A Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2013.
Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE 5 1.1. Az intézmény Alapító Okiratának adatai 5 1.2. Az Alapító okirat szerinti tevékenység 6 2. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 9 2.1. Az intézményben folyó képzés története 9 2.2. Az intézmény névadója 10 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 12 3.1. Az iskola nevelőtestülete, személyi feltételei 12 3.2. Az intézmény épületei, tantermi ellátottsága 12 4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 16 4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 16 4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 20 4.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 23 4.4. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 33 4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 34 4.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 34 4.5.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 35 4.5.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 37 4.5.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 38 4.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai: 41 4.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 42 4.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 42 4.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 43 4.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 43 4.8. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 44 4.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 46 4.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 48 4.10.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 48 4.10.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 48 4.10.3. A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 48 4.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 50 4.12. Az értékelés 55 4.12.1. A tanulók értékelése 55 4.12.2. Az értékelés fajtái 55 4.12.3. A továbbhaladás kritériumai 56 4.12.4. Technikus osztályokba lépés feltételei 56 4.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 56 4.14. A felvételi eljárás különös szabályai 57 5. HELYI TANTERV 58 5.1. Szakközépiskola: a szakaszok száma, hossza, egymásra épülésük 58 5.2. Képzési irányok 59 5.3. Az iskolában alkalmazott óratervek 60 5.3.1. A kifutó képzéseink, melyek 2012. szeptember 1-én kerültek utoljára beiskolázásra 60 5.3.2. Az iskolában alkalmazott helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 67 5.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 73 5.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 73 5.6. Érettségi vizsga 74 2
5.7. Mindennapos testnevelés 83 5.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 83 5.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 83 5.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 83 5.11. Írásbeli feladatok értékelése 84 5.12. Szóbeli értékelés 84 5.13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 85 5.14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 86 5.15. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 86 5.16. Az iskola környezeti nevelési elvei 87 5.17. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 94 5.17.1. A magatartás értékelésének elvei 94 5.17.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei 95 5.17.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 96 6. SZAKMAI PROGRAM 98 6.1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei 98 6.2. Céljaink 98 6.3. A képzés személyi és tárgyi feltételei 99 6.4. Szakképzési tevékenységünk 100 6.4.1. Iskolarendszerű szakképzések 100 6.4.2. Iskolarendszeren kívüli szakképzési lehetőségek 112 6.4.3. A szakmai vizsgák rendszere 114 7. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 117 7.1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 117 7.1.1. A kollégiumi nevelés alapelvei 117 7.1.2. A kollégiumi nevelés értékei 117 7.1.3. A kollégiumi nevelőmunka célkitűzései 118 7.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 120 7.2.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 121 7.2.2. Pedagógiai felügyelet 121 7.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, és az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei 122 7.3.1. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei 122 7.3.2. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei 122 7.3.3. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei 122 7.3.4. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei 122 7.3.5. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei 122 7.4. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 123 7.5. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 123 7.5.1. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei 123 7.5.2. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 124 7.6. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek 124 7.7. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 125 7.8. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 125 7.8.1. Intézményen belüli kapcsolattartás és együttműködés formái 125 7.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 126 7.8.3. Az intézmény külső partnereivel történő kapcsolattartás 126 3
7.9. Egészségnevelési, és környezeti nevelési elvek 126 8. ZÁRADÉK 139 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRADÉKOK 140 9.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje 140 9.2. A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata 140 9.3. A Pedagógiai Program módosítása 140 9.4. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala 141 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 142 11. MELLÉKLET 143 11.1. Nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 143 4
1. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek 2011. szeptember 1-jétől a Vidékfejlesztési Minisztérium az irányító és fenntartó szerve. 1.1. Az intézmény Alapító Okiratának adatai Az intézmény neve: Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Intézmény rövid neve: Szentannai Középiskola Intézmény idegen neve: Szentannai Sámuel Grammar School, Secondary School and Student s Hostel Székhelye: 5300 Karcag, Szentannai Sámuel utca 18. OM azonosító: 036005 Az intézmény típusa: középiskola Évfolyamok száma: középiskola 9-12. (négy évfolyam) Szakképző évfolyamok száma:1/13, 2/14 (két évfolyam) Tagozat: szakközépiskolai felnőttoktatás levelező tagozat (négy évfolyam) Fenntartó, alapító szerve: Vidékfejlesztési Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Működési köre: Országos Az alapító okirat száma: KGF/67/3/2013. A költségvetési szerv törvényességi felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Meghatározó szabályozók: a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény a Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KGF/67/3/2013. számú Alapító Okirat 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 4/2010. évi (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 5
1.2. Az Alapító okirat szerinti tevékenység Alaptevékenység: A Szentannai Középiskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő-oktató és a szakképző tevékenység. A gimnáziumi képzés keretében az általános műveltség megalapozása; felkészítés az érettségi vizsgára valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakközépiskola első négy évfolyamán ezen túl a szakmai előkészítés illetve a szakközépiskolai ágazati képzés, valamint felkészítés a felsőfokú szakképzés megkezdésére. A felsőfokú szakképzésben a műszaki informatikai mérnök asszisztens képzés utolsó beiskolázása 2011. szeptember 1-jén történt. Államháztartási szakágazat szerinti besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat rendi besorolása: 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211 Felsőfokú szakképzés 854213 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855936 Kötelező felkészítő képzések 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 6
Vállalkozási tevékenység: A Szentannai Középiskola kapacitásának hasznosítása érdekében, az Áht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Szentannai Középiskola vállalkozási tevékenységéből származó éves bevétel nem haladhatja meg a költségvetési szerv összkiadásainak 25%-át. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. Az általános és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti képzéseink a következők: Gimnázium 9-12. évfolyam: Általános tantervű gimnázium, emelt szintű német nyelvi oktatással Általános tantervű gimnázium, emelt szintű angol nyelvi oktatással Általános tantervű gimnázium, belügyi rendészeti pályaorientációs képzéssel Szakközépiskola A 2012/2013. tanévben utolsó alkalommal indított képzések: 9-12. évfolyam nappali tagozat: Érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés: Gépészet szakmacsoport Közgazdaság szakmacsoport Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Informatika szakmacsoport 9-12. évfolyam levelező tagozat: Érettségire felkészítő, szakmacsoportos alapozó képzés: Közgazdaság szakmacsoport A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben induló képzések: A Nemzeti alaptantervre épülő, kerettanterv szerinti, közismereti oktatással párhuzamosan folyó, az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti, elméleti és gyakorlati oktatás (a továbbiakban ágazati szakközépiskolai képzés) a következő tagozatokból áll. 9-12. évfolyam nappali tagozat: Szakközépiskolai ágazatok: XIII Informatika XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás XXXI Mezőgazdasági gépész XXXIII Mezőgazdaság 7
Szakképzés A 2012/2013. tanévben utolsó alkalommal indított képzések Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szerinti két éves szakképzéseink az 1/13. és az 1/14. évfolyamon: Gépészet szakmacsoport OKJ 54 525 02 0010 54 02 Mezőgazdasági gépésztechnikus Informatika szakmacsoport OKJ 55 810 01 0010 55 10 Műszaki informatikai mérnökasszisztens Közgazdaság szakmacsoport OKJ 54 621 01 0000 00 00 Agrárközgazdasági- és áruforgalmazó technikus Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport OKJ 54 850 02 0000 00 00 Természet- és környezetvédelmi technikus. A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben induló képzések Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet szerinti szakképzéseink. Alap szakképesítések: Informatika szakmacsoport OKJ 54 213 05 Szoftverfejlesztő Mezőgazdaság szakmacsoport OKJ 54 621 02 Mezőgazdasági technikus OKJ 54 521 05 Mezőgazdasági gépésztechnikus Környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoport OKJ 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Vendéglátás-turisztikai szakmacsoport OKJ 54 812 02 Lovastúra-vezető Ezeket a képzéseket az igényeknek megfelelően kétféle rendszerben indítjuk: 5/13. évfolyam: Érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára felkészítő szakképzés. Az a tanuló, aki rendelkezik a megfelelő ágazati szakközépiskolai végzettséggel és érettségivel, annak egyéves szakképzést kínálunk. 1/13-2/14. évfolyam: A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre felkészítő képzése. Az a tanuló, aki rendelkezik ugyan érettségivel, de nem a szakközépiskolai ágazathoz tartozó szakmát kívánja tanulni, kétéves szakképzésünkben vehet részt. Szakképesítés-ráépülések: A mezőgazdasági technikus végzettség megszerzése után, a következő egy éves szakképesítés-ráépülések megszerzését kínáljuk tanulóinknak: OKJ 55 621 01 Agrár áruforgalmazó szak technikus OKJ 55 581 02 Vidékfejlesztési szak technikus A közgazdasági szakmacsoport agrár közgazdasági és áruforgalmazó technikus képzésére az utolsó beiskolázás 2012. szeptember 1-jén történt. A műszaki informatikai mérnök asszisztens felsőfokú szakképzésre utolsó beiskolázás 2011. szeptember 1-jén történt. 8
2. AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 2.1. Az intézményben folyó képzés története A Nagy-Kunság című folyóirat 39. számának (1897. szeptember 26.) vezércikkében így ír az ismeretlen szerző az épülő Földmíves Iskoláról, annak feladatairól: A földmíves iskolának nem csak az a célja, hogy szakképzett gazdákat neveljen, de az is, hogy az egész vidék közönségének példát nyújtson szakszerű gazdálkodásával, s mindenkor tanáccsal szolgáljon a gazdáknak. Az 1899. október 1-jén megnyílt intézmény a kenyérteremtő kéz iskolája, a földet művelő gazda képzésének helye volt és maradt napjainkig. A nagy elődök nyomán haladva, a hagyományokat tisztelve, a tudomány és technika fejlődésével lépést tartva folyik a nevelő - oktató munka több mint száztíz éve intézményünkben. Az alapítás évétől az iskola feladatának tekintette a felnőttképzést, tanfolyamok szervezését. Erre a célra 1901-ben megfelelő épület emeltetett. A tanfolyami képzés és ismeretterjesztés területén kiemelkedő munkát végzett iskolánk névadója: Szentannai Sámuel 1912-1933 között Karcagon és a közeli városokban. A megelőző századforduló fejlesztési lendületében kialakuló rendszerek alsó- és középfokú agrárszakoktatás egyik térségi funkciójú iskolájaként jött létre Karcagon a Magyar Királyi Földmíves iskola. A több mint egy évszázadot átívelő történetében megfigyelhető a mezőgazdasági termelés többszöri átalakulása, a mezőgazdaság tudomány alap- és résztudományainak fejlődése, az iskolarendszerek alakulásai, az agrárszakoktatás formái, az oktatott szakok, szakmák sokfélesége. Alapfokú gazdaképzőként indult, meghatározóan a középfokú képzést végezte, de rövid ideig felsőfokon is képzett mezőgazdasági szakembereket az iskola. Mindvégig fontos jellemzője, hogy mesterségből mintát, emberségből példát adott. A rugalmas alkalmazkodás eredménye, hogy a régió agrárértelmisége és a szinte teljesen más irányban foglalkoztatottak között egyaránt jelentős mértékben találhatók az iskola volt diákjai. A több generációval fenntartott, élő kapcsolat valószínűsíti, hogy az iskola a továbbiakban is a reális igények szerint alakítja ki programját, vállal szerepet a köz- és szakoktatás örök, de folyton változó feladatában. Célunk, hogy tanulóink kilépve az iskola fala közül megállják helyüket folyamatosan változó világunkban, megfeleljenek az és eleget tudjanak tenni az előttük álló feladatoknak, kihívásoknak. 9
2.2. Az intézmény névadója Szentannai Sámuel (1876-1956) Az iskola névadója 1876. augusztus 11-én született Székelyszentmiklóson, ősi székely unitárius család hetedik gyermekeként. A földműves gazdálkodás rendjét szüleitől tanulta, és általuk szerette meg. A testvérek közül ő tanult tovább, Kolozsváron érettségizett, majd a kolozsmonostori Gazdasági Tanintézetben tanult, és kapott oklevelet 1896-ban. Mint gazdasági gyakornok a Torontál megyei Szerbnagyszentmiklóson kapott állást a Földműves iskolában, ahol egy év múlva - kiváló eredménnyel letett tanári vizsga után - véglegesítették. Újabb egy év múlva Csákon (Temes megye) a Földműves iskolába helyezték gazdasági tanárnak. 1898-ban tesz esküt, mint ösztöndíjas gazdasági segéd. 1899-től Losoncon, a Tanítóképző Intézetben gazdasági tanár. Gazdasági szaktanárként dolgozott Székelyudvarhelyen és 1904-től Kiskunfélegyházán. A karcagi Magyar Királyi Földmíves Iskola igazgatójának 16 évi tanári gyakorlattal 1912 őszén nevezték ki. Élete, tanári és kutató - fejlesztő munkája a későbbiekben ehhez az iskolához, városhoz, tájhoz kötődik. Itt nyugdíjazták 57 évesen, 1933-ban, itt nyugszik 1956. január 22-én bekövetkezett halála óta. Iskolateremtő, kutató és szakíró tevékenysége Karcagon teljesedett ki. Igazgatója volt az iskolának 1912-33 között, ez alatt az intézmény és a tangazdaság megerősödött, felvirágzott, országosan elismertté vált. Munkásságát a sokoldalúság, a harmónia, a tudós ember felelőssége, a kutató - fejlesztő értelem hatotta át. Ne azon tépelődjünk, amit megváltoztatni nem tudunk, hanem keressük a boldogulás felé vezető utat ott, ahol tudással, erős akarattal és munkával meg is találhatjuk - írta egyik tanulmányában. Tanítómestere volt a szakmának, a gazdálkodásnak. 1912-ben a Földműves iskola képzési idejét az érdeklődés hiánya miatt 6 hónapra csökkentették. 1913-ban személyes közbenjárására visszaállították az eredeti kétéves tanulmányi időt. A kutató mezőgazdász Szentannai Sámuel legtöbbet a sziktalajok javításával foglalkozott. Tanulmányozta Tessedik Sámuel hagyatékát, jól használta a kortárs tudósok segítő támogatását (Treitz Péter, Ballenegger Róbert, Kreybig Lajos, Sigmond Elek, Arany Sándor), bátran és lendületesen végezte saját kísérleteit. 1920-29 között elérte, hogy a karcagi szakiskola szikjavítási kísérlete bizonyítéka lett a szik javíthatóságának. 10
Először alkalmazott nagyobb mértékben altalajborítást, népszerűsítette, használta a tárcsás ekét. Rizstermesztési kísérleteket folytatott, 1928-ban eredményeit olasz szakemberek is elismerték. Példával bizonyította, hogy a szik javítható, az iskola tangazdaságából 11 kh. csemetekertet hozott létre a város számára. A tangazdaságban gyümölcsfákat, csemegeszőlőt, díszfákat ültettek, neveltek irányításával. Gyümölcsfaiskola létesült, mely ellátta a várost jó minőségű szaporítóanyaggal. A húszas évek elejétől szántóföldi fajtakísérleteket folytatott. Tápanyagpótlási kísérletei változatos anyagokkal (szalma, zöldnövény, komposzt, trágyalé) igen eredményesek voltak. A gondos, hozzáértő és szorgalmas gazda tevékenysége a gazdálkodásban is megmutatkozott. Az okszerű vetésforgó, az ésszerű tápanyagellátás az őszi búza szemtermés - átlagát 5-6 q/kh-ról 12-14 q/kh-ra javította. Lehetőség nyílt más gazdasági növények termesztésére is (lucerna, kukorica). Az állattenyésztésben szorgalmazta új fajták elterjesztését, vállalta tenyészállatok elhelyezését. A tangazdaságnak a tehenészet volt a legnagyobb jövedelmi forrása, teheneinek tejhozama országos hírnévre tett szert. (1929-ben az ország legjobb 5 tehene közül kettő itt volt.) A mezőgép-fejlesztésben is környezete előtt járt. 1926-ban már Fordson és Meckormick traktorok dolgoztak a tangazdaságban. Talajművelő gépek sok változatát próbálta ki, hogy a legjobbakat megtalálja a nehéz karcagi földhöz. Ekkor már volt rendre arató, kévekötőaratógép. Az ivóvíz, az öntözővíz biztosítására több, nagy vízhozamú kutat fúratott. Munkába fogta a szélenergiát, 1922-ben és 1923-ban állította fel azokat a szélkerekeket, melyek részben vízszivattyúkat hajtottak, részben különböző munka- és szerszámgépeket. Az egyik szélkerék, mint szimbólum még a közelmúltban is állt. A tudást, tapasztalatot igyekezett továbbadni. Kiterjedt, sokoldalú ismeretterjesztő munkáját már 1912-ben megkezdte a karcagi gazdák részére, majd a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szervezésében Püspökladányban és Kisújszálláson is tartott szakmai előadásokat, később 2-4- 6 hetes tanfolyamokon is oktatott közel három évtizeden át. Szakirodalmi munkásságában leginkább a megszenvedett tapasztalatok, a tények tisztasága látható. 11
3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI 3.1. Az iskola nevelőtestülete, személyi feltételei Az intézményben folyó kiegyensúlyozott oktató-nevelő munkát jól felkészült, a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok végzik. A nevelőtestület tagjainak végzettségét tekintve egyaránt megtalálható a főiskolai illetve, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus, a tantestület egy része több diplomával is rendelkezik. A főállású dolgozók mellett óraadók is segítik az oktatás színvonalasabbá tételét. A nevelőtestület életkori megoszlása megfelelő, a tapasztalt, több éve az intézményben dolgozó kollégák mellett egyre inkább növekszik a fiatal pedagógusok száma is. Nevelőtestületünket a folyamatos megújulás jellemzi, ezért fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél több továbbképzésen vegyenek részt. 3.2. Az intézmény épületei, tantermi ellátottsága Iskolánk Karcag város külterületén, a városközponttól 3 km-re, a Kisújszállási út mellett egy nagy kiterjedésű ősparkban, gyönyörű környezetben található. Az iskola területén több épület, épületegység, helyiség található, melyek nagyban hozzájárulnak szerteágazó tevékenységünk kibontakoztatásához, az oktatási-nevelési céljaink megvalósításához, valamint az iskola eredményes működéséhez. Az épületek egy része már az 1899-es induláskor is megvolt. Mindig jellemző volt az iskolára az örök építés szelleme. Az idők során a földszintes épületek egy részére emelet került, az istállók helyén szaktantermek, műhelyek épültek. A régi tanügyi épületrészben az alábbi szaktantermek, laborok és egyéb helyiségek segítik az oktató-nevelő munkát. Földszint: Nyelvi labor I. Nyelvi labor II. Természettudományi labor Kémia szaktanterem és szertár Matematika szaktanterem I. Matematika szaktanterem II. Magyar szaktanterem Történelem szaktanterem Oktatástechnikai iroda Emelet: Magyar szaktanterem Informatika nagyterem Informatika középterem Informatika kisterem Környezetvédelmi szaktanterem Informatikai iroda Tanári szoba Régi igazgatói, igazgató helyettesi iroda 12
A gépudvar a hozzá tartozó műhelyekkel és helyiségekkel elsősorban a gépész szakmacsoport tanulói, valamint a gépésztechnikus képzésben részt vevő tanulók számára biztosítja a széleskörű ismeretek megszerzését és bővítését, valamint a korszerű gyakorlati munkavégzés feltételeit. Erőgépszerelő műhely I. Erőgépszerelő műhely II. Lakatosműhely Munkagépszerelő műhely Diagnosztikai műhely Tartozékraktár Raktár Nagy értékű gépraktár (vetőgép, traktor) Kovácsműhely Buszgarázs Javítóműhely A régi magtár épületében gépmúzeum kialakítása van folyamatban. Gépészet kabinet Műszaki általános terem Műszaki szaktanterem és szertár Gépészet szaktanterem és szertár Biológia-közgazdaság kabinet Taniroda, 2 szertár és tanbolt Mezőgazdasági szaktanterem és szertár Biológia szaktanterem és szertár Egyéb oktatási-nevelési célokat szolgáló helyiségek: Sertéstelep Hodály Szarvasmarha istálló Tejház A sertéstelep és a hodály épülete ma már nem az eredeti funkcióját tölti be. Tornaterem és tornaszoba A mindennapos testedzés lehetőségét biztosítja 2010-ben felújított tornatermünk, valamint a 2012-ben kialakított tornaszoba. A tornaterem a korszerű higiénés feltételeknek megfelelő két öltözővel (fiú, lány), valamint egy kondicionáló teremmel is kiegészül. A sportolni vágyó fiatalok rendelkezésére áll egy aszfaltozott kosárlabdapálya, valamint két füves futballpálya. Gazdasági épület Az iskolai működést szolgáló egyéb helyiségek a gazdasági épületben találhatók, valamint itt kap helyet az iskola könyvtára is. 13
Földszint: 500 adagos konyha raktárral, tároló helyiségekkel tanári és tanulói ebédlő Emelet: Gazdasági igazgatói iroda Pénztár Könyvelés Munkaügyi iroda 15000 kötetes könyvtár Kézikönyvtár Klubterem Kollégium Az iskola területén található a Kollégium épülete, amely 107 férőhelyet biztosít a vidékről érkező tanulók számára. Külön épületben, de a Kollégiumhoz tartozik két tanulószoba. A tanulószobák mellett került kialakításra az iskolai fogorvosi rendelő. Iskolamúzeum A 2009-2010-es tanévtől új környezetben tekinthetjük meg, a több mint 110 esztendős múltra visszatekintő; intézmény életéhez, névadójához, működéséhez kapcsolódó; széleskörű ismeretanyagot felölelő múzeumi gyűjteményt, amely az intézmény szerves részét képezi. Új tanügyi épület A 2010-es tanében intézményünk új gimnáziumi épülettel bővült, melyben a 2010/2011-es tanévben kezdődött meg az oktatás. A kétszintes épületben az alábbi tantermek, szobák, irodák és helyiségek találhatók: Földszint: Történelemterem és szertár Angol nyelvi szaktanterem Német nyelvi szaktanterem Fizikaterem és szertár Informatika szaktanterem Szerverszoba Elektronikai labor Szülői fogadó Stúdió Szentannai emlékszoba Gépjárművezetői oktatói szoba Büfé 14
Emelet: Művészeti szaktanterem és szertár Kompetencia felkészítő szaktanterem Magyar nyelvi szaktanterem Matematika szaktanterem Konferenciaterem Szakmai igazgatóhelyettesi iroda Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Teakonyha Irattár Iskolatitkári szoba Telefonközpont Az intézmény területén található még egy vendégszálló valamint egy vendégház is, amelynek egy részében kapott helyet az irattár. Az intézmény bejáratánál található a porta épülete, amely az iskola 24 órás biztonsági őrzésének központja. Az elmúlt években, az intézményben számos fejlesztés, korszerűsítés zajlott. Minden tanteremben található tanári számítógép, projektor, whiteboard. A termekben levő számítógépek egy belső hálózathoz kapcsolódnak. Minden tanteremből biztosított az internethozzáférés. 15
4. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 4.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai A pedagógiai munka alapelvei Intézményünkben - a tanítványainkkal történő foglalkozások során - az ENSZ gyermekekről szóló jogainak alapokmányában leírtak a mértékadók. Ennek szellemében valljuk, hogy a tanuló, az ifjú nem alárendelt, nem alattvaló, mindazok a jogok megilletik, amelyek a felnőtteket, érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit fejlettségétől függően irányítani szükséges. A tanuló az, aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére, akinek lehetnek megőrzendő titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai, akivel - nevelői tudtával - nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben, akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra, ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy elítélő módon viszonyulnának hozzá, akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja. A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A tanulókról vallott felfogásunk csak akkor ölthet testet, ha az őket körülvevő nevelők rendelkeznek azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek - felfogásunk szerint - nélkülözhetetlenek a nevelő hatás eredményes kifejtése során. Ezért intézményünk elvárja nevelőitől, hogy szaktudása kimagasló, módszertani kultúrája fejlett legyen, rendelkezzen jó kommunikációs készséggel, legyen képes a pedagógiai szituációk szakszerű mérlegelésére, értékelésére, egész személyiségét a munkája iránti felelősségérzet, a magas fokú önismeret hassa át, minden tekintetben legyen képes az emberi értékek közvetítésére és vállalására. 16
Pedagógiai tevékenységünk harmadik meghatározó tényezője a szülő, akitől azt kérjük, hogy: az intézmény által megfogalmazott célokat, alapelveket fogadja el, kísérje figyelemmel gyermeke tanulmányi előmenetelét, magatartását, hangolja össze az iskolai és a családi nevelést, az intézményben folyó tevékenység megítélése során legyen reális és korrekt. A pedagógiai munka céljai Célunk, hogy tanítványainkat olyanná neveljük, akik a modern, ellentmondásos világunkban jól fognak tájékozódni, élni, s megfelelnek az előttük álló feladatoknak, kihasználják a kulturális fejlődés kínálkozó lehetőségeit, tiszta, világos és humánus célokért tevékenykednek, s tudják majd, milyen forrásokból merítsék az élet örömét. Ennek megfelelően a szakmai feladatok ellátása során arra törekszünk, hogy olyan széleskörű ismeretanyagra támaszkodó képzést nyújtsunk, amely tanítványaink teljes személyiségét célba veszi, s úgy hat rá, hogy a munkás élet során nemcsak a gazdaság keretében felhasználható eszközök egyike legyen, hanem teljes értékkel bíró emberré válhasson. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai: tanulóink rendelkezzenek magas szintű tudással, rendelkezzenek reális önismerettel, egészséges önbizalommal, a konfliktuskezelés képességével. Fontos az egymás iránt való tolerancia, tisztelet. Elvárjuk diákjainktól az emberi méltóság, a becsület megőrzését és tiszteletben tartását. Az egészségre ártalmas szenvedélyektől tartsák távol magukat, és ha kell, tudjanak segíteni a szenvedélybetegeken. Vallják magukénak az egészséges életmód értékeit és éljenek azok szellemében. Szeretnénk, ha diákjaink tisztelnék a tudást, és örömet találnának az önálló ismeretszerzésben. Alkalmazzák az információs társadalom technológiáit. Mindez vonatkozik a kultúra, a művészetek területére is. Arra szoktatjuk tanulóinkat, hogy szűkebb és tágabb természeti és épített környezetüket becsüljék, óvják, s mindezt társaiktól is elvárják. Ismerjék nemzeti hagyományainkat, nemzeti kultúránk értékeire legyenek büszkék. A közös nemzeti értékek mellett ismerjék meg az európai értékeket. Amellett, hogy őrzik anyanyelvünk szépségét, törekedjenek annak igényes használatára, ismerjenek idegen nyelveket, ezáltal legyenek nyitottak más népek életének, kultúrájának, szokásainak megismerésére. Ápolják és gazdagítsák a helyi hagyományokat (iskolán kívüli lehetőségei: versenyek, pályázatok, vetélkedők, továbbtanulás, iskolán belüli lehetőségek: a névadó életművének ismerete, a hagyományőrző rendezvények lebonyolításában való aktív részvétel...). Tetteikért, szavaikért már az iskolában felelősséget kell, hogy vállaljanak a tanulók, hiszen így várható el az, hogy később is felelősségtudat jellemezze családi életüket, emberi kapcsolataikat. Célunk, hogy tanulóinkat ne érje hátrányos megkülönböztetés (különbségtétel, kizárás, korlátozás, zaklatás vagy kedvezés). Célunk ezért, hogy minden egyes diák ügyében iskolánk, a nevelőtestület, az egyes pedagógusok méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő 17
mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva döntsön, intézkedjen, hozzon határozatot. A szakképzés területén az alábbi nevelési célokat tartjuk szem előtt: az iskola hagyományainak megfelelően olyan szakemberek képzése, akik magas szintű elméleti ismeretekkel és életszerű körülmények között is alkalmazható gyakorlati készségekkel felvértezve állhatnak munkába, a nálunk végzett fiatal szakemberek ne csak egy bizonyítványt szerezzenek, hanem szeressék szakmájukat és képesek legyenek önképzésre, az új ismeretek és eljárások folyamatos befogadására is. A fentebb említett célok elérése érdekében a szakközépiskola érettségit megelőző évfolyamain szakmacsoportos alapozó illetve szakközépiskolai ágazati képzést, a szakképző évfolyamokon - a munkaerőpiacon keresett szakmákban - szakképzést folytatunk. A munkára és a gyakorlatiasságra neveléshez kitűnő lehetőséget nyújt iskolánk tanterülete, műhely- és géprendszere, különféle szaktantermei és taneszközei. A szakmacsoportokat, illetve szakközépiskolai ágazatokat és szakképzési kínálatunkat a hagyományok, a tárgyi és személyi feltételeink valamint a tanulók érdeklődése alapján határozzuk meg. Európában magyarnak, Magyarországon európainak lenni! Iskolánk Pedagógiai Programjának céljai között szereplő elem, hogy olyanná neveljük a tanulókat, akik nyitottak az európai és nemzeti értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethosszig tartó tanulásra. Iskolánk nevelésfilozófiájában megfogalmazott elvek szerint fontosnak tartjuk a már meglévő külföldi kapcsolatok ápolását és újabbak keresését. Ezáltal diákjainkat olyan személyes élményekhez juttatjuk, amelyekben jelentős szerep jut más kultúrák megismerésének, barátságok kialakulásának és az idegen nyelv gyakorlásának. Intézményünk több határon túli kapcsolatot is ápol (Németország, Szlovákia, Franciaország, Románia, Szerbia). A fentebb megfogalmazott elveink fontosságát bizonyítja az a tény, hogy iskolánk a 2012/2013-as tanévben megvalósulandó sikeres pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez. A Határtalanul program keretében a Topolyai Szakközépiskola tanulóival működnek együtt a környezetvédelemi szakmacsoportban kiváló eredményt elért tanulóink. A két iskola szakképző osztályainak diákjai közös pályaművet hoznak létre Éltető elemeink határon innen és túl címmel. A közös munkavégzés az előkészítő munkálatokon túl személyes találkozásokra épül, melyek során a diákoknak lehetősége nyílik megismerni egy másik ország kultúráját, hagyományait és a projekt témájában való szakmai tapasztalatait. Az első utazás 2013. március 4. és 8. között, a második utazás 2013. április 25. és 29. között valósul meg. A pályázat benyújtásakor vállaltuk, hogy fakultatív tevékenységként megszervezzük a Nemzeti összetartozás Határtalanul című témanapot, melynek lebonyolítására 2013. május 24-én kerül sor. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az elérendő célok megvalósítása érdekében a következő feladatok jutnak kifejezésre az intézmény pedagógiai tevékenysége során: A köznevelési törvény szerint a tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségének. Iskolánk nevelőtestülete is elvárja, hogy diákjaink legjobb képességük szerint tanuljanak, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a jobb 18
eredményért. Legyenek nyitottak az új ismeretek iránt! Kreativitásukat fejlesztendő, önálló beszámolók, előadások tartásával bízzuk meg őket. A valamilyen okból - betegség, súlyos családi ok - lemaradó tanulók részére segítséget adunk a lemaradás pótlásához. A tehetséges tanulók külön odafigyelést igényelnek. Ha valamely diák kiemelkedő teljesítményre képes valamely tantárgyból, és a továbbfejlődéshez megvannak a lelki, fizikai és szellemi tartalékai, az iskola, a nevelőtestület kötelessége, hogy ehhez minden segítséget megadjon. A továbbtanulásban, a pályaválasztásban való segítségnyújtás. Az önállóságra nevelésben nagy szerepe van a diákönkormányzatnak, amelyben a tanulók gyakorolhatják az önirányítást, önkiszolgálást. A tanuló törvény által is megszabott kötelessége a tanulás. Az órai kötelességek teljesítését a szaktanár ellenőrzi. A diák mindvégig köteles teljesíteni az iskola által előírt viselkedési, magatartási rendszabályokat. Ezek egy részét az iskolai SZMSZ, illetve az iskolai házirend tartalmazza. Helyi tantervünk is törekszik szilárd magyarságtudat kialakítására. A szép beszéd magyarságunk egyik alapfeltétele. Az anyanyelv ápolása elsősorban a magyartanárok feladata, de valamennyi tanár pedagógiai elkötelezettsége, emberi tartása is megköveteli az odafigyelést. A pedagógiai munka eszközei és eljárásai Iskolánk a kompetencia alapú oktatás változatos módszereinek alkalmazásával kívánja diákjait alkalmazkodó képesebbé tenni a mai felgyorsult világhoz. A képességfejlesztő program bevezetésével a hagyományos frontális osztálymunkát folyamatosan kiegészíti, egyes területeken felváltja a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Alkalmazható módszerek: differenciálás (egyéni képességek szerint), rendszeresség, tevékenykedtetés, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek, felfedeztető tanítás-tanulás, problémaközpontú tanítás, gondolkodás és cselekvés egymásra építése, saját tanulási folyamat és tevékenység, kutatószemlélet kérdésfeltevés, tanulási folyamat irányítása, differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés), konfliktuskezelés, szituációs játékok, interjú, vita, projekt módszer. 19
A szokások kialakítását célzó módszerek Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés, értékelés ösztönzés gyakorlati képzőhelyek bemutatása munkafogások bemutatása pozitív gondolkodás megerősítése elbeszélgetés tények, jelenségek bemutatása szituációs játékok önismereti tesztek műalkotások bemutatása nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek tanulói közösségek tevékenységének megszervezése tanulmányi utak szervezése közös célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása ellenőrzés, értékelés ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó normákról vita A nevelési módszerek két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek, amikor a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszer, a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások. 4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő, oktató munkájának alapvetően feladata, hogy tanulóink személyiségét különféle iskolai tevékenységek szervezésével széleskörűen fejlessze. Ezek a tevékenységek, foglalkozások egy olyan ember személyiségjegyeit alakítsák ki, aki egészségesen él, nyitott az új ismeretekre, képes önmaga fejlesztésére, szereti és ismeri hazáját és annak történelmét, szereti a természetet és felelősséget érez iránta, képes értékelni és élvezni a művészeteket, képes felismerni az erkölcsi jót és megfelelni a követelményeinek, van lelkiismerete, felelősségérzete és általában rendelkezik az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeivel. Legyen képes érzelmi alapon tartós párkapcsolat kialakítására, készüljön fel tudatosan a családi életre. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek (emberi méltóság, igazságosság, egyenlőség, kitartás, szorgalom) megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A lelkiismeret érzékenységének megőrzése, a közömbössé, érzéketlenné válás elkerülése érdekében. Iskolánk névadója, Szentannai Sámuel olyan ember volt, akinek életét, munkásságát, erkölcsi 20
tartását méltán állíthatjuk példaképként tanulóink elé. Az iskola múzeuma pedig nemcsak az ő személyiségét és tevékenységét ismerteti meg a tanulókkal, hanem több más legendás szakember, tanár, iskolavezető példáját is segítségül hívja erkölcsi nevelésük érdekében. Meg kell jegyeznünk, hogy az iskolamúzeum (amely az iskola történetének első száz évéhez, mint gyökérhez nyúl vissza) jelentősége ennél jóval nagyobb, hiszen csak az itt tárgyalt aspektust tekintve is a személyiségre gyakorolt hatása túlmutat az erkölcsi nevelésen, s tanulóink személyiségét komplex módon befolyásolja; minderről az alábbi alpontok szinte mindegyikében említést tehetnénk. Értelmi nevelés Feladat: Az értelmi képességek, a logikus gondolkodó képesség, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerésre való törekvés és az egész életen át tartó önképzés igényének kialakítása. A könyvek, az olvasás szerepének hangsúlyozása. A műveltség és szakképzettség kapcsolatának érzékeltetése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori specifikus nehézségei, a család közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása (csoportos és egyéni megbeszélés, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb.). A közösségi nevelést szolgálják iskolánk diákönkormányzatának programjai, illetve az osztálykeretben tartott összejövetelek is. A tanulók kommunikációs készségének fejlesztését a kommunikáció és az olvasás-szövegértés tantárgyak célirányosan is elősegítik. A közösségi nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak az iskolai ünnepségek (fegyelem, önfegyelmezés, Himnusz, Szózat, stb.), ezek közül is elsősorban azok, amelyek során tanulóink komolyan együtt dolgozni kényszerülnek (műsorok, iskolai énekkar, szalagavató, ballagás). A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: A környezet jelenségeire, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulóknál megjelenhetnek a fejlődési zavarok (serdülőkor), az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyénileg és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas készségek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. A tanulók akarati nevelése Az akaratot a kutatók a jellem gerincének tartják. A jellemformálás elsődleges útját Déry Tibor a mindenkori napi feladatok következetes elvégzésében látja. Feladatunk tehát, hogy a mindennapi munkában következetesen meghatározott, teljesíthető követelményekkel, megfelelően meghatározott célokkal fejlesszük tanulóink kitartását, szorgalmát, elkötelezettségét, felelősséggel való dönteni tudását. 21
A tanulók nemzeti nevelése Tamási Áron Ábel Amerikában című könyvében írja: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.. Talán ezért is fontos feladatunk a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra továbbadása, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének kialakítása. Nagyon hasznosak e téren testvériskolai kapcsolataink: Szepsi, Bácskossuthfalva (Ómoravica), Székelykeresztúr, Bácstopolya. Arra törekszünk, hogy tanulóink akár kirándulások formájában is - megismerjék a határon túli magyarok kultúráját és szívükön viseljék sorsukat. Az iskolánkban megszerzett idegen nyelvi tudás alkalmazására a francia Cottenchy testvériskolai és a német Schwarzheide testvérvárosi kapcsolat is lehetőséget biztosít. Hol található a testvériskola? Az iskola neve A kapcsolat kezdete Szepsi (Felvidék) Mezőgazdasági és Ipari Középiskola 1972-től Cottenchy (Franciaország) Le Paraclet Mezőgazdasági Középiskola 1980-tól Székelykeresztúr (Erdély) Zeyk Domokos Középiskola 2006-tól Bácstopolya (Vajdaság) Mezőgazdasági Középiskola 2008-tól Iskolánk nyitott további külföldi kapcsolatokra is. Kölcsönös kirándulások formájában ismertük meg a tordai (Erdély) Jósika Miklós Elméleti Líceum, a Szepsi Alapiskola és a Nagymuzsaji Középiskola (Kárpátalja) tanárait, tanulóit, mindennapi életüket. Az állampolgári nevelés feladatai Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék társadalmunk felépítését, az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket, érdeklődjenek a társadalmi jelenségek és problémák iránt, ismerjék az alkotmányt és annak szerepét. Feladatunk, hogy igényt alakítsunk ki a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Célunk az emberi munka fontosságának tudatosítása, szakmaszeretetre való nevelés, a magunk és mások munkájának megbecsülése, tisztelete. Igény kialakítása környezetünk rendben tartására az ehhez kapcsolódó szokások kialakítása. A tanulók mentálhigiénés nevelése Feladatunk az önismeretre, önbecsülésre, személyiségük elfogadására és elfogadtatására, egészséges önbizalomra való nevelés. Ehhez a pedagógusok tanórai és tanórán kívüli munkája nyújt segítséget. A tanulók testi nevelése Fontosnak tartjuk a tanulók testi képességeinek fejlesztését, a testmozgás iránti igény felkeltését, egészséges, edzett személyiség kialakítását, az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítását, az egészséges életmód iránti igény kialakítását. 22
A testnevelés- és önvédelemórákon túl, tanulóink délutáni edzéseken is részt vesznek, melyek több sportág különböző szintű versenyeire készítenek fel, amelyek közül számunkra kiemelkedő fontosságú a kétévente sorra kerülő Nagykun Diák Sportviadal. A testi nevelés, az állóképesség kialakítása szempontjából nem elhanyagolható dolog a szalagavatók táncprodukciójára való felkészülés sem, mint ahogy a szakértelmen túl pontosságot, önfegyelmet és kitartást igénylő fizikai tevékenységek sem egyes iskolai gyakorlatok során. Intézményünk a tanulók iskolán kívüli sportjellegű és egyéb hasonló tevékenységét is (csapatsportok, önvédelmi sportok, néptánc) igyekszik a tanulóifjúság egészének javára fordítani úgy, hogy különböző formákban felhívja ezekre a figyelmet. 4.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészség nem valami külső tényező, hanem saját fizikai és pszichikai lényünk belső, lényegi tartozéka, amely céltudatos folyamatos tevékenység árán őrizhető csak meg. Az ember életmódja, életvitele meghatározó az egészség megőrzésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, és a munka egészséges színtere legyen. A helyes életmódra nevelés elsőrendű műhelye a család és az iskola. Otthon és a nevelési intézményekben lehet azokat a fizikai aktivitásokat és készségeket beépíteni a fiatal ismeret és szokásrendszerébe, amelyek az életmód elemeivé válva az egészség, a munkaképesség, az életkedv hordozói lesznek. Egészségfejlesztő iskolaként célunk: a tanulók, a tantestület egészségének védelme, az egészséges környezet kialakítása. Kiemelt figyelmet fordítunk: az egészséges étkeztetésre, a testedzésre, a szabadidő hasznos eltöltésére, a lelki egészségre. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A teljes körű egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok, a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére. Magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: Testi, pszichikai, szellemi szempontból egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. Az egészséges életmód, életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása. Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegségmegelőzési módokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. 23
Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító szerepét, jelentőségét. A családi életre felkészülés, felelősségteljes szexuális kultúra kialakításának elősegítése. Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése. A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A mindennapos testnevelés megszervezése. A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meg lévő ismereteikre alapozva. Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Szemlélet kialakítása a diákokban ( az egészség érték ). Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak. Mentálhigiéné, krízisprevenció önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítatása. Konfliktus- és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátítatása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására. Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő és rendszeres szellőztetéséről. Megfelelően gondoskodunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról. Az iskolai menzán a heti étlap összeállításakor az alapanyagok és adalékanyagok kiválasztásakor kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozás követelményeire. Az intézményben iskolai büfé is működik; kínálatának megválasztásakor az üzemeltető szem előtt tartja az egészséges táplálkozás kívánalmait. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről, alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő kultúrájuk, rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális különbségeket, fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük, ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a nemet mondás készsége, a prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket, legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát, készüljenek fel az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre. 24