(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 139 A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 139 B (1) Int. Cl.: C07D 471/08 (06.01) C07D 487/08 (06.01) A61K 31/499 (06.01) A61P 2/28 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/EP 04/000 () Elsõbbségi adatok: EP EP (72) Feltalálók: LOCHEAD, Alistair, F-942 Charenton le Pont (FR); SAADY, Mourad, F-7012 Paris (FR); SLOWINSKI, Franck, F-772 Thieux (FR); YAICHE, Philippe, F-932 Les Lilas (FR) (73) Jogosultak: Sanofi-Aventis, 7013 Paris (FR); Mitsubishi Tanabe Pharma Corporation, Osakashi (JP) (74) Képviselõ: dr. Molnár István, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Helyettesített 2-(diaza-biciklo-alkil)-pirimidon-származékok HU T2 A leírás terjedelme 18 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány olyan vegyületekre vonatkozik, amelyek alkalmazhatók gyógyszerhatóanyagokként a GSK3 abnormális aktivitása által okozott neurodegeneratív betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére. A GSK3 (glikogén-szintáz-kináz 3 ) egy prolin irányultságú szerin, treonin-kináz, amely fontos szerepet játszik a metabolizmus, differenciálódás és túlélés szabályozásában. Kezdetben olyan enzimként azonosították, amely képes foszforilezni, és ezáltal meggátolni a glikogén-szintázt. Késõbb felismerték, hogy a GSK3 azonos a tau-protein-kináz 1¹gyel (TPK1), egy enzimmel, amely foszforilezi a tau-proteint azon epitópokban, amelyekrõl úgy találták, hogy hiperfoszforilezettek az Alzheimer-kórban és több taupátiában. Érdekes módon a protein-kináz B (AKT) foszforilezése a GSK3 nak kinázaktivitás-csökkenést eredményez, és feltételezték, hogy ez a gátlás szabályozhatja a neurotrop faktorok néhány hatását. Továbbá a ¹katenin egy protein, amely részt vesz a sejttúlélésben, GSK3 általi foszforilezése annak lebomlását eredményezi egy ubikitinilezésfüggõ proteázon reakció útján. Ezáltal úgy tûnik, hogy a GSK3 -aktivitás gátlása neurotrop aktivitást eredményezhet. Valójában bizonyíték van arra, hogy a lítium, a GSK3 nem kompetitív inhibitora, fokozza a neuritogenezist néhány modellben, és növeli az idegi túlélést, túlélési faktorok, így például Bcl¹2 indukálása útján, és proapoptotikus faktorok, így például P3 és Bax expresszálásának gátlása útján. Az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a ¹amiloid növeli a GSK3 -aktivitást és a tau-proteinfoszforilezést. Továbbá ezt a hiperfoszforilezést, valamint a ¹amiloid neurotoxikus hatásait blokkolja a lítium-klorid és GSK3 antiszensz mrns. Ezen felismerések erõsen sugallják, hogy a GSK3 egy kapcsoló lehet az Alzheimer-kórban a két fõ patológiás folyamat között: abnormális APP (amiloid prekurzor protein) feldolgozása és tau-proteinhiperfoszforilezés. Bár a tau-hiperfoszforilezés az idegi sejtváz destabilizációjára vezet, az abnormális GSK3 -aktivitás patológiai következményei legvalószínûbben nemcsak a tau-protein patológiás foszforilezésének köszönhetõk, mivel amint azt fentebb említettük ezen kináz túlzott aktivitása befolyásolhatja a túlélést az apoptotikus és antiapoptotikus faktorok expresszálásának modulálásán keresztül. Továbbá kimutatták, hogy a ¹amiloid által kiváltott növekedés a GSK3 -aktivitásban foszforilezésben nyilvánul meg, és ezáltal a piruvát-dehidrogenáz, egy pivotális enzim az energiatermelésben és az acetilkolin-szintézisben, gátlásában. Ezen kísérleti megfigyelések együttesen jelzik, hogy a GSK3 alkalmazásra lelhet neuropatológiás következmények és érzékelési és figyelemhiányok kezelésében az Alzheimer-kórral összefüggésben, továbbá más akut vagy krónikus neurodegeneratív betegségekkel összefüggésben. Ezek körébe tartoznak nem korlátozó jelleggel a Parkinson-kór, a tauopátiák (például a frontotemporoparietális demencia, a kortikobazális degeneráció, a Pick-betegség, a progresszív szupranukleáris plázia) és más demenciák, ideértve a vaszkuláris demenciát; az akut stroke és más traumás sérülések; cerebrovaszkuláris károsodások (például a korral összefüggõ makuláris degeneráció); agyi és gerincoszlopi trauma; perifériás neuropátiák; retinopátiák és glaukóma. Továbbá a GSK3 alkalmazásra lelhet az olyan betegségek kezelésében, mint a következõk: nem inzulinfüggõ diabétesz (így például II¹típusú diabétesz) és elhízás; mániás depressziós betegség; skizofrénia; alopecia; rákok, így például mellrák, nem kissejtes tüdõkarcinóma, pajzsmirigyrák, T¹ vagy B¹sejtes leukémia és több vírus által kiváltott daganat. Ezáltal úgy tûnik, hogy a GSK3 -aktivitás gátlása neurotrop aktivitást eredményezhet. Valójában bizonyíték van arra, hogy a lítium, a GSK3 nem kompetitív inhibitora, fokozza a neuritogenezist néhány modellben, és növeli az idegi túlélést, túlélési faktorok, így például Bcl¹2 indukálása útján, és proapoptotikus faktorok, így például P3 és Bax expresszálásának gátlása útján. Az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a ¹amiloid növeli a GSK3 -aktivitást és a tau-proteinfoszforilezést. Továbbá a hiperfoszforilezést, valamint a ¹amiloid neurotoxikus hatásait blokkolja a lítium-klorid és GSK3 antiszensz mrns. Ezen felismerések erõsen sugallják, hogy a GSK3 egy kapcsoló lehet az Alzheimer-kórban a két fõ patológiás folyamat között: abnormális APP (amiloid prekurzor protein) feldolgozása és tau-proteinhiperfoszforilezés. Bár a tau-hiperfoszforilezés az idegi sejtváz destabilizációjához vezet, az abnormális GSK3 -aktivitás patológiai következményei legvalószínûbben nemcsak a tau-protein patológiás foszforilezésének köszönhetõk, mivel amint azt fentebb említettük ezen kináz túlzott aktivitása befolyásolhatja a túlélést az apoptotikus és antiapoptotikus faktorok expresszálásának modulálásán keresztül. Továbbá kimutatták, hogy a ¹amiloid által kiváltott növekedés a GSK3 aktivitásban foszforilezésben nyilvánul meg, és ezáltal a piruvát-dehidrogenáz, egy pivotális enzim az energiatermelésben és az acetilkolin-szintézisben, gátlásában. Az EP lajstromszámú európai szabadalmi leírás 2¹[piperazinil]-pirimidon-származékokat ismertet, mint a GSK3 abnormális aktivitása által okozott neurodegeneratív betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére szolgáló gyógyszerhatóanyagokat. A következõkben ismertetjük találmányunkat. A találmány célja vegyületek biztosítása, amelyek alkalmazhatók gyógyszerhatóanyagokként abnormális GSK3 -aktivitás által okozott betegségek, konkrétabban neurodegeneratív betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére. Konkrétabban, célunk olyan új vegyületek biztosítása, amelyek alkalmazhatók gyógyszerhatóanyagokként, amelyek lehetõvé teszik neurodegeneratív betegségek, így például Alzheimer-kór megelõzését és/vagy kezelését. Ennélfogva a találmány feltalálói a GSK3 elleni inhibitoraktivitással rendelkezõ vegyületeket azonosítottak. Ennek eredményeként az találtuk, hogy az (I) általános képlet szerinti GR¹vegyületek a kívánt aktivitással rendelkeznek, és hatóanyagokként alkalmazhatók 2

3 a fent említett betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére. A találmány tárgyát képezik ennélfogva az (I) általános képletû 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-származékok vagy azok sói, szolvátjai és hidrátjai: (I) ahol a képletben R1 jelentése hidogénatom, 1 6 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom; R2 jelentése hidrogénatom, 1 6 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesített a következõk körébõl választva: halogénatom, hidroxilcsoport vagy 1 4 szénatomos alkoxicsoport; 1 2 szénatomos perhalogénezett alkilcsoport, benzilcsoport, fenetilcsoport, a benzil-oxi-karbonil-csoport, 1 4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzolgyûrû, naftalingyûrû, kinolingyûrû, ftalazingyûrû,,6,7,8-tetrahidronaftalingyûrû, piridingyûrû, indolgyûrû, pirrolgyûrû, tioféngyûrû, benzolszulfonilcsoport, benzoilcsoport, piridazingyûrû, furángyûrû vagy imidazolgyûrû; a benzilcsoport, a fenetilcsoport, a benzil-oxikarbonil-csoport, a benzolszulfonilcsoport, a benzoilcsoport és a gyûrûk adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesítettek a következõk közül választva: 1 6 szénatomos alkilcsoport, benzolgyûrû, halogénatom, 1 2 szénatomos perhalogénezett alkilcsoport, 1 3 szénatomos halogénezett alkilcsoport, hidroxilcsoport, 1 4 szénatomos alkoxicsoport, nitro¹, ciano¹, amino¹, 1 6 szénatomos monoalkil-amino-csoport vagy 2 szénatomos dialkil-amino-csoport; R3 jelentése 2¹, 4¹ vagy ¹pirimidingyûrû vagy 2¹, 3¹ vagy 4¹piridingyûrû, ahol a gyûrûk adott esetben 1 4 szénatomos alkilcsoporttal, 1 4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy egy halogénatommal helyettesítettek; R4 jelentése 1 4 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal, 1 4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesített; és n értéke 1 vagy 2. A találmány egy másik aspektusa szerint gyógyszert biztosítunk, amely hatóanyagként egy vegyületet tartalmaz az (I) általános képletû pirimidonszármazékok, azok fiziológiailag elfogadható sói, azok szolvátjai és azok hidrátjai körébõl választva. A gyógyszer elõnyös kiviteli alakjai körében biztosítjuk az elõbb említett gyógyszert, amelyet abnormális GSK3 -aktivitás által okozott betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére alkalmazunk, és az elõbb említett gyógyszert, amelyet neurodegeneratív betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére alkalmazunk, továbbá más betegségek, így például nem inzulinfüggõ diabétesz [például (II) típusú diabétesz] és elhízás; mániás depressziós betegség; skizofrénia; alopecia; rákok, így például mellrák, nem kissejtes tüdõkarcinóma, pajzsmirigyrák, T¹ vagy B¹sejtes leukémia és különbözõ vírus által kiváltott daganatok megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére alkalmazunk. A találmány további elõnyös kiviteli alakjaiként biztosítjuk a fent említett gyógyszert, ahol a betegségek neurodegeneratív betegségek és a következõk körébõl választottak: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, tauopátiák (például frontotemporoparietális demencia, kortikobazális degeneráció, Pick-betegség, progresszív szupranukleáris plázia) és más demenciák, ezen belül vaszkuláris demencia; akut stroke és más traumás sérülések; cerebrovaszkuláris károsodások (például korral összefüggõ makuláris degeneráció); agyi és gerincoszlopi trauma, perifériás neuropátiák; retinopátiák és glaukóma, és az elõbb említett gyógyszer gyógyászati készítmény formájában, amely a fenti anyagot hatóanyagként tartalmazza egy vagy több gyógyszerészeti segédanyaggal. A jelen leírásban alkalmazva az 1 6 szénatomos alkilcsoport jelentése egyenes vagy elágazó alkilcsoport, amely 1 6 szénatomot tartalmaz, így például metilcsoport, etilcsoport, n¹propil-csoport, izopropilcsoport, n¹butil-csoport, izobutilcsoport, szek-butilcsoport, terc-butil-csoport, n¹pentil-csoport, izopentilcsoport, neopentilcsoport, 1,1-dimetil-propil-csoport, n¹hexil-csoport, izohexilcsoport és hasonlók. Az 1 4 szénatomos alkoxicsoport jelentése olyan alkoxicsoport, amely 1 4 szénatomot tartalmaz, például metoxicsoport, etoxicsoport, propoxicsoport, izopropoxicsoport, butoxicsoport, izobutoxicsoport, szekbutoxi-csoport, terc-butoxi-csoport és hasonlók. A halogénatom jelentése fluor¹, klór¹, bróm- vagy jódatom. Az 1 2 szénatomos perhalogénezett alkilcsoport jelentése olyan alkilcsoport, amelyben valamennyi hidrogénatomot egy halogénatom helyettesíti, például egy CF 3 ¹ vagy C 2 F -csoport. Az 1 3 szénatomos halogénezett alkilcsoport jelentése olyan alkilcsoport, amelyben legalább egy hidrogénatomot nem helyettesített halogénatom. Az 1 6 szénatomos monoalkil-amino-csoport jelentése olyan aminocsoport, amelyben egy hidrogénatomot egy 1 6 szénatomos alkilcsoport helyettesít, például metil-amino-csoport, etil-amino-csoport, propil-amino-csoport, izopropil-amino-csoport, butil-amino-csoport, izobutil-amino-csoport, terc-butil-amino-csoport, pentil-amino-csoport és izopentil-amino-csoport. A 2 szénatomos dialkil-amino-csoport jelentése olyan aminocsoport, amelyben két hidrogénatomot két 1 szénatomos alkilcsoport helyettesít, dimetil-aminocsoport, etil-metil-amino-csoport, dietil-amino-csoport, metil-propil-amino-csoport és diizopropil-amino-csoport. A kilépõcsoport jelentése olyan csoport, amely könnyen lehasítható és helyettesíthetõ, ilyen csoport lehet például a tozil¹, a mezil¹, a bromidcsoport és hasonlók. A fent említett (I) általános képlettel reprezentált vegyületek képezhetnek sót. A só példái körébe tartoz- 3

4 nak, amikor savas csoport létezik, alkálifémek és alkáliföldfémek, így például a lítium, a nátrium, a kálium, a magnézium és a kalcium sói; az ammónia és aminok, így például metil-amin, dimetil-amin, trimetil-amin, diciklohexil-amin, trisz(hidroxi-metil)-amino-metán, N,Nbisz(hidroxi-etil)-piperazin, 2¹amino-2-metil-1-propanol, etanol-amin, N¹metil-glükamin és L¹glükamin sói; vagy bázikus aminosavak, így például lizin, hidroxilizin és arginin sói. A savas vegyületek bázisaddíciós sóit a szakterületen jól ismert, standard eljárásokkal állítjuk elõ. Amikor egy savas csoport létezik, a példák körébe tartoznak ásványi savakkal, így például sósavval, hidrogén-bromiddal, kénsavval, salétromsavval és foszforsavval képzett sók; szerves savakkal, így például metánszulfonsavval, benzolszulfonsavval, p¹toluolszulfonsavval, ecetsavval, propionsavval, borkõsavval, fumársavval, maleinsavval, almasavval, oxálsavval, borostyánkõsavval, citromsavval, benzoesavval, mandulasavval, fahéjsavval, tejsavval, glikolsavval, glükuronsavval, aszkorbinsavval, nikotinsavval és szalicilsavval képzett sók; vagy aminosavakkal, így például aszpartinsavval és glutaminsavval képzett sók. A bázikus vegyületek savaddíciós sóit a szakterületen jól ismert, standard eljárásokkal állítjuk elõ, amelyek körébe tartoznak korlátozás nélkül a következõk: feloldjuk a szabad bázist egy vizes alkoholos oldatban, amely a megfelelõ savat tartalmazza, és izoláljuk a sót az oldat bepárlása útján, vagy reagáltatjuk a szabad bázist és egy savat egy szerves oldószerben, amely esetben a só közvetlenül kiválik, vagy kicsapjuk egy második szerves oldószerrel, vagy kinyerhetõ az oldat töményítésével. Azon savak körébe, amelyek felhasználhatók a savaddíciós sók elõállítására, elõnyösen beletartoznak azok, amelyek a szabad bázissal kombinálva gyógyászatilag elfogadható sókat képeznek, azaz olyan sókat, amelyeknek az anionjai viszonylag ártalmatlanok az állati szervezetre a sók gyógyászati dózisaiban úgy, hogy a szabad bázissal összefüggõ elõnyös tulajdonságokat nem rontják le az anionoknak tulajdonítható mellékhatások. Bár a bázikus vegyületek gyógyászatilag elfogadható sói elõnyösek, valamennyi savaddíciós só a találmány körébe tartozik. A fent említett (I) általános képletû 2¹(diazabicikloalkil)-pirimidon-származékok és azok sói mellett azok szolvátjai és hidrátjai is a találmány körébe tartoznak. A fent említett (I) általános képletû 2¹(diazabicikloalkil)-pirimidon-származékok egy vagy több aszimmetriás szénatomot tartalmazhatnak. Ami az ilyen aszimmetriás szénatomok sztereokémiáját illeti, azok egymástól függetlenül lehetnek (R)¹ és (S)-konfigurációban, és a származék létezhet sztereoizomerek, így például optikai izomerekként vagy diasztereoizomerekként. Bármely sztereoizomer tiszta formában, a sztereoizomerek bármely elegye, racemátja és hasonlók a találmány körébe tartoznak. A jelen találmány szerinti vegyületek példáit a késõbbiekben az 1. táblázatban mutatjuk be. Azonban a találmány oltalmi köre nincs korlátozva ezen vegyületekre. A találmány szerinti (I) általános képletû vegyületek kiviteli alakjainak körébe tartoznak a következõk is: azon vegyületek, amelyekben R3 jelentése 4¹ vagy ¹pirimidingyûrû és elõnyösebben 4¹pirimidingyûrû, vagy R3 jelentése 3¹ vagy 4¹piridingyûrû, és elõnyösebben 4¹piridingyûrû, ahol a gyûrûk adott esetben 1 2 szénatomos alkilcsoporttal, 1 2 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesítettek. A találmány további kiviteli alakját képezik az (I) általános képletû vegyületek a következõk szerint: (1) azon vegyületek, amelyekben R1 jelentése hidrogénatom, 1 3 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom; elõnyösebben hidrogénatom; és/vagy (2) azon vegyületek, amelyekben R3 jelentése pirimidingyûrû, amely adott esetben helyettesített, R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, fenetilcsoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, 1 4 szénatomos alkoxikarbonil-csoport, benzolgyûrû, kinolingyûrû, ftalazingyûrû, piridingyûrû, benzolszulfonilcsoport, benzoilcsoport vagy piridazingyûrû; a benzilcsoport, a fenetilcsoport, a benzil-oxi-karbonil-csoport, a benzolszulfonilcsoport, a benzoilcsoport és a gyûrûk adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesítettek; vagy amikor R3 jelentése piridingyûrû, amely adott esetben helyettesített, R2 jelentése hidrogénatom, 1 4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, piridingyûrû, benzolgyûrû, naftalingyûrû, benzilcsoport, benzoilcsoport; a csoportok vagy a gyûrûk adott esetben helyettesítettek; és/vagy (3) azon vegyületek, amelyekben R3 jelentése egy helyettesítetlen 4¹pirimidingyûrû; és/vagy (4) R4 jelentése 1 2 szénatomos alkilcsoport, elõnyösen metilcsoport. A jelen találmány szerinti (I) általános képletû, különösen elõnyös vegyületek, amelyekben R3 jelentése egy pirimidingyûrû, a következõk: 1: (1S)-1-Metil-2-[¹(¹fenil-piridin-3¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 2: (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-3-il-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 3: (1S)-1-Metil-2-(¹kinolin-3-il-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 4: (1R)-1-Metil-2-(¹piridin-3-il-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- : (1S)-2-[¹(4¹Fluoro-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 6: (1R)-2-[¹(6¹Klór-kinolin-3¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 7: (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil- 2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsavterc-butil-észter, 8: (1S)-2-[¹(6¹Bróm-piridin-3¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 9: (1S)-2-[¹(6¹Klór-piridazin-3¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- : (1S)-2-[¹(¹Bróm-piridin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 11: (1S)-2-[¹(4¹Klór-ftalazin-1¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 12: (1S)-2-[¹(4¹Klór-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 13: (1S)-2-[¹(3¹Fluor-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 4

5 14: (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil- : (1S)-1-Metil-2-(¹p ¹tolil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 16: (1S)-2-(¹Benzoil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)- 1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 17: (1S)-1-Metil-2-[¹(toluol-4-szulfonil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 18: (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil- 2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsavbenzil-észter, 19: (1S)-1-Metil-2-(¹fenetil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- : (1S)-2-(¹Benzil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1- metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- 21: (1S)-2-[¹(2(S)-Hidroxi-2-fenil-etil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 22: (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-2-il-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 23: (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-4-il-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 24: (1S)-2-(¹(4¹Bróm-benzoil)-2,-diaza- 2: (1S)-2-(¹(4¹Klór-benzoil)-2,-diaza- 26: (1S)-2-(¹(4¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- 27: (1S)-2-(¹(4¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza- 28: (1S)-2-(¹(4¹Metil-benzoil)-2,-diaza- 29: (1S)-2-(¹(4¹Fenil-benzoil)-2,-diaza- : (1S)-2-(¹(4¹Trifluor-metil-benzoil)-2,-diaza- 31: (1S)-2-(¹(3¹Metil-benzoil)-2,-diaza- 32: (1S)-2-(¹(3¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza- 33: (1S)-2-(¹(3¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- 34: (1S)-2-(¹(3¹Bróm-benzoil)-2,-diaza-bicik- lo[2.2.1]hept-2¹il)-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- 3: (1S)-2-(¹(3¹Ciano-benzoil)-2,-diaza- 36: (1S)-2-(3¹Klór-benzoil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il)-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 1 : (1S)--(1¹Metil-6-oxo-4-piridin-4-il-1,6-dihidropirimidin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észter, 2 : (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3-metil-6- piridin-4-il-3h¹pirimidin- 3 : (1S)-2-[¹(4¹Klór-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- 4 : (1S)-3-Metil-6-piridin-4-il-2-(¹p-tolil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3H¹pirimidin- : (1S)-2-[¹(4¹Bróm-benzoil)-2,-diaza-bicik : (1S)-2-[¹(4¹Klór-benzoil)-2,-diaza-bicik- 7 : (1S)-2-(¹Benzil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)- 3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- 8 : (1S)-2-[¹(4¹Fluor-benzoil)-2,-diaza-bicik- 9 : (1S)-2-[¹(4¹Fluor-fenil)-2,-diaza-bicik- : (1S)-2-[¹(4¹Metil-benzoil)-2,-diaza-bicik- 11 : (1S)-2-[¹(3¹Fluor-fenil)-2,-diaza-bicik- 12 : (1S)-3-Metil-6-piridin-4-il-2-(¹piridin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3H¹pirimidin- 13 : (1S)-2-[¹(3¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza-bicik- 14 : (1S)-2-[¹(3¹Metil-benzoil)-2,-diaza-bicik- : (1S)-2-[¹(4¹Etoxi-benzoil)-2,-diaza-bicik- 16 : (1S)-2-[¹(4¹Trifluor-metil-benzoil)-2,-diaza-bicik- 17 : (1S)-2-[¹(4¹Fenil-benzoil)-2,-diaza-bicik- 4¹on és 18 : (1S)-2-[¹(3¹Fluor-benzoil)-2,-diaza-bicik- 4¹on. További tárgyként a jelen találmány eljárásokra is vonatkozik, a fent említett (I) általános képletû 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-vegyületek elõállítására. Ezen vegyületek elõállíthatók például az alábbiakban ismertetett eljárások szerint. Elõállítási eljárás A fent említett (I) általános képletû 2¹(diazabicikloalkil)-pirimidon-vegyületek, ahol a képletben R2 jelentése a korábbiakban meghatározott, de nem hidrogénatom, elõállíthatók az 1. reakcióvázlatban ismertetett eljárás szerint. (II) 1. reakcióvázlat (III) (I)

6 [A fenti reakcióvázlatban R1, R3, R4 és n jelentése azonos a korábbiakban (I) általános képletû vegyületekre ismertetettekkel.] Ezzel az eljárással a (II) általános képletû pirimidinonszármazékot, ahol a képletben R1, R3, R4 és n jelentése az (I) általános képletû vegyületekre meghatározott, reagáltatjuk ismert eljárással egy (III) általános képletû vegyülettel, ahol a képletben R2 jelentése az (I) általános képletû vegyületre meghatározott, de nem hidrogénatom. Például a reakciót végrehajthatjuk egy bázis, így például alkoxid¹, amin- vagy karbonátbázisok, így nátrium-terc-butoxid, trietil-amin vagy cézium-karbonát jelenlétében, egy oldószerben, így például tetrahidrofuránban vagy dimetil-formamidban és hasonlóban, így az (I) általános képletû vegyületet kapjuk. Konkrétabban, amikor R2 jelentése arilcsoport vagy heteroarilcsoport, így például amit az (I) általános képletû vegyületekre definiáltunk, a reakció végrehajtható a Buchwald és munkatársai által kifejlesztett eljárással palládiumkatalizált aminálással (J. Org. Chem. 1997, 62, 66 68; J. Am. Chem. Soc. 1996, 118, ). Azaz a reakciót alkoxid¹, amin- vagy karbonátbázisok jelenlétében, így például nátrium-terc-butoxid, trietil-amin vagy cézium-karbonát jelenlétében és egy palládiumkatalizátor, így például palládium(ii)-acetát jelenlétében egy ligandummal, így például (R)¹(+)- 2,2 -bisz(difenil-foszfin)-1,1 -binaftillal, egy oldószerben, így például tetrahidrofuránban, dimetil-formamidban, tetraglimben vagy polietilénglikolban egy megfelelõ hõmérsékleten, amely 2 C¹tól 1 C¹ig terjed, közömbös atmoszférában hajtjuk végre. 2 Alternatív megoldásként az elõbb említett (I) általános képletû 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-vegyületeket, ahol a képletben R2 jelentése a korábbiakban az (I) általános képletû vegyületekre meghatározott, elõállíthatjuk a 2. reakcióvázlat szerint. (XI) 2. reakcióvázlat (X) [A fenti reakcióvázlatban R1, R2, R3, R4 helyettesítõk és n definíciója azonos a már korábban az (I) általános képletû vegyületekre ismertetettekkel.] Ezen eljárás követésével egy (XI) általános képletû vegyületet, ahol a képletben R1, R3 és R4 jelentése az (I) általános képletre meghatározottal azonos, és L jelentése egy kilépõcsoport, így például klór- vagy brómatom, engedünk reagálni egy (X) általános képletû vegyülettel, ahol a képletben n értéke és R2 jelentése az (I) általános képletû vegyületre meghatározott. A reakció végrehajtható egy bázis, így például nátrium-hidrid vagy trietil-amin jelenlétében, egy oldószerben, így például dimetil-formamidban vagy tetrahidrofuránban C közötti hõmérsékleten. A (II) általános képletû vegyület elõállítható a 3. reakcióvázlatban meghatározott eljárás szerint. (I) 3. reakcióvázlat (V) (IV) (VI) (VII) (VIII) [A fenti reakcióvázlatban R1, R3, R4 helyettesítõk és n jelentése azonos a korábban az (I) általános képletû vegyületre meghatározottal.] Ezen eljárás szerint a (IV) általános képletû 3¹ketoésztert ahol a képletben R1 és R3 jelentése az (I) (II) (IX) általános képletre meghatározottal azonos, és R jelentése egy alkilcsoport, így például metil- vagy etilcsoport engedjük reagálni az (V) általános képletû N¹alkiltiokarbamiddal, ahol a képletben R4 jelentése az (I) általános képletû vegyületre meghatározott. A reakció 6

7 végrehajtható egy bázis, így például 1,8-diaza-biciklo[.4.0]undec-7¹én jelenlétében egy alkoholos oldószerben, így például etanolban egy megfelelõ, 2 1 C közötti hõmérsékleten a külsõ levegõn, így a (VI) általános képletû tiopirimidonszármazékot kapjuk. A (VI) általános képletû tiopirimidonszármazékot engedjük reagálni foszfor-oxi-kloriddal egy oldószerben, így például dimetil-formamidban egy megfelelõ, 0 C közötti hõmérsékleten, argongáz-atmoszférában, így a (VII) általános képletû 2¹klór-pirimidon-származékot kapjuk. Ezen utóbbi (VII) általános képletû vegyületet egy (VIII) általános képletû vegyülettel reagáltatjuk, ahol a képletben Pg jelentése egy védõcsoport, így például terc-butoxi-karbonil-csoport, egy bázis, így például trietil-amin jelenlétében egy oldószerben, így például tetrahidrofuránban, egy megfelelõ hõmérsékleten, amely 0 2 C közötti, így a (IX) általános képletû vegyületet kapjuk. A (IX) általános képletû vegyületet azután védõcsoport-mentesítjük a szakterületen jól ismert eljárás szerint, így például amikor a védõcsoport egy terc-butoxi-karbonil-csoport, trifluor-ecetsav jelenlétében egy oldószerben, így például diklór-metánban szobahõmérsékleten, így az elõbb említett (II) általános képletû vegyületet kapjuk. Alternatív megoldásként (II) általános képletû vegyületek, ahol a képletben R1 jelentése halogénatom, így például brómatom vagy klóratom, elõállíthatók egy (II) általános képletû vegyület halogénezésével, ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom. A reakció végrehajtható egy savas közegben, így például ecetsavban vagy propionsavban, bróm-szukcinimid vagy klór-szukcinimid vagy bróm jelenlétében. Továbbá a (II) általános képletû vegyületek, ahol a képletben R1 jelentése fluoratom, elõállíthatók analóg eljárással a Tetrahedron Letters, Vol., N o 4, oldal (1989) szakirodalmi helyen ismertetett eljárással. A (III), (IV), (V), (VIII), (XI) és (X) általános képletû vegyületek a kereskedelmi forgalomban kaphatók vagy elõállíthatók a szakember számára jól ismert eljárásokkal. Például a (IV) általános képletû vegyületek ahol a képletben R3 és R1 jelentése az (I) általános képletû vegyületre meghatározottal azonos, és R jelentése egy alkilcsoport, így például metil- vagy etilcsoport elõállíthatók egy pirimidinkarbonsav vagy piridinkarbonsav, amely adott esetben egy 1 4 szénatomos alkilcsoporttal, egy 1 4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesített, reagáltatásával a megfelelõ malonsav-monoészterrel. A reakció végrehajtható a szakember számára jól ismert eljárások alkalmazásával, így például egy kapcsolóreagens, így például 1,1 -karbonil-bisz-1h¹imidazol jelenlétében egy oldószerben, így például tetrahidrofuránban, 70 C közötti hõmérsékleten. Például (VIII) általános képletû vegyületek (1R) abszolút konfigurációval elõállíthatók az EP számú szabadalmi leírás szerint. További tárgyaként a jelen találmány vonatkozik mind a (II) általános képletû vegyületekre is, mind az (I) általános képletû vegyületek elõállításához intermedierekre. A fenti reakciókban egy funkciós csoport védelme vagy védõcsoport-mentesítése néha szükséges lehet. Egy megfelelõ Pg védõcsoport választható a funkciós csoport típusától függõen, és egy, a szakirodalomban ismertetett eljárás alkalmazható. A védõcsoportokra, a védési és védõcsoport-mentesítési eljárásokra példák találhatók a Protective Groups in Organic Synthesis, Greene és munkatársai, 2. kiadás (John Wiley & Sons, Inc., New York) szakirodalmi helyen. A találmány szerinti vegyületek inhibitoraktivitással rendelkeznek a GSK3 -val szemben. Ennek megfelelõen a találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók hatóanyagokként egy gyógyszer elõállításához, amely lehetõvé teszi az abnormális GSK3 -aktivitás által okozott betegség megelõzõ és/vagy terápiás kezelését, és konkrétabban, egy neurodegeneratív betegség, így például Alzheimer-kór megelõzõ és/vagy terápiás kezelését. Továbbá a találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók hatóanyagokként is egy gyógyszer elõállításához neurodegeneratív betegségek, így például Parkinson-kór, tauopátiák (például frontotemporoparietális demencia, kortikobazális degeneráció, Pick-betegség, progresszív szupranukleáris plázia) és más demenciák, ezen belül vaszkuláris demencia; akut stroke és más traumás sérülések; cerebrovaszkuláris balesetek (például korral összefüggõ makuláris degeneráció); agy- és gerincoszlopi trauma; perifériás neuropátiák; retinopátiák és glaukóma; és más betegségek, így például nem inzulinfüggõ diabétesz (így például II¹típusú diabétesz) és elhízás; mániás depressziós betegség; skizofrénia; alopecia; rák, így például mellrák, nem kissejtes tüdõkarcinóma; pajzsmirigyrák, T¹ vagy B¹sejtes leukémia és több, vírus által kiváltott daganat megelõzõ és/vagy terápiás kezeléséhez. A találmány szerinti gyógyszer hatóanyagaként egy anyag alkalmazható, amely az elõbb említett (I) általános képletû vegyületek körébõl választott, és annak gyógyászatilag elfogadható sói és szolvátjai és hidrátjai. Az anyag önmagában beadható egy jelen találmány szerinti gyógyszerként, azonban kívánatos a gyógyszert gyógyászati készítmény formájában beadni, amely tartalmazza az elõbb említett anyagot hatóanyagként és egy vagy több gyógyászati adalék anyagot. A találmány szerinti gyógyszer hatóanyagaként kettõ vagy több, az elõbbiekben említett anyag alkalmazható kombinációban. A fenti gyógyászati készítmény kiegészíthetõ egy másik gyógyszer hatóanyagával a fent említett betegségek kezelése érdekében. A gyógyászati készítmény típusa nincs különösen korlátozva, és a készítmény biztosítható bármely formulaként orális vagy parenterális beadásra. Például a gyógyászati készítmény formulázható például orális beadásra szolgáló gyógyászati készítmények formájában, így például granulátumok, finomgranulátumok, porok, kemény kapszulák, lágy kapszulák, szirupok, emulziók, szuszpenziók, oldatok és hasonlók vagy pa- 7

8 renterális beadásokra szolgáló gyógyászati készítmény formájában, így például intravénás injekciós, intramuszkuláris injekciós vagy szubkután injekciós beadásra, csepegtetõs infúziós, transzdermális készítmények, nyálkahártyán keresztüli készítmények, orrcseppek, inhalálóanyagok, kúpok és hasonlók útján történõ beadásra. Az injekciók vagy a csepegtetõinfúziók elkészíthetõk porkészítményekként, így például liofilizált preparátumok formájában, és alkalmazhatók közvetlenül a felhasználás elõtt történõ feloldással egy megfelelõ vizes közegben, így például fiziológiás sóoldatban. Elnyújtott leadású készítmények, például azok, amelyek egy polimerrel vannak bevonva, közvetlenül beadhatók intracerebrálisan. A gyógyászati készítmény gyártásához alkalmazott gyógyszerészeti adalék anyagok típusait, a gyógyszerészeti adalék anyagoknak tartalmi arányát a hatóanyaghoz képest, és az eljárásokat a gyógyászati készítmény elõállítására megfelelõen kiválaszthatja a szakember. Szervetlen vagy szerves anyagok, vagy szilárd vagy folyékony anyagok alkalmazhatók gyógyszerészeti adalék anyagokként. Általában a gyógyszerészeti adalék anyagok inkorporálhatók a hatóanyag tömegén alapuló tömeg 1 90 tömeg%¹os arányában. A szilárd gyógyászati készítmények elõállításához alkalmazott segédanyagokra példák a laktóz, a szacharóz, a keményítõ, a talkum, a cellulóz, a dextrin, a kaolin, a kalcium-karbonát és hasonlók. Orális beadásra szolgáló folyékony készítmények elõállításához hagyományos közömbös hígítószer, így például víz vagy növényi olaj alkalmazható. A folyékony készítmény tartalmazhat a közvetlen hígítószer mellett segédanyagokat, így például nedvesítõszereket, szuszpendálószereket, édesítõszereket, aromákat, színezõanyagokat és tartósítószereket. A folyékony készítmény abszorbeálható anyagból, így például zselatinból készült kapszulákba tölthetõ. Parenterális beadásra szolgáló készítmények, így például injekciók, kúpok elõállításához alkalmazott oldószerek vagy szuszpendálóközegek példái körébe tartoznak a víz, a propilénglikol, a polietilénglikol, a benzil-alkohol, az etil-oleát, a lecitin és hasonlók. Kúpokhoz alkalmazott alapanyagok körébe tartoznak például a kakaóvaj, az emulgeált kakaóvaj, a borostyánkõsav-lipid, a witepsol. A találmány szerinti gyógyszer beadási dózisa és gyakorisága nincs különösképpen korlátozva, és azok megfelelõen kiválaszthatók olyan körülményektõl függõen, mint például a megelõzõ és/vagy terápiás kezelés célja, a betegség típusa, a beteg testtömege vagy kora, a betegség súlyossága és hasonlók. Orális beadásra általában a napi dózis egy felnõttnek 0,01 00 mg (a hatóanyag tömege) lehet, és a dózis beadható naponta egyszer vagy naponta többször, felosztott részletekben, vagy több nap alatt egyszer. Amikor a gyógyszert injekcióként alkalmazzuk, egy felnõttnek a beadások elõnyösen végrehajthatók folyamatosan vagy szakaszosan egy 0,001 0 mg¹os napi dózisban (a hatóanyag tömege) Kémiai példák A találmányt konkrétabban a következõ általános példákra hivatkozva mutatjuk be, azonban a találmány oltalmi köre nincs korlátozva ezen példákra. 1. példa (az 1. táblázat 7. vegyülete) (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil- 2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsavterc-butil-észter (szabad bázis) 1.1 2¹Merkapto-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-on 77,0 g (0,4 mol) etil-3-(4¹pirimidinil)-3-oxo-propionátot (amelyet a DE lajstromszámú német szabadalmi leírásban ismertetett leírással analóg módon állítottunk elõ), 7,0 g (1,19 mol) N¹metiltiokarbamidot,,4 g (0,4 mol) 1,8-diaza-biciklo[.4.0]undec-7-ént 773 ml etanolban tartalmazó keveréket visszafolyatós hûtõ alatt 2 óráig melegítünk. A lehûtött elegyet 2,8 ml (0, mol), 7,2 ml vízben hígított metánszulfonsavval kezeljük, és a csapadékot szûréssel összegyûjtjük, így 72 g tiszta terméket sárga színû, szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C ¹Klór-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-on 0 ml dimetil-formamid oldatát adjuk 70 ml (0,7 mol) foszfor-oxi-kloridhoz 0 C hõmérsékleten, és a keletkezõ oldatot ugyanezen a hõmérsékleten percig keverjük. 67,1 g (0, mol) 2¹merkapto-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-ont adunk hozzá, és a keletkezõ oldatot C hõmérsékleten 2 óráig keverjük. A keveréket jeges vízbe öntjük, kémhatását nátrium-hidrogén-karbonáttal ph=8¹ra állítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk, így 44,6 g kívánt vegyületet (66%) kapunk. Olvadáspont: 0 2 C. 1.3 (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6- dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil-2¹il)-2,-diazabiciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észter 1,9 ml (14 mmol) trietil-amint, 2,4 g (11 mmol) 2¹klór-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-ont, 2,8 g (13 mmol) (1S)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észtert 0 ml vízmentes tetrahidrofuránban tartalmazó keveréket szobahõmérsékleten 2 óráig keverünk. Vizet adunk a lehûtött keverékhez, és a keletkezõ oldatot etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat telített, vizes ammónium-kloriddal mossuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, az elegyet 0/0 98/2 arányú diklór-metán/metanol eleggyel részletekben eluáljuk, így 4,2 g tiszta terméket fehér színû, szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): 9,2 (s, 1H); 8,97 (d, 1H); 8,19 (s, 1H); 6,81 (s, 1H); 4,8 (széles s, 1H); 4,42 (széles s, 1H); 3,84 (dd, 1H); 3,6 3,74 (m, 1H); 3,3 3,4 (m, 2H); 3,3 (s, 3H); 1,88 (széles s, 2H); 1,34 (s, 9H). 8

9 2. példa (az 1. táblázat 14. vegyülete) (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-on-hidroklorid (1:1) 4,4 g (11,8 mmol) (1S)--(1¹metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észter 2 ml vízmentes diklór-metánban képzett oldatához adunk,71 ml (139 mmol) trifluor-ecetsavat, és a keletkezõ elegyet szobahõmérsékleten 2 óráig keverjük. Az elegyet jeges vízbe öntjük, kémhatását káliumkarbonáttal ph=8¹ra állítjuk, és kloroformmal extraháljuk. A szerves extraktumokat nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A szabad bázis formájában kapott terméket hidrokloridsóvá alakítjuk, így 4 g (69%) tiszta terméket sárga színû, szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): 9,28 (s, 1H); 9, (széles s, 1H (NH)); 8,96 (d, 1H); 8,22 (d, 1H); 6,88 (s, 1H); 4,88 (széles, 1H); 4,43 (széles s, 1H); 3,89 (dd, 1H); 3,69 (széles d, 1H); 3,24 3,46 (m, 2H); 3,33 (s, 3H); 2,03 (AB, 2H). 3. példa (az 1. táblázat 2. vegyülete) (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-onhidroklorid (1:1) 1,76 g (6,28 mmol) (1S)-2¹(2,-diaza-6-ont, 2,18 ml (22,67 mmol) 3¹bróm-piridint, 3,44 g (,6 mmol) cézium-karbonátot, 187 mg (0,3 mmol) (R)¹(+)-2,2 -bisz(difenil-foszfino)-1,1 -binaftilt és 67 mg (0,3 mmol) palládium(ii)-acetátot 0 ml vízmentes tetrahidrofuránban tartalmazó elegyet argongáz-atmoszférában visszafolyós hûtõ alatt 18 óráig keverünk. A keveréket szûrjük, és vizet adunk hozzá, és a keletkezõ oldatot kloroformmal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat telített vizes ammónium-kloriddal mossuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, 0/0 9/ arányú diklór-metán/metanol eleggyel történõ eluálással. A szabad bázis formájában kapott terméket hidrokloridsóvá alakítjuk, így mg (26%) tiszta vegyületet szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): 9,22 (d, 1H); 8,98 (d, 1H); 8,22 (dd, 1H); 8,13 (széles s, 1H); 7,98 (t, 1H); 7,63 7,78 (m, 2H); 6,77 (s, 1H);,02 (s, 1H); 4,87 (s, 1H); 3,90 (d, 1H); 3,72 (s, 2H); 3,8 (d, 1H); 3,31 (s, 3H); 2, (AB, 2H). 4. példa (az 1. táblázat 16. vegyülete) (1S)-2-(¹Benzoil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)- 1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil-6-on 0,13 g (0,46 mmol) (1S)-2¹(2,-diaza-6¹on 3 ml vízmentes dimetil-formamidban képzett oldatához adunk 24 mg (0,6 mmol) nátrium-hidridet, és a keletkezõ elegyet 0 C hõmérsékleten percig keverjük ,07 ml (0,6 mmol) benzoil-kloridot adunk hozzá, és a keletkezõ oldatot 0 C hõmérsékleten 2 óráig keverjük. Az elegyhez vizet adunk, és a keletkezõ oldatot etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat telített, vizes ammónium-kloriddal mossuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk 0/0 97/3 arányú diklór-metán/metanol eleggyel eluálva, így 90 mg (0%) tiszta vegyületet szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): (Két konformer van jelen az NMR-spektrumban. Csak a fõ termék kémiai eltolódásait adjuk meg) 9,31 (s, 1H); 9,0 (d, 1H); 8, (d, 1H); 7,37 7, (m, H); 6,89 (s, 1H); 4,96 (s, 1H); 4,92 (s, 1H); 3,72 3,94 (m, 2H); 3,39 (s, 3H); 3,22 3,3 (m, 2H); 1,91 2,12 (m, 2H).. példa (a 2. táblázat 1 vegyülete) (1S)--(1¹Metil-6-oxo-4-piridin-4-il-1,6- dihidropirimidin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán- 2-karbonsav-terc-butil-észter (szabad bázis).1 2¹Merkapto-3-metil-6-piridin-4-il-3H-pirimidin-4- on 70,0 g (0,36 mol) etil 3¹(4¹piridinil)-3-oxo-propionát, 98,1 g (1,09 mol) N¹metil-tiokarbamid,,0 g (0,36 mol) 1,8-diaza-biciklo[.4.0]undec-7¹én 1 ml etanolban képzett keverékét visszafolyató hûtõ alatt melegítjük 2 óráig. A lehûtött elegyet 34,9 ml (0,36 mol), 143,6 ml vízben lévõ metánszulfonsavval kezeljük, és a csapadékot szûréssel összegyûjtjük, így,4 g tiszta terméket fehér színû, szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: 22 C..2 2¹Klór-3-metil-6-piridin-4-il-3H-pirimidin-4-onhidroklorid (1:1) 180 ml dimetil-formamid-oldathoz 16 ml (0,17 mol) foszfor-oxi-kloridot adunk 0 C hõmérsékleten, és a keletkezõ oldatot ugyanezen a hõmérsékleten percig keverjük. 24, g (0,11 mol) 2¹merkapto-3-metil-6-piridin-4-il- 3H¹pirimidin-4-ont adunk hozzá, és a keletkezõ oldatot 70 C hõmérsékleten óráig keverjük. Az elegyet jeges vízbe öntjük, és a csapadékot szûréssel összegyûjtjük, így 28 g tiszta terméket kapunk fehér színû, szilárd anyag formájában. Olvadáspont: C..3 (1S)--(1¹Metil-6-oxo-4-piridin-4-il-1,6- dihidropirimidin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán- 2-karbonsav-terc-butil-észter (szabad bázis),7 ml (78,14 mmol) trietil-amint, 13,6 g (2,7 mmol) 2¹klór-3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin-4- on-hidrokloridot (1:1), 6,0 g (,24 mmol) (1S)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észtert tartalmazó keveréket 00 ml vízmentes dimetilformamidban C hõmérsékleten 6 óráig keverünk. A lehûtött elegyhez vizet adunk, és a keletkezõ oldatot etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített extraktumokat telített, vizes ammónium-kloriddal és telített, vizes nát- 9

10 rium-kloriddal mossuk, majd bepároljuk. A nyersterméket dietil-éterben 1 óráig visszafolyatjuk, így 8,36 g tiszta terméket barna színû, szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; CDCl 3 ): 8,73 (d, 2H); 7,78 (d, 2H); 6,8 (s, 1H); 4,83 (széles s, 1H); 4,62 (széles d, 1H); 3,69 4,02 (m, 1H); 3,77 (dd, 1H); 3,34 3,64 (m, 2H); 3,49 (s, 3H); 2,00 (széles s, 2H); 1,49 (s, 9H). 6. példa (a 2. táblázat 2 vegyülete) (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3-metil-6- piridin-4-il-3h-pirimidin-4-on-hidroklorid (1:2) 8,36 g (21,8 mmol) (1S)--(1¹metil-6-oxo-4-piridin- 4-il-1,6-dihidropirimidin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsav-terc-butil-észter 0 ml vízmentes diklór-metánban képzett oldatához adunk ml (261,6 mmol) trifluor-ecetsavat, és a keletkezõ keveréket szobahõmérsékleten 2 óráig keverjük. A keveréket jeges vízbe öntjük, kémhatását káliumkarbonáttal ph=8¹ra állítjuk, és kloroformmal extraháljuk. A szerves extraktumokat nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A nyersterméket etil-acetáttal eldörzsöljük, így g tiszta terméket kapunk barna színû, szilárd anyag formájában, amelyet dihidrokloridsóvá alakítunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): 9,18 (széles s, 1H (NH)); 8,88 (d, 2H); 8,38 (d, 2H); 6,90 (s, 1H); 4,89 (széles s, 1H); 4,43 (széles s, 1H); 3,84 (AB, 2H); 3, 3,78 (m, 2H); 3,38 (s, 3H); 2,03 (AB, 2H) példa (a 2. táblázat 12 vegyülete) (1S)-3-Metil-6-piridin-4-il-2-(¹piridin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3H-pirimidin-4-on 0,2 g (0,71 mmol) (1S)-2¹(2,-diaza-bicik- lo[2.2.1]hept-2¹il)-3-metil-6-piridin-4-il-3h¹pirimidin-4- ont, 3,33 g (2,12 mmol) 3¹bróm-piridint, 0,322 g (0,99 mmol) cézium-karbonátot, 18 mg (0,028 mmol) (±)-2,2 -bisz(difenil-foszfino)-1,1 -binaftilt és 6 mg (0,028 mmol) palládium(ii)-acetátot 0 ml vízmentes tetrahidrofuránban tartalmazó keveréket argongáz-atmoszférában visszafolyató hûtõ alatt 18 órán át keverünk. A keveréket szûrjük. Vizet adunk a szûrlethez, és a keletkezõ oldatot kloroformban extraháljuk. A kombinált extraktumokat telített, vizes ammónium-kloriddal mossuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk 0/0 9/ arányú diklór-metán/metanol eleggyel eluálva, így 119 mg tiszta terméket szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; DMSO-d 6 ): 9,6 (d, 2H); 7,98 (s, 1H); 7,91 (d, 2H); 7,79 (d, 1H); 6,90 7, (m, 2H); 6, (s, 1H); 4,92 (széles s, 1H); 4,69 (széles s, 1H); 3,8 (dd, 1H); 3,67 (dd, 1H); 3,42 3, (m, 2H); 3,28 (s, 3H); 2,0 (széles s, 2H). 8. példa (a 2. táblázat vegyülete) (1S)-2-[¹(4¹Metil-benzoil)-2,-diaza3Hpirimidin-4-on 0, g (0,3 mmol) (1S)-2¹(2,-diaza-bicik- lo[2.2.1]hept-2¹il)-3-metil-6-piridin-4-il-3h¹pirimidin- 4¹on 3 ml vízmentes tetrahidrofuránban képzett oldatához adunk 0,06 ml (0,46 mmol) vízmentes trietil-amint, és a keletkezõ elegyet szobahõmérsékleten percig keverjük. A lehûtött elegyhez adunk 0,064 ml (0,46 mmol) 4¹metil-benzoil-kloridot, és a keletkezõ oldatot szobahõmérsékleten kevertetjük 2 óráig. Vizet adunk a keverékhez, és a keletkezõ oldatot diklór-metánban extraháljuk. Az egyesített extraktumokat telített, vizes ammónium-kloriddal mossuk és bepároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk 97/3 arányú diklór-metán/etanol keverékkel eluálva, így 6 mg tiszta terméket szilárd anyag formájában kapunk. Olvadáspont: C. NMR (0 MHz; CDCl 3 ): 8,72 (széles s, 2H); 7,7 (széles d, 2H); 7,4 (széles s, 2H); 7, 7,3 (m, 2H); 6,8 (széles s, 1H); 4,90 (AB, 2H); 3,6 4,26 (m, 4H); 3,0 (s, 3H); 2,41 (széles s, 3H); 2,09 (széles d, 2H). Az 1. táblázatban megadjuk a jelen találmányt szemléltetõ, fent említett (I) általános képletû vegyületekre vonatkozó kémiai szerkezetek és fizikai adatok listáját. A vegyületeket a példák szerinti eljárásokkal állítottuk elõ. Az 1. és 2. táblázatban (S) és (R) jelöli a szénatom sztereokémiáját, Ph jelentése fenilcsoport. Az 1. táblázatban R3 jelentése egy helyettesítetlen 4¹pirimidingyûrû, és R4 jelentése egy metilcsoport. A 2. táblázatban R3 jelentése egy helyettesítetlen 4¹piridingyûrû, és R4 jelentése egy metilcsoport. (I) 1. táblázat Sorszám Abszolút konfiguráció* R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 1. (1S) 2 (1:1) (hidroklorid)

11 HU T2 1. táblázat (folytatás) Sorszám Abszolút konfiguráció* R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 2. (1S) (1:1) (hidroklorid) 3. (1S) (1:1) (hidroklorid) 4. (1R) (1:1) (hidroklorid). (1S) 2 4 szabad bázis 6. (1S) szabad bázis 7. (1S) szabad bázis 8. (1S) szabad bázis 9. (1S) szabad bázis. (1S) szabad bázis 11. (1S) szabad bázis 12. (1S) szabad bázis 13. (1S) 3 szabad bázis 11

12 HU T2 1. táblázat (folytatás) Sorszám Abszolút konfiguráció* R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 14. (1S) H (1:1) hidroklorid. (1S) szabad bázis 16. (1S) szabad bázis 17. (1S) szabad bázis 18. (1S) 0 2 szabad bázis 19. (1S) szabad bázis. (1S) 7 szabad bázis 21. (1S) szabad bázis 22. (1S) (1:1) hidroklorid 23. (1S) (1:1) hidroklorid 24. (1S) szabad bázis 2. (1S) 2 4 szabad bázis 12

13 HU T2 1. táblázat (folytatás) Sorszám Abszolút konfiguráció* R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 26. (1S) szabad bázis 27. (1S) szabad bázis 28. (1S) szabad bázis 29. (1S) szabad bázis. (1S) 7 9 szabad bázis 31. (1S) szabad bázis 32. (1S) szabad bázis 33. (1S) szabad bázis 34. (1S) szabad bázis 3. (1S) szabad bázis 36. (1S) szabad bázis 13

14 HU T2 (I) 2. táblázat Sorszám Abszolút konfiguráció R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 1 1¹(S) H szabad bázis 2 1¹(S) H H (1:2) (hidroklorid) 3 1¹(S) H szabad bázis 4 1¹(S) H szabad bázis 1¹(S) H (1:1) (hidroklorid) 6 1¹(S) H (1:1) (hidroklorid) 7 1¹(S) H szabad bázis 8 1¹(S) H szabad bázis 9 1¹(S) H szabad bázis 1¹(S) H szabad bázis 14

15 2. táblázat (folytatás) Sorszám Abszolút konfiguráció R1 R2 n Olvadáspont ( C) Só 11 1¹(S) H (1:1) (hidrobromid) 12 1¹(S) H szabad bázis 13 1¹(S) H szabad bázis 14 1¹(S) H szabad bázis 1¹(S) H szabad bázis 16 1¹(S) H szabad bázis 17 1¹(S) H szabad bázis 18 1¹(S) H 1 7 szabad bázis 4 0 Tesztpélda A találmány szerinti gyógyszer inhibitoraktivitása GSK3 ellen Két különbözõ protokollt alkalmaztunk. Az elsõ protokollban: 7, M elõfoszforilezett GS1 peptidet és M ATP¹t (amely cpm 33P-ATP¹t tartalmazott) inkubáltunk 2 mm trisz-hclban, kémhatás: ph=7,, 0,6 mm DTT, 6 mm MgCl 2, 0,6 mm EGTA, 0,0 mg/ml BSA puffer 1 óráig szobahõmérsékleten GSK3 jelenlétében (össz-reakciótérfogat: 0 mikroliter). A második protokollban: 4,1 M elõfoszforilezett GS1 peptidet és 42 M ATP¹t (amely cpm 33P- ATP¹t tartalmazott) inkubáltunk 80 mm Mes-NaOH-ban, kémhatás: ph=6,, 1 mm Mg¹acetát, 0, mm EGTA, mm 2¹merkapto-etanol, 0,02% Tween, % glicerinpuffer, 2 óráig szobahõmérsékleten GSK3 jelenlétében. Az inhibitorokat DMSO-ban szolubilizáltuk (végsõ oldószer-koncentráció a reakcióközegben 1%). A reakciót megállítottuk 0 mikroliter olyan oldattal, amelyet 2 g polifoszforsavból (8% P 2 O ), 126 ml 8%¹os H 3 PO 4 -ból és 00 ml¹hez kellõ mennyiségû H 2 O-ból készítettünk, majd felhasználás elõtt 1:0¹ra hígítottuk. A reakcióelegy egy aliquotját ezután Whatman P81 kationcserélõ szûrõkre vittük, és a fent leírt oldattal mostuk. Az inkorporált 33P radioaktivitást folyadékszcintillációs spektrometriával határoztuk meg. A foszforilezett GS¹1 peptid a következõ szekvenciával rendelkezett: NH2-YRRAAVPPSPSLSRHSSPHQS(P)EDEE-COOH. A találmány szerinti vegyületek GSK3 inhibitoraktivitását IC 0 -ben fejezzük ki, és illusztrációként az 1. táblázatba foglalt vegyületek IC 0 -értékei az 1 nm 1 mm koncentrációk közötti tartományban vannak.

16 Például az 1. táblázat 24. számú vegyülete IC 0 =0,006 M, és a 2. táblázat 4 számú vegyülete IC 0 =0,004 M. Formulálási példa (1) Tabletták Az alábbi összetevõket szokásos eljárással összekevertük, és konvencionális készülék alkalmazásával préseltük. 1. példa szerinti vegyület mg Kristályos cellulóz mg Kukoricakeményítõ 0 mg Laktóz 0 mg Magnézium-sztearát 4 mg (2) Lágy kapszulák Az alábbi összetevõket szokásos eljárással összekevertük, és lágy kapszulákba töltöttük. 1. példa szerinti vegyület mg Olívaolaj 0 mg Lecitin mg (3) Parenterális készítmények Az alábbi összetevõket szokásos eljárással összekevertük, és 1 ml¹es ampullákban lévõ injekciókat állítottunk elõ. Nátrium-klorid 4 mg Desztillált víz injekcióhoz 1 ml Ipari alkalmazhatóság A találmány szerinti vegyületek GSK3 inhibitoraktivitással rendelkeznek, és alkalmazhatók gyógyszerhatóanyagokként a GSK3 abnormális aktivitása által okozott betegségek és különösen neurodegeneratív betegségek megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Az (I) általános képletû 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-származék vagy annak sója vagy annak szolvátja vagy annak hidrátja: (I) ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom, 1 6 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom; R2 jelentése hidrogénatom, 1 6 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesített, a következõk körébõl választva: halogénatom, hidroxilcsoport vagy 1 4 szénatomos alkoxicsoport; 1 2 szénatomos perhalogénezett alkilcsoport, benzilcsoport, fenetilcsoport, a benzil-oxi-karbonil-csoport, 1 4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzolgyûrû, naftalingyûrû, kinolingyûrû, ftalazingyûrû,,6,7,8-tetrahidronaftalingyûrû, piridingyûrû, indolgyûrû, pirrolgyûrû, tioféngyûrû, benzolszulfonilcsoport, benzoilcsoport, piridazingyûrû, furángyûrû vagy imidazolgyûrû; a benzilcsoport, a fenetilcsoport, a benzil-oxikarbonil-csoport, a benzolszulfonilcsoport, a benzoilcsoport és a gyûrûk adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesítettek a következõk közül választva: 1 6 szénatomos alkilcsoport, benzolgyûrû, halogénatom, 1 2 szénatomos perhalogénezett alkilcsoport, 1 3 szénatomos halogénezett alkilcsoport, hidroxilcsoport, 1 4 szénatomos alkoxicsoport, nitro¹, ciano¹, amino¹, 1 6 szénatomos monoalkil-amino-csoport vagy 2 szénatomos dialkil-amino-csoport; R3 jelentése 2¹, 4¹ vagy ¹pirimidingyûrû vagy 2¹, 3¹ vagy 4¹piridingyûrû, ahol a gyûrûk adott esetben 1 4 szénatomos alkilcsoporttal, 1 4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy egy halogénatommal helyettesítettek; R4 jelentése 1 4 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal, 1 4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesített; és n értéke 1 vagy Az 1. igénypont szerinti 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-származék vagy annak sója, szolvátja vagy hidrátja, ahol a képletben R3 jelentése egy helyettesítetlen 4¹pirimidingyûrû vagy egy helyettesítetlen 4¹piridingyûrû. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti 2¹(diazabicikloalkil)-pirimidon-származék vagy annak sója, szolvátja vagy hidrátja, ahol a képletben R3 jelentése pirimidingyûrû, amely adott esetben helyettesített, R2 jelentése hidrogénatom, benzilcsoport, fenetilcsoport, benzil-oxi-karbonil-csoport, 1 4 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport, benzolgyûrû, kinolingyûrû, ftalazingyûrû, piridingyûrû, benzolszulfonilcsoport, benzoilcsoport vagy piridazingyûrû; a benzilcsoport, a fenetilcsoport, a benzil-oxi-karbonil-csoport, a benzolszulfonilcsoport, a benzoilcsoport és a gyûrûk adott esetben 1 4 szubsztituenssel helyettesítettek; vagy amikor R3 jelentése piridingyûrû, amely adott esetben helyettesített, R2 jelentése piridingyûrû, benzolgyûrû, naftalingyûrû, benzilcsoport, benzoilcsoport; a csoportok vagy a gyûrûk adott esetben helyettesítettek. 4. 2¹(Diaza-bicikloalkil)-pirimidon-származék a következõ vegyületek körébõl választva: (1S)-1-Metil-2-[¹(¹fenil-piridin-3¹il)-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-(¹kinolin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1R)-1-Metil-2-(¹piridin-3-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(4¹Fluoro-fenil)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1R)-2-[¹(6¹Klór-kinolin-3¹il)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil- 16

17 (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil- 2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsavterc-butil-észter, (1S)-2-[¹(6¹Bróm-piridin-3¹il)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(6¹Klór-piridazin-3¹il)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(¹Bróm-piridin-2¹il)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(4¹Klór-ftalazin-1¹il)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(4¹Klór-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(3¹Fluor-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-(¹p ¹tolil-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-(¹Benzoil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il)-1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-[¹(toluol-4-szulfonil)-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)--(1¹Metil-6-oxo-1,6-dihidro¹[4,4 ]bipirimidinil- 2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán-2-karbonsavbenzil-észter, (1S)-1-Metil-2-(¹fenetil-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-(¹Benzil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)- 1-metil-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-[¹(2(S)-Hidroxi-2-fenil-etil)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il]-1-metil-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-2-il-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1h¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-1-Metil-2-(¹piridin-4-il-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-(¹(4¹Bróm-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(4¹Klór-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(4¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(4¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(4¹Metil-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(4¹Fenil-benzoil)-2,-diaza (1S)-2-(¹(4¹Trifluor-metil-benzoil)-2,-diaza- biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-1-metil- 1H¹[4,4 ]bipirimidinil- (1S)-2-(¹(3¹Metil-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(3¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(3¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(3¹Bróm-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(3¹Ciano-benzoil)-2,-diaza- (1S)-2-(¹(3¹Klór-benzoil)-2,-diaza- 6¹on; (1S)--(1¹Metil-6-oxo-4-piridin-4-il-1,6- dihidropirimidin-2¹il)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]heptán- 2-karbonsav-terc-butil-észter, (1S)-2¹(2,-Diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3-metil- 6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Klór-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- (1S)-3-Metil-6-piridin-4-il-2-(¹p-tolil-2,-diazabiciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Bróm-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Klór-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-(¹Benzil-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)- 3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Fluor-fenil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Metil-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(3¹Fluor-fenil)-2,-diaza-biciklo[2.2.1]hept- 2¹il]-3-metil-6-piridin-4-il-3H¹pirimidin- (1S)-3-Metil-6-piridin-4-il-2-(¹piridin-3-il-2,- diaza-biciklo[2.2.1]hept-2¹il)-3h¹pirimidin- (1S)-2-[¹(3¹Metoxi-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(3¹Metil-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Etoxi-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- 17

18 (1S)-2-[¹(4¹Trifluor-metil-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin- (1S)-2-[¹(4¹Fenil-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin-4¹on és (1S)-2-[¹(3¹Fluor-benzoil)-2,-diaza- 3H¹pirimidin-4¹on vagy annak sója, vagy annak szolvátja vagy annak hidrátja.. A (II) általános képletû vegyület: (II) ahol a képletben R1, R3, R4 és n jelentése az 1. igénypont szerint az (I) általános képletû vegyületre meghatározottal azonos Gyógyszer, amely hatóanyagként egy 1. igénypont szerinti anyagot tartalmaz a következõk körébõl választva: (I) általános képletû 2¹(diaza-bicikloalkil)-pirimidon-származék vagy annak sója, szolvátja vagy hidrátja. 7. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület alkalmazása egy neurodegeneratív betegség megelõzõ és/vagy terápiás kezelésére szolgáló gyógyszer elõállítására. 8. Egy vegyület 7. igénypont szerinti alkalmazása, ahol a neurodegeneratív betegség a következõk körébõl választott: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, tauopátiák, vaszkuláris demencia; akut stroke, traumás sérülések; cerebrovaszkuláris károsodások, agyvelõtrauma, gerincvelõ-trauma; perifériás neuropátiák; retinopátiák vagy glaukóma. 9. Egy vegyület 1 4. igénypontok szerinti alkalmazása nem inzulinfüggõ diabétesz, elhízás, mániás depressziós betegség, skizofrénia, alopecia; vagy rák megelõzõ és/vagy terápiás kezelésre szolgáló gyógyszer elõállítására.. A 9. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a rák mellrák, nem kissejtes tüdõkarcinoma, pajzsmirigyrák, T¹ vagy B¹sejtes leukémia vagy vírus által kiváltott daganat. Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest