A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé

SZÁMA: KGY./ELŐT-./2009. - T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK 2009. május hó 20. napi ülésére ELŐTERJESZTŐK: AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Síkfői Tamás Seriné Szabó Éva

Az előterjesztés tartalma: A PBKIK Elnökségének beszámolója 2008. évről A PBKIK 2008. évi mérlegbeszámolója A PBKIK 2008. évi kiegészítő melléklete A könyvvizsgálói jelentése a PBKIK 2008. évi mérlegbeszámolójáról Az Ellenőrző Bizottság jelentése a PBKIK 2008. évi mérlegbeszámolójáról A PBKIK 2008. évi közhasznúsági jelentése A PBKIK 2008. évi költségvetési projektjeinek teljesítése A PBKIK testületeinek beszámolója 2008. évi tevékenységéről 1. melléklet 2. melléklet 3. melléklet 4. melléklet 5. melléklet 6. melléklet 7. melléklet 8. melléklet Pécs, 2009. május 5. Dr. Síkfői Tamás titkár Határozati javaslat./2009. (V. 20.) KGY határozat A PBKIK küldöttgyűlése./2009. (V. 20.) KGY számú határozatával a PBKIK 2008. évi mérlegét és mérlegbeszámolóját, valamint 2008. évi közhasznú jelentését, ellenőrző bizottsági jelentését és a könyvvizsgáló jelentését jóváhagyja az előterjesztés 1-8. számú mellékletei szerint.

Elnökségi tervezet 2008. 04. 27. 1.melléklet A PBKIK Elnökségének beszámolója a Küldöttgyűlés felé 2009.04.27. A PBKIK működési feltételeit 2008-ban egyre erősödő mértékben a rendszerváltás óta felgyorsuló folyamatok határozták meg. A globalizáció gyorsuló ütemben teljesedik ki, amelynek újabb lökést adott uniós csatlakozásunk, és az unió további keleti bővítése. Ennek megfelelően minden gazdasági szektorban rohamosan erősödik a verseny, felértékelődik a tudás-intenzív kínálat. A tradicionális szektorokban mind a Keleteurópai, mind a Távol-keleti konkurencia erősödött. Továbbra sem történt meg a nagy újraelosztó rendszerek reformja, az adóterhek (és az adminisztráció) nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magasak. A multinacionális vállalatok versenye gyorsuló alkalmazkodást, fejlesztési munkát, és egyre magasabb szintű gazdálkodási, marketing gyakorlatot követel meg a magyar KKV szektortól, amely jelentős része nem birkózik meg e feladattal. A nemzetközi vállalatok magyar beszállítóira a cégek fokozottan hárítják át a költség és árverseny következményeit. A nemzetközi cégek tulajdonába került energia és bankszektor, valamint a nagy kereskedelmi láncok révén, a nemzeti tőke jelentős költséghátrányt szenved el a nemzetközi versenyben, amely adózási, foglalkoztatási következményei egyértelműen láthatók a gazdaság teljesítményén. Az uniós piac kiteljesedését egyelőre nem tudták kihasználni a magyar KKV-k, az uniós szabályokkal gyakran ellentétben akadályozzák piaci aktivitásukat az EU 15-k piacain. A hazai tőke innovációs, marketing és vállalatvezetési kultúrája is versenyhátrányt jelent. A globális világgazdaság első nagy válsága épp akkor érte el hazánkat, amikor a 4. köztársaság 19 éves működési problémái súlyos állami, majd gazdasági válságba torkollottak. A globális válság veszélyeit az ország vezetése lebecsülte, így annak hatása mélyebb és hosszabb lesz. A szakképzési rendszer átalakítása az üzleti szféra elvárásainál lassabb ütemben haladt, a társadalmi háttér tovább romlott, nőtt a szakképzett munkaerőhiány, amelyet súlyosbított az EU 15-k jelentős munkaerő elszívása. 2008. végétől a válság következményeként elkezdődött a munkanélküliség növekedése. Az uniós fejlesztési források döntő része a közszektorba irányult, többségében nem segítette a gazdaság versenyképességét, és alapvetően főváros orientált a II. Nemzeti fejlesztési tervben csakúgy, mint az NFT I-ben. A gazdaságnak szánt források elenyésző töredéke került felhasználásra, miközben a pályázati bürokrácia sokszor a pályázati forrásnál magasabb nagyobb összegeket élt fel. Erősödött a döntés, és forráskoncentráció, a hazai gyakorlatból eltűnt két fontos uniós elv, a decentralizáció és a szubszidiaritás. Rendkívül kiéleződött a vidék-főváros, és a fejlett-fejletlen ellentét a forrás és tőkeallokáció folyamataiban. Igen éles politikai szembenállás tapasztalható a magyar közéletben, amely országosan és helyben is a szakmai és a vidéki szempontok folyamatos leértékelődéséhez vezet a döntéseknél. A 2006-2007. fordulóján végbe ment közigazgatási átszervezést egyértelműen marginális, személyi, politikai érdekek mozgatták, amelyek következtében elakadt és a felemás rendszer 2008-ban már többe került mint az átalakítás előtt, mind a gazdaság, mind a lakosság újabb anyagi és adminisztrációs terhekkel szembesül. Az állam, a központi költségvetés forráséhsége és a politikai szféra hatalmi szempontjai miatt a feketegazdaság elleni fellépés ürügyén az adófizető, jogszerűen bevezető 1

Elnökségi tervezet 2008. 04. 27. 1.melléklet gazdálkodó vállalkozásokra zúdította a közigazgatási, hatósági ellenőrzéseket, jogállamban alkalmazhatatlan módszerek felhasználásával. A magyar jogalkotás megfelelő hátteret biztosít ehhez, óriási teret enged az önkényes közigazgatási jogértelmezésnek. A magyar hatóságok nem a szolgáltató állam elve mentén dolgoznak, nem segítik a vállalkozásokat a jogkövetésben, hanem elsősorban a büntetési lehetőségeket keresik, roncsolják a gazdaság versenyképességét. Kamaránk ezen összefüggés kapcsán 216 vállalkozásra kiterjedő 2008. őszi felmérése igen súlyos megállapításokat tett. Az állam jelentős összegekkel tartozik a gazdaságnak, a vállalkozásoknak, büntetlenül késik a pénzügyi teljesítésekkel mind a megrendeléseiben, mind a pályázati rendszerekben, miközben folyamatosan szigorítja adórendszerét. Ennek következtében nem csak a körbetartozás legnagyobb indukálója, hanem jelentős számú KKV tönkremenetelének okozója. A tipikus magyar KKV, jelentős állami kinnlevősége mellett kerül adóvégrehajtás alá. Ez a magyar gyakorlat egyre élesedő nemzetközi versenyben sújtja a magyar kistőkét. A 2006-ban kibontakozó állami válság terheit, az 2008-ban fokozódó mértékben hárította át a politika a gazdaság vállára. Pécs fejlődésének közvetlen keretét adó Dél-dunántúli régió, gyorsuló ütemben marad le gazdaságilag. A térség érdekérvényesítő képessége nem megfelelő, hiányzik a partnerség, a koordináció, az összefogás képessége, s a legfontosabb, hogy egyelőre hiányzik a motiváció a változtatáshoz. A térség infrastrukturális elzártságában áttörés nem, de mind eredmények, mind kudarcok születtek: o Folyik az M6-os építése o Nincs változás a Pécs-pogányi Repülőtér helyzetében o Jelentősen javult a kistelepülések bekötése az úthálózatba. o Visszavonták a Budapest-Pécs vasútvonal fejlesztését o Megnyílt az eszéki interkontinentális reptér, közvetlen németországi járattal. A térségben 2008-ban az országostól elmaradó gazdasági növekedés zajlott, azonban jelentős területi, és szektorális különbségekkel, amely következtében a térségen belül is erősödött a polarizáció. Az egyre forrásszegényebb perifériára szorulás következtében gyakoribbá váltak a forrásokért folytatott küzdelemre visszavezethető konfliktusok. Ilyenek voltak pl: Az un. területfejlesztési rendszerrel kialakult konfliktusok, amelyeket nézetünk szerint annak teljes közszféra irányultsága, a célok öntörvényű meghatározása, és a régió valódi érdekei helyett az intézményi és egyedi érdekek képviselete okozott. Az adórendszer anomáliáival kapcsolatos jogszabályi, és egyedi érdekvédelmi kamarai munka, amely ugyan számos szabályozási és egyedi eredményt hozott, de csak fékezni tudta a túldimenzionált közszféra és politikai hátterének forráséhségét. A 2005-ben elindított változások eredményeként megteremtődött a partnerség, az együttműködés a nagy helyi autonómiák (Pécs M.J. Város, Baranya M. Közgyűlés, PTE és a kamara) között. A Pécs M.J. Várossal kötött és alapvetően a gazdaságfejlesztési (pólus) stratégia végrehajtását szolgáló - együttműködési megállapodás több pontja teljesült. Nem hallgatható el azonban, hogy az együttműködést számos vita terheli. Nem nevezhető ideálisnak, hogy Pécs több esetben nem rendelte hozzá a rövidebb időszakokra szóló városi, városházi stratégiáit, programjait, fejlesztési terveit a legnagyobb horderejű és időhorizontú Pólus stratégiához. Emellett sajnos a holding szervezésével párhuzamosan a város portfóliójában gazdaságfejlesztést szolgáló elemektől, cégektől forrást vonnak el a város napi bevezető 2

Elnökségi tervezet 2008. 04. 27. 1.melléklet működésére, veszélyeztetve a már megnyert pályázatokra épülő gazdaságfejlesztési projekteket, a jövőt. A működő rendszer megteremtése a jövő feladata városi (minden autonómiát érintő) szinten. Az egyetemmel kialakított kapcsolatrendszer szintén ellentmondásos. A fejlesztési stratégia mentén végzett sikeres munkák váltakoznak közös versenyképességünket nem javító aktivitásokkal. Összességében azonban a Pólus stratégia mentén határozott változás érzékelhető az egyetem irányvonalában a Science Building projekt egyértelmű pólus orientációjában, a PEIK-hez, és a vállalkozói klaszterekhez való viszonyban, és a fokozódó környezetipari aktivitásokban. 2005-ben pilóta programként elkezdődött versenyképességi pólus és az abba integrált köz, és vállalkozói fejlesztési projektek, beruházások, a koordinálatlan, ellenérdekelt, folyamatosan változó nemzeti irányítási szint miatt jelentős károkat és késést szenvedett. A vidék számára végre érdemi versenyképességet szolgáló pólus rendszer kialakulásában, és versenyképesség orientációjának fenntartásában kamaránk országosan továbbra is jelentős szerepet játszott az elmúlt évben. A vidéki gazdaságfejlesztési pólus programot a politikai vezetés folyamatosan erodálta, nyílván a forrásátrendezés érdekében. Ennek fényében igazolást nyert, a kamaránk által képviselt stratégiai szempont, miszerint a Pécs Pólus stratégiának piaci, és nem forrásszerző stratégiának kell lennie. Eddig közel 30 fejlesztés és beruházás kezdődött el, és valósult meg a stratégiai mátrixba befogadott projektek közül, többségük piaci finanszírozás mellett. A 2006-ban kiírt pólus zászlóshajó pályázatra indult a Pécs M.J. Város által vezérprojektnek minősített kamaránk résztulajdonában lévő - Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. (Pólus 1. pillér) 2008-ban nem, de 2009-ben 1,5 milliárd támogatásban részesült, és elkezdődik a beruházás. A kamara belső működésében az új versenyképességi stratégia és annak konkrét üzleti/vállalkozói projektjeinek generálása beépült az elnökség által kidolgozott kamarai stratégiába. A kamarai aktivitások (projektek) és külső forrásszerzésük egyre nagyobb része fordul célrendszerében a pólus stratégia felé, az innovációs, kereskedelemfejlesztési és szakképzési munka, növekvő mértékben szolgálja a térség pólus stratégia menti gazdasági fejlesztését. A pólus stratégia és operatív program időhorizontja a beruházások és fejlesztési projektek tekintetében 2014+ 2 év, a kibontakozó gazdasági struktúra-, és piacváltásban akár negyedszázad. Kamaránk 2007-ben az ITD Hungary mellett meghatározó szerepet játszott annak a győztes konzorciumnak a kialakításában, amely 7 évre az unió hivatalos KKV politikájának végrehajtására, nemzeti, regionális koordinálására pályázott. Konzorciumunk nyert, ez az jelenti, hogy a pólus stratégia és a kamarai stratégia végrehajtására az Enterprise Europe Network hálózat regionális koordinátoraként a következő 3 évben 300 millió forintot fordíthatunk 48 %-os támogatás intenzitás mellet a KKV-k fejlesztésére. 2008 második felében éktelen brüsszeli bürokrácia és tehetetlenség után megérkezett az előleg. A kamara működésének feltételrendszerében jelentős változást hozhatott volna a 2006-ban elkezdődött regionalizációs folyamat, amely révén létrejött 2007-ben a Déldunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, pécsi székhellyel. A szövetség munkájában 2008-ban kizárólag baranyai aktivitások születtek, egyelőre jelentős nehézségek jelennek meg társmegyéink a regionalizáció szakmai elveivel ellentétes motivációi miatt. bevezető 3

Elnökségi tervezet 2008. 04. 27. 1.melléklet A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az első olyan régiós szakmai testület, amelyben a kamara (a Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége) társelnöki feladatot, és a teljes munkaadói, munkavállalói szervezeti rendszer koordinációját ellátja. Sajnos a konkrét szakmai szabályozások, tervek már kevésbé szolgálják a szakképzés piaci megfeleltetését. 2008. évi ellentmondásos működése után 2009 márciusában összes forrását elvonták, a régiók szakképzés fejlesztési eszközök nélkül maradtak. Az EKF döntési és végrehajtási rendszerének anomáliai miatt számos konfliktus helyzet alakult ki a résztulajdonunkban is lévő Pécs2010. Kht. menedzsmentjével, és a város vezetésével. Kamaránk az EKF kérdésében elsősorban a beruházások helyi kivitelezési bázisának növelésére, és a helyi alvállalkozók kifizetésének garanciális elemeire koncentrált. E kérdésben bírtuk a város vezetés ígéretét a kiírások a helyi tőke számára kedvező kialakítására, és az alvállalkozók kifizetésére, azonban a kiírt fővállalkozói pályázatokba nem került bele e kitétel. A válság ellenére az EKF 30 milliárdot meghaladó közösségi, és a 100 milliárdot is elérhető magán beruházásai komoly lehetőséget nyújtanak a helyi gazdaság élénkítésére. Kamaránknak 2009-ban jelentős erőfeszítéseket kell tennie a vállalkozások összefogására, az együttműködési kultúra növelésére, a helyi cégek forrás, innovációs, marketing és jogi támogatására a következő évek beruházásaiban. Kamaránk a hivatalos EKF program mellett ösztönözte, és segítette a kulturális szféra piacosodását, a kreatív ipar megteremtését (Pólus 2. pillér). Közreműködésünkkel létrejött a Kulturális Kompetencia Egyesület, amely Baross pályázaton közel 80 millió forintot nyert a kreatív ipar fejlesztésére, segítésére regionális hatókörrel. Megszerveztük a Déli Kulturális Klasztert, amelyben regionálisan közel 40 vállalkozás, kulturális szervezet és intézmény tömörült eddig. A már említett globalizációs folyamatok mellet nemzetközi szinten megfigyelhetők a lokalizációs ellenfolyamatok, amely keretében a helyi közösségek erősítik belső kohéziójukat, szolidaritásukat. Az unió vezetése felismerte a folyamat értékeit, különösen annak fényében, hogy elemzéseik szerint az unió a következő 15 évben elveszíti nagyipari kapacitásainak közel 30 %-át. Ennek következtében felértékelődik az európai (logikusan: nemzeti) kis és közép tőke, mind a jövedelemtermelés, a foglalkoztatás, mind a helyi közösségek fenntartása szempontjából. E folyamat erősítésére elindították a Leader programot. Kamaránk Magyarországon egyedüliként kapcsolódott be a programba a kistérségeken keresztül. Kamaránk az érvényben lévő stratégiájának kereteiben maga is erősíti a helyi üzleti közösségek kialakítását, fejlesztését, versenyképességük javítását. Összefoglalva a kamaránk életében 2008. a külső feltétel rendszer kedvezőtlen alakulását, a belső tartalékok mozgósítását, és a kamarai aktivitások jelentős növelését, a kapacitások szinte teljes kihasználását hozta. A kamara eljutott arra a pontra, amikor financiális és élőmunka tartalékai teljesen kihasználtak, viszont a magyar állami rendszereken keresztül nem juthat többlet erőforráshoz, a helyi gazdaságból már nincs jelentős számú, a kamarai munkába bevonható vállalkozás, és az európai források megszerzéshez - a jelenlegi pályázatok önerejének biztosítása miatt nincs további érdemi tartaléka. A helyzetet jellemzi, hogy egyre több nem csak gazdasági fejlesztési elképzelés, és probléma megoldására keresik meg a kamarát, amely jelzi a számos (állami) intézmény aktivitása, eredményessége gyorsan csökken, tehát fel kell készülnünk a növekvő elvárások hatékony kezelésére. bevezető 4

2. sz. melléklet 1 8 3 0 4 4 3 3 9 1 9 9 5 4 1 0 2 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2008 év Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyéb szervezet megnevezése 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. címe Kelte: Pécs,2009.04.13. -------------------------------- egyéb szervezet vezetője

1 8 3 0 4 4 3 3 9 1 9 9 5 4 1 0 2 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám Előző év(ek) A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 333 124 312 780 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 35 104 25 194 3 II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 19 568 11 782 4 III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 278 452 275 804 5 IV.BEFEKTETETT ESZKÖZÖZÖK ÉRTÉKHELY. 6 B. Forgóeszközök 286 607 288 913 7 I. KÉSZLETEK 8 II. KÖVETELÉSEK 158 892 141 440 9 III. ÉRTÉKPAPÍROK 333 10 PÉNZESZKÖZÖK 127 715 147 140 11 C. Aktív időbeli elhatárolások 18 630 20 015 12 ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN 638 361 621 708 13 D. Saját tőke 607 908 569 963 14 I. INDULÓ TŐKE/JEGYZETT TŐKE 15 II. TŐKEVÁLTOZÁS EREDMÉNYE 602 822 560 838 16 III. LEKÖTÖTT TARTALÉK 17 IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 18 V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL (KÖZHASZNÚ) TEVÉKENYSÉGBŐL 3 290 8 322 19 VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL 1 796 803 20 E. Céltartalékok 21 F. Kötelezettségek 21 601 18 375 22 I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 8 635 6 080 23 II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 12 966 12 295 24 G. Passzív időbeli elhatárolások 8 852 33 370 621 708 25 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 638 361 Pécs,2009.04.13. ----------------------------- egyéb szervezet vezetője

1 8 3 0 4 4 3 3 9 1 9 9 5 4 1 0 2 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév Előző év(ek) a b c d e A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 1 (1+2+3+4+5) 322 819 279 858 1. Közhasznú célú működésre kapott 2 támogatás 4 965 3 a) alapítványtól 4 965 4 b) központi költségvetéstől 5 c) helyi önkormányzattól 6 d) társadalombiztosítótól 7 e) egyéb, ebből 1%... 8 2. Pályázati úton elnyert támogatás 123 088 98 114 3. Közhasznú tevékenységből származó 9 bevétel 57 407 53 034 10 4. Tagdíjból származó bevétel 126 871 128 085 11 5. Egyéb bevétel 10 488 625 12 B. Vállalkozási tevékenység bevétele 33 130 19 601 13 C. Összes bevétel (A+B) 355 949 299 459 D. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4+5+6) 319 529 271 536 14 15 1. Anyagjellegű ráfordítások 136 171 109 276 16 2. Személyi jellegű ráfordítások 114 764 122 353 17 3. Értékcsökkenési leírás 15 453 17 884 18 4. Egyéb ráfordítások 52 354 18 683 19 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 787 3 339 20 6. Rendkívüli ráfordítások E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4+5+6) 31 334 18 798 21 22 1. Anyagjellegű ráfordítások 13 974 7 659 23 2. Személyi jellegű ráfordítások 11 778 8 576 24 3. Értékcsökkenési leírás 1 586 1 254 25 4. Egyéb ráfordítások 3 996 1 310 26 5. Pénzügyi műveletek ráfordításai 27 6. Rendkívüli ráfordítások

1 8 3 0 4 4 3 3 9 1 9 9 5 4 1 0 2 Statisztika számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyéb szervezet címe: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA 2008 ÉV adatok E FT-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év helyesbítései Tárgyév Előző év(ek) 28 F. Összes ráfordítás (D+E) 350 863 290 334 29 G. Adózás előtti eredmény (B-E) 5 086 9 125 30 H. Adófizetési kötelezettség 31 I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) 1 796 803 32 J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) 3 290 8 322 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 33 A. Személyi jellegű ráfordítások 130 929 34 1. Bérköltség 75 280 35 ebből megbízási díjak 41 36 ebből tiszteletdíjak 37 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések 28 979 38 3. Bérjárulékok 26 670 39 B. A szervezet által nyújtott támogatások 1 700 40 C. Továbbutalási céllal kapott támogatás 41 D. Továbbutalt támogatás 7 409 Pécs,2009.04.13. ----------------------------- egyéb szervezet vezetője

3. melléklet KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2008 Szervezet neve: Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Székhelye: 7625. Pécs, Dr. Majorossy I. u. 36. Alakulási időpont: 1994. október 26. Adószám: 18304433-2-02 Bejegyzési szám: 1216 Jogállása: közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: kiemelkedően közhasznú A közhasznú jogállás megszerzésének időpont ja: 2001. június 18. A kamara tevékenysége: A kamara a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. preambulumában foglaltaknak megfelelően a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos állami feladatokat lát el.. A kamara főbb tevékenységei: 9411 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet 5811 Könyvkiadás 5812 Címtárak, levelező jegyzék kiadása 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 5819 Egyéb kiadói tevékenység 5829 Egyéb szoftverkiadás 6201 Számítógépes programozás 6202 Információ-technológiai szaktanácsadás 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 6311 Adatfeldolgozási szolgáltatás 6399 M.n.s egyéb információs-szolgáltatás 6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 7021 Pr, kommunikáció 7022 Üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás 7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 7430 Fordítás, tolmácsolás 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8230 Konferencia,kereskedelmi bemutató szervezése 8299 M.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 8421 Külügyek 8532 Szakmai középfokú oktatás 8559 M.n.s. egyéb oktatás 8560 Oktatási kiegészítő tevékenység 7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 7320 Piac-, közvélemény-kutatás 1

Az 1997. évi CL VI. törvényben felsorolt tevékenységek közül a kamara, a következő közhasznú feladatokat látja el: 1. Tudományos tevékenység, kutatás 2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 3. Kulturális örökség megóvása 4. Környezetvédelem 5. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 6. Fogyasztóvédelem 7. Euro-Atlanti integráció elősegítése 8. Közhasznú szervezetek számára biztosított -csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások. A gazdasági kamara legfőbb vezető testületi szervezete a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés. Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség, a kamara vezető testületi szerve. Az elnökség 17 és 30 közötti létszámban, a küldöttgyűlés által megválasztott küldöttekből áll. Az elnökségnek automatikusan tagja a kamara megválasztott elnöke, általános alelnöke, és alelnökei. A kamara elnöke: Dr. Kéri István 7621. Pécs, Perczel M. u. 40. A kamara általános alelnöke: Vétek Jánosné 7625. Pécs, Havihegyi u. 15. A kamara alelnökei: Bodróné Nyúl Éva 7630 Pécs, Bajor u. 1. Katona Lajos 7800 Siklós Harkányi u.. Várszegi Gyula 7633. Pécs, Madarász V. u. 4. Lakics Péter 7429.Sántos, Magyar u. 3-5. A kamara titkára: Dr. Síkfői Tamás 7633. Pécs, Alsómakár dűlő 11. A küldöttgyűlés legalább 5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság elnöke: Böröczné dr. Gálosi Klára 7624.Pécs Angster u. 2/15. 2

. Az etikai bizottság elnöke: Kanizsai István 7630. Pécs, Koksz u. 76/1 A kamara éves beszámolóját aláíró személy: Dr. Kéri István 7621. Pécs, Perczel M. u. 40. A könyvvizsgálót az alapító választja meg három éves időtartamra. A Társaság első könyvvizsgálója: Név: Gyurka László / Continentál Danubia Kft. / Lakcím: 7624. Pécs, Alkotmány u. 42. Tagsági igazolványszám: 001262 A számviteli politika főbb vonásai. A számviteli politika célja, hogy a Kamaránál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. Az üzleti év időtartama, a mérleg fordulónapja. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. A Kamara működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetései alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Kamara a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet / a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól/előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A költségelszámolás választott módszere: A Kamara a költség-nemeket kizárólag az 5. költség-nemek számlaosztály számláin könyveli. Az éves beszámoló tartalmára, szerkezetére és formájára a mindenkor hatályos kormányrendelet ad előírást / ez 2004. évben a 224//2000.(XII.19) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól). A Kamara a mérleget a 224/2000. (XII.19) Korm. rendelet 4.sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. A Kamara az eredmény kimutatást a 224/2000.(XII.19.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti formában és tagolásban készíti el. 3

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: - A vállalkozás folytatásának elve - A teljesség elve - A valódiság elve - A világosság elve - A következetesség elve - A folytonosság elve - Az összemérés elve - Az óvatosság elve - A bruttó elszámolás elve - Az egyedi értéke lés elve - Az időbeli elhatárolás elve - A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve - A lényegesség elve - A költség-haszon összevetésének elve Az eszközök besorolása: Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközök a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Amortizációs politika: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a Kamara időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Alkalmazott leírási módszer A Kamara az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolható el. 4

Mérleghez kapcsolódó kiegészítések: Eszközök Megnevezés Nettó érték 2007. 12.31-én adatok E Ft-ban Nettó érték 2008. 12.31-én Immateriális javak 35.104 25.194 Tárgyi eszközök 19.568 11.782 Befektetett pénzügyi eszközök 278.452 275.804 Összesen: 333.124 312.780 Befektetett pénzügyi eszközök részletezése: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgáltató Kht 258.900 Innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ Kht 500 Pécsi Ipari Park Zrt 2.000 Ezerszínű Baranya Kht 400 PBKIK Oktatási Központ Kft 9.500 PEIK Zrt 3.800 Egyéb kölcsönök/lakásépítési/ 704 Összesen: 275.804 A kamara profiljának megfelelően főleg önkormányzati és egyetemi szférával közösen alapított vállalkozásokat hoztunk létre a helyi gazdaság különböző szektorainak fejlesztésére. Ezek nagyobb része betöltötte feladatát, más része a tulajdonostársak megváltozott érdekei miatt került nehéz helyzetbe és megszüntetésre. Az elmúlt években célul tűztük ki kivonulásunkat a nem működő, a fejlesztési célokat már nem szolgáló gazdasági egységekből.2008-ban, így az Európa Központ Kht-ban /Pécs 2010 Menedzser Központ Kht/ lévő 1.000 E Ft értékű és a Pécs Fejlesztési Kftben lévő üzletrészünket 300 E Ft értékű befektetett névértéken eladtuk. ESZKÖZÖK: Megnevezés 2007 év 2008 év Befektetett eszközök 333.124 312.780 Forgóeszközök 286.607 288.913 Aktív időbeli elhatárolás 18.630 20.015 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN: 638.361 621.708 5

A befektetett eszközök értéke 20.344 E Ft-tal csökkent, ebből az elszámolt értékcsökkenés összege 19.137 E Ft-tal, a befektetett pénzügyi eszközök 2.648 Ft-tal csökkentette az összeget. A befektetett eszközök részesedés eladásból / a Pécs Fejlesztési Kft-nél 300 E Ft, az Európa Központ Kht. esetében 1000 E Ft, a PEIK Zrt-nél 1.200 E Ft, mely utóbbi 2009- ben visszapótlásra került/, valamint a lakásépítési kölcsönre befizetett törlesztésekből tevődik össze. A forgóeszközök közül a legjelentősebb tétel a pénzeszközök 147.140 E Ft értékben, mely 19425 E Ft-tal emelkedett. A követelések 17.452E Ft-tal csökkentek. Ezen belül a vevőkövetelések is csökkentek /az aktív behajtásnak köszönhetően/, ettől függetlenül a térség és az ország gazdasági helyzete, a vállalkozások eredményességi és likviditási helyzete miatt a tagdíj kintlévőségek képződésében a közeljövőben jelentős romlás várható. A 2008. évben aktív időbeli elhatárolásként 20 015 E Ft jelenik meg, amelynek jelentős része a bérleti díjak előre történő 2009 évi kiszámlázásából adódik, üzleti megfontolás miatt. FORRÁSOK 2007.év 2008.év Saját tőke 607.908 569.963 Tőkeváltozás 602.822 560.838 Adózás előtti eredmény 5.086 9.125 Kötelezettségek 21.601 18.375 Passzív időbeli elhatárolás 8.852 33.370 FORRÁSOK ÖSSZESEN: 638.361 621.708 A saját tőke és tőkeváltozás csökkenése döntő részben az előző évek érintő főkönyvi számlák rendezéséből adódik. 2008 évhez képest az adózás előtti eredmény 4.039 E Ft-tal nőtt. A kötelezettségek összességében 3.226.E Ft-tal csökkent. Ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek: 2555 E Ft-tal, a rövid lejáratú kötelezettségek 671 E Ft-tal mérséklődtek. A passzív időbeli elhatárolások előző évben képzett összege visszavezetésre kerültek. Az a 2008 évben 1,5 évre CIP pályázatra befolyt kapott előleg kétharmad részének elhatárolásából /27870 E Ft/, valamint a 2009-ben számlázott, de 2008-as költséget érintő költség /5.500 E Ft/elhatárolásából tevődik össze. Eredménykimutatás Összes közhasznú tevékenység bevétele Támogatás, pályázati úton 98.114 Közhasznú tevékenységből 53.034 Tagdíjból származó bevétel 128.085 Egyéb bevétel 625 Közhasznú összesen: 279.858 6

Vállalkozási tevékenység bevétele Üzletviteli tanácsadás 2 784 Értékesített tárgyi eszköz bevétele 936 Egyéb gazdasági szolgáltatás 841 Pénzügyi bevételek 15 040 Vállalkozási bevétel összesen 19.601 Összes bevétel: 299.459 Közhasznú tevékenység költségei Anyagjellegű ráfordítás 109.276 Személyi jellegű ráfordítás 122.353 Értékcsökkenés 17.884 Pénzügyi műveletek ráfordításai 3.339 Egyéb ráfordítás 18.683 Összesen: 271.536 Vállalkozási tevékenység költségei Anyagjellegű ráfordítás 7.659 Személyi jellegű ráfordítás 8.576 Értékcsökkenés 1.254 Pénzügyi műveletek ráfordításai - Egyéb ráfordítás 1.310 Összesen: 18.798 Összes tevékenység költségei: 290.334 Közhasznúsági tev. eredménye 8.322 Vállalkozási tev. eredménye 803 Tárgyévi eredmény 9.125 Egyéb ráfordítások részletezése: / Közhasznú + Vállalkozási / Értékesített tárgyi eszköz nyilv.értéke 834 Késedelmi kamat, kötbér: 23 Adók, illetékek: 10.349 Adott,továbbitott támogatások 7.409 Behajthatatlan követelések 543 Egyéb 835 Ráfordításként elszámolt : 19.993 A közhasznú és vállalkozási ráfordítások felosztása árbevétel arányosan történik. A közhasznú tevékenységek bevétele 42.961 E Ft-tal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a pályázati úton nyert támogatási bevételek is csökkentek, ami döntő részben a 2008-ban kapott CIP projekt előlegek 2009.évre való 27.870 E Ft elhatárolásából keletkezett. Az igen jelentős kamarai aktivitások következtében sikerült a tagdíjbevételeinket 2.432 E Ft-tal növelni annak ellenére, hogy a térségünkben új vállalkozások nem jöttek létre, illetve a kialakult gazdasági helyzet következtében társaságok szűntek meg. 7

A közhasznú tevékenységek költségei csökkentek 17.850 E Ft-tal, ami a szigorú költséggazdálkodásnak köszönhető. Ezen belül az anyagjellegű ráfordítások jelentősebb mértékben 26 895 E Ft-tal csökkentek. A személyi jellegű költségek 7 589 E Ft-tal, az értékcsökkenés 7589 E Ft-tal, a pénzügyi ráfordítások 2 552 E Ft-tal növekedtek. Az utóbbi a projektekhez szükséges bankgarancia miatt emelkedett, melyet 2009-ben már sikerült felszabadítani. A vállalkozási tevékenységeknél minden ráfordítás nemnél jelentős csökkenés tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a Kamara 9 125 E Ft-os nyereséggel zárta a 2008.évet. Tájékoztató adatok. Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség 75.239 Megbízási díjak 41 Személyi jellegű egyéb költségek 28.979 Személyi jellegtű költségek közterhei 26.670 Összesen: 130.929 A megbízási díjak és személyi jellegű egyéb költségek a kamarai projektek szakértői díjazását, valamint a kamarai szakképzési szakértőinek megbízásait fedezi. A kamara által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 31 fő. Vagyoni. pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása: Eszköz mutató Befektetett eszköz / összes eszköz Tőkeerősség Saját tőke / összes forrás Likviditás Forgóeszközök / röv. lej. köt. Eladósodottsági mutató Kötelezettségek / saját tőke 312.780/621.708 = 50,31% 569.963/621.708 = 91,68% 288.913/12.295= 23,5 18.375/569.963= 3,22 % A likvidítási mutató Magyarországon az 1,5-2,0 közötti átlag már megfelelőnek, a 2 feletti pedig nagyon jónak mondható. A Kamara likviditási mutatója 23,5. A tőke ellátottsági mutató közel 100 %, kifejezetten jó a vizsgált időszakban. Eladósodottságtól nem kell tartani. Az eladósodottsági mutató 3,22 %, ami nagyon alacsony, mivel a Kamarának a rövidlejáratú kötelezettsége igen minimális a saját tőke összege viszont igen számottevő. 8

Meg kell jegyeznünk, hogy a bevételek között jelentős szerepet játszó pályázati és támogatási bevételek esetében évről évre növekszik az előfinanszírozásunk terhe. A térség gazdaságfejlesztési stratégiájával összefüggésben több kamarai belső fejlesztési irányt dolgoztunk ki, amelyeket döntő többségben külső forrásból tudunk fedezni. E források elérése igen nehéz, mivel a forrásallokáció egyértelműen belterjes, többségét maguk az állami intézmények, és ügynökségek szívják fel - effektív fejlesztő eredmény nélkül. Amennyiben mégis sikerül terveinkhez forrást szerezni, úgy a jelentős önerő igény, és előfinanszírozás miatt a likviditási helyzet jelentősen megváltozik. A kamarának hosszúlejáratú kötelezettsége 6.080 E FT elsősorban a szakképzési, kereskedelem fejlesztési és innovációs rendszer működtetéséhez szükséges céglátogatások miatt szükséges szolgálati autók vásárlása miatti kötelezettség. Rendkívüli bevétele és rendkívüli ráfordítása a Kamarának nem volt. A kamarának környezetvédelmi kötelezettsége nem volt. Pécs, 2009. április13. Dr. Kéri István kamara elnöke 9

4.MELLÉKLET FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonosainak Elvégeztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008. évi egyszerűsített éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely egyszerűsített éves beszámoló a 2008. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végöszszege 621.708 eft a mérleg szerinti eredmény 9.125 eft nyereség-, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredmény-kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó kiegészítő mellékletből és közhasznúsági jelentésből áll. A Társaság 2007. január 01. - 2007. december 31-i beszámolóját a Continental Danubia Kft. vizsgálta és 2008. május 23-án hitelesítő záradékkal látta el. Az egyszerűsített éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becsléseket. A könyvvizsgáló felelőssége az egyszerűsített éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint a közhasznúsági jelentés és az egyszerűsített éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezzünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az egyszerűsített éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az egyszerűsített éves beszámoló akár csalásból, akár tévedésekből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. Az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az egyszerűsített éves beszámoló bemutatásának értékelését. A közhasznú jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék megadásához. Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyszerűsített éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el.

Véleményünk szerint az egyszerűsített éves beszámoló - melyben az eszközök és források egyező végösszege 621.708 eft a mérleg szerinti eredmény 9.125 eft nyereség a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A közhasznúsági jelentés az egyszerűsített éves beszámoló adataival összhangban van. Pécs, 2009. május 22. Könyvvizsgáló cég képviselőjének aláírása Bejegyzett könyvvizsgáló aláírása Gyurka László Gyurka László Continental Danubia Kft. 7635 Pécs, Csoronika dűlő 16. 7624 Pécs, Alkotmány u. 42. 001569 001262

5. melléklet Az Ellenőrző Bizottság véleménye a PBKIK 2008. évi mérlegéhez és beszámolójához Az Ellenőrző Bizottság 2009. április 22-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a 2008. évi mérleget és beszámolót. A Bizottság megállapította, hogy a számszerű adatok és a szöveges értékelések a gazdálkodásról valós képet adnak. A Bizottság véleménye szerint a Kamara a korábbiaknál bonyolultabb gazdasági feltételrendszer közepette, érzékelhetően takarékosabban gazdálkodott, és a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használta fel. Pozitív eredmény, hogy tagdíjbevétel nőtt, és a bevétel döntően a kevesebb (főként pályázati) támogatás miatt mérséklődött. Eszközökbe történő újabb befektetés nem történt, de a forgóeszközöket illetően azonban jelentős követelésállomány mellett - továbbra is stabil a Kamara helyzete, és a tőkebiztonsága is megfelelő. A Bizottság a Küldöttgyűlésnek javasolja a könyvvizsgálói jelentéssel kiegészített mérleg és beszámoló jóváhagyását. Pécs, 2009. április 22. Böröczné dr. Gálosi Klára sk. EB elnök - 1 -

A PBKIK KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2008. ÉVRE 6.melléklet A PBKIK, mint kiemelten közhasznú szervezet Közhasznúsági fokozat: kiemelten közhasznú szervezet Megszerzésének időpontja: 2001.06.18. A PBKIK kiemelten közhasznú tevékenységei: Tudományos tevékenység, kutatás Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés A kulturális örökség megóvása Környezetvédelem A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység Fogyasztóvédelem Euro-atlanti integráció elősegítése Közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások. A PBKIK 2008. évi számviteli beszámolója: A PBKIK mérlegére és eredmény kimutatására vonatkozó megállapítások A számviteli beszámoló szerves részét képezi a 2008.01.01. 2008.12.31. közötti időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, továbbá az elkészült vagyonleltár. A vagyonleltár tényleges mennyiségi felvételen alapuló, kellően tagolt és részletezett kimutatás, ami alapul szolgált az eszközök értékének megállapításához, a mérleg tételek kialakításához. Az egyező eszköz és forrás oldal - mérleg főösszege 621 708 E Ft értéket mutat. Az eszközök és források könyv szerinti értéken, átértékelési különbözet nélkül kerültek be a vagyon mérlegbe. 2008.év ESZKÖZÖK: Befektetett eszközök 312 780 Forgóeszközök 288 913 Aktív időbeli elhat. 20 015 Összesen: 621 708 FORRÁSOK: Saját tőke 569 963 Céltartalék Kötelezettségek 18 375 Passzív időbeli elhat. 33 370 Összesen: 621 708 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 1

EREDMÉNYKIMUTATÁS: BEVÉTELEK 2005 2006 2007 2008 Támogatás bevétel, pályázat 91.493 66.459 123 088 98 114 Közhasznú tevékenységből 71.218 62 372 53 034 Tagdíjból származó bevétel 143.635 124.439 126 871 128 085 Egyéb bevétel 110.304 101.707 43 618 20 226 Összesen: 345.432 363.823 355 949 299 459 RÁFORDÍTÁSOK 2005 2006 2007 2008 Anyagjellegű 130.269 146.047 150 145 116 845 Személyi jellegű 116.061 130.098 126 542 130 929 Értékcsökkenés 7.292 11. 17 039 19 138 Egyéb ráfordítás 84.750 69.453 55 693 18 683 Pénzügyi műv. ráfordításai 787 3 339 Összesen: 338.372 357.280 350 863 290 334 EREDMÉNY 7.060 6.543 5 086 9 125 A kamara által kapott támogatások részletezése: Projekt Támogatás Gyakorlati képzőhely ellenőrzés 2008 29 901 Békéltető testület működtetése 2008 9 697 KIK MINŐSÉGDÍJ 1 000 Tanulószerződéses rendszer 1 490 KKC 2007 2 019 RIÜ 644 GVOP -2.3.1-05/1.-2005-07-0006/1.0 Tám. 2 233 PBKIK alapszab.szer. Kiem.Közh.Támogatás 3 527 Pécs Lexikon kiadása Kiem.Közh.Támogatás 155 KÉZMŰVESSÉG EZER ÉVE RENDEZVÉNY TÁMOGAT 767 HEFOP 1.3.1-05 Védőháló a Baranyai Váll 5 288 HEFOP -13.1-06 ÉVA 435 OFA 2007 7 865 EQUAL-2.2.1 2007 2 336 EIC működtetése 2007 413 ROP 3.4 2007 5 000 GLOBAL EUROPE TÁMOGATÁS 10 723 B2FAIR/5,3 19 CIP TÁMOGATÁS 13 926 TEMPUS KÖZALAPITVÁNY 674 Összesen: 98 114 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 2

PBKIK vagyonának felhasználási kimutatása Mérleg adatok Megnevezés 2005.12.31. 2006.12.31. 2007.12.31. 2008. 12. 31 Befektetett eszközök 327.571 321.034 333 124 312 780 Immateriális javak 42.855 34.284 35 104 25 194 Tárgyi eszközök 14.166 16.200 19 568 11 782 Befektetett pénzügyi eszk. 270.550 270.550 278 452 275 804 Forgóeszközök 292.114 301.928 286 607 288 913 Követelések 132.483 113.645 158 892 141 440 Pénzeszközök 159.631 169.734 127 715 147 140 Aktiv időbeli elhatárolás 0 18.549 18 630 20 015 Eszközök összesen 619.685 622.962 638 361 621 708 Saját tőke 594.030 600.573 607 908 569 963 Tőke változás 586.970 594.030 602 822 560 838 Ebből tárgyévi eredmény 7.060 6.543 5 086 9 125 Céltartalék Kötelezettségek: 25.655 18.165 21 601 18 375 Hosszúlejáratú 6.564 8.208 8 635 6 080 Rövidlejáratú 19.091 9.957 12 966 12 295 Passzív időbeli elhatárolás 4.224 8 852 33 370 Források összesen 619.685 622.962 638 361 621 708 Oktatási feladatok: PBKIK közhasznú tevékenységeinek rövid tartalmi beszámolói 1. Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött megbízási szerződés szerint a megjelölt feladat elvégzésére a megbízó a versenyen résztvevő tanulónként 6.200,- Ft támogatást fizet. Ennek megfelelően 53 tanuló után összesen 328.600,- Ft állt rendelkezésünkre az elődöntő megszervezésére és lebonyolítására, ide értve a versenydolgozatok javítását is. A felhasználható összeg nem fedezte a teljes költséget. Elsődlegesen a verseny-dolgozatok javítására (számlák és megbízási díjak kifizetésére) és munkabérekre használtuk fel, és csak közel 10%-át fordítottuk a feladat elvégzéséhez szükséges anyagköltségre, valamint igénybevett szolgáltatásokra (postaköltség, telefonköltség). A szakértők, feladatjavítók díjazására a megbízási szerződésben leírtaknak megfelelően - tanulónként 1.380,- Ft-ot, összesen 73.168,- Ft-ot fordítottunk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a támogatási összeget költség nemenként az alábbiak szerint használta fel: Igénybe vett szolgáltatások - számlázott szakértő, feladatjavító díja: 20.700,- Ft Bérköltség megbízási szerződéssel szakértő, feladatjavító díja: 42.040,- Ft Bérköltség kamarai munkatársak rendszeres munkabére: 170.929,- Ft (a feladatra fordított munkaóráknak megfelelő százalékban) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 3

Személyi jellegű ráfordítások (megbízási díj és munkabér) járulékai: Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok: 55.987 Ft Munkaadói járulék: 5.128 Ft Egészségügyi hozzájárulás: 5.356 Ft Szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó anyag jellegű költségek: 13.032 Ft (papír, irodaszer) Szervezéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások: 18.550 Ft (postaköltség, telefonköltség) Az ezen felül felmerült költségeket, eszközöket és infrastruktúrát (fénymásolás, internet használat, teremhasználat) a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara saját költségvetéséből biztosította. 2. Szintvizsga: Az korábbi évekhez eltérően 2008-ban a szintvizsgák egy ütemben történtek. A OM Alapkezelő Igazgatósága és az MKIK 2007. november 14-én kelt FKA-KT-1/2007. számú támogatási szerződése szerint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát 16 OKJ-s szakmában 424 fő tanulónak a gyakorlati szintvizsga megszervezését, lebonyolítását támogatja. A támogatás mértéke 13.000,- Ft /tanuló. A keretszerződésben foglalt 424 fő tanulótól eltérően, 447 fő tanuló szintvizsgájának lebonyolítására került sor 2008-ban, a támogatási összeg benyújtása is ennek arányában történt, mely összesen 5.512.000,- bevételt eredményezett. A kamara által koordinált, a szakmunkástanulók időközi gyakorlati felkészültségét mérő negyedéves szintvizsgákat az alábbi szakmákban rendeztünk: ács-állványozó, asztalos, bőrdíszműves, cukrász, épületburkoló, férfiruha-készítő, fodrász, kozmetikus, kőműves, nőiruha-készítő, pincér, szakács, szobafestő, mázoló, tapétázó, villanyszerelő. A szintvizsga színvonalának emelése érekében, összesen a tavalyi évben 30.000,- Ft-ot gyűjtöttünk össze a kapott támogatásokon kívül, amelyet a vizsgán felhasznált anyagokra költöttünk. 3. A tanulószerződéses tanácsadói hálózat működtetése: 2007/2008 tanév (2007. szeptember 1.-2008. augusztus 31.) A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására, és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-1/2007. számú támogatási szerződést, amely 2007. szeptember 1-2008. augusztus 31. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész 2007. évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen 17.918 040,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2007/2008 tanév (2008. január 1.-2008. augusztus 31.) Főállású tanácsadó esetében 2.970.704,- Ft/fő /év munkabér és járulékai 210.000,- Ft / fő/év közlekedési költségtérítés 415.504,- Ft /fő/év működési költség Mivel a támogatási szerződés tanévet vesz alapul ezért ebből a támogatási összegből a 2008. évet érintő támogatás mértéke arányosan: 8.990.520,- Ft. 2008/2009 tanév (2008. szeptember 1.-2008. november 30.): KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 4

A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-10/2008. számú támogatási szerződést, amely 2008. szeptember 1-2009. augusztus 31. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész 2008. évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen 20.581 120,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. A támogatás 5 egész tanácsadói státusz és 1 fő adminisztrátor finanszírozását biztosítja. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2008/2009 tanév (2008. szeptember 1.-2008. december 31.) Főállású tanácsadó esetében 3.119.240,- Ft/fő /év munkabér és járulékai 260.000,-Ft / fő/év közlekedési költségtérítés 415.504,- Ft /fő/év működési költség Főállású adminisztrátor esetében 1.607.400,- Ft/fő/év munkabér és járulékai Mivel a támogatási szerződés tanévet vesz alapul ezért ebből a támogatási összegből a 2008. évet érintő támogatás mértéke arányosan: 5.145.280,- Ft. 2008/2009 tanév (2008. december 1.-2008. december 31.): A tanulószerződések ellenőrzésére, elterjesztésével kapcsolatos szervezői munka koordinálására és tanácsadási tevékenységek finanszírozására kötötte az MKIK kamaránkkal az FKA-KT-64/2008. számú támogatási szerződést, amely 2008. december 1-2009. november 30. közötti időszakra szól. A tanácsadói munkát 5 főállású tanácsadó végezte. A meghatározott feltételek szerint alkalmazott tanácsadók foglalkoztatásához a MPA Szakképzési Alaprész 2008. évi központi keretéből kapott támogatás terhére összesen 21.610 192,- Ft támogatást nyújt 4 egyenlő részletben. A támogatás 5 egész tanácsadói státusz és 1 fő adminisztrátor finanszírozását biztosítja. Ezeket az összegeket az alábbi feltételek teljesítése mellett használhattuk fel: 2008/2009 tanév (2008. december 1.-2008. november 30.) Főállású tanácsadó esetében 3.275.204,- Ft/fő /év munkabér és járulékai 260.000,-Ft / fő/év közlekedési költségtérítés 415.504,- Ft /fő/év működési költség Főállású adminisztrátor esetében 1.687.772,- Ft/fő/év munkabér és járulékai A támogatási összegből a 2008. évet érintően nem volt kamaránkhoz beérkezett összeg. 4. Szakmai vizsgáztatás: A támogatás célja a szakmai záróvizsgák elnöki és tagi vizsgadelegálásával kapcsolatos feladatok ellátásához humánerőforrás biztosítása az NSZFI és az MKIK között FKA-KT- 10/2008 számon megkötött támogatási szerződés alapján, mely 2008. április 4 2009. június 30. közötti időszakra szól. Az MKIK és az NSZFI közötti szerződés értelmében a támogatás összege 2.801.250,- Ft. 2008. évben a projekt keretén belül 1.490.290,- Ft támogatás igénybevételére került sor. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 5