. Kiegészítő melléklet a 2009. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz

. 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása 1. oldal 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása 2. oldal 1.3. Számviteli politika fő vonásai 3. oldal 1.4. Számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése 29. oldal 2. Az eredmény-kimutatás főbb sorainak szöveges elemzése (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítése) 31. oldal 2.1. Bevételek elemzése 32. oldal 2.1.1. Értékesítés nettó árbevétele 36. oldal 2.1.2. Exportértékesítés nettó árbevétele 36. oldal 2.1.3. Egyéb bevételek alakulása 37. oldal 2.1.4. Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése 38. oldal 2.2. Költségek elemzése 38. oldal 2.2.1. A költségek költségnemenkénti megoszlása 38. oldal 2.2.2. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei 39. oldal 2.2.3. Egyéb ráfordítások részletezése 40. oldal 2.3. A pénzügyi eredmény elemzése 41. oldal 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 41. oldal 2.4.1. A rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése 41. oldal 2.4.2. Támogatási program keretében folyósított illetve elszámolt összegek támogatásonként 42. oldal 2.5. Az eredménykimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek 42. oldal 2.6. A társasági adó megállapításánál a módosító tételek ismertetése 43. oldal 3. Az eredmény elemzése, jövedelmezőség, hatékonyság alakulása 46. oldal 4. A társaság vagyoni helyzete, mérleghez kapcsolódó kiegészítések 48. oldal 4.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 48. oldal 4.1.1. A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása 48. oldal 4.2. Eszköz, forrás összetétel, fő mérlegsoronként 48. oldal 4.2.1. Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként 50. oldal 4.2.2. Elszámolt értékcsökkenési leírás, leírási módonként 56. oldal 4.2.3. Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és visszaírás 56. oldal 4.2.4. Üzleti vagy cégérték leírása 56. oldal 4.2.5. A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megváltozásából adódó eredménymódosulás 56. oldal 4.2.6. Készletalakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása 57. oldal 4.2.7. Követelések részletezése 58. oldal 4.2.8. A bevételek és a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának részletezése 60. oldal 4.2.9. A saját tőke üzleti éven belüli változása 61. oldal 4.2.10. A lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása 62. oldal 4.2.11. A céltartalék képzés és felhasználás részletezése 62. oldal 4.2.12. Kötelezettségek bemutatása 64. oldal 4.2.13. Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség 66. oldal 4.2.14. Zálogjoggal biztosított kötelezettségek 66. oldal 4.2.15. Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 66. oldal 4.2.16. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 67. oldal

. 2 4.2.17. Vagyoni helyzet elemzése mutatószámok alapján 67. oldal 4.3. Cash flow elemzése 70. oldal 4.4. A társaság pénzügyi likviditási helyzetének elemzése 71. oldal 4.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása 74. oldal 5. Humánerőforrás, gazdálkodás, munkaügy 75. oldal 5.1. Létszám, átlagkereset, keresettömeg 75. oldal 5.2. Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság 76. oldal 5.3. Személyi jellegű ráfordítások összetétele 76. oldal 6. Beruházások, fejlesztések 77. oldal 7. Környezetvédelem 78. oldal 7.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 78. oldal 7.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme 78. oldal 7.3. Felszíni vizek védelme 80. oldal 7.4. Zaj- és rezgés elleni védelem 80. oldal 7.5. Egyéb végrehajtott környezetvédelmi feladatok 80. oldal 7.6. Hulladékgazdálkodás 81. oldal 7.7. A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása 81. oldal 8. Egyéb témakörök 82. oldal 8.1. Mérleg fordulónapja utáni változás 82. oldal 8.2. A részvénytársaság részvényeinek bemutatása 82. oldal Mellékletek: 1/a. számú (Word): 1/b. számú (Word): Társaságonkénti egyedi vizsgálat a 2009. évi konszolidálás alóli mentesítéshez Társaságonkénti összevont vizsgálat a 2009. évi konszolidálás alóli mentesítéshez 2. számú (Excel): A Nógrád Volán Zrt. állományában üzemelő motorok emissziós minősítés szerinti megoszlásának alakulása 3. számú (Excel): A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi munkálatai 4. számú (Excel): Hulladékok nyilvántartása

. 1 1. PEREMFELTÉTELEK ÜZLETPOLITIKAI CÉLOK (általános kiegészítések) 1.1. A vállalkozás bemutatása A NÓGRÁD VOLÁN Zrt. 1993. január 1-től részvénytársasági formában működik, a Nógrád Volán állami vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi összetétele a következő: Névérték Tulajdonosi részarány Megnevezés 2008. XII. 31. 2009. XII. 31. 2008. XII. 31. 2009. XII. 31. E Ft % Magyar Állam (MNV Zrt.) 1.600.680 1.600.680 98,4 98,5 Dolgozók 25.230 24.600 1,6 1,5 ÖSSZESEN 1.625.910 1.625.280 100,0 100,0 A részvénytársaság alaptőkéje 1.600.680 db egyenként 1.000 Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló teljes jogú (törzs) részvényre, továbbá 2.460 db egyenként 10.000 Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló dolgozói részvényre oszlik. 2009. évben 63 db, 630 e Ft értékű dolgozói részvény bevonást jegyzett be a cégbíróság. A törzsrészvények értékpapír letéti számlán történő nyilvántartását szerződés alapján a KELER Elszámolóház és Értéktár Zrt. biztosítja. A Nógrád Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejegyzett székhelye: Salgótarján, Rákóczi út 137-139. főbb telephelyei az alábbiak: Balassagyarmat, Szügyi út 63. Bátonyterenye, Béke út 104-106. A vállalkozás képviseletére, a beszámoló aláírására jogosult személy: Bucsok Lajos vezérigazgató lakcíme: 3123 Cered, Arany János út 2.

. 2 A részvénytársaság alapvető feladata a menetrendszerű helyi és helyközi személyszállítási tevékenység bonyolítása. 2005. január 1-től a helyközi közlekedésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi közlekedésben pedig a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei önkormányzatokkal kötött közszolgáltatói szerződések, 2005. VII. 1-től Budapest tömegközlekedésében a Budapesti Közlekedési Vállalattal kötött alvállalkozói szerződés szerint veszünk részt. Cél: az Alap Szabályban meghatározott közszolgáltató tevékenység egyre magasabb szinten történő ellátása, az alap és melléktevékenységek bővítése, szem előtt tartva a gazdálkodás egyensúlyát. A vállalkozás tevékenységi köre: alaptevékenység: melléktevékenységek: menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ipari termelés és szolgáltatás ingatlan bérbeadás kereskedelem 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása Leányvállalati, társult és egyéb vállalkozások bemutatása Megnevezés, székhely Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat, Szűgyi út 63. Salgókontrol Kft. Salgótarján, Rákóczi út 137-139. Panorámabusz Kft. Salgótarján, Rákóczi út 137-139. Befektetett eszközök Jegyzett tőke 2009. XII. 31 e Ft Saját tőke 16.304 7.360 43.292 3.101 500 529 16.616 20.100 15.369 2009. december 31. Tulajdoni hányad (%) Névérték Könyv szerinti érték Nettó árbev. e Ft Átl. áll. létszám (fő) Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat 86,4 6.360 6.360 212.288 43,7 Salgókontrol Kft. Salgótarján 80,0 400 400 28.171 11,0 Panorámabusz Kft. Salgótarján 99,5 20.000 17.238 9.280 1,4

. 3 1.3. A számvitel politika fő vonásai A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionál, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. Az üzleti év időtartama a részvénytársaságnál megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A társaságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvvizsgálatot a EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Zrt. 1027 Budapest, Fő utca 71., végzi /ügyvezető igazgató: Őriné Végh Mária, bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló Fiedler Gábor. A könyvvizsgálatért fizetett díj 2009. évben 2.800 e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett. 2009. évtől kezdődően a zrt. saját tevékenysége keretében végzi a könyvelést, és a beszámoló készítését. 2008. évben a könyvviteli szolgáltatásért a VOLÁN PLUSZ Bt. Salgótarján, Rákóczi út 137-139. volt a felelős /üzletvezető: Pálné Jancsi Eszter, vállalkozási főkönyvelő: Gágyor Imre/. 2009. május 25-ével a betéti társaság egyszerűsített végelszámolással megszűnt. 2009. január 1-től a Nógrád Volán Zrt a Libra6i integrált rendszert keretein belül végzi az adatfeldolgozást. A főkönyvi könyvelés a Mérleg modulban történik. A Mérleg modul funkciója, hogy az egyes analitikus alrendszerekben, illetve a mérleg modulban lekönyvelt (rögzített) tételeket összefogja, a modulból történő lekérdezés során a gazdálkodásról egységes, valós és teljes körű képet nyújtson a rendszerben rögzített adatok alapján. A Mérleg, mint a Libra6i integrált gazdálkodási rendszer egyik modulja folyamatos és állandó kapcsolatot tart fenn a rendszeren belül működő többi alrendszerrel. Az alrendszerekből érkező adatokat a rögzítést követően bármely Mérleg modulból nyerhető táblában, listában lekérdezhetjük és adott tételre vonatkozóan megtekinthető a könyvelési tétel és az alapbizonylata is. A Mérleg alrendszerbe kerülnek tehát azok a könyvelési tételek,

. 4 amelyeket az analitikus alrendszerek készítenek, és itt kerülnek rögzítésre az ún. vegyes és félautomatikus könyvelési tételek. A Nógrád Volán Zrt jelenleg a következő alrendszereket használja a MÉRLEG alrendszeren kívül: - LIKVID modul a pénzügyi kapcsolatok (bank, pénztár, vevő, szállító és egyéb pénzügyi kapcsolatok) nyilvántartására. - ÁLLÓ modul a tárgyi eszközök nyilvántartására, - HUMÁN modul a jövedelem elszámolással, jövedelem adózással, munkaerő gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - SZERVIZ modul a járműkarbantartással kapcsolatos folyamatok rögzítésére, - KÉSZLET modul a készletgazdálkodással, raktári forgalmazással, kezeléssel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - KASSZA modul a pénztári pénzmozgások rögzítésre, - CASH-CENTER modul a banki kapcsolatok, pénzmozgások nyomon követésére, - SZÁMLÁZ modul vevői számlák készítésére. A MÉRLEG modullal könyvelési szempontból négy alrendszer áll közvetlen kapcsolatban a LIKVID, ÁLLÓ, HUMÁN, KÉSZLET modulokban történik könyvelési adatrögzítés. A költségeket elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek és 7. tevékenységek költségei számlaosztály, másodlagosan, pedig az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveljük. Vállalkozásunk Éves beszámolót és Üzleti jelentést készít. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálata A Nógrád Volán Zrt. konszolidációs számviteli politikája alapján konszolidációs éves beszámolót nem készít, mivel a vállalat beszámolója e nélkül is valós képet ad a leányvállalatokkal együtti vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. (2000. évi C. törvény 119.. (2) bekezdése) Leányvállalatokra egyedileg értékelendő mutatók és értékhatárok: Fentieket alátámasztó mutatók a következő:

. 5 A leányvállalat a konszolidációba történő teljes körű bevonás alól a lényegesség elve alapján akkor mentesíthető, ha az üzleti évet megelőző év adatai közül legalább három a következők szerint alakul: - a leányvállalat egyedi éves beszámolójának mérleg főösszege az anyavállalat egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 3 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 10 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat statisztikai állományi létszáma nem haladja meg a 100 főt, - a leányvállalat december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett összege nem éri el az 50 millió forintot. A leányvállalatonkénti értékelést az 1/a. sz. melléklet tartalmazza. Az egyedileg mentesíthető leányvállalatok ténylegesen csak akkor mentesíthetők a teljes körű konszolidálási kötelezettség alól, ha valamennyi egyedileg mentesíthető leányvállalat üzleti évet megelőző évi összesített adata közül legalább kettő megfelel a következő kritériumnak. - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójának összesített mérleg főösszege az anyavállalat tárgy üzleti évi egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 5 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele összesítve az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 15 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett és összesített összege nem éri el az 200 millió forintot. A leányvállalatonként összevontan értékelendő mutató az 1/b. sz. melléklet tartalmazza A mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletének A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőségének ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be.

. 6 A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként, forgalmi költség eljárással állapítjuk meg. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként, összköltség eljárással is kimutatásra kerül. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint is elkészítjük, az un. lépcsőzetes elrendezéssel.

. 7 Az eredmény-kimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 10. napja, esetünkben az üzleti évet követő év február hó 10. napja. Ezt követően csak a záró könyvvizsgálat által előírt helyesbítő könyvelések kerülnek rögzítésre. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. A társaság a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A számviteli politika keretében önálló szabályzatként került elkészítésre - az eszközök és a források értékelési szabályzata, - a számlarend, számlakeret tükör, - a bizonylati rend, - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, - az eszközök és a források selejtezési szabályzata, - a pénzkezelési szabályzat, - az önköltségszámítási szabályzat

. 8 Az értékhelyesbítés, értékelési tartalékképzés lehetőségével nem él a társaság. Az alapítás-átszervezés költségei körébe tartozónak tekintendő: az a fajta átszervezés, amely a társaság jellemző tevékenységének megszűnésével, vagy új tevékenység bevezetésével, a társaság létszámának minimum 10 %-át, és az eszközérték 5 %-át érinti, és amelyek az átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek. Valamint e körbe tartozónak tekintendő, a minőségbiztosítás rendszerének bevezetésével kapcsolatos költség. A felmerült költségeket alapítás-átszervezés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kísérleti fejlesztés költségei közé a közlekedésfejlesztéssel, vállalatirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos költségek kerülnek. A zrt. megrendelt, idegen cég (Nóvum K+F Kht. Budapest) által végzett kutatásban vett részt, melyet 2009-ban aktivált. Az aktivált értéket az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kutatás témája: Olyan új vizsgálati módszer kialakítása, amely a felhasználási terület testre szabott elemzését és az elemzés eredményeinek kiértékelését követően alkalmas arra, hogy az érintett vállalkozás termelés és vállalatirányítási rendszerének optimalizálása érdekében a megfelelő javaslatokat az elemzést végző megtegye, a javasolt technológiai változásokat bevezesse és azok eredményeit tesztelje a Nógrád Volán Zrt részére. A felmerült ráfordítást az innovációs járulék számításánál is figyelembe vettük. A társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, folytonosság, összemérés, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését.

. 9 Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztők. Ennek megfelelően a saját tőke 20 %-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a társaság. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. Kialakított készletcsoportokhoz arányosan hozzárendelt értékvesztés elszámolást nem alkalmaz a társaság. Az egyedi értékelés elvét követi. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel.

. 10 A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta ill, devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős összegű hibahatárt (mérleg főösszeg 2 %-a, 500 millió Ft). A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év értékesítés nettó árbevételének 0,5 százalékában határozzuk meg. Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. Az értékvesztés megállapítása tételesen, egyedi értékelés alapján történik. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történő minősítésének elvei: A befektetett eszközök csoportjába azok az eszközök tartoznak, amelyek a társaság tevékenységét tartósan közvetlenül, vagy közvetett formában szolgálják. A tartósan minősítés alatt a számviteli törvényben megfogalmazott tartósságot kell érteni, amely a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítás, az egy évet meghaladó lekötést jelenti. Ebből következően azaz eszköz, amely a tevékenységet egy évet meghaladóan szolgálja befektetett eszköznek minősül. A tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgáló eszközök forgóeszközök közé tartoznak. Részvénytársaságunknál a fellelhető eszközök minősítésének elveit, a műszaki szakszolgálat a Logisztikai Üzletág véleménye alapján határozta meg és rögzítette, amely a számviteli politika részét képezi.

. 11 A felújítás, karbantartás elkülönítésének elvei: Társaságunk 2008. év során felülvizsgálta az Adó és Ellenőrzési Hivatal ellenőrzésének megállapításait figyelembe véve a járműfelújítás fogalmát, annak kritériumait és 2009. évben is ennek megfelelően járt el, értékelt. A II-es szemlékhez kapcsolódó illetve az un. középjavítások (házi, Autó-Help Kft.) minősítési elvei: A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében 1.000 e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A 2.000 e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Jármű-karbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. Karbantartási költségként kerülnek elszámolásra azok a javítási költségek, amelyek az eszköz folyamatos üzemeltetése, rendszeres helyreállítása, állagmegóvása érdekében merülnek fel, ide értve az alkatrészek, egységek, fődarabok cseréjét is, abban az esetben, ha a működést, üzemeltetést biztosítják ahhoz szükségesek.

. 12 Az értékcsökkenés elszámolásának módja, az amortizációs politika lényegének meghatározása: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős A részvénytársaságnál a hasznos élettartam megegyezik az eszköz műszaki élettartamával. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, a vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. A leírási mód a bruttó érték alapján történő lineáris leírás. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A tárgyi eszközök esetében az azonnali leírás értékhatárát a zrt. 2008. november 03-tól kezdődően az eddig alkalmazott 50 e Ft-ról 100 e Ft-ra emelte. A jelzett időponttól a 100 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk.

. 13 Készletek értékelésére alkalmazott módszer: A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alkalmazásával történik. A FIFO módszernél a bevételezés sorrendjében történik a kiadás, vagyis az elsőként bevételezett eszköz kerül elsőként kiadásra így az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt tételek lesznek. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik. Az autóbuszokból, belszolgálati járművekből meghibásodás, illetve további üzemeltetésre alkalmatlan műszaki állapot miatt kiszerelt javítatlan használt alkatrészek, gumiköpenyek nyilvántartási árát 2008. november 03-tól az alkatrész, gumiköpeny javításnélküli használhatatlanságára tekintettel valamennyi alkatrész, gumiköpeny vonatkozásában 1,- Ft/db-ban határoztuk meg. Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra. A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elvei: A befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok között azokat a részesedéseken kívüli pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyek hosszabb távon, legalább egy éven túl szolgálják a társaság elképzeléseit. Nem rövid távú befektetés, nem árfolyamnyereség elérése vezetett a vásárlásukhoz, hanem az, hogy a befektetések után tartósan kamatot kapjon a vállalkozás, vagy más módon érvényesítse hosszú távú érdekeit. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között, az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek, és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra.

. 14 Terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések, azok visszaírásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha - az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközpiaci értéke. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 20 % feletti eltérés. - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) értéke tartósan (1 éven túl) lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható. - a vagyonértékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek ha a könyv szerinti értékük és piaci értékük közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 10 % feletti eltérés. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-ot meghaladóan és 1 éven túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a

. 15 készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Ezekben az esetekben az értékvesztést év végén kell elszámolni. Dokumentumként szolgálhat, az azonos termékek import árait tartalmazó árlista, illetve a mérleg készítés időpontjáig megkötött adásvételi szerződés. Amennyiben a vásárolt, illetve saját termelésű készlet nem felel meg eredeti rendeltetésének, megrongálódott, feleslegessé vált, szintén értékvesztés elszámolása indokolt. Selejtezés év közben történik, a selejtezési bizottság véleménye alapján, a felesleges eszközök hasznosítási szabályzatában foglaltak szerint. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 e Ft-ot. Amennyiben az üzleti év mérleg fordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja (az értékvesztés elszámolásánál alkalmazott mértékek szerint) a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás

. 16 összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a számlavezető bank által, jelenleg ERSTE Bank Hungary Rt. meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam-különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta, illetve devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft). Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére a részvénytársaság céltartalékot képez (szükséges mértékben): - a várható kötelezettségekre, (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, stb.) - a jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés), - a halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség halmozott, elhatárolt összegének a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a

. 17 hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő értékére. A céltartalék képzés vonatkozásában a részvénytársaság a számviteli törvényen alapuló alábbi elvek alapján jár el: - A külső támogatási forrás igénybevételével történő megvalósítás költségeinél nincs céltartalék képzés. - A folyamatosan felmerülő, a szokásos üzleti tevékenység során keletkező költségek nem képezik a céltartalék képzés alapját. - Céltartalék képzendő a szennyezett talaj ártalmatlanításával kapcsolatos költségekre, valamint a megszüntetendő tároló tartályok helyreállítási és bontási költségeire. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások ESZKÖZÖK Befektetett eszközök értékelése Immateriális javak Az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. Vagyoni értékű jogok: Az értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 6 év. A szellemi termékek: A szoftver termékek értékcsökkenésének elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 3 év. 2008. évben új szellemi termék nem került a társasághoz. Azokat a szellemi termékeket, amelyek korlátozás nélkül a vállalkozás birtokában, tulajdonában vannak, számviteli értelemben a szellemi termékek közé kell sorolni, azokat melyek korlátozott felhasználási joggal

. 18 kerültek a vállalkozáshoz az eredeti tulajdonostól, a vagyonértékű jogok között kell kimutatni. Az alapítás-átszervezés és aktivált értéke: Az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a leírás 5 év alatt történik. Az kisérlet-fejlesztés aktivált értéke: A kisérlet-fejlesztés aktivált értékénél, hasonlóan az alapítás-átszervezés aktivált értékéhez, a leírás 5 év alatt történik. A mérlegbe az immateriális nettó értékkel (a beszerzési ár csökkentve a tervezett és terven felüli értékcsökkenéssel) kerülnek felvételre. Immateriális javak vonatkozásában az értékcsökkenés elszámolásánál a bruttó érték alapján történő lineáris módot alkalmazza a részvénytársaság. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavétel üzembe helyezés, illetve aktiválás napjától kezdődően történik. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközt és beruházást a bekerülési értékének az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az önköltség aktivált értékét is). Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy

. 19 az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítő képessége megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával, vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát, vagy gazdaságosságát növeli. Autóbusz állományra vonatkoztatva: A Járműkarbantartási Szabályzat meghatározásai, a javítási, felújítási tevékenység leírásai alapján: - felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység, vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait, és ez alapján a jármű élettartama várhatóan egy évet meghaladóan meghosszabbodik. E körbe tartozónak tekintendők még: - a házi középjavítás, A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében 1.000 e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A 2.000 e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Jármű-karbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat

. 20 végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. - a D-10-es motorcsere, amely korszerűsítést jelent. A részvénytársaság 2009. január 1-től érvényes egységes szerkezetű számviteli politikája ezzel kapcsolatban pontosította a felújítás fogalmát, mely szerint e körbe tartozónak tekinti: - a hagyományos fekete motor D 10-es, vagy EU-s szabványnak megfelelő környezetkímélő motorra történő cseréjét, - a már eleve környezetet kímélő motorok (D 10, E 0-s, stb.) magasabb szabványfokozatú, korszerűbb motorokra történő cseréjét, - minden olyan munkálatot, amely minőségi előrelépést, korszerűsítést jelent és egyúttal egy évet meghaladó hasznos élettartam növeléssel jár. A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál, továbbá a képzőművészeti alkotásoknál. Terv szerinti értékcsökkenés 2001-től a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét annyi évre kell felosztani, ahány évig ezen eszközöket előreláthatóan használni fogják. A részvénytársaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Az ingatlanok esetében a bekerülési érték 5 %-át, de legalább 1 millió Ft-ot meghaladó maradványérték.

. 21 Az autóbuszok esetében a bekerülési érték 0,8 %-át, de legalább 500 ezer Ftot meghaladó maradványérték. Műszaki berendezések, gépek, autóbuszon kívüli járművek esetében a bekerülési érték 5 %-át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek esetében a bekerülési érték 10 %-át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Az ez alatti várható maradványértékű eszközöknél a maradványérték nullának tekinthető, és az értékcsökkenési leírást is e szerint kell ütemezni. A részvénytársaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok a műszaki, beruházási és számítástechnikai szakterület véleménye alapján általánosan a következők szerint kerültek meghatározásra: Várható Leírási haszn. idő kulcs hosszú élettartamú szerkezetek 50 év 2 % ipari építmények 50 év 2 % elektromos vezetékek, ide értve a távközlési hálózat vezetékeit is 12,5 év 8 % gőzvezetékek 25 év 4 % gázvezetékek 16,67 év 6 % egyéb építmények 50 év 2 % pályaudvar használati jog 19,5év 4,38 % A termelést közvetlenül szolgáló egyéb eszközök, illetve a termelést közvetetten szolgáló egyéb gépek, berendezések, felszerelések esetén: Várható Leírási haszn. idő kulcs új autóbuszok 15 év 6,67 % Ebből: - 20 fő férőhely alatti kapacitású (midi) autóbuszoknál (könnyebb szerkezet, gyorsabb elhasználódás) 8 év 12,5 % használt autóbuszok 5 év 20 % egyéb járművek, földmunkagépek, szállító berendezések 5 év 20 % általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33 % körny.védelmet szolg. berendezések 3 év 33 % egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % jegykiadógép Busys típus 10 év 10 % jegykiadógép - EMKE 3 év 33 %

. 22 A 2009. év során társaságunknál beszerzett EMKE jegykiadó gépek várható használati időtartama a Személyszállítási szakterület véleménye alapján három évben került meghatározásra. Az EMKE jegykiadó gépek leírási kulcsa ez alapján bruttó értékre vetítve 33,33 %. Szintén ezt az elszámolást alkalmazzuk a 2007. november 27-én üzembe helyezett, és azt követő évek során újonnan beszerzett jegykiadó gépek amortizációjánál. Bérbe adott eszközöknél várható élettartam az eredetileg megállapított marad, a bérbeadás miatt nem változik. A várható élettartam előzőek szerinti meghatározása általános iránymutatás, de minden beszerzéshez egyedi mérlegelés kapcsolódik, az itt rögzített mértékektől eltérően megállapított leírási időt az Rt. kiegészítő mellékletében szerepelteti. 2001-2009. évben a rögzített mértékektől eltérő leírási idő nem került megállapításra. Ha a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Társaságunknál a közelmúltban beszerzésre került EMKE jegykiadógépek várható használati ideje a régebbi Busys jegykiadógépek 10 éves leírási idejétől eltérően 3 évben határozható meg. Ennek oka, hogy folyamatosan napirenden van az elektronikus bérletek alkalmazásának előírása. A részvénytársaság az azonnali leírás mértékét 2008. november 3-tól 100.000 Ftban (az addigi 50.000 Ft helyett) határozza meg, az értékcsökkenés elszámolási módszere a bruttó érték alapján történő lineáris leírási mód. Az értékcsökkenés elszámolása az üzembe helyezés napjával kezdődik.

. 23 A részvénytársaságnál meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz csoport, az autóbusz-állomány, melynél: az üzembe helyezés időpontja: a forgalmi engedélybe bejegyzett időpont, illetve új beszerzéseknél, ha a forgalmi engedélybe bejegyzés időpontja a tényleges átvételt megelőzi, akkor a jármű részvénytársaság által történő tényleges átvételének napja. az üzembe helyezés helyszíne: társaságunk az átvétel és így az üzembe helyezés helyszínének a gyártó társaság telephelyét határozza meg, amennyiben a forgalmi engedély kiállítására és annak átvételére ott helyben sor kerül. Saját vállalkozásban végzett felújításoknál (autóbusz, épület) belső számla készül, és az ezen szereplő teljesítési időpont felel meg az "üzembehelyezési" időpontnak és az értékcsökkenés elszámolása az emelt bruttó értékből történik az üzembehelyezés napjától kezdődően. Terven felüli értékcsökkenés Elszámolására sor kell, hogy kerüljön az esetben, ha: A könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. (1 éven túl és 20 % feletti eltérés). A tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik. Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. 2009. évben értékvesztést számoltunk el a Panoráma Busz Kft-ben lévő üzletrészre, tőkeleszállítás történt a Salgókontrol Kft-nél és végelszámolással megszűnt a könyvviteli szolgáltatást végző Volán Plusz Bt.. Üzletrészünk van a Humán Oktatási Kht-ban 25.000 Ft értékben, amely nem képvisel jelentős befolyást. A tulajdonosok kezdeményezték a társaság

. 24 végelszámolással történő megszüntetését. Az eljárás 2009.08.01-én megindult a mérleg készítés időpontjáig (2010. február 10-ig) nem zárult le. A társaság befektetett eszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett 2009. évben. Forgóeszközök értékelése Készletek értékelése A mérlegben a készleteket bekerülési értéken, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Vásárolt készletek értékelése Vásárolt készleteknél (anyag, áru) az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alapján történik. A készletcsökkenés elszámolása úgy történik, hogy a legrégebbi beszerzés kerül először kiadásra. A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik. 2008. november 3-tól a járművekből kiszerelt alkatrészek, gumiköpenyek vonatkozásában 1 Ft az érték. Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra.

. 25 Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási költség a Sztv. 51. szerinti előállítási költség (közvetlen önköltség). A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Év végén a befejezetlen leltár felvételével a tényleges befejezetlen állomány önköltsége meghatározásra került. Az év közben könyvelt felhasználási költségadatok, valamint az év végi készletállomány helyesbítése az utókalkuláció szerinti előállítási költség figyelembevételével megtörtént. Az értékvesztés elszámolásánál a vásárolt készletekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Értékpapírok A forgóeszközök között szereplő értékpapírok kizárólag visszavásárolt saját részvényt tartalmaznak, melyek a mérlegben beszerzési áron kerülnek kimutatásra. 2009. XII. 31-i záró egyenleg: 0 Követelések értékelése A követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni.

. 26 A devizás követelések bekerülési értéke meghatározásakor a NÓGRÁD VOLÁN Zrt. az ERSTE Bank Hungary Nyrt. a teljesítés napján érvényes átlagárfolyamát a deviza vételi és eladási árfolyamának számtani átlagát, alkalmazza. Az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatja ki a követelést a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Az év végi értékelés során az átlagárfolyam + - 5 %-os eltérését, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft) meghaladó eltérését tekinti jelentősnek. Pénzeszközök értékelése A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a pénztárban lévő forintpénzkészlet értékét, a valutakészlet átszámított forintértékét, az elektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékét kell kimutatni. A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti év mérleg fordulónapján a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét bankkivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza bankkivonattal egyező értékének átszámított forintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokat belföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan az Erste Bank Hungary Nyrt. átlagos devizaárfolyamán átszámított forintértéken mutatja ki a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (5 % vagy a jelentős hibahatár feletti a számviteli politikában foglaltak szerint.) Aktív időbeli elhatárolások értékelése Aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni az üzleti év fordulónapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként,

. 27 ráfordításként (ide értve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl. a lízing, folyóiratok előre történő fizetése, valamint az olyan járó árbevételeket, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után lehet számlázni), a mérleg fordulónapja után fog megjelenni tényleges pénzbevételként, de az elszámolási időszakot illeti meg (pl. utólag esedékes bérleti díj stb.) A társaság a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelően 2009. év közben és év végén rendezte a törlesztéseknek és a futamidő változásnak megfelelően a deviza alapú pénzügyi lízing kötelezettséghez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolást. FORRÁSOK A mérlegben forrásként, a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A saját tőke értékelése A saját tőkeként a számviteli törvény meghatározása szerint csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot. A saját tőke a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. Céltartalék értékelése A számviteli törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyekből származó harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a korengedményes nyugdíjat, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, amely a mérleg forduló napjáig rendelkezésre

. 28 álló információk szerint várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük, vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és a szükséges fedezet más módon nem biztosított. Továbbá céltartalék képezhető a várható jelentős jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek). A társaság 2008. és 2009. december 31-ével is céltartalékot képzett az időbelileg elhatárolt árfolyamveszteség számviteli törvényben meghatározott futam időarányos összegére. A fentiek szerint képzett céltartalékokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni. Kötelezettségek értékelése A kötelezettségek a számviteli törvény szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifizetett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.. A kötelezettségek lehetnek: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. A kötelezettségek a mérlegben attól függően, hogy azok: - belföldi pénzértékre (forintra) szóló kötelezettségek vagy - külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, külön kezelendők. A forintban kimutatott kötelezettségeket a nyilvántartás szerinti értékkel kell a mérlegben kimutatni. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként a szerződés szerinti kamatot nem tartalmazó összeget, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összeget kell a mérlegben kimutatni. A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet (Erste Bank Hungaty Nyrt.) által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamainak átlagán kell forintra átszámítani.

. 29 Az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatja ki a kötelezettséget a társaság, amennyiben a mérleg fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Az év végi értékelés során az átlagárfolyam + - 5 %-os eltérését, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft) meghaladó eltérését tekintendő jelentősnek. Passzív időbeli elhatárolások értékelése A passzív időbeli elhatárolások között kell elkülönítetten a mérlegben kimutatni: a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi (pl. előre fizetett bérleti díjak stb.), b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra (pl. a fordulónap után érkezett, de a tárgyévet érintő energia-, posta stb. számlák), c) a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a társasággal szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget, d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát, e) a kötelezettségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, A passzív időbeli elszámolásokat a mérlegben könyv szerinti értékkel kell szerepeltetni. 1.4. A számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése A számviteli alapelvektől 2009. évi beszámolójában a társaság a következők miatt tért el.

. 30 Az MNV Zrt. a Kontrolling Igazgatóságával egyeztetett igénynek megfelelően: A 2008. évet érintő veszteségtérítés összege a rendkívüli eredmény kategóriában került elszámolásra. Az elszámolás eltér a Számviteli törvény tételes előírásaitól a valós üzemi eredmény bemutatása érdekében, amelyre a tv. 4. (4) bekezdése ad lehetőséget. 2009. évi minisztérium által megadott előzetes, várható veszteségtérítés összege és a már folyósított veszteségtérítési előleg különbsége - az egyéb bevételek és az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra mert a Társaság még további veszteségtérítés igénylésére lesz jogosult. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. (4) bekezdése alapján a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett a törvény előírásaitól ettől el lehet térni a megbízható és valós összkép elérése érdekében. A fenti elszámolásokat követve természetesen az éves beszámoló összeállítása során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a Kiegészítő mellékletben az eltéréseket és annak indokait, valamint az eszközökreforrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatás bemutatásra kerüljön. A társaság az összemérés elve alapján a 2009. év után járó helyközi veszteségtérítés pénzügyileg nem rendezett bevételeként 80.084 e Ft-ot számolt el az egyéb bevételeiben az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben.

31 2. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FŐBB SORAINAK SZÖVEGES ELEMZÉSE (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések) e Ft-ban Megnevezés 2008. tény 2009. tény Index % Bázishoz Értékesítés nettó árbevétele 4 676 239 4 539 847 97,1% Aktivált saját teljesítmények ért. 20 981 14 304 68,2% Egyéb bevételek 761 416 775 689 101,9% Anyag jellegű ráfordítások 2 972 110 2 762 262 92,9% Személyi jellegű ráfordítások 2 002 077 2 103 390 105,1% Értékcsökkenési leírás 365 011 375 092 102,8% Egyéb ráfordítások 148 109 83 455 56,3% Üzemi tevékenység eredménye -28 671 5 641-19,7% Pénzügyi eredmény -100 279-118 654 118,3% Szokásos vállalk. eredmény -128 950-113 013 87,6% Rendkívüli eredmény 149 519 47 941 32,1% Adózás előtti eredmény 20 569-65 072-316,4% Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény 20 569-65 072-316,4% Mérleg szerinti eredmény 20 569-65 072-316,4% A társaság mérleg szerinti eredménye 65.072 eft veszteség, amely előző évhez viszonyítva 85.641 eft-os eredmény csökkenést mutat. Az eredmény csökkenés a pénzügyi és rendkívüli eredmény előző évnél kedvezőtlenebb alakulásából adódik. Az üzleti tevékenység szintjén a társaság 5.641 eft nyereséget produkált, amely az előző évhez viszonyítva 34.312 eft javulást jelent. A kedvező alakulás a nettó árbevétel csökkenése ellenére az egyéb bevétel növekedésével az anyag jellegű és egyéb ráfordítások csökkenésével van összefüggésben. A szokásos vállalkozási eredmény szintjén 113.013 eft a veszteség, amely a bázistól 15.937 eft-tal alacsonyabb. A rendkívüli eredmény 101.578 eft-tal, ~ 68 %-kal csökkent. Ebben döntő szerepet játszik a 2007 év után járó 87.113 e Ft helyközi veszteségtérítés 2008. évben történő elszámolása. A fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök után 2009. évben elszámolt amortizáció 49.086 eft, a környezetvédelmi kármentesítés költsége 8.082 eft volt. Ezek ellentételezése a számviteli előírásoknak megfelelően a rendkívüli bevételt növelte 57.168 eft-tal. A korábbi évekhez kapcsolódó önrevízió 5.269 eft-tal csökkentette a rendkívüli bevételeket.

32 Az üzleti és a rendkívüli eredmény eredménykategóriák közötti átfedésre utaló tételek: - fejlesztési célú támogatásokból beszerzett eszközök amortizációjának és a megvalósított kármentesítés költségeinek üzleti ráfordításként történő elszámolása: 57.168 e Ft. - az előzőekkel kapcsolatos passzíva (halasztott bevétel) feloldás rendkívüli bevételként történő elszámolással: 57.168 e Ft. Az egyes eredménykategóriák alakulása az átfedésre utaló keresztfinanszírozás kiszűrésével: Megnevezés 2008. év 2009. év Index % Tényleges Korrekció Korrigált Tényleges Korrekció Korrigált Üzleti eredmény -28 671 63 085 34 414 5 641 57 168 62 809 182,5 Pénzügyi eredmény -100 279-100 279-118 654-118 654 118,3 Rendkívüli eredmény 149 519-63 085 86 434 47 941-57 168-9 227-10,7 Mérleg szerinti ered. 20 569 0 20 569-65 072 0-65 072-316,4 e Ft A korrekcióval az üzleti eredmény az előző évi 34.414 eft-tal szemben 62.809 eft nyereséget mutat. Az azonnali leírás értékhatárát 2008. november 03-tól 50 eft-ról 100 eft-ra emelte a társaság. Ha 2008. évben év elejétől a 100 eft azonnali leírási értékhatárt alkalmaztuk volna az eredmény és az amortizáció az alábbiak szerint alakult volna: Megnevezés 2008. év 2009. év Index % Amortizáció Tényleges 365 011 Korrekció 605 Korrigált 365 616 Tényleges 375 092 Korrekció 0 Korrigált 375 092 102,6 Üzemi tevék.eredménye -28 671-605 -29 276 5 641 5 641-19,3 Szokásos vállalk.eredmény Mérleg szerinti ered. -128 950 20 569-605 -605-129 555 19 964-113 013-65 072 0 0-113 013-65 072 87,2-325,9 2.1. Bevételek elemzése A társaság 2009. éves összes bevétele meghaladta az 5 milliárd Ft-ot, nettó árbevétele pedig a 4,5 milliárd Ft-ot. 2008. évhez viszonyítva az elért 5.394,9 millió

33 Ft-os bevétel a bázis időszaknál 3,9 %-kal alacsonyabb. A bevétel szerkezetét, összetételét a következő tábla mutatja: Megnevezés Bázis Tény Index % E Ft Megoszl.% E Ft Megoszl.% Bázishoz Autóbuszközlekedés bevétele 4 241 044 75,5% 4 197 949 78,1% 99,0% Egyéb tevékenység bevétele 435 195 7,7% 341 898 6,4% 78,6% Egyéb bevételek 761 416 13,6% 775 689 14,4% 101,9% Pénzügyi műveletek bevétele 26 230 0,5% 6 395 0,1% 24,4% Rendkívüli bevételek 150 768 2,7% 61 956 1,2% 41,1% Összesen 5 614 653 100,0% 5 383 887 100,0% 95,9% A tény adatokban a bázishoz viszonyítva az egyéb tevékenységek, pénzügyi bevétek és a rendkívüli bevételek részaránya csökkent az alaptevékenység (autóbusz-közlekedés) és az egyéb bevétek arányának javára. A bevétel szinte teljes összege (98,7 %) az üzleti tevékenységből képződik, ezen belül 1,0 %-kal csökkent bázishoz viszonyítva az autóbusz közlekedési tevékenység árbevétele, amely összefügg a BKV alvállalkozói szerződés III. ütemének felmondása miatti bevétel kieséssel, és a menetrend szerinti közlekedés bevételi volumenének szűkülésével. Csökkent 1,3 %-kal az egyéb tevékenységek részaránya és 0,8 %- kal nőtt az egyéb bevételé. Az egyéb bevétel növekedése döntően a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által a veszteséges helyközi járatok költségeinek fedezetére elszámolt veszteségtérítés 646,2 M Ft-os összegéből adódik, melyből 2009. évben kiutalásra került 555,5 M Ft. Az összes bevételnél mutatkozó 230,8 M Ft-os csökkenés összegéből: - az autóbusz-közlekedés területén - 43,1 M Ft, - az egyéb tevékenység területén - 93,3 M Ft, - az egyéb bevételeknél + 14,3 M Ft, - a pénzügyi bevételeknél - 19,9 M Ft, - a rendkívüli bevételeknél - 88,8 M Ft jelenik meg.

34 A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként 2008. évi adatok alapján Bevétel megoszlás 2008. év 2,7% 13,6% 0,5% 10,2% Helyi járati árbevétel Helyközi járat 7,8% Szerződéses járat árbevétel Különjárat árbevétel BKV alvállalkozó 41,7% Egyéb tevékenység árbevétele Egyéb bevételek 22,1% 1,0% 0,5% Pénzügyi művelet bevételei Rendkívüli bevétel

35 A bevétel megoszlása főbb tevékenységenként 2009. évi adatok alapján Bevétel megoszlás 2009. év 1,2% 14,4% 0,1% 10,3% Helyi járati árbevétel Helyközi járat 6,4% Szerződéses járat árbevétel Különjárat árbevétel BKV alvállalkozó 41,8% Egyéb tevékenység árbevétele Egyéb bevételek 24,6% 0,9% Pénzügyi művelet bevételei Rendkívüli bevétel 0,3%

36 A menetrend szerinti személyszállítás nettó árbevételének alakulása e Ft Megnevezés Időszak Utas által Fogyasztói Nettó fizetett árkieg. árbevétel Helyi járati közlekedés 2008. év 348 314 221 510 569 824 2009. év 346 740 207 760 554 500 Különbség -1 574-13 750-15 324 Index % 99,5% 93,8% 97,3% Helyközi közlekedés 2008. év 1 248 327 1 069 014 2 317 341 2009. év 1 160 187 1 067 717 2 227 904 Különbség -88 140-1 297-89 437 Index % 92,9% 99,9% 96,1% Menetrendszerinti közlekedés 2008. év 1 596 641 1 290 524 2 887 165 2009. év 1 506 927 1 275 477 2 782 404 Különbség -89 714-15 047-104 761 Index % 94,4% 98,8% 96,4% A menetrendszerinti személyszállításban 2008. évihez viszonyítva az utas által fizetett bevétel 5,6 %-os csökkenése mellett a fogyasztói árkiegészítés összege is csökkent 1,2 %-kal 2009. évben. 2.1.1. Értékesítés nettó árbevétele A nettó árbevétel tevékenységenkénti nagyságrendjeit a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Bázis Tény Index Bázisho Alaptevékenység 4 241 043 4 197 949 99,0% Ipari szolgáltatás 49 378 45 063 91,3% Kereskedelmi 282 394 210 599 74,6% Egyéb tevékenység 103 424 86 236 83,4% Összesen nettó 4 676 239 4 539 847 97,1% e Ft 2.1.2. Az értékesítés nettó árbevétele kizárólag belföldről származott és forintban realizálódott. A társaság exporttámogatásban nem részesült.

37 2.1.3. Egyéb bevételek alakulása Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Céltartalék feloldás 82 336 9 762 11,9% Veszteségkiegyenlítés 541 631 646 151 119,3% Káreseményekkel kapcs.bevétel 2 413 2 044 84,7% Kapott késedelmi kamat, bírság 15 688 801 5,1% Biztosítótól kapott kártérítés 7 154 8 805 123,1% Pótdíj bevételek 70 18 25,7% Értékesített tárgyi eszköz árbevétele 2 010 1 931 96,1% Önkormányzattól kapott támogatás 109 425 103 310 94,4% Munkaidő kedvezm. ellentételezése 398 451 113,3% Elkülönített alapból kapott támogatás 0 745 Követelések visszaírt értékvesztése 17 0 Leltár többlet 0 1 414 TB kifizetőhelyi jutalék 0 227 Kerekítési különbözet, egyéb 273 30 11,0% Összesen: 761 415 775 689 101,9% e Ft 2008. évhez képest 1,9%-os a növekedés, amely döntően a veszteséges helyközi járatok 2009. évi üzemeltetési költségeinek ellentételezésére kapott veszteség kiegyenlítés (céltartalék feloldás csökkenést meghatározó mértékű) növekedésből adódik. Az Egyéb bevételek között költség ellentételezésre kapott összeg elszámolásának a feltétele a mérlegkészítés napjáig történő pénzügyi rendezés illetve más jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet (Szv. tv. 77. (3). Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik feltétel sem áll fenn, de az összemérés elvének történő megfelelés érdekében a tv. 4. (4) bekezdése alapján a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett a törvény előírásaitól ettől el lehet térni a megbízható és valós összkép elérése érdekében. Tárgyi eszköz értékesítés összehasonlítása: Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Egyéb ráfordítás (tárgyi eszköz értékesítés nettó ért.) 199 2 194 1102,5% Egyéb bevétel (tárgyi eszk. ért. bevétele) 2 010 1 931 96,1% Értékesítés eredménye 1 811-263 -14,5%

38 A 2009. évi tárgyi eszköz értékesítésen belül 1 db selejt autóbusz, 1 db lemezből készült építmény (St. Központ büfé), 1 db Rover 75 2,5 Club típusú személygépkocsi, és 11 db nullára írt számítástechnikai gép és berendezés eladására került sor. 2.1.4. Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése Megnevezés Bázis Tény e Ft Index Bázishoz Saját term. készlet áll. vált. 328-397 -121,0% Saját előállítású eszk.akt.ért. 20 653 14 701 71,2% Aktivált saját telj.ért.össz. 20 981 14 304 68,2% A saját vállalkozásban végzett alkatrész és fődarab javítások csökkenő volumene játszik szerepet a visszaesésben. 2.2. Költségek elemzése 2.2.1. A költségek költségnemenkénti alakulása e Ft Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Anyagköltség 1 506 015 1 326 454 88,1% Igénybe vett szolgált. 1 127 974 1 158 536 102,7% Egyéb szolgáltatás 50 025 56 006 112,0% ELÁBÉ 267 075 194 217 72,7% Közvetített szolgált. 21 020 27 049 128,7% Anyag jell. ráfordítás 2 972 109 2 762 262 92,9% Bérköltség 1 231 554 1 284 889 104,3% Személyi jell.egy. kif. 315 970 343 588 108,7% Bérjárulékok 454 553 474 913 104,5% Személyi jell.ráf.össz. 2 002 077 2 103 390 105,1% Értékcsökk. leírás 365 011 375 092 102,8% Ktg-ek, ráford. össz. 5 339 197 5 240 744 98,2% A bázis időszakhoz viszonyítva csökkent az összköltségen belül az anyag jellegű ráfordítások aránya nőtt a személyi jellegű ráfordítások és minimálisan az értékcsökkenési leírás aránya.

39 Költségmegoszlási százalék: Megnevezés Bázis Tény Index % Anyag jellegű ráfordítás 55,7 52,7 94,6 Személyi jellegű ráfordítás 37,5 40,1 106,9 Értékcsökkenési leírás 6,8 7,2 105,9 Összesen 100,0 100,0 Az értékesítés költségeinek bemutatása Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Értékesítés közvetlen önköltsége4 065 123 4 046 321 99,5% ELÁBÉ 267 075 194 217 72,7% Eladott közvetített szolg. értéke 21 020 27 049 128,7% Értékesítés közvetlen költségei 4 353 218 4 267 587 98,0% Értékesítési, forgalmazási ktg-ek 350 082 507 325 144,9% Igazgatási költségek 553 191 451 528 81,6% Egyéb általános költségek 61 725 0 0,0% Értékesítés közvetett költségei 964 998 958 853 99,4% e Ft 2.2.2. Kutatást, kísérleti fejlesztést tárgyévben saját vállalkozásban nem végzett a társaság. A közlekedési társaság termelés és vállalat irányítási rendszerének optimalizálása kutatási és fejlesztési témájú projekt ráfordítását 2009. év 07.31-el aktiváltuk. A 2009-ben számlázott 2.246 e Ftos összeget az innovációs járulék elszámolásánál figyelembe vettük. 2009-ben az autóbuszok ciklusos karbantartásának továbbfejlesztése és a karbantartási költségek csökkentése céljából a karbantartás színvonalának növelése mellett témában a Magyar Kutatás-Fejlesztés Alapítvány tanulmányt készített a zrt részére 6.500 e Ft értékben. Az innovációs járulék számításánál ezt is figyelembe vettük. A 2009. évi innovációs járulék befizetési kötelezettségünk így 1.522 e Ftra alakult.

40 2.2.3. Egyéb ráfordítások részletezése Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Ért.imm.javak, tárgyi e.ny.t.é. 199 2 194 1102,5% Káresem.kapcs.ráfordítás 17 426 14 763 84,7% Birságok, büntetések 19 387 22 156 114,3% APEH birság 18 012 151 0,8% Cégautóadó 0 383 Gépjárműadó 8 818 503 5,7% Innovációs járulék 430 230 53,5% Környezetterhelési díj 5 0 0,0% Le nem vonható ÁFA 0 2 147 Készlet selejt, leltárkülönb. 5 408 3 725 68,9% Támogatások 2 469 3 236 131,1% Céltartalék képzés 9 762 3 583 36,7% Céltartalék képz.nem real.á.f.v. 55 794 10 577 19,0% Követelések elsz.ért.veszt. 0 10 694 Tárgyi eszk. terven felüli écs. 5 632 992 17,6% Hitelezési veszteseég 0 7 838 Kerekítési különbözet, egyéb 120 29 24,2% Egyéb csökkentő tétel 4 647 254 5,5% Egyéb ráfordítás összesen 148 109 83 455 56,3% e Ft Az egyéb ráfordítás csökkenésében meghatározó az APEH ellenőrzéssel összefüggő bírság, és az árfolyamveszteséggel kapcsolatos céltartalék képzés csökkenése. Értékvesztés mérlegtételenként Megnevezés Nyitó érték Tárgyévi értékv.növ. Tárgyévi értékv.csökk. Visszaírt értékv. Záró érték Anyagkészlet 0 0 0 0 0 Vevő követelés 531 10.694 0 0 11.225 Egyéb követelés 195 0 0 0 195 Tárgyi ek. terven felüli écs. 5.632 992 5.632 0 992 Részesedések értékveszt. 463 5.362 463 0 5.362 Összesen 6.821 17.048 6.095 0 17.774 e Ft

41 2.3. A pénzügyi eredmény elemzése Megnevezés Bázis Tény Index bázishoz Kapott osztalék 707 5 185 733,4% Egyéb kapott kamat és kam.jell.bev. 16 207 988 6,1% Pénzügyi művel. egyéb bevételei 9 316 222 2,4% Pénzügyi művel.bevételei összesen: 26 230 6 395 24,4% Fizetendő kamat és kamat jell. ráf. 82 261 82 950 100,8% Részesedés értékvesztése 0 5 362 Pénzügyi műv.egyéb ráfordításai 44 248 36 737 83,0% Pénzügyi műv.ráfordításai összesen: 126 509 125 049 98,8% Pénzügyi műveletek eredménye -100 279-118 654 118,3% e Ft Szabad pénzeszközök hiányában csökkent a kamat és kamat jellegű bevételek összege 2008. évhez viszonyítva és két befektetésünkre értékvesztést számoltunk el. (Salgó-kontrol Kft., Panoráma-busz Kft.) 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 2.4.1. Rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Dolg.részvény bevonás bevét 570 630 110,5% Átvett, többl.fellelt eszk.ért. 0 11 Elengedett kötelezettség 100 Beruház-hoz kapott fejl. tám. 63 085 51 899 82,3% Veszteségkiegyenlítés előző év után 87 113 8 882 10,2% Elévült kötelezettség 434 Rendkívüli bevétel összesen: 150 768 61 956 41,1% Megszűnt rész.ny.tart.sz.ért. 0 2 047 Részesedés értékesítés 0 0 Végleges pénzeszköz átadás 76 465 611,8% Előző évi ktgvet.tám.visszafizetés 0 10 599 Dolg.részvény bev. ráfordítás 570 630 110,5% Elengedett követelés 603 274 45,4% Rendkívüli ráfordítás összesen: 1 249 14 015 1122,1% Rendkívüli eredmény 149 519 47 941 32,1% e Ft A 2008., 2009. években folyósított, de az előző éveket érintő veszteségtérítés összege a rendkívüli bevételek között került elszámolásra.

42 Az elszámolás eltér a Számviteli törvény tételes előírásaitól a valós üzemi eredmény bemutatása érdekében, amelyre a tv. 4. (4) bekezdése ad lehetőséget. 2.4.2. A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összegek támogatásonként. Az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatások: Megnevezés Vissza nem térítendő támogatások Foglalkoztatási alapból kapott foglalkoztatás bővítő támogatás Szakképzési alapból fejlesztési célú eszközbeszerzésre kapott támogatás (lekötött tartalékba helyezve) 2008. év 2009. év Ezer Ft 1.500 4.950 Környezetvéd. Alapból kapott célzott támogatások (D10-es motor) Magyar Állam Kincstártól rekonstrukciós költségvetési juttatás: (autóbusz beszerzésre) ÁPV Zrt. tulajdonosi támogatás 14.866 0 Összesen: 16.366 4.950 2.5. Az eredmény-kimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek Leányvállalatoknak (Auto-Help Kft-nek, Panorámabusz Kft-nek és Salgókontrol Kft-nek) számlázott nettó árbevétel és egyéb bevétel. Ügylet megnevezése 2009. év (e Ft) Ingatlan bérbeadás 6.154 Autóbusz bérbeadás 3.659 Tovább számlázott közüzemi díjak és egyéb szolg. 8.469 Tovább számlázott licenc és egyéb jogdíjak 3.955 Ügyviteli szolgáltatás 5.232 Járműjavítás, karbantartás 632 Menetjegy eladás 79 Gázolaj értékesítés 1.925 Különjárati biztosítás 6 Leányvállalatoknak számlázott árbevétel össz. 30.111

43 Leányvállalatoktól (Auto-Help Kft-től, Panorámabusz Kft-től és Salgókontrol Kft-től) igénybe vett szolgáltatások, felújítások Ügylet megnevezése 2009. év (e Ft) Járművekhez kapcsolódó igénybe vett szolgált. 194.055 Ingatlanokhoz kapcsolódó igénybe vett szolg. 2.182 Közúti ellenőrzési díj 26.227 Leányvállalatoktól igénybe vett szolgáltatás össz. 222.464 2.6. A társasági adó megállapításánál az értékelés következtében alkalmazandó - módosító tételek ismertetése. A számviteli és az adózás alapjául szolgáló eredmény kapcsolata, a társasági adó összegének meghatározása. Társasági adó megállapítás normál menet: Megnevezés 2008. év 2009. év (e Ft) (e Ft) Adózás előtti eredmény 20.569-65.072 Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek 741.011 798.339 Adózás előtti eredményt növelő tételek 465.107 429.465 Társasági adó alapjául szolgáló nyereség - 255.335-433.946 Társasági adókulcs 16 % 16 % Tárgyévi társasági adó 0 0 Adókedvezmény 0 0 Tárgyévi társasági adó kötelezettség 0 0 Társasági adóalap meghatározás jövedelem, nyereség minimum szerint. Megnevezés 2009. év (e Ft) Összes bevétel 5.383.887 ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás 221.266 Adóalap 5.162.621 Nyereség minimum szerinti társ. Adó alap 2 % 103.252

44 Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek: Megnevezés 2008. év 2009. év Ezer Ft Az előző évek elhat. veszteségéből adóévben leírt összeg - - Céltartalék felhaszn. bevételként elsz. összege, előző évi célt. rend 82.336 9.762 Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenési 655.003 698.842 leírás összege és az eszközök kivezetésekor a számított nyilv. érték) Környezetvédelemre képzett céltartalék - - Vállalkozási övezetben üzembe helyezett (meghatározott) - - tárgyi eszk. beszerzési értéke Sztv. 3.. 4. bek. 10/a. p. szerint behajthatatlan értékv. - - Adóévben visszaírt értékvesztés összege 17 - Előző évben elszámolt behajthatatlan köv.-re bef. össz. - 15 Önellenőrzés bevétele - - Kapott osztalék, részesedés összege 707 5.185 Alapítványra és közérdekű kötelezettségvállalásra átadott - - pénzösszeg Szakmunkás tanulók után tanulónként havonta 12.160,- Ft 2.948 2.883 Munkanélküliek foglalkoztatása esetén befizetett TB járulék - - Behajthatatlan követelés a befizetés 20%-a, 365 napon túli - 1.568 A Számviteli törvény elveitől való eltérés hatása 80.084 Összesen: 741.011 798.339 Az adózás előtti eredményt növelő tételek: Megnevezés 2008. év 2009. év Ezer Ft Várható kötelezettségre céltartalék ráfordítása 65.556 14.160 A számviteli törvény alapján költségként elszámolt 370.842 378.278 értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás, illetve nyilvánt.-ból való kivezetéskor a ráfordításként elsz. összeg Adóbírság, késedelmi pótlék 18.012.- Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege - 10.694 Adóellenőrzéssel, önellenőrzéssel megállapított ráfordítás 7.549 14.519 elszámolt összege Behajthatatlan követelés leírás címén ráfordításként - 7.839 elszámolt összeg Ráfordításként elszámolt, visszafizetési kötelezettség 76 465 nélkül adott támogatás, juttatás, eszközátadás Elengedett követelés 603 274 Előző évi értékvesztés elismert része - - Nem a vállalkozás érdekében felmerült ktg. 2.469 3.236 Összesen: 465.107 429.465

45 A társasági adó számításánál a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatt módosításra nem került sor mivel a szokásos piaci értékhez viszonyított eltérés ezt nem indokolja. A Nógrád Volán Zrt-nek az adó alapja 2009-ben nem éri el a jövedelem (nyereség) minimum összegét 103.252 eft-ot és úgy dönt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 91/A (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem (nyereség) minimum alapján határozza meg fizetendő adóját.

46 3. EREDMÉNY ELEMZÉSE, JÖVEDELMEZŐSÉG, HATÉKONYSÁG ALAKULÁSA Adózás előtti eredmény Árbevétel arányos adózás előtti eredmény = ----------------------------------- Nettó árbevétel 2008. (%) 2009. (%) Index (%) 20.569-65.072 -------------- x 100 = 0,44 -------------- x 100 = - 1,43-325,0 % 4.676.239 4.539.847 Adózás előtti eredmény Tőke arányos adózás előtti eredmény = ----------------------------------- Saját tőke 2008. (%) 2009. (%) Index (%) 20.569-65.072 -------------- x 100 = 1,04 -------------- x 100 = - 3,38-325,0 % 1.983.422 1.922.670 Adózás előtti eredmény Eszközhatékonyság = ----------------------------------- Eszközök összesen 2008. (%) 2009. (%) Index (%) 20.569-65.072 -------------- x 100 = 0,46 -------------- x 100 = - 1,52-330,4 % 4.456.863 4.270.101 Nettó árbevétel Élőmunka termelékenysége = ------------------------ Létszám (teljes munkaidős) 2008. (E Ft/fő) 2009. (E Ft/fő) Index (%) 4.676.239 4.539.847 -------------- = 7.053 -------------- = 6.756 95,8 % 663 672

47 A társaság jövedelmi helyzetét kifejező mutatók 2008. évhez viszonyítva romlottak. A mérleg szerinti eredmény 2009. évben 65.072 e Ft veszteség, a bázis időszaki 20.569 e Ft nyereséggel szemben. Az élőmunka termelékenységénél 4,2 %-os csökkenés tapasztalható, az árbevétel 2,9 %-os csökkenést az előző évinél 9 fővel magasabb teljes munkaidős létszámmal érte el a társaság.

48 4. TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETE, MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 4.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 4.1.1. A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása A mérleg eszköz forrás oldalának tételei összehasonlíthatók, ezzel kapcsolatos indoklás nem szükséges. 4.2. Eszköz, forrás összetétel főbb mérlegsoronként Eszközök alakulása e Ft Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Befektetett eszköz 3 692 818 3 501 647 94,8% Immateriális javak 2 830 36 939 1305,3% Tárgyi eszközök 3 653 648 3 436 606 94,1% Befektetett pénzügyi eszköz 36 340 28 102 77,3% Forgóeszközök 588 306 536 064 91,1% Készletek 61 877 72 696 117,5% Követelések 353 289 460 302 130,3% Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök 173 140 3 066 1,8% Aktív időbeli elhatárolások 175 739 232 390 132,2% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 4 456 863 4 270 101 95,8% Megnevezés Bázis Tény Index Megoszlási % Bázishoz Befektetett eszköz 82,86% 82,01% 99,0% Immateriális javak 0,06% 0,87% 1362,4% Tárgyi eszközök 81,98% 80,48% 98,2% Befektetett pénzügyi eszköz 0,82% 0,66% 80,7% Forgóeszközök 13,20% 12,55% 95,1% Készletek 1,39% 1,70% 122,6% Követelések 7,93% 10,78% 136,0% Értékpapírok 0,00% 0,00% Pénzeszközök 3,88% 0,07% 1,8% Aktív időbeli elhatárolások 3,94% 5,44% 138,0% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 100,00% 100,00% 100,0% Az eszközök összetétele az előző évhez viszonyítva módosult. A befektetett eszközök aránya az összes eszközállományon belül csökkent 82,0%-ra de még

49 így is meghatározó. A forgó eszközök aránya is csökkent 0,7 %-kal. Az aktív időbeli elhatárolások aránya nőtt 1,5 %-kal, amely a veszteségtérítés 2009. évi utólagos elszámolásával van összefüggésben. Az eszközök értéke összességében 4,2 %-kal csökkent. A tárgyi eszközök állománya 5,9 %-kal csökkent. 2009. évben 4 db autóbusz beszerzést eszközölt a társaság, amelyből 3 db használt autóbusz. Mindez az autóbusz állomány 2 %-át nem éri el. Források alakulása e Ft Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Saját tőke 1 983 422 1 922 670 96,9% Jegyzett tőke 1 625 910 1 625 280 100,0% Tőketartalék 776 033 784 601 101,1% Eredménytartalék - 577 169-522 004 90,4% Lekötött tartalék 138 079 99 865 72,3% Mérleg szerinti eredmény 20 569-65 072-316,4% Céltartalékok 65 556 69 954 106,7% Kötelezettségek 1 977 590 1 904 665 96,3% Hátrasorolt kötelezettségek 0 Hosszú lejár. kötelezettségek 1 120 935 945 251 84,3% Rövid lejáratú kötelezettségek 856 655 959 414 112,0% Passzív időbeli elhatárolás 430 295 372 812 86,6% Források összesen: 4 456 863 4 270 101 95,8% Megnevezés Bázis Tény Index Bázishoz Saját tőke 44,50% 45,03% 101,2% Jegyzett tőke 36,48% 38,06% 104,3% Tőketartalék 17,41% 18,37% 105,5% Eredménytartalék -12,95% -12,22% 94,4% Lekötött tartalék 3,10% 2,34% 75,4% Mérleg szerinti eredmény 0,46% -1,52% -331,3% Céltartalékok 1,47% 1,64% 111,4% Kötelezettségek 44,37% 44,60% 100,5% Hátrasorolt kötelezettségek 0,00% 0,00% Hosszú lejár. kötelezettségek 25,15% 22,14% 88,0% Rövid lejáratú kötelezettségek 19,22% 22,41% 116,6% Passzív időbeli elhatárolás 9,66% 8,73% 90,4% Források összesen: 100,00% 100,00% 100,0% A források 4,2 %- os csökkenése, a saját tőke 3,1 %-os a kötelezettségek 3,7 %- os, a passzív időbeli elhatárolások 13,4 %-os csökkenése, a céltartalékok 6,7 %-

50 os növekedése mellett következett be. A saját tőke csökkenés a veszteséges gazdálkodás eredménye. A céltartalék növekedése a deviza alapú pénzügyi lízing kötelezettségek miatt elhatárolt árfolyamveszteséghez kapcsolódik. A kötelezettségeken belül nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek aránya a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben, amelyben a szállítói kötelezettségek emelkedésének és a folyószámlahitel növekvő állományának van jelentős szerepe. A mérleg főbb sorainak szöveges elemzése 4.2.1. Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként. Az immateriális javak bruttó értékének 2009. évi alakulása Megnevezés Nyitó állomány Bruttó érték e Ft Záró állomány Alapítás, átszervezés akt. ért. 31.289 - - - 31.289 Kísérlet fejlesztés akt.ért. - 10.246 - - 10.246 Vagyoni értékű jogok 14.194 29.628 787 +11.358 54.393 Szellemi termékek (szoftver) 11.358 - - -11.358 0 Immateriális javak bruttó 56.841 39.874 787 0 95.928 értéke összesen * A szoftverhez kapcsolódó vagyonértékű jog 208 eft. értékben 2009. évben került üzembe helyezésre, de a nyitó állományban az immateriális javak között szerepel. Az immateriális javak halmozott értékcsökkenésének 2009. évi alakulása Megnevezés Nyitó állomány Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Átsorolások Növekedés Csökkenés Átsorolások e Ft Záró állomány Alapítás, átszervezés akt. ért. 31.267 22 - - 31.289 Kísérlet fejlesztés akt.ért. 864 864 Vagyoni értékű jogok 11.386 4.879 787 +11.358 26.836 Szellemi termékek (szoftver) 11.358 - -11.358 0 Immateriális javak ért.csökk. 54.011 5.765 787 0 58.989 összesen Nettó érték 2.830 34.109 0 0 36.939

51 A társaság vagyoni értékű jogként a számítógépes programokhoz kapcsolódó licenc díjakat, a telefonok üzemeltetésével összefüggő használati díjat és 2005. évtől a korábban a szellemi termékek közé sorolt szoftverek bérleti jogának értékét számolja el. Az immateriális javak bruttó értéke a Libra6i integrált ügyviteli rendszerhez kapcsolódó licenc díjak megszerzésével, a kísérlet-fejlesztés aktivált értékével és a tárgyévi szoftver bérleti jog beszerzésekkel, a halmozott értékcsökkenés pedig a tárgyévben elszámolt értékcsökkenéssel növekedett. Az immateriális javak értékcsökkenésének elszámolási módja nem változott az előző évhez képest. A társaság az immateriális javaknál értékhelyesbítést nem számolt el. A tárgyi eszközök bruttó értékének 2009. évi alakulása Bruttó érték Megnevezés Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Átsorolások Záró állomány Ingatlanok és kapcsolódó 703.208 52.360 2.870-752.698 vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, járműv. 4.822.431 81.590 44.533 + 9.923 4.869.411 Egyéb berend., felsz., járműv. 393.469 57.526 42.840-9.923 398.232 Beruházások, felújítások 36.973 174.448 191.476-18.199 1.746 Beruházásra adott előlegek 593 592 1.185-0 Tárgyi eszközök bruttó értéke összesen e Ft 5.956.674 366.516 282.904-18.199 6.022.087 A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének 2009. évi alakulása e Ft Halmozott értékcsökkenés Megnevezés Nyitó állomány Növekedés Terven felüli Hull. érték Csökkenés Átsoro -lás Záró állomány Ingatlanok és kapcsolódó 141.628 17.098 901-2.676 156.951 vagyoni értékű jogok Műszaki ber., gépek, 1.864.858 307.889 91 184 44.532 +1.635 2.130.125 járműv. Egyéb berend., felsz., 296.540. 44.340 - - 40.840-1.635 298.405. járműv. Tárgyi eszközök 2.303.026 369.327 992 184 88.048 0 2.585.481 értékcsökk. összesen Nettó érték 3.653.648-2.811-992 -184-194.854-18.199 3.436.606

52 Tárgyi eszköz megoszlása Tárgyi eszköz megoszlás % 2008.év 2,7% 1,0% 15,4% 80,9% Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszköz megoszlás % 2009.év 2,9% 0,1% 17,3% 79,7% Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, beruházásokra adott előlegek