Nyugat- magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMALTE2202 Dr. Koltai Miklós A súlylökés általános iskolai oktatásának gyakorlatai Név: Szak: Tagozat: Évfolyam: Elérhetőség: NEPTUN-kód: Klopcsik Diána Testnevelő tanár, Játék- és szabadidő szervező tanár, mesterképzés levelező 1. évfolyam, (2014/2015. II. félév) dyuss90@gmail.com W6THJZ
A súlylökés oktatása az általános iskolában Bevezetés Az általános iskolai tanterv megfogalmazza az atlétika jellegű feladatmegoldásokat. Elsősorban nem a sportágat és a versenyszámait tartja fontosnak, hanem azokat a hatásokat, amelyek a sportághoz kötődnek. Súlylökést előkészítő gyakorlatok már az általános iskola alsó tagozat mozgásanyagában is megtalálhatók. Az összes gyorserőt fejlesztő gyakorlat megalapozza a későbbi mozgástanulás eredményességét. Hazánkban a könnyebben elsajátítható és biztonságosabb O Brien technika terjedt el jobban a forgásos Barisnyikov technikával ellentétben. Az általános iskola felső tagozatában csak a háttal felállásból indított technikát oktatjuk. Az O Brien technika esetén a dobó háttal áll fel a dobás irányának úgy, hogy főleg a dobó kézzel megegyező lábán van a testsúlya. Ezt követi a mérleghelyzet, majd a zsugorhelyzet. A tömegközéppont hátrafelé indul és a lendítő láb aktív nyitó munkájával megkezdődik a becsúszás, amely a kétlábtámaszos dobóterpeszben ér véget. A kidobás a dobó karral megegyező láb emelő, forgató munkájával, illetve a másik kar nyitó mozgásával kezdődik és a kilökés pillanatában a boka, illetve a csukló, ujjak kinyúlásával fejeződik be. A becsúszás levegőben mért átlagsebessége általában 2-3 m/s. A sebesség kis része vihető át a szer végsebességébe (kb. 10-15%.) A becsúszás egyenes vonalon történjen és a golyó (vertikális síkban) a dobás egész ideje alatt, a súlyponthoz a lehető legközelebb helyezkedjen el. Az oldalirányú kitérések a dobószer gyorsítását hátráltatják. A kidobás pillanatában a golyó minél magasabban hagyja el az ujjakat úgy, hogy a dobó teljes tömegével a súlygolyó test mögött helyezkedjen el. (http://www.sek.nyme.hu/_layouts/1038/sport/dvd/atletika.html) Az alsó tagozatos testnevelésben legfontosabb cél a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása. Az atlétikai dobások alapmozdulatai - hajítás, lökés, vetés - az ember természetes ősi mozgásaiból erednek. A kisgyermek játékos mozgásaiban ma is megtalálhatjuk a különböző dobómozdulatokat: a könnyű tárgyakat váll feletti hajítással, közepeseket vető mozdulattal, a nehezebbeket lökő mozdulattal dobják el. Az emberiség fejlődésével együtt, változtak a dobások is. Az atlétikai dobások egyszerű formái, amellett hogy szórakoztató versengésekre is alkalmasak, a szervezet sokoldalú foglalkoztatásával jól szolgálják a képességek harmonikus fejlesztését is. Rendszeres, tervszerű gyakorlással nagyon arányos testalkat alakítható ki. Erőt, gyorsaságot, robbanékonyságot, ügyességet komplex koordinációs képességet fejlesztve. A gyakorlás során kialakuló egyre jobb teljesítmény sikerélményt jelent, ami további kitartó edzésre készteti a versenyzőt, és ezzel nemcsak fizikai, de számos erkölcsi tulajdonsága is fejlődik a sportolónak (kitartás, önbizalom, munkakedv). (http://hnemetirefi.tirek.hu/data/downloads/2015/02/17/testnevel%c3%a9s.pdf) A NAT, az általános iskola osztályaiban a súlylökésre vonatkozóan, az alábbi tartalmakat rögzíti:
A súlylökés általános iskolában oktatott technikájának leírása (Diákolimpiai versenyszámok) A súlylökő célja, hogy a szabályok által biztosított keretek között, a súlygolyót minél távolabbra juttassa el. Ennek érdekében a dobónak törekednie kell arra, hogy a golyót a lehető leghosszabb úton, törésmentesen és folyamatosan gyorsítsa a lehető legnagyobb sebességre. A láberőtől függően a lehető legmélyebbről, a kilökés pontjától minél távolabb célszerű a becsúszás indítása. Helyes végrehajtás esetén az erőközlésre a versenyzőnek hozzávetőleg 3 méteres út áll rendelkezésre. Ez csak akkor biztosítható, ha a golyó függőleges vetülete a megindítás pillanatában még a körön kívülre esik. (Forrás: Polgár Tibor) A súlylökés oktatásának az egyik legfontosabb előfeltétele a fizikai erő bizonyos foka. mozgatórendszer készenléti állapota a szerek méreteihez viszonyítva a tanulók értelmi szintje a feladatok megértéséhez a tanulók koordinációs szintje a technika elsajátításához magas testalkat nagy testtömeg robbanékony izomzat felelősségtudat egymás testi épségének védése Rendelkezzenek, tudjanak: mellső fekvőtámaszban ujjhegyre emelkedni, szereken húzódzkodni, mászókötélen könnyedén felmászni, korláton, nyújtón néhányszor tolódzkodni, egylábas guggolásból felemelkedni kéztámasz nélkül. A súlylökés tényleges oktatását megelőzően 4-6 hónapban fordítsunk nagy gondot a súlylökésben fontos szerepet betöltő izomcsoportok fejlesztésére. A súlylökéshez speciális ügyesség kell, a szükséges koordinációs (viszonylag egyszerű) gyakorlatokat könnyen beépíthetjük a testnevelési órák előkészítő részébe. (http://www.apaczai.hu/uploads/05_ap-720_horvath_tihamer_testneveles_kezikonyv.pdf)
A súlylökés közben a következő izmok vesznek részt: Felső végtag izmai: Ujjakat hajlító izom: m. flexor digitorium superficialis Singcsonti csuklóhajlító izom: m. flexor carpi radialis Orsócsonti csuklófeszítő izmok: m. flexor carpi ulnaris Karizom: m. brachialis Deltaizom: m. deltoideus Alsó végtag és csípő izmai: Csípőizom: m. iliopsoas Combpólya feszítő izom: m. tensor fasciae latae Egyenes combizom: m. rectus femoris Külső vaskosizom: m. vastus intermedialis Belső vaskosizom: m. vastus medialis Szabóizom: m. sartorius Talp izmai Nagy farizom: m. gluteus maximus Négyfejű combizom: m. qadriceps femoris Kétfejű combizom: m. biceps femoris Háromfejű lábikraizom: m. triceps surae Törzsizmok: Nagy mellizom: m. pectoralis major Kis mellizom: m. pectoralis minor Elülső fűrészizom: m. serratus anterior Egyenes hasizom: m. rectus abdominis Külső ferde hasizom: m. oblquus externus abdominis Belső ferde hasizom: m. obliquus internus abdominis Csuklyásizom: m. trapesius Széles hátizom: m. latissimus dorsi (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/dokumentumok/m%c3%b3dszertani%20gyakorlatgy%c 5%B1jtem%C3%A9ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz%20SM DLTE2202%20-%202012-13- 1/Oreoveczn%C3%A9%20P%C3%B3cza%20T%C3%ADmea%20- %20kislabdahaj%C3%ADt%C3%A1s.pdf)
Helyből súlylökés kialakítása A törzs jobbra fordítása - jobb láb hátralépése által, kialakul a dobóterpesz. A súlylökés dobóterpeszéből indítással a hátul lévő láb sarkának emelésével, a láb emelő forgatása közben. Testsúly eddig a hátul lévő lábon. A törzs forgató, emelő mozgásának bekapcsolása után, amikor a vállvonal megközelíti a kidobó helyzetet, a testsúly előrekerülése mellett megkezdődik a lökő mozdulat. E mozgással lényegesen megnövelhető az erőközlés útja, a kilökésben jelentős tömegű izomcsoportok kapcsolódnak be: súlylökés helyből előzetes láblendítéssel oldalfelállásból után lépés közbeni visszafordulással, súlylökés súlylökés oldalfelállásból beszökkenéssel dobóterpeszbe súlylökés háttal felállásból után lépéssel súlylökés háttal felállásból becsúszással. (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/dokumentumok/m%c3%b3dszertani%20gyakorlatgy%c 5%B1jtem%C3%A9ny%20az%20atl%C3%A9tika%20oktat%C3%A1s%C3%A1hoz/Horv% C3%A1th%20G%C3%A1bor%20- %20s%C3%BAlyl%C3%B6k%C3%A9s,%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20iskola.pdf) Lendületszerzéssel összekapcsolt súlylökés, háttal felállásból becsúszással: (teljes technika leírása, jobb kezes dobóra) 1. Felállás, a golyó tartása 2. Indulási helyzet (a becsúszás indításának előkészítése) 3. Becsúszás 4. Lökő helyzet előkészítése (átmeneti szakasz) 5. Lökés, kilökés 6. Véghelyzet 1.1. Felállás Induláskor a dobó teljesen háttal áll fel a dobásiránynak. A becsúszásos technikánál a testsúly a jobb lábra nehezedik, a bal láb a lábujjpárnákon támaszkodva érinti a talajt, a test tartása egyenes. A súlygolyó a mérsékelten nyitott ujjak tövén nyugszik. A három középső ujj a golyó mögött helyezkedik el, míg a kis- és a hüvelykujj oldalt és elöl támasztó szerepet tölt be. 1.2. Becsúszás A becsúszásos technikánál a bal láb erőteljesen a dobás irányába lendül. A lendítés akkor jó, ha a sarok vezeti; a lendítő láb a lendítés utolsó részében csak enyhén hajlított és a sarok nem emelkedik 40-50 cm-nél magasabbra; a lendítő lábat hirtelen fékezi le, állítja meg a dobó. A jobb láb elrugaszkodik a talajtól. A jobb lábnak ez a sarkaló mozgása, csúszás jellegű legyen. A talp ne emelkedjen el a talajtól magasra, szinte végig súrolja a betonkört. A dobás
irányú lendületet a bal láb határozott talajra támasztásával kell lefékezni. Így érkezik a dobó a kétlábas támaszhelyzetbe, a dobóterpeszbe (Bácsalmási és Koltai, 1967). A dobó háttal áll fel a dobás irányának úgy, hogy főleg a dobó kézzel megegyező lábán van a testsúlya. Ezt követi a mérleghelyzet, majd zsugorhelyzet. Ebből a súlypont hátrafelé indul és a lendítő láb aktív nyitó munkájával megkezdődik a becsúszás, amely a két láb támaszos dobóterpeszben ér véget. A kidobás a dobókarral megegyező láb emelő-forgató munkájával, illetve a másik kar "nyitó" mozgásával kezdődik és a kilökés pillanatában a boka illetve a csukló ujjak kinyúlásával fejeződik be (http://www.bdf.hu/tmk/spri/koltai/dokumentumok/m%c3%b3dszertani%20gyakorlatgy%c5%b1jtem%c3%a9 ny%20az%20atl%c3%a9tika%20oktat%c3%a1s%c3%a1hoz%20smdlte2202%202013-14- 1/Sz%C3%B6ll%C5%91si%20Iv%C3%A1n%20- %20S%C3%BAlyl%C3%B6k%C3%A9s,%20%C3%A1ltal%C3%A1nos%20iskola.pdf). 1.3. Dobóterpesz Kidobó-állásban a lábfejek, a térdek széttartó helyzete, a határozottabban hajlított jobb láb, és az enyhébben hajlított bal láb pillérszerű támasza, a törzs visszafelé döntött, a csípő és a váll vonalának torziós csavart helyzete munkavégzési többlet lehetőséget jelent. 1.4. Kilökés Lökés, kilökés: A kidobó állásban a lábfejek és a térdek enyhén széttartó helyzete a térdben határozottabban hajlított jobb láb és a kevésbe hajlított bal láb szilárd támasza. A törzs visszafelé döntött, valamint a medence és a vállvonal egymáshoz viszonyított torziós csavart helyzete nagy energiaforrás a súlylökőnek. A lényeg, hogy a becsúszás után a leghosszabb lökési útra legyen lehetősége a dobónak. Három részből áll a kilökés: 1. Két lábtámaszos lökés 2. Egy lábtámaszos lökés 3. Támasz nélküli lökés A két lábtámaszos helyzetben zajlik le a testhez kapcsolt lökés és a karral történő lökés nagyobb része. Az egy lábtámaszos helyzetben játszódik le a karral történő lökésnek kisebb része. A támasz nélküli helyzetben a kézzel, ujjakkal való lökés befejező része történik. A két lábtámaszos helyzetben, szakaszban: Megkezdődik a két láb együttes emelő- és forgató munkája Folytatódik a törzs felegyenesedése és a bal kar-nyitó munkája Kezdődik a váll vonal akaratlagos balra forgatása A forgás létrehozza a jobb lábnak a térdet dobás irányba forgató, a jobb csípőt dobás irányba toló erőkifejtése. Amikor a súlylökő mellkasa a dobás irányában való elfordulás körülbelül egy harmadát megtette, megindul a súlygolyó karral történő lökése. A karral történő lökés akkor jó, ha minél hosszabb úton tudja lökni a súlygolyót a dobó, és minél magasabbról bocsátja röppályára. A lökés folyamán a test tömege a bal lábra tolódik a jobb csípő és a jobb váll magasabb helyzetbe kerül, a bal csípőnél és a bal lábnál. A jól kivitelezett karral történő lökésénél a jobb váll lendületes előre- felfelé mozgásával- az elérhető végső határig- hajszolja maga előtt a dobókart. Erről a dobásirányba mozgó bázisról fejezi be a dobókar a
golyó gyorsítását, röppályára irányítását, a könyökizület teljes kinyúlásával, majd a csuklóizület és az ujjak jak csapómozdulatával kiröpítve a golyót. A súlylökés leglényegesebb része, akkor kezdődhet meg, amikor a dobó már kétlábas támaszhelyzetben van. 1.4.1. Emelés, felegyenesedés, nyitás, a golyó helyes irányba terelése: a bal láb talajfogásától a karral lökés megkezdéséig tart. 1.4.2. Karral lökés szakasza Az oktatásnak ezt a fázisát már úgy tekinthetjük, mint a súlylökő ő mozgás legelemibb végrehajtási formáját, amellyel a tanítványok bizonyos szintű teljesítményt elérhetnek. A tanítványok oldalterpeszben álljanak fel, arccal a dobás irányába, súlygolyó a nyaknál. A törzs egész kismértékű ű jobbra fordítása után - amely a lökéshez szükséges előlendületet adja - a golyó kilökése. Közben a könyök majdnem vállmagasságig gig feljön. A könyöknek ez a viszonylag magas helyzete nélkülözhetetlen a mozdulat helyes kivitelezése szempontjából (a dobó kéz hüvelykujja lefelé nézzen). A lökőmozdulat gyakorlásakor a már említett magas könyökhelyzet mellett a következőkre kell figyelmet fordítani (Koltai és Takács, 1993): a váll olyan mértékű ű emelésére, hogy a lökőmozdulat befejezésekor az áll szinte a dobó váll deltaizmára simuljon, ugyanis ezzel érhetjük el a legkönnyebben a helyes mozgásirányt, a legkedvezőbb kidobási szöget; a kilökés befejezésekor a könyökízületben való teljes nyújtásra; a lökőmozdulat végén a kézfej és az ujjak csuklóízületből végzett kifejezett csapómozdulatára. (http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/sport/az%20atl%c3%a9tika% http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/sport/az%20atl%c3%a9tika%20t%c 3%B6rt%C3%A9nete.doc) 1.5. Véghelyzet Horváth Tihamér (2001): Tanári kézikönyv 7-8. osztály testnevelés A súlylökő kilökés közben a két láb emelő-rugaszkodó munkájának és a jobb oldalának előretörő mozgásának következtében a levegőbe kerül, ekkor az egyensúly megtartása érdekében lábtartáscserét kell végeznie. Ez segíti elő ő a biztonságos körben maradást. A becsúszásos technikánál a kilökés utolsó pillanataiban a dobó a két láb emelő felfelé rugaszkodó munkája, valamint a jobb oldal határozottan előretörő ő mozgása következtében a levegőbe kerül. A körben maradás és a jó egyensúlyi helyzet elérése érdekében a legtöbb súlylökő lábtartás cserét végez, a jobb lába előre, egészen a bástya közelében, a bal lába pedig minél jobban hátra, a kör közepe felé kerül. A jobb lábát a talajfogás után fokozottabban hajlítja, súlypontját mélyebbre süllyeszti.
Szükséges feltételek: Testalkat: előnyös a magas termet, mély súlypont, széles váll, hosszú kar, mert megnöveli az erőközlés útját. Mozgékony, hajlékony ízületek, izomzat, és szalagok szükségesek a rövid ideig tartó erőteljes terhelés és az előfeszített testhelyzet (torzió) miatt. Az eredményes dobáshoz nagy erőre, gyorsaságra, robbanékonyságra és gazdaságos dobótechnikára van szükség. A jó dobótechnika elsajátítása, gazdaságos végrehajtása nagyfokú ügyességet, jó kinesztetikus, ritmus- és egyensúlyérzékelést kíván meg Erős és gyors lábakra, a törzs, és a felső végtag (váll-kar) erős és gyors izmaira van szükség. Az eredményhez elengedhetetlen a jó mozgáskoordináció mellett az akaraterő, és a szorgalom. Sorozatos dobásokhoz állóképesség is szükséges. Optimális értékek: Kirepülési sebesség: 12-14 m/s Kidobás szöge: 38-41 fok Kidobási magasság: 180-210 cm A súlylökés legfontosabb versenyszabályai Versenyzési szabályok 1. A súlygolyót a válltól egy kézzel kell lökni. Amikor a versenyző feláll a körben a dobás megkezdéséhez, a súlygolyónak érintenie kell a nyakát vagy az állát (vagy nagyon közel kell lenni azokhoz). A dobás során a kéz nem süllyedhet ennél a pozíciónál lejjebb, a súlyt pedig nem szabad a vállak vonala mögé vinni. Megjegyzés: Cigánykerék technika használata nem engedélyezett. Bástya 1. Anyaga és elhelyezése. A bástya fehérre festett fából (vagy más alkalmas anyagból) készül, körív alakú, belső oldala egy vonalba esik a kör szegélyének belső szélével és merőleges a kör felszínére. A bástyát a szektorvonalak között középen szilárdan kell a talajhoz erősíteni. 2. Méretei. A bástya szélessége 11,2-30,0 cm, hossza a dobókör húrján mérve 1,21 m (±1 cm), magassága belül mérve a kör felszínétől) 10 cm (±2 mm). Súlygolyó 1. Anyaga és szerkezete. A súlygolyó anyaga vas vagy sárgaréz, illetve bármely olyan fém, amely nem lágyabb a sárgaréznél. Lehet tömör vagy üreges, az utóbbi esetben a súlygolyót lehet ólommal, illetve más szilárd anyaggal tölteni. Alakja gömb, a felülete nem lehet durva, a felszínét simára kell kiképezni. A sima kiképzés ebben az esetben azt jelenti, hogy az átlagos felszíni egyenetlenség kevesebb, mint 1,6 µm, vagyis az érdesség mutatószáma N7 vagy kevesebb. Súlya a lányoknak 3 kg, fiúknak 4 kg. Dobószektor 1. A súlygolyó talajra érési helyének olyan anyagból kell készülnie, amelyen a golyó nyomot hagy, de minimális a felpattanása. 2. A szektort a távolabbi végén és a két szélén, a körhöz olyan közel, amennyire az a többi versenyző és a hivatalos személyek biztonsága érdekében indokolt, olyan hálóval vagy ráccsal
kell elhatárolni, amely meg tudja állítani a súlygolyót akár repülés közben, akár a talajról történő felpattanásakor. 3. Tekintettel arra, hogy fedett pályán a hely korlátozott, előfordulhat, hogy az elkerített részen belül nem lehet egy teljes 34,92 -os szektort kitűzni. Ekkor a következőket kell alkalmazni: a) A szektor távolabbi végén a védőhálót legalább 50 cm-rel a fennálló férfi vagy női világcsúcson túl kell elhelyezni. b) A két oldalon a szektorvonalnak szimmetrikusnak kell lenniük a 34,92 -os körcikk középvonalától számítva. c) A 34,92 -os szöget bezáró szektorvonalak vagy sugárirányban futnak a kör középpontjából, vagy párhuzamosak egymással és a szektor középvonalával. Ahol a szektorvonalak párhuzamosak, a köztük lévő távolságnak legalább 9 m-nek kell lennie. Kísérletek 1.) A súlylökést a dobókörből hajtják végre. A dobókörből végzett kísérleteket a versenyzőknek a dobókörön belüli nyugalmi helyzetből kell elkezdeniük. A versenyző belülről érintheti a kör (fém) peremét. A súlylökésnél a bástya belső felének érintése is engedélyezett. Érvénytelen a kísérlet, ha a versenyző a dobás során: a) A súlygolyó elengedését nem az előírt módon hajtja végre. b.) A körben, a dobás megkezdése után bármely testrészével érinti a kör (fém) peremének tetejét vagy a körön kívül a talajt, c) bármely testrészével érinti a bástya tetejét, 2.) A versenyző - ha a kísérlete közben nem sértette meg a dobószámára vonatkozó szabályokat - félbeszakíthatja megkezdett kísérletét, akár a körben, akár azokon kívül leteheti a szert, és elhagyhatja a dobókört. Újrakezdheti a kísérletet, ha a jelen szabály 17. pontja szerint hagyta el a kört vagy a nekifutót. Megjegyzés: Az előbbiekben részletezett mozgásokat az előírt kísérleti időn belül kell elvégezni. 3.) A dobás akkor érvényes, ha a súlygolyó teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein. 4.) A versenyző mindaddig nem hagyhatja el kört, amíg a szer talajt nem ért. A dobókörből végzett dobásoknál, amikor kilép a körből, az első érintkezés a dobókör (fém) peremének tetejével vagy a körön kívüli talajjal teljes mértékben a kör középpontján elméletileg átvezetett és a körön kívül meghúzott fehér vonal mögött történhet. 5.) A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! (https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8& ved=0ccaqfjaa&url=http%3a%2f%2fwww.magyar.sport.hu%2fsport%2fjatekszabalyo k%2fj_sulylokes.htm&ei=s_pjvamgd_tx7abfvyoyaq&usg=afqjcnhnu5im4bzaeu TKprkEuD_qcqXMsg&sig2=bJQZ05Apw_NB_stR3li3aw&bvm=bv.93990622,d.ZGU) 2.1. Az időrend összeállítása (MASZ portál) A súlylökés a legrövidebb ügyességi versenyszám, egy dobásra körülbelül 30-40 mp-et számíthatunk, tehát nyolcas döntő esetében a súlylökés 30-40 perc alatt fejeződik be. Dobószámok Általános tudnivalók: 2.2. Súlylökés
2.2.1. A súlylökéshez használt versenyszerek súlya a nőknél 4kg, a férfiaknál 7,257kg. (korosztályos versenyeken 3-5-6kg-os súlygolyókat alkalmaznak). A lökést körből hajtják végre, melynek átmérője 213,5cm. 2.2.2. A szabályos kísérlet ebben a számban, ahogy a neve is mutatja, egy lökés, vagy-is a súly "eltolása" a válltól egy kézzel. A kiinduló helyzetben a súlynak érintenie kell a versenyző állát, illetve nyakát, vagy közel kell lennie azokhoz, és soha nem szabad leengednie a dobónak kezét, vagy a súlyt a váll vonala mögé helyezni. Mindez azt jelenti, hogy tilos hajító vagy dobó mozdulatot tenni. Szabad a versenyzőnek lekuporodott helyzetből indítania a dobást, hogy a súly a fejjel együtt mozogjon felfelé, ezzel is további lendületet adva a kidobásnak. A körön belül lehet ugrani vagy csúszni. Néhányan testük forgatásával vesznek lendületet, melyet a szabályok nem tiltanak. 2.2.3. Jobbkezes versenyzőnél: az első bíró figyeli a kéz mozgását és a kilépést azon az oldalon, ahol áll; szólítja a versenyzőket, és feljegyzi az eredményeket. 2.2.4. A második bíró főleg a kilépést figyeli a bástyánál és a kör pereménél, a saját oldalán. Ennek a bírónak kell kezelnie a kísérletek érvényességét vagy szabálytalanságát jelző zászlókat (ha ezek rendelkezésre állnak), és így tulajdonképpen ő a brigádvezető bíró. 2.2.5. Balkezes dobónál a fenti két bíró helyet cserél. 2.2.6. Kint a dobószektorban dolgozik egy harmadik bíró, aki a súlygolyó leérkezési helyét jelöli meg. 2.2.7. Jelzőtüskét szúr a súly által hagyott nyom körhöz legközelebb eső széléhez. Általában könnyű megtalálni ezt a helyet, bár előfordulhat, hogy egy korábbi golyónyomhoz nagyon közel kell keresni. 2.2.8. A mérőszalagot egy bíró a bástya felett, a kör középpontján keresztül kifeszíti, míg egy másik leolvassa a távolságot. A mérést minden dobás után azonnal el kell végezni. A súlylökésnél az eredményeket a legközelebbi teljes cm-hez lefelé kell kerekíteni. A súlylökéshez kapcsolódó tantervi előírások (tananyag, követelmények) az adott iskolafokon 1-2. évfolyam Kölyökatlétika megjelenése Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Dobások (gurítások) és elkapások: Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával (pl. teniszlabda). Alsó, felső, mellső dobások. Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban: A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az atlétika jellegű mozgások gyakorlása fokozódó mozgáspontossággal. A koordináció erősítése, ennek révén a futó-, ugró- és dobótechnika gazdaságosabbá tétele. Az élményszerű, tudatos gyakorlási, tanulási folyamat során az önértékelés fejlesztése, és annak megtapasztalása, hogy az eredményesség forrása maga a precíz és kitartó gyakorlás. Lökő-, hajító- és vetőmozgások: döntően vízszintes vagy függőleges célbadobással.
A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzserő fejlesztésének hangsúlyozása a Kölyökatlétika eszközkészletének és mozgásrendszerének sokrétű felhasználásával. 1. osztály: Tananyag: (Dobások) Egykezes dobások kislabdával távolságra Követelmény: Tudjanak a fiúk legalább 20 méter, a lányok legalább 15 méter távolba dobni. 2. osztály: Tananyag: Dobások különböző súlyú és nagyságú labdával célra. Dobások egy és két kézzel szemben álló társhoz. Dobások könnyű labdával különböző távolságokban álló társakhoz. Követelmények: Labda érzékelés fejlesztése Tudja, hogy a különböző súlyú labdákat, a változó távolságra lévő társhoz más-más erőközléssel lehet pontosan célba juttatni. 3-4.évfolyam Manipulatív természetes mozgásformák Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Dobások (gurítások) és elkapások: Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból. Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Lökő-, hajító- és vetőmozgások: Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, távolságra, különböző kiinduló helyzetekből, mozgásból. Kislabdahajítás 3 lépéses dobóritmusban. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzserő fejlesztésének hangsúlyozása a Kölyökatlétika eszközkészletének és mozgásrendszerének sokrétű felhasználásával. Atlétikai jellegű feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok: dobások és lökések különböző kiinduló helyzetből tömött labdával, helyből és 3 4 lépéses lendületből. Dobások és lökések különböző célba, különböző labdával. Vetőmozgás füles labdával célba (sáv, zóna) helyből és negyed fordulattal. Kislabdahajítás célba és távolba nekifutással. Súlylökés helyből. 3. osztály:
Tananyag: Egykezes dobások kislabdával célba Egykezes dobások távolságra könnyű labdával Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával társnak Követelmény: Tudjon pontosan célozni Tudja, hogy távolságra történő dobásoknál nagyobb erőkifejtéssel kell dobni 4.osztály: Tananyag: Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával előre és hátra, állásból Kétkezes dobások ülésben társnak Kétkezes dobások 1kg-os medicinlabdával hason fekvésben társnak Könnyű labdával dobások célba, a dobás távolságának növelésével Követelmény: Stabil, erős gerinckörnyéki izomfűző kialakítása A dobás távolságának növelésével is tudjanak pontosan célozni Kislabdahajítás 3 lépés lendületszerzéssel 5. osztály: o Atlétika jellegű mozgások o Dobások 9 óra: Lökések, vetések egy- két kézzel, megkötéssel o A továbbhaladás feltételei: Felismerhető hajítási és lökési kísérletek o Az erőközlés hosszának és gyorsaságának tudatosulása a dobóteljesítmény tükrében o Célbadobás pontosságának javulása o Kislabdahajításban az eredmény javulása Tananyag: Kétkezes dobások előre 2kg-os medicinlabdával társnak Kétkezes dobások hátra 2kg-os medicinlabdával társnak Vetések mindkét oldalról 1,2 kg-os medicinlabdával Egykezes dobások 1kg-os medicinlabdával Követelmény: Ismerje a dobások ívhelyzetét A törzs és a váll izmainak erősítésével váljon alkalmassá a nagy erejű dobások végrehajtására Kislabdahajítás 2-3 lépés nekifutással, beszökkenéssel, távolságra törekvéssel. Ismerje és tudja az ívhelyzet szerepét a dobás nagyságában Dobótechnika és dobóeredmény javulása Az eredményes dobáshoz szükséges feltételek meg- és felismerése 6.osztály: Hajítások, lökések, vetések célba és távolba egy és két kézzel helyből és nekifutásból, különböző méretű és súlyú labdákkal Kétkezes dobások 2,3 kg-os medicinlabdával Kétkezes lökések melltől 2kg-os medicinlabdával Egykezes lökések 1kg-os medicinlabdával
Tananyag: Kislabdahajítás 5-7 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel Súlylökés helyből, fiúk 3kg-os, lányok 2kg-os súlygolyóval Követelmény: Sajátítsák el a lökés technikáját A lökő mozdulat tudatos végrehajtása 7-8. évfolyam: Atlétikai jellegű feladatok Dobások: Dobóiskolai gyakorlatok. Dobások, lökések különböző kiinduló helyzetből tömöttés füles labdával, célba is. Vetés füles labdával zónába vagy célba, egy és két kézzel (jobb és bal kézzel). Kislabdahajítás helyből, nekifutással hármas és ötös lépésritmusból. Kislabdahajítás célba. Súlylökés helyből és becsúszással (jobb és bal kézzel is). Vetés füles labdával távolba és célba, egy és két kézzel. Vetés tömött labdával, két kézzel két oldalra. Vetések negyed- és egész fordulattal, a pördület iskolázása. 7.osztály: Tananyag: Kétkezes dobások 2,3 kg-os medicinlabdával Egykezes dobások 1kg-os medicinlabdával távolságra Lökések 1kg-os labdával Vetések 3kg-os labdával Kislabdahajítás távolságra törekvéssel, 7 lépés lendületszerzéssel Súlylökés oldalfelállással Dobóiskolai gyakorlatok Lökések egy és két kézzel tömött labdával Követelmény: A lökő mozdulat helyes technikai végrehajtása Tudjanak oldalfelállásból lendületszerzéssel súlyt lökni! Dobó technika csiszolása, lökő technika kialakulása Dobóeredmények javulása. Dobásoknál jelentkező fizikai törvényszerűségek megismerése 8.osztály: o Dobásoknál és hajításoknál a lendületszerzés fontosságának megértése, a lendület éskidobás összekapcsolása o Dobóteljesítmény növekedése o Kétkezes dobások 3 kg-os medicinlabdával ülésből, fekvésből o Kétkezes dobások előre 3 kg-os medicinlabdával, beszökkenéssel mélyguggolásból o Kétkezes dobások 3 kg-os medicinlabdával hátra Tananyag: Dobóiskolai gyakorlatok, dobások, vetések medicinlabdával Súlylökés helyből és becsúszással Dobójátékok, dobóversenyek Kislabdahajítás 7-9 lépés lendületszerzéssel, beszökkenéssel Súlylökés oldalfelállással, lendületszerzéssel
Követelmény: A törzs ereje váljon alkalmassá a nagy erőkifejtéssel járó oldalmozgások végrehajtására A súlylökés előkészítő ő gyakorlatai 1. Gyakorlat megnevezése: Páros fekvőtámasz Alkalmazási terület: 7. osztály, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése, vállöv erősítés, kar lökő erő. Eszközök: - Résztvevők száma: egész osztály, párosával Kritikus momentum: reflexgyorsaság, fej ütközésre figyelni Megjegyzés: állóképesség, ügyesség, kar lökő-toló ereje, ujjak fogó-tartó ereje A gyakorlat leírása: egymással szemben, fekvőtámasz helyzetben elhelyezkedni, cél a másik kezére való rácsapás. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját szerkesztés) 2. Gyakorlat megnevezése: Kinyomás kézállásban partner segítségével Alkalmazási terület: 7. osztály, váll, karerő javítás Eszközök: - Résztvevők száma: egész osztály, párosával A gyakorlat leírása: az egyik tanuló fellendül kézállásba, társa megfogja a bokájánál, ezek után leengedi magát, majd kinyomja. Változatok: dupla fekvőtámasz Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (Kruber, 2001) 3. Gyakorlat megnevezése: Szökdelő oszlop, sorverseny Alkalmazási terület: 7-8. osztály
Cél: A talp, a lábszár és a comb izmainak erősítése, se, valamint, mozgáskoordináció fejlesztése, ritmus és térérzék fejlesztése. Résztvevők száma: egész osztály Eszközök: - Játéktér: a rajt és célvonal 15-20 m-re van egymástól. Gyakorlat leírása: Az osztályt 8 fő csapatokra osztjuk. A tanár sípjelére a tanulók vállfogással, páros lábon szökdeléssel, a célvonal mögött a vállfogást lfogást megtartva sorakoznak. A győztes az a csapat, amelyik a játékfeladatokat elsőnek teljesíti. Változatai lehetnek: - derékfogással páros lábon szökdelés, - guggolásban vállfogás, páros lábon szökdelés, - váll, illetve derékfogással fél lábon szökdelés, Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját szerkesztés) 4. Gyakorlat megnevezése: Négyütemű fekvőtámasz Alkalmazási terület: 5-8. osztály, Cél: A talp a lábszár a comb, a kéz, az alkar a felkar a hát és a mellizmok izmainak erősítése. A állóképesség, erő-állóképesség fejlesztése. Eszközök: - Résztvevők száma: egész osztály Gyakorlat leírása: Kiinduló helyzet: terpeszállás, karok oldalsó középtartásban. Első ütem: ugrás guggolótámasz helyzetbe. Második ütem: gugglótámaszból ugrás terpesz fekvőtámasz helyzetbe. Harmadik ütem: terpesz fekvőtámaszból ugrás gugglótámaszba. Negyedik ütem: ugrás kiindulóhelyzetbe, taps a fej felett. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját szerkesztés) 5.Gyakorlat megnevezése: Feladatok fekvőtámasz helyzetben Alkalmazási terület: 7-8. osztály
Cél: a kéz, az alkar a felkar, a vállöv kar, a mell és a lábfej izmainak erősítése, gyors erő és erő-állóképesség fejlesztése Eszközök: - Résztvevők száma: : az egész osztály Gyakorlat leírása: Tanulók fekvőtámasz helyzetben, sípszóra karhajlítás, utána karokkal elrugaszkodni a talajtól és taps a levegőben, majd vissza kiinduló helyzetbe. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját szerkesztés) 6.A gyakorlat megnevezése: Gumiszalag - favágás Alkalmazási területe: bármely életkorban és edzettségi állapotban használható, ha van megfelelő erősségű és mennyiségű gumiszalagunk. Eszközök: különböző ő színű ű gumiszalag A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A tanuló rézsút terpeszben áll, a szalagot az egyik lábfejére (hátul támasz) köti, az eszköz másik végét két kézzel megfogja (egyik kezére rátekeri, azonos karláb). A szalagot fel és oldalra húzza, mintha fát vágna, közben a törzsét is oldalra fordítja. Kritikus momentum: törzsfordítás Megjegyzés: Mindkét lábbal, váltott irányban ismétlés. Változatok: a gyakorlat tempójának, szalag erősségének változtatása, ismétlésszám növelés/csökkentés. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját készítés) 7. A gyakorlat megnevezése: : Homokzsák gyakorlat Alkalmazási területe: dinamikus izomerő fejlesztése Eszközök: a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségű homokzsák A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Terpeszállás, mérsékelt térdhajlítás, és törzsfordítás balra helyzetből páros karral a bal csípő ő mögött két kézzel tartott homokzsák erőteljes lendítése jobbra, mellső középtartásba, a lábak egyidejű nyújtásával, majd ereszkedés ellenkező oldalú kiinduló állásba, innen lendítés balra. Kritikus momentum: a homokzsák súlya feleljen meg a tanuló életkori és erőnléti sajátosságainak (középiskolai korosztályban 3-6 kg).
Változatok: a gyakorlat során lendítéskor felugrik a tanuló és félfordulatot végez balra vagy jobbra. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját készítés) 8. A gyakorlat megnevezése: Medicin gyakorlat Alkalmazási területe: 5-8. évfolyam Eszközök: nagyméretű ű medicinlabda A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Mellső fekvőtámasz, kéz a labdán. Kézzel labdagurítás előre a talajon, lábbal járás előre meghatározott cél eléréséig. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját készítés) 9. A gyakorlat megnevezése: Bombázás több labdával Alkalmazási területe: 1-8. osztály Eszközök: 12 db kosárlabda, tanulónként 1-1 kislabda, 3-3 tornapad A résztvevők száma: egész osztály, két csapatra bontva A gyakorlat leírása: A 3-33 tornapadot helyezzük az alapvonalaktól 3-4 méter távolságra, lapjukkal a terem közepe felé. Ha van a teremben röplabda vonal, lehet az alapvonala a gól vonal, vagy rajzolunk gólvonalat a középvonaltól 7-9 m-re. A csapatokból 2-2 tanulót labdaszedő játékosnak jelölünk ki, ők k a gólvonal és a saját játéktérfelük közt helyezkednek el. A többi tanuló a tornapadok mögött, a pálya egész szélességében eloszolva, mindegyiküknél egy-egy kislabdával állnak fel. A kosárlabdákat a terem középvonalárra helyezzük.(10. ábra) Az indító sípjelre kezdődik a bombázás. A játékosok k igyekeznek úgy eltalálni a kosárlabdákat, hogy azok az ellenfél gólvonalán jussanak túl. A játék addig tart, míg min-den nagylabda játékon kívül nem kerül. Célszerű még két segéd-játékvezetőt is választani, akik a gólvonalon átjuttatott labdákat számolják és gyűjtik össze. Kritikus momentum: a játékot zárt térben célszerű játszani, különben a labdák szedése nehézkessé válik. A csapatok kijelölésénél igyekezzünk a jól dobó tanulókat arányosan szétosztani.
Változatok: a középvonalra kevesebb labdát, pl. medicinlabdát helyezünk, közelebbről bombázhatnak a tanulók. Forrás: 1003 Atlétika játék és gyakorlat. Dialóg Campus. Budapest-Pécs. 2000. (saját szerkesztés) 10. A gyakorlat megnevezése: Pókfoci Alkalmazási területe: 5-8. évfolyam Eszközök: 1db focilabda, 2 db ugrószekrény rész, jelzőszalag A résztvevők száma: egész osztály, két csapatra bontva A gyakorlat leírása: a két kaput az alapvonal közepére helyezzük (kb.1,5*1 m). A kapuk elé rajzoljunk 3 m-es sugárral kapuelőtér-vonalakat. A játékosok saját térfelükön csípőben hajlított hátsó fekvőtámaszban helyezkednek el. Egy- egy kapus a kapuelőtérben helyezkedjen el. Egyik csapat középkezdéssel hozza játékba a labdát, a játék során rúgással és fejeléssel lehet a labdát továbbítani. Minden tevékenységet pókjárás helyzetében végezhetnek, kivétel a kapus, aki az előtérben kézzel is védhet, és ülőhelyzetben is lehet. A játékidő 2*5 perc. A legtöbb gólt szerző csapat nyer. Kritikus momentum: a hátsó fekvőtámasz helyzetének szabályok szerinti megtartása. Változatok: csere-pókfoci. (saját készítés) Rávezető gyakorlatok, illetve testnevelési játék leírása Olyan gyakorlatok, amelyek egyrészt külső formájukban, másrészt belső dinamikájukban hasonlítanak az atlétikai dobásokhoz vagy azok egyes részmozzanataihoz. Képességfejlesztő hatásuk mellett ezek a gyakorlatok elősegítik a dobómozgás könnyebb megtanulását, mintegy rávezetik a tanítványt a helyes dobómozgásra. (Dr. Koltai Jenő és dr. Oros Ferenc, 2004., 212.o.)
A rávezető gyakorlatok feladata: ideg - izom kapcsolat fejlesztése, koordinációs képességek fejlesztése, a gyakorlatoknak tartalmazni kell a lökés fő és részmozdulatait, ebben a korban fontos a folyamatos hibajavítás, hogy ne rögzüljön be a rossz technika. A súlylökés oktatása rávezető gyakorlatok alkalmazásával Az oktatás során alkalmazott rávezető gyakorlatok jellegzetességei: fokozatosan nő a mozgás kiterjedése, előbb helyből, majd lendületszerzésből (járás, után lépés, keresztlépés, beugrás, becsúszás) történik a végrehajtás. Cél rávezető gyakorlatok: o súlygolyó fogása: a mérsékelten nyitott ujjak tövén nyugszik, nem marokban, 3 középső ujj oldalt-elől támaszt; o súlygolyó elhelyezése a vállgödörben. A kulcscsont feletti árokban nyak oldalsó részére támaszkodva a dobó kar könyöke megemelt. A kar lökő mozgása a súlylökő-mozgás legelemibb végrehajtási formája. Tanítványaink oldalterpeszben álljanak fel arccal a lökés irányába, súlygolyó a nyaknál, a törzs kismértékű jobbra fordítása (jobb kezesek) után a golyó kilökése, a könyök majdnem a vállmagasságig feljön. Figyeljünk a következőkre: o a kilökés befejezésekor a könyökízület kinyúlik, o a lökő mozdulat végén a kézfej-ujjak csapómozdulata erőteljes, o a golyó tolás szerű, fokozatosan gyorsuló előrehaladására. (http://www.apaczai.hu/uploads/05_ap-720_horvath_tihamer_testneveles_kezikonyv.pdf) Helyből súlylökés kialakítása: A törzs jobbra fordítása - jobb láb hátralépése által, kialakul a dobóterpesz. A súlylökés dobóterpeszéből indítással a hátul lévő láb sarkának emelésével, a láb emelő forgatása közben. Testsúly eddig a hátul lévő lábon. A törzsforgató, emelő mozgásának bekapcsolása után, amikor a vállvonal megközelíti a kidobó helyzetet, a testsúly előrekerülése mellett megkezdődik a lökő mozdulat. Ezzel a mozgással lényegesen megnövelhető az erőközlés útja, a kilökésben jelentős tömegű izomcsoportok kapcsolódnak be: o súlylökés helyből előzetes láblendítéssel o oldalfelállásból utánlépés közbeni visszafordulással, súlylökés
o súlylökés oldalfelállásból beszökkenéssel dobóterpeszbe o súlylökés háttal felállásból utánlépéssel o súlylökés háttal felállásból becsúszással. A fentiek alapján a testnevelési (illetve a súlylökésre fordított) órák száma alapján a testnevelő tanár választ a súlylökő technikák között. Látható, hogy a helyből és az egész test helyzetváltoztatásával egybekapcsolt súlylökés oktatása nem különíthető el. A helyből súlylökéssel párhuzamosan feltétlenül szükséges beiktatnunk a lendületszerzéssel végrehajtott súlylökést! Ez azért is fontos, mert az oktatás kezdeti szakaszán látszatra a lendületi súlylökés eredménye kisebb, mint ha helyből végeztettük volna. Türelmes munkával a legegyszerűbb technikai formánál 0,7-1 m-rel nagyobb eredmény érhető el a lendülettel egybekötött súlylökéskor. (http://www.apaczai.hu/uploads/05_ap-720_horvath_tihamer_testneveles_kezikonyv.pdf) 1. Gyakorlat megnevezése: Terpeszfogó Alkalmazási terület: 5-8. osztály (általános iskola) Cél: lökő mozdulat gyakorlása Eszközök: kislabda vagy 0,5kg-os medicinlabda Résztvevők száma: az egész osztály Gyakorlat leírása: Kijelölünk az osztályból két embert, ők lesznek a fogók. Az osztály többi tagját 2 csapatra osztjuk. Az egyik csapat kezébe kislabdát vagy medicinlabdát adunk. A játék egy percig tart. A cél, hogy ez alatt az egy perc alatt minél több embert megfogjanak, és megakadályozzák az ő kiváltásukat. Akit megfogtak a fogók, harántterpeszállásba kell állniuk. Ha olyan embert fogtak meg, aki labdás, akkor őt csak labda nélkül válthatja ki, és fordítva. A kiváltás módja úgy történik, hogy hátulról átbújnak a lábuk között, majd a kiváltónak és a kiváltottnak át kell adni a kislabdát egy ellentétes lábbal való előrelépés közben kicsivel a fej fölötti magasságban. Nem ér a kiváltás, ha a fogó megérinti bármelyik felet a kiváltó feladat végrehajtása közben. Az a fogópáros nyer, aki a legtöbb embert megfogta egy perc alatt. Ha egy percen belül megfogtak mindenkit, akkor a legjobb időeredményt elérő páros nyer. Megjegyzés: Meg kell követelni a kiváltás szabályosságát. A labda fogása csakis a súlylökés fogásának megfelelően hajtható végre. Figyelmeztetni kell a tanulókat, hogy csak az állhat harántterpeszállásban, akit tényleg megfogtak.