A Szabó-emléktábla" leleplezése.

I. évflyam. 1908. május 10. 32. szám. TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI HETI SZAKLAP. SZERKESZTI: LITSCHAUER LAJOS kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir. bányaiskla ügyvezető szaktanára. Megjelenik : Minden vasárnap. Előfizetési ára : Egy évre 12 krna. A Szabó-emléktábla" leleplezése. A Magyarhni Földtani Társulat és az Országs Magyar Bányászati és Khászati Egyesülőt Sclmecz- és Bélabánya vidéki sztálya ünnepélyt rendez azn emléktábla leleplezésére, melyet Szentmiklósi dr. Szabó Józsefnek, a kiváló tudósnak, a hazai bányászat és gelógia lelkes bajnkának a Greletneki-völgy Szabó sziklájá' 1 - nál állítttak. Az emléktábla leleplezésének ideje 1908. évi május 30-ikának délutáni 2 órája. Az ünnepély srrendje: Érkezés Budapest felől Greletnek- Szklenófürdö állmásra 1908. évi május 30-án d. u. 1 óra 20 perczkr (indulás Budapest keleti pályaudvarból reggel 7 óra lő perczkr.) Fgadtatás az állmásn a Selmecz-Bélabányai sztály részéről. Jő Szerencsét. I. 2. ü

94 A sziklánál: 1. A földtani társulat elnökének megnyitója; 2. ünnepi beszéd, a Selmecz-Bélabányai sztály részéről, tartja: Nagysuri dr. Böckh Hugó főisklai tanár; 3. társulatk és intézetek képviselőinek esetleges beszédei; 4. záró beszéd, az emléktábla átadása. TüDnfin YflKÖRÍfiT U\ villams bánya lámpák. II. Villams biztnsitő Orix^-bányalámpa. (Két szövegrajzzal.) A»Jó Szerencsét* prgramjáhz hiven, a bányamivelés, a vaskhászat, a fémkhászat, a gépészet és a rkn szakk körzetében felmerülő összes újdnságkat, lehetőleg gyrsan kívánja lvasó közönségének bemutatni, a miért is a tekhnika összes ágaiban felmerülő minden nvitást aznnal beszt a közlendők srzatába. Ezt az elvet követve, a 30. számban Az uj elektrms Drager-sisaklámpát" ismertettük s miután akkr már az Orix-lámpa" frgalmba hzataláról is tudmást szereztünk vlt, aznnal módt kerestünk arra, hgy ennek leírását és rajzát is mielőbb közölhessük. Tekhnikai nehézségek ugyan némileg késleltettek szándékunk kivitelében, msst aznban pótljuk a késedelmet és az Uj villams bányalámpák" czimü czikksrzatunk másdik közleményeként az Orix-lámpát" ismertetjük. Hgy a mentő- és biztnsitó-lámpák mind ujabb és ujabb alakkban jelennek meg a piaczn, teljesen megklt dlg, mert a mentőkészülékek is mindinkább terjedőben vannak és igy a mentő-munkálatk közben nélkülözhetetlen világitó-szerekre és világitó-készülékekre is növekedő figyelmet kell frdítani és arra kell törekedni, hgy itt is a lehetőleg legtökéletesebb és lehetőleg legmegbízhatóbb prdukáltassék. A bányarendőri szabályk igen határztt utasításkat tartalmaznak a villams biztnsitő bányalámpák szerkesztés-elveit illetőleg s igen szigrú feltételekhez szabják a kérdés alatt álló lámpa-alak üzembiztnságának a kimndását. Főkövetelések, hgy a lámpák tkjai, kifelé teljesen szrsan zárjanak, a kntaktusk pedig akként legyenek szerkesztve, hgy nyitásuk vagy zárásuk közben a szikravelés lehetősége kizárva, illetőleg a vil-

95 láms szikrának a külső levegőbe való átugrása lehetetlenné legyen téve. Az eddig használatban álló villams biztnsitó bányalámpák, ezen két feltételnek nem felelnek meg minden tekintetben s különösen nem elégítenek ki a lámpa tkk tökéletes zárlása tekintetében, a mennyiben az akkumulátrkból elszálló gázk eltávldására, nagybb-kisebb nyílásknak vagy csatrnáknak nyitva hagyása, jófrmán kikerülhetetlen. Éppen ilyen aggálys dlg egynémely elektrms-biztnsitó-lámpa azn szerkesztés alakja, a melynél a kapcsló készülék a tkban szabadn van elhelyezve, mert a nyitás és a zárás közben kipattanó villams szikrák az akkumulátrból kilépő és a tkban összegyülemkező I. sz. rajz. Villams biztnsitó Orix" bányalámpa. (Nézet.) ekszplzibilis, kszigénből és higrgénből álló gázkeveréket, könnyen fellbbanthatják. Ezeket a hibákat az»orix«lámpánál nem találjuk. Az akkumulátrból kilépő gázkat itt a szerkesztők közvetetlenül a szabadba s ide is úgy bcsátják ki, hgy a lámpát esetleg körülvevő rbbanó gázk, a tkba, illetőleg a kapcsló szerkezethez be ne juthassanak. Ez által különben nemcsak a gyújtás veszedelmének lehetősége van kizárva, hanem az is meg van akadályzva, hgy a lámpa fémies alktórészei, kntaktgmbjai és vezető drótjai, a kiflyó kénsav, vagy ennek gőzei behatása alatt, kszidálódjanak. A leirt szerkesztés-alak végre a kap- 6*

96 csló készüléknek a lámpa belsejében való lyszerü elhelyezését teszi lehetővé, hgy ahhz, rbbanó gázkeverékek sem az akkumulátrból, sem a lámpát kívülről környező atmszférából, ne juthassanak, a mi a lámpának minden körülmények között megbízható, funkcziónálását biztsítja. A becsatlt nézetrajzzal (1. sz. rajz) bemutattt»orix«-lámpának előnyei gyanánt a következőket srlják elő szerkesztői: 1. Legmagasabb fényerősség. 2. Csekély súly (2 kg.) 3. Feltétlen üzembiztnság, miután a kapcsló szerkezet a lámpa-tkba teljesen tömítve van beépítve. 4. A tk belső szerveinek, kiflyó vagy elgőzölgő sav által megrngálása az által van lehetetlenné téve, hgy a gázlevezetés teljesen zárva van. 5. Az akkumulátrnak önmagában való kisülését, illetőleg a lemezek rövid zárlatát, ezek szintes egymás fölé fektetése és elsőrendű elszigetelése akadályzza meg. 6. Az akkumulátrk ellentállása, a száraz-akkumulátrkkal való összehasnlításban, a legkisebb mértékre van leszállítva. 7. A lámpát minden tetszőleges helyzetben lehet vinni, a nélkül, hgy a kiflyó kénsav által való megsérülésétől tartani kellene. Minden >Orix«lámpáhz két, különböző fényerőségü izzólámpácska tartzik. A 0-6 ampér-felhasználással dlgzó lámpának égésideje : 12 óra ; az 1 '4 ampér-felhasználással dlgzó izzó-lámpának égés-ideje pedig 5 óra. Utóbbit, különösen mentőkészülékek használása esetére lehet ajánlani már azért is, mivel irrespirábilis és füstös levegőben való mentő munkák közben, erős fényfrrás, mindenesetre sk előnyt biztsit. (Flytatjuk.) É rczet-ő rl ő-m a I m k. Töredék : Dr. niérn. Ereise Frd. bányamérnöknek, a Dr. M. Jilnecke kiadásában ntegjelenő Biblithek der gesamten Technik " ;i7 köteteként megjelent Aufbereitung vn Erzen und Khlé" czimü müvéből. 16 szövegrajzzal A kiadóczóg engedélyével. (Flytatás a 82. ldalhz.) Minden jg fentartva. Szintén igen kemény zúzóérczek elaprózására vannak rendelve a glyós érczet=őrlő=malmk, a melyekben sk, kisebb, 60 120 mm. átmérős aczélglyó, eső súlyával, zúzómunkát végez. A becsatlt 7. sz. rajzban, a»maschinenbau Aktiengesellschaft Humbldt* gépgyári czég Kaikban, Köln mellett) glyós malm szerkezetét mutatjuk be, jelezvén, hgy ez által az ilyenfajta érczet-őrlő-knstrukcziók legelterjedtebb alakját ismertetjük. A főalktórészt itt azn db képezi, a mely a w göröndre van ágyazva. A w görönd a ii^ \v x csapágyakban nyugszik. A zúzóércz a h x

97 feladó tölcséren át jut bele a dbba; a készen őrlött termék pedig az a { dbköpönyegen és a c és d szitákn át kerül ki a készülékből. A db köpönyeg egyes a x aczélból készült őrlő-pfarészekből van összeállítva. Az őrlő-pfatagk két ldalt bltzatsak és hulláms őrlőfelületet képeznek, mi mellett a b gyürüs karimákba ágyazva, s a 2 -nél csavarsán kötve vannak.oldalas elkpásk meggátlására a by védőlemezek szlgálnak. A hulláms őrlő pfagerendák az érczen kívül, még a glyókat is magukkal viszik a malm dbjának legmagasabb ldalas pntjáig, ahnnan ezek lehullva, az erezet tördelve és zúzva megőrlik. Az elapróztt tördelek az őrlő pfagerendák között való hasitékkn a c és (/ szitákra hull; az eléggé meg nem őrlött erezet, arra rendelt lapátk, a dbba viszszaszállitják. A kész termék a d szitán át az alső előtérbe és s 1 tölcsértldatn keresztül, a gyüjtőtérbe esetleg az 5j alá tlt csils z ' r a J z Humbldt-féle glyós malm, lékbe jut. A v göröndre szerelt szijtárcsák a zz x hajtószerkezet mzgatását közvetítik. A szálló prnak felfgása j>-nál történik. A rajzban tfj-el jelzett szerkezet-részek, ütköző sínek. Ezek az őrlő-malmk csak szárazn dlgznak. Működésük alapfeltételei : Vannak ly glyós érczet=őriő=malmk is, melyek vizzel dlgznak s ezek az imént leirt szerkezet-alaktól csak annyiban különböznek, hgy a köpönyeg alsó (s) részében ülepítő tölcsér alakjában van- 1. A legjbb szerkezeti anyag használása; 2. A sziták könnyű és gyrs kiválthatása; 3. Az érez egyenletes feladása. A méretek 660 3300 mm. átmérő és 320 1380 mm. szélesség között váltzók. A járat gyrsasága szerint 20 45 frdulat esik egyegy első percre. Az erőfelhasználás 1 30 PS között van. A teljesítő képesség az elaprózásra kerülő nyers-terméknek keménysége szerint váltzik és 1 mm. átmérőig óránként 600 2000 kg. körül lehet.

98 nak kiképezve és több vizet szóró csutrával vannak felszerelve. A msóvíz, külön vezetéken át, több permetező közvetítésével, a finm szitákra van vezetve. A tölcsér alsóvizét külön vezető cső szlgáltatja. Hgy az ülepítő tölcsérben, a víz állását szabályzni lehessen, tlókáról van gndskdva, melyet vnórúddal beállítani lehet. A tölcsér alsó végén elhelyezett tiltón vagy csapn át, bedugulás esetén, az üledéket le lehet ereszteni. A vizben leülepedett termeivényt, emelőszerkezettel, arra rendelt vályúkba emelik. A mzsármalmknál (1. sz. rajz), szilárdan álló tkban, kúps, vagy hengeres, de külpntsán ágyaztt buzgány mzg a kerület mentében, mi közben a közéje és a buzgány közé került nyers zúzóérczet elaprózza. A legnagybb teljesítő képességgel biró l mzsármalmk közé a Gates-mzsármalm tartzik, a melynek működés- és szerkesztés módja a következőkből 8. sz. rajz Gates-mzsár malm könnyen megérthető lesz. A mzsárbunkó /; göröndjét fönt a-nál pntsan a mzsár tengelyvnala irányában a c fejcsapn vezetik át. A görönd alul, a nylczldalu és beállítható e támasztó csapn nyugszik úgy, hgy a b brnzcsapágyban frghat. A b csap az / kúps keréknek agyát képezi. A d csap, a d alaplemez fúrásába pntsan beleillik s belső ldala annyira ki van tágitva, hgy a b göröndöt beléje ly külpntssággal lehessen beállítani, a mennyire azt a bunkó törőmunkája megköveteli. A göröndnek külpnts állása flytán, a d csapágyban nyitva maradó a köz, antifrikcziós-fémötvözettel van kitöltve. Hasnló a kitöltés vagy kibéllelés /^-nél vagyis a d csapnak és a g talplemeznek fúrása között támadt közben. (9. sz. rajz.) Ilyen g x béllelés van különben a d[ szintes karima és a d csapt vivő g talplemez között is. A b göröni 9. sz rajz. csak üresen való járat közben frg, a mi közben frgása a kúp kerék által mzgattt d csappal közös és egyidejű, mert ilyenkr a gö

rönd csapja és a cl csapágynak belső felülete között jelentkező csekély súrlódás a b csapt magával ragadja. A göröndnek ezen frgása aznban, a malm üzemközti járata közben megszűnik, mivel az elaprózás alá kerülő zúzóanyag által, frgásával szemben kifejtett ellentállása nagybb lesz, mint a csapnak a cl csapágyban jelentkező súrlódása. (Flytatjuk.) A fának jelentősége és hasznsítása a bányamivelés körzetében. (K. K e g e 1 ki. bányamérnöknek, Középnémetrszág erdőbirtksai egyesületének márczius 7-én ülésezett kngresszusán tarttt előadása. A. Bergbau" 1903 é. 17. s. köv. számaiból. A szerkesztőség engedélyével. Minden jg fentartva.) (Flytatás a 84. ldalhz.) Az anyagnak megválasztásánál és a kivitel módszerének megállapításánál, a biztnsitás használható valófaja a nymás-visznykn kivül, még a bányában keringő levegőnek a minőségét, a kérdéses bányamivelet előrelátható életidejét és mindenekelőtt az üzem szempntjából való jelentőségét kell figyelembe venni. Minél nagybb valamely bányanyiladéknak az üzem szempntjából való jelentősége, annál gndsabban kell arra ügyelni, hgy az üzemnek a biztnsitó építményeknek javítása és kiváltása flytán való szünetelése lehetőleg kerültessék, vagy legalább is minél nagybb időközökre redukáltassák. Ezeknek figyelembe vételével a gyakrlat szempntjából megklható tehát, ha itt, a különböző biztnsitó-anyagknak előnyeit és hibáit, közbevetőleg, röviden elősrljuk. A falnak ugyan az az előnyös ldala, hgy az atmszferiliák behatásával szemben jófrmán érzéketlen; hibája aznban, hgy merevsége következtében, nagy nymásk behatása alatt, szakad. Az e mellett kikerülhetetlen javitó munkálatkat igen nehezen lehet csak végezni s a dlgnak vége rendszerint az, hgy a meghasadt falazatt teljesen le kell bntani és a sérült nyiladékközt frissen raktt falazatba kell állítani. E szerint tehát a csupáncsak falazás útján való bányabiztsitás csak tt alkalmazható sikeres módn, a hl az alátámasztás és kiduczlás alá kerülő bányarészletekben, nagybb nymóhatásk nem jelentkeznek. Ilyenkr a falazás, más biztnsitó módszerekkel szemben, elsőbbséget érdemel, habár általánsítása ellen a nagybb költségek szólanak, melyek első srban abból keletkeznek, hgy falazattal biztnsitandó bányanyiladékkat nagybb keresztmetszés-méretekkel kell kivájni, mint ácslás, vagy egyéb biztnsitó módk használása esetén. Vágatk és flysók biztnsitására, nagybb nymás alatt álló

100 bányarészletekben a vasat sem lehet feltétlenül elfgadni, mert hamarsan görbül és hajlik és mert kiváltása sk nehézséggel s evvel kapcslatban, nagy költséggel jár. Fejtőhelyeken ujabban vasszlpkkal kísérleteznek, melyek két, távcsőszerüen egymásban eltlódó, csöves szlprészből állván, nagybb nymásknak, behajlás és elgörbülés nélkül engednek. Ezen vasácslatszlpkat ugyan ismételten lehet beépíteni, a mi által biznys körülmények között, skszr a faszlpknál lcsóbbak, de hibájuk is van és ez az, hgy nagybb támasztó-magasságknál túlságsan súlysak, a mi könnyen kezelhető vltukat is kársan beflyáslja s meredeken dőlő teleprészekbe való beépítésük közben éppen nagy súlyuk flytán, veszedelmesekké is válhatnak. A vasácslatszlpknak általánsan kiemelt könnyű kimentése sem feltétlenül biznys dlg, mert csak tt válik lehetővé, a hl a hegység kőzetrétegei szilárdak, vagy legalább is nem igen mlók. A fának ugyan az a hibája, hgy igen hamar krhad és a nymás behatása alatt könnyen törik, a mi a már egyszer bányaácslásra használt fának újra való felhasználásának lehetőségét igen szük krlátk közé szrítja. (Ujabban a rövid darabkká törött bányafát, mint a nymásnak engedő betétet hasznsítják, kőből vagy téglából raktt bányafalazatkban.) Tagadhatatlan dlg különben, hgy a fa, a bányák biztnsitása körzetében, elősrlt hibáin kivül igen sk és számttevő előnnyel dicsekedhet. A fa visznylagsan könnyű, a miért még nagybb méretezésű darabkban és meredekebb vágatrészekben is, elég könnyen kezelhető. A helyi visznykhz igen jól alkalmazkdik, mert beépítésének helyén, bárdlás, faragás és fűrészelés útján könnyen megrövidíthető a mi vastartók használása esetén nem történhet meg nagybb előkészület nélkül. A fával való biztnsitás a vágatk és bányanyiladékk keresztmetszését, nem szükiti annyira meg, mint a falazás. Némely fanemek a hegység nymásának igen skáig ellentállanak, még tvább engednek s csak hsszabb idő múlva rppannak össze, a mi különösen azkra az esetekre nézve áll, a melyekben a bányaácslat szerkezeti alakja, a nymás-visznyknak tekintetbe vételével készült. Egyes fafajk végre különösen azn tulajdnságuknál fgva válnak a bányamivelőre nézve értékesekké, hgy eltörésük és megrppanásuk előtt, rstjaik hszszanti szálai irányában nagy rpgással és recsegéssel felszakadnak, a mi által a közeledő veszedelmet jól előre jelzik és a közelükben fglalatskdó munkáskat figyelemre és óvatsságra intik. A fának jelzett tulajdnságai kapcslatban azn körülménnyel, hgy a fal építőanyagainál skkal lcsóbban szerezhető be, a bányák nyitva tartandó üregeinek ácslás útján való biztnsitását, nemcsak kisebb, de nagybb nymás alatt álló bányarészletekben is, elég általánsan használják, mert ilyenkr, skkal gazdaságsabb a gyengébb, de azért a nymásnak engedő

101 és lcsó azn biztnsitás, a mely a nymás hatása alatt ugyan lassanként összeszrul, de hrdásképességét még sem veszíti el teljesen, s igy hirtelen törések és mlásk ellen még elegendő védelmet nyújt. Az ácslatt csak akkr kell megújítani, lia a bányába beépített faanyag hrdásképessége jófrmán teljesen megszűnt, vagy az összerppant talp-, szlp- és tető-gerendák a biztnsittt bányanyiladék nyittt keresztmetszését, a járás és szállítás czélzatát kársan beflyásló módn, túlságsan megszükitette. Elősrlt kkból a fának, a bányák biztnsitása és igy a bányák üzeme tekintetéből való jelentősége, mindaddig fenn fg állani, mig a vasszerkezetű biztnsitás, jelentős átalakulásk révén, általáns hasznsításra feltétlenül alkalmassá nem fg válni. (Flytatjuk.) ' SZLMLL ^ m / " - Bányamivelés. - - Agyaggal iszaplva és tördelékkel s kézzel berakó tömedékelés, mint kmbinált tömedékelés. Miután több helyütt igen kedvezőtlen eredményeket értek el a salakhamuval való iszapló tömedékeléssel, uj kmbinált módszerre kezdenek áttérni, a mennyiben a tördelékes tömedéket kézzel rakják be, a berakás tömöttségét pedig agyagnak iszaplás útján való pótlásával adják meg. A beiszaplt agyag, az elzáró falakban hagytt leflyó nyilaskn átszűrődő viznek leszivárgása után, a darabs tömedékanyag hézagai között ly tömötten helyezkedik el, hgy 5 6 hét lefrgása alatt egész tömör tömeggé áll össze. Az agyagnak utániszaplása alkalmával, különösen arra kell nagy gndt frdítani, nehgy túlságsan sk öblögető viz használtassák, mert ez az agyagt kényszerű leflyása közben magával ragadja és a tömedék összeállását késlelteti. (Essener Glückauf. 1908. 5. sz.) Megadtt szabadalmak. 41985. I. sz. Siks Jakab és Langel Mihály bányakvácsk Elwersbergben. Újítás réselő krnákn. XVI d. szt. 1907. kt. 20. (Bp. K. 1908. 103. sz.) O- -O Vaskhászat. - -ó Gyrsan esztergályzó aczélk edzése. Habár a gyrsan esztergályzó aczélk már 900 0 C-ról való hűtés mellett is keményednek,

102 keménységüknek legmagasabb fkát mégis csak akkr érik el, ha hirtelenül való lehűtésük, lvadásuk hőmérsékletének határairól történik. Főszabályul kell tekinteni, hgy a szerszámt nem szabad túlságsan hszszú időig magas hőmérsékletben tartani, mert ekkr szövezete durvul, anyagja pedig merevvé lesz. Az aczélat lassan és lehetőleg egyenletesen 900 0 C-ig fel kell hevíteni, mire lyan gyrsan, a mint csak lehet fehér izzásig meg kell tüzesiteni. A hűtés közvetetlenül még pedig Grss tapasztalatai szerint, lehetőleg lajban vagy halzsirban történjék. Egynémely szerszám részére, ólmfürdő ajánlható. Edző kemenczékül, gáz-fúvóskemenczék használandók, mert ezekben a hőmérsékletet igen jól szabályzni, egyúttal nem kszidáló ly lángt lehet előállítani, a mely a szerszámt nem kársítja. (Mars. The Irn Age. Vl. 81. N. II. 147. ld. Der Ingenieur. 1908. 14. sz.) Gépészet. Kazánk igen magasan feszitett gőz fejlesztésére. Magasan túlhevített gőz használásának előnyeit már régóta ismerik gépészeink ; a baj csak az vlt mindezideig, hgy ezen gőznek előállítására és a gépüzemben való hasznsítására, nem álltak kielégítő segítőeszközök rendelkezésre ; 400 fkn alig haladtak túl és többnyire ezen alul maradtak, pedig csak 500 600 fks hőmérsékletek vezethetnek a kivánt eredményekhez. Ilyen gőz fejlesztésére Serplles- vagy Wredekazánt választanak, melyet megfelelően akként alakítanak át, hgy a viz, a kazánba ly szűk nyilaskn át lépjen be, melyek azt prrá mrzslják szét. A viz prát úgy kell csöveken keresztül vezetni, hgy tökéletesen túlhevittessék. Minden csőelem e közben önálló kazánként kell, hgy működjék. A kazánt tehát csőkönyökökkel összekapcslt csőelemekből épitik. A csőelemeknek összekapcslása lyanszerü, hgy négy egymás fölött fekvő cső, közös csprtt képezzen. A viz először is az előmelegítésre rendelt kigyózó-csövön halad keresztül, mire nagy nymással, szivatytyú segítségével az első csövön lesz áthajtva. A cső ly lappal van lezárva, a melybe finm metszésű Z bevágásk vannak behasítva. A vizet ezen finm vágáskn, nagy erővel szrítják keresztül, mi közben azt, kölcsönös ütődések, finm sugarakká prlasztják szét. A túlhevítő csöveken a vfz már ködszerűen elprlaszttt alakban vnul keresztül, mi közben ezek erősen fűtött falai mentében, át- és túl-hevül. A csövek a czélnak leginkább megfelelő átmérője: 2 cm., szűkebb csövekben a gőz képződése nem tökéletes. A kapcsló részek között mért hsszúság, az átmérő 30-szrsát képezze. Minden csőelem tehát az elgőzitő csőből s reája következő hárm túlhevítő csőből áll. Hat vagy tiz ilyen egyesitett cső-

103 elem, frró-gőz kazánt alkt. Ilyen kazánk a»sciété de Mteurs á haut tensin«gyáraiban épülnek. A túlhevítők csövei, gyűjtőbe trkllanak, a mely éppen úgy, mint a kazánk is, igen kis méretekkel bír, bár teljesítő képességük igen nagy. A telepítés lyszerü legyen, hgy az összes elemek lehetőleg egyenletesen működjenek, a miért is alsó végük közös, az előmelegitőből táplált kamaracsőbe van beállítva. A gőznek a csövekben való áramlássebessége 09 mp. m. körül van, a mi avval az előnnyel jár, hgy vizet nem ragad magával. A csövek aczélból, a kapcsló könyökrészek többnyire vörösrézből készülnek. Bármely csövet sérülése esetében aznnal ki lehet kapcslni; kiváltása alkalmadtán történhet meg, megjegyzendő aznban, hgy ezért a kazán üzemét nem kell megszakítani. Rbbanásk ki vannak zárva, mivel 100 kg. gőz előállítására, 0-006 m :! víznél több shasem kell. A gőznek hőmérséklete a négyzetczentiméterre számíttt 800 kg. nymás mellett az 500 fkt könnyen eléri. A kazánt, földalatti üzemekben, tehát bányákban is lehet szerelni, a hl igen jó szlgálatt tehet. (Uhland. Der pr. Masch. Knstr. 41. éf. 6. és 7. sz. Perw. Der Ingenieur. 1908. 14. sz.) Grtn rendszerű levágó gép. A The Irn Age, 1908. évi márcziusi számában leirt uj Grtn rendszerű levágógép a rendesen használats fűrészektől abban különbözik, hgy a fgak nem valamely köralakú tárcsának kerületén vannak elhelyezve, hanem körgyűrű alakú tárcsának belső peremére vannak szerelve. A vágófgak, beillesztett fgak gyrsan vágó aczélból készülnek. A fürészlap, külső kerületével, fgas-gyürüvel felszerelt kerethez van erősítve. Hajtása, a fgas gyűrűbe bekapó fgaskerékátvitel útján történik. Beállítására csigacsavar szlgál. A beállítás kézzel vagy önműködőlég történhet. Főelőnye az uj szerkezetnek, hgy gyrsan vágó aczélból készült vágó fgak használását lehetővé teszi, zaj és rázkódás nélkül dlgzik. A gép a 150 mm. átmérős rudat l x / 2 5V 4 első perez alatt vágja keresztül. Vágósebessége másdperczenként 380 mm. A gép súlya: 3-5 t. (Buchhlz. Der Ingenieur. 1908. 14. sz.) O Építészet. O Lignse. (N. B. Sz. Más államkban szabadalmra bejelentve.) A Chn testvérek czég Berlinben, Lignse név alatt Linleum-alsó-padzatt hztt a kereskedésbe, mely, mint a szaktudósitásk biznyítják, az eddig ezen a téren prdukált ujjitásk között a lehetőleg legjbb. A Lignse, minden, önmagában szilárd alap-talajra (betn, fa, gipsz, czément, stb.) felrakható; 4 óra alatt annyira kemény, hgy rája lépni lehet ; 24 óra alatt pedig, még nedves téli időben is Linóleummal leföd-

104 hető. Magnesiát, magnesitet, klórmagnesiumt vagy Caseint nem tartalmaz. Viz nélkül felhrdható. Megvetemedése, feldudrdása, összeaszása vagy szakadása, ki van zárva. Rendkívül könnyű. Savak, maró alkaliák és viz nem támadják meg. A mesterséges fa jelzése a»lignse«-t teljes jggal megilleti, mert éppen ügy szegezhető, enyvezhető és megfúrható mint a fa. Rssz hőt és villamsságt vezető; meleget tart; nem gyullad meg ; igen tartós és a hangt jól elszigeteli. (Der Ingenieur. 1908. 14. sz.) O Közgazdaság. Pénzverésünk. Az állami számvevőszék kimutatása szerint az idei első évnegyedben csak husz- és kétfilléres érmeket vertek, az elsőkből 4940489 darabt 988097-80 K. értékben, az utóbbiakból 5374261 darabt 107485-22 K. értékben. Ezen uj érmeken kivül a körmöczbányai pénzverő 84802-32 K- értékű érmét, melyet a frgalmból, mint arra alkalmatlant kivntak, át is vert, ez által aznban, átverésről lévén szó, a törvényhzás által megállapíttt mennyiségben, váltzás nem álltt be. Ez év első negyedében frgalmba bcsátttak 557200 db. ötkrnást, 5132793 db. huszfillérest, 5632288 db. két- és 20000 db. egyfillérest. Ezzel és a már krábban frgalmba bcsáttt és a főkémlelőhivatalnak átadtt érmekkel együtt, eddig összesen kiadtt a pénzverő 4439181 db. ötkrnást, 60037330 db. egykrnást, 60228810 db. huszfillérest, 72051117 db. tízfillérest, 311630899 db kétfillérest és 77490208 db. egyfillérest, mihez képest a pénzverőnél készletben maradt az ötkrnáskból 2500 db., a huszfilléresekből 9659 db., a kétfilléresekből 6142373 db. és az egyfilléresekből 549200 db. Az egykrnáskból és a tizfilléresekből készlet nincsen. (M. Nemzetgazda. 1908. 18. sz.) O Személyi hirek. Kitüntetés. A Budapesti Közlöny, csütörtök, április 30-án megjelent 100. száma hivatals részének vezető helyén, a következő, legmagasabb rendelkezés van közölve: ^Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére, Binder Jenő rzsnyói laksnak, a kattwitzi bánya- és khómü részvénytársaság bányaigazgatójának, a bányászat és khászat terén félszázadn át kifejtett buzgó és haszns tevékenysége elismeréséül, a krnás arany érdemkeresztet admányzm. Kelt Bécsben, 1908. évi április 10-én. FERENCZ JÓZSEF s. k., ZICHY ALADÁR gróf s. k.

105 A riagyarhni Földtani Társulat f. hó 6-án, szerdán d. u. 5 órakr, az egyetem földrajzi intézetének első emeleti kis termében ülést tarttt, melynek tárgysrzata a következő vlt: I. Lóczy Lajs dr. Hipparin és Mastdn lelet a Balatn környékén..a kenései Balatnpart csúszása. 2. Mars Imre. Dévai ásványk. 3. Vadász M. Elemér dr: Gelógiai jegyzetek a Cserhát D. Ny. régibb üledékes rögeiből. Az állami alkalmazttak felsegitése. A napilapk f. évi 3-án kiadásra került számaiból vesszük át a következő tudósítást: A képviselőház pénzügyi bizttságának május 2-án tarttt ülésén, Dr. Wekerle Sándr miniszterelnök pénzügyminiszter előterjesztést tett az állami tisztviselők, napidijask és szlgák helyzetének javításáról. Az előterjesztés váratlanul történt s igy nagy és kellemes meglepetés az állami alkalmazttak számára. A pénzügyminiszter előterjesztése arról szól, hgy a költségvetés keretében közel hét millió krnával emeljék az állami tisztviselők, altisztek és szlgák lakáspénzét, mintegy másfél millió krnával javítsanak a nyugdijask helyzetén, végre évi négyszázezer krnát frdítsanak a napidíjas hivatalszlgák illetményeinek felemelésére. Összesen tehát mintegy kilenczed-fél-millió krnát tesz ki az az összeg, a melyet a pénzügyi krmány az állami alkalmazttak helyzetének javítására frdítani kivan. Helyén való, hgy azt az összeget éppen azn a téren sztja szét a tervezet, a hl az általáns drágaság legjbban érezhető : a lakásbérek czimén. Az előterjesztésnek ezt a szcziális jelentőségét biznyára készséggel fgja hnrálni a törvényhzás. A tisztviselők maguk pedig újból érezhetik a törvényhzás jóindulatát, a mely súlys fiskális nehézségekkel küzdve is, útat és módt talál, hgy ujabb és ujabb jelentékeny tételeket iktathassn be a költségvetésbe, az állam alkalmazttai javára. Biznyára nagy érdeme van az állami alkalmazttak ügyében Batthyány Tivadar grófnak, a ki buzgón járt ezúttal is közbe a tisztviselők, szlgák és napidijask érdekében. A gndskdásnak ez az ismételt megnyilvánulása jgssá teszi azt a reményt, hgy a mai rendszer az elvégzendő nagy feladatk közt tartja nyilván a végleges statusrendezést. (Bp. Hp. 1908. 107. sz.) Közgazdasági hirek. Felszámlt iparvállalat. A Magyar Olajipar r. t., melynek üzletmenete nem felelt meg a várakzásknak s a mely e miatt elhatárzta a felszámlást, mst már végképp megszűnt. A felszámlást befejezték s a czég megszüntetését a törvényszék is elrendelte. A Pldi-khó mérlege. A Pldi-khó igazgatósága, május hó 2-án tarttt ülésében megállapíttta az 1907. évről szóló mérleget, a mely szerint a múlt évi 59260 K. nyereség-előírás hzzászámitásával 656001 K- a tiszta nyereség. Elhatárzta az igazgatótanács, hgy a közgyűlést június harmadikára hívja egybe és javaslni fgja, hgy 6 / 0 -s sztalékt, vagyis részvényenként 24 K-át fizessen, a mely 1908.

106 június 4-én váltandó be. Az Országs Gépész Szövetség április 26-án Mihálvits Antal elnöklésével rendkivüli közgyűlést tarttt a gépész-képesités tárgyában. A közgyűlés elhatárzta, hgy a gépészképesitésre vnatkzó határzatát az ipartörvény tárgyalását megelőzőleg az illetékes krmányhatóságnak küldöttségileg fgja átnyújtani. (Az U. 1908. 107. sz.) A Ganz-gyár közgyűlése. A Qanz és Társa vasöntő-és gépgyár r. t. őrgróf Pallavicini Ede elnöklésével tarttta közgyűlését, a melyen elhatárzták, hgy sztalékul részvényenként 160 K-át fizessenek ki. Az évi nyereség, bár fölülmúlja a múlt év nyereségét, mégis nem mndható éppen kielégítőnek, mert a vállalat bőven el vlt látva megrendelésekkel, ámde az anyag és különösen a vaggnépités czéljaira szükséges vas beszerzése kztt nagy nehézséget és a munkaprgrammnak minduntalan megkövetelt váltzása bénitólag hattt a gyár üzemére. A nyersanyag ára flytn emelkedett, a munkabér egyre drágább lett a nélkül, hgy a versenyvisznyk a gyártmányk árait magasabbra felemelni megengedték vlna. Az elmúlt év tiszta nyeresége az alapszabálykban megszabtt 220792 K. 72 f. levnása után 1474596 K- 93 f. s a többi szabályszerű levnásk után a múlt évi nyereségáthzattal együtt 1573030 K-án álltt a közgyűlés rendelkezésére. (P. N. 1908. 107. sz.) Lőbl Ferdinánd dr., a csernviczi egyetem tanára és hires gelógus, a ki Salzburgban földtani kutatásk czéljából időzött, május hó 2-án, a Ciaisbergen szerencsétlenül járt; egy 200 m. magasságú sziklafalról leesett és szörnyet halt. (Az U. 1908. 107. sz.) Kiállításk. Nemzetkőzi gépkiállítás Brszlóban. Flyó évi május hó 21, 22. és 23-án tartják meg Brszlóban a 45-ik nemzetközi gépvásárt, nagy terjedelmű kiállitással kapcslatban. A kiállításn való részvétel iránti bejelentések»an die Maschinen Ausstellungs- und Marktkmissin, Breslau. X. Mathiasplatz N. 6.«intézendők. Az egyes szállítók rendelkezésére bcsátható legnagybb terület: 300 négyzetméter. Közelebbi felvilágsításk szerezhetők a»m. kir. kereskedelmi múzeum igazgatóságánál, Budapest, V. Akadémia-utcza 3. sz. (Közg. Krt. 1908. 16. sz.) Munkásmzgalmak. Lőcséről táviratzzák a Budapesti Hírlapnak (1908. 107. sz.) Rsztka bányatelepen hármszáz bányász megszüntette a munkát és sztrájkba lépett. Béremelést követelnek. A rend fentartása végett a lőcsei csendőrök és a környékbeli csendőrőrsök május hó 2-án a bányatelepre mentek. Q - Balesetek. A brpataki Miksa bányában, ápril 29-én d. u, 2 órakr szerencsétlenül járt Tamás Jáns 18 éves munkás; a leeresztett vedret akarta O O

107 érczczel megtölteni, mialatt a fent levő teli veder, ismeretlen kból hirtelen leszakadt, lezuhant és egyenesen a fejére esett. A szerencsétlen munkás agyi alapszakadás következtében aznnal meghalt. (Nb. és V. 1908. 18. sz.) O Közlekedés. 0 A Bzvics=fehértempIm=jablniczai vasút ügyében a kereskedelemügyi miniszter ápril hó 30-án délelőttre értekezletet hivtt egybe, a melyre hivatals vlt a pénzügyminisztérium képviselőin kívül Temes és Krassószörény vármegye főispánja és alispánja, tvábbá a helyi érdekeltség. Az értekezletet Szterényi József államtitkár délelőtt 11 órakr nyittta meg. Az értekezlet egy óráig tarttt. Mindkét csprt, nevezetesen a bzvics-jablniczai és a bzvics-fehértemplmi érdekeltség erősen képviselte a helyi érdekeket. Minthgy aznban az érdekeltségek nem tisztázták a maguk részéről az anyagi hzzájárulás mértékének kérdését, a mellyel egyik vagy másik vnal megépítése esetén az építési költséghez hzzájárulnának, az értekezlet azzal az eredménnyel végződött, hgy a minisztérium felszólíttta az érdekeltségeket ebben a kérdésben végleges állásfglalásra és annak bejelentésére. Csak ha ez megtörtént, lehet újból értekezletet tartani a kérdés érdemleges elintézésére. Ugyanez értekezlet eredménye gyanánt az előmunkálati engedelem a bzvics-jablniczakaránsebesi vagynközösségnek megadattt azzal, hgy megállapítandó határidőre a terveket és költségvetést mutassa be, melynek alapján a minisztérium határzatát meg fgja hzni. (Bp. H. 1908.106. sz.) A Dr. M. Jünecke-íéle könyvkiadóhivatal Hannverben, a mely a Biblithek der gesamten Technik" ezimü füzetes vállalatával, a tekhnikai tudmányk népszerűsítése terén, már eddig is igen kiváló érdemeket szerzett vállalatának, Az érezek és kőszenek előké= szitését (Auíbereitung vn Erzen und Khlé) tárgyazó legújabb (37) kötetkéjével, mely szerzőjének Dr. mérnök Freise Fdr. bányamérnököt, az előnyösen ismert szakírót vallja, a bányászatnak tett nagy szlgálatt. A legeslegujabban megjelent kis munka 206, tizenhatd-

108 rét, 195 szövegrajzzal illusztrált ldaln mindazt tárgyalja, a mit a kőszén és érczelökészités terén ma, a gyakrlati bányásznak tudnia kell. A mű, a bevezetésen, tárgy- és névjegyzéken kivül hét fejezetre van sztva. A bevezetés (I.) a msással, feltárással és kézben válgatással; a II. fejezet az aprózással; a III. fejezet a szemnagyság szerint való sztályzással; a IV. és V. fejezetek a fajsúly szerint való sztályzással, nevezetesen az ülepítéssel és szereléssel fglalkzik. A VI. fejezet az elökészités fizikailag és khémiailag ható módszereit; a VII. fejezet a szállító berendezéseket tárgyalja. A VIII. fejezet a tervezés terén ad útmutatáskat. A könyvecskének ára fűzve 2-80, kötve 3-20 Mark. Állást=közvetítés. Pályázatk. Nagybb hazai köszénbánya, szép és egészséges vidéken, üzemi főaknászt keres. Bányaisklai végzettség, szép irás, rajzlás, mérés, tervezés, magyar, német és szláv nyelvnek tökéletes birása megkívántatik. Előnyben részesül, akinek sujtóléges bánya vezetésében több évi gyakrlata van. Flyamdványk életleirással és fizetési igények megjelölésével Megsegit reménylem" jelige alatt e lap szerkesztőségébe intézendök. 5 Állást kereső flyamdásk. Több, katnakötelezettségének eleget tett, Selmeczbányán végző bányaisklai bányász-növendék, f. évi július hó 1-től bányamérnökségeknél, vagy valamely elsőrangú bányavállalatnál megfelelő alkalmazást keres. Állást keresők magyar, német és szláv nyelveket beszélnek. Szives ajánlatk e lap kiadóhivatalába kéretnek. 4 Kinevezés. A pénzügyminiszter f. évi 111j 17. 13728. sz., illetve III131-36372. sz. rendeletével Liptai Sándr nagybányai segélydijas és Flberth Ottó zalatnai díjtalan pénzügyi gyakrnkkat ideiglenes minőségű ni. kir. pénzügyi számtisztekké a selmeczbányai m. kir. bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez; úgyszintén Mha Ádám selmeczbányai díjtalan pénzügyi számgyakrnkt, segélydijas pénzügyi gyakrnkká nevezte ki, utóbbit jelenlegi állmáshelyén való meghagyása mellett. (Pü. K. 1908. 12. sz.) Áthelyezés. A pénzügyminiszter IV 7. 18551. sz., illetőleg III[ 17. 13723. sz. rendeletével Orsz Virgil aknaszlatinai pénzügyi számellenőrt a zalatnai, Bálint Andr zalatnai pénzügyi számellenőrt az aknaszlatinai m. kir. föbányahivatal mellé rendelt számvevőséghez, valamint Simn László selmeczbányai pénzügyi számellenőrt ugyanazn tiszti minőségben a nagybányai bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át. (Pü. K. 1908. 12. sz.) O O Lap zárása: 1908- máj. 6- d- u. 5 óra- TARTALOMJEGYZÉK. jj Szabó-emléktábla" leleplezése. Tudmány-Gyakrlat: Uj villams bányalámpák. II. Villams biztnsitő Orix"-bányalámpa. Erczet-örlő-malmk. A fának jelentősége és hasznsítása a bányamivelés körzetében. Szemle Bányamivelés. Vaskhászat. Gépészet. Építészet. Közgazdaság. Jfirek. Munkásmzgalmak. Balesetek. Közlekedés. Irdalm. fillást-közvetités. Kiadótulajdns: LITSCHAUER LAJOS Selmeczbánya, Grhmann Gyula könyvnymdájának nymása.