáló Nehézségek az iskolai viselkedés alkalmazkodásban, alacsonyabb IQ Bizonytalan kötődés Viselkedési problémák 14

Családi, szülői jellemzők Az anya gyenge nevelési Viselkedési problémák Korai iskolai kudarcok készségei Válás, a család Viselkedési problémák szétszakadása Szülői szerfüggőség Megkésett fejlődés, (alkohol, drog) alacsonyabb értelmi képességek Anyai depresszió Viselkedési problémák Kognitív fejlődési lemaradás Alacsonyabb társadalmi Viselkedési problémák Alacsonyabb IQ, gazdasági státusz fejlődésbeli késések, iskolai kudarcok Bevándorló státusz Pszichoszociális problémák, kockázatvállalás Gyermeknevelési szokások Kényszerítő fegyelmezés, Antiszociális viselkedés szigorú büntetés Rossz bánásmód A szociális elfogadás Alacsonyabb alacsonyabb érzékelése IQ/teszteredmények, évismétlés Következetlen, Antiszociális viselkedés kiszámíthatatlan határok és szokások Akadályok és erőforrások iskolánkban: a, A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer - Intézményi önértékelés - Iskolába való bekerülés előkészítése 15

- Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés DAMI TANODA b, Együttműködés - partnerségi kapcsolatok kiépítése - Szülői házzal - Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal - Szakmai és Szakszolgálatokkal - Középfokú oktatási intézményekkel - Kisebbségi önkormányzattal - Civil szervezetekkel c, A tanítást tanulást segítő eszközrendszer A tanítást tanulást segítő eszközrendszer elemei az integráció fejlesztést megvalósító programot azokkal a szempontokkal egészíti ki amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a differenciálásra alkalmas szervezeti módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 3.5 KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE Berendezés - Gyermekek A felmérést egy 26 fős, másodikos osztályban végeztük el. A tanulóknak 15 kérdésre kellett az igen, illetve a nem választ aláhúzniuk. A kérdőívet közös elolvasás illetve megbeszélés után kitöltötték a gyermekek. A felmérés során valamennyi kérdésben nagymértékben pozitív válaszok születtek. A tanulók igen nagy számban elégedettek az iskolai környezetükkel. Véleményem szerint ez annak is köszönhető, hogy iskolánk épülete a tavalyi év során lett felújítva illetve egy új részleg felépítésére is sor került itt található a felmérésben résztvevő közösség osztályterme. Ez meg is látszott, hiszen valamennyi tanuló elégedett volt az iskola épületével. Az építkezés során új bútorok és 16

berendezési tárgyak is elhelyezésre kerültek az épületben, illetve az iskolaudvaron is történtek fejlesztések. Az iskolánkban dolgozó pedagógusok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek barátságos környezetben tölthessék el mindennapjaikat. A tantermeket folyamatosan díszítik az aktuális évszakoknak, ünnepeknek megfelelően. Természetesen elsősorban a gyermekek által elkészített dekorációkkal. Nagy valószínűség szerint ezért is válaszolt az osztály valamennyi tanulója azokra a kérdésekre igennel amelyek a tantermek esztétikusságára utaltak. Iskolánk mellékhelyiségeinek tisztaságára és a felszerelés épségére valamennyi dolgozó próbálja a gyermekek figyelmét felhívni. Ennek eredményessége figyelhető meg a 10-es kérdésnél, hiszen valamennyi tanuló elégedett ezekkel a helyiségekkel. A tanári, illetve az igazgatói szobában nem sok tanuló járt, mert a gyermekek elsősorban valamilyen probléma megoldása kapcsán mennek be oda. Természetesen bármelyikük bemehet mindkét helyiségbe, bármilyen problémája esetén. Összességében elmondhatjuk, hogy iskolánk ezen tanulói igen elégedettek nemcsak az épülettel, hanem a bútorokkal, a felszerelésekkel illetve az őket körülvevő környezet légkörével is. Berendezés Pedagógusok 17

Iskolánkat a tavalyi tanév során adták át, miután megtörténtek a felújítások, építések. Nemcsak külső változások történtek, hanem berendezést illetően is. Véleményünk szerint egy ilyen új épületbe a belépés csakis pozitív érzést kelthet az emberben. A tanárok számára is egy teljesen új tanári szoba került átadásra. Mindenki részére biztosítva van egy asztal, egy szék illetve egy szekrény. A tanári szoba méreteivel, világításával, színével többségében elégedettek vagyunk. Ez a szoba biztosít lehetőséget az egymás közötti, illetve a szülőkkel történő beszélgetésekre. A diákokkal történő megbeszélésekre elsősorban a tantermekben kerül sor. Hiszen a gyermekek számára is a saját tantermük adja a leginkább biztonságos környezetet. Itt van mód leginkább arra, hogy a tanítási órák után bizalmasan, zavartalanul tudjunk beszélgetni velük. Mindannyian próbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy iskolánk folyosói, tantermei a gyermekek számára minél inkább barátságosak legyenek. Mindannyian megpróbáljuk saját osztálytermeinket az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően díszíteni. Sőt minden ilyen fontosabb eseménynél versenyt rendezünk erre vonatkozólag. Elhelyezés Gyermekek Iskolánk tanulói egy előre meghatározott tanteremben tanulnak figyelembe véve az osztályfokot illetve a létszámot. A tanulók tanáraiktól való engedély után átmehetnek más tantermekbe, természetesen ott is betartva az elvárt viselkedési normákat. 18

A szünetekben iskolánk tanulói elsősorban az udvaron tartózkodnak, ha azt az időjárási feltételek is lehetővé teszik. Ezáltal elsősorban a gyermekek itt tudnak találkozni, beszélgetni iskolatársaikkal, testvéreikkel. A tanárokkal szintén az udvaron is tudnak beszélni a gyermekek bármilyen problémájuk, kérésük esetén, illetve a tantermekben, folyosókon. Bizonyos esetekben ha a helyzet úgy kívánja a tanári szobában is tudnak beszélni a pedagógusok a tanulókkal. Az igazgatói szobát is ugyanilyen könnyedséggel felkereshetik a tanulók, hiszen iskolánk igazgatója bármikor a gyermekek rendelkezésére áll, ha szükség van rá. Iskolánkban eddig az egyes évfolyamokon osztályokat betűjelekkel különböztettük meg, amely egy bevált módszer volt. Úgy gondolom, hogy ezzel szemben egy-egy közösségről jellemzőbb képet adhat egy általuk megválasztott név. Ilyen nevek találhatók meg a mellékletben található kérdőívek 15-ös kérdésénél. 3.6 A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE KONFLIKTUSHELYZETEK Mi sem jellemezhet jobban egy iskolát, egy nevelőtestületet, egy osztályt és a benne élők kapcsolatait, mint a konfliktusok megoldásának módja. Mi a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Két látszólag vagy ténylegesen egymást kizáró akarat, elképzelés közötti feszültség, ellentét. A megoldástól függ, vajon előre viszi-e a tevékenységet, a kapcsolatokat, vagy újabb konfliktusok keletkezésének kiindulópontja lesz. Az iskolában leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, emellett nem kis számban előfordul diák-diák ütközés, valamint tanár-tanár (igazgató) közötti, az egyes gyerek és az osztály, a tanár és az osztály továbbá a gyerekcsoportok-osztályon belül, és az osztályok-között adódó konfliktus. A konfliktusos szituációban különböző módon viselkedünk. Megoldási stratégiánk bizonyára függ személyiségjellemzőinktől, a konfliktus tartalmától, a konfliktusban érintettekről és egyéb körülményektől. 19

A következő megoldásmódok írhatók le: 1. Tekintélyelvű (autoriter) megoldás, ahol a győztes - vesztes helyzet alakul ki. Az iskolában pl: a büntetés és a jutalmazás is ilyen eljárás. A felnőtt-gyermek konfliktusban ez a megoldási mód többnyire a felnőtt győzelmét jelenti. A hatalom gyakorlásának ez a formája ellenállást, lázadást vált ki. Az elvárások nem válnak a gyerek sajátjává. Amikor megszűnik vagy csökken a kontroll, a konfliktus ismét előáll. 2. Alkalmazkodó, kizárólag gyermekközpontú megoldás. Ilyenkor az egyik résztvevő enged a másiknak. Ez is győztes - vesztes helyzet, de itt a felnőtt (szülő, pedagógus) marad alul. A gyermek ilyenkor nem tapasztalja, hogy a másiknak is lehetnek és vannak igényei, csak saját szükségleteinek kielégítésére törekszik. 3. Az elkerülő, a szituációból kimenekülő megoldási mód. Ez a feladás állapota, amikor valamelyik fél úgy érzi, hogy a helyzet reménytelen, nincs megoldás és ezért nem tesz erőfeszítéseket sem. 4. A kompromisszumos megoldás: ebben az esetben mindkét fél enged valamennyit eredeti elképzeléséből. Bár egyikük igénye sem teljesül maradéktalanul, kapcsolatuk nem romlik. 5. A kooperatív, konstruktív problémamegoldás: ilyenkor a konfliktusba került személyek közösen próbálják megoldani a helyzetet. Az iskolai konfliktusok jelentős része a szabályok be nem tartásakor, vagy megszegésekor keletkezik. Megelőzhető a szabályok megszegése, ha kialakításuk a gyerekkel együtt történik. Ha az osztály valamilyen szabályt szükségesnek tart és elfogad, valószínű, hogy azt be is tartja. Ilyenkor sokkal nagyobb az esély a szabály megtartására, mintsem akkor, ha kívülről a gyermekre kényszerített szabályokhoz kellene alkalmazkodniuk. 3.6 A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE Tanácsok pedagógusoknak: 20

Ültetés: A problémákkal küzdő gyermekeket a terem azon részére érdemes ültetni, ahol a legtöbbet tartózkodik a pedagógus, illetve amerre a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. Így a gyermek nem tud olyan könnyen kilépni a feladathelyzetből és az óra követése is könnyebbé válik számára. Figyelem: Ennek fenntartása érdekében fontos, hogy olyan módszereket alkalmazzunk az órákon, amelyek szolgálják az érdeklődést a figyelem fenntartását, mert ezekkel szintén elkerülhető, hogy a gyermek más dolgokkal kösse le magát, és hogy újabb problémás viselkedések alakuljanak ki. Külön feladatok: Célszerű a nehézségekkel küzdő gyermekeknek olyan feladatokat adnunk, amelyekben megmutathatják tehetségüket vagy olyat, amelyben szükség van a rendszerességre, feladattudatra és felelősségre. A gyermekek képességeinek megfelelő követelmények kialakítása: A viselkedési zavarok kialakulásának egyik igen fontos oka lehet, ha a gyermek nem tudja teljesíteni a követelményeket. Ezekben az esetekben a sok kudarc hatására a gyermek lemond arról, hogy a tanulás terén sikereket érjen el, és más területeken próbál kitűnni. Fontos, hogy mi pedagógusok ismerjük a gyermek képességeit, lehetőségeit, melyben a különböző szakemberek is segíthetnek (Nevelési Tanácsadó) és ennek alapján célszerű kialakítani a gyermek képességeinek és terhelhetőségének megfelelő követelményeket. Szabályok kialakítása: A közösen meghozott szabályok a gyermek számára is megadják a kompetencia érzését, segítik az elfogadást. Fontos, hogy a szabályok jól körülhatárolhatóak legyenek, valamint hogy a gyermek ismerje a szabályok megszegésének következményeit. Ez biztonságot jelent az ő számára, tisztázza, hogy mik azok a magatartási normák, amiket elvár az iskola, és mik azok, amiket nem. Ez pedig elősegíti, hogy a magatartási problémákkal küzdő gyermek számára is jól kiszámíthatóvá válik a viselkedésre adott környezet reakciója. 21

Együttműködés a családdal: Célszerű megismernünk azt a szociokulturális közeget, ahol a gyermek él. Együttműködés más szakemberekkel: Nagyon fontos a sikeres nevelési munka érdekében, hogy ne csak a családdal, hanem más szakemberekkel is tartsuk a kapcsolatot. Reális énkép kialakítása: A problémákkal küzdő gyermekeknek általában igen negatív az énképük, a környezetből szinte csak a negatív visszajelzéseket kapják. Ezért igen fontos feladatunk, hogy a gyermeknek olyan feladatokat adjunk, amelyben sikeres lehet, mert így a gyermekben is kialakulhat az az érzés, hogy sikeres valamiben és így elindulhat azon a folyamaton, hogy mi az amiben jó, és mi az, amiben még változtatnia kell, ezzel pedig megnyílik az út a reális énkép felé. 3.7 A KÖRNYEZŐ TÁRSADALOM (SZÜLŐK) FELKÉSZÜLTSÉGE, TÁJÉKOZTATÁSI FELADATOK A CSALÁD A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó a kisgyermekkori és az aktuális környezet. Így az iskolai nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői-nevelési feltételekkel. Krüger szerint az iskolai beilleszkedést befolyásolja: az inger gazdag környezet gyerek kutatási kíváncsiságának serkentése, a személyes, szeretetteljes bánásmód, a szabadságot engedő nevelés, a szülők pozitív elvárásai, a pozitív megerősítés, a pozitív énkép kialakulásának támogatása, a beszéd ösztönzése illetve a beszédre fordított figyelem, a könyvekkel való bánásmód megismerése és a tanulásra szánt alkalmak biztosítása. Különösen fontos szerepet játszik az első két év az értelmi fejlődésben. Az intellektuális ösztönzők azonban csak meleg, elfogadó, biztonságos és bizalmat sugárzó érzelmi légkörben hatékonyak. A gyermek nemcsak a kognitív, hanem szociális 22