Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu
Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2. www.tettconsult.eu Témavezetık: Lieszkovszky József Pál Pintér Boglárka Munkatársak: Földi Áron Turán Gábor 2
Tartalomjegyzék VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 A munka szemlélete és módszertana... 7 A tanulmány szerkezete... 7 I. HELYZETELEMZÉS... 8 1. Bevezetés... 8 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása... 8 1.2. A régió rövid bemutatása... 8 1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója... 18 1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése... 18 2. Gazdasági bázis... 21 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemzık... 21 2.2. Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás... 24 2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatás... 26 2.4. Turizmus... 28 2.5. Önkormányzati gazdálkodás... 32 3. Társadalmi helyzetkép... 37 3.1. Demográfia... 37 3.2. A lakosság jövedelmi viszonyai... 42 3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 44 4. A kistérség közlekedési elérhetısége és belsı kapcsolatrendszere... 48 4.1. Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép... 48 4.2. Közforgalmú közlekedés... 52 4.2.1. Kötöttpályás személyszállítás... 52 4.2.2. Közúti személyszállítás... 55 4.2.3. Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás... 57 4.3. Kerékpáros közlekedés... 60 4.4. Vízi közlekedés... 61 5. A lakókörnyezet jellemzıi... 62 5.1. Lakásállomány... 62 5.2. Természeti adottságok... 64 5.2.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás... 66 5.2.2. Terület-felhasználás... 67 5.3. Kommunális infrastruktúra... 69 5.3.1. Ivóvíz- és gázellátás... 69 5.3.2. Szennyvízkezelés... 71 5.3.3. Csapadékvíz-elvezetés... 73 5.3.4. Hulladékgazdálkodás... 73 5.3.5. Energia közmővek... 74 6. Intézményi közszolgáltatások... 74 6.1. Oktatás... 74 6.1.1. Óvodai nevelés... 74 6.1.2. Általános iskolai oktatás... 77 6.1.3. Középfokú oktatás... 80 6.1.4. Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek... 81 3
6.2. Kultúra és sport... 82 6.2.1. Kultúra... 82 6.2.2. Sport... 84 6.3. Szociális ellátás... 85 6.3.1. Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben... 87 6.3.2. Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben... 89 6.4. Egészségügyi ellátás... 90 7. SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre... 94 II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK... 98 1. A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében... 98 1.1. Az NFT 1. idıszak (2004-2006)... 98 1.2. Az ÚMFT idıszak (2007-2013)... 100 1.3. Települési projektek 2009-2013 között... 103 2. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége... 116 2.1. a megalapítástól kezdve napjainkig... 116 2.2. a jövıre nézve... 119 III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM... 121 1. A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete... 121 1.1. A Ráckevei kistérség jövıképe és átfogó célja... 121 1.2. A stratégiai célok rendszere... 123 1.3. Térségfejlesztési koncepció középtávú fejlesztési irányok kijelölése... 124 1.3.1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése... 124 1.3.2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése... 125 1.3.3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása... 126 1.3.4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése... 127 1.4. A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata... 128 2. Kistérségi operatív program... 131 1. Prioritás Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése... 131 1.1. intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzselése... 131 1.2. intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése... 142 1.3. Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése... 145 1.4. Intézkedés: Humánerıforrás-kereslet és kínálat összehangolása... 153 2. Prioritás Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások erısítése... 157 2.1. intézkedés: Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása... 157 2.2. intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése... 164 2.3. intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése... 170 3. Prioritás Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása... 173 3.1. Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program... 173 3.1.2. Az RSD projekt összefoglaló ismertetése... 178 3.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás... 188 3.3. Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése... 193 3.4. Intézkedés: Települési környezetminıség javítása... 194 4. prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése... 199 4.1. Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhetıségének javítása... 199 4.2. Intézkedés: Bölcsıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése... 205 4.3. Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése... 211 4
4.4. Intézkedés: A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése... 213 3. Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz... 217 4. A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései... 221 4.1. A fejlesztés pénzügyi eszközei... 221 4.2. Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek... 222 4.2.1. Saját forrásból megvalósítandó projektek... 223 4.2.2. Rendelkezésre álló pályázati források KMOP Akcióterv 2009-2010... 224 4.3. Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek... 226 4.4. A program végrehajtásának követése... 227 5. Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek... 227 5.1. Távmunka... 227 5.1.1. A távmunka meghatározása... 227 5.1.2. A távmunka típusai... 228 5.1.3. Távmunkában végezhetı tevékenységek... 229 5.1.4. Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés... 231 5.1.5. A távmunka össztársadalmi jelentısége... 231 5.2. Utcaközösség... 232 5.2.1. Mire lehet jó egy utcaközösség?... 233 5.2.2. A gépkocsiforgalom csökkentésével elnyert közösségi területek lehetısége 234 5.3.3. A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása... 235 6. Hogyan tovább kistérség?... 237 IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKRİL... 240 1. A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése... 242 2. A területek felszereltségének vizsgálata... 255 3. Telekár becslés... 265 4. A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása... 266 5. A területfelhasználás célkitőzései kistérségi szinten... 270 5.2. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetıségei... 271 5
VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A Ráckevei Kistérség térségfejlesztési programja komplex szemlélető dokumentum, amelyben társadalmi, gazdasági, helyi politikai, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastrukturális, közlekedési, mőemléki, mővelıdési és más, a kistérségi együttmőködés szempontjából felmerült feladatokat, elképzeléseket, célokat szükséges összehangolni. Az adott területre vonatkozó információkat szélesebb kontextusban, regionális, országos vagy uniós összehasonlításban is szükséges értelmezni. A stratégiában megjelenik a múlt öröksége, a jelen tennivalói és a jövı célkitőzései. A jövıt meghatározó jelen fı megoldandó kérdéseire fókuszálva elsısorban a gazdasági erıforrások bevonását elısegítı operatív programozásra, a térségi szereplık közötti kooperáció erısítésére, a humán és szociális feladatokra, valamint a környezethasználat, - védelem és -gazdálkodás hosszú távra szóló, fenntartható módjának alakítására fordítottunk figyelmet. Annak ellenére, hogy a stratégia készítés átfogó jellegő, teljességre törekvı mőfaj, a gyakorlatban ésszerő kompromisszumokat kellett kötni a kutatás és a tervezés mélysége, költségei és idıtartama között. A térségi fejlesztés célja a területen élık, illetıleg a térségi adottságokat igénybevevık életminıségének, munkafeltételeinek és rekreációs igényeinek kielégítése, a gazdasági és intézményi szereplık gazdasági mőködési, közlekedési, környezeti és közszolgáltatási feltételrendszerének tartós és fenntartható fejlıdésének biztosítása. A térség adottságainak érvényesítéséhez vezetı utat abban látjuk, hogy a programot alapvetıen a térségi természeti, települési és humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokra építjük, a rövid- és középtávon feltárható helyi, hazai és uniós források bevonásának prioritásával. Megjegyezzük, hogy a kistérségi települések széttartó, egyéni utakat keresı gyakorlata egyelıre kevés közös projekt vállalását teszi lehetıvé. Ezért jelen dokumentumban hangsúlyozzuk a térségi adottságok kihasználásának közös lehetıségét, mely a táblázatban összefoglalt, hasonló tematikájú települési projektek nagy számából adódik, pontosabban felveti az egyes projektek összehangolásának szükségességét, közös programozását, a minél gazdagabb kínálat nyújtása érdekében (idegenforgalom, gazdasági övezetek, stb.). 6
A munka szemlélete és módszertana A munkánk során az ún. humán urbanista szemléletet követtük: annak érdekében, hogy a Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programja valóban a térség lakosságát szolgálja, alapos társadalmi vizsgálatot végeztünk. A TeTT Települési és Térségi Tervezı Consult Kft. a térségben a következı vizsgálati munkarészeket végezte el: - terepbejárás - önkormányzati interjúsorozat - virilis interjúsorozat - önkormányzati adatok elemzése - interpretáció (tanulmány elkészítése) A tanulmány szerkezete A program elsı részében a Ráckevei Kistérség adottságait vesszük sorra, vizsgáljuk a kistérség szerepét az egyes települések tekintetében. A 3. fejezetben a kistérségfejlesztési programot illetve a következı években várható fejlesztési lehetıségeket ismertetjük, végül az utolsó rész a kistérség ingatlankataszterével foglalkozik, amelyben a térségben található, különbözı célokra potenciálisan felhasználható területek kerülnek meghatározásra. 7
I. HELYZETELEMZÉS 1. Bevezetés 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülése révén hazánk egyre inkább egy nagyobb gazdasági tér részévé válik, melyben az egyes területi rendszerek (régiók, kistérségek, települések) fejlıdési esélyeit elsısorban versenyképességük határozza meg. A verseny különbözı területi szinteken (országok, régiók, térségek, települések) folyik a tét pedig a különbözı erıforrások, mint: a befektetıi tıke, vállalkozások, turizmus, lakosság illetve képzett munkaerı, térségi funkciók. A területi versenyképesség fogalma, magába foglalja azt is, hogy az adott térség vonzó mint lakóhely, befektetési helyszín, turisztikai célterület, és mindenekelıtt alkalmas a térségi funkciók megszerzésére és megtartására. Nem azonos tehát a területen mőködı vállalkozások versenyképességével. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a régiók, kistérségek és települések polgárainak, intézményeinek, civil szervezeteinek esélyeinek növelésére is. A versenyben a vesztesek az életképességüket, az adott térség társadalmi-gazdasági funkcióját veszítik el, s ez válságot, magukra hagyott kiüresedı (leértékelıdı) tereket eredményez. A versenyképesség növelése tehát alapvetı cél, hisz ez által segíthetı elı az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózása. 1.2. A régió rövid bemutatása Gazdaság A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tıke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentıs belsı egyenlıtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külsı területei közötti kettıségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az elırehaladott tercierizáció jellemzı, ami egyértelmően Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. A régió (és Magyarország) gazdaságának fejlıdését nagyban befolyásolják bizonyos külsı tényezık, melyek megítélése alapján nem várhatunk robbanásszerő fejlıdést. A magyar GDP növekedésének üteme az elmúlt években csökkent ma már, kelet-európai társaitól azonban elmarad. A belsı tényezık fejlesztésében a régió stratégiájának lehet szerepe, a rendelkezésre álló források mértékétıl függıen kompenzálhatóak a negatív külsı hatások. 8
A Közép-magyarországi régióban képzıdik a magyarországi GDP mintegy 45,6%-a. Az arány 1998-ban 42% volt, így a régió gazdasági súlyának növekedését jelzi ez az arány további növekedése. Az egy fıre jutó GDP a Közép-magyarországi régióban az ország átlagának 164%-a, ami a 1998-as (148%) adathoz képest jelentıs növekedés. A régión belül erıs területi egyenlıtlenség mutatkozik: az itt koncentrálódó gazdasági potenciál a fıváros meghatározó szerepére vezethetı vissza. A régiós GDP 79%-át Budapest, 21%-át Pest megye adja (ez az arány az elmúlt négy évvel ezelıtti állapothoz képest 2%-os javulást mutat Pest megye javára). Az egy fıre jutó GDP a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 275%, Pest megyében 114%. Pest megye mutatói mindenképpen javulást mutatnak az 1998-as országos adatokhoz képest. A GDP adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a lakóhelyhez, hanem a munkahelyhez kötıdik, ezért pl. az agglomerációs győrőben lakó, de a fıvárosban dolgozó emberek Budapest GDP-jét növelik. A regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. Az ipar 19%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor 31,6%- kal az ország ipari termelésébıl. A régió adja a hazai építıipar teljesítményének 44%-át, régión belüli súlya 5%. A mezıgazdasági szektorának súlya 1% alatti a regionális gazdaságon belül, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli. 2006-ra valószínőleg tovább növekszik a régió részesedése az országos GDP-bıl, a gazdaság fejlıdésének üteme azonban országosan jellemzı folyamatokat követi tendenciájában. Beruházások 2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból. 1998 óta így Budapest szerepe a beruházásokban tovább nıtt, akkor a beruházások 29%-a irányult ebbe a térségbe, Pest megye országos szerepe nem változott. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%) illetve a szállítás, távközlés (60%), közigazgatás (65) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (55%) és a kereskedelem, javítás (40%, Pest megye 20%) területén. Az értékeket torzítja, hogy a KSH székhely szerinti adatokkal dolgozik. Budapest korábbi meghatározó szerepe az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások befektetéseinek területén 2003-ra csökkent. Külföldi mőködı tıke A régió súlya kiemelkedıen magas az országba érkezı külföldi tıke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltségő vállalkozások 60,5%-a, a külföldi tıke 61,9%-a található a régióban a 2003-es adatok szerint. A külföldi mőködı tıke területi koncentrációja mérséklıdött 1998 óta, akkor 66%-os volt a régió részesedése képest. Külön ki kell emelni Pest megye javuló pozícióját, a megyében koncentrálódó külföldi tıke 1999-ben az országos szint 8 %-a volt, 2003-ra ez az arány 15,1%-ra nıtt. 2002-ben a külföldi érdekeltségő vállalkozások rendelkeztek az összes vállalkozás saját tıkéjének 53%-val. A külföldi tıke szerepe a feldolgozóiparban a legjelentısebb (62%), az ingatlan szektor, a gazdasági szolgáltatások, pénzügyi szektor, a szállítás távközlés hasonló 10-11%-os arányt mutat. A külföldi érdekeltségő vállalkozások szerepe a külkereskedelmi forgalomban növekvıen 9
domináns: a behozatalból 79, a kivitelbıl 82%-ot tett ki 2002-ben, elsısorban EU partner országokkal (fı partner Németország). A magyar vállalatok által külföldön befektette tıke mennyisége az 1999-es 207 milliárd Ft-ról 2002-re 450 milliárd Ft-ra emelkedett, a fı célország Hollandia (20%) volt. Vállalkozások Az országban mőködı vállalkozások 38,5%-a a Közép-magyarországi régióban található (27,8% Budapesten, 10,7% Pest megyében). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 40%-kal meghaladja az országos átlagot. A vállalkozás-sőrőség szempontjából Budapest és Pest megye között jelentıs a különbség A gazdasági szervezetek foglalkoztatottak szerinti megoszlása hasonló az országos szerkezethez: túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, a nagyobb mérető szervezetek aránya az országos 1-2%-hoz közelít. 1999 óta a vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlásában a régió országos szerepe 2%-al csökkent a 0, vagy ismeretlen fıs kategóriában, a többi kategóriában azonban nıtt. A régió mőködı gazdasági szervezeteinek gazdasági ág szerinti megoszlása és az egyes gazdasági ágak súlya a bruttó hozzáadott értékben az országos megoszlástól eltérı szerkezetet mutat. Kiemelkedı a harmadik szektorban mőködı vállalkozások aránya, mely 1998-as adatokhoz képest is nıtt és elsısorban Budapest hatásának köszönhetı, Pest megye a tercier szektora az országos arányokat tükrözi. Az ipari és építıipari vállalkozások aránya elmarad az országosétól, ezt elsısorban Budapest alacsony részesedése okozza. A mezıgazdasági szervezetek a régió mindkét fı területi egysége esetében elmaradnak az országos adatoktól. A KKV szektor országos szinten közel 1,5 millió embernek nyújt munkalehetıséget. Ezen belül a foglalkoztatásban különösen a mikro-vállalkozások szerepe meghatározó, amelyek jelentıs hányada kényszervállalkozó. A kis- és közepes vállalatok részesedése a foglalkoztatásban közel 14%. Pest megyében a KKV szektorban foglalkoztatottak 45,44%-a az iparban, 41,96%-a a tercier szektorban, és 6,23%-a a mezıgazdaságban tevékenykedik. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóiparban 34,67%, a kereskedelemben 22,91%, az ingatlanügyletekben 9,67% és az építıiparban 9,24% a foglalkoztatottak aránya. A magas vállalkozói kedv azonban nem párosul a vállalkozások sikeres mőködtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, ebbıl is fakadhatóan a vállalkozások túlélési rátája számottevıen elmarad az EU-tól (1995 és 1997 között két évre 53,8% volt). Ebbıl következıen a vállalkozások számának alakulása mögött jelentıs mértékő fluktuáció húzódik meg. A vállalati szektort jellemezve a számokon túl meg kell említeni a minıségi jellemzıket is. A növekedni képes kis- és középvállalkozások támogatása prioritást élvez az Európai Unióban, Magyarországon azonban egyelıre nem értek el látványos fejlıdést a kis- és középvállalkozások. Ennek egyik oka, hogy míg az Európai Unióban magas a technológiaintenzív, innovatív kis- és középvállalkozások aránya, addig a magyarországi kisés középvállalkozások fıleg a hagyományos iparágakban mőködnek, gyakran bérmunkát végeznek. Ugyancsak problematikus a magyarországi kis- és középvállalkozások együttmőködése, ennek kialakulásához talán kevés volt az átalakulás óta eltelt idı. A Középmagyarországi régió kis- és középvállalkozói szektora az országos helyzethez hasonlóan 10
jellemezhetı, ugyanakkor itt nagyobb a vállalkozások sőrősége, magasabb a jövedelemtermelésük és a tıkeerejük, és az együttmőködések is intenzívebbek. Vállalkozásfejlesztés A Közép-magyarországi régióban megtalálható, illetve alakulóban van a vállalkozásfejlesztés legtöbb Magyarországon alkalmazott eszköze, a vállalkozásfejlesztésben mőködı szervezetek szerint 2006-ra sem lesz elégséges ezen eszközök fejlettsége. Az ingatlan alapú vállalkozásfejlesztési eszközök közül megtalálhatók az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, tudományos parkok. Az Ipari Parkok száma magas (27), különösen az agglomeráció déli térségeiben. Bár egy sor népesebb településen nem található Ipari Park (pl. Érd, Dunakeszi), a meglévık jórészt lefedik a régiót, és középtávon kellı szabad kapacitással rendelkeznek. K+F A Közép-magyarországi régió a K+F területén meghatározó szerepet tölt be. 2001-ben a kutatóhelyek közel 50%-a volt a régióban található, amely szorosan kapcsolódik a felsıoktatás koncentrációjához. A nemzetközi vállalatok magyarországi központjaikat és/vagy a K+F részlegeiket is ide telepítik, kihasználva a kedvezı tudásbázist és a megfelelı kiszolgáló intézményrendszert. 2002-ben Magyarországon összesen 2426 kutatóhely mőködött. A Közép-magyarországi régióban a kutatóhelyek száma kiemelkedıen magas, azonban ezek döntı többsége a fıvárosra koncentrálódik (1041 db) és ez a z állapot valószínőleg 2007-re is így marad. Mezıgazdaság A Közép-magyarországi régió az ország összes termıterületének 6,2%-ával rendelkezik, melynek 54,6%-a szántó, 2,1%-a kert, 2,1%-a gyümölcsös, 10,3% gyep és 27% erdı. A régió 10%-kal részesedik a magyar mezıgazdaság által megtermelt GDP-bıl. Az utóbbi húsz év folyamán mind a mezıgazdasági terület, mind a termıterület csökkent, legnagyobb mértékben a szılı, gyümölcsös és kert területek. A szántó területek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdık területe pedig növekedett. A termelésbıl kivont terület nagysága a teljes terület 25%-a. A régió mezıgazdasággal kapcsolatos környezeti problémái elsısorban a talajvízszint süllyedése, a belvíz, a defláció5, valamint a lakott területen belüli, üzemi állattartás. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 0,9% ami csökkenı tendenciát mutat és országos viszonylatban a legalacsonyabb (országos átlag: 5,5%), elsısorban a fıvárosnak köszönhetıen. A mezıgazdaságból élı népesség száma az utóbbi években kismértékő növekedést mutat a statisztikában (1998-ban 5,4%). A mezıgazdaságból származó jövedelmek a régióban is alacsonyak. A mezıgazdaságban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az összes gazdasági szektor átlagának csak mintegy 63%-át teszi ki, ami még így is javuló tendenciát jelez az 1998-as 54%-hoz képest. 11
A régió mezıgazdaságának területi szerkezetérıl általánosságban elmondható, hogy a fıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Ipar A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a feldolgozóipar szinte mindegyik ágában, pl. a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. Az ipar szerepe azonban csökkent a régió gazdaságában, az 1999-es 29%-ról a 2003-as 22%-ra. A gépipar részesedése az ipari termelésben Budapesten 28%, Pest megyében közel 56%. A második legnagyobb termelési értéket Budapesten a vegyipar (31%), Pest megyében az élelmiszeripar (14%). Budapesten jóval az országos átlag alatti az iparban foglalkoztatottak aránya (16,8%), Pest megyében az országos átlagnak megfelelıen alakul ez a mutató. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A régióban az értékesítés legnagyobb hányadát, a foglalkoztatáshoz hasonlóan a vegyipar és a gépipar adják, és jelentıs az élelmiszeripar, energiaipar részesedése is. Míg a gépipar és az élelmiszeripar Budapesten és Pest megyében is domináns, a vegyipar egyértelmően Budapesthez, az energiaellátás Pest megyéhez köthetı. 1999 óta a pest megyei székhelyő ipar szerkezetében jelentıs átrendezıdés ment végbe a termelési adatok alapján: a gépipar részaránya 29%-ról 55,9%-ra nıtt. Ennek oka két vállalat (IBM, Samsung) betelepülése, ami a gépipari szektor 179%-os növekedését hozta. Az értékesítésbıl az export részaránya 47,6%, Budapest esetében 44,5%, Pest megyében 57,2%, így a régiós átlag elmarad az országostól 59,3%. Az export értékesítés aránya a gépiparban és a textiliparban a legmagasabb. Pest megye iparában a fa, papír, nyomdaipar export aránya is magas. A meghatározó ágazatok közül a vegyipar és különösen az élelmiszeripar elsısorban belföldi piacra termel. A jövıre vonatkozó elemzések kiemelik a környezetvédelemhez főzıdı gazdasági lehetıségeket: az Európai Unió követelményeivel összhangban meghonosításra kerülı nemzetközi környezetvédelmi technológiák 2-3 ezer milliárd forintnyi zöld beruházást jelentenek országos szinten elsısorban a hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás területén. Az Uniós elıírásoknak megfelelı szelektív és újrafeldolgozáson alapuló hulladékkezelés pl. komoly háttériparág kiépülését teszi szükségessé. Szolgáltatások A régióban elırehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jellegő közszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások erısebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, a posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A régión belül Budapest részesedése 95% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek 12
az országos hálózattal rendelkezı szervezetek (pl. bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló fıváros javára torzítanak. A Pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelentısebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a régió térszerkezetét, erısítik a jó megközelíthetıségő területeket, másrészrıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lévı kis területek forgalmára. Egyre erısödı tendencia a különbözı logisztikai központok kialakítása a régióban (pl. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Harbor Park, Euro Business Park, East Gate) Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb fıt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta). A régióban lévı 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a kreatív helyek gazdaságföldrajzaként vetítik elıre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható pl. a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a Közép-dunántúli régióban elhelyezkedı Etyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a fıváros részesedése az országos hozzáadott értékbıl éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Az informatikai szektor (helyzetfelmérése folyamatban van) azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az új gazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedı: a fıvárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a számítógépek 50%-a. A régióban összpontosuló szellemi potenciálra alapozva több multinacionális cég (Nokia), bank a régióba telepítette kutatási részlegét, informatikai központját. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind fıvárosiak, továbbá több meghatározó informatikai cég (IBM) a régióba (Infópark) helyezte át székhelyét, illetve nemzetközi szoftverszerviz központját (Microsoft). A közszolgáltatások közül a közigazgatás koncentrációja a legmagasabb a régióban, a fıvárosban található országos intézmények nagy száma miatt. Ugyancsak jellemzı a felsıoktatási és az országos egészségügyi intézmények sőrősödése a régióban. 13
Turizmus A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, a nemzetközi turisztikai folyosó részét képezi, melyeken alapulva az idegenforgalom jelentıségét tekintve a régiók között vezetı szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra a többi régióhoz képest fejlett, azonban a belsı aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározóak. További elıny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan extrém módon, mint pl. a Balaton partján. A Régión keresztül folyó Duna gazdaságilag és ezen belül a turizmus számára is nagy értékhordozó. A Régió nemzetközi vonzerejét Budapest jelenti, míg Fıvároson kívüli területek különbözı (országos, regionális) értékő, vonzerıkkel rendelkeznek. A régió legfontosabb turisztikai területe Budapest, a Dunakanyar, Gödöllı és térsége valamint a Ráckevei Duna-ág. A régió legkisebb területő, 20 települést magában foglaló üdülıkörzete kizárólag a Ráckevei kistérséghez tartozik. Turisztikai értéke a Csepel-sziget mentén végighúzódó Ráckevei- Dunaágra, az üdülıkörzet területét érintı Kiskunsági Nemzeti Parkra és számos kavicsbánya-tóra alapozódik. A terület turisztikai hasznosítása elsısorban a fıvárosi lakosság üdülıövezeteként valósul meg, jelentısebb vendégérkezést kiváltó nemzetközi vonzerıvel nem rendelkezik. Turisztikai központjai, Ráckeve, Délegyháza, Apaj és Kiskunlacháza országos vonzást kiváltó attrakciói a turizmusfejlesztés bázisát jelenthetik. Társadalmi környezet és humán erıforrás A Közép-magyarországi régió népességszáma 2003. január 1-én 2.824.754 fı volt, mely az ország népességének 27,8%-át tette ki. Ez a népességkoncentráció országos szinten meghatározó jelentıségő mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok tekintetében. A régió népességszáma az elmúlt két évtizedben az országos trendeknek megfelelıen csökkent a mértéke azonban a hét régió közül itt volt a legkisebb, különösen az utóbbi öt évben. A tendencia 2006-ig elıreláthatólag tartós marad. A régió népsőrősége 408 fı/km2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. Ezen belül Budapesten 3274 fı a négyzetkilométerenkénti népességszám, de Pest megye 173 fı/km2-es népsőrősége is másfélszerese az országos átlagnak. A Közép-magyarországi régióban a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérség népsőrősége 100 fı/km 2 alatti, az Aszódi kistérségben 118 fı/km 2, míg a Ráckevei kistérségben 219 fı/km 2. A 120 fı/km 2 feletti népsőrőségő településeken lakók aránya a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben 30-49% közötti, a többi kistérségben 75-99% közötti. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1990-ben a Dabasi kistérségben haladta meg az országos átlag kétszeresét, és a Ceglédi és a Szobi kistérségben is 20% felett volt. A lakónépesség a Ceglédi és a Szobi kistérségben csökkent 1990-hez képest. A munkanélküliek aránya a Ceglédi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A rendszerváltást megelızıen a régión belüli homogenitás volt megfigyelhetı a népességfogyás ütemének tekintetében. A kilencvenes években meginduló régión belüli és régiók közötti népességmozgások elsısorban a szuburbanizációs folyamatok területileg differenciált népességszám változást indukáltak. 14
A fıváros népessége változatlan ütemben csökkent, míg Pest megyében a fogyás lelassult, és elindult a népesség gyarapodása, elsısorban az agglomerációs településekbe történı költözéseknek köszönhetıen. A jövıben Budapesten várhatóan tovább folytatódik a népesség átlagost meghaladó ütemő csökkenése, melyet a bevándorlás csak részben tud ellensúlyozni. Az agglomerációban a jövıben a jelenleginél mérsékeltebb ütemő népességnövekedés lesz megfigyelhetı. A nyolcvanas évek közepén a régió még erıteljes vándorlási többlete mára mérséklıdött, a migráció azonban továbbra is pozitív egyenlegő (2,9 ), a mobilitás mértéke azonban a rendszerváltás óta növekedett. A küldı területek közül legjellemzıbb az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió. A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemzı, domináns a fıvárosból az agglomeráció irányába történı, a szuburbanizációhoz köthetı mozgás (elsısorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllıi, Pilisvörösvári, Ráckevei, és Szentendrei kistérségek irányába). Pest megye, elsısorban az agglomeráció vándorlási többlete ennek megfelelıen kiugróan magas (2002-ben 15,1 ), amit kétharmad részben a fıvárosból kiköltözık biztosítanak. Más uniós nagyvárosok tapasztalatai alapján a tendencia a szuburbanizáció tekintetében is tartós maradhat. A lakosság korösszetétele kedvezıtlen, a demográfiai viszonyokra általánosan jellemzı kettısség itt is megfigyelhetı. Az idıskorú népesség arányát a gyermeknépesség százalékában kifejezı öregedési index a régióban a legmagasabb (149,5%). Különösen kedvezıtlen mutatókkal jellemezhetı a fıváros, ahol 89%-kal több idıskorú él, mint gyermekkorú. Pest megyében, a pozitív vándorlási egyenleggel összefüggésben az idıskorúak aránya viszonylag alacsony, a gyermekeké pedig nagy, így az öregedési index országosan az egyik legkedvezıbb. A lakosság korösszetétele alapján a következı programozási idıszak kezdetére a fıvárosi lakosság további elöregedése prognosztizálható. Iskolai végzettség Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen elıkelı helyet foglal el az országban A régióra jellemzı - az országos átlagokat minden esetben felülmúló - végzettségi arányok egyértelmően a fıváros jelenlétének köszönhetık. Kiemelkedı pozícióval rendelkezik a fıváros a közép- és felsıfokú végzettségőek tekintetében: a 18 évesnél idısebb népesség 48,8%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 38,8%), a felsıfokú végzettségőek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, sıt a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól is. A régió átlagában a képzettségi mutatók javulása prognosztizálható, hiszen a felsıfokú intézmények hallgatóinak száma folyamatosan növekszik, ami azonban nem minden esetben követi a tényleges munkaerı-piaci igényeket. Oktatási intézmények A felsıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A régió, ezen belül Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja. Több mint 92 ezer diák tanul nappali tagozaton a régió 32 felsıoktatási intézményében Ez azt jelenti, hogy az ország diplomásainak 48%-át a régió adja. A felsıoktatási intézmények száma 1999-15
hez képest ugyan csökkent, viszont a régió részesedése a hallgatók számából nıtt. Pest megye három intézményében közel 11 ezer nappali tagozatos hallgató tanul. A régió egyetemeire, fıiskoláira az egész országból érkeznek diákok, a Budapesten tanulók kb. fele budapesti. Vannak olyan felsıoktatási intézmények - mővészeti, sport, vallási - amelyek szinte csak Budapesten mőködnek, máshol az országban nehéz ilyen képesítéshez jutni. Ezek mellett a mőszaki és közgazdasági képzésben játszik a fıváros kiemelkedı szerepet. A felsıoktatás centralizálódása mellett érzékelhetı a decentralizáció folyamata is, hiszen Gödöllı és Pilisvörösvár mellett Vác is törekszik felsıoktatási szerepkör kialakítására. Kultúra Az országon és a Közép-magyarországi régión belül Budapest hagyományosan kulturális központ. Tükrözıdik mindez a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállító termek, múzeumok relatíve magas számában. Az 1990-es évek tendenciái a kulturális szolgáltatás kínálatának és igénybevételének alakulásában rendkívül negatívak országosan, regionálisan és a fıvárosban egyaránt. Budapesten a könyvtárak száma az elmúlt húsz évben 24%-kal, Pest megyében 50%-kal csökkent, 2000-tıl kezdıdıen azonban lassú növekedés volt tapasztalható. Jóllehet a kiállítóhelységek száma emelkedett, a kiállítások száma, és különösen a látogatók száma csökkent Budapesten és Pest megyében is. A kulturális szolgáltatások igénybevételének ismert mutatója a színházba járók száma, amely hasonlóan negatív tendenciát tükröz: 1980-2002 között Budapesten (ami a régió számára igazán meghatározó) 3,8 millióról 2,2 millióra csökkent. Ez a tendencia kis mértékben javul, 2003-ban 2,3-%-kal nıtt színházba járók száma, az elızı év ugyanezen idıszakához képest (2,238millióról 2,290 millióra). A lakosság jövedelmi viszonyainak, illetve a képzettségi mutatók függvényében ez a kedvezı tendencia fennmaradhat. A fenti jelenség számos tényezıvel magyarázható: többek között a kulturális szolgáltatások árának emelkedésével, a fogyasztói szokások (otthoni videózás, több csatornás televíziózás elterjedése, stb.) és életmód változásával, a kulturális események PR-jának, a kultúratámogatás, mint stratégiai cél visszaszorulásával a kiemelt állami feladatok közül. Az országos jelenség különösen a kulturális központ szerepet játszó Budapestet sújtja. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátásban is megjelenik a térségi centrum-periféria viszony. Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az elsı helyen állnak, azonban Pest megye alul marad a megyék közötti összehasonlításban. Példaértékő együttmőködésrıl lehet számot adni Pest megye és Budapest egészségügyi ellátását biztosító intézményei között, hiszen a pest megyei betegek ellátását egyes speciális szakterületeken (pl.: idegsebészet, szívsebészet, onkológiai ellátás) a fıváros intézményei biztosítják. Budapest bonyolult és méreteiben az ország legnagyobb egészségügyi ellátó rendszerét adja. Speciális helyzete az ellátás elkülönülı szintjeinek tulajdonítható, a térségben jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különbözı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) mőködı szakrendelık, kórházak és 16
alapellátást biztosító intézmények, mely szintek között a konkurenciaharc és a kooperáció egyaránt mőködik. Az állandósult finanszírozási gondok és az intézményeket fenntartó, tulajdonos önkormányzatok nehéz anyagi helyzete ellenére számos beruházás folytatódott, illetve fejezıdött be az elmúlt évben. A rekonstrukciós munkálatokra, gép-mőszerpark fejlesztésekre, cserére, intézményi komfortosításra részben önkormányzati hozzájárulásból részben pályázat úton vontak be forrásokat. Pest megyében például 2003-ban befejezıdött a Törökbálinti Tüdıgyógyintézet, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciója, a Vecsési Egészségügyi Szolgálat épületének komfortosítása. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház (Kistarcsa) a 2000- ben elnyert 1,7 milliárd Ft összegő címzett állami támogatásból (az összeg tartalmazza Pest Megye Önkormányzat önrészét is) 2004. évben fejezte be nagyszabású rekonstrukciós munkálatait. Ennek keretében felújításra került többek között a központi mőtı és a betegek célirányos ellátása érdekében egy új Sürgısségi Betegfelvételi Részleg épült. A tudománytechnológia fejlıdésével lépést tartó korszerő berendezések, gépek beszerzése még így sem biztosított, óriási gondot jelent a mőszerpark elavultsága, esetleges hiányossága. A kötelezıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes mőködését megnehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. A fekvıbeteg ellátást a régióban 2003-ban 26.095 kórházi ágy biztosította, ebbıl Pest megyében 3.575, Budapesten 22.520 mőködött (Budapest mutatói az országos átlag csaknem 30%-a, ugyanez az adat a régióra nézve 33%. Ez országos viszonylatban nézve kiemelkedı teljesítmény, különösen, hogy az egészségügyi ellátás elmúlt éveinek jellemzıje volt a kórházi ágyszám leépítése, (országos szinten 1999. évre az 1970. évi szint alá süllyedt) 1998 óta a kórházi ágyszám leépítés a régióban volt a legnagyobb mértékő (5,7 százalék). A járóbeteg szakrendelések feladatellátását 2003-ban Pest megyében heti 21.281, Budapesten heti 96.809 munkaórában biztosították a szakorvosok. A régió összesített mutatói az országos átlag közel 37%-át adják. Több szakorvosi rendelıintézetre jellemzı a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága, de pozitív példaként említhetı, hogy a szőkös építészeti feltételek ellenére egyes intézetek bıvítették ellátandó szakfeladataikat. Lakásellátottság A lakásellátottságot regionális összehasonlításban vizsgálva a régió az elsı helyen áll. Ezen belül a fıváros, a száz lakásra jutó lakos mutatójának tekintetében az elsı (204), míg Pest megye az utolsó (275). Új lakások építése terén 1999 évi mélypont után (országosan 19 ezer lakás épült, ennek 35%-a a Közép-magyarországi régióban) a kedvezményes kamatozású hitelek következtében az évente épített lakások száma közel a duplájára emelkedett, vagyis a vizsgált mutató értéke csökkent. A lakáshelyzet régión belüli egyenlıtlensége, elsısorban a fıváros-megye viszonyban szembetőnı, melyet tovább erısít a szuburbanizációs folyamat. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma jól jelzi ezt a folyamatot: a legmagasabb értékkel rendelkezı Pilisvörösvári és a legalacsonyabb értékkel jellemezhetı Szobi kistérségé között tízszeres a különbség. Az épített új lakások többsége jó minıségő, összkomfortos, 17
mindeközben a meglévı lakásállomány minıségi színvonala leromlik, koncentráltan érintve a fıváros régi építéső belvárosi tömbjeit és lakótelepeit. Az új lakóingatlanok számának növekedése Budapesten csökkent (-2,5%), Pest megyében nıtt (+14%) 2003-ban. A jövıre vonatkozó építıipari, ingatlanpiaci elemzések szerint robbanásszerő növekedés nem várható ebben a szektorban a közeljövıben. 1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója A térszerkezet egy adott természetföldrajzi környezet bázisán, a hosszú távú történeti folyamatok, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlıdés, a folyamatosan változó társadalmi, ágazati, területi munkamegosztás talán legsajátosabb lenyomata és szintetizálója, egyben a további fejlıdés és fejlesztés egyik legmerevebb kerete és általános feltételrendszere. A térszerkezet részben megjeleníti azt, ahogyan a különbözı jelenségek a térben (illetve a különbözı jellegő egységeiben, megnyilvánulási kereteiben) eloszlanak, s kifejezi azt is, hogy az adott területi szint, egység, milyen mértékben, arányban fogadja be az adott természeti, gazdasági, társadalmi stb. jelenséget. A természetföldrajzi környezet egyéni emberi történeti mércével mérve viszonylag keveset változik. A történetileg kialakult gazdasági, infrastrukturális, települési és településhálózati struktúrák jelentıs stabilitással rendelkeznek, ugyanakkor egyes struktúraelemek (pl. a települések közigazgatási jogállása, a közigazgatási területbeosztás) rövid idı alatt is újrarendezhetık. A településhálózat különbözı nagyságú, funkciójú települések szövete, melynek csomópontjait az általában nagyobb népességszámú, a társadalmi, gazdasági, területi munkamegosztásban meghatározó pozíciókkal rendelkezı, funkcionális értelemben városi jellegő települések jelentik. A térszerkezetben különbözı jellegő (formális, funkcionális, statisztikai, közigazgatási, stb.) hálózati elemek vannak jelen. A maguk rendszerében mindegyiknek megvan a jelentısége és fontossága. 1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése Pest-megye országos térszerkezetben elfoglalt speciális szerepét az országos jelentıségő fı közlekedési tengelyek nyújtotta kapcsolatokon túl a szomszédos megyék illetve tájak irányába ható több tradicionális kapcsolódási pont és zóna megléte biztosítja (Cegléd-Nagykırös- Kecskemét, Abony-Szolnok, Gödöllı-Aszód-Hatvan, Pilis-völgy települései Dorog Esztergom, Vác - Börzsöny-Cserhát falvai). Pest megye térszerkezetében jellemzı kettısség figyelhetı meg. A Budapesti Agglomeráció az ország közlekedési hálózata - részben az európai fı forgalmi irányokra szervezıdı - sugárirányú elmeinek kiindulópontjaként, a gazdaság strukturális jellege és aktivitásának magas szintje, szellemi potenciálja révén, az új vállalkozások, a külföldi tıkebefektetések irányultsága alapján az ország térszerkezetének kiemelt fontosságú része. 18
Az agglomerációs övezettıl távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervezı központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. Az agglomeráció területérıl sugárirányban kiinduló fı közlekedési tengelyek a megye alföldi részein a térben kiterjednek, egymástól eltávolodnak, és a megfelelı transzverzális elemek hiánya miatt regionális szerepük mellett - helyi, térségi szervezı és fejlesztı hatásuk kevésbé jelentıs. A fıváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is. A megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. A fıközlekedési utak, vasútvonalak mentén kialakult urbanizációs sávokban, ahol a települések ezekre a tengelyekre felfőzıdve helyezkednek el, szintén nagyobb a népesség koncentrációja és a gazdaság fejlıdésének mértéke is gyorsabb ütemő az átlagosnál. Ebbıl a sajátosságból adódóan Pest megyében az ország egészének fejlıdését is befolyásoló dinamikusan fejlıdı térségek, illetve jórészt elöregedı kis- és aprófalvas, periférikus területek is megtalálhatóak. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja - Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Tököl. A kistérséggel a fıváros XXI. és XXIII. kerülete szomszédos. A kistérség a Közép-Magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezkedı településeket foglalja magába. A kistérség az ország geometriai középpontjához valamint népességi súlypontjához is meglehetısen közel fekszik, mindezeknél azonban markánsabban határozza meg fejlıdésének útját az egypólusú Magyarország fıvárosának közelsége. Jogállását tekintve a Budapesti Agglomerációba tartozik a kistérség 9 települése, melyek a következık: Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl. A kistérség déli területei nem kapcsolódnak olyan erısen az agglomerációba, melynek oka leginkább a közlekedési kapcsolatok dél felé való egyre nagyobb gyengülésében keresendı. A kistérség egésze Budapest vonzáskörzetébe sorolható. A Budapesti Agglomeráció néhány jellemzıje: A Budapesti Agglomeráció a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló múltjában, jelenében és jövıjében egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési, szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség több mint negyede és itt termelıdik a nemzeti jövedelem mintegy 40%-a. Budapest és agglomerációja a nemzetközi piaci folyosók csomópontja. A közlekedési kapcsolatok (vasúti-, közúti-, légi-, vízi-közlekedés) fejlesztése, a tágan értelmezett logisztikai funkciók (személy-, anyag, energia, információ-szállítás), a turizmus (üzleti utak, konferencia-turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése nagy lehetıségeket rejt magában. Az agglomeráció a Közép-Magyarországi Régió magterülete, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Az agglomeráció az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt 19
területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelıdı központi szerepkörébıl fakadó kihívásoknak. Ennek az elvárásnak próbál megfelelni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Alapvetı célkitőzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttmőködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves, a fejlıdést továbbáramoltatni képes, munkamegosztáson alapuló kapcsolatokat ápoljon. A térszerkezet folyamatos torzulásának lehetünk tanúi az egész agglomeráció területén, mely a Ráckevei kistérség északi területeire is jellemzı, ami abban testesül meg, hogy a Budapest központi részeiben lakó népesség száma fogy, az agglomeráció településeinek népessége pedig erıteljesen növekszik. Azokon a kertvárosias, falusias lakóterületeken, ahol a telkek méretét nem korlátozzák, alacsony beépítési sőrőség alakul ki, így nem érvényesül a területekkel való hatékony gazdálkodás elve. A nagy kiterjedéső, de kis beépítési sőrőségő településeken rendkívül költséges az úthálózat, a közszolgáltatások kiépítése és üzemeltetése, a gazdaságos tömegközlekedés kialakítása szinte megoldhatatlan problémákat vet fel. ( Az agglomerációs folyamat egyik gátja éppen a közlekedési idı növekedése, az egyes szolgáltatások hiánya, a több személygépkocsi fenntartásának szükségessége. ) A kistérség északi része rendkívül kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetben van, ezáltal könnyen rákapcsolódhat a nemzetközi forgalomban is jelentıs tranzitútvonalakra. (M0-ás autópálya) A központi régióban a népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági szereplık, a mőszaki infrastruktúra és a kulturális örökség koncentráltsága biztosítja a belsı erıforrásokat, ezáltal ki emelkedik az ország többi régiójának sorából. A régió számára nagyon fontos az az élet minden területére kiterjedı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez főzi. Ez a kötıdés különösen fontos a 80 településbıl álló agglomerációs övezet számára, mely a kistérség északi részére terjed ki. A fıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó. A térséget északról a fıváros, északnyugatról a Budaörsi kistérség, nyugatról az Ercsi és Adonyi kistérség, délnyugatról a Dunaújvárosi kistérség, keletrıl pedig a Gyáli és Kunszentmiklósi kistérség határolja. 20
2. Gazdasági bázis 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemzık A rendszerváltás után az agglomeráció gazdaságában dinamikus átstrukturálódás folyamata ment végbe. Budapest már az 1990-es évek elején túljutott a szerkezeti változáson, az agglomerációban amelynek egy része a ráckevei kistérségben található 1994 és 1997 között ment végbe ez a változás. Az ipar, kereskedelem, turizmus elıtérbe került, míg a mezıgazdasági ágazat visszaesett, valamint fontossá vált a külföldi tulajdon a tulajdonosi szerkezetben. A Ráckevei kistérség északi és déli része eltérı sajátosságokat mutat. Az északi települések döntıen ipari tevékenységgel jellemezhetıek, míg a déli településeken a szolgáltató ipar, turizmus, és a mezıgazdaság a domináns vállalkozói tevékenység. Az ipari parkok kialakítása az M0 körgyőrő, és az 51-es út elkerülı szakaszának megépítése után kezdıdött meg, ma már számos termelı és logisztikai cég található itt. Ezek a zöldmezıs ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentıs iparőzési adóból származó bevételt jelentenek. Az egy fıre jutó külföldi mőködı tıke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az elsı ötben van a kistérségek rangsorában. 1. táblázat: Mőködı vállalkozások ágazati megoszlása települési bontásban, a Ráckevei kistérségben (%) 2006 Szállítás, Megnevezés Ipar Építıipar Mezıg. raktározás Keresk., jav. Ingatlanügyek, gazd-i szolg. Szállásh,szolg. Apaj 8 8 11 5 13 33 8 Áporka 11 13 7 12 17 28 3 Délegyháza 9 13 3 4 22 32 6 Dömsöd 10 11 9 6 23 23 7 Dunaharaszti 11 11 2 5 21 34 4 Dunavarsány 8 13 3 6 20 31 4 Halásztelek 9 15 2 6 19 32 5 Kiskunlacháza 12 13 6 7 21 26 5 Lórév 12 4 20 4 24 12 4 Majosháza 13 15 4 5 18 29 4 Makád 9 12 8 4 26 20 8 Ráckeve 10 13 4 6 18 31 3 Szigetbecse 13 16 6 6 17 24 8 Szigetcsép 10 13 8 8 17 25 4 Szigethalom 6 13 1 8 24 31 4 Szigetszentmárton 6 16 3 4 17 31 7 Szigetszentmiklós 8 9 2 5 21 37 4 Szigetújfalu 14 15 4 4 20 26 3 Taksony 12 10 3 5 22 32 5 Tököl 10 12 3 5 17 35 5 Átlagos vállalkozás szám: 9 12 3 6 20 33 4 21