SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVE az Integrált Városfejlesztési Stratégia része 2008. SZEGED 1

TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS AZ ALACSONY STÁTUSZÚ NÉPESSÉG TERÜLETI KONCENTRÁCIÓJÁRÓL A VÁROS EGÉSZÉNEK TEKINTETÉBEN...4 I. 1. A város népessége néhány mondatban...5 I. 2. Mi a szegregátum?...6 I. 2. 1. Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása.6 II. A ROMA NÉPESSÉGET MAGAS ARÁNYBAN KONCENTRÁLÓ VÁROSI SZEGREGÁTUMOK, TELEPEK, TELEPSZERŰ KÉPZŐDMÉNYEK HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA.12 II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése... 13 II. 1. 1. Demográfiai adatok.....13 II. 1. 2. Infrastrukturális ellátottság...14 II. 1. 3. Lakáskörülmények....15 II. 1. 4. Szociális, egészségügyi ellátás.16 II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése...22 II. 2. 1. Történeti áttekintés, demográfiai adatok...22 II. 2. 2. Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság.....23 II. 2. 3. Szociális, egészségügyi ellátás.....25 III. A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS FŐBB PONTJAI SZEGED VÁROSÁBAN...29 III. 1. Fogyatékosügyi Fórum....30 III. 2. Idősügyi Tanács...31 III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése..32 III. 3. 1. Alapellátások...32 III. 3. 1. 1. Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás..33 III. 3. 1. 2. Szociális információs szolgáltatás..33 III. 3. 1. 3 Étkeztetés. 34 III. 3. 1. 4. Házi segítségnyújtás...34 III. 3. 1. 5. Családsegítés..35 III. 3. 1. 6. Közösségi ellátás...36 III. 3. 1. 7. Támogató Szolgálat...37 III. 3. 1. 8. Utcai szociális munka.37 III. 3. 1. 9. Idősek ellátása 38 III. 3. 1. 10. Fogyatékosok Nappali Intézménye.. 39 III. 3. 1. 11. Nappali melegedő.40 III. 3. 1. 12. Szenvedélybetegek nappali intézménye...40 2

IV. ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV....41 IV. 1. A szegregációt csökkentő és az integrációt elősegítő városi intézkedések.42 IV. 2. Oktatási integráció..43 IV. 2. 1. Létszámadatok 46 IV. 2. 2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók helyzete.49 IV. 2. 3. Beiskolázási körzetek.52 IV. 3. Foglalkoztatási integráció...54 IV. 4. Lakhatási és mobilizációs integrációs program...56 IV. 5. Monitoring... 59 IV. 6. Mobilizációs Intézkedési Terv 60 IV. 7. Tervezett rövid-, közép- és hosszútávú beavatkozások...... 62 3

I. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 4

Szeged városa teljes közigazgatási területére elkészíttette az Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS). Az IVS megalapozó munkarészei vázolják a város jövőképét, a fejlesztéseket, az ezekhez kapcsolódó legfontosabb feladatokat városrészenként. A stratégia keretein belül került megalkotásra az Antiszegregációs Terv, amely a település és egyes városrészeinek elemzését, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és a szegregátumaira vonatkozóan. Az Antiszegregációs Terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. I. 1. A város népessége néhány mondatban Szeged Megyei Jogú Város Csongrád megye legnagyobb települése. A város állandó lakossága 156. 443 főre tehető, a népesség száma 168. 273 fő. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 168.273 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,9% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szeged városában jelentős mértékű a népesség vándorlás. Iskolavárosként jellemző az ideiglenesen itt tartózkodók magas száma; A határ közelségéből adódóan jellemző a külföldi munkavállalók jelenléte; A szociálisan hátrányos helyzetűek külterületre való költözése; A családok egy része az árkülönbségek miatt a környező településeken (10 20 km-es körzetben) vásárol ingatlant és vállalja a napi ingázást. Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő) Lakónépesség száma 156. 443 Állandó népesség száma 168.273 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 4.611 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 4.383 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 14.182 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 7.494 Állandó népességszám változása 1990-2007 (- / +) 1.850 5

I. 2. Mi a szegregátum? Az Integrált Városfejlesztési Stratégia III., az egyes városrészek helyzetelemzését tartalmazó fejezetében bemutatásra kerültek azon kisebb területegységek, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek. Az alábbiakban meghatározásra kerülnek a legrosszabb státuszú területek, ahol a szegregáció folyamata már megjelent, előrehaladott állapotban van, illetve ebből a szempontból veszélyeztetett területrésznek számítanak. Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően két típusa határozható meg: A) A városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet) B) A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek) I. 2. 1. Szeged területén lévő szegregátumok lehatárolása, KSH által lehatárolt szegregátumok és veszélyeztetett területek bemutatása A KSH által szolgáltatott térképeken rózsaszínnel, és feketével jelölt területeket látunk. Rózsaszínnel jelölte azokat a területeket a KSH ahol a 2001-ben végzett népszámlálási adatok alapján az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%, tehát szegregátumnak minősül. A feketével jelölt területek olyan városrészeket jelölnek, ahol a lakosok számának legalább 40%-a alacsony státuszú, ez esetben ezek a területek veszélyeztetettnek minősülnek. A KSH által szegregátumként nyilvántartott területek közül négyet kiemelt, és 1-es, 2-es, 3- as és 4-es sorszámmal látott el. A szegregátumként nyilvántartott, de a KSH által nem kiemelt területeket római számok jelzik, a veszélyeztetett területek betűvel lettek jelölve. 6

Szeged 1-es térképen a következő területek vannak feltüntetve: C D B A. I. 1. KSH által kiemelt szegregátum: A 2-es számmal jelölt rózsaszínű terület : Móravárosi körút- Cserepes utca- Katona József utca és a Katona József utca-rákóczi út- Gólya utca- Cserepes utca által határolt városrész.. A Cserepes-sor Szeged azon szegregátum, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét. A 3-as számmal jelölt rózsaszínű terület: Boldogasszony sgrt -Liliom utca- Bánomkert sor Bokor utca által határolt városrész. Ezen a területen az id. Jancsó Miklós kollégium található, a terület a városrehabilitációs akcióterület része, ahol Tudásintenzív Központ fog létesülni. A terület nem minősül szegregátumnak. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: I.-es számmal jelölt rózsaszín terület: Szőregi utca- Diófa utca- Borostyán utca- Sportpályák által határolt városrész. Szegregátumként van jelölve, de a területen a gyermekotthon működik, nem minősül szegregátumnak. 7

A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület. A jelű fekete terület: Alsó kikötősor- Újszegedi vasút- Kendergyár utca- Füvészkert utca- Kertész utca által határolt városrész. A terület a Heavytex Ipari Park volt területe, az ipari csarnokokat elbontották a jövőben itt vásárló központ fog létesülni. Nem minősül veszélyeztetett területnek.. B jelű fekete terület: Állomás utca Fővám köz által határolt városrész. A területen egyetlen társasház áll, amelyben a lakások többsége önkormányzati bérlakás. Az épület a tervezett Biopolisz Park feltáró útja mely egyúttal a tervezett Déli Tisza híd felvezető útja is területén található. Emiatt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére az önkormányzat megtette a kezdő lépéseket, az épület hamarosan szanálásra kerül. A tömb többi épülete MÁV tulajdonú műhelyépület. A terület nem minősül veszélyeztetettnek C jelű fekete terület: Tömörkény utca-béla utca-roosevelt tér- Korányi fasor által határolt városrész. A területen egy középiskola és kollégium valamint egy vegyes funkciójú bérház található, földszintjén a Roosevelt téri halászcsárda. A mutatókat feltehetőleg a kollégium hozta, mert a bérházban lakó népesség a városi elitet reprezentálja, a terület nem minősül veszélyeztetett területnek.. D jelű fekete terület: Közép kikötő sor- Fürdő utca- Szent-Györgyi Albert utca- Torontál tér által határolt városrész. Ez a terület az újszegedi fürdőkomplexumba ékelődik, három lakóházzal, katolikus és református plébániaépülettel és az önkormányzat vendégházával. A négy épület a fürdőfejlesztés miatt elbontásra kerül, a református plébánia és imaház valamint egy vegyes funkciójú lakóház felújítás előtt áll. 8

Szeged 2-es térképen a következő területek vannak feltüntetve V IV III II. F G VI E KSH által kiemelt szegregátum: Az 1-es számmal jelölt terület: Agyagos utca- Meggyfa utca- Trencsényi utca- Szakolczai utca által határolt városrész. Ezen a területen 2001-ben is és jelenleg is Fogyatékos Otthont működtet a város, tehát a terület nem minősül szegregátumnak. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: A II.-es számú terület: Űrhajós utca- Bölcsőde utca- Budapesti körút által határolt városrész. Lakótelepi övezet, ahol a szociális városrehabilitáció befejeződött. A III-as számú terület: Margaréta utca- Csongrádi sugárút- Sárosi utca által határolt városrész. DÉLTÁV telefontorony, a környező panelházak egyike sincs megjelölve szegegátumként. A IV-es számú terület: Tópart- Rókusi krt- Margaréta utca Kiserdő által határolt városrész. Vízműtelep található itt, a helyzet ugyanaz, mint az előző megjelölt területnél. 9

Az V-ös számú terület: Körtöltés utca-bálint Sándor utca Kiserdő- Bartucz L. utca által határolt városrész. Ezen a területen a Piarista Gimnázium található, a terület nem minősül szegregátumnak. A VI-os számú terület: Fonógyár út- Dorozsmai út- Vasút Bajai út- Fonógyári út- Kálvária sugárút Városgazda utca- Méntelepi Fehér tó által határolt városrész. Ezen a területen egy bútorgyár, kereskedelmi és szolgáltató üzletek telephelyei, és a Napfény Camping üzemel, lakóépület a területen nem volt, és jelenleg sem található. A városrész nem minősül szegregátumnak. A KSH által veszélyeztetettként nyilvántartott terület: Az E jelű terület: Vasas Szent Péter utca- Cserzy Mihály utca - Pozsonyi Ignác utca Pulcz utca által határolt városrész. A tömbben található a városi kórház (2001-ben volt) fertőző kórházának épülete, a börtön bútorgyára és néhány lakóépület. A területen új társasházak épültek, a lakosság vegyes összetételű, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A Fertőző Kórház épülete kiürült, majd az Önkormányzat értékesítette azt. Az F-jelű terület: Acél utca Otthon utca - Búzavirág utca Csavar utca által határolt városrész. (Petőfi telep) A tömbben található az Idősek Otthona és néhány újabb építésű lakóház. A szegregációs mutató feltehetőleg az Idősek Otthona miatt alakult ki, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. A G jelű terület: Csiki utca Ostrom utca Beregi sor - Honfoglalás utca (Tápészéle) A terület kertvárosi rész, családi házas övezet vegyes lakossággal, a terület nem minősül veszélyeztetettnek. 10

Szeged 3-as térképen a következő területek vannak feltüntetve VII KSH által kiemelt szegregátum: A 4-es számmal jelölt terület: Kiskundorozsma, 48-as átkötő út- Búza utca Északi sor- - Sziksósi út által határolt városrész. Az itt található, bérlakásokból álló komfort nélküli házsor olyan lakóterület, amelynél a szegedi adatok, és az önkormányzati adatok is egybehangzóan bizonyítják a szegregátum meglétét. A KSH által nem kiemelt, de szegregátumként nyilvántartott terület: A VII-es számú terület: Sömlyék utca -Körte utca Galagonya utca- Vereshomok utca által határolt terület. Szeged-Sziksós városrész, amely alapvetően kiskertes, hétvégi házas övezet, nem az alacsony státuszú népesség lakóhelye. 11

II. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének bemutatása 12

II. 1. Móraváros - Cserepes sor szegregátum jellemzése Cserepes sor (Móravárosi krt. - Szabadkai út - Cserepes sor - Gólya u. - Rákóczi u. - Katona J. u. - Cserepes sor) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a több utcából álló megjelölt területnek csak egy része a Cserepes sor tekinthető szegregátumnak. II. 1. 1. Demográfiai adatok A halmozottan hátrányos helyzet Magyarországon a roma lakosság közel 80 %-át sújtja, ez az adat jellemző az érintett városrészben lakókra is. A 60-70-es években, a Cserepes-sorra többségben olyan cigány származású családok költöztek, amelyekben mindkét szülő dolgozott, és a gyermekek rendszeresen jártak iskolába (bár tanulmányaikat sokan nem fejezték be), a lakbért fizették. Az itteni cigány lakosság egy része ma már nyugdíjas. A munkanélküliség és az iskoláztatás lazulása az elmúlt évtizedben jelent meg és mára komoly gondot jelent. A Cserepes sor városrész népességszáma 292 (lakónépesség), amely a szegedi népesség 0,017%-át jelenti. A népesség korszerkezete annyiban tér el a szegedi átlagtól, hogy itt aránylag magas a fiatalkorúak aránya. A Cserepes soron lakók számát és korcsoport szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: Korcsoport Lakosok száma (fő) 0-14 év 75 15-18 év 21 19-60 év 165 61-120 fő 31 Összesen: 292 A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 72,7% - amely még magasabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 12,6%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb. A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét. 13

Mutató megnevezése Cserepes sor Lakónépesség száma 292 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 30,9 % Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 57,5 % Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 11,7 % Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 76,5 % évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 2,6 % Lakásállomány (db) 66 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 72,7% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 78,4% évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 67,3% belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 12,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 74,7 Állandó népesség száma 292 II. 1. 2. Infrastrukturális ellátottság A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve. Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában Vezetékes víz Nincs ilyen utca 65 Áram Nincs ilyen utca, de sok helyen a szolgáltató 65 megszüntette a szolgáltatást adósság felhalmozás miatt Közvilágítás nincs 65 Szennyvíz-csatorna nincs 65 Gáz nincs 65 Pormentes út nincs 65 Járda nincs 65 14

II. 1. 3. Lakáskörülmények A Cserepes soron 66 lakásban 292 roma származású lakos él. A 66 lakásból 44 szociális bérlakás, 22 magántulajdonú ingatlan. Az lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. Mutató Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna Gáz Cserepes sor infrastruktúra van biztosított, de sok helyen a szolgáltató megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt van van van A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. Néhány család nem lakhatás céljára szolgáló épületben él (istálló, padlástér). A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. A korszerűtlen fűtés következtében (fatüzelésű vagy olajkályha) minden lakás füstös, így a lakók jó része asztmás és tüdőbeteg, akkut légúti megbetegedésekben szenved. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók, már a lakóhelyiségekben is megjelennek, állandó fertőzési forrást jelentve az ott élők számára. Sok a kóbor állat, főleg a kutya. Folyamatosak a megoldatlanul maradt csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. 15

A közös költség és a lakbér jelentős hányadát képezi a felújítási alap és a szemétdíj, ami havonta több ezer forintos kiadást jelent a családoknak, mégis a felújítások évek óta elmaradnak. Az elmaradás oka az, hogy a négylakásos lakástömbben önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú lakások vannak, ezért az egységes, egész épületet érintő felújítások megvalósítása nehézkes. Az Önkormányzat felkéri az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t, mint a Társasházközösség tagját, hogy kezdeményezze a felújítások szükségességének elfogadtatását. A 66 család közül 29 család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a 37.000,-Ft-ot, ezért rendszeres szociális kedvezményben és más pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. A családok többsége eladósodott az áramszolgáltató felé. Az Önkormányzat adósságcsökkentő programjában azon családok vesznek részt akik saját bérleti joggal rendelkeznek. A lakhatási integráció segítése érdekében az önkormányzatnak nem szabad a területre több szociális bérlakást kijelölni és építeni. A lakhatási integráció elősegítésére, az önkormányzati bérlakások pályáztatásánál prioritást kell adni a szegregátumból heterogénebb társadalmi összetételű negyedekbe való elköltözőknek. Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről és a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló többször módosított 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 2. sz. melléklet felülvizsgálata indokolt, amely a szociális lakáshoz jutás értékelési szempontjait tartalmazza, figyelemmel a szegregált környezetből kiköltözőkre, melynek határideje: a 2009. év I. félévi munkatervben elfogadott időpont. II. 1. 4. Szociális, egészségügyi ellátás Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ keretébe tartozó III. sz. Gondozási Központ, a hozzá tartozó idősek klubja (Szeged, Vám tér 5.) és az Alsóvárosi Családsegítő Ház biztosítja. A szegregátumot tekintve 2008. évben 14 család működött együtt adósságkezelési programban, de korábban a Védőháló a Díjhátralékosokért Alapítványhoz az ügyfelek igen nagy százalékban fordultak segítségért magas gáz-, illetve villanyszámla tartozásaik miatt. 16

Segélyezési adataik a táblázatnak megfelelően alakult az elmúlt két hónapban. Cserepes sor Lakásfenntartási tám. Rendsz. szoc. segély Rendk. gyermekvéd tám. 32 család 35 család 29 család Adósságkezelési szolgáltatásba bevont háztartások száma: 14. A háztartás fogalma és a család fogalma a szociális törvény szabályai szerint lényegesen eltér. A háztartás életvitelszerűen együtt élő személyek közössége, ugyanakkor a család fogalma a házastárs, élettárs és velük együtt élő kiskorú vagy 25 évig nappali tanulmányokat folytató személyek számát jelenti. Így előfordulhat, hogy egy lakáson belül egy háztartás van, de a családok száma kettő is lehet. Pl. a családban él a nyugdíjas nagyszülő, akit külön családnak kell tekinteni a szociális törvény szabályai szerint. A hátralék kezelése elsősorban közös költség (10 család), lakbérhátralék kezelése 4 család esetében történt. Áramszolgáltató által biztosított villanyszámla tartozása ennek a szegregátumnak több milliót tesz ki, mely tartozást a fogyasztók nem ismerik el, ezért az adósságkezelésbe ezt kezelni nincs módja az Önkormányzatnak. A másik lényeges oka az, hogy az Önkormányzatnak az áramszolgáltatóval keret-megállapodása nincs az adósságkezelésre. Ezen az Önkormányzat változtatni kíván a jövőben. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2008. október 30-ig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodája előkészíti a keretmegállapodás tervezetét, és azt elfogadásra megküldi a DÉMÁSZ Zrt.-nek. A keretmegállapodás aláírását megerősíti az a tény is, hogy bejegyzésre került a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány (magánalapítvány), amelynek egyik alapítója a DÉMÁSZ Zrt. Az adósságkezelési szolgáltatással és az alapítvány által nyújtott támogatással a közüzemi hátralékkal küzdő családoknak eredményesebb támogatást lehet biztosítani. A jelenleg biztosított támogatások alapján az adósságkezelésbe bevont közüzemi költség átlaga: 130.000,- Ft/család. Ennek 75%-a támogatás, 25%-a a család önereje. Bár a szociális törvény szerint az adósságkezelésbe bevonható adósság minimális összege 50.000,- Ft, a helyi rendelet szerint a maximális összeg 500.000,- Ft. A Családsegítő Szolgálattal közösen kialakított megállapítás az, hogy azok az ügyfelek jelentkeznek az adósságkezelési programba, akik hosszabb, 18 hónapra vállalni tudják az önerő és a havi lakásfenntartási kiadások megfizetését. Ez a körülmény magyarázza azt, hogy 17

adósságkezeléssel kezelt adósság átlaga 130.000,- Ft. A Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány többek között a 25%-os önerőt vállaló családokat segíti, ezért várhatóan később a nagyobb összegű adósságok is kezelhetőek lesznek. Az önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy a szegregátumban élő családok részt tudjanak venni az adósságkezelési programban, vállalja a közvetítő szerepet a lakosok és a szolgáltató között annak érdekében, hogy a szolgáltatáshoz hozzá tudjanak férni. Esetenként adható átmeneti segélyben részesült 71 család. 2007-ben ezek a családok az évente adható 3 segélyezési eseteket nem merítették ki teljes egészében. Az átlagos segélyezési esetszámuk: 2. Ezen a jogcímen kiutalt átmeneti segély összege átlagosan 6.500,- Ft/eset. A pénzbeli támogatás teljes összege 71 x 2 x 6. 500=923. 000,- Ft. A segélyt létfenntartási gondok, beiskolázási költségek és általában gyermeknevelési kiadások miatt kérték. Esetenként adható közüzemi költségek (hátralékok) rendezésére is átmeneti segély. Ilyen támogatásban részesült 15 család. Kisebb összegű közüzemi és lakbérhátralékok rendezésére kérték az átmeneti segélyt, melyet természetben közvetlenül a szolgáltatónak utalja az Önkormányzat. Ez a segélyezési fajta a fent részletezett általános átmeneti segély körébe tartozik, így az évente adható 3 segélyezési esetszámba bele kell számítani. A 15 család általában évente egy alkalommal kéri ezt a fajta természetbeni támogatást, melynek átlaga 13.000,- Ft. Erre a célra felhasznált összeg összesen 15 x 13.000= 195.000,- Ft. Ezzel a támogatással kisebb hátralékok rendezhetőek és így az adósságkezelési szolgáltatást sem kell ezeknek a családoknak igénybe venni. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként lakás építési-vásárlási és korszerűsítési támogatást biztosít az arra rászorult családok számára. Így ebben a szegregátumban a lakás komfortfokozatának javítása érdekében vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk 2006. évben, 4 bérlőnek és 2 tulajdonosnak, valamint 2007. évben 3 bérlőnek és 1 tulajdonosnak fürdőszoba kialakításához, illetve a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A vissza nem térítendő támogatás összege 2006. évben átlagosan 700.000,- Ft/támogatás, 2007. évben 500.000,- Ft/támogatás. A kérelmezők 40%-nál alacsonyabb önrésszel tudták megvalósítani a felújítási elképzeléseket. Ezzel a vissza nem térítendő támogatással az Önkormányzat javítani próbál az ott élők helyzetén. 18

Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátum ok1 neve 2.antiszegre gációs terület Lakónépes ség száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján) Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántart ási adatok alapján) LFT2 ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva db HHH gyerekek aránya a településré szen Romák aránya a lakónépe sségen belül 292 66 32 35 65 65 0,2% A családgondozók heti rendszerességgel keresik fel a Cserepes soron élőket, hogy aktuális problémáikban segítséget nyújtsanak. Szakmai munkájuk az alábbiakban foglalható össze: A Cserepes soron és Móravárosban élő családok rendszeres szociális segélyezettként, adósságkezeltként illetve önkéntes ügyfélként keresik fel a Családsegítő Házat. A rendszeres szociális segélyezettek rendszeres együttműködési kötelezettségük következtében havonta-kéthavonta keresik fel családgondozójukat (az aktuális problémáktól függően nagyobb gyakorisággal). Az adósságkezelt ügyfelek havi egy alkalommal kötelesek aktuális befizetéseiket igazolni az adósságkezelési tanácsadónál és életvezetési kérdésekben együttműködni vele. Az önkéntes ügyfelek gyakrabban, a probléma típusától függően, akár heti rendszerességgel kérik a családsegítők segítségét. A roma családok ügyfélfogadása a Családsegítő Ház kliensfogadóiban történik, illetve a családok otthonaiban szükség szerint, külön a roma családok fogadására rendszeresített ügyfélfogadó nincs. 41 Cserepes sori család részesül gondozásban, 15 család jelenleg az adósságkezelési programban vesz részt, emellett a működési területünkön élő roma lakosság is kéri tanácsadói, gondozási tevékenységünket. 19

A roma lakosság számára nyújtott szolgáltatások: Szociális, mentálhigiénés, életvezetési, családvédelmi, gyermeknevelési, tanuláshatékonysági, pályaválasztási, egészségvédelmi tanácsadás és gondozás. Szociális ügyintézésben való segítségnyújtás (kérelmek, beadványok elkészítése, intézmények és szolgáltatások igénybevételéről tájékoztatás), szociális ellátások igénybevételéhez való hozzájutás szervezése. Rendszeres szociális segélyezettek, adósságterhek és lakhatási problémákkal küzdők gondozása. Pszichológiai tanácsadás. Jogi tanácsadás. Közösségi és csoportos szociális munka (ünnepekhez kötődő rendezvények, családi napok, beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás, szülő csoport) Érdekképviselet. Információszolgáltatás. Adomány közvetítése. A családgondozók munkájuk során együttműködnek a területen dolgozó védőnővel, a Gyermekjóléti Hálózat családgondozójával, iskolákkal, óvodákkal és egyéb segítő szervezetekkel. Fórumaik, közösségi programjaik igen színvonalasak, mozgósító erejűek voltak. Problémafeltáró, információszerző, érdekegyeztető fórumot szerveztek az intézményben a szegregáció és integráció témáját kiemelve. 2007. évben a gyermeknapi rendezvények lebonyolításába bevonták a körzet lakosságát (résztvevőként, önkéntes segítőként). A roma lakosságot érintően érdekképviseleti tevékenységük jelentős. Az iskola-egészségügyi ellátást mindkét szegregátum vonatkozásában a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest). 20

Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban légzőszervi megbetegedésben szenvednek. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok és házi gyermekorvosok illetékességi területét meghatározva figyelembe vette a szegregátum egészét, így az egészségügyi alapellátást egy felnőtt háziorvos és két házi gyermekorvos, illetve egy védőnő végzi. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. óta létrehozott egy egészségügyi alapellátást támogató keretet, és pályázati célok meghatározásával támogatja az egészségügyi alapellátást. 2009. évre a pályázati célok meghatározásánál a szűrővizsgálatok szervezése is megjelenik az előkészítő dokumentációban, melyről döntést az Egészségügyi és Szociális Bizottság hoz a 2009. évi helyi költségvetés elfogadását követően. 21

II. 2. Kiskundorozsma szegregátum jellemzése Kiskundorozsma (Árpa utca Búza utca) Szeged azon meglévő szegregátuma, amelyet a KSH adatok és az Önkormányzati adatok is alátámasztanak. Ennek a két utcából álló megjelölt területnek az egésze tekinthető szegregátumnak. II. 2. 1. Történeti áttekintés, demográfiai adatok 1973-ban Szegedhez csatolt Kiskundorozsmán, többségében oláhcigány lakosság él. A 80-as éveken a kiskundorozsmai cigány emberek többsége más városrészekbe költözött. Később újra benépesült a szegregátum. A dorozsmai Búza utca teljes lepusztulása után annak felszámolása megtörtént. Az utcával párhuzamosan az 1990-es években az Önkormányzat megépítette az Árpa utcát, amely épületekbe a vízvezeték nem került beépítésre. A közterületen egy közkifolyó kút működik. Az utcában 2008-ig a közút és a járda nem volt szilárd burkolatú. Az Önkormányzat és a helyi képviselő közreműködésével 2008. évben az Árpa utca szilárd burkolatot kapott. A jelenleg itt élő 106 roma lakos egységes közösséget alkot. A telepük a peremterület szélén van, minden forgalomtól távol esik. Itt egészséges folyamat kezdődött (járdát csináltak önállóan, rendszeresen takarítanak stb.) Cél, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Környezetgazdálkodási Non-Profit Kht. együttese központi pályázati forrásból ezen folyamat támogatását biztosítsa. A közösségfejlesztő munkában, a képzési, foglalkoztatási lehetőségek megteremtésében az említett Kht.-n túl a Munkáért Alapítvány is segítséget nyújt. A szegregátum népesség adatai: Korcsoport Búza utcai lakosok száma (fő) Árpa utcai lakosok száma (fő) Összesen (fő) 0-14 év 15 16 31 15-18 év 2 1 3 19-60 év 25 31 56 61-120 év 14 2 16 összesen: 56 50 106 Forrás: KSH A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas az aktív korúakon belül 70,7% - amely magasabb a városi átlagnál. 22

A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül jóval alacsonyabb a városi átlagnál: 10,2%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ebben a városrészben a legmagasabb: 61,4 % A városrész demográfiai, foglalkoztatási és lakhatási mutatói tehát a fenti mutatók mindegyikében kedvezőtlenebbek a városi átlagnál, így már az IVS városrészi elemzések fejezetében is alátámasztották a terület problémás jellegét. II. 2. 2. Lakáskörülmények - Infrastrukturális ellátottság Szeged város célja a 100 %-os közműellátottság. A vezetékes víz, áram, közvilágítás, szennyvíz csatorna 100%-osan fedi a szegregátumot. A közmű alapvezetékek rendelkezésre állnak, de nincs minden lakás bekötve. Mutató Kiskundorozsma Árpa u. infrastruktúra HHH gyerekek aránya az el nem látott település részen utcában Vezetékes víz van 32 Áram biztosított, de sok helyen a szolgáltató 32 megszüntette a szolgáltatást tartozás miatt Közvilágítás van 32 Szennyvízcsatorna van 32 Gáz van 32 A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek, sok a csecsemő, a kiskorú. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, ablakok-ajtók nem szigeteltek. 23

A kiskundorozsmai szegregátumban élő roma családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. 16 bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók sok helyütt hiányoznak. A kétszobás lakásokban több, jellemzően sokgyermekes család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Szinte minden helyen van villany, azonban a nagy összegű tartozások miatt az áramszolgáltató leszerelte a villanyórákat. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Egy kút található az érintett területen. A Kiskundorozsmai Családsegítő Ház szervezésében, valamint egyes megbetegedések alkalmával a házi gyermekorvos ÁNTSZ vizsgálatot kért a kút minőségére. Mindegyik alkalommal a szakhatóság megállapította, hogy a kút vize nem lehetett a fertőzés forrása. A közeli illegális szemétlerakó miatt elszaporodtak a rágcsálók. Az Árpa utcai szegregátum ingatlanai kizárólag önkormányzati tulajdonban vannak. Az Árpa utcában levő lakások száma 16 db, tulajdonjog szempontjából az alábbiak szerint alakulnak: mind a 16 lakás önkormányzati tulajdonban van, ebből 1 bérlő 15 jogcím nélküli lakáshasználó A Búza utcában jelenleg 1 ingatlan van, ahol a 8 fős családban szociális rászorultságot nem lehet megállapítani. A többgenerációs család átlagos, vagy e feletti életkörülmények között él. 24

II. 2. 3. Szociális, egészségügyi ellátás Ebben a szegregátumban adósságkezelési szolgáltatás nincs, mivel a lakáshasználat jogcíme nem tisztázható, illetve az áramszolgáltató által szervezett villanyfogyasztás szabálytalan. Családokra vetített villanyfogyasztás egyáltalán nem mérhető. A szolgáltató által kimutatott egész szegregátumra vonatkozó áramdíj tartozást mely meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot lakásokra bontva a családok nem fogadják el, ezért ennek a hátraléknak a rendezésére nincs mód. Mivel az önkormányzati lakásokat jogcím nélküli lakáshasználók lakják zömében, a bérleti díj megfizetésétől is elzárkóznak. Az Árpa utcában élő személyek átmeneti segélyezése az alábbiak szerint alakul: A 16 lakásban élő személyek a szociális törvény fogalmának megfelelően sokkal több családot tesznek ki, ezért fordult elő az, hogy 2007-ben a 16 lakásban élők közül 26 család nyújtott be átmeneti segélyt. Az átmeneti segély esetszáma a maximális 3-mal szemben itt átlagban 2,5 eset volt, és a segély átlaga 8.000,- Ft/eset. Összességében kiutalt átmeneti segély 26 x 2,5 x 8.000=520.000,- Ft. Közüzemi díj rendezése címén átmeneti segély nem lett megállapítva, mivel a közüzemi hátralékot nem kívánják elismerni. Az itt élő roma lakosság iskolai végzettsége alacsony (1. ábra), szinte mindannyian inaktívak. Jellemzően közcélú munkát vagy alkalmi munkát (mezőgazdasági idénymunkát) végeznek, azonban ezek közül egyik sem alkalmas komoly munka-tapasztalat szerzésre. Iskolai végzettség nem járt iskolába legfeljebb 4 osztályt végzett 5 osztályt végzett 6 osztályt végzett 7-8 osztályt végzett szakmunkás 1. ábra Az itt lakó felnőtt- és fiatalkorúak 80%-a volt már büntetve, általában ún. megélhetési bűnözés körébe tartozó kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése miatt (pl.: lopás, garázdaság). A házasságban élők aránya 21,9 %, az élettársi kapcsolatban élők száma magasabb az átlaghoz képest. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 10 család részesül. 25

Az iskola-egészségügyi ellátást Kiskundorozsma terület vonatkozásában is a Szegedi Tudományegyetem szervezi. A város valamennyi lakosa számára a mentőszolgálat, mint közreműködő biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást, a Szegedi Tudományegyetem, mint közreműködő által szervezett a fogászati ügyeleti ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátás - a Szegedi Tudományegyetem által biztosított egészségügyi szakellátási rendszerben - az egész városra kiterjedően megszervezésre került. Általánosságban elmondható, hogy a szegregátumokban élő romák egészségi állapota a lakosság egészét tekintve rosszabb (a különböző megbetegedések aránya háromszor-hatszor magasabb, várható élettartamuk körülbelül 10 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest). Nem járnak rendszeresen orvoshoz, szűrővizsgálatokon általában nem vesznek részt. A leggyakrabban légzőszervi megbetegedésben szenvednek, 50 %-uk rendszeres gyógyszerfogyasztó. Az itt lakók közül sokan alultápláltak, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony, főzéshez jellemzően állati zsiradékot használnak. Egészségbiztosítási jogviszonyuk a felnőtt korú lakosságot érintően teljes körűen rendezett. A szociális törvény 94. -a alapján az Önkormányzat Jegyzője egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a kérelmezők jövedelmi helyzetének alapján megállapította. A szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében gondozási központ hálózatán, illetve családsegítő hálózatán keresztül. A családsegítő szolgálatok számos, a romák integrációját segítő programot szerveznek az alábbi módon: A hátrányos helyzetű családok kohézióját növelő, a családi funkciók megőrzését szolgáló, a közösségi együttélési szabályokat elsajátító komplex program keretein belül: Segítségnyújtás a családok és gyermekeik mentális, szociális, kulturális fejlődéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez. A) Tanácsadó szolgálat működtetése család- és gyermekvédelmi, mentálhigiénés, pszichológiai, probléma-megoldási, tanuláshatékonysági, egészségnevelési- és megőrzési, foglalkoztatási, jogi tanácsadás. 26

B) Családi Klub szervezése önsegítő klub életre hívása a hátrányos helyzetű roma származású gyermekek és szüleik részére: a családban rejlő értékek közös megfogalmazása egymás megértése, elfogadása, a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítése, generációk közötti közvetítés, családok közötti kapcsolatok elmélyítése, ismeretátadás, készség- és képesség fejlesztés, egészségnevelés, a szabadidő hasznos eltöltése: alkalmi rendezvények, ünnepekhez kötődő hagyományőrző rendezvények szervezése, közös játékok. (Gyermeknap, Mikulás, Karácsonyi Ünnepség) C) Beilleszkedést elősegítő csoportfoglalkozás működtetése Célcsoport: beilleszkedési problémával küzdő volt Móra Általános Iskolás roma gyerekek (A csoport tagjai 10-14 éves korú elsősorban roma gyermekek) A 2007-ben bezárt Kolozsvári téri Általános Iskolából kikerült beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulóknak heti egy alkalommal (összesen 12-szer) tartottunk csoportfoglalkozást, ahol személyes tapasztalatokon, élményeken keresztül dolgoztunk fel különböző témaköröket, elsősorban az új iskolával, új társakkal, új tanárokkal kapcsolatos nehézségeikkel, kudarcaikkal, sikereikkel kapcsolatban. A csoportfoglalkozásokon elsősorban az Alsóvárosi Általános Iskola 10-12 éves diákjai vettek részt, alkalmanként 8-10 gyerek aktív részvételével. A csoportfoglalkozás tervezett tematikája: 1-2 alkalom: Ismerkedés, a csoport működésének, szabályainak lefektetése. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül. Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Előnyök- hátrányok megélése. 27

3. alkalom Készségek, képességek fejlesztése a beilleszkedéshez. Ön- és társismeret szerepjátékokon keresztül. Motivációs kérdések, - miért járok iskolába, - milyen értékeket közvetít felém az iskola, - mit jelent számomra a tanulás. Délutáni szabadidős tevékenységek - ki mivel foglalkozik ill. foglalkozna szívesen. Erősségek-gyengeségek. 4. alkalom Roma identitás roma család, Hagyományok szokások, nyelv - zene ismerete Saját élmények, Előnyök- hátrányok megélése 5. alkalom Konfliktuskezelési technikák alkalmazása konkrét, megélt szituációkban (saját élmény feldolgozása), Agresszió kezelésének technikái. 6. alkalom Visszacsatolás: Szituációs gyakorlatok: - helyem az iskolában, - mit gondolnak rólam a társaim és a tanárok, - én mit gondolok róluk. Elképzelések a jövőre vonatkozóan. Összegzés. 28

III. A szociális gondoskodás főbb pontjai Szeged városában 29

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az általa biztosított különféle szociális ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás biztosítását tűzte ki célként. A gondoskodás középpontjában jelentős helyet foglalnak el az időseken kívül a munkanélküliek, a fogyatékos és a hajléktalan emberek is, akiknek a támogatását számos intézmény és civil szervezet is segíti. A város önkormányzata az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a gyárak bezárása miatt munka nélkül maradt embereket valamilyen formában támogatni tudja. Szeged Megyei Jogú Városban két célcsoport - a fogyatékkal élő személyek és az idősek - érdekeinek érvényesítésére, a velük való szoros együttműködés érdekében jött létre a Fogyatékosügyi Fórum és az Idősügyi Tanács. III. 1. Fogyatékosügyi Fórum Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény korszerű szellemiségét, és annak európai normákat követő elveit alapvetőnek tartja. Az új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat közép, és hosszú távú célkitűzései szerint változtatni kell a fogyatékosságot csupán egészségügyi problémaként kezelő közfelfogáson. Ennek érdekében Szegeden már 2001. márciusában megalakult a város Helyi Fogyatékosügyi Fóruma. (továbbiakban: Fórum) A Fórum tagjai a különböző fogyatékkal, betegségekkel élőket képviselő szervezetek, egyesületek, így a mozgáskorlátozottak, értelmi fogyatékosok, vakok, siketek továbbá a rákbetegek, cukorbetegek, daganatos betegek, lisztérzékenyek. A Fórum munkájában részt vesznek rehabilitációs, fejlesztő és foglalkoztató szervezetek, alapítványok. Kezdetben a közös problémák megbeszélése, illetve az általános tájékoztatás volt a Fórum napirendjén, később már kezdeményező szerepet töltött be a problémák megoldására, mely közül több sikerrel járt. A Fórum célul tűzte ki, hogy a fogyatékkal élő emberek számára, összehangolt állami intézkedéseken keresztül teremtődjön meg az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció és az 30

önálló életvitel alapvető feltételeinek biztosítása. A fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan nem teljes mértékben tudnak élni, ezért indokolt számukra a pozitív diszkrimináció. A Fórum programjának célterületei: környezet; kommunikáció; közlekedés; egészségügy; oktatás, képzés; foglalkoztatás; sport- és szabadidő; szociális ellátások; valamint az intézményrendszer. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett a Fogyatékosügyi Keretre 2003-tól évente 5 millió Ft keretösszeggel. A Keret kifejezetten az adott célcsoportok támogatását biztosítja. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a támogatások odaítélésénél a Fórum előzetes javaslatait figyelembe véve hozza meg döntését. III. 2. Idősügyi Tanács Az Idősügyi Tanácsban képviseltetik magukat a különböző civil szerveződések, az ipari és mezőgazdasági munkát végzettek, az egyházak képviselői (katolikus, zsidó, evangélikus, református), a honvédség, a rendőrség, a BV alkalmazottak, az önkormányzati nyugdíjas szervezetek. Az Idősügyi Tanács véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az Idősügyi Tanács munkaterv alapján végzi munkáját, havonta ülésezik, napirendjén olyan témakörök szerepelnek, amelyek a nyugdíjasok életkörülményeit pozitívan befolyásolják. Meghívás alapján beszámolnak az üléseken az önkormányzat szociális intézményeinek vezetői, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénzár vezetője, a civil szervezetek megyei képviselete stb. Az ülések rendszeres résztvevői a Tisza Volán Rt. munkatársai, akik a helyi tömegközlekedés szolgáltatásait igénybe vevő időskorú lakosság utazási feltételeiről tájékoztatják az Idősügyi Tanácsot. A meghívott előadók révén lehetőség nyílik a párbeszédre, a tájékoztatásra és tájékozódásra, az ismeretek bővítésére. Az Idősügyi Tanács elnökhelyettese havi rendszerességgel fogadóórát tart a Városházán, ahol megfelelő szakemberek segítik a nyugdíjasokat hivatalos ügyeik intézésében és kérdéseik megválaszolásában. Az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezeteken keresztül megismerteti az önkormányzati apparátus működését az idősekkel, ezáltal betekintést nyernek a döntések előkészítésébe és a döntéshozatal módjába, véleményüknek hangot adhatnak és érdekeik védelmében is felléphetnek. 31

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága pályázatot hirdetett az Idősügyi Keretre, 2006. évben 10 millió Ft keretösszeggel. A Keret létrehozásával az volt a cél, hogy lehetőséget adjon a szervezeteknek programjaik finanszírozására. A támogatások odaítélésénél az Idősügyi Tanács előzetes javaslatait figyelembe véve került sor a döntéshozatalra. III. 3. Szeged városában meglévő szociális szolgáltatások jellemzése A szociális szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat a szociális törvény határozza meg. A jelentős társadalmi változások következtében az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége nagymértékben megváltozott az ellátási szükségletek módosulásaihoz igazodóan. A szociális törvény 90. (2) bekezdése szerint A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá előzetes igényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Pozitívum az utóbbi években, hogy az önkormányzat feladatellátását egyre több civil, illetve egyházi szervezet, gazdasági társaság is segíti. Ezek önállóan, önkormányzattal közösen, vagy az önkormányzattal kötött ellátási szerződések alapján működnek. III. 3. 1. Alapellátások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. (szociális törvény 59. (1) bek.) Szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a szociális információs szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, 32

a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás. III. 3. 1. 1. Falugondnoki és tanyagondnoki ellátás A szociális törvény 60. (1) bek. szerint a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. Az alapszolgáltatások tanyagondnoki szolgáltatás útján történő biztosítása nem kötelező feladat megyei jogú városok számára, ugyanakkor a szociális törvény 60. (3) bek. szerint a tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külön jogszabályban meghatározott külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. SZMJVÖ jelenleg nem működtet tanyagondnoki szolgálatot. III. 3. 1. 2. Szociális információs szolgáltatás 2005. július 31-ig minden településen kötelezően megszervezendő feladat, melynek célja, hogy a szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Jelenleg Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévő Humán Szolgáltató Központ családsegítő hálózatának munkatársai végzik el a fent megjelölt feladatot. 33

III. 3. 1. 3. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérõl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. (szociális törvény 62. (1) bek.) Az étkeztetést a város tagozódása, az idősek nagy száma és egyenlőtlen eloszlása miatt SZMJVÖ Humán Szolgáltató Központ 40 házigondozói körzet kialakításával tette hatékonyabbá, és minden rászoruló részére elérhetővé. Az intézmény naponta 1100 fő részére biztosít kétfogásos étkeztetést, folyamatosan, az év 365 napján. igénybe vevők száma 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Étkeztetést igénybe vevők számának alakulása 2004. évben 18-25 26-35 36-45 46-55 56-60 61-65 66-75 76-tól életkorok Férfi Nő III. 3. 1. 4. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. (szociális törvény 63. (1) bek.) 34

1996. évtől a Kiskundorozsmai Családsegítő Házba integrálva valósul meg a házi segítségnyújtás. Ezt az ellátási formát 2007. évben átlagban, havonta 900 fő vette igénybe. Az ellátási terület nagyban befolyásolja a gondozási munka nehézségét. A külterületeken lakó személyek gondozása a közlekedés és a komfort hiánya miatt gyakran akadályozott. Növekszik azok száma, akik naponta több órás, akár 24 órás ellátást igényelnének a jelenlegi egy-két órás helyett, de ezt a jelenlegi rendszer nem képes felvállalni. A 40 fő szociális ápoló, gondozó szakember és a kb. 400 fő társadalmi aktivista kiválóan teljesítette az év folyamán felmerült igényeket. Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma 2004. évben 180 160 igénybe vevők száma 140 120 100 80 60 40 20 0 Férfi Nő 18-25 26-35 36-45 46-55 56-60 61-65 66-75 76-tól életkorok III. 1. 5. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (szociális törvény 64. (1) bek.) A családsegítés 1991. óta működő szolgáltatás, mely 1996-ban integrálódott a Humán Szolgáltató Központ struktúrájába. A feladat ellátását három családsegítőház biztosítja. A Tabán Családsegítő Házban és az Alsóvárosi Családsegítő Házban adósságkezelési tanácsadási tevékenységet is folytatnak, csoportfoglalkozásokat szerveznek a rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek részére, ennek eredményeként rövidül a rendszerben töltött idő, többeknek sikerült munkát találni, azonban az elsődleges munkaerőpiacra legtöbbjük nem kerül be, a közcélú foglalkoztatásban átmenetileg oldódik 35