Babzsák Fejlesztő Program

Babzsák Fejlesztő Program Felmérési és tervezési kézikönyv autizmus-specifikus kiscsoportos szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozáshoz Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2015.

Készült a TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése) kiemelt projekt keretében. Írták: Havasi Ágnes és Őszi Tamásné ISBN 978-963-9795-76-1 Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2015. Felelős kiadó: Kiss József Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadványa az Európai Unió tá mo gatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem ke rülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem képezheti.

Tartalom 1. A felmérésekről általában... 5 1.1. Mi az informális felmérés?...5 1.2. Az informális felmérések alapja: a viselkedés megfigyelése...6 1.3. Az autizmus-specifikus felmérés területei...8 1.4. Az informális felmérések megtervezése...8 1.5. A felmérés kivitelezése...9 1.6. A felmérés adminisztrációja...11 1.7. Az informális felmérés alapján kitűzött célok megvalósulásának ellenőrzése...13 1.8. A Babzsák fejlesztő Programhoz ajánlott felmérések...14 2. Informális felmérési technikák... 15 2.1. Informális felmérési technikák, célzott informális felmérések...15 2.1.1. Szimbólumszint...15 2.1.2. Munkakészségek, munkaviselkedés...17 2.1.3. Szabadidős tevékenységekhez szükséges készségek...18 2.1.4. Kommunikáció...19 2.1.4.1. Expresszív kommunikáció felmérése pressz típusú eljárásokkal, szabotázshelyzetek kialakításával...19 2.1.4.2. A receptív kommunikációs készségek felmérése...20 2.1.5. Szociális készségek-társas szabadidős készségek...21 2.2. Néhány további szükséges felmérési terület a BFP keretének és tartalmának megfigyeléséhez...22 2.3. Szociális-kommunikációs képességet vizsgáló további eszközök és eljárások...22 2.3.1. Spontán kommunikáció megfigyelésén alapuló mérőeszközök...23 2.3.2. Kikérdezésen és általános megfigyelésen alapuló mérőeszközök...23 3. A Babzsák fejlesztő Program tervezése a felmérések alapján... 24 3.1. Melyik felmérést válasszam?...24 3.2. Tervezés a felmérések alapján...26 4. Melléklet Űrlapok és példák... 31

Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk az Autizmus Alapítvány szakembereinek, hogy sokéves tapasztalataikat megosztva segítették a kézikönyv elkészítését, és hogy saját munkájuk kapcsán az elmúlt két évtizedben közösen érlelhettük a felméréseket. Köszönettel és hálával tartozunk dr. Balázs Annának, aki megteremtette és fenntartja, fejleszti ezt a szakmai műhelyt. Köszönjük az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek, hogy lehetőséget biztosított a programunk fejlesztésére és ennek az anyagnak az elkészítésére. a szerzők

1. A felmérésekről általában 5 1. A felmérésekről általában 1.1. Mi az informális felmérés? A formális felmérésekből származó adatok és információk nagyon fontosak a tanárok számára az egyéni fejlesztési tervek kialakításához, mert alapot szolgáltatnak a fejlesztés fő irányainak meghatározásához. A pedagógiai tervezés szempontjából különösen azok a felmérések fontosak, melyek nem a diagnózist, hanem adott személy képességeinek részletes feltérképezését célozzák. Ezek a pszichoedukációs felmérések formális vagy informális eljárások, melyekkel adatokat gyűjtünk a viselkedésről, fejlődési szintről, tanulási stílusról, erősségekről, nehézségekről, hogy segítségükkel meghatározhatóak legyenek a fejlesztési célok. (Hogan és Marcus, 2009). Autizmus-specifikus pszichoedukációs célú formális felmérés a PEP-3: Psychoeducational Proflie-3 (Schopler et al, 2005), mely 0,6 hó -7 év közötti fejlődési korú, illetve 1-12 év közötti életkorú autizmussal élő gyermekek vizsgálatára szolgál. A teszt lehetőséget nyújt arra, hogy pontos és részletes képet kapjunk a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről, erősségeiről és gyengeségeiről, illetve a viselkedési és tanulási mintázatok minőségi eltéréseiről. A mérés más felmérésekkel együtt alapul szolgál az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez. A TTAP (The TEACCH Transition Assesment Profile, Mesibov et al 2007) az autizmussal élő serdülők és felnőttek felmérésére kimunkált standardizált eszköz, mely kifejezetten az egyéni fejlesztési terv kialakításához és az egyes életszakaszokban bekövetkező nagyobb változások, átmenetek tervezéséhez (pl. átmenet otthonról a lakóotthonba) nyújt támpontokat. A formális felmérések közül az autizmussal élő gyermekek, felnőttek esetében kiemelten fontosak az adaptív viselkedést mérő skálák, ilyen például VABS II. (Vineland Adaptive Behavior Scales. Second edition, Sparrrow, Cicchletti, Balla, 2008, hiv. Sparrow, 2011), mely lehetővé teszi az adaptív készségek formális, standardizált felmérését a legkülönfélébb környezetekben, emellett részletes információkkal szolgál az autizmus spektrum zavarokban kritikus, egyes képességterületeken (kommunikáció, társas viselkedés, önállóság, problémás viselkedések) nyújtott teljesítményekről. A felmérések közül jelenleg egyik sem rendelkezik magyar nyelvű leírással és standarddal. A tanárok számára a formális mérések eredményei önmagukban általában nem elégségesek ahhoz, hogy a napi gyakorlatban alkalmazható oktatási-fejlesztési célokat alakítsanak ki. Ezért ezek mellett szükségük van folyamatos felmérést lehetővé tevő módszerekre, amely egész tanévben segítik az oktatás-fejlesztés tervezését. A felméréseknek ezt a módját nevezzük informális felmérésnek. Az informális felmérés az autizmussal élő gyermekek vagy felnőttek pillanatnyi, iskolai és/vagy más természetes környezetekben mutatott teljesítményein alapul. A felméréseknek ez a típusa nem helyettesíti, hanem kiegészíti az értelmi képességekre, az adaptív viselkedés vagy más területeken mutatott teljesítményekre vonatkozó standardizált teszteket. Az informális felmérés lehet olyan szituáció, amelyben új, illetve részben új feladatokat adunk a személynek, hogy megállapítsuk, készen áll-e, illetve mennyire áll készen a célzott feladat tanulására. Ennek érdekében megfigyeljük, hogy melyek azok a területek, amelyeken az illető kialakuló készségeket mutat. Más esetekben a felmérés célja az, hogy megállapítsuk, hogyan alkalmazza meglévő tudását a gyermek/felnőtt különböző kontextusokban. Az informális felméréseknek számos előnye van. Az ilyen mérési helyzetekben egy tanár a valós életben szükséges tevékenységeket vagy készségeket mérheti fel. A szokványos tantárgyi teljesítménytesztek például sokszor olyan mondatokat, vagy szövegrészeket használva mérik a szövegértést, amelyek nem kapcsolódnak az illető gyermek érdeklődéséhez, vagy a napi tevékenységeihez és ez az autizmussal élő személyek számára

6 1. A felmérésekről általában gyakran nem megfelelő, hiszen ebből nem feltétlenül következtethetünk a valós szociális interakciók során mutatott megértésre. A probléma egyrészt az, hogy hiába oldanak meg sikeresen tantárgyi teszteket, az nem mutatja meg, hogy képesek-e alkalmazni valódi élethelyzetekben tudásukat, a másik az, hogy gyakran nem működnek együtt, ha a teszt érdektelen, vagy a célja számukra nem világosan látható, még akkor sem, ha egyébként képesek lennének megoldani azt. Az informális felmérésben viszont nincsenek olyan korlátok, mint a standardizált mérésekben, így a tanár felmérheti például a szövegértést úgy is, hogy a tanuló mindennapi életéhez vagy speciális érdeklődéséhez kapcsolódó szövegeket használ. Mikor van szükség informális felmérésre? amikor nincs kidolgozott standard mérőeszköz arra a területre, amelyen fejlesztési célokat szeretnénk kitűzni, vagy kevéssé részletes vagy specifikus a támogatás megtervezéséhez amikor nem elérhető a strandard mérőeszköz például nyelvi, kulturális standard, vagy anyagi források híján, amikor a standard tesztek felvétele olyan tréninghez, végzettséghez, kompetenciához kötött, mellyel az adott fejlesztést végző team tagjai nem rendelkeznek amikor valódi élethelyzetekben szeretnénk megfigyeléseket végezni 1.2. Az informális felmérések alapja: a viselkedés megfigyelése A megfigyelés módszerére autizmus spektrumzavar kapcsán a diagnosztikában, különböző pszichoedukációs mérésekkor, a problémás viselkedések feltérképezésében és a kutatás során is erősen támaszkodunk. Az informális pszichoedukációs felmérések alapja is a megfigyelés módszere. A megfigyelés irányított észlelés, mely alapján valamilyen megállapításra jutunk (Szokolszky, 2004, p.421). Jellemzői, hogy a kísérlethez képest kevésbé manipulálja a helyzetet; nem vizsgál ok-okozati összefüggéseket, elsősorban leíró-feltáró célokat szolgál. Alapvetően egy olyan kvalitatív módszerről van szó, mely pontosabb adatokkal szolgálhat, mint az interjú, vagy a kérdőíves módszerek. Ahhoz azonban, hogy valóban érvényes és megbízható adatokat nyújtson, a megfigyelésnek céltudatosnak, tervszerűnek, szisztematikusan felépítettnek és objektívnek kell lennie. A megfigyelés célja lehet új szempontok és összefüggések feltárása, viselkedésmódok szisztematikus leírása egyaránt. Megfigyeléskor döntést kell hoznunk arról, hogy kit, vagy kiket figyelünk meg, mely szempontok mentén, milyen részletesen és hogyan értelmezzük, mennyire magyarázzuk a megfigyeléseinket. Amikor pszichoedukációs megfigyelést végzünk, eredményeink arra a gyermekre/felnőttre, vagy csoportra érvényesek, ahol a felmérést végezzük. Az, hogy kire, kikre általánosítjuk a megfigyeléseinket nagy körültekintéssel kezelendő.

1. A felmérésekről általában 7 A megfigyelési szempontjainkat előre ki kell alakítanunk, azonban ha ezek túlságosan nyitottak a szelektivitás szempontjából, például azt a kérdést tesszük fel, hogy milyenek az autizmussal élő gyermek/felnőtt szociális képességei, félő, hogy a megfigyeléseink közt elvész a lényeg. Ugyanakkor, ha az általunk megalkotott szempontsor túlzottan konkrét és specifikus, elveszhet a megfigyelés módszerének az az előnye, hogy új dolgokat legyünk képesek meglátni. Emiatt a felmérésekkor általában listába szedjük a szempontjainkat, de hagyunk teret az egyéb megfigyeléseink lejegyzésére is: konkrétan erre használjuk az adminisztrációban a megjegyzések rovatot, melyhez természetesen szintén meghatározhatunk néhány nyitottabb alapszempontot. Megfigyeléseink részletezettsége is különböző lehet: pl. feladatanalízis készítésekor a fogmosás megfigyelhető 20, de akár 100 lépésben is; az első esetben megtörténhet, hogy nem jutunk elegendő információhoz a támogatás megtervezéséhez, míg a második esetben félő, hogy elveszik a tevékenység koherenciája. Az adott megfigyelésnél tehát fontos meghatároznunk a részletezettség szükséges mértékét. A megfigyelésekkor a megfigyelt készségek és viselkedések objektív leírására törekszünk, így amennyire lehetséges kerüljük az értelmezést, interpretációkat. Figyelni kell azonban arra, hogy a leírás objektív legyen, de ne veszítsük el a viselkedés alapminőségét. Ha például leírjuk, hogy a gyermek ugrál a trambulinon, vagy hogy a gyermek vidáman ugrál a trambulinon : első esetben elveszíthetjük megfigyelésünket az érzelmi viszonyulásról, utóbbinál elveszhet az objektivitás, és félreértelmezésekhez is vezethet. A megfigyelés kontextusának kiválasztása, megtervezése is gondos munkát igényel. Mivel minden természetes megfigyelés kontextusba ágyazott, ezeket összeköti a fent leírt szelektivitás, részletezés, értelmezésterheltség, emellett azonban döntést kell hoznunk arról, hogy milyen mértékben strukturáljuk a megfigyelés körülményeit. A struktúra, mint erre már utaltam, segítséget jelenthet a gyermek, vagy felnőtt számára, hogy megfelelőbben szervezze a viselkedését, és kevesebb stressz érje a felmérések közben. Ha a helyzeteket nagyon erőteljesen strukturáljuk, felmerül a kérdés, hogy mennyire változtat a megfigyelendő viselkedésen a laboratóriumi körülmény. Meg kell próbálnunk természetes helyzetben megfigyelni a készségeket és viselkedéseket, vagy legalábbis természet-közelivé tenni a helyzeteket. Segít, ha az adott készséget vagy viselkedést több kontextusban tudjuk megfigyelni. A természetes megfigyelés gátja lehet, ha olyan készséget vagy viselkedést szeretnénk megfigyelni, amely ritkán fordul elő, így sokat kell várni rá, ilyenkor minden bizonnyal jobb egy megadott struktúra segítségével előhívni azokat. Amennyiben nincs lehetőségünk több, vagy természetes kontextusokban végezni a megfigyelést, azt az értékeléskor mint az érvényesség korlátját figyelembe kell vennünk. Tartalmi és formai kötöttsége szerint az általunk használt informális felmérések átmenetet képeznek a strukturált, előre szigorúan meghatározott folyamatok és a strukturálatlan, célok, szempontok mentén meghatározottak, de behatárolt kategóriák nélküli felmérések közt, így azokat félig strukturáltnak tekinthetjük. Túl a természetes megfigyelés módszerén a különböző pszichoedukációs célú kérdőívek, készségekre, fejlődési szintre, vagy viselkedésekre vonatkozó pipalisták (cheklistek, leltárak) is korábbi megfigyeléseinken alapulnak, így azok érvényessége és objektivitása is nagyban függ a válaszadók megfigyelési képességeitől; az ilyen felméréseknél nagy segítség lehet, ha nem csupán benyomásainkra és interpretációinkra támaszkodunk, hanem igyekszünk az adott gyermek/felnőtt konkrét viselkedéseinek (benne készségeinek) felidézésére. Végül a megfigyeléseink etikai kérdéseket is felvetnek: a megfigyelő státusza szerint mindig nyílt (beleegyezése alapul) felméréseket végzünk, melyben leggyakrabban a felmérést végző személy részt vevő szerepben van, vagyis interakcióba lép a megfigyelt személlyel és csoporttal, néhány esetben kívülállóként végezzük a megfigyelést. (Szokolszky, 2004).

8 1. A felmérésekről általában 1.3. Az autizmus-specifikus felmérés területei A felmérés területei az autizmus természetéből, valamint a fejlesztés területeiből adódóan a következők: funkcionális kommunikáció: kommunikáció értés és használat szociális interakciók, érzelmi reakciók önállóság, önkiszolgálás viselkedésszervezés (szabadidőben és más strukturálatlan helyzetekben is) intellektuális és akadémikus készségek mozgás (nagymozgás, finommotorika) Emellett a felmérések egy része nem csupán a tananyag és célok, követelmények megtervezéséhez, hanem magának a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez is szükségesek: szimbólumértés szintje szenzoros reakciók, érzékenység motiváció munkakészségek és munkaviselkedés rugalmasság és alkalmazkodás a változásokhoz kognitív készségek problémás viselkedések 1.4. Az informális felmérések megtervezése A fejlesztést tervező szakember számára problémát jelenthet annak meghatározása, hogy mely készségeket, tevékeny ségeket mérje fel. Ezt a folyamatot nagyban segíti a normál fejlődésmenet alapos ismerete. Ha jól ismeri egy adott készségterületen a fejlődési szinteket, akkor lehetővé válik számára, hogy az illető készségterületre irányuló mérések eredményei alapján határozza meg a következő lehetséges lépést. Iskoláskorban a standardizált oktatási-nevelési tananyag és a tantervi követelmények szintén hasznos irányokat mutatnak a tanároknak egy informális felmérés megtervezéséhez. A tipikusan fejlődő, vagy más fogyatékossági, fejlődési vagy tanulási zavarokat mutató tanulók fejlődéséhez köthető normákat mindazonáltal óvatosan kell kezelni, mivel az autizmussal élő tanuló fejlődése egyenetlen és más utat jár be, más nehézségekkel küzdhet. A tanároknak tudniuk kell, hogy előfordulhat, hogy a megelőző készségeket a tanuló nem tökéletesen sajátította el, még akkor sem, ha a fejlettebb készségek jelen vannak. Nagyon gyakori, hogy egy fogalom, készség vagy viselkedés nem általánosítódott, annak ellenére, hogy egyetlen kontextusban megjelenik.

1. A felmérésekről általában 9 Az informális felmérés nem mindig új feladatokból áll össze. Az egyik kontextusban megszerzett készségeket ki kell próbálni helyzetek egész sorában. Ez segíti a tanárt annak eldöntésében, hogy egy készség általánosítódott-e más tevékenységekben is, vagy a gyermek/felnőtt csak azokban a feladatokban sajátította el, amelyekben megtanulta. Például, ha egy autizmussal élő tanuló sikeresen szortírozza a kockákat színek szerint, akkor a tanár kíváncsi lehet arra, hogy vajon a gyermek képes-e szortírozni más tárgyakat is színek szerint, vagy képes-e színekhez tárgyakat ábrázoló képeket egyeztetni. Amíg a tanuló sokféle módon be nem mutatta kialakult készségeit ezen a területen, addig a tanár nem lehet biztos abban, hogy a gyermek tökéletesen elsajátította ezt a fogalomkört (Hogan és Marcus, 2009). A felmérések megtervezéséhez hasznosak lehetnek a szülőktől származó információk (pl. jellemző otthoni napirend és tevékenységek, hogyan kommunikál a gyermek/felnőtt otthon, melyek a család prioritásai, milyen az otthoni önállóság, számíthatunk-e viselkedésproblémákra), a különböző egészségügyi információk (szülőktől és dokumentációból), valamint a korábbi dokumentumok (TKSZRB, diagnosztikus vélemény, pedagógiai jellemzések stb.), valamint a korábbi videofelvételek, fotók is. Különösen nagy jelentősége van az előzetes információknak átmenetek esetén, legyen ez a családból az intézményes nevelésbe, egyes iskolatípusok vagy fokok közti, vagy a felnőtt életbe való átmenet kapcsán. Mi segít a felmérések megtervezésében? tipikus fejlődésmenet ismerete a fejlődési eltérések, egyenetlenségek ismerete autizmusban előzetes információk általánosítás nehézségeire számítanunk kell szem előtt tartani, hogy a fő cél a kialakulóban lévő készségek megtalálása a felmérésből tanítási célokat kell kitűzni (ha túl nehéz, vagy túl könnyű, ez nem valósulhat meg) autizmus- specifikus felmérési eljárások ismerete standard tantervek orientálhatnak (bár normaorientált voltuk miatt óvatossággal kezelendők) 1.5. A felmérés kivitelezése Informális felmérés bármikor végezhető. Annak megfigyelése, hogy a gyermek hogyan kezdeményez a játszótéren, például a szociális készségek informális felmérésének tekinthető. Informális felmérés azonban, a neve ellenére, nem bonyolítható le tervezés és valamilyen struktúra nélkül. Nagyon fontos, hogy a tanárok számára világosak legyenek a felmérés céljai, és az, hogy milyen kritériumok alapján dől el a kialakult, kialakuló, és hiányzó minősítés. Nem szükséges, hogy ezek standardizált kritériumok legyenek, de elég specifikusnak kell lenni a tanár számára, hogy el tudja dönteni, vajon egy készség elsajátítottnak, kialakulónak vagy hiányzónak tekinthető. Amikor informális felmérést végzünk, gondolni kell a gyerekek szükségleteire és megértésére is. Például, ha asztalnál végzendő tevékenységekre vonatkozik a felmérés, akkor azt abban az időben, és azon a helyszínen

10 1. A felmérésekről általában kell elvégezni, ahol a gyermek/felnőtt általában dolgozik. Így a felmérés egy ismerős rutin részévé válhat, mely jelentősen csökkentheti a stresszt. Ilyen körülmények között sokkal valószínűbb, hogy a tanuló a legjobb teljesítményét nyújtja. Amennyiben a gyermek/felnőtt szokott külső jutalmat kapni ebben a helyzetben, a felméréskor is adhatunk jutalmat. Amikor a tanár a felmérést tervezi, a segítségadás szintjeit a minősítési kritériumokkal együtt kell tervezni, majd a felmérés során szisztematikusan alkalmazni. Például a tanár egy rövid verbális instrukciót adhat, de ha ez a segítség nem elég hatásos, odaadhatjuk a felméréshez szükséges anyagokat egy rövid bemutató kíséretében. Segítségnyújtás felmérés közben felmérés előtt meg kell határozni, hogy mely szint mellett értékeljük kialakulóban lévőnek, mennyi és milyen segítség adható, mely része önálló a segítségnyújtás hierarchizált a hierarchia betartásával plusz információt kapunk arról is, hogy milyen tanítási technikák működhetnek leginkább különböző mélységű promptokkal segítünk a fizikai promptolás korlátait és etikai irányelveit ismernünk kell A segítségeket szisztematikusan, fokozatosan egyre több támpontot nyújtva használjuk, tehát a nyílt szóbeli instrukciótól haladjunk a teljes fizikai vezetésig. Ha a tanár tudatában van annak, hogy milyen szintű segítséget kap a tanuló, és a segítség pontosan mire vonatkozik, könnyebbé válik a felmérés során a minősítés, és ez segíthet a legjobb tanítási-fejlesztési technikák, stratégiák meghatározásában is. A segítségadás szintjei a felmérés során: kivárás, szóbeli instrukciók, gesztussal kísért szóbeli instrukciók, gesztusok, vizuális támpontok, a feladat teljes bemutatása, részleges fizikai késztetés, teljes fizikai vezetés. Teljes önállóság Fizikai jelenlét A segítségadás mértékének a dokumentációba de kell kerülnie! Kivárás/késleltetés Verbális promptok (nyílt, zárt) Gesztusok Vizuális segítségek modellálás fizikai vezetés (részleges, teljes)

1. A felmérésekről általában 11 1.6. A felmérés adminisztrációja Az informális felmérés kialakuló készségeket, vagyis azokat a készségeket igyekszik azonosítani, amelyeknek a megtanulására a gyermek/felnőtt leginkább készen áll. Kialakulóban lévő készségek Azok a készségek, amelyeknek a gyermek/felnőtt leginkább készen áll a megtanulására, mert elvégzi valamely részét a feladatnak, vagy segítséggel megoldja. Ha minden tevékenység értékelési kritériuma világos, előre tervezett, akkor nem jelent problémát annak megállapítása, hogy a tanuló megoldja a feladatot, vagy nem, illetve részben, vagy segítséggel képes-e végrehajtani azt. Ha a gyermek/felnőtt a feladat egy részét teljesíti, vagy segítséggel végzi el, akkor a feladat elvégzéséhez szükséges készségeket kialakulónak tekintjük. Az informális felmérés másik hozadéka lehet a kialakuló készségek azonosítása mellett az, hogy megfigyeljük a tanuló tanulási stílusának más aspektusait is. Az informális felmérés során a feladatok többsége új, vagy újszerű, így a tanár megfigyelheti a gyermek/felnőtt problémamegoldó készségeit és stratégiáit is. Megfigyelhetjük, hogy a személy hogyan reagál a különböző feladatokra, hogy milyen a türelme és a kitartása a nehéz feladatok közben, milyenek a szervezéssel kapcsolatos képességei, és melyek azok a tényezők, amelyek mellett a legjobban reagál, mennyire rugalmas, hogyan motiválható, milyenek az érzelmi reakciói. A mérés során megfigyelhető összes viselkedés hasznos információnak számít. Szintén információt kaphatunk a személyközi viselkedésről és arról, hogy hogyan kommunikál a gyermek/felnőtt, például, ha segítségre van szüksége. Ezeket a megfigyeléseket lehetőleg objektíven szintén rögzítjük. Az adminisztráció leggyakrabban úgy történik, hogy a felmérést tervező és végző szakember mellett egy jegyzetelő is jelen van, ez lehet egy másik pedagógus, vagy asszisztens is. Ha nincs lehetőségünk még egy személy bevonására, megpróbálhatjuk a felmérést videóra rögzíteni, hogy ne maradjunk le az információról. A felmérések elvégzésében való megfelelő jártasság esetén online (a felmérést végző személy a felméréssel párhuzamosan) is készíthet jegyzeteket. Jól tervezett felmérési űrlapok segíthetnek az objektív adminisztrációban. A felmérési űrlap javasolt formáját és tartalmát a következő ábrán foglaljuk össze.

12 1. A felmérésekről általában adminisztrációs lap adatok érdeklődés, érzelmi viszonyulás, segítségnyújtás szintje, problémás viselkedés, stressz szint +, - Gyermek: Példa Béla helyszín: iskolai szabadidős tér Felmérést végezte: Havasi Ágnes Tevékenység, eszköz értékelés Megjegyzések dátum: 2012.09. dátum: dátum: visszamérések rajzolás értékelés Keresztrejtvény fejtés Internetezés zenehallgatás Nem érdekli, elutasítja. Hosszasan, kitartóan fejt, nem bánja, amikor nem sikerül kitölteni valamit. Nemigen van ötlete, de elindított kisfilmet + V seg. (2,5 perc, kedvelt zenekar klipje) végignéz video-megosztón. A gépet nem sok V, G, RF segítséggel kezeli. puzzle

1. A felmérésekről általában 13 1.7. Az informális felmérés alapján kitűzött célok megvalósulásának ellenőrzése Az oktatást-fejlesztést végző szakemberek munkájához az is hozzátartozik, hogy ellenőrizzék, mennyire haladnak a gyermekek vagy felnőttek a fejlesztési célok megvalósulásának irányába. Ha a fenti elvek szerint végezzük a felméréseket, akkor az autizmussal élő személyek fejlődésének ellenőrzésére is érdemes a kialakult, kialakuló és hiányzó fogalmak használatát folytatni. Az ellenőrzés egy lehetséges módja, hogy bizonyos időnként újabb felmérést végeznek, de az is, hogy a napi munkába építik be az ellenőrzés folyamatát. Ez esetben olyan felmérőlapokat használhatnak, amelyen fel van tüntetve minden célhoz kapcsolódó tevékenység, hogy az egyes tevékenységekben mutatott teljesítmények összehasonlíthatók legyenek. Érdemes követni azt a megoldást, hogy a tevékenységeket abban a sorrendben visszük fel az adatlapra, amelyben azok a nap folyamán történnek. Így a tanárok akkor jegyezhetik fel az adatokat, amikor a gyermek vagy felnőtt produkciójával kapcsolatos emlékeik a legfrissebbek. A fejlesztést végző szakember például készíthet egy táblázatot mindegyik gyermekről/felnőttről, amelyen bal oldalon, egy oszlopban a fejlesztési feladatok láthatóak felsorolva, annak megfelelően, ahogyan a nap folyamán sorra kerülnek. Az egyes tevékenységek közben a személyzet bármelyik tagja bekarikázhatja az éppen akkor gyakorolt készséggel kapcsolatban a megfelelő kifejezést ( kialakult, kialakuló hiányzik ). Ezután a gyermekek/felnőtt napi adatait átviszi egy táblázatba, amely tantervi területek szerint csoportosítja a tevékenységeket, hogy világos legyen számára, hogy a gyermek/felnőtt mely területeken érte el a célzott készségeket. Azt is azonosíthatjuk ennek segítségével, hogy bizonyos tevékenységeket, vagy segítségeket módosítani kell, mert a személy feladathoz szükséges készsége nem olyan, mint ahogyan az eredeti felmérésben mutatkozott. Ha a napi adatok, vagy időközi felmérések azt jelzik, hogy a gyermek/felnőtt következetesen teljesíti (vagy következetesen elhibázza) a tanítási elgondoláshoz kapcsolódó tételeket, akkor a tanár új informális felmérést tervez, hogy a célok és feladatok lépést tartsanak a fejlődéssel. Az informális felmérés nem évenkénti program, hanem egész év folyamán tart. A felmérés mindig a kezdete és ugyanakkor a vége is a tanítás-tanulás folyamatának. PSZICHOEDUKÁCIÓS FELMÉRÉS gyakorlás különböző helyzetben és tevékenységben a kialakulóban lévő készségek meghatározása tanítási célok végrehajtása tanítási célok meghatározása a kialakulóban lévő készségekre alapozva

14 1. A felmérésekről általában Összegzés A standardizált mérések elsősorban az alapvető célok kitűzésére, és annak meghatározására adnak hasznos kiindulási pontokat, hogy mely készségtípusokat, viselkedéseket tartalmazzon egy-egy informális felmérés. Az informális felmérés lehetőséget ad arra, hogy a gyermek/felnőtt kialakulóban levő készségeire összpontosítsunk. Az informális felmérések gyakran az egyetlen eszközt jelentik az egyénre szabott fejlesztési célok és feladatok meghatározásában, kialakításában, és a fejlődés követésében, ellenőrzésében. A felméréseknek tervezetteknek, előkészítetteknek kell lenniük. Az informális felméréseket fontos több, különböző környezetben is elvégeznünk, különben nem lesz reális, objektív képünk a gyermek/felnőtt tudásáról. Az informális felmérések a pedagógiai folyamatokat kapcsolják össze oly módon, hogy segítenek a célok kitűzésében, a követelmény megállapításában, emellett azonban alkalmasak a tanulási-tanítási folyamatban ellenőrzésére, értékekére is. Céljuk nem elsősorban a szummatív értékelés, hanem azzal, hogy egyrészt reagál az adott gyermek vagy felnőtt tanulási készségeire, viselkedésére, másrészt a megválasztott tanítási-fejlesztési módszer, technika eredményességére is, lehetőséget nyújt formatív értékelésre is. A felmérés előkészítése általában előzetes információk összegyűjtése előzetes ismereteink alapján eszközök, technikák kiválasztása célhoz igazítva kontextus(ok) megtervezése felmérési űrlap el(ő)készítése, szempontok ellenőrzése, bővítése, redukciója jegyzetelő/videó biztosítása 1.8. A Babzsák fejlesztő Programhoz ajánlott felmérések A Babzsák Fejlesztő Program (BFP) olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, amely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi (pl. óvodai, iskolai, lakóotthoni), illetve természetes társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. A tréninghelyzet átmenetet képez az egyéni és a társas fejlesztési- és élethelyzetek között, alkalmazható integrációban, gyógypedagógiai ellátásban és ambuláns keretek közt egyaránt. A programot a 80-as évek végén hozták létre az Autizmus Alapítvány Kísérleti Iskolájában, azóta folyamatos fejlesztés alatt áll, a feladatgyűjtemény egyre bővül, bár a foglalkozás módszertani alapjai, keretei változatlanok maradtak. A BFP egy, az autizmussal élő gyermek /felnőtt számára komplex kihívásokat jelentő helyzet, ezért az alapos, szisztematikus felmérés és tervezés elengedhetetlen a program felépítéséhez. Ajánljuk mindazon területek felmérését, amelyek a foglalkozás keretének, vagy a tevékenységek tartalmának megtervezéséhez nyújt támpontokat. Az alábbiakban informális és formális felmérési eljárásokat és eszközöket ismerhetnek meg, melyek segítségével lehetségessé válik a program kereteinek, céljainak, követelményeinek, feladattípusainak és a feladat nehézségi szintjének meghatározása.

2. Informális felmérési technikák 15 2. Informális felmérési technikák 2.1. Informális felmérési technikák, célzott informális felmérések Theo Peeters (1996, 1997) tréningjein hat jól körülírható területen javasolja a gyermekek felmérését. Az alább ismertetésre kerülő felmérések előnye, hogy rövid idő alatt elvégezhetők és értékelhetők, eredményeik azonnal beépíthetők a napi gyakorlati munkába. A BFP megtervezéséhez a hat javasolt mérésből nem tárgyaljuk az önállóság felméréének témakörét, tekintve, hogy itt a fejlesztés kiscsoportos formában történik. A felmérések általános céljai: 1. az eredmények birtokában úgy alakítsuk ki a gyermek/felnőtt fizikai és személyi környezetét, hogy a lehető legalacsonyabb stressz-szint mellett kezdődhessen el a fejlesztése. 2. az egyes területeken mutatott készségek és viselkedések a további fejlesztési célok és feladatok kijelöléséhez szolgáljanak alapul. A következő területeken ajánljuk a felmérések elvégzését a BFP megtervezéséhez: 1. szimbólumszint értése 2. munkakészségek, munkaviselkedések 3. szabadidős tevékenységekhez szükséges készségek 4. kommunikáció értés és használat 5. szociális készségek, társas szabadidős készségek 2.1.1. Szimbólumszint A felmérés célja annak pontos megállapítása, hogy a gyermek/felnőtt milyen vizuális jelrendszert ért. Azért fontos, hogy pontosan ismerjük a gyermek/felnőtt által megértett szimbólumszintet, hogy a kialakítandó, és vele kapcsolatosan használt vizuális/verbális jelrendszer a lehető legtöbb jelentéssel bírjon a gyermek/felnőtt számára. A felmérés eszközei A felmérés során felhasznált eszközök mindegyikéből - tárgyak, ugyanazon tárgyak kicsinyített változatai, a tárgyak fényképei, a tárgyakról készült színes és fekete fehér rajzok, a tárgyak szóképei két-két darab szükséges. A tárgyak a hétköznapi életből jól ismert, gyakran használt tárgyak legyenek. Érdemes egy alaplapot is elkészíteni, amelyre rárajzolunk üres négyzeteket, ezáltal megkönnyítjük a gyermeknek/felnőttnek a kért dolog elhelyezését.

16 2. Informális felmérési technikák A felmérés módja A felmérést általában asztalnál, kétszemélyes helyzetben végezzük, lehetőleg egy segítő jelenlétében, aki jegyzetel. Első sorozat: az asztalra (az alaplapra) elhelyezzük a tárgyakat (3 féle), és ugyancsak az asztalra, de nem az alaplapra kirakjuk azokat a tárgyakat a gyermek/felnőtt elé random elhelyezve, amelyeket a mintákkal egyeztetnie kell. Ezután rámutatunk az azzal azonos tárgyakra, és felszólítjuk a gyermeket/felnőttet, Tedd a helyére! Azt várjuk, hogy a gyermek/felnőtt a mindegyik tárgyat a párja alatt található üres négyzetbe tegye. Ezután az előzőekben leírtakkal azonos módon az alábbi szinteken tehetünk próbákat: tárgy-kicsinyített reprezentáns tárgy, tárgy-fotó, tárgy-más piktogram (élethű, sematikus, szín, méret), kép-kép (fotó, piktogramok: élethű, méret, szín, sematizálás), szókép-szókép (csak kiegészítő információ, ez felfogható kép-képként önmagában), tárgy-szókép, kép-szókép. A próbákat ellenőrzés, pontosítás céljából további szintekre is bonthatjuk. Szintén fontos, hogy meggyőződjünk arról, a gyermek/felnőtt érti, hogy a szimbólum mit reprezentálhat (pl. tevékenységet, folyamatot). Az eredmények felhasználása, következtetések A felmérés a vizuális támogatás szimbólumszintjének kialakításához nyújt támpontot. A felmérés eredményeképpen megtudhatjuk, hogy milyen szintű szimbólumokat ért a gyermek/felnőtt biztosan (tárgy, kicsinyített tárgy, fénykép, színes rajzolt kép, sematikus ábra, írás), melyik az, ami számára informatív. Segítségével tehát meghatározhatjuk, hogy milyen szimbólumokat használjunk a tanítás során. Fontos, hogy vizuális segítségként olyan szimbólumokat használjunk, amelyet a gyermek/felnőtt biztosan ért, amit már nem kell tanítani. A vizuális jelrendszert teljes biztonsággal önállóan kell használnia a gyermeknek/ felnőttnek. Fontos, hogy az első interjúk és felmérések eredményeképpen kialakított vizuális jelrendszer segítségével tisztázódjon a gyermek/felnőtt számára, hogy mi fog vele történni, mit kell csinálnia, milyen sorrendben, mikor, meddig, hol, hogyan, miért, és mi történik vele utána. Ha ezekre a kérdésekre választ kap a gyermek/felnőtt, biztonságérzete megnő, viselkedése nyugodtabbá válik, és képes lesz a feladatainak sikeres elvégzésére.

2. Informális felmérési technikák 17 A BFP program során a felmérés segítségével határozhatjuk meg a használt munkarendek és munkaszervezés szimbólumszintjét. 2.1.2. Munkakészségek, munkaviselkedés A munkakészségek és munkaviselkedés felmérésének célja eredetileg az önállóan végzendő munkák megtervezéséhez szükséges finommotoros és egyéb munkakészségek és viselkedések adott időpontban meglevő szintjének megállapítása. Számos munkaviselkedés és készség szükséges azonban a csoportos helyzet időtartamának, a feladatok számának és tartalmának kialakításához és a keretek megszervezéséhez. Munkakészségek: finommotoros készségek szem-kéz koordináció kognitív készségek (figyelem, emlékezet, probléma megoldás, egyeztetés, válogatás, sorbarendezés, ok-okozati összefüggések) Munkaviselkedések: a helyén tud maradni a feladatok kezdetének és végének megértése precizitás, pontosság segítség kérése/elfogadása instrukciók megértése csendes viselkedés viselkedések és feladatok megszervezése kooperáció A felmérés eszközei A felméréshez kiválasztott anyagok és eszközök, melyek kiválasztására az előzetes információk alapján kerülhet sor. A feladatokat az osztályban/csoportban fellelhető, hétköznapi eszközök felhasználásával készítjük elő. Egyszerre kb. 15 feladatot végeztessünk el, ne fordítsunk egy-két percnél több időt egy feladatra, akár sikeres, akár sikertelen a gyermek/felnőtt a feladat elvégzésében. A felmérés módja A felmérést nyugodt körülmények között, asztalnál végezzük. Két személy jelenlétére van szükség, az egyik az eszközöket helyezi a gyermek/felnőtt elé, illetve veszi el előle, a másik jegyzetel. Az előkészített eszközöket (eszközcsoportokat együtt, kb. 15 db pl.: papír és ceruza) egymás után, baloldalról tegyük a gyermek/felnőtt elé, majd az elvégzett feladatot jobbról vegyül el előle, használhatunk egy készdobozt is annak megfigyelésére, hogy a gyermek érti el, hogyan zárul a feladat, kialakít-e egy kész-rutint. A feladatok során a munkakészségek és munkaviselkedések mellett további általános szempontokat is monitorozhatunk, mint érzelmi és szenzoros reakciók, érdeklődés, kommunikációértés és használat (pl. segítségkérés, elutasítás). Személyre szabott az alábbi szempontok szerint: a téri elrendezés feladatok tartalma, komplexitása a feladatok sorrendje időzítés (mennyit várunk) biztonsági szempontok motiváció a szakember kommunikációs stílusa, aközlések komplexitása

18 2. Informális felmérési technikák Az eredmények felhasználása, következtetések A megfigyelések elvégzése és az értékelés után választhatjuk ki az a tevékenységeket és az ahhoz tartozó eszközöket. A BFP célja a szociális és kommunikációs készségek fejlesztése, így olyan feladatokat, eszközöket választhatunk, melyek könnyen mennek, motiválóak a gyermek számára, így figyelme sokkal inkább a célzott készségekre irányulhat. A BFP program során a felmérés segítségével határozhatjuk meg a használt munkarendek és munkaszervezés módját, illetve a tevékenységek során használt eszközöket, a feladatok, játékok számát és időtartamát, valamint a foglalkozás teljes időtartamát. Amennyiben azt látjuk, hogy valamely gyermek/ felnőtt munkakészségei, munkaviselkedései gyengébbek, egyénre szabottan döntést hozhatunk arról, hogy csak bizonyos feladatokban, redukáltabb időtartamban, vagy több segítséggel vegyen részt a foglalkozáson. A tevékenységek kiválasztása után következik a munkafeladatok sikeres elvégzéséhez szükséges vizuális támogatás beépítése, vagy a feladat egyszerűsítése. Ilyen vizuális támogatás pl. az alaplap, vagy a feladatok dobozba szervezése. 2.1.3. Szabadidős tevékenységekhez szükséges készségek A felmérés célja A felmérés célja annak megfigyelése és értékelése, hogy az autizmussal élő gyermek/felnőtt hogyan használja a szabadidő eltöltéséhez rendelkezésére álló/bocsátott játékokat és más eszközöket. A felmérés módja Nyugodt körülmények között asztalnál, vagy a játszószőnyegen adjuk a gyermek/felnőtt elé az eszközöket/ ajánljuk fel a tevékenységet. Itt különösen fontos az érzelmi reakciók monitorozása. A felméréshez két személy szükséges, az egyik felnőtt a játékeszközöket teszi a gyermek/felnőtt elé, a másik feljegyzéseket készít. A felmérés eszközei Az előzetes ismereteink alapján 8-10 szabadidős eszközt válasszunk a gyermeknek/felnőttnek. Fontos szempont, hogy az életkorhoz és a fejlődési szinthez egyaránt illeszkedjenek felajánlott tevékenységek. Szintén alapvető az érzelmi reakciók monitorozása: olyan tevékenységeket keresünk, melyek örömtelik a gyermek számára, ugyanakkor nem okoznak túl nagy pozitív stresszt, vagy tapadást. Az eredmények felhasználása, következtetések A megfigyelések értékelése során pontos képet kaphatunk a játék és szabadidős eszközök használatáról. Lehetőleg azokat az eszközöket és tevékenységeket fogjuk a BFP során használt eszközök közé tervezni, melyeket a gyermek/felnőtt tud használni és örül is azoknak. Az eredmények ismeretében szükség esetén az eszközöket átalakíthatjuk, illetve vizuális jelzésekkel láthatjuk el, egészíthetjük ki, hogy a gyermek/felnőtt a funkciójának megfelelően használja azokat.

2. Informális felmérési technikák 19 2.1.4. Kommunikáció A receptív és expresszív kommunikációs készségek felmérésével a funkcionális kommunikációs készségekről szerezhetünk információkat. 2.1.4.1. Expresszív kommunikáció felmérése pressz típusú eljárásokkal, szabotázshelyzetek kialakításával Funkcionális kommunikáció mindenki számára érthető, személyhez intézett, szociálisan elfogadható, spontán kommunikáció Az expresszív kommunikáció felmérésére is többféle helyzetben kerülhet sor, az alábbiakban ebből egyet mutatunk be. Étkezési helyzet (snack helyzet) A felmérés célja hogy megtudjuk milyen formákat, kommunikációs funkciókat használ a gyermek/felnőtt; miről, hogyan, milyen helyzetekben képes kommunikálni. A felmérés módja Ez a leggyakoribb helyzet az expresszív kommunikációs készségek informális felmérésére. Ebben a helyzetben a gyermekeket/felnőtteket egy asztalhoz ültetjük, egy felnőtt is az asztalnál ül. Az asztalra rágcsálnivalókat, édességeket, kedvelt innivalókat helyezünk el úgy, hogy jól láthatók legyenek. A gyermekek/felnőtt csak úgy juthatnak hozzá a finomságokhoz, ha a felnőttől elkérik azokat. A jegyzetelő személy pontosan lejegyzi, hogy melyik gyermek/felnőtt hogyan képes a különböző kommunikációs funkciók használatára, például kérésre, visszautasításra, megjegyzésre, szociális rutinok használatára, mely verbális és nonverbális formákat használja. Hasonló felméréseket tervezhetünk egyéb helyszíneken is, például a szabadidős területen vagy a munkavégzés helyszínén. Az eredmények felhasználása, következtetések Feljegyzések értékelésekor elemezhetjük kommunikáció formáját, funkcióját, kontextusát, a gyermek/felnőtt által használt szavakat, ehhez a megfelelő szempontokkal ellátott űrlapot érdemes készítenünk (Stone és Caro- Martinez, 1990). A spontán kommunikáció minőségének, mintázatának megfigyelése segít a a BFP tervezésekor kommunikációs fejlesztési célok kitűzésében különböző dimenziók mentén, világossá teszi, hogy milyen formájú (verbális, nemverbális),minőségű (forma, funkció), mennyiségű és mennyire rugalmas kifejező kommunikációt várhatunk az adott csoportban.

20 2. Informális felmérési technikák 2.1.4.2. A receptív kommunikációs készségek felmérése A felmérés célja, hogy megtudjuk milyen komplexitású és formájú instrukciókat ért a gyermek/felnőtt. A felmérés módja és eszközei A felmérést lehetőleg végezzük asztalnál, nyugodt körülmények között. Tervezzünk előzetes ismereteinkre támaszkodva 5-10 egyre nehezedő instrukciót. Készítsünk az asztalra különböző eszközöket. Ezután adjunk verbális instrukciókat (pl. Tegyél egy ceruzát a kosárba! Nyisd ki a könyvet! Add ide a labdát!) Egyre nehezedő instrukciók: nyelvi komplexitás kontextuális telítettség egyidejű instrukciók száma szociális elemek Amennyiben a gyermek/felnőtt nem hajtja végre a kéréseinket használjunk más kommunikációs formákat az instrukciók közlésére nehezebbtől a könnyebb felé haladva, az alábbi sorrendben: írott szöveg fotó és más piktogramok gesztus azonos tárgy bemutatást, modellálást részleges, majd teljes fizikai segítséget Jegyzeteljük, hogy milyen kommunikációs formákban, milyen szavakat, instrukciókat ért a gyermek/felnőtt. A felmérést másféle kontextusokban is elvégezhetjük, és bonyolultabb instrukciókat is adhatunk. Az udvaron azt mondhatjuk például a gyermeknek/felnőttnek, hogy Játssz a labdával! Megtehetjük, hogy a kontextusnak nem megfelelő utasítást adunk, pl. az udvaron azt mondjuk: Adj nekem egy ceruzát!. Étkezési helyzetben is adhatunk a helyzetnek megfelelő (pl. Vegyél süteményt!), de kontextuson kívüli instrukciót is (pl. Adj egy ceruzát!). Ugyanígy járhatunk el a fürdőszobában, a szabadidős szőnyegen, munkaasztalnál, stb. Ha a gyermek/felnőtt jól érti kéréseinket megpróbálkozhatunk hosszabb, nyelvileg bonyolultabb, nyitottabb, a kontextushoz mind kevésbé kötődő mondatokkal, ezen belül az üzenet egy, vagy több instrukciót/információt is tartalmazhat. Nehezebb egy instrukció megértése, ha szociális elemet tartalmaz (pl. át kell adni az üzenetet, vagy meg kell szerezni valakitől egy információt). Az eredmények felhasználása, következtetések Pontos képet kaphatunk a gyermek/felnőtt milyen módon és milyen komplexitásban ért meg instrukciókat. E mentén a gyermek/felnőtt személyes szükségleteinek megfelelően alakíthatjuk ki a felé irányuló kommu-

2. Informális felmérési technikák 21 nikációs formákat, a hozzá intézett közlések komplexitását. A BFP tervezésekor lehetőségünk nyílik a tanári kommunikációt a csoport igényeihez igazítani, tudatosan differenciálni a tanulók kapcsán. 2.1.5. Szociális készségek-társas szabadidős készségek A felmérés célja annak megfigyelése és értékelése, hogy a gyermek/felnőtt milyen szociális készségek birtokában, milyen mértékben, mely eszközökkel és módon vonható be két, vagy többszemélyes társas szabadidős helyzetbe. A felmérés eszközei Különböző játékeszközök (pl. labda, építőjáték, búgócsiga, autók), egyszerű társasjátékok, sporteszközök. A felmérés módja Asztalnál, vagy játékszőnyegen elhelyezünk különféle eszközöket. Egy felnőtt, és kortárs helyet foglalnak a területen a megfigyelt gyermektől nem túl távol. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a gyermek/felnőtt tevékenykedik, játszik-e, milyen eszközökkel és hogyan. Emellett monitorozzuk, hogy milyen módon vonja bele a felnőttet vagy kortársát a játékába, hogyan fogad el kezdeményezést, beavatkozást, megszakítást, kooperál-e, tart-e szabályokat. Példák a megfigyelés szempontjaira: más személy fizikai közelségének elfogadása kezdeményezés (mennyiség, minőség, rugalmasság) bevonhatóság, reakció mások kezdeményezéseire várakozás, sorrakerülés kivárása szerepcsere, időzítés időtartam kedvelt tevékenységek párhuzamos tevékenykedés osztozás anyagokon, eszközökön kölcsönösség kooperáció változásokhoz való alkalmazkodás versengés, kudarctűrés

22 2. Informális felmérési technikák Az eredmények felhasználása, következtetések A felmérés képet nyújt a strukturálatlan társas helyzetben való szociális készségek és viselkedések szintjéről, például hogy mennyire volt kitartó, versengett-e, képes-e osztozni (lásd még fenti szempontok). Emellett elemezhetjük a gyermek/felnőtt érzelmi és szenzoros reakcióiról az adott tevékenységgel, partnerrel kapcsolatban; hogy az eszközöket mennyire használta funkcionálisan/ szimbolikusan/rugalmasan. A felmérés alapján megtervezhetjük, hogy milyen szintű közös játékba vonható be a gyermek/felnőtt, ehhez milyen eszközöket használhatunk fel,milyen vizuális jelekkel tehetjük alkalmassá az eszközt arra, hogy az autizmussal élő gyermek/felnőtt is bevonható legyen a kétszemélyes vagy több személyes szituációba. A BFP tervezésekor a szociális fejlesztés céljait, partnereit, kontextusát, feladatait tervezhetjük a felmérés alapján. 2.2. Néhány további szükséges felmérési terület a BFP keretének és tartalmának megfigyeléséhez A keretek és a tartalom megtervezéséhez szükség van felméréseket (megfigyelés vagy szülői kikérdezés) végezni néhány területen. Motiváció A motiváció felmérése elengedhetetlen a program keretének megtervezéséhez. Ehhez kikérdezést és megfigyelést is használhatunk. A felméréshez szempontokat talál a mellékletben. Szenzoros nehézségek A különböző modalitásban fellépő szenzoros nehézségek megismerése elengedhetetlen a játék keretének megtervezéséhez. Ehhez kikérdezést és megfigyelést is használhatunk. A felméréshez szempontokat talál a mellékletben. A kognitív és akadémikus készségek A kognitív és akadémikus készségek felmérése többnyire megtörténik a gyermekek iskolai tanterv szerint tanult tartalmak mérése kapcsán, így erről a területről többnyire részletes információk állnak rendelkezésünkre. A felméréshez további szempontokat talál a mellékletben. Problémás viselkedések A problémás viselkedések jelenléte jelentős kihívások elé állítják a BFP vezetőit. Nem zárunk ki enyhébb problémás viselkedések miatt tagokat a programból, de fontos a viselkedések ismerete, feltérképezése, melyhez a STAR modellt ajánljuk (Clements, Zarkowska, 2007, Janoch, 2012) Célunk, hogy amennyiben lehetséges megelőzzük azokat, vagy a segítő felkészülhessen a fellépő nehézségek kezelésére, melyben a fejlesztő team tagjainak következetesnek, egységesnek kell lennie. 2.3. Szociális-kommunikációs képességet vizsgáló további eszközök és eljárások Számos további a szociális és kommunikációs készségek vizsgálatára kidolgozott, a BFP tervezéséhez is alkalmas eszköz létezik többnyire egyelőre angol nyelven, melyek közül néhányat az alábbiakban sorolunk fel.

2. Informális felmérési technikák 23 2.3.1. Spontán kommunikáció megfigyelésén alapuló mérőeszközök Az osztálytermi kommunikáció megfigyelésekor használhatjuk az alábbi szempontsorokat: M-COSMIC (Modified Classroom Observation Schedule to Measure Intentional Communication- Módosított megfigyelési séma az intencionális osztálytermi kommunikáció méréséhez, Clifford, Hudry, Brown, Pasco és Charman; 2010) A TEACCH Program Spontán kommunikációs megfigyelése (TEACCH Assessment of Spontaneous Communication, Watson, Lord, Shaffer, Shopler, 1987) Ezek a megfigyelések a szociális és kommunikációs képességek számos dimenziójában (partner, funkció, forma, kontextus, szerep, szemantikus kategóriák, szavak) szolgálhatnak információval a spontán, intencionális kommunikáció színvonaláról, a fejlesztési szükségletekről. 2.3.2. Kikérdezésen és általános megfigyelésen alapuló mérőeszközök A Kommunikációs Mátrix (Communication Matrix Rowland, 1996, 2010) a súlyos, intellektuális képességeikben is érintett gyermekek/felnőttek, illetve kisgyermekek beszéd előtti expresszív kommunikációjának felmérőeszköze. On-line kitölthető, s az eredményeket (a kommunikáció színvonalát, a használt funkciókat és a készség-listát) a válaszaink alapján automatikusan készíti el a rendszer, melyet egy Mátrixban, illetve egy lista formájában kapunk meg. Papíralapú szülő és szakember verziója magyar nyelven is elérhető. Az Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése (Assesment of Social and Communication Skills for Children with Autism- Quill et al, 2000, in Quill, 2008) részletes cheklist a szociális, kommunikációs és szervezési készségekről; melyet változatos életkorú és értelmi képességek mellett is használhatunk. A felmérés használatának leírása szintén elérhető magyar nyelven. CSBS (Communication and Symbolic Behavior Scales- Kommunikációs és Szimbolikus Viselkedési Skála; Wetherby és Prizant,2001, hiv Wetherby et al, 2002) szintén a beszéd előtti szociális kommunikációs készségek és viselkedések mérésére fejlesztett felmérőeszköz, mely egyelőre csak angol nyelven elérhető.

24 3. A Babzsák fejlesztő Program tervezése a felmérések alapján 3. A Babzsák fejlesztő Program tervezése a felmérések alapján A felmérések célja a pedagógiai munkában több funkciót is betölt: egyrészről alapja az egyénreszabott, autizmus-specifikus fejlesztési célok meghatározásának; másrészről, ha egy beavatkozás bizonyos pontjain újra elvégezzük, a felméréseket, információt nyerünk nem csupán a gyermekek/felnőttek teljesítményéről és annak változásáról, de a választott pedagógiai módszerek eredményességéről is. A pedagógusok, terapeuták számára gyakran okoz nehézséget a felmérések kiválasztása, eredményeinek értelmezése, a konkrét fejlesztési célok kitűzése, prioritásának és nagyságának meghatározása; a célokhoz módszerek, eszközök és feladatok illesztése. Ebben a fejezetben ezekre a kérdésekre fókuszálunk. 3.1. Melyik felmérést válasszam? Gyakran merül fel a kérdés, hogy el kell-e végeznem az összes felmérést ahhoz, hogy tervezni tudjak? Az egyes felmérési eljárások ismertetésekor kitértünk arra, hogy a BFP mely tartalmi, illetve szervezési elemeit tervezhetjük az adott technika, eljárás segítségével. Azokat a felméréseket kell elvégeznem, amelyek az adekvát és szükséges információkat nyújtják számomra ahhoz, hogy megfelelően, a csoportra szabottan tudjam tervezni a BFP során fókuszba állított autizmus-specifikus célokat, feladatokat, eszközöket és környezetet. Az informális felmérések esetén lehetőségünk van arra, hogy a javasolt szempontokból kivegyünk, hozzátegyünk, vagy a felmérési eljárásokat kombináljuk. A mellékletben egy példát mutatunk arra, hogy milyen felméréssel dolgoztunk kutatásunk során. Ebben az esetben nem volt módunk a gyermekek közvetlen megfigyelésére, ezért az Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek felmérése (Assesment of Social and Communication Skills for Children with Autism- Quill et al, 2000, 2009) cheklist a BFP-hoz releváns itemeit választottuk ki az alábbi területeken: motiváció játék színvonala tevékenységváltás problémás viselkedés nem verbális szociális interakciók csoport készségek játék alapvető kommunikációs funkciók társas-érzelmi készségek alapvető beszélgetési készségek