(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A23L 1/00 (06.01) A23C 9/12 (06.01) A23F / (06.01) () Elsõbbségi adatok: US (72) Feltalálók: Zeller, Bary Lyn, Glenview, Illinois 02 (US); Van Seeventer, Paul Bastiaan, 7943SC, Meppel (NL); Poortinga, Albert Thijs, 7422LN, Deventer (NL) (73) Jogosultak: Kraft Foods Global Brands LLC, Northfield, Illinois 093 (US); Friesland Brands B. V., 7943 PE Meppel (NL) (74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás porlasztva szárított porok habosítható képességének növelésére HU T2 A leírás terjedelme oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 A találmány területe A jelen találmány tárgya egy eljárás porított készítmények habosítható képességének növelésére, közelebbrõl egy eljárás egy porlasztva szárított por habosítható képességének növelésére, melynek során a port a por üvegesedési hõmérséklete alatti hõmérsékleten dolgozzuk fel. A találmány háttere Egyes szokásos módon elõállított élelmiszerek habot tartalmaznak. Így például a cappuccino, a tejshakek és egyes levesek hab formájában fordulnak elõ. Míg egyes fogyasztók elõnyben részesítik a szokásos módon elõállított élelmiszereket, addig más fogyasztóknál fokozott igény jelentkezik a fogyasztó által elõállított instant élelmiszer-változatok vonatkozásában. A fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében a gyártók olyan instant élelmiszertermékeket fejlesztettek ki, amelyek a fogyasztóknak biztosítják azt az élelmiszerterméket, amit elvárnak egy szokásos instant élelmiszerterméktõl, amelyhez a szokásos módon elõállított élelmiszerekkel azonos vagy azokhoz hasonló jellemzõkkel rendelkezõ instant élelmiszereket fejlesztettek ki. A gyártók számára kihívást jelent, hogy hogyan állítsanak elõ habosított élelmiszerterméket egy instant élelmiszerbõl. Habosított instant élelmiszertermékek elõállítására alkalmazott egyik ismert megoldás porított habosítható készítmények alkalmazása, amelyek folyadékban rekonstituálva habot eredményeznek. A habosítható porkészítményeket az élelmiszerek és italok széles változatánál alkalmazták a hab textúrájának javításához. Így például habosítható készítményeket alkalmaznak a hab textúrájának javításához instant cappuccino és más kávékeverékek, instant frissítõ italkeverékek, instant leveskeverékek, instant tejshake-keverékek, instant desszertöntetek, instant szószok, meleg vagy hideg gabonatermékek és hasonlók esetén, amiket vízzel, tejjel vagy más megfelelõ folyadékkal kombinálnak. Habosítható készítmények elõállítására alkalmas ismert módszert ír le az US 6,713,113 számú irat, amely olyan porított, oldható és habosítható készítmény elõállítására alkalmas eljárást ismertet, amely szénhidrátot, proteint és bezárt, nyomás alatt lévõ gázt tartalmazó mátrixból áll, melynek elõállításához a készítményt az üvegesedési hõmérséklet feletti hõmérsékletre melegítik. Az említett komponensek üvegesedési hõmérséklet feletti hõmérsékletre történõ melegítése nem oxidatív baruláshoz (Maillard) vezet, ami károsan befolyásolhatja a csomagolt élelmiszertermék megjelenését, ízét és tárolási idejét. A WO 04/ számú irat egy másik eljárást ismertet habosítható készítmény elõállítására, melynek során egy proteinkészítményt a készítmény üvegesedési hõmérséklete feletti hõmérsékleten gázosítanak el. A habosítható készítmény elõnyösen egy plasztifikátort, így szénhidrátpoliolt vagy cukoralkoholt tartalmaz, és az alkalmazási példákban bemutatott valamennyi habosítható készítmény szénhidrát-glicerint tartalmaz tömeg% mennyiségben Az US 03/ számon közzétett szabadalmi bejelentés eljárást ismertet szénhidrátalapú gyógyszerkészítmények vagy élelmiszerek tabletta vagy por formájában történõ elõállítására, melynek során az italalapot, így oldható kávét, habosított port, cukrot és krémesítõanyagot tartalmazó tablettát vagy port nyomásnak és az üvegesedési hõmérséklet feletti hõmérsékletnek teszik ki vízzel érintkezve fokozott oldékonyságot vagy diszpergálhatóságot mutató tabletta vagy por elõállításához. Ismertetésre kerül továbbá egy eljárás tabletta vagy nem habosítható por oldódásának vagy diszpergálásának elõsegítésére, melynek során a tablettát vagy port gáznyomásnak teszik ki úgy, hogy a gázt megkötik, vízzel történõ érintkezés esetén a tabletta vagy por oldódásának vagy diszpergálódásának elõsegítéséhez. Megjegyezzük, hogy a kémiailag elegyített oldható készítményekre adott valamennyi példa szénhidrátalapú por- vagy proteint tartalmazó tablettakészítmény. A bemutatott alkalmazási példák igazolják a bezárt gázt tartalmazó tabletták javított oldékonyságát. Azonban a bezárt gázt tartalmazó habosítható és nem habosítható porkészítmények javított oldékonyságát vagy diszpergálhatóságát egyetlen alkalmazási példa sem igazolja. Annak ellenére, hogy léteznek ismert módszerek habosítható élelmiszer- vagy italadalékok elõállítására, fennáll az igény habosítható készítmények elõállítására alkalmas olyan eljárás kidolgozására, amely nem rendelkezik az ismert módszerek hátrányaival. Így például az ismert módszereknél a célkészítményt az üvegesedési hõmérsékletet meghaladó nagy hõmérsékleteknek teszik ki, ami kiválthatja a készítmény barnulását, és a termék ízének leromlását. A találmány összefoglalása A jelen találmány tárgya eljárás egy porlasztva szárított por struktúrájának módosítására, és ezáltal habosítható képességének javítására, amely a találmány szerinti eljárás alkalmazása elõtt nagyszámú lezárt belsõ üreggel rendelkezik, amelyek a légkör számára zárva vannak. Ezek az üregek képesek nagy térfogatú gáz megtartására. Az azonban szokásos, hogy a porlasztva szárított porok, amelyek bezárt légköri nyomású gázt tartalmazó belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaznak, olyan lezárt belsõ üregekkel is rendelkeznek, amelyek lényegében mentesek a gáztól. A gáztól lényegében mentes lezárt belsõ üregeket, amelyeket itt üres üregeknek is nevezünk, az ismeretek szerint úgy állítjuk elõ, hogy a szemcsébõl a porlasztva szárítás során vizet párologtatunk el. Sajnálatos módon az üres üregek jelenléte csökkenti a porlasztva szárított porok habosítható képességét a vízzel vagy más folyadékkal történõ rekonstituálás során. A találmány szerinti eljárás alkalmazása az ilyen üregek legalább egy részét megnyitja, és légköri nyomású gázzal tölti meg, ami elõnyösen növeli a porban megtartott gáz térfogatát, ami a rekonstituálás során részt vesz a habképzésben. Az egyik megvalósítási forma értelmében a porlasztva szárított port, amely lezárt belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz, 2

3 gáznyomásnak tesszük ki az üvegesedési hõmérséklet alatti hõmérsékleten, és ezután nyomásmentesítjük, melynek hatására a porlasztva szárított porban jelen lévõ üres üregek legalább egy része felnyílik, és légköri nyomású gázzal töltõdik meg. Annak ellenére, hogy a belsõ üregekben a nyomásmentesítés után gáznyomás hosszú idõn keresztül nem marad fenn, a beszûrõdött légköri gáz a találmány szerinti eljárás eredményeként növeli a por habosítható képességét. A jelen találmány tárgya ezért az egyik megvalósítási forma értelmében eljárás porított, oldható és habosítható készítmény elõállítására, amely légköri nyomású gázzal töltött belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz. Az eljárás magában foglalja, hogy egy porított, oldható és porlasztva szárított készítményt, amely üres belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz, külsõ gáznyomásnak teszünk ki, és az oldható és porlasztva szárított készítményt az üvegesedési hõmérséklet alatti hõmérsékletre melegítjük. A készítményt nyomásmentesítjük, melynek hatására a készítmény üres belsõ üregeinek legalább egy részét légköri nyomású gázzal töltjük meg. Különbözõ további megvalósítási formák értelmében a porlasztva szárított készítmény egy proteinmentes készítmény, egy szénhidrátmentes készítmény, egy proteinkészítmény vagy egy szénhidrátkészítmény. A porlasztva szárított készítmény adott esetben diszpergált zsírt, felületaktív anyagot, például emulgeátort, vagy pufferanyagot, például sót tartalmaz. További megvalósítási formák értelmében a készítmény légköri nyomású gázt tartalmaz olyan mennyiségben, amely elegendõ legalább 2 cm 3 (2 cc) gáz felszabadítására 1 g habosítható készítményre vonatkoztatva, elõnyösen legalább cm 3 ( cc) gáz felszabadítására 1 g¹ra vonatkoztatva, egy folyadékban környezeti körülmények között feloldva. A porlasztva szárított készítmény elõállítható bármely ismert porlasztva szárítási eljárással, amelyre nem korlátozó példaként említhetõ a gázbefecskendezéses és a nem gázbefecskendezéses porlasztva szárító technika Az elõnyös megvalósítási formák részletes ismertetése A jelen találmány tárgya eljárás porított, habosítható készítmények elõállítására, amelyek légköri nyomású gázzal töltött belsõ üregekkel rendelkeznek, melynek során egy porlasztva szárított készítményt, amely lezárt üres belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz, külsõ gáznyomásnak teszünk ki, és az üvegesedési hõmérséklet alatti hõmérsékletre melegítünk. Az eljárás hatására a por üregeibe légköri gáz szûrõdik be és azokat kitölti. A proteinmentes porok elõállítására alkalmazható komponensekre példaként említhetõk a szénhidrátok, lipidek és más proteinmentes anyagok. A szénhidrátokra elõnyös, de nem korlátozó példaként említhetõk a cukrok, poli(hidroxi-alkohol)¹ok, cukoralkoholok, oligoszacharidok, poliszacharidok, keményítõhidrolízis termékei, gumik, oldható rostok, módosított keményítõk és módosított cellulózok. A megfelelõ cukrokra példaként említhetõ a glükóz, fruktóz, szacharóz, laktóz, mannóz és maltóz. A megfelelõ poli(hidroxi-alkohol)- okra példaként említhetõ a glicerin, propilénglikol, poliglicerin és poli(etilénglikol)¹ok. A megfelelõ cukoralkoholokra példaként említhetõ a szorbitol, mannitol, maltitol, laktitol, eritritol és xilitol. A megfelelõ keményítõhidrolízis termékekre példaként említhetõk a maltodextrinek, glükózszirupok, kukoricaszirupok, nagy maltóztartalmú szirupok és nagy fruktóztartalmú szirupok. A megfelelõ gumikra példaként említhetõ a xantán, alginátok, karragének, guar, gellán, szentjánoskenyérés hidrolizált gumik. A megfelelõ oldható rostokra példaként említhetõ az inulin, hidrolizált guargumi és polidextróz. A megfelelõ módosított keményítõkre példaként említhetõk a fizikailag vagy kémiailag módosított keményítõk, amelyek vízben oldhatók vagy diszpergálhatók. A megfelelõ módosított cellulózokra példaként említhetõ a metil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz és hidroxi-propil-metil-cellulóz. A szénhidrátmentes porok elõállításához alkalmazható komponensekre példaként említhetõk a proteinek, lipidek és más szénhidrátmentes anyagok. A proteinekre elõnyös, de nem korlátozó példaként említhetõk a tejproteinek, szójaproteinek, tojásproteinek, zselatin, kollagén, búzaproteinek és hidrolizált proteinek. A megfelelõ hidrolizált proteinekre példaként említhetõ a hidrolizált zselatin, hidrolizált kollagén, hidrolizált kazein, hidrolizált tejsavóprotein, hidrolizált tejprotein, hidrolizált szójaprotein, hidrolizált tojásprotein, hidrolizált búzaprotein és aminosavak. Az olyan élelmiszerkomponensek, amelyek egyszerre proteinmentesek és szénhidrátmentesek, felhasználhatók az új porkészítmény bármelyik típusának elõállítására, és ezekre nem korlátozó példaként említhetõk a szerves és szervetlen sók, felületaktív anyagok, emulgeálószerek, fitokemikáliák, élelmiszer-ipari adalék anyagok, folyatószerek, mesterséges édesítõszerek, tartósítószerek, színezékek és különbözõ ízesítõszerek. A lipidekre nem korlátozó példaként említhetõk a zsírok, olajok, hidrogénezett olajok, átészterezett olajok, foszfolipidek, viaszok, szterolok, sztanolok, terpének és növényi, tehenészeti vagy állati forrásokból származó zsírsavak. Alternatív módon a jelen eljárás felhasználható olyan poroknál is, amelyek a fent felsorolt szénhidrátok és proteinek alkalmazásával mind szénhidrátot, mind proteint tartalmaznak. Emellett a por lehet szárított, oldható kávéextraktum. A találmány szerinti porított, oldható és habosítható készítmények elõállíthatók bármely olyan eljárással, amelyek alkalmasak gáz megtartására képes nagyszámú belsõ üreggel rendelkezõ szemcsés szerkezet elõállítására. Az ilyen porított, oldható és habosítható készítmények elõállítására elõnyös módszer a vizes oldatok szokásos gázbefecskendezéses porlasztva szárítása, de ugyanígy alkalmazható vizes oldatok gáz befecskendezése nélküli porlasztva szárítása is. A gázbefecskendezés nélkül végzett porlasztva szárítás viszonylag kis belsõ üregtérfogattal rendelkezõ részecskéket eredményez, de ez a kevésbé elõnyös eljárás is felhasználható megfelelõ belsõ üregtérfogattal rendelkezõ proteinmentes, szén- 3

4 hidrátmentes vagy más porkészítmények elõállítására. A gázbefecskendezéshez elõnyösen alkalmazható a nitrogéngáz, de bármely más élelmiszer-fokozatú gáz, például levegõ, szén-dioxid, nitrogén-oxid és ezek elegyei. Adott esetben a találmány szerinti habosítható készítmények elõállíthatók egy vagy több felületaktív anyag alkalmazásával, amellyel a porlasztva szárítás során javítható a buborékképzõdés és a belsõ üregek kialakulása. Megfelelõ felületaktív anyagok megfelelõ mennyiségben történõ alkalmazása befolyásolja a belsõ üregek relatív méretét, számát és térfogatát. Mivel a legtöbb élelmiszer-ipari protein természeténél fogva felületaktív hatású, számos, proteint tartalmazó szénhidrátmentes készítmény elõállítható megfelelõ belsõ üregtérfogattal felületaktív anyagok alkalmazása nélkül. Azt találtuk azonban, hogy a proteinmentes készítmények elõállítása jelentõsen javítható felületaktív anyagok alkalmazásával. Felületaktív anyagokra példaként említhetõk az élelmiszeriparban engedélyezett emulgeálószerek, így poliszorbátok, szacharóz-észterek, sztearoil-laktilátok, mono¹/digliceridek, mono¹/digliceridek diacetil-borkõsav-észterei és foszfolipidek. Egyes szénhidrátok felületaktív hatással rendelkeznek, és felhasználhatók más szénhidrátokkal kombinálva proteinmentes készítmények elõállítására. A megfelelõ felületaktív szénhidrátokra példaként említhetõ a gumiarábikum, propilénglikol-alginátok és lipofil jelleggel módosított élelmiszer-ipari keményítõk, így oktenilszukcináttal szubsztituált keményítõk. A találmány szerinti proteinalapú habosítható készítmények elõállításánál egy vagy több pufferanyag alkalmazása felhasználható a porlasztva szárítás és a folyadékban történõ rekonstituálás elõsegítésére. Megfelelõ pufferanyagok megfelelõ mennyiségben történõ alkalmazása megfelelõ belsõüreg-térfogattal rendelkezõ részecskéket biztosít, és ezzel egyidejûleg javítja a por oldódási és a termék habosodási tulajdonságait. A találmány értelmében pufferanyagként elõnyösen alkalmazhatók szerves vagy szervetlen savak sói. A fent említett elõnyök biztosítása mellett ezek a pufferanyagok javítják a protein aggregálódással vagy denaturálódással szembeni ellenálló képességet bizonyos termékek, így savas italok esetén. A legelõnyösebb pufferanyagok a szerves savak nátrium- és káliumsói. A megfelelõ pufferanyagokra nem korlátozó példaként említhetõk a citromsav, almasav, fumársav és foszforsav nátrium¹, kálium¹, kalcium- és magnéziumsói. A találmány szerinti habosítható készítmények elõállítására alkalmazott porok térfogatsûrûsége és rázás utáni sûrûsége a 0,1 0,7 g/cm 3 (0,1 0,7 g/cc), általában 0,2 0,6 g/cm 3 (0,2 0,6 g/cc) tartományba esik, a vázsûrûség 0,3 1,6 g/cm 3 (0,3 1,6 g/cc), általában 0,4 1, g/cm 3 (0,4 1, g/cc) tartományba esik, az elméleti sûrûség 1,2 1,6 g/cm 3 (1,2 1,6 g/cc), és a belsõ üregek térfogata 80%, általában 7% tartományba esik a külsõ gáznyomás alkalmazása elõtt. A viszonylag nagy belsõüreg-térfogattal rendelkezõ porok általában elõnyösek, mivel ezek nagyobb kapacitást mutatnak a gáz megtartása vonatkozásában. A belsõ üregek térfogata megfelelõen legalább %, elõnyösen legalább %, különösen elõnyösen legalább 0%. A porok üvegesedési hõmérséklete C, általában 126 C, elõnyösen 0 0 C közötti. A porok nedvességtartalma 0 1%, elõnyösen 1 %, különösen elõnyösen 2 % közötti, és a vízaktivitás 0 0,, elõnyösen 0,0 0,4, különösen elõnyösen 0,1 0,3 közötti. A bezárt gáz kifejezés azt jelenti, hogy a porszerkezet belsõ üregeiben gáz van jelen, és a porszerkezet felnyílása nélkül nem képes a szerkezet elhagyására. A megtartott gáz kifejezés azt jelenti, hogy a porszerkezet belsõ üregeiben gáz van jelen, és képes a szerkezetbe belépni vagy azt elhagyni, például repedés vagy más nyíláson keresztül, a külsõ környezeti gáznyomás vagy gázösszetétel megváltozására adott válaszként. Elõnyösen a porban jelen lévõ gáz fõ tömege a találmány megvalósítása során alkalmazott külsõ gáznyomás és nyomásmentesítés után fizikai módon kerül megtartásra a por belsõ üregeiben a légkörrel történõ érintkezés során. A jelen találmány értelmében alkalmazott gázok megfelelõen megválaszthatók nitrogén, szén-dioxid, nitrogén-oxid, levegõ és ezek elegyei közül. Elõnyös a nitrogén, de a külsõ gáznyomás kialakítására bármely élelmiszer-fokozatú gáz felhasználható. A szerkezet, szemcsés szerkezet, szemcseszerkezet vagy porszerkezet kifejezések olyan szerkezetet jelentenek, amely nagyszámú, a légkörtõl elzárt belsõ üreget, és nagyszámú, a légkörre nyitott belsõ üreget vagy ezek kombinációját tartalmazza. Ezek az üregek alkalmasak nagy térfogatú gáz megtartására, ami buborékok formájában felszabadul a szerkezet folyadékban történõ feloldása közben, melynek során hab képzõdik. Az amorf kifejezés egy üveges szerkezetet jelent, amely nagy tömegében nem kristályos. A porított, oldható és habosítható készítmény, porított habosítható készítmény vagy habosítható készítmény kifejezések jelentése tetszõleges por, amely egy folyadékban, elõnyösen egy vizes folyadékban oldódik vagy szétesik, és ilyen folyadékkal érintkezve habot képez. A százalékos adatok ellenkezõ értelmû megjelölés hiányában a habosítható készítmény tömegére vonatkoznak. A szénhidrát és protein kifejezések jelentése rendre tetszõleges szénhidrát vagy protein, amely a találmány szerinti por végsõ felhasználásával kompatibilis. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fogyasztásra alkalmasnak kell lennie. Az emulgeálószer kifejezés jelentése tetszõleges felületaktív vegyület, amely olaj vagy gáz emulgeálására képes, és amely kompatibilis a találmány szerinti por végsõ felhasználásával, és proteintõl eltérõ. A térfogatsûrûség, g/cm 3 (g/cc), meghatározásához mérjük azt a térfogatot, cm 3 (cc), amit egy adott tömegû (g) por elfoglal egy tölcséren keresztül egy fokbeosztással ellátott hengerbe töltve. A rázás utáni sûrûség, g/cm 3 (cc) meghatározásához a port egy fokbeosztással ellátott hengerbe töltjük, a hengert addig ráz- 4

5 zuk, amíg a por a legkisebb térfogatra ülepszik, feljegyezzük a térfogatot, lemérjük a port, és a tömeget elosztjuk a térfogattal. A vázsûrûség, g/cm 3 (g/cc), meghatározásához egy hélium piknométerrel (Micromeritics AccuPyc 13) mérjük azt a térfogatot, amit egy lemért tömegû por elfoglal, és a tömeget elosztjuk a térfogattal. A vázsûrûség a sûrûség azon mértéke, amely magában foglalja a szemcsékben lévõ, és a légkör számára lezárt térfogatot, de nem tartalmazza a szemcsék közötti interszticiális térfogatot, és a légkör számára nyitott üregek térfogatát. A lezárt üregek a továbbiakban belsõ üregek térfogata úgy határozható meg, hogy a por vázsûrûségét megmérjük azután is, hogy a port a belsõ üregek eltávolítása vagy a légkör számára történõ megnyitása érdekében mozsárban egy mozsártörõvel összetörjük. Ez a típusú vázsûrûség, amit a továbbiakban elméleti sûrûségnek nevezünk, g/cm 3 (g/cc), a port képezõ szilárd anyag önmagában vett valóságos sûrûsége. A belsõüreg-térfogat (%), vagyis a port képezõ szemcsékben található lezárt belsõ üregek térfogatának százalékos értéke meghatározásához a reciprok elméleti sûrûséget, cm 3 /g (cc/g), levonjuk a reciprok vázsûrûségbõl, cm 3 /g (cc/g), és a különbséget megszorozzuk a vázsûrûséggel, g/cm 3 (g/cc) és 0% értékkel. Az üvegesedési hõmérséklet egy szekunder fázisváltást jelez, melynek jellemzõje, hogy a porkészítmény egy merev üveges állapotból egy lágy gumiszerû állapotba megy át. Általában egy gáz oldódási és diffúziós rátája nagyobb egy anyagban az üvegesedési hõmérsékleten vagy afelett. Az üvegesedési hõmérséklet függ a kémiai összetételtõl és a nedvességtartalomtól, és általában az alacsony átlagos móltömeg és/vagy nagyobb nedvességtartalom csökkenti az üvegesedési hõmérsékletet. Az üvegesedési hõmérséklet szándékosan növelhetõ vagy csökkenthetõ, ha egyszerûen rendre csökkentjük vagy növeljük a por nedvességtartalmát, ami bármely, szakember számára ismert módszerrel elérhetõ. Az üvegesedési hõmérséklet mérhetõ a szokásos differenciál szkenning kalorimetriás vagy termális mechanikai analízis módszerekkel. A megtartott légköri nyomású gázt tartalmazó új találmány szerinti habosítható készítmények elõállíthatók, ha tetszõleges porlasztva szárított port, nem korlátozó példaként proteinalapú port, szénhidrátalapú port, oldható kávéalapú port vagy ezek kombinációját, amely lezárt belsõ üres üregekkel rendelkezõ megfelelõ szemcsés szerkezetet mutat, az üvegesedési hõmérséklet alatti hõmérsékletre melegítünk nyomás alatt tetszõleges megfelelõ nyomásálló edényben, és a port lehûtjük gyors nyomásmentesítéssel vagy az edénynek a nyomásmentesítés elõtt történõ lehûtésével. Az egyik módszer értelmében a port a nyomásálló edényben lezárjuk, és sûrített gázzal nyomás alá helyezzük, majd a nyomásálló edényt elõmelegített kemencébe vagy fürdõbe történõ helyezéssel vagy egy belsõ vezetéken vagy külsõ köpenyen keresztül elektromos áram vagy forró folyadék keringtetésével melegítjük a por hõmérsékletének megemeléséhez, melynek során azonban nem érjük el vagy haladjuk meg az üvegesedési hõmérsékletet, ahol a melegítést a szemcsékben található belsõ üregeknek a sûrített gázzal történõ megtöltéséhez szükséges ideig végezzük, majd a port tartalmazó edényt még nyomás alatt szobahõmérséklet körüli hõmérsékletre hûtjük, amihez vagy egy fürdõbe helyezzük vagy hideg folyadékot keringtetünk, majd nyomásmentesítjük, és az edényt felnyitjuk a habosítható készítmény eltávolításához. Elõnyösen úgy járunk el, hogy a por gáznyomás alá történõ helyezését és nyomásmentesítését a nyomásálló edényben környezeti hõmérsékleten végezzük külsõ melegítés vagy hûtés nélkül. A habosítható készítmény elõállítható szakaszosan vagy folyamatosan megfelelõ eszközök alkalmazásával. A port általában 6 70 C, elõnyösen 80 C, különösen elõnyösen 2 C tartományba esõ hõmérsékleten melegítjük 1 00 másodperc, elõnyösen 0 másodperc, különösen elõnyösen 0 másodperc idõtartamon keresztül. A nyomás értéke a nyomásálló edényen belül 0,69 MPa,68 MPa (0 00 psi), elõnyösen 1,37 MPa 13,78 MPa (0 00 psi), különösen elõnyösen 3,4 MPa,34 MPa (00 0 psi) tartományba esik. Az edény nyomás alá helyezéséhez elõnyösen alkalmazható a nitrogéngáz, de felhasználható bármely más élelmiszer-fokozatú gáz, például levegõ, szén-dioxid, nitrogén-oxid vagy ezek elegye. A por gáztartalma és habosodási képessége általában növekszik az üzemi nyomással. A melegítéssel jelentõs módon növelhetõ a nyomásálló edénybe közvetített kiindulónyomás. A nyomásálló edényen belül elérhetõ maximális nyomás a melegítés alatt megbecsülhetõ, ha a kezdeti nyomásértéket megszorozzuk a melegítési hõmérsékletnek a kezdeti hõmérséklethez viszonyított és kelvin egységekben kifejezett arányával. Így például, ha az edényt 6,89 MPa (00 psi) nyomás alá helyezzük 2 C (298 K) hõmérsékleten, majd 70 C (343 K) hõmérsékletre melegítjük, akkor a nyomásálló edényen belüli nyomás mintegy 1 psi értékre emelkedik. A kapott porított habosítható készítmény, amely bezárt nyomás alatti gázt tartalmaz, szemcsemérete általában 1 6 m és 3 m (1 000 m), elõnyösen 6 m és 2 3 m ( 00 m), különösen elõnyösen 6 m és 1 3 m ( 00 m) közötti. A porban található lezárt belsõ üregek felnyílásának mértéke általában növekszik az alkalmazott külsõ gáznyomással és idõvel, és viszonylag nagy nyomások alkalmazhatók a hatékonyság növeléséhez és a feldolgozási idõ csökkentéséhez. A por szemcseméret-eloszlása általában nem változik meg jelentõsen, ha a gáznyomás alá helyezést az elõnyös körülmények között végezzük. Feltételezzük, hogy az alkalmazott külsõ gáznyomás repedéseket képez az üveges amorf részecskékben, ami a lezárt belsõ üregek legalább egy részét felnyitja, és így lehetõvé teszi, hogy az üres üregek legalább egy részét a légköri nyomású gáz megtöltse a külsõ gáznyomás kiengedésére. Amikor a port az üvegesedési hõmérséklet alatt nyomás alá helyezzük és nyomásmentesítjük, akkor elõfordul, hogy ezek a szemcsék halk, pattogó hangot

6 adnak egy rövid ideig a nyomásmentesítés után. A por megjelenése és térfogati sûrûsége általában nem változik meg szignifikáns módon az üvegesedési hõmérséklet alatt végzett nyomás alá helyezés során, de a vázsûrûség, a belsõ üregek térfogata és a megtartott gáztartalom általában szignifikánsan változik. A porkészítmények módosított szerkezetüket, belsõüreg-térfogatukat és a megtartott gáz mennyiségét jó stabilitással megõrzik, ha ezeket az üvegesedési hõmérséklet alatt és a nedvesség behatolása elleni megfelelõ védelem mellett tároljuk. Egy lezárt tartályban szobahõmérsékleten tárolt porkészítmények általában több hónap elteltével is jól mûködnek. Az üvegesedési hõmérséklet alatt nyomás alá helyezett porkészítmények hosszú idõn keresztül nem tartják meg a sûrített gázt. Meglepõ módon azonban azt találtuk, hogy az olyan porlasztva szárított porok, amelyeknél a nyomás alá helyezést az üvegesedési hõmérséklet alatt végezzük, szignifikánsan több habot eredményeznek, mint a kezeletlen porok, még a sûrített gáz elvesztése után is. Feltételezzük, hogy a habosodási képesség ilyen kedvezõ növekedését az váltja ki, hogy légköri nyomású gáz szûrõdik be a szemcsékbõl a szárítás során elpárolgó váz által kialakított, és korábban üres belsõ üregekbe. Azt találtuk, hogy ez az új módszer a porlasztva szárított habosítható készítmények habosodási képességének növelésére szobahõmérsékleten kiváló eredményekkel megvalósítható. Az ilyen új habosítható készítmények elõnyös alkalmazására példaként említhetõk az oldható italkeverékek, elsõsorban instant kávék és cappuccinokeverékek. Felhasználhatók azonban minden olyan instant élelmiszertermékben, amit folyadékkal rehidratálunk. Az ilyen habosítható készítmények általában jól oldódnak hideg folyadékokban hab kialakulása közben, de az oldódási és habosodási képesség általában növelhetõ, ha a rekonstituálást forró folyadékkal végezzük. Az alkalmazásra példaként említhetõk az instant italok, desszertek, sajtporok, gabonatermékek, bevonóporok és más termékek. A következõ példák a jelen találmány jobb megértését szolgálják, de nem jelentik az oltalmi kör korlátozását. 1. példa 33 DE szilárd glükózszirup (92% száraz alap) és oktenil-szukcináttal szubsztituált keményítõ (8% száraz alap) 0%¹os vizes oldatából nitrogén bevezetéssel, és porlasztva szárítva egy proteinmentes port állítunk elõ, amely nagyszámú belsõ üreggel rendelkezõ amorf részecskékbõl áll. A lényegében 0% szénhidrátpor színe fehér, térfogatsûrûség 0,2 g/cm 3 (0,2 g/cc), rázás utáni sûrûség 0,31 f/cm 3 (0,31 g/cc), vázsûrûség 0,9 g/cm 3 (0,9 g/cc), a belsõ üregek térfogata 61%, elméleti sûrûség 1,1 g/cm 3 (1,1 g/cc), T g =74 C, nedvességtartalom 2%. A port egy instant édesített kávékeverékben alkalmazva, ahol a tömegarány három rész por, egy rész oldható kávé és két rész cukor, a kapott hab mennyisége teljesen elfedi az ital felületét 7 mm magasságban, ha mintegy 11 g keveréket egy mm belsõ átmérõjû ml¹es fõzõpohárban 1 ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálunk. 6 g proteinmentes port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 MPa (00 psi) nyomás alá helyezzük percen keresztül egy nyomásálló edényben, amely egy 7 cm 3 (7 cc) kapacitású rozsdamentes acél gázmintavevõ henger (gyártó Whitey Corporation; minden példában ezt alkalmazzuk) és ezután nyomásmentesítjük. Az édesített kávékeverékben a kezeletlen por helyett azonos tömegû kezelt port alkalmazva igazolható, hogy a kezelés mintegy 1%-kal növeli a por habosodási képességét. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbecsüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen por esetén 2 cm 3 (2 cc) gáz szabadul fel 1 g porból, míg a kezelt por esetén cm 3 ( cc) gáz szabadul fel 1 g porból. A por halk, pattogó hangot ad rövid idõn keresztül a nyomásmentesítés után feltehetõen a diffúzióban korlátozott nyitott üregeket körülvevõ, és a sûrített gáz megtartásához túl gyenge falak megrepedése miatt. A kezelt por térfogatsûrûsége nem változik, de vázsûrûsége 0,89 g/cm 3 (0,89 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 41% értékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés felnyitja a szemcsék dehidratálása során kialakult, és korábban üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a kezelt por megnövelt habosodási képességét még egy hét elteltével is megtartja. 2. példa 33 DE szilárd glükózszirup (98,% száraz alap), poliszorbát (1% száraz alap) és propilénglikol-alginát (0,% száraz alap) 0%¹os vizes oldatából nitrogénbevezetéssel, és porlasztva szárítással egy proteinmentes port állítunk elõ, amely nagyszámú belsõ üreggel rendelkezõ amorf részecskékbõl áll. A mintegy 99% szénhidrátpor színe fehér, a térfogatsûrûség 0,24 g/cm 3 (g/cc), a rázási sûrûség 0,3 g/cm 3 (0, g/cc), a vázsûrûség 0,64 g/cm 3 (0,64 g/cc), a belsõ üregek térfogata 6%, az elméleti sûrûség 1,47 g/cm 3 (1,47 g/cc), T g =68 C, a nedvességtartalom 4%. A port az 1. példában leírt módon édesített kávékeverékben alkalmazva a kapott hab mennyisége teljesen befedi az ital felszínét 0,011 m (11 mm) magasságban, ha mintegy 11 g keveréket egy 0,06 m (6 mm) belsõ átmérõjû ml¹es fõzõpohárban 1 ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálunk. 6 g proteinmentes port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 MPa (00 psi) nyomás alá helyezzük percen keresztül egy nyomásálló edényben, és ezután nyomásmentesítjük. Az édesített kávékeverékben a kezeletlen port azonos tömegû kezelt porral helyettesítve igazolható, hogy a kezelés a por habosodási képességét 6%-kal növeli. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbe- 6

7 csüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen por esetén 3, cm 3 (3, cc) gáz szabadul fel 1 g porból, míg a kezelt por esetén 6 cm 3 (6 cc) gáz szabadul fel 1 g porból. A por halk, pattogó hangot ad rövid idõn keresztül a nyomásmentesítés után. A kezelt por térfogatsûrûsége nem változik, de vázsûrûsége 1,04 g/cm 3 (1,04 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 29% értékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés ereje felnyitja a szemcsék dehidratálása során kialakult, és korábban üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a kezelt por megnövelt habosodási képességét még egy hét elteltével is megõrzi. 3. példa Az 1. táblázatban az 1. példa szerinti porlasztva szárított proteinmentes por további 6 g mintáinak eredményeit foglaljuk össze, ahol a nitrogéngázzal történõ nyomás alá helyezést 2 C hõmérsékleten a megadott idõés nyomásadatok mellett végezzük az 1. példában leírt módon, majd az édesített kávékeverékben az 1. példában leírt módon a kezeletlen port azonos tömegû kezelt porral helyettesítjük. A kezeletlen termék az 1. példa 1 2 szerinti kezeletlen por, és a táblázatban összehasonlító anyagként szolgál. Az A és B termékek a kezeletlen por további mintái, amelyeknél a nyomás alá helyezést 1,72 MPa ( psi) értéken végezzük eltérõ ideig; a C termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést 2,8 MPa (3,7 psi) értéken végezzük. A D termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést 3,4 MPa (00 psi) értéken végezzük. Az E termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést,17 MPa (70 psi) értéken végezzük. Az F termék az 1. példa szerinti por, ahol a nyomás alá helyezést 6,89 MPa (00 psi) értéken végezzük, és a táblázatban összehasonlító anyagként szerepel. A G termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést 6,89 MPa (00 psi) nyomáson végezzük az F terméknél hosszabb ideig. Látható, hogy az 1 72 MPa ( psi) értéken percen keresztül végzett nyomás alá helyezés csak kismértékben növeli a habosodási képességet az 1,72 MPa ( psi) értéken csak percen keresztül végzett nyomás alá helyezéshez viszonyítva. A nyomás alá helyezést 2,8 MPa (37 psi), 3,4 MPa (00 psi),,17 MPa (70 psi) vagy 6,89 MPa (00 psi) értéken percen keresztül végezve a habosodási képesség nem nõ továbbá a csak percen keresztül nyomás alá helyezett megfelelõ porokhoz képest. 1. táblázat Termék Nyomás, MPa (psi) Idõ (perc) Kávékeverék habmagasságának növekedése, % ( ml¹es fõzõpohárban) Becsült gázfelszabadulás a habosítható készítménybõl, cm 3 gáz/g por (cc gáz/g por) Kezeletlen 2 (2) A 1,72 () 0 2 (2) B 1,72 () 3 (3) C 2,8 (37) 3 (3) D 3,4 (00) 4 (4) E,17 (70) 0 () F 6,89 (00) 0 () G 6,89 (00) 0 () 4. példa A 2. táblázatban a 2. példa szerinti porlasztva szárított proteinmentes por további 6 g mintáinak eredményeit foglaljuk össze a nyomás alá helyezést nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten és percen keresztül a megadott nyomásértékek mellett az 1. példában leírt módon végezve, majd az édesített kávékeverékben az 1. példában leírt módon a kezeletlen por helyett kezelt port alkalmazva. A kezeletlen termék a 2. példa szerinti kezeletlen por, és a táblázatban összehasonlító anyagként szolgál. Az A termék a kezeletlen por egy másik mintája, ahol a nyomás alá helyezést 1,72 MPa ( psi) értéken végezzük, a B termék a kezeletlen por további mintája, ahol a nyomás alá helyezést 2,8 MPa (3,7 psi) értéken végezzük. A C termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá 4 0 helyezést 3,4 MPa (00 psi) értéken végezzük. A D termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést,17 MPa (70 psi) értéken végezzük. Az E termék a 2. példa szerinti por, ahol a nyomás alá helyezést 6,89 MPa (00 psi) értéken végezzük, és a táblázatban összehasonlító anyagként szerepel. Az F termék a kezeletlen por egy további mintája, ahol a nyomás alá helyezést 8,61 MPa (1 psi) nyomáson végezzük az E terméknél hosszabb idõn keresztül. A nyomás alá helyezést 1 72 MPa ( psi) vagy 6,89 MPa (00 psi) értéken percen keresztül végezve a megfelelõ porok habosodási képessége nem nõ tovább 1,72 MPa ( psi) vagy 6,89 MPa (00 psi) értéken csak percen keresztül nyomás alá helyezett megfelelõ porokhoz képest. Azt találtuk, hogy a nyomás növekedésével progresszíven emelke- 7

8 dik a vázsûrûség, feltehetõen azért, mert az eredetileg üres belsõ üregek nagyobb része nyílik fel. Ez csökkenti a megmaradó belsõ üregek teljes térfogatát, és ezzel egyidejûleg növeli a por habosodási képességét. A por térfogatsûrûsége nem változik a nyomáskezelés során. 2. táblázat Termék Nyomás, MPa (psi) Idõ (perc) Kávékeverék habmagasságának növekedése, % ( ml¹es fõzõpohárban) Becsült gázfelszabadulás a habosítható készítménybõl, cm 3 gáz/g por (cc gáz/g por) Kezeletlen 6 3, (3,) A 1,72 () , (3,) B 2,8 (37) , (4,) C 3,4 (00) 37 2 () D,17 (70) 33 6 (6) E 6,89 (00) 29 6 (6) F 8,61 (1) 28 6 (6). példa Laktóz és 33 DE szilárd glükózszirup (2% száraz alap), sovány tejpor (47% száraz alap) és dinátriumfoszfát (1% száraz alap) 0%¹os vizes oldatából nitrogénbevezetéssel, és porlasztva szárítással szénhidrátot és proteint tartalmazó port állítunk elõ. A fehér por amorf részecskeszerkezetet mutat, tejes illatú, a térfogatsûrûség 0,34 g/cm 3 (0,34 g/cc), rázás utáni sûrûség 0,4 g/cm 3 (0, g/cc), vázsûrûség 0,7 g/cm 3 (0,7 g/cc), a belsõ üregek térfogata 2%, elméleti sûrûség 1,49 g/cm 3 (0,49 g/cc), T g =61 C, nedvességtartalom 3%. A port az 1. példában megadott módon édesített kávékeverékben alkalmazva a keletkezõ hab mennyisége teljesen lefedi az ital felületét 0,01 m ( mm) magasságban, ha mintegy 11 g keveréket egy 0,06 m (6 mm) belsõ átmérõjû 0,2 l¹es ( ml¹es) fõzõpohárban 1 ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálunk. 6 g, szénhidrátot és proteint tartalmazó port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 MPa (00 psi) értékû nyomás alá helyezünk percen keresztül egy nyomásálló edényben, és ezután nyomásmentesítjük. Az édesített kávékeverékben a kezeletlen port azonos tömegû kezelt porral helyettesítve igazolható, hogy a kezelés a por habosodási képességét mintegy 1%- kal növeli. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbecsüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen por esetén 3, cm 3 (3, cc) gáz szabadul fel 1 g porból, míg a kezeletlen por esetén 8, cm 3 (8, cc) gáz szabadul fel 1 g porból. A por halk, pattogó hangot ad rövid idõn keresztül a nyomásmentesítés után. A kezelt por téfogatsûrûsége nem változik, de a vázsûrûség 0,7 g/cm 3 (0,7 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 0% értékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés ereje felnyitja a részecskék dehidratálása során keletkezett, korábban üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a kezelt port megnövelt habosodási képességét még egy hét elteltével is megõrzi. 6. példa Egy vizes oldat gázbefecskendezés nélkül történõ porlasztva szárításával kereskedelmi, szénhidrátmentes hidrolizált zselatinport állítunk elõ. A 99,2% száraz alapú proteinpor amorf részecskeszerkezetet mutat, enyhén sárgás színû, a térfogatsûrûség 0,4 g/cm 3 (0,4 g/cc), a rázás utáni sûrûség 0,4 g/cm 3 (0,4 g/cc), a vázsûrûség 1,1 g/cm 3 (1,1 g/cc), a belsõ üregek térfogata 18%, elméleti sûrûség 1,41 g/cm 3 (1,41 g/cc), T g =80 C, nedvességtartalom 6%. A port egy instant cappuccinokeverékhez adagoljuk, ahol a tömegarány egy rész por, egy rész oldható kávé, két rész cukor és három rész habosítható krém. 13 g cappuccinokeveréket egy 6 mm belsõ átmérõjû ml¹es fõzõpohárban 1 ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálva a kapott hab teljesen elfedi az ital felszínét 14 mm magasságban. 6 g szénhidrátmentes port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 MPa (00 psi) értékû nyomás alá helyezünk percen keresztül egy nyomásálló edényben, és ezután nyomásmentesítjük. A cappuccinokeverékben a kezeletlen port azonos tömegû kezelt porral helyettesítve igazolható, hogy a kezelés a por habosodási képességét mintegy %-kal növeli. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbecsüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen por esetén2cm 3 (2 cc) gáz szabadul fel 1 g porból, míg a kezelt por esetén, cm 3 (, cc) gáz szabadul fel 1 g porból. A por halk, pattogó hangot ad rövid ideig a nyomásmentesítés után. A kezelt por térfogatsûrûsége nem változik, de a vázsûrûség 1,24 g/cm 3 (1,24 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 12% ér- 8

9 tékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés ereje felnyitja a részecskék dehidratálása során keletkezett, korábban üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény, hogy a kezelt por megnövelt habosodási képességét legalább egy héten keresztül megõrzi. 7. példa 33 DE szilárd glükózszirup (82% száraz alap) és felületaktív nátrium-oktenil-szukcináttal szubsztituált keményítõ (8% száraz alap) 0%¹os vizes oldatából, amely részben hidrogénezett szójaolaj diszpergált emulzióját tartalmazza (% száraz alap) nitrogénbevezetéssel, és porlasztva szárítással egy proteinmentes port állítunk elõ, amely nagyszámú belsõ üreggel rendelkezõ amorf részecskékbõl áll. A mintegy 90% szénhidrátpor színe fehér, a térfogatsûrûség 0,21 g/cm 3 (0,21 g/cc), a rázás utáni sûrûség 0,26 g/cm 3 (0,26 g/cc), a vázsûrûség 0,2 g/cm 3 (0,2 g/cc), a belsõ üregek térfogata 64%, az elméleti sûrûség 1,44 g/cm 3 (1,44 g/cc), T g =6 C, a nedvességtartalom 3%. A port az 1. példában leírt módon instant édesített kávékeverékben alkalmazva a kapott hab mennyisége teljesen befedi az ital felszínét 0,01 m ( mm) magasságban, ha mintegy 11 g keveréket egy 0,06 m (6 mm) belsõ átmérõjû ml¹es fõzõpohárban ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálunk. 6 g proteinmentes port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 mpa (00 psi) értékû nyomás alá helyezünk percen keresztül egy nyomásálló edényben, és ezután nyomásmentesítjük. Az édesített kávékeverékben a kezeletlen port azonos tömegû kezelt porral helyettesítve igazolható, hogy a kezelés a por habosodási képességét 0%-kal növeli. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbecsüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen por esetén 3, cm 3 (3, cc) gáz szabadul fel 1 g porból, míg a kezelt por esetén 6, cm 3 (6, cc) gáz szabadul fel 1 g porból. A por halk, pattogó hangot ad rövid ideig a nyomásmentesítés után, ami azzal magyarázható, hogy a diffúzióban korlátozott nyitott üregeket körülvevõ, és a sûrített gáz megtartásához túl gyenge falak megrepednek. A kezelt por térfogatsûrûsége nem változik, de vázsûrûsége 0,64 g/cm 3 (0,64 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 6% értékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés ereje felnyitja a részecskék dehidratálása során keletkezett, eredetileg üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. 8. példa Porlasztva szárított, oldható eszpresszókávéport állítunk elõ az US,882,717 elõírásai szerint. A por amorf részecskeszerkezetet mutat, térfogatsûrûség ,19 g/cm 3 (0,19 g/cc), rázás utáni sûrûség 0,22 g/cm 3 (0,22 g/cc), vázsûrûség 0,72 g/cm 3 (0,72 g/cc), a belsõ üregek térfogata 1%, elméleti sûrûség 1,47 g/cm 3 (1,47 g/cc), T g =74 C. A port a 7. példa szerinti instant cappuccinokeverékben alkalmazva a keletkezõ hab mennyisége teljesen lefedi az ital felszínét 0,014 m (14 mm) magasságban, ha 11 g cappuccinokeveréket egy ml¹es fõzõpohárban 1 ml 88 C hõmérsékletû vízzel rekonstituálunk. g port nitrogéngázzal 2 C hõmérsékleten 6,89 MPa (00 psi) értékû nyomás alá helyezünk percen keresztül egy nyomásálló edényben, és ezután nyomásmentesítjük. Az instant cappuccinokeverékben a kezeletlen kávéport azonos tömegû kezelt kávéporral helyettesítve igazolható, hogy a kezelés a kávépor habosodási képességét mintegy 6%-kal növeli. A kezelt és a kezeletlen por által a rekonstituált italkeveréknél biztosított habsûrûség és az ezzel járó habtérfogat ismeretében megbecsüljük az egyes porok által felszabadított gáz mennyiségét (szobahõmérsékletre és nyomásra korrigálva). A becslés szerint a kezeletlen kávépor esetén 4 cm 3 (4 cc) gáz szabadul fel 1 g kávéporból, míg a kezelt kávépor esetén 6, cm 3 (6, cc) gáz szabadul fel 1 g kávéporból. A por halk, pattogó hangot ad rövid ideig a nyomásmentesítés után. A kezelt por térfogatsûrûsége nem változik, de a vázsûrûség 1,3 g/cm 3 (1,3 g/cc) értékre növekszik, és a belsõ üregek térfogata 8% értékre csökken, ami arra utal, hogy a nyomás alá helyezés és/vagy nyomásmentesítés ereje felnyitja a részecskék dehidratálása során keletkezett, eredetileg üres belsõ üregek egy részét a légkör számára, ami növeli a habosodási képességet. A találmányt megfelelõ részletességgel ismertettük az elõnyös megvalósítási módok vonatkozásában, de nyilvánvaló, hogy a találmány számos módosulatban és változatban megvalósítható, amelyek szakember számára ismertek, és amellyel nem térünk el a találmány lényegétõl. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás egy porított, oldható és habosítható készítmény elõállítására, amely légköri nyomású gázzal töltött belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz, ahol az eljárás magában foglalja: egy porított, oldható és porlasztva szárított készítményt, amely üres belsõ üregekkel rendelkezõ amorf részecskéket tartalmaz, külsõ gáznyomásnak teszünk ki, az oldható és porlasztva szárított készítményt az üvegesedési hõmérséklet alatti hõmérsékletre melegítjük, és a készítményt nyomásmentesítjük, melynek hatására a készítmény üres belsõ üregeinek legalább egy részét légköri nyomású gázzal töltjük meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomás legalább 1,38 MPa (00 psi). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomás legalább 3,4 MPa (00 psi). 9

10 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomás legalább 6,89 MPa (00 psi).. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomást legalább 1 másodpercen keresztül alkalmazzuk. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomást legalább 1 percen keresztül alkalmazzuk. 7. Az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a külsõ gáznyomás kiváltására alkalmazott gáz levegõ, nitrogén, szén-dioxid és ezek elegye közül megválasztott gáz. 8. Az 1 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény proteinmentes. 9. Az 1 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény proteint tartalmaz.. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény szénhidrátot tartalmaz. 11. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény szénhidrátmentes. 12. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény diszpergált zsírt tartalmaz. 13. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény további komponensként felületaktív anyagot tartalmaz. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett felületaktív anyag egy emulgeátor. 1. A 14. igénypont szerinti eljárás, ahol az emulgeátor egy poliszorbát, szacharóz-észter, sztearoil-laktilát, mono¹/diglicerid, mono¹/digliceridek diacetil-borkõsav-észtere, foszfolipid, propilénglikol-alginát, lipofil módosított keményítõ vagy ezek keveréke csoportjából megválasztott. 16. Az 1 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítmény további komponensként egy pufferanyagot tartalmaz. 17. A 16. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett pufferanyag egy szerves vagy szervetlen sav sója. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett só citromsav, fumársav, almasav, foszforsav nátriumsója, káliumsója, magnéziumsója vagy kalciumsója vagy ezek keveréke csoportjából megválasztott. 19. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett készítmény belsõ üregeinek térfogata legalább % a külsõ gáznyomásnak történõ kitétel elõtt.. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett részecskék belsõ üregeinek térfogata legalább % az említett külsõ gáznyomásnak történõ kitétel elõtt Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett részecskék belsõ üregeinek térfogata legalább 0% az említett külsõ gáznyomásnak történõ kitétel elõtt. 22. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett készítmény a légköri nyomású gázt olyan mennyiségben tartalmazza, amely elegendõ legalább 2 cm 3 (2 cc) gáz felszabadításához 1 g említett habosítható készítményre vonatkoztatva, egy folyadékban környezeti körülmények között történõ feloldás után. 23. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett készítmény a légköri nyomású gázt olyan mennyiségben tartalmazza, amely elegendõ legalább cm 3 ( cc) gáz felszabadítására 1 g említett habosítható készítményre vonatkoztatva, egy folyadékban környezeti körülmények között történõ feloldás után. 24. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amelyben további lépésként az oldható és porlasztva szárított készítményt egy hevítési hõmérsékletrõl az üvegesedési hõmérséklet alá hûtjük. 2. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol hûtést a készítmény nyomásmentesítése elõtt valósítjuk meg. 26. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a hûtést a készítmény nyomásmentesítése alatt valósítjuk meg. 27. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett hûtés a készítménynek a hevítési hõmérsékletrõl az üvegesedési hõmérséklet alatti és a szobahõmérséklet közötti hõmérsékletre történõ lehûtését tartalmazza. 28. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a külsõ nyomásnak való kitételt a készítménynek történõ hõkezelés közben valósítjuk meg. 29. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol a hõközlést a készítménynek külsõ nyomásnak történõ kitétele elõtt valósítjuk meg.. Az igénypontok bármelyike szerinti eljárás, ahol az említett porlasztva szárított készítményt egy vizes oldat gázbefecskendezéses porlasztva szárításával állítjuk elõ. 31. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amely további lépésként egy vizes oldat gázbefecskendezéses porlasztva szárítását tartalmazza a belsõ üregekkel rendelkezõ részecskéket tartalmazó készítmény elõállításához. 32. A 31. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett gázbefecskendezéses porlasztva szárításhoz alkalmazott gáz levegõ, nitrogén, szén-dioxid, nitrogén-oxid vagy ezek elegye csoportjából megválasztott. 33. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amely további lépésként egy vizes oldat nem gázbefecskendezéses porlasztva szárítását tartalmazza a belsõ üregekkel rendelkezõ részecskéket tartalmazó készítmény elõállításához. Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest