Áttekintés Élhetőbb városok, falvak Konferencia Budapest, 2011. szeptember 29. Fenntartható közlekedés Budapesten intézményfejlesztés, projektek Somodi László Stratégiai, fejlesztési és beruházási igazgató A létrehozásának céljai A integrált szervezetének felépítése és helye a fővárosi közlekedéságazati struktúrában Közlekedésfejlesztési projektek A ot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre a budapesti közlekedés új irányító szervezeteként. A létrehozásának célja Budapest közlekedési intézményrendszerének teljes átalakítása, a fővárosi közlekedés ügyeinek integrált kezelése. A BKK céljai, eszközei A BKK célja: Budapest közlekedésének integrált fejlesztése és az ágazat irányítása annak érdekében, hogy javítsa a budapestiek és a Budapestre érkezők közlekedési lehetőségeit, csökkentse az utazással töltött időt és csökkentse a közlekedés által okozott környezeti károk hozzájárulását a klímaváltozáshoz, a levegőminőség romlásához. A célok elérése érdekében a BKK: Növeli a közösségi közlekedés részarányát. Megújítja a tömegközlekedés járműparkját és infrastruktúráját. Fejleszti a kerékpáros közlekedést, előnyben részesíti környezetbarát közlekedési módokat. A helye a fővárosi közlekedéságazati struktúrában Budapest Szíve Program Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem Környezet minőségének javítása: Jelentősen megnövelt zöldfelület, vízjáték A déli térrészen kiépülő hídi fel- és lehajtó által a környező tömbök tehermentesülnek a forgalom alól Új kerékpárút szakasz létesült, kapcsolódva a meglévő és tervezett kerékpárutakhoz Új minőségi közösségi tér jött létre a megújult burkolatok, utcabútorok, díszvilágítás és látványos romlefedés által Újra járható a Piarista köz 1
Budapest Szíve Program Reprezentatív kaputérség kiépítése I. ütem Forgalomcsillapítás: több új felszíni gyalogosátkelő létesült Gyalogos és zöld felületek jelentős arányú növelése Akadálymentesítés a Károly körúton: Deák téri és Astoria aluljáró felszíni gyalogátkelővel történő helyettesítése Környezet minőségének javítása: A Dohány utca és Deák tér között a villamos pálya széthúzásával egy reprezentatív, széles zöldsáv alakult ki fákkal, vízjátékkal A Károly körút teljes hosszában kétoldali egyirányú kerékpársáv létesült, mely megteremti a szomszédos kerületekkel illetve a csatlakozó kerékpárutakkal a kapcsolatoz M4 I. ütem 1-es és 3-as villamos projekt Budai Fonódó villamos projekt FUTÁR (BKV forgalomirányítás) Kerékpáros fejlesztések M4 I. ütem EUR 1.3 milliárd EU társfinanszírozás, 50-60% (függőben) 7,4 kilométer hosszú alagútpár 10 megálló 65% elkészült A felszíni munkálatok 2012-re fejeződnek be Az átadás várható időpontja: 2014 Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése Csendesebb villamospályák, gyorsabb közlekedés; Villamosok előnyben részesítése, csökkenő menetidők; Csökkenő zavarérzékenység; 3-as villamos Kőbánya- Hízlaló kétvágányúsítása; 1-es villamos vonal Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése Füvesített villamospálya, csendesebb utazás; Peronok megújítása, új perontetők; Akadálymentesítés, liftek létesítése; Korszerű utastájékoztatás Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítése; A hiányzó hálózati kapcsolatok pótlása a Margit híd és a Széll Kálmán tér térségében; A projekthez kapcsolódva megvalósul a Széll Kálmán tér átalakítása is 2
Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR) Kerékpáros fejlesztések A projekt európai uniós pályázati támogatás (4 Mrd Ft) eredményeképpen létrejövő integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer, amely teljes mértékben kiváltja a BKV jelenlegi korszerűtlen, valós idejű adatokat nem kezelő utas tájékoztatási és forgalomirányítási rendszereit. Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív, és biztonságos kiépítése Kerékpárosbarát alaphálózat fejlesztése Közbringa (BUBI) rendszer bevezetése Kombinált utazások támogatása (közösségi közlekedés és a kerékpár kapcsolata) Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információ felületek kialakítása Előkészített beruházások Budapest Szíve Program - Reprezentatív kaputérség kiépítése II. ütem A jelenleg a tér közepén ma megközelíthetetlen zöldterület a tér szerves, gyalogosok által használható részévé válik, ezáltal egy reprezentatív városi tér jön létre. A Széchenyi tér és József Attila utca felszínrendezése valósul meg. A Zrínyi utcai gyalogostengely, valamint a Hősök terétől induló turisztikai folyosó a József Attila utca átépítésével, az Andrássy úti fasor továbbvezetésével, valamint a járdák kiszélesítésével immár megszakítás nélkül folytatódnak a Lánchíd Budai Vár és a Duna-korzó irányába. Javuló gyalogoskapcsolatok. Az autók által elfoglalt terület csökken egy forgalmi szempontból működőképes csomóponti kialakítás mellett. A tér déli oldalán kialakítandó körforgalommal ismét biztosított a rakpartról történő felhajtás a korábbi Lánchíd, Apáczai Csere János utca, József Attila utca, Akadémia utca kapcsolatok megtartásával. Előkészített beruházások Villamos és trolibusz járműcsere - kb. 110 mrd Ft összértékű villamos és trolibusz járműcsere 42-es villamosvonal Az előkészítési projektek célja, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési ciklusára és azt követően is Budapest megfelelően előkészített közösségi közlekedési projektekkel rendelkezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy a Főváros felhasználja a támogatási forrásokat, és fejlessze elmaradott közlekedési infrastruktúráját. Gyalog- és kerékpáros híd M1 rekonstrukciója és északkeleti M2 és Gödöllői HÉV összekötése M3 rekonstrukciója és Káposztásmegyerig M4 meghosszabbítási lehetőségeinek vizsgálata Észak-déli regionális gyorsvasút déli szakasza Fővárosi villamos és trolibusz hálózat egységes fejl. koncepciója Vigadó tér és a Várkert Bazár között létesítendő gyalogos- és kerékpáros híd projekt előkészítése Illeszkedés a világörökségi környezethez, egyben a város új, modern jelképe A gyalogos útvonalakhoz, kerékpárúthoz, kerékpározható utakhoz való kényelmes csatlakozás A Várkert Bazár felújításához kapcsolódóan valósulna meg a gyalogos- és kerékpáros Duna-híd, a Vigadó térről kiindulva (turisztikai célok, a pesti Belváros és a Budavári Palota közötti gyalogos, kerékpáros kapcsolat javítása) 3
Az M1-es Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukciója és vonalhosszabbítása Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötése, rákoskeresztúri szárnyvonal Budapest XVI. és XVII. kerületéből a hivatásforgalmú utazások legnagyobb része ma elhagyja a kerületet Az agglomeráció keleti szektorában erőteljes népességnövekedés várható a jövőben Megoldást jelenthet egy közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó kötöttpályás közlekedési elem létesítése és a meglévő HÉV-vonalak rekonstrukciója Az M3 metróvonal rekonstrukciója és Káposztásmegyerig Az M4-es metróvonal meghosszabbítási lehetőségeinek előkészítése A 4-es vonal folytatása nyugati, keleti irányba Tisztázandó, hogy mi a keleti és a nyugati hosszabbítás prioritása egymáshoz és más közlekedési beruházásokhoz képest Az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítése Az észak-déli regionális gyorsvasút (ÉDR) teljes kiépítése az északbudai és dél-pesti HÉV-vonalak városközpont alatti összekötésével. A déli szakaszok Astoriáig történő bevezetése. Budapest kerületének, valamint a dél-pesti agglomeráció települései számára ad új kötöttpályás kapcsolatot. A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója A villamos- és trolibuszhálózat számos elemén merülnek fel fejlesztési igények, feladatok Várospolitikai érdek a különböző fejlesztési feladatok rangsorolása is Emiatt egyértelmű az egységes, hálózati szintű, komplex vizsgálat igénye 4
Dunai partszakaszok rendezése Közösségi közlekedés elektronikus jegyrendszerének fejlesztése Átfogó közlekedésszakmai, városfejlesztési és vagyonhasznosítási koncepció kidolgozása Célok: A Duna, mint jelentős városielővárosi közlekedési folyosó szervesen illeszkedjen a szárazföldi közlekedési hálózathoz; A part menti területek a városi szövethez kapcsolódva megújuljanak, a városlakók életének részévé váljanak Hamburg A budapesti tarifarendszer Európa egyik legelavultabb rendszere, ezért az új díjrendszer kialakítása elkerülhetetlen. A fővárosi új közlekedési intézményrendszere új alapokra helyezi a közösségi közlekedés finanszírozását. A megrendelő és a közlekedés irányítását végző szervezetként felelős az új díjrendszer kialakításáért, megvalósításáért és bevezetéséért. 2011-ben elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, amelyben foglaltak megvalósítása 2012-ben, a városvezető döntéseket követően lehetséges Személyforgalmi behajtási díj bevezetése A főváros útjain tapasztalható torlódások rontják a város levegőjének minőségét, valamint a közösségi közlekedési járművek, különösen az autóbuszok és a trolibuszok versenyképességét is. 2011-2012-ben a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kerül sor, ami magában foglalja a már korábban elkészített vizsgálati anyagok tapasztalatait. A folyamat végső célja az előkészítési folyamat 2013-ra történő befejezése, utóbbi a 4-es metró támogatási döntésében szereplő feltétel miatt is szükséges, ugyanis az Európai Bizottság a metróberuházás támogatásának feltételéül szabta a behajtási díj előkészítését és bevezetését. Köszönöm a figyelmet! Somodi László stratégiai, fejlesztési és beruházási igazgató laszlo.somodi@bkk.hu 28 5