!HU0000064T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 64 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 704342 (22) A bejelentés napja: 0. 01. 26. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 00704342 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 170870 A1 0. 08. 11. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 170870 B1 09. 02. 18. Int. Cl.: A61K 31/4468 (06.01) A61P 9/00 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 0072734 PCT/JP 0/001444 () Elsõbbségi adatok: 089 04. 01. 29. JP (72) Feltalálók: HASHIMOTO, Ayako, Tokushima-shi, Tokushima 771-012 (JP); IMAIZUMI, Takashi, Naruto-shi, Tokushima 772-0003 (JP); MIYAKODA, Goro, Itano-gun, Tokushima 771-0211 (JP); MORI, Toyoki, Naruto-shi, Tokushima 772-001 (JP) (73) Jogosult: OTSUKA PHARMACEUTICAL CO., LTD., Tokyo 1-83 (JP) (74) Képviselõ: Kerény Judit, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Piperidinszármazékok alkalmazása angiogenezis serkentésére (7) Kivonat A találmány tárgya angiogenezis serkentésére szolgáló gyógyászati készítmény, amelynek még egy vaszkuláris táprendszerben is angiogenezist serkentõ hatása van a mikrokeringés befolyásolása nélkül. A találmány szerinti, angiogenezis serkentésére szolgáló gyógyászati készítmény legalább egy általános képletû piperidinvegyületbõl vagy sóiból áll: ahol 1 3 szubsztituenst tartalmazhat, amely lehet rövid szénláncú alkilcsoport vagy aminocsoport, amely tartalmazhat rövid szénláncú alkanoilcsoportot; R 1 jelentése hidrogénatom vagy rövid szénláncú alkilcsoport; és R 2 jelentése fenil-(rövid szénláncú alkil)-csoport. HU 00 64 T2 A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk ) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1 HU 00 64 T2 2 Mûszaki terület A jelen találmány tárgya gyógyszerkészítmény alkalmazása angiogenezis serkentésére. Háttérirodalom Az angiogenezis az embrionális állapotból kiinduló szisztemikus érhálózat kialakulásának folyamata, és komplex folyamatokon keresztül kapcsolódik a nemzéshez, beleértve nemcsak a vaszkuláris endoteliális sejtek burjánzását, hanem az endoteliális sejtek migrációját vagy a csõképzõdést, az alaphártya-képzõdést Újabban tanulmányokat végeztek az angiogenezist szabályozó tényezõkkel kapcsolatban, és megkísérelték ezek gyógyászati alkalmazását. A tumorok és hasonlók kifejlõdése szorosan összefügg a szabályzatlan angiogenezissel. Kezelésük az angiogenezis elnyomását teszi szükségessé, de ezzel ellentétben széles körben szükség van az angiogenezist serkentõ terápiára is. Így például angiogenezist serkentõ faktorként vaszkuláris endoteliális növekedési faktort (VEGF), alap fibroblaszt növekedési faktort (bfbf), hepatocita növekedési faktort (HGF) találtak, és ezen növekedési faktorok és génjeik felhasználásával terápiás módszereket próbáltak ki és vizsgáltak olyan betegségek kezelésére, amelyek lényegében a vérkeringés javulását igénylik, mint például az arterioszklerózis obliterans, ischaemiás szívbetegség Minthogy azonban ezek a növekedési faktorok proteinek, számos probléma adódik, például az orális adagolás nehézsége, az ismételt adagolás által kiváltott anafilaktikus reakció, vírusbiztonság vírusvektort alkalmazó génterápia esetén, valamint káros mellékreakciók, például ödémásodás, és ezért kívánatos új gyógyszerek kifejlesztése. A fiziológiai angiogenezis az érett szövetek mikrovaszkuláris képzõdésében nyilvánul meg, és ismereteink szerint olyan fizikai tényezõ váltja ki, mint az éren belüli nyomás megváltozása. Arról számoltak be például, hogy az értágító hatású prazozin vagy adenozin hosszú távú adagolása megnöveli a vérerekre ható fizikai nyírófeszültséget a mikrokeringésben, és ezáltal serkenti az angiogenezist (Dawson, J. M., Cardiovasc. Res. 23, 913 9, 1989; és Ziada, A. M. Cardiovasc. Res. 18, 724 732, 1984), ezeknek a vegyületeknek azonban nincs közvetlen, angiogenezist serkentõ hatása. 1 2 3 4 0 A találmány feltárása A jelen találmány célja angiogenezist közvetlenül serkentõ hatású gyógyszerek biztosítása a fent leírt problémák elhárítására. A jelen feltalálók kiterjedt vizsgálatokat folytattak angiogenezist közvetlenül serkentõ hatású új gyógyszerek megtalálására. Ennek eredményeképpen azt találtuk, hogy az alábbi általános képletû piperidinvegyület vagy sói angiogenezist közvetlenül serkentõ hatással rendelkeznek, valamint elõsegítik a vaszkuláris endoteliális sejtmigrációt és csõképzõdést még aortagyûrû-tenyésztési kísérletben is, amelyrõl azt gondolták, hogy nem tükrözi az értágító hatást. A jelen találmányt ezen ismeretek szerint valósítottuk meg. 1. A jelen találmány tárgya gyógyászati készítmény alkalmazása angiogenezis serkentésére, ahol a készítmény legalább egy általános képletû piperidinvegyületet vagy sóit tartalmazza: ahol 1 3 szubsztituenst tartalmazhat, amely lehet rövid szénláncú alkilcsoport vagy aminocsoport, mely utóbbi tartalmazhat egy rövid szénláncú alkanoilcsoportot; R 1 jelentése hidrogénatom vagy rövid szénláncú alkilcsoport; és R 2 jelentése fenil-rövid szénláncú alkilcsoport. 2. A jelen találmány tárgya a fentiek szerinti gyógyszerkészítmény alkalmazása angiogenezis serkentésére, ahol a piperidinvegyület 4¹[N¹metil-N-(2¹feniletil)amino]-1¹(3,-dimetil-4-propionil-amino-benzoil)-piperidin. 3. A jelen találmány tárgya a fentiek szerinti gyógyszerkészítmény alkalmazása angiogenezis serkentésére, ahol az angiogenezist serkentõ gyógyszerkészítmény egy megelõzést szolgáló vagy terápiás gyógyszer olyan betegségekre, amelyeket a vérerek elégtelen fejlõdése vagy regenerálódása jellemez, valamint ischaemia által okozott különbözõ betegségekre. 4. A jelen találmány tárgya a fentiek szerinti gyógyszerkészítmény alkalmazása angiogenezis serkentésére, ahol a vérerek elégtelen fejlõdésével és regenerálódásával jellemzett betegségek és az ischaemia által okozott különbözõ betegségek a következõk lehetnek: miokardiális infarktus, angina pectoris, agyi infarktus és öregkori demencia. A találmány szerinti, angiogenezist serkentõ gyógyszerkészítményben levõ általános képletû piperidinvegyület vagy sói egy ismert vegyület, mint amilyen például a JP A 6 3627 számú iratban szerepel (1984). A jelen találmány szerint a fenti általános képletben szereplõ valamennyi csoport részletes leírása az alábbiakban következik. A rövid szénláncú alkilcsoport lehet például egyenes vagy elágazó láncú 1 6 szénatomos alkilcsoport, például metil¹, etil¹, n¹propil¹, izopropil¹, n¹butil¹, izobutil¹, terc-butil¹, szek-butil¹, n¹pentil¹, neopentil¹, n¹hexil¹, izohexil¹, 3¹metil-pentil-csoport Az aminocsoport, amely egy rövid szénláncú alkanoilcsoportot tartalmazhat, lehet például olyan aminocsoport, amely egyenes vagy elágazó láncú 1 6 szénatomos alkanoilcsoportot tartalmazhat, például amino¹, formil-amino¹, acetil-amino¹, propionil-amino¹, butirilamino¹, izobutiril-amino¹, pentanoil-amino¹, terc-butilkarbonil-amino¹, hexanoil-amino-csoport 2
1 HU 00 64 T2 2 A benzoilcsoportra, amely a fenilgyûrûn 1 3 szubsztituenst tartalmazhat, amely lehet rövid szénláncú alkilcsoport vagy aminocsoport, amely rövid szénláncú alkanoilcsoportot tartalmazhat, példaképpen említhetõ az olyan benzoilcsoport, amely a fenilgyûrûn 1 3 szubsztituenst tartalmazhat, amely lehet egyenes vagy elágazó láncú 1 6 szénatomos alkilcsoport vagy aminocsoport, amely egyenes vagy elágazó láncú 1 6 szénatomos alkanoilcsoportot tartalmazhat, ilyen például a benzoil¹, 2¹metil-benzoil¹, 3¹etil-benzoil¹, 4¹n-propil-benzoil¹, 2¹izopropil-benzoil¹, 3¹n-butil-benzoil¹, 4¹izobutil-benzoil¹, 2¹terc-butil-benzoil¹, 3¹szek-butil-benzoil¹, 4¹n-pentil-benzoil¹, 2¹neopentil-benzoil¹, 3¹n-hexil-benzoil¹, 4¹izohexil-benzoil¹, 2¹(3¹metil-pentil)-benzoil¹, 2,3-dimetil-benzoil¹, 2,4,6-trimetil-benzoil¹, 2¹amino-benzoil¹, 3¹formil-amino-benzoil¹, 4¹acetil-amino-benzoil¹, 2¹propionil-amino-benzoil¹, 3¹butiril-amino-benzoil¹, 4¹izobutiril-amino-benzoil¹, 2¹pentanoil-amino-benzoil¹, 3¹terc-butil-karbonil-amino-benzoil¹, 4¹hexanoil-amino-benzoil¹, 2,4-diacetil-amino-benzoil¹, 2,3,4-triacetil-amino-benzoil¹, 3,-dimetil-4-propionil-amino-benzoil-csoport A fenil-rövid szénláncú alkil-csoport lehet például olyan fenil-alkil-csoport, melynek alkilrésze egyenes vagy elágazó láncú 1 6 szénatomos alkilcsoport, ilyen például a benzil¹, 1¹fenil-etil¹, 2¹fenil-etil¹, 3¹fenil-propil¹, 4¹fenil-butil¹, ¹fenil-pentil¹, 6¹fenil-hexil¹, 1,1-dimetil-2- fenil-etil¹, 2¹metil-3-fenil-propil-csoport A jelen találmány szerinti általános képletû piperidinvegyületek közül a bázikus csoportot tartalmazó vegyület egy általános, gyógyászatilag elfogadható savval könnyen sót képezhet. Ilyen sav lehet például szervetlen sav, például kénsav, salétromsav, sósav, foszforsav, hidrogén-bromid ; és szerves sav, például ecetsav, para-toluolszulfonsav, etánszulfonsav, oxálsav, maleinsav, fumársav, almasav, borkõsav, citromsav, borostyánkõsav, benzoesav A jelen találmány szerinti általános képletû piperidinvegyületek közül a savas csoportot tartalmazó vegyület egy gyógyászatilag elfogadható bázikus vegyülettel reagálva könnyen sót képezhet. Ilyen bázikus vegyület lehet például a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, kalcium-hidroxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, nátrium-hidrogén-karbonát, kálium-hidrogén-karbonát A jelen találmány szerinti piperidinvegyület optikai izomert tartalmaz. Az általános képletû piperidinvegyületet vagy sóját rendszerint általános gyógyászati készítmény formájában alkalmazzuk. A készítményt a szokásosan használt hígítószerek vagy segédanyagok, például töltõanyagok, kötõanyagok, nedvesítõszerek, szétesést elõsegítõ szerek, felületaktív anyagok, csúszást elõsegítõ szerek alkalmazásával állítjuk elõ. A készítmény különbözõ formáit a terápiás céltól függõen választhatjuk meg, és lehetnek például tabletták, pirulák, porok, folyadékok és oldatok, szuszpenziók, emulziók, granulák, kapszulák, kúpok, injekciók (folyadékok, szuszpenziók ), kenõcsök A tablettaforma kialakításához hordozóként használhatunk például segédanyagokat, például laktózt, 1 2 3 4 0 szacharózt, nátrium-kloridot, glukózt, karbamidot, keményítõt, kalcium-karbonátot, kaolint, kristályos cellulózt, szilikátot ; kötõanyagokat, például vizet, etanolt, propanolt, egyszerû szirupot, glukózoldatot, keményítõoldatot, zselatinoldatot, karboxi-metil-cellulózt, sellakot, metil-cellulózt, kálium-foszfátot, poli(vinil-pirrolidon)¹t ; szétesést elõsegítõ szereket, például szárított keményítõt, nátrium-alginátot, agarport, laminaranport, nátrium-hidrogén-karbonátot, kalcium-karbonátot, poli-oxi-etilén-szorbitán-zsírsav-észtereket, nátrium-lauril-szulfátot, sztearinsav-monogliceridet, keményítõt, laktózt ; szétesésszuppresszánsokat, például szacharózt, sztearint, kakaóvajat, hidrogénezett olajat ; felszívódást elõsegítõ anyagokat, például kvaterner ammóniumbázist, nátrium-lauril-szulfátot ; nedvesítõszereket, például glicerint, keményítõt ; adszorbenseket, például keményítõt, laktózt, kaolint, bentonitot, kolloid szilícium-dioxidot ; csúszást elõsegítõ szereket, például finomított talkumot, sztearinsavsót, borátport, polietilénglikolt Ezenkívül a tablettákat adott esetben a szokásos bevonattal ellátott tabletta formájában is elõállíthatjuk, ilyenek például a cukorral bevont tabletták, zselatinba töltött tabletták, bélben oldódó bevonattal ellátott tabletták és filmbevonatú tabletták vagy kettõs rétegû és többrétegû tabletták. Pirulaforma kialakításához hordozóként használhatunk például segédanyagokat, például glukózt, laktózt, keményítõt, kakaóvajat, hidrogénezett növényi olajat, kaolint, talkumot ; kötõanyagokat, például gumiarábikumport, tragantmézgaport, zselatint, etanolt ; szétesést elõsegítõ szereket, például laminarant, agart Kúpforma kialakításához hordozóként használhatunk például polietilénglikolt, kakaóvajat, hosszú szénláncú alkoholokat, hosszú szénláncú alkoholok észtereit, zselatint, félszintetikus gliceridet Kapszulákat úgy állíthatunk elõ, hogy a jelen találmány szerinti vegyületet a fent megadott különbözõ hordozókkal összekeverve keményzselatin- vagy lágyzselatin-kapszulákba töltjük a szokásos kapszulázási módszerek szerint. Injekció elõállításához a folyadékokat és oldatokat, emulziókat és szuszpenziókat sterilizáljuk, és elõnyösen vérrel izotóniássá tesszük. Az ilyen formák kialakításához hígítószerként használhatunk például vizet, etil-alkoholt, makrogolt, propilénglikolt, etoxilezett izosztearil-alkoholt, polioxilezett izosztearil-alkoholt, poli-oxi-etilén-szorbitán-zsírsav-észtereket Izotóniás oldat elõállításához elegendõ mennyiségû nátrium-kloridot, glukózt vagy glicerint összekeverhetünk a gyógyászati készítményekben, és további szokásos szolubilizálószereket, puffereket, lágyítószereket adhatunk hozzá. Szükség esetén színezõszereket, konzerválószereket, aromaanyagokat, ízesítõket, édesítõszereket és más gyógyszereket is adhatunk a gyógyászati készítményhez. Pép¹, krém- és gélforma kialakításához hígítószerként használhatunk például vazelint, paraffint, glicerint, 3
1 HU 00 64 T2 2 cellulózszármazékot, polietilénglikolt, szilikont, bentonitot A találmány szerinti vegyület azon mennyisége, melyet a találmány szerinti gyógyászati készítménynek tartalmaznia kell, nincs különösebben korlátozva, és széles tartományon belül választható ki, általában körülbelül 1 70 tömeg%, elõnyösen 1 tömeg% között, a gyógyászati készítményre vonatkoztatva. A fenti gyógyászati készítmény adagolási módja nem különösebben korlátozott, meghatározása függ a különbözõ kiszerelési formáktól, a páciens korától, nemétõl és más körülményektõl, valamint a betegség súlyosságától. Így például a tablettákat, pirulákat, folyadékokat és oldatokat, szuszpenziókat, emulziókat, granulákat és kapszulákat orálisan adagoljuk. Az injekciókat intravénásan adagoljuk akár önmagukban vagy szokásos folyadék helyettesítõkkel, például glukózzal, aminosavakkal összekeverve, és szükség esetén önmagukban adagoljuk intramuszkulárisan, intrakután, szubkután vagy intraperitoneálisan. A kúpokat intrarektálisan adagoljuk. A fenti gyógyszerkészítmény dózisát az alkalmazás célja, a páciens kora, neme és egyéb körülményei és a betegség súlyossága függvényében határozzuk meg, és az általános képletû vegyület mint hatóanyag mennyisége általában 0,01 mg/kg/nap. Az egységdózisforma elõnyösen 0,1 0 mg hatóanyagot tartalmaz. A találmány szerinti, angiogenezist serkentõ gyógyszerkészítmény hasznos preventív vagy terápiás gyógyszer olyan betegségekre, amelyeket a vérerek elégtelen fejlõdése vagy regenerálódása jellemez, valamint ischaemia által okozott különbözõ betegségekre, mit amilyen például a miokardiális infarktus, angina pectoris, agyi infarktus és öregkori demencia. A találmány megvalósításának legjobb módja A jelen találmány világosabb magyarázata található az alábbi referenciapéldákban és farmakológiai tesztekben. 1. referenciapélda mg 4¹[N¹metil-N-(2¹fenil-etil)-amino]-1¹(3,-dimetil-4-propionil-amino-benzoil)-piperidint, 132 mg keményítõt, 18 mg magnézium-sztearátot és 4 mg laktózt összekeverünk, és a szokásos módon tablettázva a tablettakomponensek fent definiált mennyiségét tartalmazó tablettákat állítunk elõ. 2. referenciapélda 0,18 g metilparabént, 0,02 g propilparabént, 0,1 g nátrium-metabiszulfitot és 0,9 g nátrium-kloridot keverés közben 80 C¹on feloldunk megfelelõ mennyiségû desztillált injekciós vízben. Az így kapott oldatot lehûtjük C¹ra, fokozatosan feloldunk benne 00 mg 4¹[N¹metil-N-(2¹fenil-etil)-amino]-1¹(3,-dimetil-4- propionil-amino-benzoil)-piperidint, 00 molekulatömegû, 0,3 g polietilénglikolt és 0,4 g poli-oxi-etilénszorbitán-monooleátot, majd az oldathoz desztillált injekciós vizet adva 0 ml végsõ térfogatot állítunk elõ. 1 2 3 4 0 Az oldatot megfelelõ szûrõpapírral aszeptikusan leszûrve sterilizáljuk, és minden ampullába külön 1 ml¹t kiadagolva injekciót állítunk elõ. Az alábbi farmakológiai tesztekben 4¹[N¹metil-N- (2¹fenil-etil)-amino]-1¹(3,-dimetil-4-propionil-aminobenzoil)-piperidint (az alábbiakban A tesztvegyületet ) használunk tesztvegyületként. 1. farmakológiai tesztpélda ( A tesztvegyület angiogenezist serkentõ hatása) A tesztet Nicosia R. F. és társai (In Vitro Cell Dev. Biol. 26, 119 128, 1990) beszámolója alapján végeztük el. Röviden, éteres érzéstelenítés közben patkányokból mellkasi aortát távolítottunk el, és 1 mm¹es távolságban történõ keresztvágásokkal aortagyûrûket kaptunk. Az aortagyûrûket I¹es típusú kollagén gélbe ágyaztuk (Koken Co.). Ezután A tesztvegyületet tartalmazó MCDB131 táptalajt (Gibco BRL Co.) adtunk a felsõ réteghez, és a táptalajt háromnaponta kicseréltük. 7 nap múlva a tenyészetbõl az aortagyûrû-minták vágási felületébõl újonnan kinõtt mikroereket megfestettük alkálifoszfatázzal, majd a digitális kamera felvétele alapján megfigyelt mikroerek számát Scion Image alkalmazásával megszámoltuk (Scion Corp.). A statisztikai analízist a következõk szerint végeztük: az adatokat Dunnett-teszt segítségével analizáltuk randomizált blokkelrendezés szerint. A tesztvegyület csoportjai és a kezeletlen csoportok közötti különbségeket P<0,0 mellett statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. Az eredmények az 1. táblázatban láthatók. Ahogy az 1. táblázat mutatja, az A tesztvegyület az újonnan növekedett mikroerek számának jelentõs növekedését jelezte dózisfüggõ módon patkány mellkasi aortagyûrûjében, a kezeletlen kontrollcsoportéhoz képest. Ennek megfelelõen az A tesztvegyület angiogenezist serkentõ hatása bebizonyosodott. 1. táblázat Koncentráció ( Log M) Szám Mikroerek száma Kontroll 6 ±2 A tesztvegyület 12 7 24±3 11 7 22±3 7 ±3* 9 7 27±2 8 7 32±4* 7 7 33±3* 6 6 3±4* Az értékeket átlag ±standard hibaként fejeztük ki. * P<0,0 a kontrollhoz képest. 2. farmakológiai tesztpélda ( A tesztvegyület hatása a vaszkuláris endoteliális sejtmigrációra) A tesztet Witzenbichler, B. és társai (J. Biol. Chem., 273, 18 14 18 21, 1998) jelentése szerint hajtottuk 4
1 HU 00 64 T2 2 végre. Röviden, humán aorta endoteliális sejteket (Cambrex Corp.) MCDB131 táptalajban tenyésztettük összefolyásig. A sejtmigrációt 48 lyukú mikrochemotaxis kamra alkalmazásával teszteltük (Neuro Probe Inc.). Az A tesztvegyületet a lyuk alsó rétegébe adagoltuk, míg a sejteket, lyukanként 2 4 sejtet, a felsõ rétegbe, és ezeket 4 órán keresztül tenyésztettük. A sejteket metanollal mozgásképtelenné tettük, és a szûrõ felsõ rétegében levõ sejteket eltávolítottuk, és a szûrõre migrált sejteket Diff Quickkel megfestettük (International Reagents Corp.), majd a digitális kamerával megfigyelt migrált endoteliális sejteket Scion Image alkalmazásával megszámoltuk (Scion Corp.). Az elvégzett statisztikai analízis a következõ volt: az adatokat Williams-teszt alkalmazásával analizáltuk lineáris regressziós analízist követõen. A tesztvegyület csoportjai és a kezeletlen csoport közötti különbséget P<0,0 értéknél statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. Az eredményeket a 2. táblázatban mutatjuk be. A 2. táblázat eredményeibõl látszik, hogy az A tesztvegyület esetében dózisfüggõ módon jelentõsen megnõtt a migráló sejtek száma, összehasonlítva a kezeletlen kontrollal, ezáltal beigazolódott, hogy az A tesztvegyület elõsegíti a vaszkuláris endoteliális sejtek migrációját. 2. táblázat Koncentráció ( Log M) Szám Migráló sejtek száma Kontroll 4 34±8 A tesztvegyület 12 4 41±8 11 4 42±6 4 49±6 9 4 64±8 ** 8 4 64±7 ** Az értékeket átlag ±standard hibaként fejeztük ki. ** P<0,01 a kontrollhoz képest. 1 2 3 4 0 3. farmakológiai tesztpélda [ A tesztvegyület hatása vaszkuláris endoteliális sejtek legkorábbi fejlõdési szakaszára (luminalizáció)] A tesztet Yasunaga, C. és társai (Lab. Invest, 1989; 61: 698 704) jelentése alapján végeztük. Röviden, humán aorta endoteliális sejteket (Cambrex Corp.) összefolyásig tenyésztettünk MCDB131 táptalajban. Hozzáadtuk az A tesztvegyületet tartalmazó táptalajjal elõkészített sejteket ( 4 sejt/lyuk) sejtmátrix gélen (Nitta Gelatin Co.), és 4 órát tenyésztettük, hogy a sejtek összetapadjanak. A táptalaj eltávolítása után gélt adagoltunk a sejtek beágyazására, és a gyógyszert tartalmazó táptalajt a felsõ réteghez adtuk, majd a harmadik napon megmértük a keletkezett csõ hosszúságát digitális képfelvétel alapján, Scion Image (Scion Corp.) alkalmazásával. A statisztikai analízist úgy végeztük, hogy az adatokat lineáris regressziós analízist követõen Williams-teszt alkalmazásával analizáltuk. A tesztvegyület csoportjai és a kezeletlen csoport közötti különbséget P<0,0-nél statisztikailag szignifikánsnak tekintettük. Az eredményeket a 3. táblázat mutatja. A 3. táblázat eredményei szerint az A tesztvegyület dózisfüggõ módon jelentõsen megnövelte a keletkezett csõ hosszát, összevetve a kezeletlen kontrollcsoporttal, és az A tesztvegyület igazoltan serkenti a vaszkuláris endoteliális sejtek csõképzõdését. 3. táblázat Koncentráció ( Log M) Szám Keletkezett csõ hossza (pixel) Kontroll 4 13,3±0,4 A tesztvegyület 8 4 1,7±0,9 7 4 32,2±3,8 ** 6 4 48,4±,3 ** Az értékeket átlag ±standard hibaként fejeztük ki. ** P<0,01 a kontrollhoz képest. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Egy vegyület alkalmazása angiogenezist serkentõ gyógyszerkészítmény elõállítására, ahol a gyógyszerkészítmény hatóanyagként legalább egy általános képletû piperidinvegyületet vagy sóját tartalmazza: ahol 1 3 szubsztituens tartalmazhat, amely lehet 1 6 szénatomos alkilcsoport vagy aminocsoport, amely tartalmazhat 1 6 szénatomos alkanoilcsoportot; R 1 jelentése hidrogénatom vagy 1 6 szénatomos alkilcsoport; és R 2 jelentése fenil-(1 6 szénatomos alkil)-csoport. 2. Az 1. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a piperidinvegyület 4¹[N¹metil-N-(2¹fenil-etil)amino]-1¹(3,- dimetil-4-propionil-amino-benzoil)-piperidin. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazás, ahol az angiogenezist serkentõ gyógyászati készítmény preventív vagy terápiás gyógyszer a vérerek elégtelen fejlõdésével és regenerálódásával jellemzett betegségekre és ischaemia által okozott különféle betegségekre. 4. A 3. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a vérerek elégtelen fejlõdésével és regenerálódásával jellemzett betegségek és az ischaemia által okozott különféle betegségek a következõk: miokardiális infarktus, angina pectoris, agyi infarktus és öregkori demencia.
1 HU 00 64 T2 2. általános képletû piperidinvegyület vagy sói: ahol 1 3 szubsztituenst tartalmazhat, amely lehet 1 6 szénatomos alkilcsoport vagy aminocsoport, amely tartalmazhat 1 6 szénatomos alkanoilcsoportot; R 1 jelentése hidrogénatom vagy 1 6 szénatomos alkilcsoport; és R 2 jelentése fenil-(1 6 szénatomos alkil)-csoport; angiogenezis serkentésére szolgáló módszerben történõ alkalmazásra. 1 6. Az. igénypont szerinti piperidinvegyület, ahol a piperidinvegyület 4¹[N¹metil-N-(2¹fenil-etil)-amino]-1¹(3,-dimetil-4-propionil-amino-benzoil)-piperidin. 7. Az. vagy 6. igénypont szerinti piperidinvegyület, ahol az angiogenezis serkentésére szolgáló módszer a vérerek elégtelen fejlõdésével és regenerálódásával jellemzett betegségek és az ischaemia által okozott különféle betegségek preventív vagy terápiás kezelését jelenti. 8. A 7. igénypont szerinti piperidinvegyület, ahol a vérerek elégtelen fejlõdésével és regenerálódásával jellemzett betegségek és az ischaemia által okozott különféle betegségek a következõk: miokardiális infarktus, angina pectoris, agyi infarktus és öregkori demencia. Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest